Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

TR­ ADÓSLISTA________________________________________________________________________ A tb tulajdonos is lehet az eladósodott cégeknél A társadalombiztosítás adósság­­állománya ma már közel 100 mil­liárd forint. A kinnlevőségek összege különösen az elmúlt két évben növekedett ugrásszerűen, hi­szen 1991-ben még „csupán” 40 milliárddal tartoztak a tb-nek a kü­lönféle állami és magáncégek, vál­lalkozások. Csökkenthető-e a száz­­milliárd vagy csupán a további emelkedés mérséklése a cél, kér­deztük Weglárz Pétertől, az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vagyonkezelési főcsoport­jának vezetőjétől.­­ A kívülállónak gyakran úgy tűnik, a tb meglehetősen ellent­mondásosan viszonyul saját adó­saihoz. Bár a főigazgatóságnak egyre több eszköz áll rendelkezésé­re ahhoz, hogy behajtsa kinnlevő­ségeit, ezek alkalmazása helyett mégis inkább a megegyezést része­síti előnyben. Miért? —Az adósságkezelés meglehe­tősen bonyolult tevékenység, mivel a magyar gazdaság jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy ezt a 100 milliárdot nélkülözze. Amennyi­ben mégis megkísérelnénk rövid úton elvonni a pénzt a gazdálkodó­­szervezetektől, a ma még életképes cégek is — éppen a körbetartozás miatt — tönkremennének. Igen ám, de akkor jövőre ki fizet járulé­kot? Éppen ezért, bármennyire kí­vánatosnak tűnik, a drasztikus lé­péseket kerülnünk kell. — Közben azonban tovább nő az adósság. — Abszolút értékben valóban emelkedik a kinnlevőségek össze­ge, a növekedés üteme azonban mérséklődik. A vállalatok döntő többsége ugyanis fizet, ha tud. — Ez a magánszférára is igaz? — Tulajdonképpen igen. A fize­tési fegyelem némiképp javult az utóbbi hónapokban, s ha ezt a tb komplex intézkedésekkel képes to­vább erősíteni, mindenképp csök­kenthető az adósságállomány nö­vekedési üteme. — Nézzük a konkrétumokat: mi­lyen eszközöket alkalmazhat a tár­sadalombiztosítás adósaival szem­ben? — Elsőként a behajtást, végre­hajtást említeném. A gazdálkodó­­szervek által a társadalombiztosí­táshoz havonta beadott önbevallás alapján — mivel ma már e szerve­zetek bankszámlaszámait is birto­kolja a tb — lehetőségünk van azonnali inkasszó benyújtására. Vagyis, amikor pénz jelenik meg a számlán, akkor azt a bank köteles átutalni a tb-nek. Más kérdés per­sze, hogy ez az út gyakorlata járha­tatlan, hiszen a pénz zsebből zseb­be megy, messze elkerülve a folyó­számlát. Ilyenkor lépnek a színre a végrehajtók. Mindennek persze nem lebecsülendő a lélektani hatá­sa, akárcsak például az adóslistá­nak. Amikor annak idején az újsá­gok hírül adták, hogy az OTF adóslistát jelentet meg, másnap egy vállalkozó tízmillió forinttal rohant be, csak hogy ne kerüljön nyilvánosságra a neve. A foglalás egyébként inkább a nagyobb gaz­dálkodószervezetekkel szemben al­kalmazható hatékonyan. Ezek tehát a hatósági eszközök. Más az úgy­nevezett tb-börze, amely önkéntes megegyezés eredménye. Ilyenkor az adós tartozása fejében olyan eszközöket ajánl fel, amelyek hiá­nya nem veszélyezteti cége további működését. Az első tb-börze tavaly zajlott le Nyíregyházán, ahol több mint 120 millió forint értékben ad­tunk el ingó- illetve ingatlan va­gyont. Ezt most márciusban a szombathelyi követte, s hamarosan Salgótarjánban is sor kerül hasonló akcióra. Ez utóbbin várhatóan kö­zel 200 millió forint értékű áru cse­rél gazdát. A börze kezdeti idősza­kában a cégek főként olyan ingat­lanokat ajánlottak