Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 244-256. szám)
1992-10-16 / 244. szám
1992. október 16., péntek Bonn nem közvetít a Bős-vitában • Folytatás az 1. oldalról arra, hogy a szétválás után Csehország és Szlovákia egyaránt rá lesz utalva a szomszédaival való jó viszonyra. Kinkel közölte, magyar tárgyalópartnereinek is elmondta ugyanezt. Tudom — jelentette ki —, hogy az Európai Közösség is foglalkozik a hősi kérdéssel, de nem mint jogi problémával, hanem olyan szempontból, hogy ne történjék semmi jóvátehetetlen. Meciarnak azzal a Bonnban tett ajánlatával kapcsolatban, amely szerint lemondanának a Duna eltereléséről, ha Magyarország vállalná a már megépült objektumok állagmegőrzésének költségeit. Jeszenszky Géza a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az eddigi magyar—csehszlovák tárgyalásokon ez nem merült fel, és „nem hiszem, hogy Magyarország ebben az irányban keresné a megoldást”. Hozzátette, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság a pénzügyi viták eldöntésére is alkalmas. Kinkel és Jeszenszky megbeszélésein szó volt Magyarország szomszédairól is, ezt a magyar külügyminiszter jelentette be a sajtóértekezleten. „Volt mondanivalónk, de nem volt vitánk” — tette hozzá Jeszenszky. Kinkel elmondta, hogy gratulált Antall József miniszterelnöknek a magyarországi stabilitáshoz. A sajtóértekezleten kijelentette, hogy Németország nagyra értékeli ezt a stabilitást, érdekelt a fennmaradásában, és rendkívüli jelentőséget tulajdonít a Magyarországgal való kapcsolatainak. Kinkel és Antall tárgyalásain szóba került, hogy Magyarország szeretne vásárolni az egykori NDK hadseregének fegyvereiből. Kinkel a sajtóértekezleten kijelentette, hogy Németország nem adhat el nehézfegyvereket Magyarországnak, mert nem tehet kivételt, de kész alkatrészeket és karbantartáshoz szükséges felszereléseket eladni, amelyek révén szinten lehet tartani a meglévő magyar haditechnikát. Magyarországnak az EK-hoz való csatlakozásáról Kinkel a sajtóértekezleten közölte, hogy Németország lehetőségei szerint az Európai Közösségben is támogatni fogja Magyarországot. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban Jeszenszky a sajtóértekezleten határozottan kijelentette, hogy Magyarországnak konkrét perspektívára van szüksége. A német külügyminiszter találkozott a Fidesz parlamenti képviselőivel és fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök. Bős ügyében Orbán Viktor és Szájer József kifejtette Kinkeinek, hogy a kérdés a magyar külpolitika és a Fidesz szempontjából is rendkívül fontos. Kérték őt, vesse latba befolyását az EK külügyminisztereinél, hogy szlovák részről ne történjék jóvátehetetlen lépés, ne terhelődjön a térség újabb feszültséggel. A fiatal demokrata politikusok tolmácsolták aggodalmukat amiatt, is hogy késik az Európai Közösség és Magyarország közti társulási szerződés ratifikációja. •F. A. ||||§||^ fim iHB^ayyr Msi h'-? M-W %j£ ■■Ä f'...; lm^'4 '-- W^lT* ^^|/'^|;;'' - / /k. -kkm' * | ^ ||P Wt^'l illllllg: y$Mix- ?’' ..vsf^^-:~.^. y jag £k * V ^ ■ ^fl ^ ■■■ ^|l.... ; f jdMEgEgj^ 4m&& ^\ lill *■^ ^-■^■■■■^ jjst^. - \s \ f^ii ji xjfe d^ ^ .i^wwfiift * Klaus Kinkel Antall Józsefnél FOTÓ: SZIGETI TAMÁS •S. I. Maastrichtról újra Birminghamben Kiküldött munkatársunk jelenti Birminghamből_______________ Visszafogott várakozással ülnek ma Birminghamben a tárgyalóasztalhoz a tizenkettek állam- és kormányfői. Történetének egyik legsúlyosabb válságával viaskodik az Európai Közösség: e társulás továbbfejlesztését ha nem is váratlan, de nehezen leküzdhető akadályok hátráltatják. Amíg a torlaszokat el nem távolítják a tizenkettek nem haladhatnak tovább a maastrichti úton, a