Magyar Hírlap, 1992. március (25. évfolyam, 64-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

1992. március 25., szerda A játék öröme Az anya a Komédiumban Ritkaság manapság, hogy főiskolásokból és már végzettekből összeáll egy csapat, és csak a saját kedvükre, fizetség nélkül létrehoznak egy előadást. Méghozzá nem könnyen összeüthető sikerprodukciót, hanem Witkiewicz Az anya című darabját. —Miért csináljátok? — kérdezem Szűcs Gábor főiskolai hallgatótól, aki az előadást rendezi. — Sopronban már színre vittem Witkiewicz darabját, Az őrült és az apácát, ebben is többen együtt dol­goztunk a mostani társaságból. Azóta jöttek hozzánk mások is. Nincs szín­háztermünk, nem is akarunk, az a lé­nyeges számunkra, hogy időnként együtt dolgozhassunk. — Miért? — A színház alapja, hogy olya­nokkal játszhassunk, akikkel szere­tünk együtt lenni. A profi társulatok­ban erre ritkán van lehetőség. Műkö­dik a mókuskerék, és ebben elenyé­szik a játékkedv. Amíg tudjuk, érde­mes egymásban megtartani ezt a ked­vet. Aztán egyszer valószínűleg min­ket is bedarál a mókuskerék. — Witkiewicz nem igazán ismert szerző Magyarországon. Miért áll hozzátok közel? — A darabjai szerintem olyanok, mint a bibliai példabeszédek. Minden alárendelődik a mondanivalónak. Szerintem most tartunk a Bibliának a világvége-képeinél. Ez a darab is va­lami ilyesmiről szól. Szélsőséges, százhúsz fokon izzó játékmódot kí­ván. Ellenkező esetben nem lesz megfelelő a hatás, olyan lesz, mint a vihar egy vödör mosogatólében. — Ha jól tudom, most végzet a fő­iskolán... — Igen, de nem rendezőként, ha­nem színészként. A Madách Szín­házhoz szerződtem. — Miért társultál ehhez a csapat­hoz? — fordulok Molnár Péter főis­kolai hallgatóhoz. — A kevés próba, a nem profi módon elkészített jelmez, a rossz légkör elég ahhoz, hogy félresikerül­jön a produkció. Mi közösen gondol­kozunk, a saját nyelvünkön szeret­nénk valamit létrehozni. Ha ebbe be­lebukunk, akkor arról csak mi tehe­tünk. —Máshol sok a gátló tényező? — Rengeteg. Nálunk viszont minden baráti alapon történik. Nin­csen öltöztető, kellékes, világosító, mindent magunk oldunk meg. A profi színházakban nem folyik olyan munka, ami igazán megmozgatná a művészek fantáziáját. Mi még abban a korban vagyunk, hogy fölrúgha­tunk mindent, nem kell figyelnünk az egzisztenciánkat, így megvan az esélyünk arra, hogy több próbálko­zás után valami igazán nagyszerű dolgot csináljunk. —Lesz ennyi próbálkozás? — Biztosan. Persze már most volt lemorzsolódás, voltak olyanok, akik karrierszempontok miatt jöttek ide. Sokat veszekszünk, vitatkozunk, de nem baj. Nekem például olyan fel­szabadult pillanataim vannak itt, iga­zi repülésérzés, ami profi színházban igen ritkán volt. A rendezőnek kell kihozni a színészből a „finomságo­kat”. Ez jobban megy akkor, ha jól ismerjük egymást. A színésznek na­gyon jó lehetőség, hogy itt játszhat, az is izgalmas, hogy Witkiewiczet. Mostanában általában minden szín­ház a biztosra megy, ennek ellenére Verebes István befogadott minket. Vele együtt beugrot­tunk a mély vízbe, és ez, azt hiszem, mindannyiunk szá­mára igen fontos. — Gyakorlatos színész vagy a Nem­zeti Színházban. Miért van szükséged arra, hogy itt játssz? — tudakolom Dora Györgytől. — „Beleszerel­­mesedtünk” egy­másba