Magyar Hírlap, 1992. március (25. évfolyam, 64-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
1992. március 25., szerda A játék öröme Az anya a Komédiumban Ritkaság manapság, hogy főiskolásokból és már végzettekből összeáll egy csapat, és csak a saját kedvükre, fizetség nélkül létrehoznak egy előadást. Méghozzá nem könnyen összeüthető sikerprodukciót, hanem Witkiewicz Az anya című darabját. —Miért csináljátok? — kérdezem Szűcs Gábor főiskolai hallgatótól, aki az előadást rendezi. — Sopronban már színre vittem Witkiewicz darabját, Az őrült és az apácát, ebben is többen együtt dolgoztunk a mostani társaságból. Azóta jöttek hozzánk mások is. Nincs színháztermünk, nem is akarunk, az a lényeges számunkra, hogy időnként együtt dolgozhassunk. — Miért? — A színház alapja, hogy olyanokkal játszhassunk, akikkel szeretünk együtt lenni. A profi társulatokban erre ritkán van lehetőség. Működik a mókuskerék, és ebben elenyészik a játékkedv. Amíg tudjuk, érdemes egymásban megtartani ezt a kedvet. Aztán egyszer valószínűleg minket is bedarál a mókuskerék. — Witkiewicz nem igazán ismert szerző Magyarországon. Miért áll hozzátok közel? — A darabjai szerintem olyanok, mint a bibliai példabeszédek. Minden alárendelődik a mondanivalónak. Szerintem most tartunk a Bibliának a világvége-képeinél. Ez a darab is valami ilyesmiről szól. Szélsőséges, százhúsz fokon izzó játékmódot kíván. Ellenkező esetben nem lesz megfelelő a hatás, olyan lesz, mint a vihar egy vödör mosogatólében. — Ha jól tudom, most végzet a főiskolán... — Igen, de nem rendezőként, hanem színészként. A Madách Színházhoz szerződtem. — Miért társultál ehhez a csapathoz? — fordulok Molnár Péter főiskolai hallgatóhoz. — A kevés próba, a nem profi módon elkészített jelmez, a rossz légkör elég ahhoz, hogy félresikerüljön a produkció. Mi közösen gondolkozunk, a saját nyelvünkön szeretnénk valamit létrehozni. Ha ebbe belebukunk, akkor arról csak mi tehetünk. —Máshol sok a gátló tényező? — Rengeteg. Nálunk viszont minden baráti alapon történik. Nincsen öltöztető, kellékes, világosító, mindent magunk oldunk meg. A profi színházakban nem folyik olyan munka, ami igazán megmozgatná a művészek fantáziáját. Mi még abban a korban vagyunk, hogy fölrúghatunk mindent, nem kell figyelnünk az egzisztenciánkat, így megvan az esélyünk arra, hogy több próbálkozás után valami igazán nagyszerű dolgot csináljunk. —Lesz ennyi próbálkozás? — Biztosan. Persze már most volt lemorzsolódás, voltak olyanok, akik karrierszempontok miatt jöttek ide. Sokat veszekszünk, vitatkozunk, de nem baj. Nekem például olyan felszabadult pillanataim vannak itt, igazi repülésérzés, ami profi színházban igen ritkán volt. A rendezőnek kell kihozni a színészből a „finomságokat”. Ez jobban megy akkor, ha jól ismerjük egymást. A színésznek nagyon jó lehetőség, hogy itt játszhat, az is izgalmas, hogy Witkiewiczet. Mostanában általában minden színház a biztosra megy, ennek ellenére Verebes István befogadott minket. Vele együtt beugrottunk a mély vízbe, és ez, azt hiszem, mindannyiunk számára igen fontos. — Gyakorlatos színész vagy a Nemzeti Színházban. Miért van szükséged arra, hogy itt játssz? — tudakolom Dora Györgytől. — „Beleszerelmesedtünk” egymásba emberileg és szakmailag is. Majdnem minden gátló tényezőt sikerült kiiktatni. Borzasztó jó érzés együtt dolgozni azért, hogy létrehozzuk az előadást. Persze ettől még néha kiborul a bili, kitör belőlünk a feszültség. Ehhez elég annyi, hogy a szokásosnál erősebben fogjanak meg valakit a színpadon, vagy nagyobbra sikerüljön a játék közben elcsattanó pofon. Kiderült, hogy a pénzt könnyebb megszerezni egy produkcióhoz, mint összetartani a társaságot. Jobb szerződés, főszerep lehetősége rákényszeríthet valakit arra, hogy eladja a lelkét. A versenyszellemben elveszhet a közösségi játék öröme. A profi színházakban harc van, a másik kollégát