politikai, védelmi, pénzügyi, gazdasági unió továbbra is csak merész álom marad. A rendkívüli csúcsértekezlet összehívását John Major brit kormányfő, a közösség soros elnöke javasolta azt követően, hogy a múlt hónapban a font és a líra kiválása szétzilálta a valuták egymáshoz viszonyított árfolyamát szabályozó európai átváltási mechanizmust (ERM). A maastrichti szerződésekről tartott francia referendum szoros eredménye arra a felismerésre indította Majort, hogy nem szabad várni az év végéig, amikor a tizenkettek menetrend szerint gyűlnek egybe Edinburgh-ban. Meg kell próbálni úgy tökéletesíteni a dokumentumokat, hogy megnyugtassák a kételkedőket. Mindehhez a jelek szerint azonban még nem értek meg a feltételek. Egyelőre nem sikerült megtörni az EK „csúcsszervének”, a bizottságnak az ellenállását hatalma korlátozásával szemben. A maastrichti megállapodás ellenzőinek éppen az az egyik adujuk, hogy az a testület beavatkozik a nemzeti ügyekbe. Birminghamben ezért szeretnék az államférfiak megfogalmazni és esetleg szándéknyilatkozatban rögzíteni a szubszidiaritás elvét, vagyis kimondani, hogy dönteni lehetőleg minél alacsonyabb — helyi, országos — szinten kell, a mindenkire kötelező közös határozatok köre erősen korlátozandó. Jacques Delors bizottsági elnök viszont még szerdán 140 ezer fontot és egy brüsszeli állást ajánlott fel annak, aki egy oldalon képes érthetően kifejteni a szubszidiaritás lényegét. Major nem akar elszigetelődni, feltehetően ezért mondott le arról a követeléséről, hogy Birminghamben találjanak megoldást az ERM reformjára. Szó lesz ugyan a pénzpiac utóbbi időben bekövetkezett mozgásairól, de a részleteket majd később a pénzügyminiszterek egyeztetik. Az elmúlt hetekben a német jegybank árfolyampolitikája és a Benelux-országokkal kiegészített francia—német pénzügyi unió megteremtésére állítólag kész formába öntött tervek viszályt szítottak a közösségen belül. A gyanakvás mintha befészkelte volna magát a partnerek szívébe. A találkozó előtti nyilatkozatok, cáfolatok igyekeztek a korábbi támadások élét elvenni. Ennek ellenére kizártnak tűnik, hogy a vezetőknek sikerül egycsapásra megoldást találniuk a szerződés szövegének kiegészítésére, méghozzá oly módon, hogy az ne vonja maga után a dokumentumok újratárgyalását, illetve ne kelljen újrakezdeni a ratifikálási eljárást Luxemburgban, Görögországban, Írországban és Franciaországban. A birminghami vendéglátónak egy másik elképzeléséről is le kellett mondania: hiába szeretett volna legalább rövid időre nyílt ülést elrendelni, a többiek elzárkóztak ettől, így tehát első napirendi pontként zártkörben tárgyalnak majd a tizenkettek arról, hogy a jövőben melyik tanácskozásukat követhetik majd élőben nyomon a polgárok. Birmingham tavaly elkészült ultramodern nemzetközi kongresszusi központja ad otthont a csúcsértekezletnek. Az államférfiak a szomszédos Hyatt Regency Hotelben laknak, s mivel a szállodát üvegfolyosó köti össze a konferencia épületével a szokásosnál nagyobb biztonságban érezhetik magukat. A helyi hatóságok természetesen ennek ellenére minden előkészületet megtettek, békaemberek vizsgálták végig a központ mögötti csatorna vizét, az Ír Köztársasági Hadsereg elmúlt heti robbantássorozata után a virágládákat is tüzetesebben fésülik át. A német, a spanyol és az olasz kormányfő tegnap már megérkezett. Este Major Kohl kancellárt látta vendégül. Abban bizonyosan nem volt nézeteltérés közöttük, hogy bármilyen rövid idő is áll rendelkezésükre a mai megbeszélésen, a tizenketteknek a délszláv háborúról is szót kell váltaniuk. • Karcagi Katalin Gyorsított EK-vizsgálatot Bősről Prágai tudósításunk Prágában tegnap este Jozef Moravcik szövetségi külügyminiszter