Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 127-139. szám)
1991-06-06 / 131. szám
1991. június 6., csütörtök Az FM közigazgatási államtitkárjelöltje A kisgazdák ellenére is? Rájár a rúd a Földművelésügyi Minisztériumra. A kisgazdák ezúttal nem a minisztert, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottságában ma bemutatkozó közigazgatási államtitkárjelöltet, Raskó Györgyöt támadják. Megbízható értesüléseink szerint a Kisgazdapárt nem is támogatja Raskó György kinevezését. — Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter lapunknak azt nyilatkozta, hogy a munkatársak kiválasztásánál elsődleges szempont a szakmai hozzáértés. Ön milyen szakmai múlttal rendelkezik? — Agrárértelmiségi családból származom, a középiskolát a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végeztem. A közgazdaság-tudományi egyetem agrár szakának elvégzése után piackutatóként az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalatnál helyezkedtem el. Ezután az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa lettem. A nyolcvanas évek elején számos tanulmányom és cikkem jelent meg az agrárermelés nemzetközi versenyképességéről, illetve az ennek javulásához szükséges gazdasági intézkedésekről. 1982-ben bekerültem a világbanki agrár-hitelprogramok megalapozásához létrehozott kutatói csoportba. 1983-ban a FAO-pályázat útján Algériába kerültem, ahol vállalatvezetési és számviteli ismereteket tanítottam az ottani mezőgazdasági vezetők részére. 1984—85-ben a mexikói mezőgazdasági minisztérium és a Világbank által finanszírozott öntözési programban mint pénzügyi szakértő működtem közre. Ezzel párhuzamosan szintén mezőgazdasági vállalatirányítási ismereteket oktattam mexikói agrármérnököknek. Egy évvel később világbanki projektek agrár-pénzügyi irányításában vettem részt Columbiában. Rá egy évre újra Dél-Amerikába kerültem, s a brazil nemzeti öntözési program végrehajtásában, mint vállalkozásszervező dolgoztam. Franciául, portugálul és spanyolul felsőfokú, angolul és németül középfokú szinten beszélek. — Mióta dolgozik a Földművelésügyi Minisztériumban? — Tavaly július 15-étől megbíztak a minisztérium privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályának vezetésével, majd idén márciusban helyettes államtitkárrá neveztek ki. — Tagja-e valamelyik politikai pártnak? — Pártnak és egyéb szervezetnek sem a múltban, sem most nem vagyok tagja. — Öntől ma nyilván megkérdezik, mit kíván megvalósítani államtitkárként, illetve mi a véleménye a kárpótlási törvényről? — Agrárpolitikai elképzeléseimet a bizottság tagjainak kérdésére részletesen kifejtem. A kárpótlási törvényről egyértelműen az a véleményem, hogy hibrid megoldás. Vannak politikai, és ugyanakkor racionális elemei is. Én mindenesetre a földtulajdon legitimációját tartom a legfontosabbnak benne, ami nélkül sem a mezőgazdaság átalakítása, sem a privatizáció nem indulhat meg. A politikusoknak azt kellene mérlegelniük, hogy minden napi késedelem milliós nagyságrendű feláldozott haszonnal áll szemben. Mert nem jönnek a külföldi befektetők, akik új munkahelyeket teremtenének, és a szövetkezetek sem mernek vállalkozni. Mielőbb parlamenti döntés szükséges. • Pogány Sára Raskó György FOTÓ: MÜLLER JUDIT Telecom kontra minisztérium idén jogszerű , tavaly törvénytelen? Újabb meglepetésekre van kilátás a fordulatokban egyébként sem szűkölködő Hungária Telecom kontra Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium perben. Mint ismeretes, a Hungária Telecom még az új kormány hivatalba lépése előtt koncessziós