ellenségnek tekintik. Nálunk nincs sértődés abból, ha megmondjuk egymásnak a véleményünket, nem tekinti senki támadásnak. Ehhez elengedhetetlen a szellemi-lelki összetartozás. • Bóta Gábor Witkiewicz darabjának előadása a Komédiumban FOTÓ: FEJÉR ZSUZSA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Gyulai Autójavító Vállalatból /5700 Gyula, Mártírok útja 9./ átalakulással jogutódként létrehozott AFIT Autójavító és Kereskedelmi Kft az AVÜ tulajdonában lévő 69,6 % üzletrészének, a Békéscsabai Autójavító Vállalatból /5600 Békéscsaba, Szarvasi út 66./ átalakulással jogutódként létrehozott Autószerviz Kereskedelmi Kft az ÁVÜ tulajdonában lévő 75 % üzletrészének megvásárlására pályázatot hirdetünk. Az üzletrészek értékei: a Gyulai Autójavító Vállalatnál 24.010.000,- Ft; a Békéscsabai Autójavító Vállalatnál 20.250.000,- Ft A Kft-k legfontosabb mérlegadatai: Eszközök /1.000,- Ft-ban/ Források /1.000 - Ft-ban/ Gyulai B.csabai Gyulai B.csabai Pénzeszk. 3.541 6.429 Szállítók 602 3.053 Vevők 3.024 2.021 Kötelezetts Követelés 118 447 cégek 603 4.630 Egyéb aktívák 1.086 32 Alapítói Készletek 9.053 12.061 vagyon 26.768 26.782 Beruházások 5 290 Felhalm. Allóeszk. 34.625 21.900 vagyon 23.466 8.715 bruttó Tartalék értéke_______________________________ vagyon 13 Eszközök Források összesen 51.452 43.180 összesen: 51.452 43.180 Olyan szakmai befektetők ajánlatát várjuk, akik a cégek bánatpénzként a VOFA tanácsadó és Szervező Kft bankjelenlegi profilját megtartják, illetve azt kiegészítik és ezt számlájára, rögzítik pályázat formájában. A pályázat részletes elkép- Ezen összegzeléseket tartalmazzon, amely a jogszabályi előírásoknak megfelel. - teljes egészében visszafizetésre kerül, ha a versenytár-A pályázat melléklete a vételi szándéknyilatkozat. A gyalás során a pályázó nem nyer, benyújtással egyidőben a megvásárolni kívánt üzletrész nem kerül visszafizetésre, ha az ajánlattevő visszalép, árának 10 %-át az ajánlattevőnek letétbe kell helyeznie -beszámításra kerül a vételárba, ha az ajánlattevő a pályázatot megnyeri. Ajánlatokat 1992. április 20-ig kell az alábbi címre eljuttatni: VOFA Tanácsadó és Szervező Kft 1037 Bp. Harang u. 23. Bankszámlaszám: Bp. XI.ker-i OTP-nél vezetett: 218-98426/529-041687-6 A fenti címen részletes felvilágosítást ad: dr. Vogl Antal VOFA Kft igazgató A Gyulai Autójavító Vállalat részéről felvilágosítást ad: Szalai György igazgató A Békéscsabai Autójavító Vállalat részéről felvilágosítást ad: Zentai György igazgató A pályázatot bizalmasan kezeljük, eredményéről a nyertest és a többi pályázót is közvetlenül ékesítjük, indoklással együtt. KULTÚRA --------------------------------------------------------------------------------------------------------- Randolph Braham előadása a neonácizmusról Maltretusőrök és jövőpiktorok „Minden fegyveres zsarnok mögött van egy spongyával rendelkező történész. Minden politikai mozgalom és kormány mögött jó néhány spongyával rendelkező történész áll” — mondotta Randolph Braham a Judaisztikai Kutatóközpontban tartott előadása bevezetőjében. A hazánkban is jól ismert kutató, aki eddig a legteljesebben dolgozta fel a magyar holocaust történetét, aki tanácsadó volt az Eichmann-perben, tanúként szerepelt a Finta-perben, ezúttal a történelmi revizionizmusról tartott zsúfolt közönség előtt előadást. A történelmi revizionizmus fogalomkörét azért kell megértenünk, hogy hogy világosan lássuk azt az ideológiai bázist, történelemszemléletet, amely a neonáci mozgalmak mögött áll. Braham felidézte a második világháborút követő reménykedést, jelesül azt, hogy úgy az egyházi, mint a szekuláris antiszemitizmusnak vége szakad, éppen a a holocaust ténye és Izrael állam megalapítása miatt. A reményeknek néhány hónappal később már befellegzett. És éppen az imént említett két tényező lett az eszköze a jobb- és baloldalról egyszerre induló s összetalálkozó