találkozott az Európai Közösség országainak nagyköveteivel, valamint az EK képviselőjével. A találkozón egyebek között arról is szó esett, hogy Csehszlovákia üdvözölné, ha az EK gyorsított eljárással állítaná fel a bősi kérdést vizsgálók csoportját. Moravcik újból hangsúlyozta, hogy ilyen irányú kérelemmel Csehszlovákia állt elő elsőként, míg Magyarország ezt először visszautasította. A miniszter helyettese, Zdenko Pírek, aki a keddi kétoldalú magyar—csehszlovák találkozón hazája delegációját vezette, az EK-nagykövetek előtt kifejtette, hogy csehszlovák vélemény szerint sem a C variáns befejezése, és természetesen a Duna átszegése sem ütközik az EK előzetes feltételeibe éppúgy, mint ahogy az EK esetleges ajánlásainak végrehajtását sem akadályozza. Pozsonyban erről a témáról nyilatkozott Jozef Répán, a Duna átterelésének vezető földmérője. Mint elmondta, az átterelés előkészítése két hete kezdődött, és maga a munka két hétig tart majd. A tervezett kezdési időpont továbbra is október 20-a. Az átterelést követően a régi Duna-mederbe a jelenlegi 2500 köbméter másodpercenkénti hozam helyett mindössze 300—1200 köbméter jut majd, ezáltal itt a vízszint az átlagos négy méterről két-három méterre csökken. Ez hajózást már nem tesz lehetővé, kivéve a kisméretű sporthajókat. Répán hozzátette: az elterelést november végéig kell elvégezni, mert később már a Duna sodrása miatt ez lehetetlenné válik, tehát ha addig nem fejezik be a munkát, újabb egy évet kell várni a következő alkalmas időszakra. • Nyárádi Péter MTI-----------------------------------A burgenlandi tartományi kormány szerint szakértőkkel fogja megvizsgáltatni a bősi vízi erőmű Burgenlandot érintő hatásait. Paul Rittsteuer, a burgenlandi tartományi kormány illetékes minisztere az ügyben részletes felvilágosítást kíván kérni Vladimír Meciartól, a szlovák miniszterelnök október 31-ei burgenlandi látogatása alatt. A bősi erőmű volt a témája annak az interjúnak, amelyet Hannes Androsch osztrák üzletember az APA- nak adott. A leghatározottabban kijelentette, hogy az erőmű — akár egyetért vele Magyarország, akár nem — meg fog épülni. Nem az a kérdés, hogy a beruházás elkészül-e avagy sem, hanem az, hogy termel-e áramot. A „túl emocionálisan kezelt és agyonpolitizált probléma” megoldására szerinte jobb lenne a B variánst megvalósítani, amely nem jár az államhatár megváltoztatásával. KÜLFÖLD-BELFÖLD Hankiss: nem sértődöttségből ! Sokak szerint az ön döntése büntetés ugyan Chrudinák Alajos számára, ám valamiképpen mégis úgy hat az elnöki döntés, mint amikor a rossz tanulót csupán az utolsó padba ültetik. Kérdés, hogy ezek után megszűnik-e majd önök között az az áldatlan állapot, és a sajtóban nap mint nap olvasható vádaskodáshullám, amely eddig is lehetetlenné tette együttműködésüket? — Ismételten hangsúlyozom, nem sértettségből, avagy haragból döntök. Igyekeztem olyan megoldást találni, amely egyben demonstrálja, hogy egy ország közszolgálati intézményének első számú vezetőjét nem lehet következmények nélkül sorozatosan rágalmazni, s ugyanakkor — miután Chrudinák Alajos újságírói kvalitását messzemenően elismerem — igyekeztem lehetőséget biztosítani számára ahhoz, hogy tőlem távolabb eső területen dolgozhasson ugyanolyan színvonalon, mint ahogyan ezt a Panorámában tőle elvárták. — Azt jelenti-e az ön döntése, hogy Vári Attila ezentúl felettese Churdinák Alajosnak? — Semmiképp. Chrudinák Alajos számára egy külön szerkesztőséget alakítottunk, amelyben ő dönt a műsorok tartalmáról, munkatársairól, s nemkülönben — előzetes egyeztetés után — a műsorok szellemiségéről. Tehát a két vezető között semmiféle függelmi kapcsolat nincs. — Közeleg a médiumvezetők ügyében a