Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 218-230. szám)
1992-09-30 / 230. szám
Az öreg nyugati kocsik még mindig kapósak Hogyan lehet aranyat csinálni...? Manapság ugyan megcsappanni látszik az érdeklődés a lerobbant nyugati csodák iránt, ám az élelmes vállalkozók számára még mindig megéri a levitézlett autók behozatala. Jóllehet, a vám igencsak visszatartó erőként hat — mégis jót nevetnek a leleményes kft.-tulajdonosok az egyre szigorúbb szabályokon is. — Ha a hazai autópiacokon körülpillantasz, csakis a pangást láthatod. Egy-két millióért már vehetsz magadnak Opelt, jobb Mazdát vagy valamilyen Mercit — de egyrészt kinek van ezekre ennyi pénze, másrészt pedig akinek van, az nem ilyet vesz ezen az áron, így hát a nepperek megszívják a „nagy bulit” — főleg, mióta a zsaruk mindent átvizslatnak a placcokon. Mi marad az autóra vágyakozó kisebb pénzű embereknek? Maradunk mi, akikről alig hallasz, mert nem hirdetjük világgá a melót — akad így is elég! — Hogyan találhat rátok az érdeklődő? — fordulok a magabiztosan mosolygó fiatal srác felé, aki kisujjnyi vastag aranyláncot morzsolgat hanyagul ujjai között. Viselkedése pillanatig sem hivalkodó, egyszerűen csak tudja, hogy mit tesz, hogyan teszi, s nemkülönben mennyiért... Most épp egy 440-es Volvót támaszt lezserül, a negyvenezres bőrdzseki alól kivillan a Pierre Cardening, s a legújabb Diesel farmer feszül a fiatalemberen. — Nem igazán akkora buli, csak okosnak kell lenni. Következő: először is csak megrendelésre dolgozunk. Az ügyfélnek elmondjuk, mi mennyibe kerül odakint, ehhez mi járul még itthon — s mennyibe kerül, ha mi hozzuk be a kocsit. Itt nincs sok lehetőség, a megrendelő kap egy halom prospektust — néhány éves típusok műszaki adatairól —, s választania kell. Ennek ellenében garantáltan olcsó autót kap, viszonylag kevés kilométerrel, s tűrhető állapotban. — Ez utóbbi mit jelent? — Nagyobb javítást nem igényel a kocsi, jelentősen nem rohad, s azt is vállalom, hogy csak olyan gépet kap a T. Vásárló, amelyhez szerzek alkatrészt. Legfeljebb bontásból persze. Magyarán, ha neked speciel megfelelne egy kétezres Audi 100, amely hétéves, van benne úgy kilencvenezer, s még nem tésztaszűrő az alja — azt most megkapod 140 ezerért! Emellett belül full extra a gép. Ez mind nagyon szép, de hogyan juttatod be az országba, s ha ilyen olcsón adod, akkor hol a te hasznod? — Erről — ha megengeded — csak szőr mentén beszélnék, hiszen ebből élek. Ami a lényeg: a kocsit trailerrel hozom, s a határ előtt néhány kilométerrel szétbontom. A haverom a mögöttem lévő utánfutón pedig behozza az épp lebontott, ám komplett futóművet — szintúgy bontott alkatrészként. Most ne firtassuk az ezzel járó vámkedvezményeket, de a lényeg: fizetnivaló szinte semmi. Az autót pedig nem placcon veszem kint — Isten ments! Járatsz egy kinti helyi — mondjuk kantonon belüli — lapot, s lesed az apróhirdetéseket. Nem is hinnéd, milyen potom áron akarnak a svájciak, a lichtensteiniek vagy a belgák megszabadulni a fölösleges auóiktól. Örülnek, ha valaki elviszi, mert, ha kiviszi egy handlerhez, az annyi napidíjat felszámol, hogy egyszerűen egy fillért sem kap, ha nagy nehezen elkel a gép. Ezért áldásként veszik, ha érdeklődsz egyegy ilyen csotrogány