Magyar Hírlap, 1990. december (23. évfolyam, 282-304. szám)

1990-12-29 / 304. szám

1990. december 29., szómba! Elszakadási kísérletek Szokatlan vállalkozás lesz Magyarországon... Ha sikerül végrehaj­tani. Egy kis létszámú gyár, a magánkézben levő General Electric- Tungsram Konverta gyárának dolgozói elhatározták, megveszik a gyá­rat 200 millióért Így talán nem kerülnek utcára... November 30-a volt az első vá­laszadási határidő. Ezt december 15-ig meghosszabbították. Vajon miért? Pénzhiány miatt? Avagy nem volt az akcióhoz megfelelő jogszabály? Mindkettő alapos in­dokként szerepelt, így aztán ja­nuár 31-ig ismét halasztást kap­tak. De ekkor már pontos és ha­tározott választ kell adniuk, meg­vásárolják-e vagy sem a Konver­tál A Tungsramnak mindegy, kik vesznek részt a mérkőzésben. Va­lamennyi félnek egyenlő esélyt kínálnak... Hogyan kezdődött? Dr. Martin Györgyöt, a Tungsram alelnökét, vezérigazgató-helyettest kérdez­tük. A hajdani Tungsram Rt. hét esztendőre szerződést kötött Schréder belga céggel közös vál­a­lalat létrehozására. A Tungsram a szerződés lejárta előtt felmond­­ta a megállapodást, mivel Schréder nem járult hozzá, hogy a a Tungsram is értékesíthesse a Konverta gyárban készített Z1, Z2 és Axl típusú közvilágítási lám­patesteket. A szerződésbontással párhuzamosan a Tungsram a negyvenszázalékos tulajdoni há­nyadát megvételre kínálta fel a Schrédernek és a Magyar Alu­mínium Trösztnek. A fényrend­szer iroda vezetőjének, — aki a Tungsram képviseletében tartotta a kapcsolatot a Tungsram—Sché­­derrel — a Schréder 200 millió forintos ajánlatot tett a Konverta megvételére. A hír különféle csatornákon ki­szivárgott. Eljutott az érintettek­hez, a Konverta gyár dolgozói­hoz, akik megdöbbenve hallgat­tak e szándékról. De egyben úgy nyilatkoztak, ők is megvennék a gyárat. Ezt a vállalat amerikai el­nökével, Varga Györggyel, Részvénytársasági Szakszervezeti a Tanács ülésén is megtárgyalták, aki beleegyezett a dologba. Erről jegyzőkönyv is készült. A gépgyártási és elektronikai divízió vezetője, Szabó Zsigmond szerint a Konverta gyár jelenle­gi profiljának csupán egyharma­­da kapcsolódik szorosan a Tungs­ram tevékenységéhez. Ezért hos­­­szú távon semmiképpen sem ke­rülhetné el az ún. „racionalizá­lást". Bizonyos termékcsoportokat átvesz a gépgyártás, a szakem­bereket szintén átirányítják más munkaterületekre. A Konverta gyár szakszervezeti bizottságának ellenajánlata után — viszonylag későn —, november 2S-án hívták össze azt a munkás­­gyűlést, amely 22 tartózkodással, 218 igen szavazattal megválasz­totta a tárgyalóküldöttség tagjait a gyárigazgató, a munkaügyi osz­tályvezető és az szb-titkár szemé­lyében. A gyár dolgozói őket tar­tották a legalkalmasabbnak a tár­gyalások lebonyolítására. Váratlan fordulatként, avagy már a háttérben folyó tárgyalások eredményeként még a december 15-i határidő lejárta előtt levél érkezett a Konvertálra az Állami Vagyonügynökség Igazgatótaná­csának döntéséről, mely szerint az ÁVÜ közreműködésével nem vásárolható meg a gyár­­ a dol­gozók számára. De miként is került az AVÜ egy magántársaság közelébe? Az első elképzelés az volt, hogy a vagyonügynökség ideiglenesen megvásárolja a gyárat a Tungs­­ramtól, s mint állami vállalatot, privatizáció keretében eladja a