Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)

1992-09-15 / 217. szám

Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Autók és Piacok, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik Petschnig Mária Zita. Az önkritika erősítette volna a kabinetet. 8. oldal 1992. szeptember 15., kedd POLITIKAI NAPILAP 24 OLDAL­­­ÁRA: 19,50 FORINT A helyszín Banja Luka, ahol — a Kis-Jugoszlávia elleni embargó hatására — mindennapos a benzinhiány. Bulgáriába nem en­gedik beutazni a szerbeket, mert felvásárolják az üzemanyagot. Szófia eztt cáfolja FOTÓ: FER-GAMMA A NAP INTERJÚJA Hága Antóniával „Túrán és Kétegyházán is jár­tam, és tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy ez a két telepü­lés nem egy pogromsorozat állo­másai. Bár ha nincs a kétegyházi eset, talán a túrai mezőőr sem mer azonnal tüzelni. Ugyanakkor nyil­ván integrációs és szociális gondok is okozták a történteket.” Interjúnk a 4. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS A parlament tárgyalni fogja a kormány törvényjavaslatát a szakszervezetekről Napirenden Túra és Kétegyháza MH-tudósítás A kétegyházi és a túrai esemé­nyek álltak a tegnapi parlamenti na­pirend előtti felszólalások közép­pontjában. Boross Péter belügymi­niszter tájékoztatta a Házat arról, hogy vizsgálják a történteket. Mint ismeretes, Kétegyházán egy cigány család házait gyújtották fel, Turán pedig egy mezőőr lőtt le két cigány származású személyt. A miniszter kiemelte: csak korrekt és tényszerű tájékoztatással lehet kiküszöbölni a közvélemény szükségtelen ingerlé­sét. A képviselőket arra kérte, hogy ilyen esetekben ne rohanjanak rög­tön a helyszínre. Ezt követően min­den ellenzéki frakció megbízott szó­noka — Iványi Gábor (SZDSZ), Ja­kab Róbertré (MSZP), Fodor Gábor (Fidesz) — figyelmeztetett arra a fe­lelősségre, amely a közszereplőket terheli a kisebbségek elleni indulatok megfékezésében, az antiszemita, rasszista felfogással szembeni kiál­lásban. Iványi Gábor utolsó figyel­meztetésnek tartotta a történteket, s mindenkit — kiemelve az egyháza­kat — az erőszakos megoldások el­utasítására szólított fel. Jakabné sze­rint a turaiak, kétegyháziak, váciak egy rossz politikai hangulatnak is az áldozatai. Az a politika, amely meg­engedi a kirekesztést, gyűlöletet szít­hat. Fodor Gábor úgy vélte: a rend­őrség tehetetlensége is közrejátszott abban, hogy Kétegyházán önbírás­kodáshoz folyamodtak a falu lakói. Varga Zoltán (MDF) arra figyelmez­tette képviselőtársait, hogy ne általá­nosítsanak. Kijelentette, hogy a két­­egyházai gyújtogatás nem faji ki­sebbség ellen irányult, hanem önvé­delem volt. Boross Péter a felszóla­lásokat követően megállapította, hogy az elhangzott vélemények nem járulnak hozzá az indulatok csillapí­tásához. Szabad György házelnök bejelentette, hogy levélben fordult a Nemzeti Alapítvány elnökéhez, hogy vállalják a Túrán történt események esetleges árváinak támogatását nagykorúságukig. A szakszervezeti konföderációk megállapodtak a vagyonmegosztás­ról és a választásról, ezért a kor­mánynak vissza kellene vonnia az erről szóló törvénytervezetet, és egyeztetés után egy újat benyújtani — javasolta Paszternák László (MSZP) a törvénytervezet napirend­re tűzéséről szóló szavazás előtt. Kiss Gyula munkaügyi miniszter azonban közölte, csak a kivételes el­járásra vonatkozó kérelmet vonják vissza, de a javaslatot változatlanul fenntartják. Megjegyezte azt is, hogy hivatalos úton még nem értesültek a megállapodásról. Ha ez megtörténik, elkezdődhetnek a tárgyalások. A