antiszemitizmusnak. Nevezetesen az, hogy bizonyos körök jónak látták bizonygatni, hogy a holocaustot a zsidók azért találták ki, hogy a háborús jóvátételből Izrael államát gazdaságilag megalapozzák. A történelmi revizionizmus kialakulása lényegében a nürnbergi perek kapcsán kezdődött. Később új erőre kapott Paul Rassier francia szocialista, az egykori parlamenti képviselő írásai nyomán, aki az ellenállásban való részvétele miatt buchenwaldi fogoly volt, így illetékesnek tartották a történelmi hitelességet illetően. Halála után a revizionista iskola vezetését Robert Faurisson vette át, az Auschwitzi pletyka szerzője. Ő egyenesen azt állítja, hogy sem Auschwitzban, sem másutt Európában nem léteztek gázkamrák, s a ciklongáz sem alkalmas gyilkolásra. Faurisson mint nagyra becsült szakértő tanú szerepelt olyan perekben, ahol a harmadik birodalom vezetőinek tisztára mosása folyt. Amerika is megfelelő talajnak bizonyult a történész sarlatának — ahogy Braham nevezte őket — működésére. Mark Weber a legismertebban. Közös érdek azt bizonyítani, hogy megsemmisítő táborok nem léteztek, csak munkatáborok, ahol természetes halállal pusztultak el a hadifoglyok, akiket aztán — érthető módon — krematóriumokban semmisítettek meg. Az, hogy Amerikában a neonáci irodalom olyan tökéletes virágzásnak indult, magyarázható azzal is, hogy az amerikai demokrácia stabil, és a nézetek és vélemények börzéjében a legradikálisabbnak vagy leglehetetlenebbnek tűnő álláspontok is nyilvánosságot kaphatnak. Ebből adódik, hogy azok az újfasiszta „történelmi munkák”, amelyek szép számmal árasztják el Nyugat-Európát, de a rendszerváltozás óta Kelet-Európát is, többnyire Amerikában készülnek, itt nyomtatják őket, s innen kerülnek a célállomásokra. Az amerikai olvasó viszont ellenállóbb, egyáltalán: a kezébe se veszi ezeket a zömmel tökéletesen alacsony színvonalon megfogalmazott tudományos munkákat, tudományos intézetekkel is. Az egyik leghatásosabb munkájuk Arthur Butz műve, a 20. század koholmánya. A be nem avatottak számára akár meggyőzőnek is hathat ez az írás. A holocaust tagadásának mozgalma 1979-ben kapott nagyobb lendületet, amikor létrehozták az Institute of Historical Review-t (IHR). Az IHR mágnesként vonzza a különböző országokból a történelmi revizionistákat. A szervezet tudományos jelleget öltve működik, és terjeszt holocausttagadó, Izrael-ellenes könyveket, pamfleteket és videókazettákat. Természetes módon szoros kapcsolatot tart fenn a különféle fajüldöző „hazafias” csoportokkal. Aktívabban az USA déli és nyugati államaiban működnek. A Klánszervezetektől a Keresztény Azonosság csoportokig igen széles a spektrum. A jelenleg létező és alapvetően kis taglétszámú neonáci csoportok eredetüket az 1958-ban megalakított Amerikai Náci Pártból származtatják. Új hajtásokat is találhatunk, mint amilyenek például a skinheadek, azaz a bőrfejűek, akik az USA legkülönbözőbb területein folytatják felforgató tevékenységüket. Azért jelentenek veszélyt az amerikai demokráciára nézve, mert sikeresen igyekeznek kiaknázni az időről időre felbukkanó társadalmi és gazdasági problémákat, illetve nemzetközi kérdéseket. Az 1980-as évek elején például a farmerválságból igyekeztek tőkét kovácsolni. Természetesen számos olyan politikai szervezet is létezik, amelyik valós céljait igyekszik véka alá rejteni, és hagyományosan konzervatív állásfoglalásokban mutatja meg magát. Braham professzor úgy véli, hogy ezek az eszmei irányzatok nem érdemelnek tudományos vitákat, jelentőségüket felnagyítani nem kell, ám meglétük tényét sem szabad elhallgatni. Már csak azért sem, mert hogyha a gazdasági helyzet rosszabbodik, a különböző társadalmak fogadókészsége a rasszista ideológiák iránt erőteljesen növekedni fog. A kelet-európai változásokat követően Braham úgy látja, hogy ezen a téren sajnálatos jelenségek tapasztalhatók. Romániában rehabilitálták Antonescut, az