Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 127-139. szám)

1991-06-06 / 131. szám

1991. június 6., csütörtök Az FM közigazgatási államtitkárjelöltje A kisgazdák ellenére is? Rájár a rúd a Földművelésügyi Minisztériumra. A kisgazdák ezúttal nem a minisztert, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottságában ma bemutatkozó közigazgatási államtitkárjelöltet, Raskó Györgyöt támadják. Megbízható értesüléseink szerint a Kisgazdapárt nem is támogatja Raskó György kinevezését. —­ Gergátz Elemér földműve­lésügyi miniszter lapunknak azt nyilatkozta, hogy a munkatársak kiválasztásánál elsődleges szem­pont a szakmai hozzáértés. Ön mi­lyen szakmai múlttal rendelkezik? — Agrárértelmiségi családból származom, a középiskolát a Pan­nonhalmi Bencés Gimnáziumban végeztem. A közgazdaság-tudomá­nyi egyetem agrár szakának elvég­zése után piackutatóként az Agrim­­pex Külkereskedelmi Vállalatnál helyezkedtem el. Ezután az Agrár­­gazdasági Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa lettem. A nyolc­vanas évek elején számos tanulmá­nyom és cikkem jelent meg az ag­­rárermelés nemzetközi versenyké­pességéről, illetve az ennek javulá­sához szükséges gazdasági intézkedésekről. 1982-ben bekerül­tem a világbanki agrár-hitelprogra­mok megalapozásához létrehozott kutatói csoportba. 1983-ban a FAO-pályázat útján Algériába ke­rültem, ahol vállalatvezetési és számviteli ismereteket tanítottam az ottani mezőgazdasági vezetők részére. 1984—85-ben a mexikói mezőgazdasági minisztérium és a Világbank által finanszírozott öntö­zési programban mint pénzügyi szakértő működtem közre. Ezzel párhuzamosan szintén mezőgazda­­sági vállalatirányítási ismereteket oktattam mexikói agrármérnökök­nek. Egy évvel később világbanki projektek agrár-pénzügyi irányítá­sában vettem részt Columbiában. Rá egy évre újra Dél-Amerikába kerültem, s a brazil nemzeti öntö­zési program végrehajtásában, mint vállalkozásszervező dolgoz­tam. Franciául, portugálul és spa­nyolul felsőfokú, angolul és néme­tül középfokú szinten beszélek. — Mióta dolgozik a Földműve­lésügyi Minisztériumban? — Tavaly július 15-étől megbíz­tak a minisztérium privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályá­nak vezetésével, majd idén márci­usban helyettes államtitkárrá ne­veztek ki. — Tagja-e valamelyik politikai pártnak? — Pártnak és egyéb szervezet­nek sem a múltban, sem most nem vagyok tagja. — Öntől ma nyilván megkérde­zik, mit kíván megvalósítani állam­titkárként, illetve mi a véleménye a kárpótlási törvényről? — Agrárpolitikai elképzelései­met a bizottság tagjainak kérdésére részletesen kifejtem. A kárpótlási törvényről egyértelműen az a véle­ményem, hogy hibrid megoldás. Vannak politikai, és ugyanakkor racionális elemei is. Én minden­esetre a földtulajdon legitimációját tartom a legfontosabbnak benne, ami nélkül sem a mezőgazdaság átalakítása, sem a privatizáció nem indulhat meg. A politikusoknak azt kellene mérlegelniük, hogy minden napi késedelem milliós nagyság­­rendű feláldozott haszonnal áll szemben. Mert nem jönnek a kül­földi befektetők, akik új munkahe­lyeket teremtenének, és a szövetke­zetek sem mernek vállalkozni. Mi­előbb parlamenti döntés szükséges. • Pogány Sára Raskó György FOTÓ: MÜLLER JUDIT Telecom kontra minisztérium idén jogszerű , tavaly törvénytelen? Újabb meglepetésekre van kilá­tás a fordulatokban egyébként sem szűkölködő Hungária Telecom kontra Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium perben. Mint ismeretes, a Hungária Tele­com még az új kormány hivatalba lépése előtt koncessziós szerződést kötött országos mobil telefonháló­zat (rádiótelefon) kiépítésére az ak­kor még KÖHÉM-nek nevezett minisztériummal. Az új miniszter a nyár végén érvénytelennek nyilvá­nította a szerződést. A Hungária Telecom keresetet nyújtott be a szerződés érvényességének meg­állapítására. Keresetének a Főváro­si Bíróság elsőfokon helyt adott, s a minisztérium fellebbezése foly­tán az ügy most a Legfelsőbb Bíró­ság előtt van. (A legutóbbi, május végére kitűzött tárgyalást egyéb­ként elnapolták, mivel a cég képvi­selője elfogultságot jelentett be a tárgyalást vezető bíró személyét il­letően.) Időközben azonban az Or­szággyűlés elfogadta a koncessziós törvényt, s az életbe lépett jogsza­bálynak — bár nincs visszamenő­­leges hatálya — több, a minisztéri­um által vitatott ponton tökéletesen megfelel az egy esztendővel koráb­ban megkötött koncessziós szerző­dés. Az egyébként is precedensér­tékű perben az érdekeltek most kí­váncsian várják: az egy esztendő­vel korábban megkötött, az állam­­igazgatás által jogszabályellenes­nek nyilvánított, s a közben elfogadott törvénynek viszont megfelelő szerződés megtámadásá­ra milyen újabb trükköket és érve­ket eszelnek ki. • H. Z. M. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 12911,06 12923,98 12936,90 Ausztrál dollár 5791,19 5796,99 5802,79 Belga frank 211,76 * 211,97 212,18 Dán korona 1133,11 1134,24 1135,37 Finn márka 1842,30 1844,14 1845,98 Francia frank 1286,64 1287,93 1289,22 Holland forint 3866,18 3870,05 3873,92 ír font 11650,52 11662,18 11673,84 Japán jen (1000) 547,59 548,14 548,69 Kanadai dollár 6657,88 6664,54 6671,20 Kuwaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4353,56 4357,92 4362,28 Norvég korona 1117,91 1119,03 1120,15 Olasz líra (1000) 58,86 58,92 58,98 Osztrák schilling 618,81 619,43 620,05 Portugál escudo 50,08 50,13 50,18 Spanyol peseta 70,47 70,54 70,61 Svájci frank 5100,51 5105,62 5110,73 Svéd korona 1212,87 1214,08 1215,29 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA dollár 7625,27 7632,90 7640,53 Ecu (Közös Piac) 8973,02 8982,00 8990,98 A Magyar Nemzeti Bank 426/1984. számú közleménye szerint hivatalos a Magyar Hírlapban, valamint a bankszervek helyiségeiben közzétett lista. .Kedden még úgy tűnt, van a ke­reskedőknek lendülete és a hétfői mélypont után lassan elindul majd a piac felfelé. A tengapi kereskede­lem azonban cáfolni látszott e vára­kozásokat. Nemcsak a forgalom volt olyan alacsony, mint a hét töb­bi napján is, de a kereskedők is unottan szemlélték az eseményeket. Értékelhető forgalom mindössze a Skála-részvényre volt, a megelő­ző napi árszinttel azonos árfolya­mokon. A többi részvényben az ép­­penhogy érzékelhető forgalom mel­lett az árfolyamok álltak. Ez alól kivétel a Müszi, amelynek árát a közeledő tőkeemelés tovább tolta felfelé. Nitroilban, Novotrade-ben és Sztrádában kötés nem volt. Az utolsó szemben álló ajánlat a vegy­ipari cégnél 17 200 (vételi)/17 300 forinton hangzott el. Novotrade-ből a 30 000 forintos, 30 darabra szóló eladási ajánlatra 10 darabra szóló 15 000 forintos vétellel válaszoltak. E válasz természetesen mindössze annyit jelentett, hogy a 30 000 már is reálisan magas a vevőknek. Sztrá­dára tegnap még szemben álló ajánlat sem volt. •N.T.K. / Budapesti Értékpapírtőzsde Unatkoztak a kereskedők GAZDASÁG Ha a kárpótlási törvényben csu­pán 213 aranykorona (AK) lett volna a 100 százalékos kárpótlás értékhatára, a volt gazdák 96,7 szá­zaléka akkor is teljes földbeni kár­pótlásban részesült volna. Ez azt jelenti, hogy a 25 kataszteri holdas (k.h), és ennél kisebb birtokok, az összes termőföld 83,5 százaléka kerülhetett volna magántulajdonba a degresszív