iránt , amely még tízéves kora ellenére is veri a Samarát. Alkudni is lehet a nyugati emberekkel, mert egyszerűen nincsenek hozzászokva a keleti lerohanós stílushoz. Amikor pedig a számlánál kezdenél variálni, a legtöbbje csak a kezedbe nyomja a tollat: csinálj, amit akarsz, de neki ne legyen ebből baja. Úgyhogy nem akarok most összeget mondani, de hasra esnél, ha megtudnád, mennyiért veszek meg odakint egy alig lestrapált kocsit! — Rendben. Megvetted, behoztad darabokban, de akkor is valamilyen pofát kell adni a gyereknek, hogy megvegyék a járgányt. — Igen, ez a melós része a bulinak. Az már önmaga komoly beruházás, hogy szinte mindenfajta festékárnyalat a rendelkezésedre álljon a műhelyben. Lakatosom, fényezőm van, a motorikus részt megcsinálom magam. Jó kétnapos munka után úgy néz ki gép, mint az új! S vedd akár nagyképűségnek, de amit tudunk, azt tutira csináljuk rajta. Beállítjuk, ami nagyon ramaty, azt azonnal kicseréljük — kisebb ramatyra mondjuk, de azzal még elhúzza a gép egy-két évig. Az igazság az, hogy ma már nem érdemes túlságosan átverni a vevőt, mert annak előbb-utóbb híre megy, s akkor befuccsoltál. Viszont, ha azt híresztelik, hogy milyen olcsón vehetnek tőled nyugati kocsit, akkor szépen jönnek a vásárlók, mert bíznak benned. — Ezzel azt mondod, hogy egy összenyomott kocsiból profi módon csináltok egy vadonatúj autót? — Hát azért kitt is akad a világon — hála az Istennek. — És ha összecsuklik az autó két hét után, akkor mi történik? — Nézd, a szerződést úgy kötöm, hogy a vevő tudomásul veszi: régi autót vett, így az átadáskor ellenőrizte, az állapotát elfogadta — tehát a későbbiekben reklamációnak helye nincs. Azért azt pontosan tudja a megrendelő is, hogy szarból nem lehet aranyat csinálni... — így hát mindenki jól jár ezzel a bulival? — Azt nem tudom, hogy mindenki jól jár-e, de én eddig még nem jártam rosszul, s ahogy elnézem a viszonyokat — még egy darabig lesz kuncsaftom... B. J. Az autók, illetve az autóvásárlás iránt érdeklődő olvasóink nyilván tapasztalták, hogy az elmúlt években megváltozott, átrendeződött Magyarországon az autópiac. Számos kis- és nagykereskedő jelent meg, s egy részük igazán megbízható, magas színvonalú szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. Persze van sok olyan is, aki — a gyors meggazdagodás reményében — a kereskedelem etikai normáit figyelmen kívül hagyva igyekszik kétes eredetű és állapotú kocsikat rásózni a tájékozatlan ügyfelekre. A struktúra megváltozásával és a volt kelet-európai autógyártásban bekövetkezett változásokkal együtt azonban szinte eltűntek a piacról azok a korábban megszokott járművek, amelyek egy átlagos család igényeinek megfelelnek, s ha nem is tartoztak a legkorszerűbbek közé, de legalább az átlagos jövedelemmel rendelkező polgárok is képesek voltak megvásárolni őket. Ebben a megváltozott piaci helyzetben igyekszik újra megtalálni helyét a Merkur, amely korábban monopolhelyzetben volt az autópiacon. Az útkeresés része az a megállapodás is, amelyet a vállalat a solymári székhelyű Bertinus Kft.