Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)

1992-02-08 / 33. szám

1992. február 8., szombat Katona: nyáron nagy váltás a nagykövetségeken Genscher nem sértődött meg MH-információ . Roppant meglepő lenne, ha a német fél példátlan diplomáciai ud­variatlanságként értékelné, hogy nem Jeszenszky Géza írta alá a ma­gyar-német alapszerződést Helmut Kohl, Antall Jószef és Hans-Dietrich Genscher mellett — mondta a Ma­gyar Hírlap érdeklődésére Katona Tamás. A külügyminisztériumi ál­lamtitkár a péntek reggeli Kurírban megjelent információkra reagálva hangsúlyozta: a magyar külügymi­niszter spanyolországi látogatását ré­­ges-rég egyeztették, így köztudomá­sú volt, hogy mikor látogat Madrid­ba. A német diplomácia vezetője te­hát egy cseppet sem lepődött meg, amikor a Ferihegyi repülőtéren ,,nem Jeszenszky Géza ősz szakállát, ha­nem az én ősz bajuszomat pillantotta meg” — mondta Katona Tamás. Az államtitkár szerint mindössze egyetlen protokolláris „balfogás” történt a repülőtéri fogadtatáskor: a német külügyminiszter túl gyorsan kiugrott a különgépből, így a beto­non neki kellett megvárnia a fogadó­bizottságot, ahelyett, hogy a magyar delegáció várta volna őt a gép mel­lett. Sem e baki, sem Jeszenszky Gé­za távolléte miatt nem volt azonban érzékelhető semmiféle megbántott­­ság Genscher viselkedésén, hangsú­lyozta Katona Tamás. Ellenkezőleg: bár tudta, hogy nem találkozhat ma­gyar partnerével, fontosnak tartotta, hogy Budapestre utazzon az állam­közi szerződés aláírására. Ami a két külügyminiszter közötti rokonszenvhiány kérdését illeti, en­nek megválaszolására Katona Tamás szerint az érdekeltek az illetékesek. Teljesen légből kapott az a feltétele­zés is, hogy Jeszenszky Géza Pap András tökéletesen váratlan interpel­lációja elől „menekült” volna Mad­ridba. Mint ismeretes, Pap Göncz Árpád és az egyik Maxwell-fiú ta­valy őszi londoni találkozójának szervezésére kérdezett rá- Katona Tamás emlékeztetett arra, hogy a kérdésre válaszolva a parlamentben kifejtette a Külügyminisztérium ál­láspontját. Jeszenszky Gézának az ügyhöz nincs köze, részt sem vett az ominózus találkozón. Ami a Külügyminisztériumban várható személyi változásokat illeti, az államtitkár elmondta: 1988-ban nagyon sokan, többnyire fiatalok ke­rültek ki külföldi állomáshelyre. Az ő kiküldetésük négy év elteltével most jár majd le, így a nyáron jelen­tős váltás várható a nagykövetsége­ken. Egyelőre azonban nincsen még végleges döntés, most gondolkodnak azon a Külügyminisztériumban, ki váltsa a külföldön dolgozókat és mi­lyen feladatokat adjanak a hazajö­­vőknek. Nem kétséges, hogy néhány esetben „be fognak jönni” a sajtóban megjelenő találgatások, sőt, a mi­nisztérium szívesen fogadja a jó ötle­teket is, mondta Katona Tamás. A konkrét személyekhez kötődő „pletykákkal” kapcsolatban is vála­szolt a Magyar Hírlap kérdéseire. Dél-afrikai nagykövetjelöltként pél­dául két név is felmerült a hírek sze­rint: Csóti Györgyé, a parlament kül­ügyi bizottságának MDF-es alelnö­­kéé és Gergely Andrásé, a Külügy­minisztérium főtitkáráé. Katona Ta­más valószínűtlennek nevezte Csóti György kinevezését, két okból is. Egyrészt azért, mert nem listán, ha­nem egyéni képviselőként került a parlamentbe, s ha nagykövet lenne, akkor le kellene mondania a mandá­tumáról. (Katona Tamás hasonló helyzetével magyarázta, hogy ő ma­ga sem lett bonni nagykövet.) Más­részt pedig az MDF nem tudja őt nélkülözni: hallatlanul fontos ugyan­is, hogy a parlamenti bizottságokban felkészült vezetőemberek képvisel­jék a kormánypártokat, hiszen az el­lenzék fő politikai tevékenységét ép­pen a bizottságokban fejti ki. Gergely András nagyköveti kine­vezését elképzelhetőnek nevezte ugyan Katona Tamás, de kicsit saj­nálná közvetlen kollégája