táblázat alkalmazása nélkül. Miután a kárpótlási törvény újra a parlament elé került, a nyilatko­zatok alapján ismét nagy vita vár­ható az AK értékhatár körül. A kis­gazdák továbbra is ragaszkodnak a 1000 aranykoronához. Amikor a hárompárti megáll­apodást aláírták, a Magyar Hírlap március 14-i számában foglalkoz­tunk ezzel a kérdéssel az Alkotmá­nyellenes a paktum? című cikkben. Megírtuk, hogy a paktum alapján az 1949. június 30-i állapot szerint a volt földtulajdonosok több mint 99 százalékának örökösei, a földte­rület 95 százalékára teljes mértékig jogosultak. Ugyanakkor az egyéb vagyontárgyak esetében csupán 200 000 forintig 100 százalékos a kárpótlás mértéke. Az Alkotmány­­bíróság határozata éppen ezt a diszkriminációt ítélte alkotmányel­lenesnek. Ráadásul — mint a rész­letes magyarázatból kiderült —, nem is indokolt az 1000 AK érték­határ. Ennek illusztrálására közöljük a mellékelt táblázatot, hozzátéve, hogy 1949. június 30-án 77 368 k.h földet­­már bevittek a szövetke­zetekbe, de 11 695 700 k.h még magánkézben volt, így reális képet ad az akkori bitokviszonyokról. Az 1947-es állapot hasonló százalékos arányt mutat. Egy hektár termőte­rület átlagos aranykorona értéke 15,25. A táblázatból világosan leolvas­ható, hogy az AK-értékekhez mennyi, és milyen nagyságú föld­terület tartozik. (Ezer aranykoroná­hoz 114 kataszteri hold, 65,6 hek­tár. A kataszteri holdat a táblázat­ban azért nem számítottuk át hek­tárba, mert a legtöbb parasztgazda k.h-ban számol) A 20 k.h-as föld­terület is átlagosan csupán 175 AK értékű. Ha tehát ez lett volna a 100 százalékos kárpótlás értékhatára, akkor is a volt gazdák 94,6 száza­léka, az összes földterület 77,4 szá­zalékát kapta volna meg teljes ter­mészetbeni kárpótlásként. Az en­nél magasabb értékre vonatkozott volna a törvényben elfogadott deg­resszív táblázat. (Az 1947 decem­beri állapot szerint a 175 AK érték­határ esetén a gazdák 94,2 százalé­ka kapott volna teljes természetbe­ni kárpótlást.) Mivel a törvény szerint egy AK ezer forint, így a 175 000 forint az egyéb vagyontárgyakra vonatkozó 200 000 forintos határon belül van. A számok tehát önmagukért be­szélnek, és minden kommentár nélkül hiteltelenné teszik a kisgaz­dák azon állítását, miszerint ők a szegény nép érdekeiért harcolnak. Mivel csupán néhány száz ember érdekelt a magasabb értékhatár megállapításában, fölmerül a kér­dés: ugyan miért folyik a csata...? Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az Alkotmánybíróság azon indokolását sem, amelyben egyértelműen alkotmányellenesnek minősítette a földtulajdon termé­szetbeni helyreállítása és az egyéb vagyontárgyak kárpótlási módja közötti különbségtételt. A magya­rázat szerint a lakások esetében négyzetméterben kellene megáll­apítani a jogosultságot. • Nagy Ildikó Miért folyik újra a csata? A 213 aranykorona is sok Egyéni gazdaságok Terület Gazdaságok Összes terület kat.hold AK száma % kat.hold % 1.1- 3 26 361 500 25,1 823 400 7,1 3.1- 5 44 303 200 21,0 1 323 300 11,3 5.1- 8 70 333 400 23,1 2 319 600 19,8 8.1- 10 88 124 600 8,7 1169 400 10,0 10.1- 15 132 177 400 12,3 2 294 300 19,6 15.1- 20 175 62 900 4,4 1123 200 9,6 20.1- 25 213 30 600 2,1 716 300 6.1 25.1- 50 439 36 000 2,5 1016 600 8,7 50.1- 100 878 7 000 0,5 385 000 3,3 100 kát.hold­nál nagyobb — 4 200 0,3 524 600 4,5 Összesen: 1­1440 800 100,0 11695 700 100,0 A Coopholding elfogadja a Skála javaslatait A Coopholding Első Szövetke­zeti Vagyonkezelő Részvénytársa­ságot a nagyközönség főként a Skála-Coop tulajdonosi vitáin ke­resztül ismerhette meg. A tegnapi sajtótájékoztató apropóját is az e tárgyalásokhoz