-vel kötött az Aleko-Kat személygépkocsik értékesítéséről. Ennek az autónak legvonzóbb tulajdonsága az ára, hiszen 429900 forintért egy ötszemélyes, kényelmes, biztonságos gépkocsihoz juthat a vásárló. Luxusigények kielégítéséről persze nincsen szó, de esztétikai és műszaki alapkövetelményekben az Aleko megfelel az európai normáknak. A kocsiszekrény igazán szemrevaló, dinamikus, stabilitást és megbízhatóságot sugall. A jól tervezett karosszéria eredménye a kocsi 0,33-0,35-ös cw-értéke. Ami persze a jobb nyugati autóknál 6-7 évvel ezelőtt mért érték, de ne feledjük, ez lényeges javulás az általunk megszokott, s a rossz formatervezés miatt nagy légellenállású, szappantartó formájú benzinfalakhoz képest. A kocsi alja a talajtól 17 cm magasságban van, ami azt jelenti, hogy akár a hazai utakon is bízvást elindulhatunk. Az elsőkerék-meghajtású autót egy már jól bevált, katalizátorral felszerelt 1570 köbcentiméteres Lada-motor hajtja, így a 95-ös ólommentes benzin használatával az Aleko-Kat megfelel a mienknél szigorúbb nyugat-európai környezetvédelmi követelményeknek is. Ez a motor 53,5 kw /72,8 LE/ teljesítményre képes 5400-as fordulatszámon. Ezzel a motorteljesítménnyel az 1070 kg összsúlyú Aleko 15 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet. Hogy meg is álljon, arról a vákuumos rásegítővel felszerelt kétkörös fékrendszer gondoskodik. A sebességváltó öt fokozatú, így hosszú távon nagy sebességgel is takarékosan autózhatunk. Az alacsonyabb fordulatszám kíméli a környezetet és növeli a motor élettartamát. Feltűnően jó az Aleko kormányozhatósága. A jól elhelyezett, közbeálló kormánnyal meglepően fordulékony, ami nagy segítség a szűk városi parkolóhelyeken. Az utastér levegős és nagyon kényelmes. Az esztétikus műszerfal áttekinthető, voltmérő és fordulatszámmérő is szolgálja a vezető tájékozódását. Ami igazán családi autóvá avatja az Aleko-Katot, az a hatalmas csomagtartó. Ráadásul a csomagtér a hátsó ülések felhajtásával közel háromszorosára növelhető, és így már akár kisebb bútorok is könnyedén szállíthatók. A fogyasztás a gyári adatok szerint 90 km/óra sebességnél 6,1, 120 km/óránál 8,3 liter száz kilométerenként. A fenti ismertető és az autó használata során szerzett tapasztalatok alapján úgy érezzük, hogy igaz a forgalmazók szlogenje: az Aleko-Kat az a kocsi, amely igazán megéri az árát. SZÖVEG ÉS KÉP: SZIGETI TAMÁS Kipróbáltuk: Aleko-Kat Autó, amelyben legvonzóbb az ára Sima vonalak, nagy ajtók, tágas utastér A magas házfal miatt nem egyszerű a berakodás Amit végképp nem találtak el a tervezők Használt autó: ugrás a sötétbe Nézzük a karosszériát! A használt autó vásárlásakor többnyire tényleg csak nézhetjük a kocsiszekrényt. Igaz, hogy kellő figyelemmel érdekes dolgokat állapíthatunk meg mérések nélkül is. Ehhez azonban nem árt egy rövid áttekintés a kocsiszekrények gyártásáról. A mai autók — mint a korábbiakban már utaltunk rá — úgynevezett önhordó kocsiszekrénnyel készülnek. Ennek lényege, hogy nincs külön alváz, hanem az összes terheket a karosszéria viseli. A gyártás viszonylagos egyszerűsége mellett döntő ok a könnyű szerkezet az acéllemez karosszériák elterjedésében. Mi is az acéllemez? Vas alapanyagú, bizonyos százalékban szénnel ötvözött anyag. Ennek kiváló tulajdonságai vannak, például olcsó, kiválóan hegeszthető, alakítható, egyszerű technológiák alkalmazásával javítható, újrafeldolgozása megoldható. Az előnyökkel szemben — mint minden más esetben — hátrányok is vannak. Az egyik legsúlyosabb a rozsdásodás. Az acéllemez ugyanis rendkívül gyorsan képes rozsdásodni a mi éghajlati viszonyaink mellett is. Ezért a kész kocsiszekrényeket a legrafináltabb megoldásokkal igyekeznek gyárilag kezelni, hogy a korróziót okozó közegtől a lemezt elzárják. Ez a gyakorlatban úgy megy végbe, hogy a kocsiszekrényt igen gondosan rozsdamentesítik, majd különféle vegyi anyagok segítségével előkészítik a fényezésre. (Egy „ősi” technológiát fedezett fel újra a Fiat, amikor a legkritikusabb karosszériarészek horganyzását alkalmazta.) A lényeg tehát az, hogy a korrózióra rendkívül hajlamos acéllemez kocsiszekrényt fémtiszta állapotban különféle bevonatokkal kell ellátni, majd fényezni. Amennyiben a gyári korrózióvédelmi bevonati rendszer sértetlen marad, úgy számíthatunk arra, hogy a kocsiszekrény eléri az elvárható, átlagosan minimális 10 éves élettartamot. De honnan tudhatjuk, hogy a bevonat sérült-e vagy sem? Nem egyszerű a válasz. A kocsiszekrény az adott gyártómű technológiai színvonalához illeszkedően készül. Hogyan lehet ezt látni? Ránézéssel. Ugyanis bármely szigorú technológiai renddel és modern gyártóeszközökkel rendelkező gyár autóinál az úgynevezett illesztési hézagok kicsik és egyformák. (Ha valaki ijesztő példákra kíváncsi, nézzen meg egy gyári új úgynevezett keleti autót.) Amennyiben tehát az illesztési hézagok nagy eltérést mutatnak, biztosra vehetjük, hogy a szekrényváz korábban sérült, ugyanis a gyárilag nagy illesztési hézagot adó technológia esetében is mindenhol egyforma, akár 6-8 mm-es is lehet a hézag. De ha például a bal első ajtó és a bal első sárvédő között mindössze 1 mm, míg a jobboldali első ajtónál 8-9 mm a hézag, úgy bizonyos a korábbi súlyos karambol. Jó szemmel a „vonalvezetési” hibák is felfedezhetők. Amennyiben a kocsiszekrény sértetlen, úgy a karosszéria-hajlítással kialakított élei egyenesek, illetve a gyári új vonalvezetést követik. Hogy ez milyen, arról egy biztosan új autó egyszerű megtekintésével meggyőződhetünk. A fényezés ápol és eltakar. De mit? Normális esetben kizárólag a lemezeket és a korrózióvédelmi rendszert. De karambol után igen sokszor a „vakolatot” is, azaz akár több milliméter vastag gittet, amit a nem kellően felkészült lakatos munkája után a fényező kénytelen volt felhordani, hogy viszonylag elfogadható felület alakuljon ki. Aránylag egyszerű módon lehet mérni az acéllemez karosszériáknál a fényezés és a korrózióvédelmi rendszer együttes bevonatvastagságát. Ez a közép-európai éghajlaton az egyik legnagyobb festékgyár álláspontja szerint minimálisan 120 mikron (120 ezred milliméter), ami ahhoz szükséges, hogy a többször hivatkozott élettartam nálunk elérhető legyen. Természetesen arra viszont nincs mód, hogy a vásárló is beszerezze az ehhez szükséges műszert, ezért csak „kisegítő” módszer lehetséges, mégpedig arra vonatkozóan, hogy a fényezés gyári eredetű-e vagy sem. Tekintve, hogy a legritkább esetben alkalmaznak javítás során teljes külső és belső fényezést, ami rendkívül bonyolult, a kocsiszekrény teljes szétszerelésével, az összes fődarab és alkatrész kiszerelésével járó folyamat, a szélvédőgumik, a belső kárpitok vagy a fenéklemezt borító kárpitozás