Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)
1992-09-01 / 205. szám
2 * MAGYAR HÍRLAP Kabulba visszatért a nyugalom Az ideiglenes iszlám kormányt támogató fegyveres erők katonái őrködnek egy harckocsin, amelynek lövege a Hizb-i-Iszlami kabuli pozíciót célozza. Az afgán főváros újraéledt, miután a kormány és egy szakadár gerillavezér tűzszünetet kötött, ismét megnyitották a kabuli nemzetközi repülőteret. Három hete zárták le a Hizb-i-Iszlami és a kormánycsapatok összecsapásai miatt, melyek közben legkevesebb három afgán és egy orosz gép kapott találatot FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Ma kezdődik a dzsakartai csúcs Új szerepet keresnek az el nem kötelezettek Reuter--------------------------------------Az el nem kötelezett országok ma kezdődő csúcstalálkozójának előestéjén a külügyminiszterek kemény véleményeket hangoztattak az öbölbeli fejlemények és az arab—izraeli béketárgyalások kérdésében. Tegnap az államfők többsége is megérkezett már Dzsakartába. Tanácskozásuk egyik feladata, hogy a hidegháború utáni új helyzethez igazítsák az el nem kötelezettek mozgalmát. A mozgalom a fejlődő országok politikai és gazdasági érdekeinek védelmét kívánja szolgálni. Független hangon akar szólni a világpolitika kérdéseiről, szakítva a korábbi antiimperialista retorikával. „A dzsakartai konferencia legfontosabb feladata, hogy meghatározza a mozgalom feladatait változó világunkban” — fejtette ki Amr Musza egyiptomi külügyminiszter. Közölte: a csúcsértekezleten kulcsfontosságú téma lesz a gazdaság, különös tekintettel a fejlődő országok hatalmas külföldi adósságainak problémájára. Az el nem kötelezettek mozgalma minden eddiginél több tagot számlál. Több meghívott vezető azonban távol marad, így Belgrád képviselői, valamint az iraki küldöttség, az országukat sújtó blokádra hivatkozva. Hiányozni fog a konferenciáról Fidel Castro kubai vezető, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Ali Kafi, Algéria államfője, Babangida nigériai és Kadhafi líbiai vezető. A jugoszláv tagság felfüggesztésének kérdése már több előkészítő megbeszélés témája volt, így a tegnapi külügyminiszteri megbeszélésé is. Az iszlám államok a muzulmánok és más boszniaiak ellen elkövetett atrocitások miatt az alapító Jugoszlávia kizárását követelik. Az afrikai országok elleneznének egy ilyen lépést. A külügyminiszterek végül úgy döntöttek, hogy a belgrádi tagságról való döntést elhalasztják az ENSZ-közgyűlés két hét múlva kezdődő ülésszakának döntéséig. A csúcsértekezleten megvitatják még a közel-keleti, a dél-afrikai és a Szomáliai helyzetet is. A témák sokasodása miatt az eredetileg kétnaposra tervezett találkozót egy nappal meghosszabbították. Az öbölhelyzetet illetően Malajzia képviselője élesen bírálta az Egyesült Államok kikényszerítette tiltott repülési zónát Dél-Irak fölött. Sürgette a 108 tagú mozgalmat, hogy tiltakozzon Washington és szövetségesei „a nemzetközi egyezményeket és gyakorlatot figyelmen kívül hagyó” fellépése ellen. A Washingtonban folyó Közel- Kelet-konferencia esélyeiről Ali Alatas, Indonézia külügyminisztere úgy vélekedett, hogy az izraeli kormányváltás sem viszi előbbre a békefolyamatot. Egyiptomi kollégája azonban bizakodó, mondván: ez az izraeli kabinet „egészen más”, mint a korábbi. A bolgár államfő hibáztatja a kormányt MTI------------------------------------------Miközben a bolgár kormány visszaadja az emberek tulajdonát, elveszíti a bizalmukat — jelentette ki Zselju Zselev bolgár köztársasági elnök, a jelenleg kormányon lévő párt alapítója. Újságírókkal tartott televíziós találkozón a Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) egykori alapítója és vezetője megállapította: elhibázott politikai stratégiát követ a tavaly októberi választások után hivatalba lépett DESZ-kormány. