Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)
1992-02-08 / 33. szám
1992. február 8., szombat Katona: nyáron nagy váltás a nagykövetségeken Genscher nem sértődött meg MH-információ . Roppant meglepő lenne, ha a német fél példátlan diplomáciai udvariatlanságként értékelné, hogy nem Jeszenszky Géza írta alá a magyar-német alapszerződést Helmut Kohl, Antall Jószef és Hans-Dietrich Genscher mellett — mondta a Magyar Hírlap érdeklődésére Katona Tamás. A külügyminisztériumi államtitkár a péntek reggeli Kurírban megjelent információkra reagálva hangsúlyozta: a magyar külügyminiszter spanyolországi látogatását réges-rég egyeztették, így köztudomású volt, hogy mikor látogat Madridba. A német diplomácia vezetője tehát egy cseppet sem lepődött meg, amikor a Ferihegyi repülőtéren ,,nem Jeszenszky Géza ősz szakállát, hanem az én ősz bajuszomat pillantotta meg” — mondta Katona Tamás. Az államtitkár szerint mindössze egyetlen protokolláris „balfogás” történt a repülőtéri fogadtatáskor: a német külügyminiszter túl gyorsan kiugrott a különgépből, így a betonon neki kellett megvárnia a fogadóbizottságot, ahelyett, hogy a magyar delegáció várta volna őt a gép mellett. Sem e baki, sem Jeszenszky Géza távolléte miatt nem volt azonban érzékelhető semmiféle megbántottság Genscher viselkedésén, hangsúlyozta Katona Tamás. Ellenkezőleg: bár tudta, hogy nem találkozhat magyar partnerével, fontosnak tartotta, hogy Budapestre utazzon az államközi szerződés aláírására. Ami a két külügyminiszter közötti rokonszenvhiány kérdését illeti, ennek megválaszolására Katona Tamás szerint az érdekeltek az illetékesek. Teljesen légből kapott az a feltételezés is, hogy Jeszenszky Géza Pap András tökéletesen váratlan interpellációja elől „menekült” volna Madridba. Mint ismeretes, Pap Göncz Árpád és az egyik Maxwell-fiú tavaly őszi londoni találkozójának szervezésére kérdezett rá- Katona Tamás emlékeztetett arra, hogy a kérdésre válaszolva a parlamentben kifejtette a Külügyminisztérium álláspontját. Jeszenszky Gézának az ügyhöz nincs köze, részt sem vett az ominózus találkozón. Ami a Külügyminisztériumban várható személyi változásokat illeti, az államtitkár elmondta: 1988-ban nagyon sokan, többnyire fiatalok kerültek ki külföldi állomáshelyre. Az ő kiküldetésük négy év elteltével most jár majd le, így a nyáron jelentős váltás várható a nagykövetségeken. Egyelőre azonban nincsen még végleges döntés, most gondolkodnak azon a Külügyminisztériumban, ki váltsa a külföldön dolgozókat és milyen feladatokat adjanak a hazajövőknek. Nem kétséges, hogy néhány esetben „be fognak jönni” a sajtóban megjelenő találgatások, sőt, a minisztérium szívesen fogadja a jó ötleteket is, mondta Katona Tamás. A konkrét személyekhez kötődő „pletykákkal” kapcsolatban is válaszolt a Magyar Hírlap kérdéseire. Dél-afrikai nagykövetjelöltként például két név is felmerült a hírek szerint: Csóti Györgyé, a parlament külügyi bizottságának MDF-es alelnökéé és Gergely Andrásé, a Külügyminisztérium főtitkáráé. Katona Tamás valószínűtlennek nevezte Csóti György kinevezését, két okból is. Egyrészt azért, mert nem listán, hanem egyéni képviselőként került a parlamentbe, s ha nagykövet lenne, akkor le kellene mondania a mandátumáról. (Katona Tamás hasonló helyzetével magyarázta, hogy ő maga sem lett bonni nagykövet.) Másrészt pedig az MDF nem tudja őt nélkülözni: hallatlanul fontos ugyanis, hogy a parlamenti bizottságokban felkészült vezetőemberek képviseljék a kormánypártokat, hiszen az ellenzék fő politikai tevékenységét éppen a bizottságokban fejti ki. Gergely András nagyköveti kinevezését elképzelhetőnek nevezte ugyan Katona Tamás, de kicsit sajnálná közvetlen kollégája és