és barátja „elvesztését”. Gergely András több mint egy éve tölti be kulcspozícióját — hozzá tartoznak többek között a személyzeti és gazdasági ügyek — és az államtitkár véleménye szerint hallatlan élvezettel és hozzáértéssel vetette bele magát ezeknek a „kissé unalmas” ügyeknek az intézésébe. Végleges döntés azonban nincs még a dél-afrikai nagykövet személyére. Ami Bába Ivánt illeti, Katona Ta­más elmondta: nem nevezték ki ál­lamtitkár-helyettesnek, főosztályve­zetőként felügyeli azokat a területe­ket, amelyek leváltása előtt Szokai Imréhez tartoztak. S nem azért nem nevezték ki, mert Szokai Imrének — akinek egyébként Katona Tamás szívből kíván mielőbbi felgyógyulást — még nem forrt össze a bokája. A két dolognak ugyanis semmi köze egymáshoz. • Medgyesi Csilla MTI ----------------------------­A Jeszenszky Géza külügymi­niszter csütörtökön, Madridban aláír­ta az új magyar—spanyol barátsági és együttműködési szerződést, pénte­ken pedig Barcelonában felavatta a Magyar Köztársaság új főkonzulátu­sát. A főkonzulátus felállítását nem­csak a közelgő olimpia és a konzuli feladatok ezzel kapcsolatosan meg­növekvő mennyisége indokolta, ha­nem elsősorban az a tény, hogy a magyar—spanyol gazdasági kapcso­latok jelentős része Katalóniára össz­pontosul. A magyar—német szerződés európai színvonalú „Van egy jómódú unokabátyánk • Folytatás az 1. oldalról további megállapodásoknak nyit utat, s a további részletmegállapo­dások fogják megtölteni a jövőre nézve is megfelelő tartalommal. Ez a szerződés valódi európai szerző­dés, európai országok között, euró­pai normák szerint. Benne foglaltat­­nak azok az alapelvek, az emberi jogoktól a kisebbségi jogokig, ame­lyeket mi Európában fontosaknak tartunk. A magyar külpolitikáról szólva Antall József kiemelte, hogy az na­gyon tudatosan alakított külpolitika, prioritása a több lábon állás, és jel­lemzője, hogy alapvető kérdéseiben a kormánypártok és az ellenzéki pártok lényegében azonos nézeteket vallanak. Politikánk alapvető célja az európai integrációban való rész­vétel — hangoztatta a miniszterel­nök — ugyanakkor elkötelezett hí­vei vagyunk a transzatlanti gondo­latnak is. Antall József ezután rátért a ma­gyar—német gyakorlati együttmű­ködés méltatására. Utalt a több mint egy évezredes kapcsolatokra, azok kulturális, tudományos vonatkozá­­saira.A magyar—német gazdasági kapcsolatokra kitérve Antall József kijelentette, hogy azok eddig is meghatározóak voltak. A korábbi NSZK­ és NDK külön-külön is a második és a harmadik helyet fog­lalta el külkereskedelmünkben, ak­kor amikor a Szovjetunióval való kapcsolat részesült előnyben. A két ország együtt akkor is a legelső he­lyen állt külkereskedelmi kapcsola­tainkban. Ma Németország első számú külkereskedelmi partnerünk, exportunk 25 százaléka irányul oda, a vegyesvállalatok terén az első, a befektetések területén pedig az Egyesült Államok után a második helyen áll. Ugyanakkor adósai is vagyunk, miután a korábbi rend­szerben felvett hitelek közel 40 szá­zaléka német bankoktól származott. Az elmúlt esztendőben már egyen­súlyba került az export és az import a két ország között. Arra törekszünk — mondta a mi­niszterelnök —, hogy minden terü­leten felhasználva az eddigi megál­lapodásokat, rendezzük a korábbi problémákat. Ezek közé tartozik a korábbi NDK-val kialakult 16 milli­árd forintos tartozásunk, aminek rendezését meg kell oldanunk. An­tall József meggyőződését fejezte ki, hogy meg fogjuk találni a meg­oldás módját, a szakértők máris in­tenzíven folytatják tárgyalásaikat a szaldóprobléma kezelésére, illetve áthidalására. Antall József ismételten hangsú­lyozta, hogy Németország, mint az európai integráció vezető ereje, s ezen az integráción belül egyik fő támogatónk, immár államközi