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint ha ma tartanának parlamenti választásokat, a választók harminc százaléka az ellenzéki szocialista pártra, míg 26 százalékuk a kormányzó DESZ-re adná a szavazatát. A legutóbbi időközi helyhatósági választásokon a szocialisták több helyet szereztek, mint a kormánypárt jelöltjei. Zselev szerint a Filip Dimitrov vezette kormány háborút hirdetett mindenki ellen, aki nem a kormány nézeteit vallja. De ennek a politikai stratégiának nincs jövője, mondta Zselev elnök, s gyökeres és gyors változtatásokat sürgetett a Filip Dimitrov-kormány által követett politikai stratégiában. Új rendőri egység felállítását javasolják a Bundestagban Cottbusban is rasszista zavargás Berlini tudósítónktól Robbantásos merényletet követtek el a berlini Tiergarten kerület egyik hídján álló emlékmű ellen, amely a berlini zsidók deportálására emlékeztet. A rendőrség szerint a tettes a szélsőjobboldaliak között keresendő. A tiergarteni emlékmű ellen nem ez az első támadás. Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka is folytatódott a menekültotthonok elleni erőszaksorozat. Cottbusban százötvenen rohamozták meg a menekültszállást, és a helyszínre érkező rendőröket kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták meg. Eisenhüttenstadtban a rendőrségnek hosszas tárgyalások után sikerült csak lecsillapítania azt a mintegy 60 fiatalt, akik a helyi menekültotthont akarták megtámadni. A német parlament a Bundestag belügyi bizottsága hétfői ülésén a rostocki zavargásokat elemezte, és azok következményeiről tárgyalt. A bizottság meghallgatta Kupfer tartományi és Seiters szövetségi belügyminiszter jelentését a történtekről. A bizottság elnöke már előző nap bejelentette, hogy javasolni fogja egy új rendőri egység felállítását, amelyet a rostockihoz hasonló utcai csatározások alkalmával lehet majd bevetni országszerte. A szociáldemokrata párt országos vezetősége is újabb tanácskozásra gyűlt össze, hogy megvitassa a párt jövőbeli álláspontját a politikai menedékjoggal kapcsolatban. Mint ismeretes, az SPD-t az elmúlt napokban rendkívül sok kritika érte azért, hogy eddig nem volt hajlandó beleegyezését adni az alaptörvény idevonatkozó pontjának módosításához. A párton belül is heves vita robbant ki a kérdéssel kapcsolatban, amit valószínűleg csak egy rendkívüli pártkongresszus tud majd eldönteni. • Forinyák Éva MTI A hét végén emlékülésen és bajtársi találkozón emlékeztek meg alakulatuk megalakulásának ötvenedik évfordulójáról az egykori észt SS-ek. Az észt külügyminisztérium különnyilatkozatában a „nemzeti megbékélést elősegítő” eseménynek minősítette az egykori észt légió, a későbbi 20. SS-hadosztály harcosainak találkozóját. A nyilatkozat szerint sok más kis nemzet fiaihoz hasonlóan az észtek is több ország hadseregében harcoltak a második világháború alatt. Az észtek — hangzik a nyilatkozat — azért csatlakoztak a német hadsereghez, mert féltek az újabb szovjet elnyomástól, amely 1944- ben aztán be is következett. „Számukra a két agresszor (Németország és a Szovjetunió) között nem volt különbség, és megpróbálták felhasználni a nagyhatalmak közötti háborút az észt nemzeti függetlenség helyreállítására” — fogalmaz az észt külügyminisztériumi