barátja „elvesztését”. Gergely András több mint egy éve tölti be kulcspozícióját — hozzá tartoznak többek között a személyzeti és gazdasági ügyek — és az államtitkár véleménye szerint hallatlan élvezettel és hozzáértéssel vetette bele magát ezeknek a „kissé unalmas” ügyeknek az intézésébe. Végleges döntés azonban nincs még a dél-afrikai nagykövet személyére. Ami Bába Ivánt illeti, Katona Tamás elmondta: nem nevezték ki államtitkár-helyettesnek, főosztályvezetőként felügyeli azokat a területeket, amelyek leváltása előtt Szokai Imréhez tartoztak. S nem azért nem nevezték ki, mert Szokai Imrének — akinek egyébként Katona Tamás szívből kíván mielőbbi felgyógyulást — még nem forrt össze a bokája. A két dolognak ugyanis semmi köze egymáshoz. • Medgyesi Csilla MTI ----------------------------A Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön, Madridban aláírta az új magyar—spanyol barátsági és együttműködési szerződést, pénteken pedig Barcelonában felavatta a Magyar Köztársaság új főkonzulátusát. A főkonzulátus felállítását nemcsak a közelgő olimpia és a konzuli feladatok ezzel kapcsolatosan megnövekvő mennyisége indokolta, hanem elsősorban az a tény, hogy a magyar—spanyol gazdasági kapcsolatok jelentős része Katalóniára összpontosul. A magyar—német szerződés európai színvonalú „Van egy jómódú unokabátyánk • Folytatás az 1. oldalról további megállapodásoknak nyit utat, s a további részletmegállapodások fogják megtölteni a jövőre nézve is megfelelő tartalommal. Ez a szerződés valódi európai szerződés, európai országok között, európai normák szerint. Benne foglaltatnak azok az alapelvek, az emberi jogoktól a kisebbségi jogokig, amelyeket mi Európában fontosaknak tartunk. A magyar külpolitikáról szólva Antall József kiemelte, hogy az nagyon tudatosan alakított külpolitika, prioritása a több lábon állás, és jellemzője, hogy alapvető kérdéseiben a kormánypártok és az ellenzéki pártok lényegében azonos nézeteket vallanak. Politikánk alapvető célja az európai integrációban való részvétel — hangoztatta a miniszterelnök — ugyanakkor elkötelezett hívei vagyunk a transzatlanti gondolatnak is. Antall József ezután rátért a magyar—német gyakorlati együttműködés méltatására. Utalt a több mint egy évezredes kapcsolatokra, azok kulturális, tudományos vonatkozásaira.A magyar—német gazdasági kapcsolatokra kitérve Antall József kijelentette, hogy azok eddig is meghatározóak voltak. A korábbi NSZK és NDK külön-külön is a második és a harmadik helyet foglalta el külkereskedelmünkben, akkor amikor a Szovjetunióval való kapcsolat részesült előnyben. A két ország együtt akkor is a legelső helyen állt külkereskedelmi kapcsolatainkban. Ma Németország első számú külkereskedelmi partnerünk, exportunk 25 százaléka irányul oda, a vegyesvállalatok terén az első, a befektetések területén pedig az Egyesült Államok után a második helyen áll. Ugyanakkor adósai is vagyunk, miután a korábbi rendszerben felvett hitelek közel 40 százaléka német bankoktól származott. Az elmúlt esztendőben már egyensúlyba került az export és az import a két ország között. Arra törekszünk — mondta a miniszterelnök —, hogy minden területen felhasználva az eddigi megállapodásokat, rendezzük a korábbi problémákat. Ezek közé tartozik a korábbi NDK-val kialakult 16 milliárd forintos tartozásunk, aminek rendezését meg kell oldanunk. Antall József meggyőződését fejezte ki, hogy meg fogjuk találni a megoldás módját, a szakértők máris intenzíven folytatják tárgyalásaikat a szaldóprobléma kezelésére, illetve áthidalására. Antall József ismételten hangsúlyozta, hogy Németország, mint az európai integráció vezető ereje, s ezen az integráción belül egyik fő támogatónk, immár