szer­ződésben vállalta támogatásunkat az Európai Közösséghez való csat­lakozásunkban. A miniszterelnök­ néhány szóval érintette az ország belpolitikai hely­zetét, kijelentve, hogy Magyaror­szág politikailag stabil, szilárd 60 százalékos kormánykoalícióval és egészséges arányú, 40 százalékos ellenzékkel. Komoly erőfeszítések történtek a piacgazdaságra való át­térés érdekében, de ezzel együtt meg kell mondani, hogy 1992 az egyik legnehezebb esztendő lesz számunkra. Ha a végére érünk, re­mélhető, hogy már a lakosság is lát­ni fogja a felemelkedés jeleit. Egyelőre meg kell elégednünk az­zal, hogy a külföldi szemlélők pozi­tívabban ítélik meg működésünket, jobbnak találják gazdasági helyze­tünket, mint saját lakosságunk, és főleg jobbnak találják a nálunk kia­lakult gazdasági helyzetet, mint a volt kommunista tömb bármely or­szágában. „Nekünk sajnos, Német­ország keleti felével ellentétben, nincs egy gazdag bátyánk, viszont úgy vélem, van egy jómódú unoka­bátyánk” — jelentette ki Antall Jó­zsef, a hallgatóság derültségére. •A. G. A magyar—német kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett politi­kusi munkálkodásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagyke­­resztjét adományozta pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök Helmut Kohl német kancellárnak. Göncz Árpád köztársasági elnök a kitüntetést átnyújtva utalt arra, hogy az „egy kis ország nagy ke­resztje”, amely azonban mégis min­dig emlékeztethet a magyarság, il­letve az egész kelet-közép-európai régió helyzetére. Az előző nap aláírt magyar—német alapszerződésről szólva az államfő reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden té­ren időtálló alapja lesz a két ország jövőbeni együttműködésének, és kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára. Az eredetileg tervezettnél mint­egy negyedórával hossszabra nyúlt megbeszélésen főként a gazdasági kapcsolatok kérdéséről váltott szót Helmut Kohl és Göncz Árpád. A magyar államfő — miután rámuta­tott, hogy a magyar gazdaság bebi­zonyította életképességét , kérte, hogy a jövőben nagyobb mértékben invesztáljanak bank- és termelőtőkét a németországi befektetők. Derűlátásra buzdította a magyar­­országi németeket Helmut Kohl azon a megbeszélésen, amelyet pén­tek délelőtt folytatott a Magyaror­szági Németek Szövetségének veze­tőivel. A német kancellár szerint ez az optimizmus azért is megalapo­zott, mert Magyarország a német ki­sebbség nélkül, a nemzetiségi politi­ka megjavítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Pénteken, a dél­utáni órákban elutazott Budapestről Helmut Kohl, a Németországi Szö­vetségi Köztársaság kancellárja. Mindkét kormánynál lobbiznak a gazdaságért MH-információ_____________ Helmut Kohl kancellár látogatá­sával egyidőben a Német Országos Iparszövetség (BDI) és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői együttműködési alapszerződést ír­tak alá Kölnben. A szerződés rész­leteiről Tolnay Lajostól, az MGK elnökétől telefonon érdeklődtünk. A megállapodás egyik legfonto­sabb eleme, hogy a két csúcsszintű érdekképviselet — s azok szakmai tagozatai — rendszeresen kicseréli információit, tapasztalatait és egyeztetik munkamódszereiket. Erre több okból is szükség van: egyrészt mindkét szervezet folya­matosan megismeri a másik ország együttműködését a kormányzattal és a parlamenttel, valamint a politi­kai pártokkal és az önkormányza­tokkal, így lehetőség nyílik arra, hogy párhuzamosan lobbizzanak a két ország gazdasági együttműkö­désének és fejlesztésének érdeké­ben, a szociális piacgazdaság ki­építésének és továbbfejlesztésének segítségével. Másrészt a BDI fo­lyamatosan szeretné bevonni a ma­gyar kamarát az Európai Tanácsa­dó Központ (EBZ) munkájába, hogy az MGK fokozatosan