Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 244-256. szám)

1992-10-16 / 244. szám

1992. október 16., péntek Bonn nem közvetít a Bős-vitában • Folytatás az 1. oldalról arra, hogy a szétválás után Cseh­ország és Szlovákia egyaránt rá lesz utalva a szomszédaival való jó viszonyra. Kinkel közölte, ma­gyar tárgyalópartnereinek is el­mondta ugyanezt. Tudom — je­lentette ki —, hogy az Európai Közösség is foglalkozik a hősi kérdéssel, de nem mint jogi prob­lémával, hanem olyan szempont­ból, hogy ne történjék semmi jó­vátehetetlen. Meciarnak azzal a Bonnban tett ajánlatával kapcsolatban, amely szerint lemondanának a Duna elte­reléséről, ha Magyarország vállal­ná a már megépült objektumok ál­lagmegőrzésének költségeit. Je­szenszky Géza a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az eddigi ma­gyar—csehszlovák tárgyalásokon ez nem merült fel, és „nem hiszem, hogy Magyarország ebben az irányban keresné a megoldást”. Hozzátette, hogy a Hágai Nemzet­közi Bíróság a pénzügyi viták el­döntésére is alkalmas. Kinkel és Jeszenszky megbeszé­lésein szó volt Magyarország szomszédairól is, ezt a magyar kül­ügyminiszter jelentette be a sajtó­­értekezleten. „Volt mondanivalónk, de nem volt vitánk” — tette hozzá Jeszenszky. Kinkel elmondta, hogy gratulált Antall József miniszterelnöknek a magyarországi stabilitáshoz. A saj­tóértekezleten kijelentette, hogy Németország nagyra értékeli ezt a stabilitást, érdekelt a fennmaradá­sában, és rendkívüli jelentőséget tulajdonít a Magyarországgal való kapcsolatainak. Kinkel és Antall tárgyalásain szóba került, hogy Magyarország szeretne vásárolni az egykori NDK hadseregének fegyvereiből. Kinkel a sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy Németország nem ad­hat el nehézfegyvereket Magyaror­szágnak, mert nem tehet kivételt, de kész alkatrészeket és karbantar­táshoz szükséges felszereléseket eladni, amelyek révén szinten le­het tartani a meglévő magyar hadi­­technikát. Magyarországnak az EK-hoz való csatlakozásáról Kinkel a saj­tóértekezleten közölte, hogy Né­metország lehetőségei szerint az Európai Közösségben is támogatni fogja Magyarországot. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban Je­szenszky a sajtóértekezleten hatá­rozottan kijelentette, hogy Magyar­­országnak konkrét perspektívára van szüksége. A német külügyminiszter talál­kozott a Fidesz parlamenti képvi­selőivel és fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök. Bős ügyében Orbán Viktor és Szájer József kifejtette Kinkeinek, hogy a kérdés a magyar külpolitika és a Fidesz szempontjából is rend­kívül fontos. Kérték őt, vesse latba befolyását az EK külügyminiszte­reinél, hogy szlovák részről ne tör­ténjék jóvátehetetlen lépés, ne ter­helődjön a térség újabb feszültség­gel. A fiatal demokrata politikusok tolmácsolták aggodalmukat amiatt, is hogy késik az Európai Közös­ség és Magyarország közti társulá­si szerződés ratifikációja. •F. A. ||||§||^ fim iHB^ayyr Msi h'-? M-W %j£ ■■Ä f'...; lm^'4 '-- W^lT* ^^|/'^|;;'' - / /k. -kkm' * | ^ ||P Wt^'l illllllg: y$Mix- ?’' ..vsf^^­-:~.