dolgozóknak, akik az Egziszten­cia Alap terhére felvett hitelből fizeti ki. (Ilyen hitelt csak állami tulajdon megvételére lehet fordí­tani.) Az ügy felülvizsgálatával meg­bízott tanácsos, Barcza Miklós el­mondta, hogy őt ez ügyben Ta­kács Gábor kereste fel a Kon­verta gyárból november elején, mint a dolgozók képviselője. (E név említése újdonság volt, mi­vel háromtagú munkásképvisele­­letet bíztak meg a Konvertában, nekik november 28 óta hivatalos felhatalmazásuk van a tárgyalá­sokra.) Takács Gábor tehát fel­hatalmazás nélkül tárgyalt, bár jó szándékához nem is fér kétség. Az Állami Vagyonügynökség tehát a jogszabályok szerint járt el, amikor nemleges választ adott. Ugyanis olyan mértékben nyújt­ható hitel az Egzisztencia Alapból, amilyen mértékben az ellentétel az államadósság törlesztésére szolgál. A Tungsram pedig több­ségi amerikai tulajdonban lévő magántársaság, a vételár ezt társaságot illeti meg, így a 200­0 millió forint nem lehetne állami bevétel. Ez a tény sok mindent megmagyaráz. A Tungsramhoz való tartozás nehezíti a Konverta •dolgozóinak önállósodási réseit. Joggal érzik tehát, törek­hogy ki vannak szolgáltatva. A jelen­legi jogszabályok szerint hitelt csak akkor kaphatnak, ha már részvénytársasággá alakultak. Ah­hoz viszont, hogy azzá váljanak, pénz kell. Méghozzá a társasági törvény szerint minimum 10 mil­lió forint. Hogy honnan teremtik elő? Egyáltalán összejön-e az ös­­­szeg január 31-ig? Ez ma még mindenki számára rejtély. A kon­­vertások úgy érvelnek, hogy évek alatt megalapozták a hazai piacon való talponmaradásuk feltételeit. Vajon a Tungsram hajlandó-e segíteni a Konverta dolgozóinak? Röviden: igen. Ha összejön a 200 millió forint a vásárláshoz, a Tungsram vezetése az önállóvá válás jogi feltételeit azonnal megteremti, hiszen ez nélkülöz­hetetlen a Konverta folyamatos működéséhez. Azonkívül több­millió forintos árengedményt he­lyeztek kilátásba. Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi ingatla­nért, ahol a Konverta működik, nem számolnak külön forgalmi értéket, ez benne foglaltatna a kétszázmillióban, vagy ennél ki­sebb vételárban. Csak a konver­­tásoknak! A Tungsram viszont továbbra is igényelné a Konver­tában gyártott és a gépgyártási ágazathoz nélkülözhetetlen vezér­léseket, kapcsolószekrényeket. A Tungsram—Schréder vegyes vállalat jelenlegi igazgatóját, Schwartz Ottót telefonon értük utol. Magánemberként a dolgo­zóknak szurkol ebben a mérkő­zésben. Ha ugyanis a Schréder vásárolja meg a gyárat, csupán 30 emberre lesz szüksége a 300-ból a lámpatestek gyártásához. Január végéig sok minden meg­történhet. Talán akad olyan pénz­intézet, amelyik hitelt nyújt a je­lenlegi Konvertának, amely most még a Tungsram része. Az otta­niak zöme a hitelben reményke­dik. Ilyen lépés, miszerint egy pri­vatizált nagyvállalatból válva ön­állóvá — dolgozói akaratra —, egy gyár, példa nélkül áll a ma­gyar gazdaságban. Nincs is rá jogszabály, amely segítene eliga­zodni ebben a furcsa helyzetben. Az embereik igazságérzete azt súgja, kell adódnia valamilyen előnyös megoldásnak. Csak az a kérdés, hogy azon bizonyos sakk­táblán időben és ügyesen lép­nek-e? Merthogy más az igazság­érzet, és más az üzlet. Pénz nél­kül egyikből sem lehet megvaló­sulás. Pillanatnyilag az eladást terve­ző Tungsram