döntés. Miként látja a közeljövőt a Magyar Televízió elnöke? — Úgy vélem, mint ahogyan a nagy nyugat-európai televíziók esetében is — ZDF, BBC, ABC — a tulajdonos felmondhat a televízió elnökének, ha úgy látja, hogy az döntök... adott esetben helytelenül járt el valamilyen kérdésben. Amennyiben a mai döntésem után Antall József miniszterelnök úr úgy ítéli meg, hogy ismét felmentésemet kéri, s Göncz Árpád köztársasági elnök úr tisztségemből felment, azonnal felállok a Magyar Televízió elnöki székéből. Szeretném még egyszer megismételni: én ehhez a székhez sosem ragaszkodtam, ma sem ragaszkodom, s amennyiben törvényes úton történik felmentésem — boldogan felállók...! • Bercsi János Haraszti: a médiumtörvény kizárná a beavatkozás lehetőségét Eleve nagy hiba ha a miniszterelnök egy közszolgálati újságírót a maga érdekeinek képviselőjének tekint. Ennek a már csak következménye az a hiba, ha beavatkozik a autonóm közszolgálati intézmény ügyeibe, az általa helyesnek vélt műsorpolitika érvényesítéséért — nyilatkozta lapunknak Haraszti Miklós (SZDSZ). — Nem értem azonban, hogy milyen más módot javasolna a dolgok rendezésére, mint a törvény mielőbbi megalkotását. Véleményem szerint akkor volna indokolt a törvény halogatásával fenyegetni, ha a beavatkozás módszere bármikor is bárki részéről eredményre vezetett volna. Hiszen a Tv elnöke annak idején épp azzal vívta ki az őt pozícióba javasló miniszterelnök haragját, hogy nem egyeztette vele személyi döntéseit. Bizonyítva látom tehát, hogy Antall József nem tud a médiumtörvénynél jobb megoldást a médiumháború végére, ezért nem volna szabad halogatnia a törvény megalkotását. Remélem ezt nem azért teszi, mivel ez a törvény valóban arra való, hogy az ilyen jellegű beavatkozások lehetőségét egyszer és mindenkorra kizárja. Aki persze politikai vihart akar kavarni Hankiss döntései körül, az megteheti — vélekedett Haraszti. •G. Z. Kulin: Hankiss döntése azoknak kedvez, akik nem a megegyezés hívei A Magyar Televízió elnökének bejelentése, minden bizonnyal meg fogja nehezíteni a médiumügyben hétfőn kezdődő egyeztető tárgyalásokat — válaszolta kérdésünkre Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának MDF-es elnöke. Kulin szerint a lépés közvetlenül nem befolyásolja a tárgyalófelek álláspontját abban a két kérdésben — a médiumtörvény mielőbbi létrehozása, a személyi kérdések rendezése — , melyben október 27-éig egyezségre kellene jutniuk, a tárgyalások légkörét, a politikai közeget viszont mindez kedvezőtlenül érinti. A kép________________________________________________________viselő ugyanakkor hangsúlyozta: a lépés nem csökkenti a kormánytöbbséghez tartozó erők megegyezési szándékát egyik terítéken lévő kérdésben sem. Sőt, Hankiss Elemér döntése éppen erősíti ezt a szándékot, hiszen ezzel a személyi kérdések megnyugtató rendezése még sürgetőbbé vált. Kulin Ferenc végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy Chrudinák megbízásának visszavonása azokat „hozza helyzetbe”, azokat erősíti, akik nem a megegyezés hívei. • Sz. Sz. Panoráma: etikai vizsgálat? Hankiss Elemér egyidejűleg fordult a MÚOSZ és MÚK etikai bizottságához, szakvéleményt kérve, vajon a Panoráma szeptember 15- ei adásában közölt Iliescu-interjú megsértette-e az újságírói etikai normákat. A Panoráma szerkesztői ugyanis a román nagykövetség kommünikéje szerint megvágták az interjú szövegét, noha ennek ellenkezőjére volt előzetes megállapodás. A vágások következtében, a nagykövetség állítása szerint, Iliescu elnök kedvezőtlen megvilágításba került s a Panoráma propagandát fejtett ki a másik elnökjelölt érdekében. A MÚK nevében Kósa Csaba válaszolt, kifejtve, hogy a közösség indokolatlannak találja