^. y jag £k * V ^ ■ ^fl ^ ■■■ ^|l.... ; f jdMEgEgj^ 4m&& ^\ lill *■^ ^-■^■■■■^ jjst^. - \s \ f^ii ji xjfe d^ ^ .i^wwfii­ft * Klaus Kinkel Antall Józsefnél FOTÓ: SZIGETI TAMÁS •S. I. Maastrichtról újra­­ Birminghamben Kiküldött munkatársunk jelenti Birminghamből_______________ Visszafogott várakozással ülnek ma Birminghamben a tárgyalóasz­talhoz a tizenkettek állam- és kor­mányfői. Történetének egyik legsú­lyosabb válságával viaskodik az Európai Közösség: e társulás to­vábbfejlesztését ha nem is váratlan, de nehezen leküzdhető akadályok hátráltatják. Amíg a torlaszokat el nem távolítják a tizenkettek nem haladhatnak tovább a maastrichti úton, a politikai, védelmi, pénz­ügyi, gazdasági unió továbbra is csak merész álom marad. A rendkívüli csúcsértekezlet összehívását John Major brit kor­mányfő, a közösség soros elnöke javasolta azt követően, hogy a múlt hónapban a font és a líra kiválása szétzilálta a valuták egymáshoz vi­szonyított árfolyamát szabályozó európai átváltási mechanizmust (ERM). A maastrichti szerződések­ről tartott francia referendum szo­ros eredménye arra a felismerésre indította Majort, hogy nem szabad várni az év végéig, amikor a tizen­kettek menetrend szerint gyűlnek egybe Edinburgh-ban. Meg kell próbálni úgy tökéletesíteni a doku­mentumokat, hogy megnyugtassák a kételkedőket. Mindehhez a jelek szerint azon­ban még nem értek meg a feltéte­lek. Egyelőre nem sikerült megtör­ni az EK „csúcsszervének”, a bi­zottságnak az ellenállását hatalma korlátozásával szemben. A maast­richti megállapodás ellenzőinek ép­pen az az egyik adujuk, hogy az a testület beavatkozik a nemzeti ügyekbe. Birminghamben ezért szeretnék az államférfiak megfo­galmazni és esetleg szándéknyilat­kozatban rögzíteni a szubszidiaritás elvét, vagyis kimondani, hogy dön­teni lehetőleg minél alacsonyabb — helyi, országos — szinten kell, a mindenkire kötelező közös határo­zatok köre erősen korlátozandó. Jacques Delors bizottsági elnök vi­szont még szerdán 140 ezer fontot és egy brüsszeli állást ajánlott fel annak, aki egy oldalon képes érthe­tően kifejteni a szubszidiaritás lé­nyegét. Major nem akar elszigetelődni, feltehetően ezért mondott le arról a követeléséről, hogy Birmingham­ben találjanak megoldást az ERM reformjára. Szó lesz ugyan a pénz­piac utóbbi időben bekövetkezett mozgásairól, de a részleteket majd később a pénzügyminiszterek egyeztetik. Az elmúlt hetekben a német jegybank árfolyampolitikája és a Benelux-országokkal kiegészített francia—német pénzügyi unió meg­teremtésére állítólag kész formába öntött tervek viszályt szítottak a kö­zösségen belül. A gyanakvás mint­ha befészkelte volna magát a part­nerek szívébe. A találkozó előtti nyilatkozatok, cáfolatok igyekeztek a korábbi támadások élét elvenni. Ennek ellenére kizártnak tűnik, hogy a vezetőknek sikerül egycsa­­pásra megoldást találniuk a szerző­dés szövegének kiegészítésére, méghozzá oly módon, hogy az ne vonja maga után a dokumentumok újratárgyalását, illetve ne kelljen új­rakezdeni a ratifikálási eljárást Lu­xemburgban, Görögországban, Íror­szágban és Franciaországban. A birminghami vendéglátónak egy másik elképzeléséről is le kel­lett mondania: hiába szeretett volna legalább rövid időre nyílt ülést el­rendelni, a többiek elzárkóztak et­től, így tehát első napirendi pont­ként zártkörben tárgyalnak majd a