Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
TR ADÓSLISTA________________________________________________________________________ A tb tulajdonos is lehet az eladósodott cégeknél A társadalombiztosítás adósságállománya ma már közel 100 milliárd forint. A kinnlevőségek összege különösen az elmúlt két évben növekedett ugrásszerűen, hiszen 1991-ben még „csupán” 40 milliárddal tartoztak a tb-nek a különféle állami és magáncégek, vállalkozások. Csökkenthető-e a százmilliárd vagy csupán a további emelkedés mérséklése a cél, kérdeztük Weglárz Pétertől, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vagyonkezelési főcsoportjának vezetőjétől. A kívülállónak gyakran úgy tűnik, a tb meglehetősen ellentmondásosan viszonyul saját adósaihoz. Bár a főigazgatóságnak egyre több eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy behajtsa kinnlevőségeit, ezek alkalmazása helyett mégis inkább a megegyezést részesíti előnyben. Miért? —Az adósságkezelés meglehetősen bonyolult tevékenység, mivel a magyar gazdaság jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy ezt a 100 milliárdot nélkülözze. Amennyiben mégis megkísérelnénk rövid úton elvonni a pénzt a gazdálkodószervezetektől, a ma még életképes cégek is — éppen a körbetartozás miatt — tönkremennének. Igen ám, de akkor jövőre ki fizet járulékot? Éppen ezért, bármennyire kívánatosnak tűnik, a drasztikus lépéseket kerülnünk kell. — Közben azonban tovább nő az adósság. — Abszolút értékben valóban emelkedik a kinnlevőségek összege, a növekedés üteme azonban mérséklődik. A vállalatok döntő többsége ugyanis fizet, ha tud. — Ez a magánszférára is igaz? — Tulajdonképpen igen. A fizetési fegyelem némiképp javult az utóbbi hónapokban, s ha ezt a tb komplex intézkedésekkel képes tovább erősíteni, mindenképp csökkenthető az adósságállomány növekedési üteme. — Nézzük a konkrétumokat: milyen eszközöket alkalmazhat a társadalombiztosítás adósaival szemben? — Elsőként a behajtást, végrehajtást említeném. A gazdálkodószervek által a társadalombiztosításhoz havonta beadott önbevallás alapján — mivel ma már e szervezetek bankszámlaszámait is birtokolja a tb — lehetőségünk van azonnali inkasszó benyújtására. Vagyis, amikor pénz jelenik meg a számlán, akkor azt a bank köteles átutalni a tb-nek. Más kérdés persze, hogy ez az út gyakorlata járhatatlan, hiszen a pénz zsebből zsebbe megy, messze elkerülve a folyószámlát. Ilyenkor lépnek a színre a végrehajtók. Mindennek persze nem lebecsülendő a lélektani hatása, akárcsak például az adóslistának. Amikor annak idején az újságok hírül adták, hogy az OTF adóslistát jelentet meg, másnap egy vállalkozó tízmillió forinttal rohant be, csak hogy ne kerüljön nyilvánosságra a neve. A foglalás egyébként inkább a nagyobb gazdálkodószervezetekkel szemben alkalmazható hatékonyan. Ezek tehát a hatósági eszközök. Más az úgynevezett tb-börze, amely önkéntes megegyezés eredménye. Ilyenkor az adós tartozása fejében olyan eszközöket ajánl fel, amelyek hiánya nem veszélyezteti cége további működését. Az első tb-börze tavaly zajlott le Nyíregyházán, ahol több mint 120 millió forint értékben adtunk el ingó- illetve ingatlan vagyont. Ezt most márciusban a szombathelyi követte, s hamarosan Salgótarjánban is sor kerül hasonló akcióra. Ez utóbbin várhatóan közel 200 millió forint értékű áru cserél gazdát. A börze kezdeti időszakában a cégek főként olyan ingatlanokat