államközi szerződésben vállalta támogatásunkat az Európai Közösséghez való csatlakozásunkban. A miniszterelnök néhány szóval érintette az ország belpolitikai helyzetét, kijelentve, hogy Magyarország politikailag stabil, szilárd 60 százalékos kormánykoalícióval és egészséges arányú, 40 százalékos ellenzékkel. Komoly erőfeszítések történtek a piacgazdaságra való áttérés érdekében, de ezzel együtt meg kell mondani, hogy 1992 az egyik legnehezebb esztendő lesz számunkra. Ha a végére érünk, remélhető, hogy már a lakosság is látni fogja a felemelkedés jeleit. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy a külföldi szemlélők pozitívabban ítélik meg működésünket, jobbnak találják gazdasági helyzetünket, mint saját lakosságunk, és főleg jobbnak találják a nálunk kialakult gazdasági helyzetet, mint a volt kommunista tömb bármely országában. „Nekünk sajnos, Németország keleti felével ellentétben, nincs egy gazdag bátyánk, viszont úgy vélem, van egy jómódú unokabátyánk” — jelentette ki Antall József, a hallgatóság derültségére. •A. G. A magyar—német kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett politikusi munkálkodásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök Helmut Kohl német kancellárnak. Göncz Árpád köztársasági elnök a kitüntetést átnyújtva utalt arra, hogy az „egy kis ország nagy keresztje”, amely azonban mégis mindig emlékeztethet a magyarság, illetve az egész kelet-közép-európai régió helyzetére. Az előző nap aláírt magyar—német alapszerződésről szólva az államfő reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden téren időtálló alapja lesz a két ország jövőbeni együttműködésének, és kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára. Az eredetileg tervezettnél mintegy negyedórával hossszabra nyúlt megbeszélésen főként a gazdasági kapcsolatok kérdéséről váltott szót Helmut Kohl és Göncz Árpád. A magyar államfő — miután rámutatott, hogy a magyar gazdaság bebizonyította életképességét , kérte, hogy a jövőben nagyobb mértékben invesztáljanak bank- és termelőtőkét a németországi befektetők. Derűlátásra buzdította a magyarországi németeket Helmut Kohl azon a megbeszélésen, amelyet péntek délelőtt folytatott a Magyarországi Németek Szövetségének vezetőivel. A német kancellár szerint ez az optimizmus azért is megalapozott, mert Magyarország a német kisebbség nélkül, a nemzetiségi politika megjavítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Pénteken, a délutáni órákban elutazott Budapestről Helmut Kohl, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárja. Mindkét kormánynál lobbiznak a gazdaságért MH-információ_____________ Helmut Kohl kancellár látogatásával egyidőben a Német Országos Iparszövetség (BDI) és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői együttműködési alapszerződést írtak alá Kölnben. A szerződés részleteiről Tolnay Lajostól, az MGK elnökétől telefonon érdeklődtünk. A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy a két csúcsszintű érdekképviselet — s azok szakmai tagozatai — rendszeresen kicseréli információit, tapasztalatait és egyeztetik munkamódszereiket. Erre több okból is szükség van: egyrészt mindkét szervezet folyamatosan megismeri a másik ország együttműködését a kormányzattal és a parlamenttel, valamint a politikai pártokkal és az önkormányzatokkal, így lehetőség nyílik arra, hogy párhuzamosan lobbizzanak a két ország gazdasági együttműködésének és fejlesztésének érdekében, a szociális piacgazdaság kiépítésének és továbbfejlesztésének segítségével. Másrészt a BDI folyamatosan szeretné bevonni a magyar kamarát az Európai Tanácsadó Központ (EBZ) munkájába, hogy az MGK fokozatosan bekerüljön az európai gazdasági