beke­rüljön az európai gazdasági érdek­­egyeztetés rendszerébe. A magyar gazdasági szakembe­rek felzárkóztatása érdekében a két szervezet arról is megállapodott, hogy ezentúl szakmai tovább- és átképzésekben is együttműködnek, valamint üzletember-találkozókat és konferenciákat tartanak mindkét országban. Tolnay Lajos lapunk munkatár­sának kérdésére azt is kifejtette, hogy német partnereikkel tárgyalva voltak olyan kérdések, melyekben nem teljesen egyezett a vélemé­nyük. Ilyen például az, hogy noha Németország első számú kereske­delmi partnerünk, még mindig ke­vés a német befektetések részará­nya a magyar gazdaságba. A német iparszövetség képviselői szerint ez nem így van, hiszen részben a Ge­neral Motors-beruházás is német tőkéből jött létre. A kamara elnöke ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az osztrák befektetések azért nem tekinthetőek elegendő német tőkének, mert az osztrák leányvál­lalatokban lévő német vállalatok csak részben tőkebefektetők. A Magyar Gazdasági Kamara egyébként azt javasolta német part­nereinek, hogy segítsék elő egy né­met privatizációs tanácsadó cég magyarországi működését, hiszen erre már francia, angol és amerikai részről sor került. Éppen ezért nem csoda az sem, hogy ezen országok tőkebefektetéseinek aránya na­gyobb, mint Németországé. • J. K. S. KÜLFÖLD-BELFÖLD Orbán: összehangolt támadás a Fidesz ellen Az elmúlt hét alatt fontos változá­sok álltak be a Fidesz politikai hely­zetében — szögezte le Orbán Vik­tor, a Fidesz 4. kongresszusán mon­dott politikai elemzésében. A Fidesz választmányi tagja hozzátette: a kor­mánykoalíció pártjai, élükön az MDF-fel, nyílt háborút hirdettek meg a Fidesz ellen. Különösen szembeötlő az az összehangolt ak­ció, amelyet egy fasisztagyanús fo­lyóirat ürügyén indítottak a Fidesz emberjogi felfogása és Fodor Gábor ellen, továbbá hasonló támadások kezdődtek vidéki városokban a fia­tal demokraták parlamenti és önkor­mányzati képviselői ellen. Tévednek azok, akik úgy gondol­ják, hogy a Fidesz ezeken a ponto­kon sebezhető — jelentette ki a Fi­­desz-vezető, hozzátéve, hogy teljes súlyukkal megvédik azokat a politi­kusaikat, akiket a Fidesz-program vállalása miatt ér személyes táma­dás. A Fidesz ezután is mindig azt tartja szem előtt, hogy vannak olyan alkotmányos biztosítékai a parla­mentáris demokráciának, amelyek lehetetlenné teszik, hogy bármely politikai erő megpróbálja felszámol­ni a szabad választásokon nyugvó politikai váltógazdálkodást, miköz­ben úgy tesz, mintha tiszteletben tar­taná az alkotmányt. Bár az alkotmá­nyos rendszer messze van attól, hogy tökéletesnek tekinthető legyen, az alkotmány még ebben az állapot­ban is alkalmas arra, hogy a siker re­ményében lehessen védekezni a te­kintélyelvű tendenciákkal szemben — hangsúlyozta Orbán Viktor. Az MDF politikai doktrínáját ele­mezve a Fidesz vezető kijelentette: a hármas eszmerendszerből — ke­reszténydemokrata, nép-nemzeti gondolat és nemzeti liberalizmus — mára igazából csak a nép-nemzeti gondolat maradt érvényes és a de­mokrata fórumban a jelen minden­képpen a populistáké. A nép-nemze­ti gondolat, a populista gondolat azonban élesen szembenáll a libera­lizmussal. Orbán megítélése szerint az MDF egy olyan elkorhadt, régi világot képvisel, ami soha többé nem fog Magyarországra visszatér­ni. A kormányzópártok retorikájá­nak üresen kongó, dagályos semmit­­mondása, görcsös nemzetieskedése idegen a Fidesz tagságától. Idegen a jelen és a jövő fiatal generációinak gondolkodásmódjától, hogy a fiata­losan gondolkodó öregekről ne is beszéljünk — mutatott rá a szónok. Majd hozzáfűzte, hogy két év MDF- es kormányzással és minden mester­kedéssel sem sikerült elvenni a ked­vet attól, hogy magyarként Magyar­­országon jól érezzük magunkat. A