ajánlottak fel — például vállalati üdülőket vagy üdülőrészeket —, amelyek a jelenlegi, nyomott ingatlanpiacon nem igazán kelendőek. Éppen ezért ma már csak olyan ingatlant fogadunk el, ami belátható időn belül, elfogadható áron értékesíthető. Inkább az ingóságokat, az árukészleteket részesítjük előnybe. — Mi történik azokkal, akik sem elfogadható ingatlanokkal, sem megfelelő árukészlettel nem rendelkeznek? — Az adósok között szép számmal akadnak állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, akiknél elég nagy mennyiségű kárpótlási jegy halmozódott fel. Ezért azt tervezzük, hogy a börzét lebonyolító cégek bevonásával kárpótlási jegyeket is elfogadnánk a tartozások fejében. Ebben az esetben a társadalombiztosítás természetesen csupán csak a közvetítő szerepre vállalkozna. — S ha az érintettek tiltakoznak? — Amennyiben nem ajánlják fel önként, a behajtás, végrehajtás szabályai szerint járnánk el. Ami az ügy technikai részét illeti, a behajtás és az eladás között általában 15—30 nap telik el, ezért a tb a napi árfolyamnál alacsonyabb áron venné át a kárpótlási jegyeket, kiküszöbölve így az időeltolódás miatti veszteséget. Persze más lehetőségeken is gondolkodunk. Nem tartom elképzelhetetlennek például azt sem, hogy amikor egy cég átmenetileg nehéz helyzetbe kerül — de termékeinek, szolgáltatásaink piaca stabil —, tartozásukat részben vagy egészben tőkésítjük, s a tőke utáni osztalék jelenne meg nálunk bevételként. Később pedig — miután az adós kilábalt a mélypontról — további döntést igényel, hogy az adott tőkerészt a társadalombiztosítás a tőzsdén illetve a tőzsdén kívül értékesíti. Az sem kizárt persze, hogy megtartja tőkerészét, különösen akkor, ha jól prosperál a cég. — Vagyis a tb tulajdonosként megjelenne az eladósodott magáncégeknél? — Pontosan. — Mit szólnak majd ehhez a vállalkozók? — Ez azért számukra is jelent egyfajta biztosítékot, hiszen a mai világban, amikor már bankok is csődbe mehetnek, nem megvetendő a társadalombiztosítás mint partner. Annál is inkább, mivel — reményeink szerint — hosszú távon a tb a legstabilabb gazdálkodószervezete lesz az országnak. Az adósságok kezelésének egyébként még számos egyéb módja is szóba jöhet. Abban az esetben például, ha az adós a járuléktartozás után esedékes késedelmi kamatot sem tudja fizetni, felajánlhatja legfontosabb gépsorát a tb-nek. Ezzel a cég szénája egyenesbe jön, s ugyanezt a gépsort — anélkül, hogy elmozdították volna a helyéről — lízingelheti. A különféle adósságcsökkentő módszerek kidolgozásánál tehát arra törekszünk, hogy meghosszabbítsuk a cégek életét. A társadalombiztosítás semmiképp sem érdekelt abban, hogy a vállalatokat illetve vállalkozásokat felszámoltassa. Ebben az esetben ugyanis drasztikusan csökkenne a járulékbevétel, miközben változatlanul megmarad ellátási felelősségünk. Horváth Judit Weglárz Péter FOTÓ: HAJNAL PÉTER PRIVATIZÁCIÓ EUROINVEST Rt. az Állami vagyonügynökséggel kötött szerződése alapján bejelenti a KANIZSATEX Kereskedelmi Vállalat hitelezői, szállítói és érdekelt partnerei számára, hogy az állami vállalatot az önprivatizációs modell keretében társasággá alakította. Az új társaság az állami vállalat teljes körű jogutódja. A független vagyonértékelő által elkészített vagyonértékelés, illetve az annak alapján meghatározott vagyonmérleg az alábbi főbb adatokat (az állami vállalat eszközeit, tartozásait és követeléseinek