érdekegyeztetés rendszerébe. A magyar gazdasági szakemberek felzárkóztatása érdekében a két szervezet arról is megállapodott, hogy ezentúl szakmai tovább- és átképzésekben is együttműködnek, valamint üzletember-találkozókat és konferenciákat tartanak mindkét országban. Tolnay Lajos lapunk munkatársának kérdésére azt is kifejtette, hogy német partnereikkel tárgyalva voltak olyan kérdések, melyekben nem teljesen egyezett a véleményük. Ilyen például az, hogy noha Németország első számú kereskedelmi partnerünk, még mindig kevés a német befektetések részaránya a magyar gazdaságba. A német iparszövetség képviselői szerint ez nem így van, hiszen részben a General Motors-beruházás is német tőkéből jött létre. A kamara elnöke ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az osztrák befektetések azért nem tekinthetőek elegendő német tőkének, mert az osztrák leányvállalatokban lévő német vállalatok csak részben tőkebefektetők. A Magyar Gazdasági Kamara egyébként azt javasolta német partnereinek, hogy segítsék elő egy német privatizációs tanácsadó cég magyarországi működését, hiszen erre már francia, angol és amerikai részről sor került. Éppen ezért nem csoda az sem, hogy ezen országok tőkebefektetéseinek aránya nagyobb, mint Németországé. • J. K. S. KÜLFÖLD-BELFÖLD Orbán: összehangolt támadás a Fidesz ellen Az elmúlt hét alatt fontos változások álltak be a Fidesz politikai helyzetében — szögezte le Orbán Viktor, a Fidesz 4. kongresszusán mondott politikai elemzésében. A Fidesz választmányi tagja hozzátette: a kormánykoalíció pártjai, élükön az MDF-fel, nyílt háborút hirdettek meg a Fidesz ellen. Különösen szembeötlő az az összehangolt akció, amelyet egy fasisztagyanús folyóirat ürügyén indítottak a Fidesz emberjogi felfogása és Fodor Gábor ellen, továbbá hasonló támadások kezdődtek vidéki városokban a fiatal demokraták parlamenti és önkormányzati képviselői ellen. Tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy a Fidesz ezeken a pontokon sebezhető — jelentette ki a Fidesz-vezető, hozzátéve, hogy teljes súlyukkal megvédik azokat a politikusaikat, akiket a Fidesz-program vállalása miatt ér személyes támadás. A Fidesz ezután is mindig azt tartja szem előtt, hogy vannak olyan alkotmányos biztosítékai a parlamentáris demokráciának, amelyek lehetetlenné teszik, hogy bármely politikai erő megpróbálja felszámolni a szabad választásokon nyugvó politikai váltógazdálkodást, miközben úgy tesz, mintha tiszteletben tartaná az alkotmányt. Bár az alkotmányos rendszer messze van attól, hogy tökéletesnek tekinthető legyen, az alkotmány még ebben az állapotban is alkalmas arra, hogy a siker reményében lehessen védekezni a tekintélyelvű tendenciákkal szemben — hangsúlyozta Orbán Viktor. Az MDF politikai doktrínáját elemezve a Fidesz vezető kijelentette: a hármas eszmerendszerből — kereszténydemokrata, nép-nemzeti gondolat és nemzeti liberalizmus — mára igazából csak a nép-nemzeti gondolat maradt érvényes és a demokrata fórumban a jelen mindenképpen a populistáké. A nép-nemzeti gondolat, a populista gondolat azonban élesen szembenáll a liberalizmussal. Orbán megítélése szerint az MDF egy olyan elkorhadt, régi világot képvisel, ami soha többé nem fog Magyarországra visszatérni. A kormányzópártok retorikájának üresen kongó, dagályos semmitmondása, görcsös nemzetieskedése idegen a Fidesz tagságától. Idegen a jelen és a jövő fiatal generációinak gondolkodásmódjától, hogy a fiatalosan gondolkodó öregekről ne is beszéljünk — mutatott rá a szónok. Majd hozzáfűzte, hogy két év MDF- es kormányzással és minden mesterkedéssel sem sikerült elvenni a kedvet attól, hogy magyarként Magyarországon jól érezzük magunkat. A kormány