vezetése van lépés­előnyben ... Ilonka Mária Nyilatkozat A Demokrata Koalíció évzáró országos választmányi ülése foglalkozott a szovjet állampolgárok világ­­útlevelének magyar következményeivel. Ezzel kapcsolatosan megállapította, hogy mindaz, amit a magyar kormány ebben a kérdésben eddig tett, nincs arányban a téma súlyával és veszélyével. Megítélésünk szerint a kérdés nem oldható meg csupán az amúgy is szükséges meghívólevéllel, 50 dollárral, ví­zumkényszerrel, magyar határvédelemmel, és hasonló súlytalan intézkedésekkel, hanem csak az invázió megelő­zésével. A kérdés nem csak magyar probléma, hanem egész eu­­rópát érintően súlyos és nem oldható meg lengyeleknek - csehszlovákoknak - magyaroknak nyújtott pénzügyi se­gítségekkel sem, ahogyan azt a Pentagon elé ítélte. A probléma megoldása csak nemzetközi szinten lehet­séges és úgy, hogy a Szovjet világútlevél kiadása csak évi 1-2 százezres nagyságrendű fokozottsággal hajtható végre és a határok biztosítását a Szovjetunió kell hogy megoldja saját fegyveres erőivel, saját területén, saját ha­tárai mentén. Ilyen tartalmú nemzetközi összefogásban, megegyezés­ben és annak végrehajtásában látjuk tragédiák elkerülésé­nek lehetőségét. Megjegyzés: A Demokrata Koalíció még ez évben részletesen foglalkozni kíván a kérdéssel és a megoldás részleteiben is javaslatot kíván tenni. A Demokrata Koalíció Intéző Bizottsága c* 1 GAZDASÁGMagyar Hírlap A hátuk mögött tanácskoztak A tegnap megjelent „Február­ban újabb bányászati érdek­egyeztető ülés” című tudósítá­sunkkal kapcsolatban felkereste szerkesztőségünket Horváth Lász­ló, a Mecseki Szénbányák komlói bányaüzemének munkástanács elnöke. Felháborodását fejezte ki a Szénbánya Vállalatok vezetői és a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetsége (BDSZ) kö­zötti csütörtökön aláírt keret­­megállapodás miatt. Idézzük: „A keretmegállapo­dás kimondja, hogy a BDSZ 1991. február végéig iparági szintű bér­­sztrájkot nem kezdeményez és nem támogat. Ez azt jelenti, hogy a márkushegyi, komlói szénbá­nyák január 2-re meghirdetett sztrájkjától teljes mértékben el­határolja magát." Horváth László arról tájékoz­tatott bennünket, hogy Komlón egyáltalán nem is hirdettek sztrájkot. Ez a félreértés abból keletkezhetett, hogy a márkushe­gyi bányászok eljuttattak egy jegyzéket terelnöknek, Antall József minisz­telyben közölték követeléseiket. Nevezetesen, hogy kaphassanak 25 év földalatti mun­ka után teljes nyugdíjjogosult­ságot. 1991. január 1-jétől­ 35 szá­zalékos béremelést, továbbá tel­jes adómentességet a 38 százalé­kos földalatti pótlékra, a 150 szá­zalékos túlműszak pótlékra, va­lamint a hűségjutalomra. Ebben követelik még, hogy a villany­áram díjkedvezményét adják vissza. Arról is említést tesznek, hogy a szénbányászat átalakítása és esetleges szerkezet­­privati­zációja a bányászok ellenőrzésé­vel, tulajdonszerzési jogának biz­tosításával a nyilvánosság előtt történjen. Horváth László elmondta, hogy ugyan egyetértenek a márkushe­gyi bányászok által leírt jegy­zékkel, azonban a márkushegyiek közül senki sem kereste fel a komlóiakat egy szolidáris sztrájk megszervezéséhez. Ezért nem ér­ti Schalkhammer Antalnak, a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége elnökének kije­lentéseit. Végezetül