emberileg és szakmailag is. Majd­nem minden gátló tényezőt sikerült ki­iktatni. Borzasztó jó érzés együtt dolgoz­ni azért, hogy létre­hozzuk az előadást. Persze ettől még né­ha kiborul a bili, ki­tör belőlünk a feszültség. Ehhez elég annyi, hogy a szokásosnál erősebben fogjanak meg valakit a színpadon, vagy nagyobbra sikerüljön a játék közben elcsattanó pofon. Kiderült, hogy a pénzt könnyebb megszerezni egy produkcióhoz, mint összetartani a társaságot. Jobb szerződés, fősze­rep lehetősége rákényszeríthet vala­kit arra, hogy eladja a lelkét. A ver­senyszellemben elveszhet a közössé­gi játék öröme. A profi színházakban harc van, a másik kollégát ellenség­nek tekintik. Nálunk nincs sértődés abból, ha megmondjuk egymásnak a véleményünket, nem tekinti senki támadásnak. Ehhez elengedhetetlen a szellemi-lelki összetartozás. • Bóta Gábor Witkiewicz darabjának előadása a Komédiumban FOTÓ: FEJÉR ZSUZSA P­ÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Gyulai Autójavító Vállalatból /5700 Gyula, Mártírok útja 9./ átalakulással jogutódként létrehozott AFIT Autójavító és Kereskedelmi Kft az AVÜ tulajdonában lévő 69,6 % üzletrészének, a Békéscsabai Autójavító Vállalatból /5600 Békéscsaba, Szarvasi út 66./ átalakulással jogutódként létrehozott Autószerviz Kereskedelmi Kft az ÁVÜ tulajdonában lévő 75 % üzletrészének megvásárlására pályázatot hirdetünk. Az üzletrészek értékei: a Gyulai Autójavító Vállalatnál 24.010.000,- Ft; a Békéscsabai Autójavító Vállalatnál 20.250.000,- Ft A Kft-k legfontosabb mérlegadatai: Eszközök /1.000,- Ft-ban/ Források /1.000 - Ft-ban/ Gyulai B.csabai Gyulai B.csabai Pénzeszk. 3.541 6.429 Szállítók 602 3.053 Vevők 3.024 2.021 Kötelezetts­ Követelés 118 447 cégek 603 4.630 Egyéb aktívák 1.086 32 Alapítói Készletek 9.053 12.061 vagyon 26.768 26.782 Beruházások 5 290 Felhalm. Allóeszk. 34.625 21.900 vagyon 23.466 8.715 bruttó Tartalék értéke_______________________________ vagyon 13 Eszközök Források összesen 51.452 43.180 összesen: 51.452 43.180 Olyan szakmai befektetők ajánlatát várjuk, akik a cégek bánatpénzként a VOFA tanácsadó és Szervező Kft bank­­jelenlegi profilját megtartják, illetve azt k­iegészítik és ezt számlájára, rögzítik pályázat formájában. A pályázat részletes elkép- Ezen összeg­zeléseket tartalmazzon, amely a jogszabályi előírásoknak­­ megfelel. - teljes egészében visszafizetésre kerül, ha a versenytár-A pályázat melléklete a vételi szándéknyilatkozat. A gyalás során a pályázó nem nyer, benyújtással egyidőben a megvásárolni kívánt üzletrész­­ nem kerül visszafizetésre, ha az ajánlattevő visszalép, árának 10 %-át az ajánlattevőnek letétbe kell helyeznie -beszámításra kerül a vételárba, ha az ajánlattevő a­­ pályázatot megnyeri. Ajánlatokat 1992. április 20-ig kell az alábbi címre eljuttatni: VOFA Tanácsadó és Szervező Kft 1037 Bp. Harang u. 23. Bankszámlaszám: Bp. XI.ker-i OTP-nél vezetett: 218-98426/529-041687-6 A fenti címen részletes felvilágosítást ad: dr. Vogl Antal VOFA Kft igazgató A Gyulai Autójavító Vállalat részéről felvilágosítást ad: Szalai György igazgató A Békéscsabai Autójavító Vállalat részéről felvilágosítást ad: Zentai György igazgató A pályázatot bizalmasan kezeljük, eredményéről a nyertest és a többi pályázót is közvetlenül