parlament napirendre tűzte a kor­mány szakszervezetekkel kapcsola­tos törvényjavaslatát. • Folytatás a 3. oldalon A kétegyházi és a túrai események­ről részletek a 4 oldalon., publiciszti­ka a 7. oldalon. A szakszervezeti konföderációk saj­tótájékoztatójáról, valamint vélemé­nyekről az 5. oldalon tudósítunk. A Demokratikus Konvenció kolozsvári kiáltványa Elutasítja a primitív nacionalizmust Bukaresti tudósítónktól „A megváltást nem várhatjuk külső erőktől; kizárólag rajtunk mú­lik, hogy szeptember 27-ét sorsdön­tő történelmi pillanattá, Románia újjászületése napjává változtassuk” — hangzik a Demokratikus Kon­venció kolozsvári kiáltványa, ame­lyet hétfői számában hozott nyilvá­nosságra a legtekintélyesebb ellen­zéki napilap, a Romania Libera. A dokumentum a 18 pártot — közöttük az RMDSZ-t — egyesítő ellenzéki tömörülés „nézeteit, szándékait és törekvéseit” fogal­mazza meg. Ezek szerint a Demok­ratikus Konvenciót továbbra is a nép iránti forró szeretet vezérli, az az elhatározás, hogy nem engedi a nemzetet „előítéletek, ellenérzések és önző érdekek” által befeketíteni. Tagjai meggyőződéssel vallják: a Kárpát—Duna-térségben élő romá­nokat „vérük, nyelvük, hitük, szel­lemiségük, hagyományaik és tö­rekvéseik” egyesítik egyetlen nem­zetté, amely egységes, szuverén, szabad és független államban kí­ván élni. A Demokratikus Konvenció el­lene van mindenfajta megkülön­böztetésnek, a legteljesebb egyen­lőséget kívánja megteremteni az ország állampolgárai között, így tiszteletben tartja azokat az elveket is, amelyeknek megfelelően a ki­sebbségi közösségek szabadon használhatják anyanyelvüket, ápol­hatják hagyományaikat, fejleszthe­tik kultúrájukat etnikai identitásuk megőrzése szolgálatában. A De­mokratikus Konvenció elképzelése szerint mindez nem csupán a nem­zetközi szabályozások tiszteletben tartásának kötelező jellegéből fa­kad, de egyben a román nép néze­teiben és természetében rejlik, amelyet a türelem és a jó megértés szándéka jellemez. A kolozsvári kiáltvány végül arra szólítja fel az ország lakosságát, egységes erővel teremtse meg igazságos, szabad és szuverén államát az 1918. évi „ter­mészetes határok” között, utasítsa el a „primitív nacionalizmust, sovi­nizmust és szélsőséges megnyilvá­nulásokat, az abszurd irredenta kö­veteléseket és álhazafias diverzió­­kat, hiszen azok egyformán káro­sak az egész nemzetre nézve, ide­értve a kisebbségi közösségeket is”. A Demokratikus Konvenció úgy véli, a népüket igazán szerető erdélyi magyarok egyben „jó hon­polgárok is”. B. T. „Kétsebességes” európai árfolyamrendszer? A Bundesbank kamatlábat csökkent ívin-iilluiiu­áció Tegnap reggel a Bundesbank váratlanul bejelentette, hogy le­szállítja kamatlábait, engedve az európai pénzügyminiszterek egyre növekvő sürgetésének. Az utóbbi hetekben felfokozott nyugtalanság volt tapasztalható a valutapiaco­kon, mivel a német márka árfolya­ma oly mértékben megerősödött az európai monetáris rendszer (EMS) többi valutájához képest, hogy előbb az angol font, majd az olasz líra süllyedt az átváltási mechaniz­mus (ERM) által meghatározott le­begtetési sáv alá. Vasárnap végül elkerülhetetlenre van a líra netszá­­zalékos leértékelése, és ezzel el­dőlt: újrarendezik az európai valu­ták árfolyamarányait. Mindennek következtében az MNB-nél a dollár eladási ára a pénteki 77,19 forintról hétfőre 78,2 forintra emelkedett. Ezzel párhuza­mosan a márka ára jelentősen csökkent. Az MNB a valutát 52,48 forintért kínálja, míg pénteken 53,67 forintot kért egy márkáért. Lényegesen