sérelmezte, hogy december 27-i érdekegyeztető ta­n­­ácskozásra a komlói bányászok képviselőit, illetve a munkásta­nács tisztségviselőit meg sem hív­ták, előzetesen nem is értesítet­ték. A hátuk mögött tanácskoz­tak. Pedig mondanivalójuk lett volna bőven ... I. M. KÖZLEMÉNY! Puszta Likőr és Brandy Kft. közli a hitelezőivel, hogy az 1990. nov. 30-i alapítói határozat alapján a kft. jogutód nélkül megszűnik az 1990. december 4-én indított végelszámolási eljárás keretében. Puszta Likőr és Brandy Kft. 6034 Helvécia, Gazdasági üdülő 1. MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1990. DECEMBER 29.-1991. JANUÁR 2. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 11640,32 11657,98 11669,64 Ausztrál dollár 4734,88 4739,62 4744,36 Belga frank 195,47 195,67 195,87 Dán korona 1047,18 1048,23 1049,2« Finn márka 1073,15 1674,82 1676,49 Francia frank 1188,07 1169,26 1190,45 Holland forint 3580,51 3584,09 3587,67 ir font 10739,63 10750,38 10761,13 Japán yen (1000) 451,99 452,43 452,88 Kanadai dollár 5288,40 5293,69 5298,98 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4042,65 4046,70 4050,75 Norvég korona 1030,86 1031,89 1032,92 Olasz líra (1000) 53,58 53,63 53,68 Osztrák schillina 574,29 574,86 575,43 Portugál escudo 45,21 45,26 45,31 Spanyol peseta 63,19 63,25 63,31 Svájci frank 4736,71 4741,45 4746,19 Svéd korona 1077,83 1078,91 1079,99 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 6138,78 6144,92 6151,06 Ecu (közös piac) 8287,80 8296,10 8304,40 smininmncaicTninu Biistinai TymiiiisaimiamniXRiiuioBUKinRxscaffi VALUTA- (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1990. DECEMBER 29.-1991. JANUÁR 2. IMII!IIIII!IIII!!I!II!III. Pénznem Vételi Eredet! Angol font 11308,24 12007,72 Ausztrál dollár 4597,43 4881,81 Belga frank 189,80 201,54 Dán korona 1016,78 1079,68 Finn márka 1624,58 1725,06 Francia frank 1153,58 1224,94 Görög drachma a­­37,56 39,88 Holland' forint 3476,57 3691,61 Ir font 10427,87 11072,89 Japán yen (1000) 438,86 466,00 Kanadai dollár 5134,88 5452,50 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 3925,30 4168,10 Norvég korona 1000,93 1062,85 Olasz líra (1000) 52,02 55,24 Osztrák schilling 557,61 592,11 Portugál escudo­ 43,90 46,62 Spanyol peseta 61,35 65,15 Svájci frank 4599,21 4883,69 Svéd korona 1046,54 1111,28 USA dollár 5960,57 6329,27 Feu (közös piac) 8047,22 8544,98 a­ bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 38,68 38,76 hivatalos árfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1991. JANUÁR 1-JÉTŐL Csehszlovák korong (bankjegy és utazási csekk) 500 237,- 252,50 Az albán lek, a bolgár leva, a KNDK von, a kubai peso, a lengyel zloty, a mongol tugrik, a román lei, a novjet rubel, és a vietnami dong hivatalos árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank 1991. január 1-jétől nem jegyzi. A Magyar Nemzeti Bank 420/1984. szám­á közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett lista. Vásárolható legmagasabb vételi eladási bankjegy- árfolyam 100 egységre címlet forintban GONDJAI VANNAK A BERUHÁZÁSSAL? V? DÓK ÖNHBK £ 8 TIPETl lízing­ ts RÖVID FUTAMIDEJŰuisszázinG 10 millió Ft eszközérték fölött mér 88­ Mól 1 -10 M Ft között 89%-tól, 2 M Ft-ig 90%-tól. I­ngatlanlizing egyedi feltételekkel. amenta 173-5149 173-BIBE 1

Next