fel — például vállalati üdülőket vagy üdülőrésze­ket —, amelyek a jelenlegi, nyo­mott ingatlanpiacon nem igazán kelendőek. Éppen ezért ma már csak olyan ingatlant fogadunk el, ami belátható időn belül, elfogad­ható áron értékesíthető. Inkább az ingóságokat, az árukészleteket ré­szesítjük előnybe. — Mi történik azokkal, akik sem elfogadható ingatlanokkal, sem megfelelő árukészlettel nem ren­delkeznek? — Az adósok között szép szám­mal akadnak állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, akiknél elég nagy mennyiségű kárpótlási jegy halmozódott fel. Ezért azt tervez­zük, hogy a börzét lebonyolító cé­gek bevonásával kárpótlási jegye­ket is elfogadnánk a tartozások fe­jében. Ebben az esetben a társada­lombiztosítás természetesen csu­pán csak a közvetítő szerepre vál­lalkozna. — S ha az érintettek tiltakoz­nak? — Amennyiben nem ajánlják fel önként, a behajtás, végrehajtás sza­bályai szerint járnánk el. Ami az ügy technikai részét illeti, a behaj­tás és az eladás között általában 15—30 nap telik el, ezért a tb a na­pi árfolyamnál alacsonyabb áron venné át a kárpótlási jegyeket, ki­küszöbölve így az időeltolódás miatti veszteséget. Persze más le­hetőségeken is gondolkodunk. Nem tartom elképzelhetetlennek például azt sem, hogy amikor egy cég átmenetileg nehéz helyzetbe kerül — de termékeinek, szolgálta­tásaink piaca stabil —, tartozásu­kat részben vagy egészben tőkésít­jük, s a tőke utáni osztalék jelenne meg nálunk bevételként. Később pedig — miután az adós kilábalt a mélypontról — további döntést igényel, hogy az adott tőkerészt a társadalombiztosítás a tőzsdén il­letve a tőzsdén kívül értékesíti. Az sem kizárt persze, hogy megtartja tőkerészét, különösen akkor, ha jól prosperál a cég. — Vagyis a tb tulajdonosként megjelenne az eladósodott magán­cégeknél? — Pontosan. — Mit szólnak majd ehhez a vállalkozók? — Ez azért számukra is jelent egyfajta biztosítékot, hiszen a mai világban, amikor már bankok is csődbe mehetnek, nem megvetendő a társadalombiztosítás mint partner. Annál is inkább, mivel — remé­nyeink szerint — hosszú távon a tb a legstabilabb gazdálkodószerveze­te lesz az országnak. Az adósságok kezelésének egyébként még szá­mos egyéb módja is szóba jöhet. Abban az esetben például, ha az adós a járuléktartozás után esedé­kes késedelmi kamatot sem tudja fizetni, felajánlhatja legfontosabb gépsorát a tb-nek. Ezzel a cég szé­nája egyenesbe jön, s ugyanezt a gépsort — anélkül, hogy elmozdí­tották volna a helyéről — lízingel­heti. A különféle adósságcsökkentő módszerek kidolgozásánál tehát ar­ra törekszünk, hogy meghosszab­bítsuk a cégek életét. A társadalom­­biztosítás semmiképp sem érdekelt abban, hogy a vállalatokat illetve vállalkozásokat felszámoltassa. Eb­ben az esetben ugyanis drasztiku­san csökkenne a járulékbevétel, mi­közben változatlanul megmarad el­látási felelősségünk. Horváth Judit Weglárz Péter FOTÓ: HAJNAL PÉTER PRIVATIZÁCIÓ EUROINVEST Rt. az Állami vagyonügynökséggel kötött szerződése alapján bejelenti a KANIZSATEX Kereskedelmi Vállalat hitelezői, szállítói és érdekelt partnerei számára, hogy az állami vállalatot az önprivatizációs modell keretében társasággá alakította. Az új társaság az állami vállalat teljes körű jogutódja. A független vagyonértékelő által elkészített vagyonértékelés, illetve az annak alapján meghatározott vagyonmérleg az alábbi főbb adatokat (az állami vállalat eszközeit, tartozásait és követeléseinek összegét) tartalmazza. VAGYONMÉRLEG