etikai bizottságának összehívását, minthogy egyértelmű: a román nagykövetség állításai a műsor keletkezésének körülményeivel kapcsolatban nem felelnek meg a valóságnak. Ezt a választ a Magyar Fórum október 15-ei száma közzétette. A MÚOSZ etikai bizottságának Budapesten tartózkodó tagjait Thurzó Tibor elnök tegnap összehívta konzultációs célzattal. E bizottság nem volt határozatképes. Thurzó közölte a levél írójával, hogy a bizottság kész állást foglalni, ehhez azonban a körülmények alaposabb ismerete, beható tájékozódás szükséges. EK-menetrend: késik a ratifikálás • Folytatás az 1. oldalról A Magyar Hírlap kérdésére László Balázs kijelentette: nem diplomáciai, hanem technikai akadályai vannak, hogy a tagországok törvényhozásai nem tudják időben elfogadni a társulást. Egyik legfontosabb feladatuknak a maastrichti szerződés után kialakult helyzet tisztázását említette a szóvivő. A csúszás miatt várható „légüres teret” a kormány és az EK úgy hidalja át, hogy az év vége után is érvényesnek tekinti az eddigi ideiglenes megállapodást, ugyanakkor diplomáciai és gazdaságdiplomáciai lépésekkel igyekeznek gyorsítani a ratifikálásokat. A kormány felhatalmazta Siklós Csaba közlekedési minisztert, hogy aláírja az új, 1997-ig szóló együttműködési megállapodást a TER-projectre, amely az ENSZ európai vasútfejlesztési programja. A project keretében az európai rendszer műszaki-forgalmi feltérképezése kezdődik meg. A kabinet foglalkozott a Magyar Államvasutak idei várható gazdálkodását befolyásoló kedvezőtlen hatásokkal is, s rövid távú intézkedési tervet fogadott el a MÁV fizetőképességének helyreállításához. Ennek legfontosabb része, hogy a cégnek az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal szemben fennálló tartozását átütemezik s arra garanciát vállalnak. A kormány rendeletet alkotott egyes nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről is. Eszerint ezentúl beleszámít a szolgálati időbe az 1929 előtti közszolgálatban, bányanyugbér-biztosításban, vállalati nyugdíjbiztosításban eltöltött idő, valamint a díjazás nélküli és csökkentett díjazású munkavégzésre kötelezettek munkában eltöltött ideje, így a nyugdíjakat annyiszor száz forinttal emelik meg, amennyi szolgálati idő e rendelet alapján beszámítható. • J. K. S. A kormány nem tárgyalt a devizabetétek adóztatásáról A kormány tegnapi ülésének napirendjén nem szerepelt a devizabetétek adóztatásának kérdése. Noha a Magyar Nemzeti Bank elnöke beterjesztette javaslatát e témában, a kormány a szolgálati út betartására kérte Bod Péter Ákost, a jegybank elnökét. Eszerint először a közigazgatási államtitkároknak, majd a Gazdasági Kabinetnek kell állást foglalnia az MNB javaslatáról, s azt csak ezután tárgyalja a miniszterek tanácsa. Mivel a devizabetétek adóztatása érinti az 1993-as költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódó személyi jövedelemadó-változtatásokat — amit a kormány már benyújtott a parlamentnek —, az MNB-elnök kezdeményezése kissé megkésettnek tűnik. Ha a kormány a későbbiekben sem dönt az ügyben, akkor Bod Péter Ákos csak arra számíthat, hogy képviselői indítványra tárgyalja a devizabetétek adóztatását a parlament. •E.P. ______________MAGYAR HÍRLAP. MSZP: Gál Zoltán és Kósa Ferenc tárgyal médiumügyben A Magyar Szocialista Párt médiumügyben tárgyaló kéttagú delegációját a párt frakcióvezetője, Gál Zoltán vezeti, amint azt lapunk az érintettől megtudta. Gál Zoltán azt is elmondta, hogy az ad hoc bizottság első összejövetelére szakértőként Kósa Ferenc képviselőtársát hívta meg. Ez az MSZP esetében nem állandó kéttagú delegációt jelent, hiszen Gál úgy fogalmazott: nem tudni pontosan, milyen tárgyalások lesznek és meddig tartanak