tizenkettek arról, hogy a jövőben melyik tanácskozásukat követhetik majd élőben nyomon a polgárok. Birmingham tavaly elkészült ult­ramodern nemzetközi kongresszusi központja ad otthont a csúcsértekez­letnek. Az államférfiak a szomszé­dos Hyatt Regency Hotelben lak­nak, s mivel a szállodát üvegfolyosó köti össze a konferencia épületével a szokásosnál nagyobb biztonságban érezhetik magukat. A helyi hatósá­gok természetesen ennek ellenére minden előkészületet megtettek, bé­kaemberek vizsgálták végig a köz­pont mögötti csatorna vizét, az Ír Köztársasági Hadsereg elmúlt heti robbantássorozata után a virágládá­kat is tüzetesebben fésülik át. A német, a spanyol és az olasz kormányfő tegnap már megérke­zett. Este Major Kohl kancellárt látta vendégül. Abban bizonyosan nem volt nézeteltérés közöttük, hogy bármilyen rövid idő is áll rendelkezésükre a mai megbeszélé­sen, a tizenketteknek a délszláv há­borúról is szót kell váltaniuk. • Karcagi Katalin Gyorsított EK-vizsgálatot Bősről Prágai tudósításunk Prágában tegnap este Jozef Mo­­ravcik szövetségi külügyminiszter találkozott az Európai Közösség or­szágainak nagyköveteivel, valamint az EK képviselőjével. A találkozón egyebek között arról is szó esett, hogy Csehszlovákia üdvözölné, ha az EK gyorsított eljárással állítaná fel a bősi kérdést vizsgálók csoport­ját. Moravcik újból hangsúlyozta, hogy ilyen irányú kérelemmel Csehszlovákia állt elő elsőként, míg Magyarország ezt először visszauta­sította. A miniszter helyettese, Zden­­ko Pírek, aki a keddi kétoldalú ma­gyar—csehszlovák találkozón hazája delegációját vezette, az EK-nagykö­­vetek előtt kifejtette, hogy csehszlo­vák vélemény szerint sem a C vari­áns befejezése, és természetesen a Duna átszegése sem ütközik az EK előzetes feltételeibe éppúgy, mint ahogy az EK esetleges ajánlásainak végrehajtását sem akadályozza. Po­zsonyban erről a témáról nyilatko­zott Jozef Répán, a Duna átterelésé­nek vezető földmérője. Mint el­mondta, az átterelés előkészítése két hete kezdődött, és maga a munka két hétig tart majd. A tervezett kezdési időpont továbbra is október 20-a. Az átterelést követően a régi Duna-me­­derbe a jelenlegi 2500 köbméter má­sodpercenkénti hozam helyett mind­össze 300—1200 köbméter jut majd, ezáltal itt a vízszint az átlagos négy méterről két-három méterre csökken. Ez hajózást már nem tesz lehetővé, kivéve a kisméretű sporthajókat. Répán hozzátette: az elterelést no­vember végéig kell elvégezni, mert később már a Duna sodrása miatt ez lehetetlenné válik, tehát ha addig nem fejezik be a munkát, újabb egy évet kell várni a következő alkalmas időszakra. • Nyárádi Péter MTI-----------------------------------­A burgenlandi tartományi kor­mány szerint szakértőkkel fogja megvizsgáltatni a bősi vízi erőmű Burgenlandot érintő hatásait. Paul Rittsteuer, a burgenlandi tartományi kormány illetékes minisztere az ügy­ben részletes felvilágosítást kíván kérni Vladimír Meciartól, a szlovák miniszterelnök október 31-ei bur­genlandi látogatása alatt. A bősi erőmű volt a témája annak az interjúnak, amelyet Hannes And­rosch osztrák üzletember az APA- nak adott. A leghatározottabban kije­lentette, hogy az erőmű — akár egyetért vele Magyarország, akár