kormány tevékenységét értékelve a Fidesz-politikus úgy vélekedett, hogy a kormányzat feladata az át­menet menedzselése lett volna, ám az 1992-es költségvetési vita nyo­mán egyértelművé vált, hogy a kor­mány alkalmatlan az átmenet leve­zénylésére. Az országban felelőtlen kormányzás folyik — szögezte le Orbán Viktor. Majd úgy vélekedett, hogy mindazok a gazdasági eredmé­nyek, melyekkel a kormány siker­­propagandája büszkélkedik, nem a kormányzati politika eredményei, hanem a szabadgazdálkodás lehető­ségeit kihasználó állampolgárok te­vékenységének gyümölcsei. Ennek kapcsán Orbán Viktor szólt arról, hogy nem igaz az a Magyarorszá­gon sokak által sujkolt nézet, misze­rint a liberális gazdaságpolitika azo­nos a kíméletlenséggel és a szociális érzéketlenséggel. A Fidesz mindig is sokat foglalkozott azon rétegek problémáival, melyek rajtuk kívül álló okokból olyan helyzetben van­nak, hogy nem tudnak életszínvona­luk javítása érdekében több energiát mozgósítani. Példaként említette, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájának hangsúlyos eleme a nyugdíjasok helyzetének javítása, továbbá az ál­lástalan fiatalok problémájának ke­zelése. A Fidesz frakcióvezetője hangoz­tatta: bár a kormányrudat kezében tartó koalíció szabad választásokon nyerte el az ország irányításának jo­gát, mégis azt szeretné, ha ennek minél hamarabb vége szakadna. Ez így nem mehet tovább, hangsúlyoz­ta. Orbán Viktor szerint igazából a Fidesznek van esélye arra, hogy a következő választásokon legyőzze a mostani kormánykoalíciót. Ám a fi­atal demokratáknak ügyelniük kell arra, hogy a folyamatosan növekvő népszerűség és a párt iránt táplált bi­zalom bővülése közepette ne veszít­sék el mértéktartásukat. A Fidesz szervezeti kérdéseiről szólva leszö­gezte: a választási párt vagy tömeg­párt dilemma eldöntése nem a veze­tők szándékának kérdése. Amit a párt eddigi vezetősége megtehetett — vélekedett —, az az, hogy a mi­nél nagyobb támogatottság, mozgó­sítás és vonzás érdekében a párt arc­élét ne szűk ideológiai program mentén határozza meg, hanem igye­kezzék szélesre tárni kapuit, hogy li­berális néppártként a liberális jogál­lam híveinek minél szélesebb körét vonja magához. A Fidesznek igenis van elvi kiin­dulópontja és ez nem valami kizáró­lag a Fidesz számára létező, kisajá­títható ideológia, hanem a modern, 20. század végi liberalizmus — je­lentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűz­te, hogy a Fidesz már rég nem gene­rációs párt, táborában vannak a 35 éves kort már rég elhagyott önkor­mányzati képviselőik, polgármeste­reik és szakértőik. Épp ezért szüksé­gesnek nevezte a fideszes korhatár eltörlését, leszögezve, hogy azt sze­retné, ha a következő parlamenti ciklusban a Fidesz már teljesen nyi­tott, korhatár nélküli liberális nép­párt lenne. Orbán Viktor szerint a stabil politikai demokráciához azon­ban nemcsak egy olyan liberális néppártra van szükség, mint amilyen a Fidesz, hanem egy modern, szoci­áldemokrata és konzervatív pártra is. Véleménye szerint ezt a szem­pontot figyelembe véve kell döntően meghatározni a Fidesz politikai stra­tégiáját, a többi magyar párthoz való viszonyát. A fiatal demokrata politikus be­széde végén hangsúlyozta: a Fidesz nem állhat meg a radikális antikom­­munista fiatalok mozgalmától a jól szervezett nyitott liberális néppárt felé vezető úton. A párt további megerősödése nélkül nem győzhető le a következő választásokon az egyre rosszabb irányba sodródó kor­mánykoalíció. Szájer József a frakció munkáját elemezve elmondta, hogy céljuk az volt, hogy megvalósítsák a parla­ment kormány fölötti ellenőrzését, a Fidesz által vallott alkotmányos és liberális elvek alapján. • Farkas Attila A megbékélés reményében — ám jelentős rendőri védelem