új horvát elnök, Franjo Tudman 1991-ben megjelent könyvében azt állítja, hogy a szerbeket nem ölték meg, és a zsidókat és cigányokat sem likvidálták. A románok azt állítják, hogy ők védték a zsidókat, és minden atrocitásról a magyarok és németek tehetnek. A magyarországi helyzetre az előadó nem tért ki. Megjegyezte, hogy ismeri a Hunnia Füzetek és a Szent Korona tartalmát, de úgy vélte, hogy a hazai helyzet megítélésében a hallgatóság illetékesebb és informáltabb is. Braham szerint a posztkommunista országok vezető politikusai közül egyedül Vaclav Hável volt az, aki nyíltan szembenézett hazája második világháborús történetével, elismerte a „bűnrészességet”, és bocsánatot kért. Végezetül a professzor szólt azokról a jogszabályokról, amelyek büntetik a holocaust tagadóit vagy lekicsinylőit. Az ilyen jogi rendelkezések jelenleg Kanadában és Ausztriában érvényesek, a közeljövőben Svájcban is kodifikálni fogják. • V. Bálint Éva több amerikai képviselője ennek az A fajelmélet és árja felsőbbrendűirányzatnak. A holocaustot tagadó jéget hangoztató csoportok jól szeramerikai kutatók erős támaszra tervezett hálózatot létesítenek, s megtelt a háború után odamenekültnyi lehetősen szoros kapcsolatot tartalásokban, vasgárdistákban, úsztanak fenn jó nevű felsőoktatási vagy Randolph Braham FOTÓ: SZIGETI TAMÁS A Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségének nyilatkozata Szokolay Sándor nem akar sem maga mellett, sem más ellen állást foglalni Balassa Sándorhoz, Bozay Attilához, Durkó Zsolthoz és Szokolay Sándorhoz az Új Magyarország hasábjain szombaton nyílt levélben fordult Orbán György, Vajda János, Selmeczi György és Csemiczky Miklós. E levélben azzal a váddal illették a címzetteket, hogy nemzeti ideológia alapján közös platformra helyezkedtek, és túlzott hatalom összpontosult kezükben a magyar zenei élet felett. Lapunk meg kívánta adni a válasz lehetőségét az érintetteknek. Bozay Attila, az Országos Filharmónia igazgatója titkárnőjén keresztül üzente, hogy nem hajlandó az üggyel kapcsolatban nyilatkozni. Durkó Zsoltot és Balassa Sándort sajnos nem sikerült elérnünk. Szokolay Sándort telefonon kértük, reagáljon a levélre, és arról kérdeztük, miért mondott le tisztségeiről , így a Nemzeti Alapítványban betöltött posztjáról is. Kifejtette, a levélről nem kíván véleményt mondani, védekezni pedig nem akar. Úgy érzi, a lemondással azt bizonyítja, hogy munkásságában a hangsúly nem a közéleti szerepeken, hanem zeneszerzői tevékenységén volt. Nem kíván sem maga mellett, se más ellen állást foglalni, az ügy megítélését a közvéleményre (a népre) bízza. . V. Zs. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnöksége sajnálattal tapasztalja, hogy jeles kollégáink a zenei közéletben elvárható megértő szellemi viták helyett ideológiai-politikai csatározásba kezdtek. Meggyőződésünk, hogy zenei életünk jelene és jövője csak emberi közeledéssel, indulatoktól mentes párbeszéddel teremthető meg. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete 1990 őszén éppen azzal a céllal alakult meg, hogy fórumot teremtsen az egész magyar zeneszerzést érintő gondok megvitatására, és az egyre nehezedő körülmények ellenére is biztosítsa és biztosíttassa a tisztességes alkotómunka lehetőségét. Elnökségünk, miközben alkalmatlannak találja a konfliktusok ilyen formában való tárgyalását, készen áll arra, hogy keretet biztosítson a felmerült gondok tisztázására. Budapest, 1992. március 23. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnöksége: Lendvay Kamilla elnök, Petrovics Emil, Soproni József, Kalmár László, Sári József, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Victor Máté, Malek Miklós, Vajda János, Hollós Máté Nyilvános leltár Hagyatéki adósok és hitelezők FELHÍVÁSA követeléseik, tartozásaik bejelentésére Bem város II. kormánymegbízottja 1992. március 5-én kelt rendeletével nyilvános leltár felállítását rendelte el (a svájci polgári törvénykönyv 580. és azt követő cikkelyei alapján) az 1991. december 27-én elhunyt Hans-Rudolf Tschamper (szül. 1922. IV. 27-én, családi állapota nős, a Strengelbach Rt. tagja, iparűző kereskedő, 3097 Liebefeld, Kirchstraße 16/c sz. alatti lakos) hagyatékának ügyében. A beadványok benyújtási határideje: 1992. április 30-a, mint utolsó nap. A beadványok benyújtandók: a) közvetlen követelések és kezességi igények esetében a II. Kormánymegbízotti Hivatalnál (cím: Regierungsstatthalteramt II, Amsthaus, 3011 Bern/Svájc), b) az örökhagyó aktíváit (vagyonát) illetően a W. Neuenschwander és M. Schwarz közjegyzői irodában (cím: Notariat W. Neuenschwander und M. Schwarz, Neuengasse 25, 3011 Bem/Svájc). A beadványok írásban nyújtandók be. Be nem jelentett követelésekért az örökösök sem személyesen, sem az örökséggel nem felelnek (svájci polgári törvénykönyv, 590. cikkely). Csődtömeggondnok: Dr. Josef Wyser úr, Bleichenmattstraße 43, 5000 Aarau/Svájc. Bem, 1992. március 11. Neuenschwander und Schwarz közjegyzői iroda Neuengasse 25, 3011 Bem/Svájc megbízott közjegyző: Jörg ZELLER Budapest III. ker., Óbuda—Békásmegyer Önkormányzata (1033 Budapest, Fő tér 3.) pályázati felhívást tett közzé óvodavezetői és iskolaigazgatói állásokra a Művelődési Közlöny XXXVI. évfolyam 2. számában. Tekintettel arra, hogy a közlöny február 8-i kelttel jelent meg, forgalomba azonban általában február 28-án került, a pályázatok benyújtásának módosított határideje: 1992. március 31. . _____________________________________2606 MH U. S. not for profit group is seeking qualified English speaking doctors, lawyers, social workers and translators to participate in challenging new humanitarian projects. Please, send your resume in confidence to: „American Assistance for Hungarian Children”, Mr. David Liviano, 1758, 61 street, Brooklyn, New York, 11204, U. S. A. (include your telephone number). 2639 MH — MAGYAR HÍRLAP A*/ 13 Budapest Art Expó -1992 Hasonlóan a nyugat-európai vásárokhoz, az idei képzőművészeti expó elsősorban az elmúlt években alakult magángalériák részvételére épült. Emellett a szervezők figyelembe vették, hogy a kelet-európai művészek többsége továbbra is önállóan dolgozik, ezért az egyéni bemutatkozás lehetőségét sem zárták ki. A vásár szerkezete boxrendszerű, mint ahogy azt az ipari termékek bemutatóin megszokhattuk. A galériák (Ready Made, Várfok 14., K. A. S.) elkülönített termei között az egyénileg részt vevő művészek kiállítóhelyei sorakoztak. A számos hazai alkotó mellett jó néhány külföldi művész is szerepelt a volt Jugoszláviából, Oroszországból, Grúziából, Franciaországból és Romániából. A vásárra kerülő alkotások kiválasztásakor irányzat és műfaji megkötés nem érvényesült, kizárólagos követelmény a színvonal volt, melyet egy szakértőkből álló kuratórium bírált el. A galériák standjainál műtárgy-kereskedelemre szakosodó üzletemberek fogadták a vásárlókat, míg az egyéni kiállítók pultjainál maguk a művészek válaszoltak a kérdésre: mennyibe kerül? A második Kortárs Képzőművészeti Vásár március 23-ától 26-áig tekinthető meg a Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában 10— 18 óra között. Tavaly felmerült: érdemes-e megrendezni az idei vásárt. Ma csak az lehet a kérdés, jövőre találnak-e a rendezők elég nagy helyet a harmadik Art Expó számára. • Csutoros Gergely Műgyűjteménnyel gyarapodott Győr MTI ---------------------------------Festményeket, szobrokat, reneszánsz kori bútorokat, középkori miseruhákat magába foglaló gyűjteményét Győrnek ajánlotta fel Váczy Péter, Budapesten élő nyugalmazott professzor, a város a kollekciót fogadja. Ellenértékeként félmillió forint egy összegű térítést, valamint 400 svájci franknak megfelelő havi életjáradékot fizet a műgyűjtőnek. A gyűjteménynek valószínűleg a belváros egyik reneszánsz műemléke ad majd otthont.