megemelésével meggyőződhetünk a színazonosságról. Ha például az autó szép kékben virít, de az első szélvédőgumi alatt sárga a festék, biztosak lehetünk benne, hogy a „fényezés” felületes, hanyag munka volt. Ugyancsak fontos szempont lehet a beázás vizsgálata. Ha az autó minden alkatrésze és tömítése gyári eredetű és szerelésű, normál használatban nem ázhat be. Ezt hogyan ellenőrizhetjük? Nem tekintve azt a rendkívül ritka szerencsés esetet, hogy vásárláskor éppen esik az eső, a csomagtér fenéklemezét borító kárpitot, a vezetőülés előtti gumiszőnyeget és kárpitot vagy más „gyanús” helyen a kárpitokat megemelve a beázás, a kezdődő vagy előrehaladott korrózió nyomait felfedezhetjük. Áttételesen árulkodik a kocsiszekrény állapotáról a gumiabroncsok állapota is. Tehát ha egy „gyanús” autót vadonatúj gumiabroncsokkal kínálnak, máris feltételezhetjük, hogy az új gumik a súlyos karosszéria-hibát palástolják. Előfordulhat ugyanis, hogy egy korábbi balesetkor deformált karosszéria miatt soha többé nem lehet beállítani a futóművet. A legkedvezőbb ajánlat esetén is nagyon erősen megfontolandó a vásárlás, ha bizonyos helyeken már nincs karosszéria. De mi van helyette? Semmi, vagyis lyuk. Természetesen mindeddig, ameddig acéllemez, hegesztőberendezés és lakatos van, minden acéllemez kocsiszekrény javítható. A kérdés csak az, hogy mennyiért. A mai — és egyre inkább a holnapi — válasz az, hogy igen sokért. Az összeg pedig — a fényezéssel együtt — gyorsan hat számjegyű lesz. És százezer forintért már használható autót kapni. A fenti vizsgálódás után, ha még mindig nem ment el a vásárlástól a kedvünk, a többi fődarabot is szemügyre vehetjük. TÓTH TIBOR igazságügyi gépjárműszakértő A Lada karosszériája néhány méternyi távolságból még nem árulkodik. Közelebbről azonban látható: néhol csak a festék tartja össze... 1992. szeptember 30., szerda Pályázatunkon autót nyerhet A Tolerancia Alapítvány és a Magyar Hírlap ötfordulós pályázata a Magyar Autóimportőrök Egyesületének támogatásával A Tolerancia Alapítvány a balesetek megelőzése és a balesetek során bekövetkezett károk enyhítése céljából jött létre. Az alapítvány kuratóriuma úgy véli, hogy egyik legfontosabb feladat a veszélyhelyzetek megelőzése, s ennek egyik alapvető feltétele, hogy a közlekedő ember mind több ismerettel rendelkezzék. Megbízható információkra, több tudásra, a régi ismeretek felfrissítésére, állandó gyakorlásra van szükség. Aki e pályázaton velünk tart, jól hasznosíthatja azt az időt, ami a kérdések megválaszolásához kell. Nyerési esélye annak is van, aki egy-egy alkalommal kapcsolódik be a játékba, de természetesen a sorozat végén tartandó sorsoláson azok vesznek részt nagyobb eséllyel, akik több feladatot oldottak meg sikeresen. Akit pedig különösen pártfogol a szerencse, az többször is nyerhet. Ha a helyesnek tartott állítással egyetért, + jelet, ha nem ért egyet, — jelet írjon a rejtvényszelvény megfelelő helyére. Az elsősegélynyújtó tanfolyammal kapcsolatban feltett kérdésekre a legjobb megítélése szerint válaszoljon, s e válasz sorszámát úja be az E jelű kockába. Ez utóbbi választ nem értékeljük, ám a szelvényt csak teljesen kitöltve fogadjuk el. Az ötfordulós pályázaton a helyes megfejtők között alkalmanként