mellett — rendeztek tegnap este faj­tára, bőrszínre s nemre való tekintet nélküli ökumenikus istentiszteletet a József utcai baptista templomban. Meditációt tartott László atya, Németh Géza református lelkész és Iványi Gábor baptista lelkész, országgyűlési képviselő, aki egyben bocsánatot kért a hazánkban élő kisebbsé­gektől az őket ért atrocitások miatt FOTÓ: MÜLLER JUDIT A kisnyugdíjasok háromszori emelésre számíthatnak • Folytatás az 1. oldalról nagysághoz, a 13, illetve a 6,5 szá­zalékot mindenki megkapja, amennyiben az Országgyűlés elfo­gadja az előterjesztést. A fent em­lített alsó és felső összeghatár tehát azt jelöli, amelynél nem lehet ke­vesebbet vagy többet kapni. Példá­val illusztrálva: havi 5­000 forintos nyugdíj esetében a 13 százalékos emelés 650 forintot jelentene, ehe­lyett azonban 800-at kap a nyugdí­jas. Annak viszont, akinek havi já­randósága 20 000 forint, 2600 he­lyett csak 2000 forintos emelésben­­részesül. Mivel a nyugdíjemelés csak márciusban lép hatályba s nem visszamenőleges érvénnyel, könnyű kiszámítani, hogy 19,5 he­lyett csak 13,3 százalékos évi eme­léssel lehet számolni. A kormány szándéka szerint az ily módon megmaradó összeget további, egy­szeri nyugdíjemelésre kívánják for­dítani. Ebből azonban csak azok részesednének, akik régóta nyugdí­jasok, s az elmúlt években, évtize­dekben járandóságuk jelentősen veszített értékéből. A kisnyugdíja­sokat érintő emelésről várhatóan még ebben a félévben dönt a kor­mány. • H. J. Ma döntenek a fuvarozók MH-információ A Közúti Közlekedési Kamara, a Magánfuvarozók Országos Ipartes­­tülete, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete értékelte a görögországi kamionblo­kád eseményeit, és állásfoglalásuk szerint továbbra is erélyesen követe­lik a kormánytól a nemzetközi egyezmények és szokások betartását. Szakemberek szerint ugyanis a blo­kád egyik kiváltó oka az volt, hogy a nemzetközi gyakorlattal szemben nem 40, hanem csupán 6 nap telt el a törvény elfogadása és életbelépése között. Az említett négy érdekképvi­selet tegnap felajánlotta tagjainak a blokád miatt keletkezett károk ren­dezéséhez a közgazdasági és jogi se­gítséget. Igaz ugyan, hogy Martonyi János, a Külügyminisztérium köz­­igazgatási államtitkára, egy rádióin­terjúban elutasította a kormány fele­lősségét a görög kamionosok okozta károk ügyében. Dittel Gábor, a Ma­gánvállalkozók Nemzetközi Fuvaro­zó Ipartestülete ügyvezető titkára úgy vélekedett, hogy a kormány nem hivatkozhat vis maiorra a hibás dön­tés következményeivel kapcsolatban. A fuvarosok jogászai már vizsgál­ják a kormány ellen indítandó esetle­ges eljárás törvényi kereteit. Hogy végül is lesz-e per, arról ma dönte­nek a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének ülésén. • D. K. MAGYAR HÍRLAP. Torgyán most éppen fr­ága megvárja kilépne a koalícióból Prinal Jotot • Folytatás az 1. oldalról döntéshozói helyzetben, vélemé­nye szerint semmiféle felelősség sem terheli a pártot az ország je­lenlegi, katasztrofális helyzetéért. Torgyán doktor érthetetlennek tartja, hogy a kormánykoalíció má­sodik legerősebb, de szerinte ki­magaslóan legnagyobb tömegbá­zissal bíró pártjának képviselőjét nem hívták meg Kohl, német kan­cellár részére rendezett díszvacso­rára sem. S mert semmibe veszik a párt nagyválasztmányának határo­zatát a koalíciós tárgyalások foly­tatásáról, nagyon valószínűnek lát­szik, hogy az FKGP február 29-én kilép a koalícióból, majd felkészül­nek az ellenzéki politizálásra. A je­lenlegi ellenzéki pártok egyikével sem lépnek szövetségre, hanem olyan nemzeti mozgalom élére áll­nak, amely a keresztény-nemzeti politikát szolgálja. Györgyi Árpád, a párt ellenőrző bizottságának elnöke hangoztatta, pártja a koalíció reformját kívánja. A