tevékenységét értékelve a Fidesz-politikus úgy vélekedett, hogy a kormányzat feladata az átmenet menedzselése lett volna, ám az 1992-es költségvetési vita nyomán egyértelművé vált, hogy a kormány alkalmatlan az átmenet levezénylésére. Az országban felelőtlen kormányzás folyik — szögezte le Orbán Viktor. Majd úgy vélekedett, hogy mindazok a gazdasági eredmények, melyekkel a kormány sikerpropagandája büszkélkedik, nem a kormányzati politika eredményei, hanem a szabadgazdálkodás lehetőségeit kihasználó állampolgárok tevékenységének gyümölcsei. Ennek kapcsán Orbán Viktor szólt arról, hogy nem igaz az a Magyarországon sokak által sujkolt nézet, miszerint a liberális gazdaságpolitika azonos a kíméletlenséggel és a szociális érzéketlenséggel. A Fidesz mindig is sokat foglalkozott azon rétegek problémáival, melyek rajtuk kívül álló okokból olyan helyzetben vannak, hogy nem tudnak életszínvonaluk javítása érdekében több energiát mozgósítani. Példaként említette, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájának hangsúlyos eleme a nyugdíjasok helyzetének javítása, továbbá az állástalan fiatalok problémájának kezelése. A Fidesz frakcióvezetője hangoztatta: bár a kormányrudat kezében tartó koalíció szabad választásokon nyerte el az ország irányításának jogát, mégis azt szeretné, ha ennek minél hamarabb vége szakadna. Ez így nem mehet tovább, hangsúlyozta. Orbán Viktor szerint igazából a Fidesznek van esélye arra, hogy a következő választásokon legyőzze a mostani kormánykoalíciót. Ám a fiatal demokratáknak ügyelniük kell arra, hogy a folyamatosan növekvő népszerűség és a párt iránt táplált bizalom bővülése közepette ne veszítsék el mértéktartásukat. A Fidesz szervezeti kérdéseiről szólva leszögezte: a választási párt vagy tömegpárt dilemma eldöntése nem a vezetők szándékának kérdése. Amit a párt eddigi vezetősége megtehetett — vélekedett —, az az, hogy a minél nagyobb támogatottság, mozgósítás és vonzás érdekében a párt arcélét ne szűk ideológiai program mentén határozza meg, hanem igyekezzék szélesre tárni kapuit, hogy liberális néppártként a liberális jogállam híveinek minél szélesebb körét vonja magához. A Fidesznek igenis van elvi kiindulópontja és ez nem valami kizárólag a Fidesz számára létező, kisajátítható ideológia, hanem a modern, 20. század végi liberalizmus — jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte, hogy a Fidesz már rég nem generációs párt, táborában vannak a 35 éves kort már rég elhagyott önkormányzati képviselőik, polgármestereik és szakértőik. Épp ezért szükségesnek nevezte a fideszes korhatár eltörlését, leszögezve, hogy azt szeretné, ha a következő parlamenti ciklusban a Fidesz már teljesen nyitott, korhatár nélküli liberális néppárt lenne. Orbán Viktor szerint a stabil politikai demokráciához azonban nemcsak egy olyan liberális néppártra van szükség, mint amilyen a Fidesz, hanem egy modern, szociáldemokrata és konzervatív pártra is. Véleménye szerint ezt a szempontot figyelembe véve kell döntően meghatározni a Fidesz politikai stratégiáját, a többi magyar párthoz való viszonyát. A fiatal demokrata politikus beszéde végén hangsúlyozta: a Fidesz nem állhat meg a radikális antikommunista fiatalok mozgalmától a jól szervezett nyitott liberális néppárt felé vezető úton. A párt további megerősödése nélkül nem győzhető le a következő választásokon az egyre rosszabb irányba sodródó kormánykoalíció. Szájer József a frakció munkáját elemezve elmondta, hogy céljuk az volt, hogy megvalósítsák a parlament kormány fölötti ellenőrzését, a Fidesz által vallott alkotmányos és liberális elvek alapján. • Farkas Attila A megbékélés reményében — ám jelentős rendőri védelem mellett — rendeztek