nem — meg fog épülni. Nem az a kérdés, hogy a beruházás elkészül-e avagy sem, hanem az, hogy termel-e áramot. A „túl emocionálisan kezelt és agyonpolitizált probléma” megol­dására szerinte jobb lenne a B vari­ánst megvalósítani, amely nem jár az államhatár megváltoztatásával. KÜLFÖLD-BELFÖLD Hankiss: nem sértődöttségből ! Sokak szerint az ön döntése büntetés ugyan Chrudinák Alajos számára, ám valamiképpen mégis úgy hat az elnöki döntés, mint ami­kor a rossz tanulót csupán az utolsó padba ültetik. Kérdés, hogy ezek után megszűnik-e majd önök között az az áldatlan állapot, és a sajtó­ban nap mint nap olvasható vádas­kodáshullám, amely eddig is lehe­tetlenné tette együttműködésüket? — Ismételten hangsúlyozom, nem sértettségből, avagy haragból döntök. Igyekeztem olyan megol­dást találni, amely egyben demonst­rálja, hogy egy ország közszolgálati intézményének első számú vezető­jét nem lehet következmények nél­kül sorozatosan rágalmazni, s ugyanakkor — miután Chrudinák Alajos újságírói kvalitását messze­menően elismerem — igyekeztem lehetőséget biztosítani számára ah­hoz, hogy tőlem távolabb eső terü­leten dolgozhasson ugyanolyan színvonalon, mint ahogyan ezt a Pa­norámában tőle elvárták. — Azt jelenti-e az ön döntése, hogy Vári Attila ezentúl felettese Churdinák Alajosnak? — Semmiképp. Chrudinák Ala­jos számára egy külön szerkesztő­séget alakítottunk, amelyben ő dönt a műsorok tartalmáról, munka­társairól, s nemkülönben — előze­tes egyeztetés után — a műsorok szellemiségéről. Tehát a két vezető között semmiféle függelmi kapcso­lat nincs. — Közeleg a médiumvezetők ügyében a döntés. Miként látja a közeljövőt a Magyar Televízió el­nöke? — Úgy vélem, mint ahogyan a nagy nyugat-európai televíziók ese­tében is — ZDF, BBC, ABC — a tulajdonos felmondhat a televízió elnökének, ha úgy látja, hogy az döntök... adott esetben helytelenül járt el va­lamilyen kérdésben. Amennyiben a mai döntésem után Antall József miniszterelnök úr úgy ítéli meg, hogy ismét felmentésemet kéri, s Göncz Árpád köztársasági elnök úr tisztségemből felment, azonnal fel­állok a Magyar Televízió elnöki székéből. Szeretném még egyszer megismételni: én ehhez a székhez sosem ragaszkodtam, ma sem ra­gaszkodom, s amennyiben törvé­nyes úton történik felmentésem — boldogan felállók...! • Bercsi János Haraszti: a médiumtörvény kizárná a beavatkozás lehetőségét­ ­ Eleve nagy hiba ha a minisz­terelnök egy közszolgálati újságírót a maga érdekeinek képviselőjének tekint. Ennek a már csak következ­ménye az a hiba, ha beavatkozik a autonóm közszolgálati intézmény ügyeibe, az általa helyesnek vélt műsorpolitika érvényesítéséért — nyilatkozta lapunknak Haraszti Mik­lós (SZDSZ). — Nem értem azon­ban, hogy milyen más módot java­solna a dolgok rendezésére, mint a törvény mielőbbi megalkotását. Vé­leményem szerint akkor volna indo­kolt a törvény halogatásával fenye­getni, ha a beavatkozás módszere bármikor is bárki részéről ered­ményre vezetett volna. Hiszen a Tv elnöke annak idején épp azzal vívta ki az őt pozícióba javasló miniszter­­elnök haragját, hogy nem egyeztette vele személyi döntéseit. Bizonyítva látom tehát, hogy Antall József nem tud a médiumtörvénynél jobb meg­oldást a