összegét) tartalmazza. VAGYONMÉRLEG Eszközök (E Ft) A) Befektetett eszközök 53 644 I. Immateriális javak 1 771 II. Tárgyi eszközök 51 674 III. Befektetett pl. eszközök 199 B) Forgóeszközök 134 240 I. Készletek 100 789 II. Követelések 30 883 III. Pénzeszközök 2 568 Eszközök összesen 187 884 Források (E Ft) : Saját tőke 88 737 I. Jegyzett tőke 81 200 II. Tőketartalék 7 537 F) Kötelezettségek 99 147 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2 500 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 96 647 Források összesen 187 884 Az EUROINVEST Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet a KANIZSATEX Kereskedelmi Vállalatból 81 200 000 Ft törzstőkével megalakult KANIZSATEX Kft. Vagyonügynökséget illető 100%-os üzletrészének egységes üzletrészként történő értékesítésére — a társaság üzleti értékét reprezentáló — 80%-os árfolyamon, azaz 65 000 000 Ft, azaz Hatvanötmillió forint ajánlati értéken A pályázatban kiírt üzletrész vonatkozásában az alábbi fontos Információk nyilvánosak: 1. A társaság dolgozóinak tőketartalékban szereplő 7532 E Ft értékű vagyonjegye a jegyzett tőke emelésével üzletrészként kerül bejegyzésre, mely üzletrész a megemelt jegyzett tőke 8,49%-át képviseli majd. 2. A meglevő dolgozói érdeklődés alapján — a vagyonpolitikai irányelvekben szabályozott dolgozói kedvezményrendszer igénybevételével — további dolgozói üzletrész kialakulása várható. A pályázónak pályázatában nyilatkoznia kell a következőkről: — vállalja, hogy a társaság hagyományos profilját megtartja, illetve erősíti — vállalja, hogy a privatizációs költségeket fedező 3 000 000 Ft-ot készpénzben fizeti meg. A pályázatnak tartalmaznia kell továbbá: — a vételárat, amely készpénzben, kárpótlási jegyben vagy egzisztenciahitel igénybevételével fizethető — a fizetés módját, ütemezését és határidejét — jogi személyiséggel rendelkező pályázók számára a vételár 10%-át kitevő bánatpénz letétbe helyezését (az EUROINVEST MHB Rt.-nél vezetett 14016-7007 számú letéti számlájára) igazoló átutalási megbízás banki, igazolt másolatát. Eredményes pályázat benyújtásának feltétele a pályázati tájékoztató megvásárlása, amely megvásárolható a tanácsadó székhelyén 10 000 Ft + áfa vételárért. A pályázatokat személyesen, meghatalmazott útján, illetve postai úton tértivevénnyel kell benyújtani 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, ,KANIZSATEX" megjelöléssel. A pályázót a benyújtási határidőtől számított 90 napig ajánlati kötöttség terheli. A kiírók fenntartják a jogot a pályázat érvénytelennek nyilvánítására. A pályázat beérkezési határideje: 1993. május 28-án 14 óra. A benyújtás helye: EUROINVEST Rt., 1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 76. A pályázat elbírálásának határideje: 1993. június 12. További információ az alábbi helyen kérhető: Benedek András üzletág-igazgató, tel.: 267-1028 EUROINVEST Rt., 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. MH 3151 VAGYÓNK! Z.ILO RT. «sum m i hotPiMi TRUSTFF CO. BUDAPEST HUNGARY Pályázati felhívás! A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az Állami Vagyonügynökség egyetértésével nyilvános, egyfordulós pályázat keretében, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. közreműködésével értékesíti az alábbi egységeit: 1. Hódmezőváráshely, Széchenyi téri raktártelep 2. Hódmezővásárhely, Makói úti raktártelep 3. Székkutas, raktártelep 4. Csanádpalota, raktártelep 5. Kistelek, raktártelep 6. Sándorfalva, raktártelep 7. Nagymágocs, raktártelep 8. Fábiánsebestyén, raktártelep 9. Apátfalva, raktártelep Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. május 10., 10 óra. Helye: Csongrád Megyei GMV (6722 Szeged, Hajnóczy utca 18.). A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani „Csongrádi raktárak pályázat” megjelöléssel. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A részletes pályázati feltételeket és az érvényességi követelményeket, valamint a pályázattal kapcsolatos egyéb információkat a „Pályázati kiírás” tartalmazza. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 45 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró és az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A „Pályázati kiírás” megvásárolható: Szeged, Hajnóczy utca 18. [tel.: (62) 484-284]. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad: Jakcsi Etelka osztályvezető, a vállalat székhelyén. Irányár: 13 400 E Ft Irányár: 24 300 E Ft Irányár: 9 900 E Ft Irányár: 12 300 E Ft Irányár: 3 400 E Ft Irányár: 4 800 E Ft Irányár: 6 900 E Ft Irányár: 6 000 E Ft Irányár: 450 E Ft 1993. március 31., szerda A kinnlevőség nem befolyásolhatja az ellátásokat FOTÓ: ISZA FERENC Miért van szükség vagyonátadásra? Mint ismeretes, a jövő év végéig 300 milliárd forint értékű vagyont kellene átadni a társadalombiztosításnak, egyrészt ingatlanok, másrészt portfolió- (részvény-) csomag formájában. E kötelezettség az Állami Vagyonügynökséget és az Állami Vagyonkezelő Rt.-t illeti. Az eredeti elképzelések szerint a jól jövedelmező cégek kerültek volna bele ebbe a körbe, legalább 10 százalékos átlaghozammal számolva. Igaz, az így keletkező 30 milliárdos bevétel nem látványos összeg a tébé 580 milliárdos költségvetéséhez képest, legfeljebb a tébé- illetve a nyugdíjjárulék néhány százalékos csökkentésére lenne elég. Arra már nem, hogy ezzel a nyugdíjak értékállandóságát megtarthassák vagy esetleg az egészségügy további finanszírozását fedezzék. S arra sem, hogy a tébé kinnlevőségeit ellensúlyozzák. Persze, a 30 milliárdot egész egyszerűen át lehetett volna adni a tébének, csakhogy a most felállítandó önkormányzatok többek között éppen attól válnak önkormányzatokká, hogy saját tulajdonnal rendelkeznek, amelyekkel gazdálkodniuk kell. Akár úgy, hogy a vagyon egy részét értékesítik, akár úgy, hogy a cégeket megpróbálják vagyonkezelni, vagyis jövedelmező módon életben tartani. Az elképzelések azonban sorrarendre megbuktak eddig. Mindjárt itt az első, amely szerint már tavaly 100 milliárdos vagyont a tébé rendelkezésére kellett volna bocsátani. Eredetileg ugyan az ÁVÜ elkülönített 65 milliárdot erre a célra, ám a tervből nem lett semmi. Alapvetően valószínűleg azért nem, mert az ÁVÜ véleménye szerint a tébé nem volt fogadóképes, azaz a vagyonkezelésre felállított részlege nem volt megfelelően megszervezve. Akadályozta az elképzelések kivitelét az is, talán legfőképp az, hogy a tébé ragaszkodott a minimális 10 százalékos jövedelmezőséghez. Ismerve viszont a magyar vállalatok profittermelő képességét, szinte elképzelhetetlen, hogy ennyi nyereséges cég létezik az ÁVÜ vagy az ÁV Rt. tulajdonában. Vagyis teljesíthetetlen a tébé igénye — hangzott el a végeredmény az ÁVÜ februári igazgatótanácsi ülésén. Igaz, összeállították az első 3,9 milliárd forint értékű részvénycsomagot különböző cégek 5—15 százalékos részvényhányadából, azok közül, ahol a hozadék megközelíti a kívánt nyereséget. Ám az nyilvánvaló, hogy ha ez a csomag is oly nehezen készült el, akkor valóban kivitelezhetetlen a 300 milliárdos vagyonátadás. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. tehát csökkenteni szeretné a 300 milliárdos kötelezettségét. S mást nem is tehetnek, még akkor sem, ha ez év közepére az állami vállalatoknak át kell alakulniuk, ami elvileg kedvezően is hathatna a vagyonátadásra. Csakhogy általában a vállalatok jövedelmezősége erősen csökken, tehát egyre nehezebben találni profitot hozó céget. S csökken az idő múlásával párhuzamosan a vagyonuk nagysága is. Az alapvető kérdés pedig az, hogy mit kezdene a tébé veszteséges vállalatokkal? Az ÁVÜ szeretné tehát, ha a parlament felülvizsgálná a 300 milliárdos igényt. Amire minden valószínűség szerint sor is kerül, mert mind az ÁVÜ-nek, mind a tébének és mind a Pénzügyminisztériumnak más-más az elképzelése. A valóság viszont nem igazán fedi ezeket mindig... R. Gy. VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA egyfordulós versenytárgyalást hirdet Verőce község szennyvízcsatornázása I I. ütemének kivitelezési munkálataira A versenytárgyalás dokumentumai megvásárolhatók a polgármesteri hivatal műszaki irodájában, 50 000 Ft befizetésének igazolása ellenében. Az összeget Verőce Község Polgármesteri Hivatalának 768-394092. sz. számlájára kell befizetni. A pénz nem kerül visszatérítésre. A befizetési utalvány Közlemény rovatába írják be: Verőce község szennyvízcsatorna-kivitelezésének II. üteme. A pályázatokat április 30-án, pénteken 12 óráig lehet begyújtani a polgármesteri hivatalban. Verőce, Árpád u. 40. 2621. Telefon: (27)50-033. Borítékbontás: április 30-án 12.30-kor, a polgármesteri hivatalban. Eredményhirdetés: május 14-én, pénteken 10 órakor, szintén a polgármesteri hivatalban. TB-ADÓSLISTA a Magyar Hírlap melléklete Szerkesztő: Horváth Judit Tervezőszerkesztő: Ali Rawedi Számi Levélcím: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 113-1613 Kiadja a Magyar Hírlap Rt. Felelős kiadó: Kovalcsik József Nyomta a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ÉPÍTKEZŐK. FIGYELEM! Téglaféleségek, homok, mész, cement, sóder, betongerendák, béléstest, tüzelő házhoz szólítással. Járdalapok, kerítésoszlop, drótfonat. Konténeresíiszállítás! Tégla gyári áron! Árpádföld, Árpádföldi út 30. Telefon: 164-2992. Nyitva: hétfő-péntek 8-17 óráig, szombat: 8-12 óráig. / / / / PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. április 1-jén újonnan alakuló Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Vállalat élére pályázatot hirdet igazgatói állás betöltésére A kinevezés 5 évi időtartamra szól, melyről a Ferencvárosi Önkormányzat képviselő-testülete dönt. A vállalat feladata az önkormányzat bérleményeinek karbantartásáról és üzemeltetéséről való gondoskodás. Pályázati feltétel: műszaki vagy jogi, vagy közgazdasági főiskolai, egyetemi végzettség. Szakmai gyakorlat, illetve jártasság előnyt jelent a pályázat elbírálásánál. Az IKV átalakulásáról, illetve az igazgató feladatairól tájékoztatást ad dr. Kigyóssy László jegyző, vagy Kirimi Katalin személyügyi vezető. Telefon: 117-1561, 117-1216. Cím: Budapest IX., Bakáts tér 14.1. em. 29. vagy 34. szoba. Pályázatokat írásos formában szakmai önéletrajzzal várunk. A pályázat beküldésének határideje: a megjelenéstől számított 2 hét. MH 363