tegnap este fajtára, bőrszínre s nemre való tekintet nélküli ökumenikus istentiszteletet a József utcai baptista templomban. Meditációt tartott László atya, Németh Géza református lelkész és Iványi Gábor baptista lelkész, országgyűlési képviselő, aki egyben bocsánatot kért a hazánkban élő kisebbségektől az őket ért atrocitások miatt FOTÓ: MÜLLER JUDIT A kisnyugdíjasok háromszori emelésre számíthatnak • Folytatás az 1. oldalról nagysághoz, a 13, illetve a 6,5 százalékot mindenki megkapja, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést. A fent említett alsó és felső összeghatár tehát azt jelöli, amelynél nem lehet kevesebbet vagy többet kapni. Példával illusztrálva: havi 5000 forintos nyugdíj esetében a 13 százalékos emelés 650 forintot jelentene, ehelyett azonban 800-at kap a nyugdíjas. Annak viszont, akinek havi járandósága 20 000 forint, 2600 helyett csak 2000 forintos emelésbenrészesül. Mivel a nyugdíjemelés csak márciusban lép hatályba s nem visszamenőleges érvénnyel, könnyű kiszámítani, hogy 19,5 helyett csak 13,3 százalékos évi emeléssel lehet számolni. A kormány szándéka szerint az ily módon megmaradó összeget további, egyszeri nyugdíjemelésre kívánják fordítani. Ebből azonban csak azok részesednének, akik régóta nyugdíjasok, s az elmúlt években, évtizedekben járandóságuk jelentősen veszített értékéből. A kisnyugdíjasokat érintő emelésről várhatóan még ebben a félévben dönt a kormány. • H. J. Ma döntenek a fuvarozók MH-információ A Közúti Közlekedési Kamara, a Magánfuvarozók Országos Ipartestülete, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete értékelte a görögországi kamionblokád eseményeit, és állásfoglalásuk szerint továbbra is erélyesen követelik a kormánytól a nemzetközi egyezmények és szokások betartását. Szakemberek szerint ugyanis a blokád egyik kiváltó oka az volt, hogy a nemzetközi gyakorlattal szemben nem 40, hanem csupán 6 nap telt el a törvény elfogadása és életbelépése között. Az említett négy érdekképviselet tegnap felajánlotta tagjainak a blokád miatt keletkezett károk rendezéséhez a közgazdasági és jogi segítséget. Igaz ugyan, hogy Martonyi János, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, egy rádióinterjúban elutasította a kormány felelősségét a görög kamionosok okozta károk ügyében. Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete ügyvezető titkára úgy vélekedett, hogy a kormány nem hivatkozhat vis maiorra a hibás döntés következményeivel kapcsolatban. A fuvarosok jogászai már vizsgálják a kormány ellen indítandó esetleges eljárás törvényi kereteit. Hogy végül is lesz-e per, arról ma döntenek a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének ülésén. • D. K. MAGYAR HÍRLAP. Torgyán most éppen frága megvárja kilépne a koalícióból Prinal Jotot • Folytatás az 1. oldalról döntéshozói helyzetben, véleménye szerint semmiféle felelősség sem terheli a pártot az ország jelenlegi, katasztrofális helyzetéért. Torgyán doktor érthetetlennek tartja, hogy a kormánykoalíció második legerősebb, de szerinte kimagaslóan legnagyobb tömegbázissal bíró pártjának képviselőjét nem hívták meg Kohl, német kancellár részére rendezett díszvacsorára sem. S mert semmibe veszik a párt nagyválasztmányának határozatát a koalíciós tárgyalások folytatásáról, nagyon valószínűnek látszik, hogy az FKGP február 29-én kilép a koalícióból, majd felkészülnek az ellenzéki politizálásra. A jelenlegi ellenzéki pártok egyikével sem lépnek szövetségre, hanem olyan nemzeti mozgalom élére állnak, amely a keresztény-nemzeti politikát szolgálja. Györgyi Árpád, a párt ellenőrző bizottságának elnöke hangoztatta, pártja a koalíció reformját kívánja. A kisgazdapárton belül nincs válság, az