a médiumügy vitás kérdéseiről. Egy biztos: a szocialista frakcióvezető Kósát kérte meg, hogy járjon vele az első összejövetelre. A Miniszterelnöki Sajtóiroda határozott hangú közleményéről, amely Chrudinák felmentésével kapcsolatos, Gál Zoltán röviden úgy vélekedett: a hatpárti tárgyalások sokkal komolyabb dolgokról folynak majd, mint az MTV elnökének egy személyi döntéséről. Éppen ezért a szocialisták frakcióvezetője szerint Chrudinák távozása nem befolyásolja a személyi és vitás kérdésekről induló egyeztetést. . Sz. P. A Duna-sat Alapítvány levele Tőkés Lászlóhoz A Duna-sat Alapítvány, melynek célja, hogy a határokon túl élő magyarság televíziós műhelyeivel közös kárpát-medencei szellemi hálózatot hozzon létre, most Tőkés Lászlót arra kéri: önkéntes száműzetésével a Magyar Televízióból ne fossza meg „a hiteles szótól a kisebbségi sorban élő magyarokat”. Az alapítvány elnöksége reméli, hogy a püspök által ily módon védelembe vett Chrudinák Alajos és Pálfy G. István sem veszi zokon, ha fogadalmával ellentétben Tőkés visszatér a képernyőre. A kérésnek a levélíró Cselényi László és Szokai Imre szerint több indoka is van. Tőkés távol maradásával nehéz helyzetbe hozza azokat a műsorkészítőket, akik a romániai magyar kisebbségnek próbálnak a püspök személyével nyilvánosságot biztosítani. Tőkés döntése kellő visszhang nélkül maradhat a magyarországi tévénézők egy részénél, akik a médiumvitákba már belefáradtak, ugyanakkor távolléte azoknak elégtételt okozhat, akik eddig sem igen hiányolták. Emellett a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány évi ökumenikus közgyűlését, amelyen Tőkés mint elnökségi tag vesz részt, a Tv2 közvetítené, s ezzel párhuzamosan műholdon is szórják majd a műsort a környező országokba. Éppen ezért kérik a püspököt, oldja fel fogadalmát, s legyen hajlandó mutatkozni az MTV képernyőjén. •B.K. Nem ördögi összeesküvés áll a kritika mögött Kemény tényeken alapultak a BP-1 kereskedelmi televízióval kapcsolatosan a Magyar Hírlap október 12-ei számában megjelent állításaim — jelentette ki Ken Kaskel amerikai újságíró reagálva a tévétulajdonos igazgatójának, Spischák Jánosnak keddi számunkban megjelent válaszára. Az újságíró visszautasította azokat az állításokat, hogy „botránykeltés, a kereskedelmi televízió üzleti kapcsolatainak rombolása” vezette volna cikke megírásában. A valóság az, hogy bizonyítékai vannak arról, hogy a vállalkozó nem becsületesen és nem professzionalista módon folytatta terveinek végrehajtását. Korábbi kijelentését megerősíti, hogy a kereskedelmi televízió szervezője továbbra sem tudja dokumentálni állításainak valóságtartalmát. Kasriel szerint furcsa, és jogos gyanakodásra kelt okot, hogy Spischák a televíziót támogató cégek nevét üzleti titoknak mrte. A kereskedelmi soo' ztató ‘ az egyik kormányhivatal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 500 millió forint értékű programidőt kér, — és nem kért, mint Spischák állítja —— a BP— számára. Hivatalos személyiségek azonban erről semmit sem tudnak. A Spischák által említett, Kálmán Attila államtitkárhoz írt levél egy évvel ezelőtt keletkezett, és az szerepel benne, hogy a minisztérium kérésére tett ajánlat semmissé válik, ha két napon belül nem érkezik rá válasz. A két nap egy évvel ezelőtt lejárt, de erről a televízió tulajdonosa hallgat. Ken Kasriel ugyanakkor elismerte, gépelési hibán alapuló tévedés történt, amikor cikkében a szóban forgó műsoridőt 500 millió helyett 5 milliárd forint értékűnek nevezte. Az amerikai újságíró leszögezte: vitapartnere jogosan emelt kifogást a cikkben szereplő egyetlen pontatlanság ellen, de ugyanígy el kell fogadnia a kritiamikor az ő pontatlanságaira, ágilít .