ékesítjük, indoklással együtt. KULTÚRA ---------------------------------------------------------------------------------------------------------­ Randolph Braham előadása a neonácizmusról Maltretusőrök és jövőpiktorok „Minden fegyveres zsarnok mö­gött van egy spongyával rendelkező történész. Minden politikai mozga­lom és kormány mögött jó néhány spongyával rendelkező történész áll” — mondotta Randolph Braham a Judaisztikai Kutatóközpontban tar­tott előadása bevezetőjében. A hazánkban is jól ismert kutató, aki eddig a legteljesebben dolgozta fel a magyar holocaust történetét, aki tanácsadó volt az Eichmann-per­­ben, tanúként szerepelt a Finta-per­­ben, ezúttal a történelmi revizioniz­­musról tartott zsúfolt közönség előtt előadást. A történelmi revizioniz­­mus fogalomkörét azért kell megér­tenünk, hogy hogy világosan lássuk azt az ideológiai bázist, történelem­­szemléletet, amely a neonáci moz­galmak mögött áll. Braham felidézte a második vi­lágháborút követő reménykedést, je­lesül azt, hogy úgy az egyházi, mint a szekuláris antiszemitizmusnak vé­ge szakad, éppen a a holocaust ténye és Izrael állam megalapítása miatt. A reményeknek néhány hónappal később már befellegzett. És éppen az imént említett két tényező lett az eszköze a jobb- és baloldalról egy­szerre induló s összetalálkozó anti­szemitizmusnak. Nevezetesen az, hogy bizonyos körök jónak látták bizonygatni, hogy a holocaustot a zsidók azért találták ki, hogy a há­borús jóvátételből Izrael államát gazdaságilag megalapozzák. A történelmi revizionizmus kiala­kulása lényegében a nürnbergi perek kapcsán kezdődött. Később új erőre kapott Paul Rassier francia szocia­lista, az egykori parlamenti képvise­lő írásai nyomán, aki az ellenállás­ban való részvétele miatt buchen­­waldi fogoly volt, így illetékesnek tartották a történelmi hitelességet il­letően. Halála után a revizionista is­kola vezetését Robert Faurisson vet­te át, az Auschwitzi pletyka szerző­je. Ő egyenesen azt állítja, hogy sem Auschwitzban, sem másutt Európá­ban nem léteztek gázkamrák, s a ciklongáz sem alkalmas gyilkolásra. Faurisson mint nagyra becsült szak­értő tanú szerepelt olyan perekben, ahol a harmadik birodalom vezetői­nek tisztára mosása folyt. Amerika is megfelelő talajnak bi­zonyult a történész sarlatának — ahogy Braham nevezte őket — mű­ködésére. Mark Weber a legismer­tebban. Közös érdek azt bizonyíta­ni, hogy megsemmisítő táborok nem léteztek, csak munkatáborok, ahol természetes halállal pusztultak el a hadifoglyok, akiket aztán — érthető módon — krematóriumokban sem­misítettek meg. Az, hogy Ameriká­ban a neonáci irodalom olyan töké­letes virágzásnak indult, magyaráz­ható azzal is, hogy az amerikai de­mokrácia stabil, és a nézetek és vé­lemények börzéjében a legradikáli­­sabbnak vagy leglehetetlenebbnek tűnő álláspontok is nyilvánosságot kaphatnak. Ebből adódik, hogy azok az újfasiszta „történelmi munkák”, amelyek szép számmal árasztják el Nyugat-Európát, de a rendszerválto­zás óta Kelet-Európát is, többnyire Amerikában készülnek, itt nyomtat­ják őket, s innen kerülnek a célállo­másokra. Az amerikai olvasó vi­szont ellenállóbb, egyáltalán: a ke­zébe se veszi ezeket a zömmel töké­letesen alacsony színvonalon meg­fogalmazott tudományos munkákat, tudományos