FKGP egységes politikai elhatározása a kilépés. Nem törekednek a konfrontációra, de ha kell, ezt is igénybe veszik politikai céljaik elérésére. Torgyán József bejelentette, március elsején meglepetést okoznak mindazoknak, akik eddig félvállról vették őket. A szegedi Sportcsarnokban rendezendő nagygyűlésükön ismertetik majd ellenzéki politizálásuk sarkköveit, vagy a koalíció folytatásának feltételeit. Addig remélhetően az is eldől, hol állnak a koalíciós válságot kirobbantó harminchármak, Antall József háta, vagy pedig a kisgazda érdekek mögött. Dr. Pálos Miklóst, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát aki egyúttal a KDNP alelnöke is, a legújabb kisgazda ultimátumról kérdeztük. Pálos Miklós a kisgazdák koalíciós partnerségét nem látja veszélyeztetve, hiszen a 33-ak a jó értelemben vett kisgazdaérdekeket képviselik. Ők elkötelező nyilatkozatot tettek a koalíció fenntartása mellett. Az államtitkár szerint a két félnek egymás között kell rendeznie a vitás kérdéseket. Torgyán Józsefnek azt is tisztáznia kellene, mit ért megfelelő arányú kormányzati képviseleten, mely minisztériumokra tart igényt. Az államtitkár az igazi kereszténydemokrata politika hazai megvalósítását nem érti. A kereszténydemokráciát nem megvallani, hanem megélni kell, ami az erkölcsös életforma önmagunk által vállalt elkötelezettségét jelenti, mások véleményének figyelembe vételét. Ezeket az ismérveket az államtitkár nem látja a párt politizálásában. Szerinte nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani a legújabb ultimátumnak. Torgyán Józsefnek többször hangzott már el hasonló kijelentése. Szabó Béla, a szabaddemokraták ügyvivője nem lát újabb elemet, a korábbi nagyválasztmányi határozatokat ismétlik mindössze. A 12-ek kilépése nem veszélyezteti a koalíciót, ugyanakkor bennük egy pillanatra sem merült fel a Torgyánékkal közös ellenzékiség. Az ügyvivő nem hiszi, hogy a meghirdetett kereszténydemokrata elvek megfelelnek a nyugati normáknak. A nagy tömegbefolyásról szóló híreszteléseknek a legszebb bemutatója az oroszlányi vagy a békéscsabai választások megnyerése lenne. •D. Z. Csehszlovákiában egyelőre várakozással és némi hitetlenséggel fogadták azt a hírt, hogy Magyarország komolyan fontolóra veszi a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló 1977-es államszerződés felbontását. A szövetségi külügyminisztérium szóvivője, Egon Lánsky elmondta: a külügyminisztérium még nem kapott semmilyen hivatalosnak mondható jelzést, amely arról árulkodna hogy Magyarország felbontani készül a szerződést. Hozzátette: a külügyminisztérium mindenképpen megvárja a csehszlovák kormány ezzel kapcsolatos álláspontját és ezt követően alakít ki saját véleményt. A szövetségi környezetvédelmi minisztériumban azt az információt kaptam, hogy a környezetvédelmi tárca képviselői rendkívül sajnálatosnak tartanának egy ilyen magyar döntést, különösen annak fényében, hogy az utóbbi hetekben némi közeledés volt tapasztalható a két fél álláspontjában. A hivatalos állásfoglalással kivárják a kormány döntését. Összességében megállapítható, hogy — talán a Dubcek látogatás kapcsán itt kialakult — a korábbinál kissé bizakodóbb légkör miatt igazi meglepetésként hatott a hír és vélhetően Prágában kíváncsian várják a hétfőt, vajon mit jelent be Mádl miniszter a magyar parlamentben. Pozsonyban viszont valószínűleg azok örülnek a legjobban, akik az elmúlt félév során — sokszor eléggé útszéli hangnemben — azt bizonygatták: kár tárgyalni a magyarokkal. Az itt éppen beinduló választási hadjáratban mindenesetre ez a fordulat erősen befolyásolhatja a szlovák szavazókat. Természetesen nem éppen a szlovák—magyar barátság jegyében. • Nyárádi Péter