szerződést kötött országos mobil telefonhálózat (rádiótelefon) kiépítésére az akkor még KÖHÉM-nek nevezett minisztériummal. Az új miniszter a nyár végén érvénytelennek nyilvánította a szerződést. A Hungária Telecom keresetet nyújtott be a szerződés érvényességének megállapítására. Keresetének a Fővárosi Bíróság elsőfokon helyt adott, s a minisztérium fellebbezése folytán az ügy most a Legfelsőbb Bíróság előtt van. (A legutóbbi, május végére kitűzött tárgyalást egyébként elnapolták, mivel a cég képviselője elfogultságot jelentett be a tárgyalást vezető bíró személyét illetően.) Időközben azonban az Országgyűlés elfogadta a koncessziós törvényt, s az életbe lépett jogszabálynak — bár nincs visszamenőleges hatálya — több, a minisztérium által vitatott ponton tökéletesen megfelel az egy esztendővel korábban megkötött koncessziós szerződés. Az egyébként is precedensértékű perben az érdekeltek most kíváncsian várják: az egy esztendővel korábban megkötött, az államigazgatás által jogszabályellenesnek nyilvánított, s a közben elfogadott törvénynek viszont megfelelő szerződés megtámadására milyen újabb trükköket és érveket eszelnek ki. • H. Z. M. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 12911,06 12923,98 12936,90 Ausztrál dollár 5791,19 5796,99 5802,79 Belga frank 211,76 * 211,97 212,18 Dán korona 1133,11 1134,24 1135,37 Finn márka 1842,30 1844,14 1845,98 Francia frank 1286,64 1287,93 1289,22 Holland forint 3866,18 3870,05 3873,92 ír font 11650,52 11662,18 11673,84 Japán jen (1000) 547,59 548,14 548,69 Kanadai dollár 6657,88 6664,54 6671,20 Kuwaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4353,56 4357,92 4362,28 Norvég korona 1117,91 1119,03 1120,15 Olasz líra (1000) 58,86 58,92 58,98 Osztrák schilling 618,81 619,43 620,05 Portugál escudo 50,08 50,13 50,18 Spanyol peseta 70,47 70,54 70,61 Svájci frank 5100,51 5105,62 5110,73 Svéd korona 1212,87 1214,08 1215,29 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 7625,27 7632,90 7640,53 Ecu (Közös Piac) 8973,02 8982,00 8990,98 A Magyar Nemzeti Bank 426/1984. számú közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett lista. .Kedden még úgy tűnt, van a kereskedőknek lendülete és a hétfői mélypont után lassan elindul majd a piac felfelé. A tengapi kereskedelem azonban cáfolni látszott e várakozásokat. Nemcsak a forgalom volt olyan alacsony, mint a hét többi napján is, de a kereskedők is unottan szemlélték az eseményeket. Értékelhető forgalom mindössze a Skála-részvényre volt, a megelőző napi árszinttel azonos árfolyamokon. A többi részvényben az éppenhogy érzékelhető forgalom mellett az árfolyamok álltak. Ez alól kivétel a Müszi, amelynek árát a közeledő tőkeemelés tovább tolta felfelé. Nitroilban, Novotrade-ben és Sztrádában kötés nem volt. Az utolsó szemben álló ajánlat a vegyipari cégnél 17 200 (vételi)/17 300 forinton hangzott el. Novotrade-ből a 30 000 forintos, 30 darabra szóló eladási ajánlatra 10 darabra szóló 15 000 forintos vétellel válaszoltak. E válasz természetesen mindössze annyit jelentett, hogy a 30 000 már is reálisan magas a vevőknek. Sztrádára tegnap még szemben álló ajánlat sem volt. •N.T.K. / Budapesti Értékpapírtőzsde Unatkoztak a kereskedők GAZDASÁG Ha a kárpótlási törvényben csupán 213 aranykorona (AK) lett volna a 100 százalékos kárpótlás értékhatára, a volt gazdák 96,7 százaléka akkor is teljes földbeni kárpótlásban részesült volna. Ez azt jelenti, hogy a 25 kataszteri holdas (k.h), és ennél kisebb birtokok, az összes termőföld 83,5 százaléka kerülhetett volna magántulajdonba a