Eszközök (E Ft) A) Befektetett eszközök 53 644 I. Immateriális javak 1 771 II. Tárgyi eszközök­ 51 674 III. Befektetett pl. eszközök 199 B) Forgóeszközök 134 240 I. Készletek 100 789 II. Követelések 30 883 III. Pénzeszközök 2 568 Eszközök összesen 187 884 Források (E Ft) : Saját tőke 88 737 I. Jegyzett tőke 81 200 II. Tőketartalék 7 537 F) Kötelezettségek 99 147 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2 500 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 96 647 Források összesen 187 884 Az EUROINVEST Rt. egyfordulós, nyílt pályázatot hirdet a KANIZSATEX Kereskedelmi Vállalatból 81 200 000 Ft törzstőkével megalakult KANIZSATEX Kft. Vagyonügynökséget illető 100%-os üzletrészének egységes üzletrészként történő értékesítésére — a társaság üzleti értékét reprezentáló — 80%-os árfolyamon, azaz 65 000 000 Ft, azaz Hatvanötmillió forint ajánlati értéken A pályázatban kiírt üzletrész vonatkozásában az alábbi fontos Információk nyilvánosak: 1. A társaság dolgozóinak tőketartalékban szereplő 7532 E Ft értékű vagyonjegye a jegyzett tőke emelésével üzletrészként kerül bejegyzésre, mely üzletrész a megemelt jegyzett tőke 8,49%-át képviseli majd. 2. A meglevő dolgozói érdeklődés alapján — a vagyonpolitikai irányelvekben szabályozott dolgozói kedvezményrendszer igénybevételével — további dolgozói üzletrész kialakulása várható. A pályázónak pályázatában nyilatkoznia kell a következőkről: — vállalja, hogy a társaság hagyományos profilját megtartja, illetve erősíti — vállalja, hogy a privatizációs költségeket fedező 3 000 000 Ft-ot készpénzben fizeti meg. A pályázatnak tartalmaznia kell továbbá: — a vételárat, amely készpénzben, kárpótlási jegyben vagy egzisztenciahitel igénybevételével fizethető — a fizetés módját, ütemezését és határidejét — jogi személyiséggel rendelkező pályázók számára a vételár 10%-át kitevő bánatpénz letétbe helyezését (az EUROINVEST MHB Rt.-nél vezetett 14016-7007 számú letéti számlájára) igazoló átutalási megbízás banki, igazolt másolatát. Eredményes pályázat benyújtásának feltétele a pályázati tájékoztató megvásárlása, amely meg­vásárolható a tanácsadó székhelyén 10 000 Ft + áfa vételárért. A pályázatokat személyesen, meghatalmazott útján, illetve postai úton tértivevénnyel kell be­nyújtani 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, ,KANIZSATEX" megjelöléssel. A pályázót a benyújtási határidőtől számított 90 napig ajánlati kötöttség terheli. A kiírók fenntartják a jogot a pályázat érvénytelennek nyilvánítására. A pályázat beérkezési határideje: 1993. május 28-án 14 óra. A benyújtás helye: EUROINVEST Rt., 1087 Budapest Könyves Kálmán krt. 76. A pályázat elbírálásának határideje: 1993. június 12. További információ az alábbi helyen kérhető: Benedek András üzletág-igazgató, tel.: 267-1028 EUROINVEST Rt., 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. MH 3151 VAGYÓNK! Z.I­LO RT. «sum m­ i hotPiMi TRUSTFF CO. BUDAPEST HUNGARY Pályázati felhívás! A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat az Állami Vagyonügynökség egyetértésével nyilvános, egyfordulós pályázat keretében, a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. közreműködésével értékesíti az alábbi egységeit: 1. Hódmezőváráshely, Széchenyi téri raktártelep 2. Hódmezővásárhely, Makói úti raktártelep 3. Székkutas, raktártelep 4. Csanádpalota, raktártelep 5. Kistelek, raktártelep 6. Sándorfalva, raktártelep 7. Nagymágocs, raktártelep 8. Fábiánsebestyén, raktártelep 9. Apátfalva, raktártelep Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. május 10., 10 óra. Helye: Csongrád Megyei GMV (6722 Szeged, Hajnóczy utca 18.). A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján, 3 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani „Csongrádi raktárak pályázat” megjelöléssel. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A részletes pályázati feltételeket és az érvényességi követelményeket, valamint a pályázattal kapcsolatos egyéb információkat a „Pályázati kiírás” tartalmazza. A kiíró a benyújtási határidő lejártától számított 45 napon belül értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. A kiíró és az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A „Pályázati kiírás” megvásárolható: Szeged, Hajnóczy utca 18. [tel.: (62) 484-284]. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad: Jakcsi Etelka osztályvezető, a vállalat székhelyén. Irányár: 13 400 E Ft Irányár: 24 300 E Ft Irányár: 9 900 E Ft Irányár: 12 300 E Ft Irányár: 3 400 E Ft Irányár: 4 800 E Ft Irányár: 6 900 E Ft Irányár: 6 000 E Ft Irányár: 450 E Ft 1993. március 31., szerda A kinnlevőség nem befolyásolhatja az ellátásokat FOTÓ: ISZA FERENC Miért van szükség vagyonátadásra? Mint ismeretes, a jövő év végéig 300 milliárd forint értékű vagyont kellene átadni a társadalombiztosí­tásnak, egyrészt ingatlanok, más­részt portfolió- (részvény-) csomag formájában. E kötelezettség az Ál­lami Vagyonügynökséget és az Ál­lami Vagyonkezelő Rt.-t illeti. Az eredeti elképzelések szerint a jól jövedelmező cégek kerültek volna bele ebbe a körbe, legalább 10 szá­zalékos átlaghozammal számolva. Igaz, az így keletkező 30 milliár­dos bevétel nem látványos összeg a tébé 580 milliárdos költségveté­séhez képest, legfeljebb a tébé- il­letve a nyugdíjjárulék néhány szá­zalékos csökkentésére lenne elég. Arra már nem, hogy ezzel a nyug­díjak értékállandóságát megtart­hassák vagy esetleg az egészség­ügy további finanszírozását fedez­zék. S arra sem, hogy a tébé kinn­levőségeit ellensúlyozzák. Persze, a 30 milliárdot egész egyszerűen át lehetett volna adni a tébének, csakhogy a most felállí­tandó önkormányzatok többek kö­zött éppen attól válnak önkor­mányzatokká, hogy saját tulajdon­nal rendelkeznek, amelyekkel gaz­dálkodniuk kell. Akár úgy, hogy a vagyon egy részét értékesítik, akár úgy, hogy a cégeket megpróbálják vagyonkezelni, vagyis jövedelme­ző módon életben tartani. Az elképzelések azonban sorra­­rendre megbuktak eddig. Mindjárt itt az első, amely szerint már ta­valy 100 milliárdos vagyont a tébé rendelkezésére kellett volna bocsá­tani. Eredetileg ugyan az ÁVÜ el­különített 65 milliárdot erre a cél­ra, ám a tervből nem lett semmi. Alapvetően valószínűleg azért nem, mert az ÁVÜ véleménye sze­rint a tébé nem volt fogadóképes, azaz a vagyonkezelésre felállított részlege nem volt megfelelően megszervezve. Akadályozta az elképzelések ki­vitelét az is, talán legfőképp az, hogy a tébé ragaszkodott a mini­mális 10 százalékos jövedelmező­séghez. Ismerve viszont a magyar vállalatok profittermelő képessé­gét, szinte elképzelhetetlen, hogy ennyi nyereséges cég létezik az ÁVÜ vagy az ÁV Rt. tulajdoná­ban. Vagyis teljesíthetetlen a tébé igénye — hangzott el a végered­mény az ÁVÜ februári igazgatóta­nácsi ülésén. Igaz, összeállították az első 3,9 milliárd forint értékű részvénycsomagot különböző cé­gek 5—15 százalékos részvényhá­nyadából, azok közül, ahol a hoza­­dék megközelíti a kívánt nyeresé­get. Ám az nyilvánvaló, hogy ha ez a csomag is oly nehezen készült el, akkor valóban kivitelezhetetlen a 300 milliárdos vagyonátadás. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. tehát csökkenteni szeretné a 300 milliár­dos kötelezettségét. S mást nem is tehetnek, még akkor sem, ha ez év közepére az állami vállalatoknak át kell alakulniuk, ami elvileg kedve­zően is hathatna a vagyonátadásra. Csakhogy általában a vállalatok jö­vedelmezősége erősen csökken, te­hát egyre nehezebben találni profi­tot hozó céget. S csökken az idő múlásával párhuzamosan a vagyo­nuk nagysága is. Az alapvető kér­dés pedig az, hogy mit kezdene a tébé veszteséges vállalatokkal? Az ÁVÜ szeretné tehát, ha a parlament felülvizsgálná a 300 milliárdos igényt. Amire minden valószínűség szerint sor is kerül, mert mind az ÁVÜ-nek, mind a té­bének és mind a Pénzügyminiszté­riumnak más-más az elképzelése. A valóság viszont nem igazán fedi ezeket mindig... R. Gy. VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA egyfordulós versenytárgyalást hirdet Verőce község szennyvízcsatornázása I I. ütemének kivitelezési munkálataira A versenytárgyalás dokumentumai megvásárol­hatók a polgármesteri hivatal műszaki irodájá­ban, 50 000 Ft befizetésének igazolása ellené­ben. Az összeget Verőce Község Polgármesteri Hivatalának 768-394092. sz. számlájára kell befi­zetni. A pénz nem kerül visszatérítésre. A befize­tési utalvány Közlemény rovatába írják be: Ve­rőce község szennyvízcsatorna-kivitelezésének II. üteme. A pályázatokat április 30-án, pénteken 12 óráig lehet begyújtani a polgármesteri hivatalban. Verőce, Árpád u. 40. 2621. Telefon: (27)­50-033. Borítékbontás: április 30-án 12.30-kor, a polgár­­mesteri hivatalban. Eredményhirdetés: május 14-én, pénteken 10 órakor, szintén a polgármesteri hivatalban. TB-ADÓSLISTA a Magyar Hírlap melléklete Szerkesztő: Horváth Judit Tervezőszerkesztő: Ali Rawedi Számi Levélcím: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 113-1613 Kiadja a Magyar Hírlap Rt. Felelős kiadó: Kovalcsik József Nyomta a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest Felelős vezető: Bartha Tamás igazgató ÉPÍTKEZŐK. FIGYELEM! Téglaféleségek, homok, mész, cement, sóder, betongerendák, béléstest, tüzelő házhoz szólít­ással. Járdalapok, kerítésoszlop, drótfonat. Konténere­­sí­iszállítás! Tégla gyári áron! Árpádföld, Árpádföldi út 30. Telefon: 164-2992. Nyitva: hétfő-péntek 8-17 óráig, szombat: 8-12 óráig. / / / / PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1993. április 1-jén újonnan alakuló Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Vállalat élére pályázatot hirdet igazgatói állás betöltésére A kinevezés 5 évi időtartamra szól, melyről a Ferencvárosi Önkormányzat képviselő-testülete dönt. A vállalat feladata az önkormányzat bérleményeinek karbantartásáról és üzemeltetéséről való gondoskodás. Pályázati feltétel: műszaki vagy jogi, vagy közgazdasági főiskolai, egyetemi végzettség. Szakmai gyakorlat, illetve jártasság előnyt jelent a pályázat elbírálásánál. Az IKV átalakulásáról, illetve az igazgató feladatairól tájékoztatást ad dr. Kigyóssy László jegyző, vagy Kirimi Katalin személyügyi vezető. Telefon: 117-1561, 117-1216. Cím: Budapest IX., Bakáts tér 14.1. em. 29. vagy 34. szoba. Pályázatokat írásos formában szakmai önéletrajzzal várunk. A pályázat beküldé­sének határideje: a megjelenéstől számított 2 hét. MH 3­63

Next