médiumháború végére, ezért nem volna szabad halogatnia a törvény megalkotását. Remélem ezt nem azért teszi, mivel ez a törvény valóban arra való, hogy az ilyen jel­legű beavatkozások lehetőségét egy­szer és mindenkorra kizárja. Aki persze politikai vihart akar kavarni Hankiss döntései körül, az megtehe­ti — vélekedett Haraszti. •G. Z. Kulin: Hankiss döntése azoknak kedvez, akik nem a megegyezés hívei A Magyar Televízió elnökének bejelentése, minden bizonnyal meg fogja nehezíteni a médiumügyben hétfőn kezdődő egyeztető tárgyalá­sokat — válaszolta kérdésünkre Ku­lin Ferenc, az Országgyűlés kulturá­lis bizottságának MDF-es elnöke. Kulin szerint a lépés közvetlenül nem befolyásolja a tárgyalófelek ál­láspontját abban a két kérdésben — a médiumtörvény mielőbbi létreho­zása, a személyi kérdések rendezése — , melyben október 27-éig egyez­ségre kellene jutniuk, a tárgyalások légkörét, a politikai közeget viszont mindez kedvezőtlenül érinti. A kép­__________________________­___________________________­___­viselő ugyanakkor hangsúlyozta: a lépés nem csökkenti a kormány­­többséghez tartozó erők megegyezé­si szándékát egyik terítéken lévő kérdésben sem. Sőt, Hankiss Elemér döntése éppen erősíti ezt a szándé­kot, hiszen ezzel a személyi kérdé­­­sek megnyugtató rendezése még sürgetőbbé vált. Kulin Ferenc vége­zetül annak a véleményének adott hangot, hogy Chrudinák megbízásá­nak visszavonása azokat „hozza helyzetbe”, azokat erősíti, akik nem a megegyezés hívei. • Sz. Sz. Panoráma: etikai vizsgálat? Hankiss Elemér egyidejűleg for­dult a MÚOSZ és MÚK etikai bi­zottságához, szakvéleményt kérve, vajon a Panoráma szeptember 15- ei adásában közölt Iliescu-interjú megsértette-e az újságírói etikai normákat. A Panoráma szerkesztői ugyanis a román nagykövetség kommünikéje szerint megvágták az interjú szövegét, noha ennek ellen­kezőjére volt előzetes megállapo­dás. A vágások következtében, a nagykövetség állítása szerint, Ilies­cu elnök kedvezőtlen megvilágítás­ba került s a Panoráma propagandát fejtett ki a másik elnökjelölt érdeké­ben. A MÚK nevében Kósa Csaba válaszolt, kifejtve, hogy a közösség indokolatlannak találja etikai bi­zottságának összehívását, minthogy egyértelmű: a román nagykövetség állításai a műsor keletkezésének kö­rülményeivel kapcsolatban nem fe­lelnek meg a valóságnak. Ezt a vá­laszt a Magyar Fórum október 15-ei száma közzétette. A MÚOSZ etikai bizottságának Budapesten tartózkodó tagjait Thurzó Tibor elnök tegnap össze­hívta konzultációs célzattal. E bi­zottság nem volt határozatképes. Thurzó közölte a levél írójával, hogy a bizottság kész állást foglal­ni, ehhez azonban a körülmények alaposabb ismerete, beható tájéko­zódás szükséges. EK-menetrend: késik a ratifikálás • Folytatás az 1. oldalról A Magyar Hírlap kérdésére László Balázs kijelentette: nem diplomáciai, hanem technikai aka­dályai vannak, hogy a tagországok törvényhozásai nem tudják időben elfogadni a társulást. Egyik leg­fontosabb feladatuknak a maast­richti szerződés után kialakult helyzet tisztázását említette a szó­vivő. A csúszás miatt várható „lé­güres teret” a kormány és az EK úgy hidalja át, hogy az év vége után is érvényesnek tekinti az ed­digi ideiglenes