degresszív táblázat alkalmazása nélkül. Miután a kárpótlási törvény újra a parlament elé került, a nyilatkozatok alapján ismét nagy vita várható az AK értékhatár körül. A kisgazdák továbbra is ragaszkodnak a 1000 aranykoronához. Amikor a hárompárti megállapodást aláírták, a Magyar Hírlap március 14-i számában foglalkoztunk ezzel a kérdéssel az Alkotmányellenes a paktum? című cikkben. Megírtuk, hogy a paktum alapján az 1949. június 30-i állapot szerint a volt földtulajdonosok több mint 99 százalékának örökösei, a földterület 95 százalékára teljes mértékig jogosultak. Ugyanakkor az egyéb vagyontárgyak esetében csupán 200 000 forintig 100 százalékos a kárpótlás mértéke. Az Alkotmánybíróság határozata éppen ezt a diszkriminációt ítélte alkotmányellenesnek. Ráadásul — mint a részletes magyarázatból kiderült —, nem is indokolt az 1000 AK értékhatár. Ennek illusztrálására közöljük a mellékelt táblázatot, hozzátéve, hogy 1949. június 30-án 77 368 k.h földetmár bevittek a szövetkezetekbe, de 11 695 700 k.h még magánkézben volt, így reális képet ad az akkori bitokviszonyokról. Az 1947-es állapot hasonló százalékos arányt mutat. Egy hektár termőterület átlagos aranykorona értéke 15,25. A táblázatból világosan leolvasható, hogy az AK-értékekhez mennyi, és milyen nagyságú földterület tartozik. (Ezer aranykoronához 114 kataszteri hold, 65,6 hektár. A kataszteri holdat a táblázatban azért nem számítottuk át hektárba, mert a legtöbb parasztgazda k.h-ban számol) A 20 k.h-as földterület is átlagosan csupán 175 AK értékű. Ha tehát ez lett volna a 100 százalékos kárpótlás értékhatára, akkor is a volt gazdák 94,6 százaléka, az összes földterület 77,4 százalékát kapta volna meg teljes természetbeni kárpótlásként. Az ennél magasabb értékre vonatkozott volna a törvényben elfogadott degresszív táblázat. (Az 1947 decemberi állapot szerint a 175 AK értékhatár esetén a gazdák 94,2 százaléka kapott volna teljes természetbeni kárpótlást.) Mivel a törvény szerint egy AK ezer forint, így a 175 000 forint az egyéb vagyontárgyakra vonatkozó 200 000 forintos határon belül van. A számok tehát önmagukért beszélnek, és minden kommentár nélkül hiteltelenné teszik a kisgazdák azon állítását, miszerint ők a szegény nép érdekeiért harcolnak. Mivel csupán néhány száz ember érdekelt a magasabb értékhatár megállapításában, fölmerül a kérdés: ugyan miért folyik a csata...? Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az Alkotmánybíróság azon indokolását sem, amelyben egyértelműen alkotmányellenesnek minősítette a földtulajdon természetbeni helyreállítása és az egyéb vagyontárgyak kárpótlási módja közötti különbségtételt. A magyarázat szerint a lakások esetében négyzetméterben kellene megállapítani a jogosultságot. • Nagy Ildikó Miért folyik újra a csata? A 213 aranykorona is sok Egyéni gazdaságok Terület Gazdaságok Összes terület kat.hold AK száma % kat.hold % 1.1- 3 26 361 500 25,1 823 400 7,1 3.1- 5 44 303 200 21,0 1 323 300 11,3 5.1- 8 70 333 400 23,1 2 319 600 19,8 8.1- 10 88 124 600 8,7 1169 400 10,0 10.1- 15 132 177 400 12,3 2 294 300 19,6 15.1- 20 175 62 900 4,4 1123 200 9,6 20.1- 25 213 30 600 2,1 716 300 6.1 25.1- 50 439 36 000 2,5 1016 600 8,7 50.1- 100 878 7 000 0,5 385 000 3,3 100 kát.holdnál nagyobb — 4 200 0,3 524 600 4,5 Összesen: 11440 800 100,0 11695 700 100,0 A Coopholding elfogadja a Skála javaslatait A Coopholding Első Szövetkezeti Vagyonkezelő Részvénytársaságot a nagyközönség főként a Skála-Coop tulajdonosi vitáin keresztül ismerhette meg. A tegnapi sajtótájékoztató apropóját is az e