állásfoglalás. „A nemzeti megbékélést szolgálja” Észt SS-veteránok találkozója KÜLFÖLD 1992. szeptember 1., kedd Bizalmatlansági indítvány a Panic-kormány ellen Ki lőtt a tömegbe Szarajevóban? Újvidéki tudósítónktól Nemcsak az elhúzódó boszniai konfliktus veszélyezteti a londoni értekezlet eredményeit, hanem a Belgrádban mindjobban kibontakozó hatalmi harc is. Szerb ultranacionalisták frontális támadást indítottak Milan Panic szövetségi kormányfő ellen a „Londonban tett engedmények” miatt. A szövetségi képviselőház tegnapi ülésén Milosevic szocialistái napirenden kívül bizalmatlansági javaslatot terjesztettek be ellene azzal az indoklással, hogy Londonban nem tartotta magát a parlament álláspontjaihoz és önkényesen lépett fel. A szocialista képviselők szerint azonban nemcsak emiatt kell leváltani a kormányfőt, hanem azért is, hogy megvédjék az országot „kalandorpolitikájától". A követeléshez nyomban csatlakozott Vojislav Seselj, a radikálisok vezére is, aki szerint a kormányfő túllépte alkotmányos megbízatását. A bizalmatlansági indítványról az alkotmány értelmében három nap múlva szavaznak. A képviselőház előtt ugyanakkor mintegy 200 koszovói szerb tüntetett, követelve, hogy fogadja őket Milan Panic. Helyette Kostic parlamenti elnök hallgatta meg sérelmeiket: azt kifogásolták, hogy a kormányelnök Londonban beleegyezett az úgynevezett titói határokba és megígérte Ibrahim Rugovának, a koszovói albánok vezetőjének, hogy szeptember 15-én megnyitják a pristinai albán nyelvű egyetemet. Az intézményt tavaly Milosevic utasítására zárták be, „mert ott van a szeparatizmus góca”. A legkonzervatívabb koszovói „hazafiak” fellépése rendszerint jelentős fordulatot jelez a szerb politikában, így volt ez 1988-ban is, amikor az ő megmozdulásaik indították el a milosevici nacionalista hullámot, amely néhány hónap alatt elsöpörte Koszovó és a Vajdaság autonómiáját. A Panic elleni hadjárat azonban már korábban megkezdődött, Vecevic, az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaság „miniszterelnöke" vasárnap kijelentette, hogy a kormányfő nem képviselte a horvátországi szerbeket, amikor tárgyalásokat ajánlott fel Tudjman horvát elnöknek. „Nem engedjük meg, hogy Panic úr naivan, vagy körmönfonttan elismerje Horvátországot a titoi határok között és ezzel kérdésessé tegye a Szerb Krajina sorsát". Vecevic követelte a jugoszláv képviselőháztól, hogy akadályozza meg az ilyen kísérleteket. A most elindított hajsza nyilván összefügg Mihalj Kertes rendőrminiszterhelyettes és titkosszolgálati főnök menesztésével is. Ha ugyanis Panic beváltja fenyegetését és Kertest bíróság elé állítja (miután megfosztják képviselői mentelmi jogától) azzal a váddal, hogy serkentette az etnikai tisztogatást Szerbiában, akkor napvilágra kerülnek azok a piszkos ügyletek, amelyeket a bombasztikus kijelentéseiről hírhedt Palánkai exmagyar és Milosevic bizalmasa végzett el a csetnikek számára. (Egyik sokat idézett mondása: „Öt év múlva csak egy magyar lesz Szerbiában, az is én leszek”.) A Vreme című független belgrádi hetilap úgy tudja, hogy Kertes leváltását maga Milosevic megpróbálta megakadályozni — azt mondta a belügyminiszternek, hogy ne vegye figyelembe a követelést — mire Panic magához a vezérkari főnökhöz fordult. Jellemző, hogy a leváltott Kertes Milosevic társaságában jött haza Londonból a szerb elnök különgépén, míg a delegáció többi tagja Paniccal tartott. A Szarajevóban történt vasárnapi tömegmészárlás után — amikor tankágyúból belelőttek a tömegbe az Alipasinopolje nevű