megállapodást, ugyanakkor diplomáciai és gazda­ságdiplomáciai lépésekkel igye­keznek gyorsítani a ratifikálásokat. A kormány felhatalmazta Siklós Csaba közlekedési minisztert, hogy aláírja az új, 1997-ig szóló együttműködési megállapodást a TER-projectre, amely az ENSZ európai vasútfejlesztési programja. A project keretében az európai rendszer műszaki-forgalmi feltér­képezése kezdődik meg. A kabinet foglalkozott a Ma­gyar Államvasutak idei várható gazdálkodását befolyásoló kedve­zőtlen hatásokkal is, s rövid távú intézkedési tervet fogadott el a MÁV fizetőképességének helyre­­állításához. Ennek legfontosabb része, hogy a cégnek az Országos Társadalombiztosítási Főigazgató­sággal szemben fennálló tartozását átütemezik s arra garanciát vállal­nak. A kormány rendeletet alkotott egyes nyugdíjjogi hátrányok eny­hítéséről is. Eszerint ezentúl bele­számít a szolgálati időbe az 1929 előtti közszolgálatban, bányanyug­­bér-biztosításban, vállalati nyug­díjbiztosításban eltöltött idő, vala­mint a díjazás nélküli és csökken­tett díjazású munkavégzésre köte­lezettek munkában eltöltött ideje, így a nyugdíjakat annyiszor száz forinttal emelik meg, amennyi szolgálati idő e rendelet alapján beszámítható. • J. K. S. A kormány nem tárgyalt a devizabetétek adóztatásáról A kormány tegnapi ülésének napirendjén nem szerepelt a devi­zabetétek adóztatásának kérdése. Noha a Magyar Nemzeti Bank el­nöke beterjesztette javaslatát e témában, a kormány a szolgálati út betartására kérte Bod Péter Ákost, a jegybank elnökét. Esze­rint először a közigazgatási ál­lamtitkároknak, majd a Gazdasá­gi Kabinetnek kell állást foglal­nia az MNB javaslatáról, s azt csak ezután tárgyalja a miniszte­rek tanácsa. Mivel a devizabetétek adózta­tása érinti az 1993-as költségve­tési törvényjavaslathoz kapcsoló­dó személyi jövedelemadó-vál­toztatásokat — amit a kormány már benyújtott a parlamentnek —, az MNB-elnök kezdeménye­zése kissé megkésettnek tűnik. Ha a kormány a későbbiekben sem dönt az ügyben, akkor Bod Péter Ákos csak arra számíthat, hogy képviselői indítványra tár­gyalja a devizabetétek adóztatá­sát a parlament. •E.P. ______________MAGYAR HÍRLAP. MSZP: Gál Zoltán és Kósa Ferenc tárgyal médiumügyben A Magyar Szocialista Párt mé­diumügyben tárgyaló kéttagú dele­gációját a párt frakcióvezetője, Gál Zoltán vezeti, amint azt la­punk az érintettől megtudta. Gál Zoltán azt is elmondta, hogy az ad hoc bizottság első összejövetelére szakértőként Kósa Ferenc képvise­lőtársát hívta meg. Ez az MSZP esetében nem állandó kéttagú de­legációt jelent, hiszen Gál úgy fo­galmazott: nem tudni pontosan, milyen tárgyalások lesznek és meddig tartanak a médiumügy vi­tás kérdéseiről. Egy biztos: a szo­cialista frakcióvezető Kósát kérte meg, hogy járjon vele az első összejövetelre. A Miniszterelnöki Sajtóiroda ha­tározott hangú közleményéről, amely Chrudinák felmentésével kapcsolatos, Gál Zoltán röviden úgy vélekedett: a hatpárti tárgyalások sokkal komolyabb dolgokról foly­nak majd, mint az MTV elnökének egy személyi döntéséről. Éppen ezért a szocialisták frakcióvezetője szerint Chrudinák távozása nem be­folyásolja a személyi és vitás kérdé­sekről induló egyeztetést. . Sz. P. A Duna-sat Alapítvány levele