olcsóbb lett az olasz líra is. Ezer líra ára a jelentős leér­tékelődés hatására 70,13 forintról 66,92 forintra csökkent. • Folytatása a 9. oldalon Válaszok egy barátságtalan osztrák véleményre MH-információ____________________ Tényekkel nem alátámasztható, barátságtalan lépés, amelyet csak önös érdekek motiválhattak — így minősítette az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége gazdasági bizottsága el­nökének hét végi nyilatkozatot Tol­­nay Lajos, a Magyar Gazdasági Ka­mara elnöke. Mint tegnapi számunk­ban közöltük, Thomas Prinzhorn, az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége gazdaságpolitikai bizottságának elnö­ke a Neue Kronen Zeitungban megje­lent nyilatkozatában meglehetősen sötét képet festett a kelet-európai be­fektetések sorsáról és lehetőségeiről. • Folytatása a 9. oldalon IMF: elfogadja a hiányt? - 11----------------------------------------­Az IMF a jövő heti tárgyalások alkalmával várhatóan elfogadja a magyar költségvetés idei, a tervezett­nél jóval magasabb hiányát, és egy­idejűleg tárgyalnak az 1993-as költ­ségvetés előkészületeiről, a Nemzet­közi Valutaalap további szerepéről a magyar gazdasági átalakításban. Er­ről értesült az IMF mértékadó keret­ben az MTI tudósítója. Az IMF-nél méltatják a tényt, hogy Magyaror­szág az IMF-hitelek 15 feltétele kö­zül 14-et teljesít, s ezzel egyedül áll a kelet-közép-európai térségben. A valutaalapnál várják a tájékoztatást az 1993-as költségvetés előkészüle­teiről, arról, mekkora lesz a hiány. Megkezdődött az elmúlt rendszerhez kötődő fővárosi szobrok lebontása. Elsőként a hűvösvölgyi munkásmozgalmi emlékmű­vet távolították el a helyéről tegnap a déli órákban FOTÓ: ISZA FERENC MA Az osztrák menekültstopról Morvay: Ausztria talán nem zárja le a menekültek előtt a határt. 3. oldal Ellenzéki vélemények egy szocialista elképzelésről Együttműködésük részben automatikus. 3. oldal Ami szent és ami nem az Beke Kata: „Hívő ember egy­szerűen nem lehet rasszista. »Boldogok volnánk, ha halá­lunk óráján egy Mária nevű zsidó asszony imádkozna ér­tünk« — mondta Julien Green az antiszemita katolikusok­nak.” 7. oldal­ ­ •• Az AVU létrehozása óta túlterhelt 8. oldal Le Monde diplomatique — magyar kiadás A népszavazó Európa és a többiek. Elemzések Boszniáról, Macedóniáról; A csend egyháza manapság; Az orosz külpolitika SZDSZ: szavazni kell a kormánybeszámolóról MH-információ Tardos Márton, az SZDSZ frak­cióvezetője levélben fordult Szabad György házelnökhöz. Tardos lapunk kérdésére elmondta: jelezte Szabad Györgynek, a házszabály előírja, hogy a parlament foglalkozzon a kormány tevékenységével, s nem kétévente, hanem évenként tartson a holnapihoz hasonló vitákat. A ház­szabály azonban azt is jelzi, hogy egy végső szavazásra is szükség van a beszámoló után. Az SZDSZ szerint ugyanis a kormány programjának teljesítéséről, a beszámoló elfogadá­sáról szavazással kell döntenie a T. Háznak. Tardos Márton rámutatott: a házszabály értelmében a vitát csak úgy lehet lefolytatni, ha az utolsó miniszterelnöki összefoglaló után szavazás történik, ami után a vita már lezártnak tekintendő. A szerdai nap tervezett programjának furcsasá­ga az, hogy a miniszterelnök hozzá­szólása zárja a televíziós közvetítést, ám utána a képviselők tovább vitat­kozhatnak. Tardos és az SZDSZ javaslatáról egyébként az ügyrendi bizottságban tárgyalnak majd. Az SZDSZ frak­cióvezetőjének meggyőződése sze­rint csak a szavazás beiktatása felel­ne meg a házszabály által előírt al­kotmányos rendnek. ■ Sz. P.

Next