az OTP 1 db 5000 Ft-os gépkocsi-nyereménybetétkönyet; az 5. fordulóig beérkezett valamennyi helyes megfejtő között egy 10 000 Ft-os és három 5000 Ft-os gépkocsi-nyereménybetétkönyvet sorsolunk ki az alapítvány kuratóriumából és a Magyar Hírlap szerkesztőségéből választott bizottság előtt. A kitöltött rejtvényszelvényt szíveskedjék lehetőleg nyílt levelezőlapra felragasztva egy héten belül beküldeni a következő címre: Tolerancia Alapítvány 1775 Budafok 1, Pf. 140 Az alapítvány köszönettel veszi a támogatásokat a következő csekkszámlaszámon: OTP 546-006677-6. Az ősszel induló elsősegélynyújtó tanfolyamra jelentkezni, bővebb információkat szerezni a következő telefonszámon lehet: 182-64-13. A nagy érdeklődésre való tekintettel közöljük: az alapítvány támogatóit, illetve a tanfolyamokra jelentkezőket személyesen hétfőnként 16—17.30 között a Bp. XII. Maros u. 6/a. sz. alatti épületben várjuk. A Tolarenciapályázat 1. fordulóján összesen 410 megfejtés érkezett be, amelyek közül 204 volt hibátlan. Az 1. forduló szerencsés nyertese: Kispap László 3600 Ózd, Kenderszer 30. (A nyereményt postán elküldtük.) Toleranciapályázat 3. forduló 1. Éjszaka sötét ruhában közlekedem lakott területen kívüli úton, ahol semmiféle közvilágítás sincs. Számíthatok arra, hogy a gépjárművezetők legalább 120-150 méter távolságból észlelnek, s még idejében kikerülnek. 2. Éjszaka sötét ruhában közlekedem lakott területen kívüli úton, ahol semmiféle közvilágítás sincs. Számíthatok arra, hogy a gépjárművezetők legalább 40-100 méter távolságból észlelnek, s még idejében kikerülnek. 3. Éjszaka sötét ruhában közlekedem lakott területen kívüli úton, ahol semmiféle közvilágítás sincs. Csak arra számíthatok, hogy a gépjárművezetők legfeljebb 30-60 méter távolságból észlelnek, s ezért nem fognak még idejében kikerülni. 4. Az előbbi körülmények mellett csak akkor számíthatok nagy valószínűséggel arra, hogy a járművezetők idejében észrevesznek, ha azok nem haladnak gyorsabban, mint 40-50 km/óra. 5. Az előbbi körülmények mellett akkor is nagy valószínűséggel számíthatok arra, hogy a járművezetők idejében észrevesznek, ha azok sebessége mintegy 70-80 km/óra. 6. Éjszaka, sötét ruhában közlekedem lakott területen kívüli úton, ahol semmiféle közvilágítás sincs. Ruhámon, kezemben azonban van egy-két fényvisszaverő. Számíthatok arra, hogy a gépjárművezetők legalább 100 méter távolságból észlelnek, s még idejében kikerülnek. Tegyük fel, hogy ötezer forintért lehetősége volna 20 órás elsősegélynyújtó kiképzésben részt venni, s a tanfolyam végén a sikeresen vizsgázók az Országos Mentőegylet okiratát vehetnék át, s egy, a képzettséget tanúsító, a kocsiban is kitehető matricát, továbbá egy segélynyújtó táskát is kapnak. • Ön áldozna ennyi pénzt és időt erre?1. Igen, mert szükség esetén segíthetnék családtagjaimon, szomszédaimon, munkatársaimon. 2. Igen, mert a mai munkanélküli világban jó pontot jelenthetne egy állás elnyeréséhez. 3. Igen, mert rossz érzés tehetetlenül nézni a bajbajutottakat. 4. Igen, mert például taxisként szívesebben ülnének be hozzám az idős, beteg emberek. 5. Igen, mert például pedagógusként inkább segíthetnék bajba jutott növendékeimen. 6. Nem, ilyen továbbképzésre nem áldoznék. Lakcíme: Telefon.