Tőkés Lászlóhoz A Duna-sat Alapítvány, mely­nek célja, hogy a határokon túl élő magyarság televíziós műhelyeivel közös kárpát-medencei szellemi hálózatot hozzon létre, most Tőkés Lászlót arra kéri: önkéntes számű­zetésével a Magyar Televízióból ne fossza meg „a hiteles szótól a ki­sebbségi sorban élő magyarokat”. Az alapítvány elnöksége reméli, hogy a püspök által ily módon vé­delembe vett Chrudinák Alajos és Pálfy G. István sem veszi zokon, ha fogadalmával ellentétben Tőkés visszatér a képernyőre. A kérésnek a levélíró Cselényi László és Szokai Imre szerint több indoka is van. Tőkés távol maradásá­val nehéz helyzetbe hozza azokat a műsorkészítőket, akik a romániai magyar kisebbségnek próbálnak a püspök személyével nyilvánosságot biztosítani. Tőkés döntése kellő visszhang nélkül maradhat a magyar­­országi tévénézők egy részénél, akik a médiumvitákba már belefáradtak, ugyanakkor távolléte azoknak elégté­telt okozhat, akik eddig sem igen hiá­nyolták. Emellett a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány évi öku­menikus közgyűlését, amelyen Tőkés mint elnökségi tag vesz részt, a Tv­2 közvetítené, s ezzel párhuza­mosan műholdon is szórják majd a műsort a környező országokba. Ép­pen ezért kérik a püspököt, oldja fel fogadalmát, s legyen hajlandó mutat­kozni az MTV képernyőjén. •B.K. Nem ördögi összeesküvés áll a kritika mögött Kemény tényeken alapultak a BP-1 kereskedelmi televízióval kapcsolatosan a Magyar Hírlap ok­tóber 12-ei számában megjelent ál­lításaim — jelentette ki Ken Kas­­k­el amerikai újságíró reagálva a té­vé­tulajdonos igazgatójának, Spi­­schák Jánosnak keddi számunkban megjelent válaszára. Az újságíró visszautasította azokat az állításo­kat, hogy „botránykeltés, a keres­kedelmi televízió üzleti kapcsola­tainak rombolása” vezette volna cikke megírásában. A valóság az, hogy bizonyítékai vannak arról, hogy a vállalkozó nem becsülete­sen és nem professzionalista mó­don folytatta terveinek végrehajtá­sát. Korábbi kijelentését megerősí­ti, hogy a kereskedelmi televízió szervezője továbbra sem tudja do­kumentálni állításainak valóságtar­talmát. Kasriel szerint furcsa, és jo­gos gyanakodásra kelt okot, hogy Spischák a televíziót támogató cé­gek nevét üzleti titoknak m­­­r­te. A kereskedelmi so­o' ztató­­ ‘­­ az egyik kormányhivatal, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium 500 millió forint értékű program­időt kér, — és nem kért, mint Spis­chák állítja —— a BP—­ számára. Hivatalos személyiségek azonban erről semmit sem tudnak. A Spischák által említett, Kálmán At­tila államtitkárhoz írt levél egy év­vel ezelőtt keletkezett, és az szere­pel benne, hogy a minisztérium ké­résére tett ajánlat se­mmissé válik, ha két napon belül nem érkezik rá válasz. A két nap egy évvel ezelőtt lejárt, de erről a televízió tulajdo­nosa hallgat. Ken Kasriel ugyanak­kor elismerte, gépelési hibán ala­puló tévedés történt, amikor cikké­ben a szóban forgó műsoridőt 500 millió helyett 5 milliárd forint érté­kűnek nevezte. Az amerikai újság­író leszögezte: vitapartnere jogosan emelt kifogást a cikkben szereplő egyetlen pontatlanság ellen, de ugyanígy el kell fogadnia a kriti­­amikor az ő pontatlanságaira, ágilít .

Next