piacon és 15 embert megöltek — ismét megkezdődött a kölcsönös vádaskodás. Karadzic azt állítja, hogy nem a szerbek lőttek, hanem ezúttal is a muzulmánok mesterkedéséről van szó. Ezt azzal indokolja, hogy csak egy gránát csapódott be a pontosan megválasztott célpontba és a tévékamerák is azonnal a helyszínen voltak. Ezzel szemben Izetbegovic bosnyák elnök „a szerbek kitervelt gonosztettéről" beszél és azzal fenyegetőzik, hogy ilyen körülmények között nem vesz részt a londoni értekezlet genfi folytatásán. Tegnap csak az orvlövészek voltak akcióban Szarajevóban. A kenyérgyárban elfogyott az üzemanyag, úgyhogy tegnap már nem sütöttek kenyeret, a városban egy hónapja nincs villanyáram és a csapokból csak ritkán folyik víz. A városban járványveszély fenyeget. • Kovács István Ingatag az abház tűzszünet Moszkvai tudósítónktól Nem sikerült érvényre juttatni azt a fegyvernyugvási megállapodást, amelyet a múlt szombaton kötöttek meg Szocsiban Oroszország közvetítésével Grúzia és Abházia képviselői. Bár a tűzszünetnek hétfőn nulla órától kellett volna életbe lépnie, tegnap több helyen is súlyos összecsapások voltak. Miként az ilyenkor lenni szokott, a szembenálló felek egymást vádolják a harcok kiprovokálásával. A televízió tegnap délutáni híradójának jelentése szerint például Szuhumi városparancsnoka elismerte, hogy Gagránál valóban támadást indítottak a tbiliszi kormány csapatai, ám ezt az abházok akcióira tett válaszintézkedésnek minősítette, míg az abház parlament képviselői a grúz egységeket teszik felelőssé az üdülővárosnál folyó harcokért. Az abháziai helyzet megvitatására tegnap rendkívüli tanácskozást tartott a grúz államtanács, s bár ennek részleteiről lapzártánkig nem szivárgott ki pontos információ, az orosz tévé hírműsora, a Vesztyi arról tájékoztatott, hogy Tbilisziben csak mától hajlandóak betartani a tűzszüneti egyezményt. A grúz fővárosban egyébként annak is híre ment, hogy egy orosz hadihajó állítólag lőtte a nemzeti gárda osztagait, a haditengerészet parancsnoksága azonban cáfolta ezt. A grúz vezetésen belüli súrlódásokról, vagy legalábbis az összhang hiányáról árulkodik az Interfax értesülése. A moszkvai hírügynökséget az államtanács sajtószolgálatánál arról tájékoztatták, hogy Eduard Sevardnadzénak nem volt tudomása arról, hogy Tengiz Kitovani honvédelmi miniszter milyen tárgyalásokat folytatott Oroszország képviselőivel. A szobrászművészből lett katonai vezető augusztus 26-án Moszkvában Pavel Gracsov honvédelmi miniszterrel találkozott, szombaton pedig a rendkívüli helyzeteket felügyelő állami bizottság elnökével, Szergej Sojguval tárgyalt Szocsiban. Sevardnadze negatívan viszonyul minisztere látogatásaihoz, és szerinte a hasonló jelenségek arra utalnak, hogy nem alakul ki „igazi államhatalom” Grúziában. A tbiliszi vezető ugyanakkor Kitovani előre nem egyeztetett lépéseit nem értékeli úgy, hogy a személye lejáratására irányuló kampány kezdődött volna meg az október 11 -én esedékes parlamenti választások előtt. • P. Cs. Az amerikai szervezés csődje Floridában Washingtoni tudósítónktól Esőzések, viharok nehezítették tovább a floridai hurrikán-hontalanok százezreinek életét. A beígért sátrak nem érkeztek még meg, amikor kitört a vihar. Negyvenfokos hőségben, szúnyogok milliói és csapkodó villámok között szenvedtek a túlélők házaik romjai mellett. Ugyanakkor járványok fenyegetnek. A katonaorvosok és ápolónők tetanusz oltásokat adnak a gyerekeknek, akiket kiszáradás és kimerültség miatt is kezelni kell. A kórházak zsúfolásig megteltek