tárgyalásokhoz kapcsolódó bejelentés adta. A társaság — részletes indoklással — nyilvánosan is bejelentette azt a már ismert tényt, miszerint az Skála igazgatóságának javaslatait a mai közgyűlésen támogatni fogja. A másik fontos bejelentés, amit a megjelent újságírók számára tartogattak az volt, hogy 100 millió forintos alaptőkével megalapították a Coopholding Tőketárs Vállalkozásszervező Részvénytársaságot, amely kis- és középvállalkozásokba szeretne tulajdonostársként beszállni. E körnek folyamatos kamatfizetési és törlesztési terhektől mentes külső forrást kínálnak. A távlati tervek szerint az új cég majdan befektetési alapként kíván működni. Emellett halhattunk a Coopholding azon programjáról, amelyben 15 vállalatot (12 Zöldérzet, a Hungarofruct, 2 Göngyölegellátó Vállalat, Szövaut) alakítanak át. A Coopholdingot egyébként ÁFÉSZ-ek alapították 1990 augusztusában. Alaptőkéje 1,3 milliárd forint. • N. T. K. Határidős és opciós üzletek: 1991. június 5. Részvény neve névérték árf.érték ar opciós díj határidő Ft Ft Ft Ft Szövetkezeti Sörgyár Rt. A 20 000 59 000 2 950 200 Vételi 1991.10.31 Fotex Rt. A 50 000 120 000 240 10 Vételi 1991.07.31 Dunaholding Rt. A 1 000 000 3 750 000 37 500 1 000 Eladási 1991.07.31 Szövetkezeti Sörgyár Rt. A 30 000 57 000 2900 150 Vételi 1991.07.31 Tőzsdeindex 1991. VI. 5. Változás* 1101.75 -3.20 * az előző napi értékhez viszonyítva Távfűtő kongresszus Budapesten Nem örökérvényű a gazdaságtalanság „Az egykori tervgazdaságban kialakított távfűtés nem egyszer és mindenkorra elrontott, hanem megjavítható, átalakítható és gazdaságossá tehető” — mondta Lipták András, a Fővárosi Távfűtő Művek műszaki igazgatója, a Távfűtők Nemzetközi Szövetsége (UNICHAL) 25. jubileumi kongresszusán. Mint szerdai számunkban már beszámoltunk róla, az UNICHAL első ízben tartja keleteurópai országban kongresszusát, s a budapesti eseményen tegnap „Magyar Napot” tartottak. A nap témája a magyarországi távfűtésen keresztül a kelet-európai országok sok mindenben hasonló, gazdaságossági gondjainak megoldáskeresése. A magyar szakember egyértelműen hitet tett amellett, hogy a köztudatban meggyökeresedett dotáció helyett nálunk is megvalósítható a nyugaton alapkövetelményként számon tartott jövedelmező működés, nem örökérvényű a hazai rendszer gazdaságtalansága. Ehhez nyújt segítséget többek között a herningi (Dánia) és az oberhauseni (Németország) távfűtők által készített tanulmány, mely javaslatokat tartalmaz a tervgazdaságból piacgazdaságba való áttérés kapcsán a távfűtés rekonstrukciójában jelentkező problémák megoldására. Lipták András szerint a magyarországi távfűtés csak akkor maradhat versenyben a fűtési piacon, ha a hőszolgáltatás költségeit, valamint a szolgáltatott energia árát jelentősen csökkenteni tudják. A rendelkezésre álló lehetőségek közül ebben a legnagyobb jelentősége a villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőellátás aránynövekedésének van. A helyzet megváltoztatására az ad lehetőséget — a szakember szerint —, hogy az országos erőműépítési program gyorsan megépíthető, viszonylag kis tőkeigényű és az energiahordozó mérleget is kevésbé megterhelő létesítményekkel számol. Ezek építése rugalmasan igazítható a változó körülményekhez. A követelményeknek leginkább a gáz-gőz folyamaté, úgynevezett kombinált ciklusú fűtőerőművi rendszerek felelnek meg. Ugyanakkor a villamosenergia-termeléssel kapcsoltan előállított hőenergia kedvezőbb ára elősegíti az állami árdotáció mértékének csökkentését, illetve hosszú távon megszüntetését. A korszerűsítésre vonatkozó