kisgazdapárton belül nincs vál­ság, az FKGP egységes politikai elhatározása a kilépés. Nem töre­kednek a konfrontációra, de ha kell, ezt is igénybe veszik politikai céljaik elérésére. Torgyán József bejelentette, március elsején meglepetést okoz­nak mindazoknak, akik eddig fél­vállról vették őket. A szegedi Sportcsarnokban rendezendő nagy­gyűlésükön ismertetik majd ellen­zéki politizálásuk sarkköveit, vagy a koalíció folytatásának feltételeit. Addig remélhetően az is eldől, hol állnak a koalíciós válságot kirob­bantó harminchármak, Antall Jó­zsef háta, vagy pedig a kisgazda érdekek mögött. Dr. Pálos Miklóst, a Miniszterel­nöki Hivatal államtitkárát aki egyúttal a KDNP alelnöke is, a legújabb kisgazda ultimátumról kérdeztük. Pálos Miklós a kisgaz­dák koalíciós partnerségét nem lát­ja veszélyeztetve, hiszen a 33-ak a jó értelemben vett kisgazdaérdeke­ket képviselik. Ők elkötelező nyi­latkozatot tettek a koalíció fenntar­tása mellett. Az államtitkár szerint a két félnek egymás között kell rendeznie a vitás kérdéseket. Tor­gyán Józsefnek azt is tisztáznia kellene, mit ért megfelelő arányú kormányzati képviseleten, mely minisztériumokra tart igényt. Az államtitkár az igazi keresztényde­mokrata politika hazai megvalósí­tását nem érti. A keresztényde­mokráciát nem megvallani, hanem megélni kell, ami az erkölcsös élet­forma önmagunk által vállalt elkö­telezettségét jelenti, mások véle­ményének figyelembe vételét. Eze­ket az ismérveket az államtitkár nem látja a párt politizálásában. Szerinte nem kell túl nagy jelentő­séget tulajdonítani a legújabb ulti­mátumnak. Torgyán Józsefnek többször hangzott már el hasonló kijelentése. Szabó Béla, a szabad­­demokraták ügyvivője nem lát újabb elemet, a korábbi nagyvá­lasztmányi határozatokat ismétlik mindössze. A 12-ek kilépése nem ve­szélyezteti a koalíciót, ugyanakkor bennük egy pillanatra sem merült fel a Torgyánékkal közös ellenzé­kiség. Az ügyvivő nem hiszi, hogy a meghirdetett kereszténydemokra­ta elvek megfelelnek a nyugati normáknak. A nagy tömegbefo­lyásról szóló híreszteléseknek a legszebb bemutatója az oroszlányi vagy a békéscsabai választások megnyerése lenne. •D. Z. Csehszlovákiában egyelőre vára­kozással és némi hitetlenséggel fo­gadták azt a hírt, hogy Magyarország komolyan fontolóra veszi a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló 1977-es államszerződés felbontását. A szövetségi külügyminisztérium szóvivője, Egon Lánsky elmondta: a külügyminisztérium még nem kapott semmilyen hivatalosnak mondható jelzést, amely arról árulkodna hogy Magyarország felbontani készül a szerződést. Hozzátette: a külügymi­nisztérium mindenképpen megvárja a csehszlovák kormány ezzel kap­csolatos álláspontját és ezt követően alakít ki saját véleményt. A szövetségi környezetvédelmi minisztériumban azt az információt kaptam, hogy a környezetvédelmi tárca képviselői rendkívül sajnálatos­nak tartanának egy ilyen magyar döntést, különösen annak fényében, hogy az utóbbi hetekben némi köze­ledés volt tapasztalható a két fél ál­láspontjában. A hivatalos állásfogla­lással kivárják a kormány döntését. Összességében megállapítható, hogy — talán a Dubcek látogatás kapcsán itt kialakult — a korábbinál kissé bizakodóbb légkör miatt igazi meglepetésként hatott a hír és vélhe­tően Prágában kíváncsian várják a hétfőt, vajon mit jelent be Mádl mi­niszter a magyar parlamentben. Pozsonyban viszont valószínűleg azok örülnek a legjobban, akik az el­múlt félév során — sokszor eléggé útszéli hangnemben — azt bizony­gatták: kár tárgyalni a magyarokkal. Az itt éppen beinduló választási had­járatban mindenesetre ez a fordulat erősen befolyásolhatja a szlovák sza­vazókat. Természetesen nem éppen a szlovák—magyar barátság jegyében. • Nyárádi Péter

Next