intézetekkel is. Az egyik leghatásosabb munkájuk Art­hur Butz műve, a 20. század kohol­mánya. A be nem avatottak számára akár meggyőzőnek is hathat ez az írás. A holocaust tagadásának moz­galma 1979-ben kapott nagyobb lendületet, amikor létrehozták az Institute of Historical Review-t (IHR). Az IHR mágnesként vonzza a különböző országokból a történel­mi revizionistákat. A szervezet tu­dományos jelleget öltve működik, és terjeszt holocausttagadó, Izrael-el­­lenes könyveket, pamfleteket és vi­deókazettákat. Természetes módon szoros kapcsolatot tart fenn a külön­féle fajüldöző „hazafias” csoportok­kal. Aktívabban az USA déli és nyu­gati államaiban működnek. A Klán­­szervezetektől a Keresztény Azo­nosság csoportokig igen széles a spektrum. A jelenleg létező és alapvetően kis taglétszámú neonáci csoportok eredetüket az 1958-ban megalakított Amerikai Náci Pártból származtat­ják. Új hajtásokat is találhatunk, mint amilyenek például a skinhea­­dek, azaz a bőrfejűek, akik az USA legkülönbözőbb területein folytatják felforgató tevékenységüket. Azért jelentenek veszélyt az amerikai de­mokráciára nézve, mert sikeresen igyekeznek kiaknázni az időről idő­re felbukkanó társadalmi és gazda­sági problémákat, illetve nemzetkö­zi kérdéseket. Az 1980-as évek ele­jén például a farmerválságból igye­keztek tőkét kovácsolni. Természe­tesen számos olyan politikai szerve­zet is létezik, amelyik valós céljait igyekszik véka alá rejteni, és ha­gyományosan konzervatív állásfog­lalásokban mutatja meg magát. Braham professzor úgy véli, hogy ezek az eszmei irányzatok nem ér­demelnek tudományos vitákat, je­lentőségüket felnagyítani nem kell, ám meglétük tényét sem szabad el­hallgatni. Már csak azért sem, mert hogyha a gazdasági helyzet rosszab­bodik, a különböző társadalmak fogadókészsége a rasszista ideoló­giák iránt erőteljesen növekedni fog. A kelet-európai változásokat köve­tően Braham úgy látja, hogy ezen a téren sajnálatos jelenségek tapasztal­hatók. Romániában rehabilitálták Antonescut, az új horvát elnök, Franjo Tudman 1991-ben megjelent könyvében azt állítja, hogy a szerbe­ket nem ölték meg, és a zsidókat és cigányokat sem likvidálták. A romá­nok azt állítják, hogy ők védték a zsidókat, és minden atrocitásról a magyarok és németek tehetnek. A magyarországi helyzetre az elő­adó nem tért ki. Megjegyezte, hogy ismeri a Hunnia Füzetek és a Szent Korona tartalmát, de úgy vélte, hogy a hazai helyzet megítélésében a hall­gatóság illetékesebb és informáltabb is. Braham szerint a posztkommunis­ta országok vezető politikusai közül egyedül Vaclav Hável volt az, aki nyíltan szembenézett hazája második világháborús történetével, elismerte a „bűnrészességet”, és bocsánatot kért. Végezetül a professzor szólt azokról a jogszabályokról, amelyek büntetik a holocaust tagadóit vagy lekicsinylőit. Az ilyen jogi rendelke­zések jelenleg Kanadában és Auszt­riában érvényesek, a közeljövőben Svájcban is kodifikálni fogják. • V. Bálint Éva több amerikai képviselője ennek az A fajelmélet és árja felsőbbrendű­­irányzatnak. A holocaustot tagadó jéget hangoztató csoportok jól szer­amerikai kutatók erős támaszra ter­­vezett hálózatot létesítenek, s meg­telt a háború után odamenekült­nyi­ lehetősen szoros kapcsolatot