elképzelések megvalósítása rendkívül költségigényes, s önerőből a távfűtő vállalatok nem képesek finanszírozni.. Lehetőség van viszont bankkölcsönök felvételére, világbanki és más működőtőke bevonására, amelyek alapvető feltétele, hogy az árrendszerünket átalakítsuk a támogatások megszüntetésével. • Hajduska Z. Miklós A törvény szerint tegnap beszámoltunk a megyei földművelésügyi hivatalok vezetőinek kinevezéséről. Miért kérték ki a köztársasági megbízottak véleményét? — kérdezték olvasóink. A választ Neszmélyi Károly, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára adja meg. Az 1990. évi 40. törvény 10. paragrafusának b. pontja alapján a köztársasági megbízottnak véleményezési joga van. A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok: 1991. június 5. Forgalom Árab Árfolyam Részvény neve névérték árf. érték átlag minimum maximum nyitó záró ár/db időpont Dunahollding Rt. A 170 000 629 000 37 000 37 000 37 000 37 000 337 000 97.37 37 930 91.06.04 Fotex Rt. A 303 000 684 780 244 226 226 226 226 113.57 227 91.06.04 IBUSZ Rt. A 6 000 28 980 4 830 4 830 4 830 4 830 4 830 98.57 4 827 91.06.04 Konzum Ker. Ip.Rt. I 4 000 19 000 1 900 1 900 1 900 1 900 1 900 52.78 1 896 91.06.04 MÜSZI Rt A1 200 000 366 000 18 300 18 300 18 300 18 300 18 300 101.67 18 000 91.06.04 A2 320 000 551 000 17 222 17 150 17 300 17150 17 300 95.68 Skála-Coop Rt. A 640 000 1 523 400 23 803 23 800 24 000 24 000 23 800 238.03 23 944 91.06.04 Szövetkezeti Sörgyár Rt. A 158 000 449 220 2 843 2 820 2 850 2 850 2 820 111.50 2 840 91.06.04 A napi átlag a kibocsátáskori árhoz viszonyítva, százalékban. Az adatok tájékoztató jellegűek. Üzletkötések Utolsó forgalom — MAGYAR HÍRLAP/ 9 Alaptőkét emel a Buda-Flax Még június közepén a budapesti tőzsdére megy a Buda-Flax Győri Lenszövő Rt. A cég tőzsdei bevezetési kérelmét a Tőzsdetanács azzal fogadta el, hogy a társaság részvényeinek szabad forgalmazását elősegítő módosításokat tegyék meg. Mint ahogy az a keddi sajtótájékoztatón elhangzott, a június 3- i közgyűlés a szükséges alapszabályi módosításokat elfogadta, s ezeket a Győr-Sopron-Moson megyei Cégbírósághoz június 4-én benyújtották. A cégbírósági bejegyzés várhatóan június 7-ig megérkezik, s a Buda-Flax részvények a június 10- ével kezdődő héten a tőzsdére kerülhetnek, jelentették be Ide tartozik az a megállapítás is, --------------hogy a cég részvényei nem a jelenlegi tőzsdei bevezetéssel együtt kerültek a bécsi telefonkereskedelembe, hanem már februártól forognak az osztrák tőzsdén kívüli forgalomban. Erről azonban lapunk korábbi számaiban már beszámoltunk. A június 3-i közgyűlés alaptőkeemelésről is döntött. Ennek minimális mértéke 50 millió forint, kibocsátási árfolyam 120 százalék, a jegyzés időpontja június 10-11. A társaság közgyűlés időpontjában meglévő részvényeseinek a jegyzés során korlátlan elővásárlási joga van, mivel a Közgyűlésen megjelent részvényesek az alaptőkeemelés megadott mértékét jelentősen meghaladó előzetes jegyzési igényt • N. T. K. vr~...i~ 'E /r .......—* — A hwrmww m, | HIRDETMÉNY I A komlói székhelyű CARBON Rt. részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalát és a Budapesti Értéktőzsde, valamint a stuttgarti és bécsi értékpapír-kereskedelembe való bevezetését tervezik május végén, június elején. További felvilágosításért forduljon az OTP BRÓKER RT. hez. i . N §50 §5» Cím: 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. p Telefon: 132-2561, 112-0818. M .........................................—........................... —........................... 1