olyanokkal, akik áramütést szenvedtek, amikor a házukban újra bekapcsolták a villanyt és megérintettek egy zárlatos háztartási gépet. Az eső, a vihar, a villámok akadályozták a katonákat a sátrak felállításában. Floridában mintegy 150 ezer ember feje fölött még mindig nincs fedél. Másik 100 ezer ideiglenes menhelyeken húzódik meg. Olyanok, akik visszatértek a viszonylag nem sok kárt szenvedett otthonukba, újra az utcákra kerültek, mert a vihar következtében leszakadtak a mennyezetek és betörtek a megrongált háztetők. Az egészségügyi alakulatok repülőgépekről és helikopterekről szórják a rovarirtókat, hogy megritkítsák a szúnyogok áthatolhatatlan seregét. Az Andrew hurrikán halálos áldozatainak száma eddig 26. Az emberek nem jutnak hozzá az alapvető létszükségleti cikkekhez. Rengeteg jégre lenne szükség az iszonyatos hőségben és sok árus, ahelyett, hogy segítene, a csillagos égig veri fel a közszükségleti cikkek árát. 10-20 dollárt kérnek a jégért, nyolcat egy doboz szardíniáért, 15 dollárt egy gallon (négy és fél liter) ivóvízért. A katasztrófa sújtotta körzetekben fosztogatók rabolják el a túlélők megmaradt holmiját. „Mintha háborúban lennénk” — mondta az egyik floridai lakos, aki a többiekhez hasonlóan egyre ingerültebben veszi tudomásul a szövetségi segélynyújtás lassú ütemét. • R. Zs. Iraki-kuvaiti fegyveres összetűzés (MTI) Kuvaiti források szerint fegyveres összetűzés volt az Irak és Kuvait között fekvő demilitarizált övezetben vasárnap. A kuvaiti védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint 12-15 iraki egy teherautóval behatolt a zóna északi részébe, majd tüzet nyitott egy határőrposztra. Az ott tartózkodó mintegy 15, önvédelmi céllal fegyvert viselő vámtisztviselő és rendőr viszonozta a tüzet, és néhány támadót meg is sebesített. A támadást követően az irakiak északi irányban elmenekültek, egy kuvaiti rendőr életét vesztette, kettő megsebesült. Észak- és Dél-Korea: nincs megegyezés (MTI) Észak- és Dél-Korea tegnap sem tudott megegyezni Panmindzsonban a kölcsönös nukleáris ellenőrzés gyakorlati végrehajtásában. Az egyezkedést előreláthatólag szeptember 19-én folytatják. A tárgyalások azért futottak zátonyra, mert Phenjan szerint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői, második látogatásuk alkalmával már tisztázhatták az észak-koreai nukleáris programmal kapcsolatos nyugati kétség VIlÁGHÍRADÓ seket, Szöul viszont továbbra is azt állítja, hogy az IAEA által végrehajtott ellenőrzés nem elegendő, hanem a két országnak kölcsönösen kell megvizsgálnia egymás nukleáris létesítményeit. Általános bányászsztrájk fenyeget Romániában (MH) Az akcióról szerdán szavaztatják meg a bányaipari dolgozókat. Valentin Luca, a bányaipari szakszervezetek szövetségének elnöke arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szakszervezetek tudatában vannak annak, mit jelentene a munkabeszüntetés az ország jelenlegi helyzetében, de ha a bányászok úgy látják majd, hogy nincs más lehetőség követeléseik teljesítésére, akkor kénytelen lesznek a tiltakozás e formájához folyamodni. A bányászok mindenekelőtt a nagyarányú elbocsátások ellen emelik fel szavukat. Elhunyt Sztálin testőre (MH) Virginiában 71 éves korában, rövid betegség után elhunyt Peter Deriabin, Sztálin volt testőre, aki disszidálása után 25 évig szolgált a CIA-ban. Deriabint a Kreml annak idején halálra ítélte. A szovjet titkosrendőrség volt őrnagya értékes információkkal látta el az amerikai kémelhárítást. Jól ismerte nemcsak a szovjet ügynököket, de a KGB