tarta­­lásokban, vasgárdistákban, úszta­­nak fenn jó nevű felsőoktatási vagy Randolph Braham FOTÓ: SZIGETI TAMÁS A Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségének nyilatkozata Szokolay Sándor nem akar sem maga mellett, sem más ellen állást foglalni Balassa Sándorhoz, Bozay Atti­lához, Durkó Zsolthoz és Szokolay Sándorhoz az Új Magyarország ha­sábjain szombaton nyílt levélben fordult Orbán György, Vajda Já­nos, Selmeczi György és Cse­­miczky Miklós. E levélben azzal a váddal illették a címzetteket, hogy nemzeti ideológia alapján közös platformra helyezkedtek, és túlzott hatalom összpontosult kezükben a magyar zenei élet felett. Lapunk meg kívánta adni a vá­lasz lehetőségét az érintetteknek. Bozay Attila, az Országos Filhar­mónia igazgatója titkárnőjén ke­resztül üzente, hogy nem hajlan­dó az üggyel kapcsolatban nyilat­kozni. Durkó Zsoltot és Balassa Sándort sajnos nem sikerült elér­nünk. Szokolay Sándort telefonon kér­tük, reagáljon a levélre, és arról kérdeztük, miért mondott le tiszt­ségeiről , így a Nemzeti Alapít­ványban betöltött posztjáról is. Ki­fejtette, a levélről nem kíván véle­ményt mondani, védekezni pedig nem akar. Úgy érzi, a lemondással azt bizonyítja, hogy munkásságá­ban a hangsúly nem a közéleti sze­repeken, hanem zeneszerzői tevé­kenységén volt. Nem kíván sem maga mellett, se más ellen állást foglalni, az ügy megítélését a köz­véleményre (a népre) bízza. . V. Zs. A Magyar Zeneszerzők Egyesü­lete elnöksége sajnálattal tapasztal­ja, hogy jeles kollégáink a zenei közéletben elvárható megértő szel­lemi viták helyett ideológiai-politi­kai csatározásba kezdtek. Meggyőződésünk, hogy zenei életünk jelene és jövője csak em­beri közeledéssel, indulatoktól mentes párbeszéddel teremthető meg. A Magyar Zeneszerzők Egyesü­lete 1990 őszén éppen azzal a cél­lal alakult meg, hogy fórumot te­remtsen az egész magyar zeneszer­zést érintő gondok megvitatására, és az egyre nehezedő körülmények ellenére is biztosítsa és biztosíttas­sa a tisztességes alkotómunka lehe­tőségét. Elnökségünk, miközben alkal­matlannak találja a konfliktusok ilyen formában való tárgyalását, készen áll arra, hogy keretet bizto­sítson a felmerült gondok tisztázá­sára. Budapest, 1992. március 23. A Magyar Zeneszerzők Egye­sülete elnöksége: Lendvay Ka­milla elnök, Petrovics Emil, Sop­roni József, Kalmár László, Sári József, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Victor Máté, Malek Mik­lós, Vajda János, Hollós Máté Nyilvános leltár Hagyatéki adósok és hitelezők FELHÍVÁSA követeléseik, tartozásaik bejelentésére Bem város II. kormánymegbízottja 1992. március 5-én kelt rendeletével nyilvános leltár felállítását rendelte el (a svájci polgári törvénykönyv 580. és azt követő cikkelyei alapján) az 1991. december 27-én elhunyt Hans-Rudolf Tschamper (szül. 1922. IV. 27-én, családi állapota nős, a Strengelbach Rt. tagja, iparűző kereskedő, 3097 Liebefeld, Kirchstraße 16/c sz. alatti lakos) hagyatékának ügyében. A beadványok benyújtási határideje: 1992. április 30-a, mint utolsó nap. A beadványok benyújtandók: a) közvetlen követelések és kezességi igények esetében a II. Kormánymegbízotti Hivatalnál (cím: Regierungsstatthalteramt II, Amsthaus, 3011 Bern/Svájc), b) az örökhagyó aktíváit (vagyonát) illetően a W. Neuenschwander