kapcsolódó beje­lentés adta. A társaság — részletes indok­lással — nyilvánosan is bejelentet­te azt a már ismert tényt, miszerint az Skála igazgatóságának javasla­tait a mai közgyűlésen támogatni fogja. A másik fontos bejelentés, amit a megjelent újságírók számára tar­togattak az volt, hogy 100 millió forintos alaptőkével megalapítot­ták a Coopholding­ Tőketárs Vál­lalkozásszervező Részvénytársasá­got, amely kis- és középvállalko­zásokba szeretne tulajdonostárs­ként beszállni. E körnek folyama­tos kamatfizetési és törlesztési ter­hektől mentes külső forrást kínálnak. A távlati tervek szerint az új cég majdan befektetési alap­ként kíván működni. Emellett halhattunk a Coophol­­ding azon programjáról, amelyben 15 vállalatot (12 Zöldérzet, a Hun­­garofruct, 2 Göngyölegellátó Vál­lalat, Szövaut) alakítanak át. A Coopholdingot egyébként ÁFÉSZ-ek alapították 1990 au­gusztusában. Alaptőkéje 1,3 milli­árd forint. • N. T. K. Határidős és opciós üzletek: 1991. június 5. Részvény neve névérték árf.érték ar opciós díj határidő Ft Ft Ft Ft Szövetkezeti Sörgyár Rt. A 20 000 59 000 2 950 200 Vételi 1991.10.31 Fotex Rt. A 50 000 120 000 240 10 Vételi 1991.07.31 Dunaholding Rt. A 1 000 000 3 750 000 37 500 1 000 Eladási 1991.07.31 Szövetkezeti Sörgyár Rt. A 30 000 57 000 2900 150 Vételi 1991.07.31 Tőzsdeindex 1991. VI. 5. Változás* 1101.75 -3.20 * az előző napi értékhez viszonyítva Távfűtő kongresszus Budapesten Nem örökérvényű a gazdaságtalanság „Az egykori tervgazdaságban kialakított távfűtés nem egyszer és mindenkorra elrontott, hanem megjavítható, átalakítható és gaz­daságossá tehető” — mondta Lip­­ták András, a Fővárosi Távfűtő Művek műszaki igazgatója, a Táv­fűtők Nemzetközi Szövetsége (UNICHAL) 25. jubileumi kong­resszusán. Mint szerdai számunk­ban már beszámoltunk róla, az UNICHAL első ízben tartja kelet­európai országban kongresszusát, s a budapesti eseményen tegnap „Magyar Napot” tartottak. A nap témája a magyarországi távfűtésen keresztül a kelet-európai országok sok mindenben hasonló, gazdasá­gossági gondjainak megoldáskere­sése. A magyar szakember egyértel­műen hitet tett amellett, hogy a köztudatban meggyökeresedett do­táció helyett nálunk is megvalósít­ható a nyugaton alapkövetelmény­ként számon tartott jövedelmező működés, nem örökérvényű a hazai rendszer gazdaságtalansága. Ehhez nyújt segítséget többek között a herningi (Dánia) és az oberhauseni (Németország) távfűtők által készí­tett tanulmány, mely javaslatokat tartalmaz a tervgazdaságból piac­­gazdaságba való áttérés kapcsán a távfűtés rekonstrukciójában jelent­kező problémák megoldására. Lipták András szerint a magyar­­országi távfűtés csak akkor marad­hat versenyben a fűtési piacon, ha a hőszolgáltatás költségeit, vala­mint a szolgáltatott energia árát je­lentősen csökkenteni tudják. A rendelkezésre álló lehetőségek kö­zül ebben a legnagyobb jelentősé­ge a villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőellátás aránynövekedé­sének van. A helyzet megváltozta­tására az ad lehetőséget — a szak­ember szerint —, hogy az országos erőműépítési program gyorsan megépíthető, viszonylag kis tőke­igényű és az energiahordozó mér­leget is kevésbé megterhelő létesít­ményekkel számol. Ezek építése rugalmasan igazítható a változó körülményekhez. A követelmé­nyeknek leginkább a gáz-gőz fo­lyamaté, úgynevezett kombinált ciklusú fűtőerőművi rendszerek fe­lelnek meg. Ugyanakkor a villa­mosenergia-termeléssel kapcsoltan előállított hőenergia kedvezőbb ára elősegíti az állami árdotáció mérté­kének csökkentését, illetve hosszú távon megszüntetését. A korszerűsítésre vonatkozó