módszereit is. Derjabin 1981-ben ment nyugdíjba, még megélhette a Szovjetunió szétesését és a KGB újabb átkeresztelését. Eltűnt orosz kincsek (MTI) Az orosz kormány a Kroll amerikai magánnyomozó céget bízta meg azzal, hogy felderítse: hová tűnt a gorbacsovi években az akkori szovjet nemzeti bankból 50 milliárd dollárnyi deviza és több száz tonna arany, ezüst, illetve platina. A Kroll cég korábban sikeresen kutatott a Ferdinand Marcos egykori Fülöp-szigeteki elnök, Duvalier, Haiti diktátora és Szaddám Huszein iraki elnök által elsikkasztott, illetve elrejtett vagyonok után. A gorbacsovi években a Szovjetunió külső adóssága csaknem megnégyszereződött, s elérte a 67 milliárd dollárt, míg az aranytartalékok, amelyek az ötvenes évek óta állandóan több, mint kétezer tonnát tettek ki, a múlt év végére 240 tonnára csökkentek. A középkor kísértése A piactéren pusztul el a legtöbb civil Szarajevóban, azon egyszerű oknál fogva, hogy ott keresik az élelmet vagy a vizet. Kittenberger Kálmán is efféle helyeken kereste a trófeákat. Boszniában vadásznak az emberekre, a londoni értekezlet pedig diplomáciai petárdának bizonyult, sok füsttel és kevés látványossággal. A brit David Owen — Lord Owen — odahaza különben régen bukott pártpolitikus és külügyminiszter, tegnap arról nyilatkozott, hogy nem szabad csodákra várni a boszniai polgárháborúban, amely amúgy is sokáig elhúzódhat. Lord Owen, aki az Európai Közösség Jugoszlávia-értekezletének vezetői tisztét is átvette Lord Carringtontól, hogy segítőkészségét alátámassza, tegnap villámlátogatásra Bosznia ügyében Portugáliába és Dániába utazott. „Elvillámlik" még Hollandiába, Németországba és Franciaországba is, hiszen csütörtökön Genfben ül össze az az „utókonferencia" — a kifejezést már megtanultuk —, amely folytatja a londoni értekezlet munkálatait. Ez a tanácskozás már egyesített ENSZ—EK védőernyő alatt ül össze a volt Jugoszlávia ügyében és a „permanens” konferencia nevet viseli. Még csak nem is „ideiglenes...” A londoni nagyok tehát konferenciázgatásba ölik kudarcukat, a Boszniában szembenálló felek pedig szó szerint egymás polgárainak gyilkolásába. Független szakértők közben ballisztikai vizsgálatokat végeznek, eldöntendő, hogy honnan jött a halálos lövedék. A szakértők bizonyítékai a közeli jövőben nem várhatók. Bár Lord Owen szerint az azonnali tűzszünet „türelmes, konstruktív munka eredménye lehet" (nem járt magyar gimnáziumba), egy dologba mégis beleír ásáll: „A történelemmel van dolgunk és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni... Időbe telhet, míg csodákra számíthatunk" — mondta. Jólnevelt diplomataként azonban hozzátette: nem szándékozik kommentálni „az egyes boszniai incidensek borzalmát, sokkját és kínszenvedését" . Értő emberként megjegyezte: a piactéri támadás „kihangsúlyozza, ha egyáltalán szükséges, annak jelentőségét, hogy a békefolyamatot mielőbb tető alá kell hozni”. Lord Owen nem tagadta meg a brit hagyományokat, ha már a nyilatkozatokról van szó. Csakhogy a brit tradíciók odavannak. Ami a történelmet illeti, régóta világos, hogy régi számlák rendezéséről van szó Boszniában is — a második világháború idejére lehet utalni. Ma azonban a „hagyományok” megszakítására lenne szükség. Azt pedig Európa másik felén is tudhatnák, hogy a hűbéresek (szerbek, muzulmánok, horvátok független kis egységei) rendszerint szabad kezet követeltek szolgálataikért. Ha nem kaptak cselekvési lehetőséget, akkor a hűbéresek összefogva megbuktatták a hűbérurat. Csakhogy ez a középkorban volt. • F. Gy.