és M. Schwarz közjegyzői irodában (cím: Notariat W. Neuenschwander und M. Schwarz, Neuengasse 25, 3011 Bem/Svájc). A beadványok írásban nyújtandók be. Be nem jelentett követelésekért az örökösök sem személyesen, sem az örökséggel nem felelnek (svájci polgári törvénykönyv, 590. cikkely). Csődtömeggondnok: Dr. Josef Wyser úr, Bleichenmattstraße 43, 5000 Aarau/Svájc. Bem, 1992. március 11. Neuenschwander und Schwarz közjegyzői iroda Neuengasse 25, 3011 Bem/Svájc megbízott közjegyző: Jörg ZELLER Budapest III. ker., Óbuda—Békásmegyer Önkormányzata (1033 Budapest, Fő tér 3.) pályázati felhívást tett közzé óvodavezetői és iskolaigazgatói állásokra a Művelődési Közlöny XXXVI. évfolyam 2. számában. Tekintettel arra, hogy a közlöny február 8-i kelttel jelent meg, forgalomba azonban általában február 28-án került, a pályázatok benyújtásának módosított határideje: 1992. március 31. . _____________________________________2606 MH U. S. not for profit group is seeking qualified English speaking doctors, lawyers, social workers and translators to participate in challenging new humanitarian projects. Please, send your resume in confidence to: „American Assistance for Hungarian Children”, Mr. David Liviano, 1758, 61 street, Brooklyn, New York, 11204, U. S. A. (include your telephone number). 2639 MH — MAGYAR HÍRLAP A*/ 13 Budapest Art Expó -1992 Hasonlóan a nyugat-európai vá­sárokhoz, az idei képzőművészeti expó elsősorban az elmúlt években alakult magángalériák részvételére épült. Emellett a szervezők figye­lembe vették, hogy a kelet-európai művészek többsége továbbra is önállóan dolgozik, ezért az egyéni bemutatkozás lehetőségét sem zár­ták ki. A vásár szerkezete boxrend­­szerű, mint ahogy azt az ipari ter­mékek bemutatóin megszokhattuk. A galériák (Ready Made, Várfok 14., K. A. S.) elkülönített termei között az egyénileg részt vevő mű­vészek kiállítóhelyei sorakoztak. A számos hazai alkotó mellett jó né­hány külföldi művész is szerepelt a volt Jugoszláviából, Oroszország­ból, Grúziából, Franciaországból és Romániából. A vásárra kerülő alkotások kiválasztásakor irányzat és műfaji megkötés nem érvénye­sült, kizárólagos követelmény a színvonal volt, melyet egy szakér­tőkből álló kuratórium bírált el. A galériák standjainál műtárgy-keres­kedelemre szakosodó üzletembe­rek fogadták a vásárlókat, míg az egyéni kiállítók pultjainál maguk a művészek válaszoltak a kérdésre: mennyibe kerül? A második Kortárs Képzőművé­szeti Vásár március 23-ától 26-áig tekinthető meg a Közgazdaságtu­dományi Egyetem aulájában 10— 18 óra között. Tavaly felmerült: ér­­demes-e megrendezni az idei vá­sárt. Ma csak az lehet a kérdés, jö­vőre találnak-e a rendezők elég nagy helyet a harmadik Art Expó számára. • Csutoros Gergely Műgyűjteménnyel gyarapodott Győr MTI ---------------------------------­Festményeket, szobrokat, rene­szánsz kori bútorokat, középkori miseruhákat magába foglaló gyűjte­ményét Győrnek ajánlotta fel Váczy Péter, Budapesten élő nyugalmazott professzor, a város a kollekciót fo­gadja. Ellenértékeként félmillió fo­rint egy összegű térítést, valamint 400 svájci franknak megfelelő havi életjáradékot fizet a műgyűjtőnek. A gyűjteménynek valószínűleg a belváros egyik reneszánsz műemlé­ke ad majd otthont.

Next