el­képzelések megvalósítása rendkí­vül költségigényes, s önerőből a távfűtő vállalatok nem képesek fi­nanszírozni.. Lehetőség van viszont bankkölcsönök felvételére, világ­banki és más működőtőke bevoná­sára, amelyek alapvető feltétele, hogy az árrendszerünket átalakít­suk a támogatások megszüntetésé­vel. • Hajduska Z. Miklós A törvény szerint tegnap beszámoltunk a megyei földművelésügyi hivatalok vezetői­nek kinevezéséről. Miért kérték ki a köztársasági megbízottak vélemé­nyét? — kérdezték olvasóink. A vá­laszt Neszmélyi Károly, a Földmű­velésügyi Minisztérium helyettes államtitkára adja meg. Az 1990. évi 40. törvény 10. paragrafusának b. pontja alapján a köztársasági meg­bízottnak véleményezési joga van. A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok: 1991. június 5. Forgalom Árab Árfolyam Részvény neve névérték árf. érték átlag minimum maximum nyitó záró­­ ár/db időpont Dunahollding Rt. A 170 000 629 000 37 000 37 000 37 000 37 000 337 000 97.37 37 930 91.06.04 Fotex Rt. A 303 000 684 780 244 226 226 226 226 113.57 227 91.06.04 IBUSZ Rt. A 6 000 28 980 4 830 4 830 4 830 4 830 4 830 98.57 4 827 91.06.04 Konzum Ker. Ip.Rt. I 4 000 19 000 1 900 1 900 1 900 1 900 1 900 52.78 1 896 91.06.04 MÜSZI Rt A1 200 000 366 000 18 300 18 300 18 300 18 300 18 300 101.67 18 000 91.06.04 A2 320 000 551 000 17 222 17 150 17 300 17150 17 300 95.68 Skála-Coop Rt. A 640 000 1 523 400 23 803 23 800 24 000 24 000 23 800 238.03 23 944 91.06.04 Szövetkezeti Sörgyár Rt. A 158 000 449 220 2 843 2 820 2 850 2 850 2 820 111.50 2 840 91.06.04 A napi átlag a kibocsátáskori árhoz viszonyítva, százalékban. Az adatok tájékoztató jellegűek. Üzletkötések Utolsó forgalom — MAGYAR HÍRLAP­­/ 9 Alaptőkét emel a Buda-Flax Még június közepén a budapesti tőzsdére megy a Buda-Flax Győri Lenszövő Rt. A cég tőzsdei beve­zetési kérelmét a Tőzsdetanács az­zal fogadta el, hogy a társaság részvényeinek szabad forgalmazá­sát elősegítő módosításokat tegyék meg. Mint ahogy az a keddi sajtó­­tájékoztatón elhangzott, a június 3- i közgyűlés a szükséges alapszabá­lyi módosításokat elfogadta, s eze­ket a Győr-Sopron-Moson megyei Cégbírósághoz június 4-én benyúj­tották. A cégbírósági bejegyzés várha­tóan június 7-ig megérkezik, s a Buda-Flax részvények a június 10- ével kezdődő héten a tőzsdére ke­rülhetnek, jelentették be Ide tartozik az a megállapítás is, --------------­hogy a cég részvényei nem a jelen­legi tőzsdei bevezetéssel együtt ke­rültek a bécsi telefonkereskedelem­be, hanem már februártól forognak az osztrák tőzsdén kívüli forgalom­ban. Erről azonban lapunk korábbi számaiban már beszámoltunk. A június 3-i közgyűlés alaptőke­emelésről is döntött. Ennek mini­mális mértéke 50 millió forint, ki­bocsátási árfolyam 120 százalék, a jegyzés időpontja június 10-11. A társaság közgyűlés időpontjában meglévő részvényeseinek a jegyzés során korlátlan elővásárlási joga van, mivel a Közgyűlésen megje­lent részvényesek az alaptőkeeme­lés megadott mértékét jelentősen meghaladó előzetes jegyzési igényt • N. T. K. vr~...i~ 'E /r .......­—* — A h­wrmww m, | HIRDETMÉNY I A komlói székhelyű CARBON Rt. részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalát és a Budapesti Értéktőzsde, valamint a stuttgarti és bécsi értékpapír-kereskedelembe való bevezetését tervezik május végén, június elején. További felvilágosításért forduljon az OTP BRÓKER RT. hez. i . N­ §50 §5» Cím: 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. p Telefon: 132-2561, 112-0818. M­­ .........................................—........................... —........................... 1

Next