Magyar Hírlap, 1993. május (26. évfolyam, 101-111. szám)

1993-05-05 / 103. szám

4 MAGYAR HÍRLAP Az MSZP javaslata a magyar állampolgárság elnyeréséről Hat év elegendő a honosításhoz A magyar—ukrán alapszer­ződés heves vitája uralta a par­lament tegnapi ülését (beszá­molónk az 1. oldalon.) Délelőtt a munkavédelemről szóló tör­vényjavaslatot tárgyalták a képviselők. A parlamentben tegnap napi­rend előtt Tóth Sándor (KDNP) elmondta: jó volna, ha az alapít­ványi ügyekben tervezett ÁSZ- vizsgálat ne csupán az állam, ha­nem az önkormányzatok által lét­rehozott alapítványokra is kiter­jedne. Az Országgyűlés délelőtt megkezdte a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A napirendi pont előadója Kiss Gyula munkaügyi miniszter volt. A terjedelmes jogszabály­­tervezet az alkotmányba foglalt elvek alapján kívánja szabályoz­ni „az egészséges és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkát végzők egészségének, munka­végző képességének megóvása érdekében. A javaslat ezért igyekszik meghatározni az állam, a mun­káltatók és a munkavállalók fel­adatait, jogait és kötelességeit. A magyar állampolgárságról szóló törvény részletes vitájában Vas­­tagh Pál (MSZP) kifejtette, a ho­nosításnál a törvényben szereplő nyolc év helyett hat év is elegen­dő lenne az állampolgársági ké­relem teljesítéséhez. Kőszeg Fe­renc (SZDSZ) szerint a javaslat jelenlegi formájában túl széles jogkört ad a Belügyminiszté­riumnak. Délután mindössze három in­terpelláció elmondására volt lehe­tőség, így nem terjesztette elő Körösi Imre független képviselő Szabad-e államtitkot sérteni a közigazgatásban? című interpel­lációját, és elmaradt Török Fe­renc (SZDSZ) felszólalása is. • Sz. Sz. Kifogást emelt a Műemlék-felügyelőség Újabb titkos kormányhatározatok A tegnapi nap legnagyobb ér­deklődéssel várt interpellációját Török Ferenc (SZDSZ) intézte volna Szabó Iván pénzügymi­niszterhez. A képviselő interpel­lációját — idő hiányában — nem tudta elmondani, így erre várhatóan a jövő héten kerül sor. Megkaptuk az interpelláció szö­vegét, ebből kiderül, hogy Tö­rök Ferenc újabb, eddig nem publikált titkos kormányhatáro­zatokra kívánta volna felhívni a figyelmet. Az 1992. október 15- én kelt 3500-as számú határozat szerint a Magyar Kultúra Alapít­vány a Szentháromság téri in­gatlan kiürítéséhez és használat­bavételéhez 115 millió forintot kap a kormánytól. A 3535-ös számú határozat (1992. novem­ber 12.) a Vörösmarty tér 1. szám alatti ingatlant, a Művé­szeti és Szabadművelődési Ala­pítvány tulajdonába adta, bár az ingatlan hasznosítására verseny­­tárgyalás volt folyamatban. Az épület hasznosítására a művelő­dési tárca két éve kötött szerző­dést az angol Cooper Ingatlan­­ügynökséggel. Az említett hatá­rozat szerint került egyébként a Pesti Vigadó az alapítvány hasz­nálatába. Az interpelláló képvi­selő arra kíváncsi, mi indokolja, hogy egy versenytárgyalás alatt lévő, privatizálandó ingatlant a privatizációs folyamatból kivon­janak, amikor a privatizációs be­vételek elmaradnak a tervezet­től. A privatizálásra egyébként a Zelnik József vezette kurató­rium jogosult, tehát gyakorlati­lag megkapták az új tulajdonos kinevezésének jogát, az alapít­vány egy költségvetési szerv jogutódaként működik. Török Ferenc arra is szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a Vörösmarty téri ingatlannal kapcsolatos kormányhatározat végrehajtása akadályba ütközik, mert a Műemlék-felügyelőség nem járult hozzá az irodaház ala­pítványi célra történő felhaszná­lásához. A Műemlék-felügyelő­ség a tulajdon ketté­osztását tu­domásul veszi, de az alapítvány létrehozását törvényellenesnek tartja, mert ezt csak utólag jelen­tették be náluk, a Pesti Vigadó és a Vörösmarty téri ingatlan elvá­­laszthatóságának műszaki felté­telei pedig nem biztosítottak. • Sz. Sz. Koalíciós privatizációs bizottság A KDNP már delegálta három képviselőjét a koalíciós privatizá­ciós bizottságba — mondta Csé­­pe Béla. A kereszténydemokraták frakcióvezetője jelezte: az MDF képviselőcsoportja még nem vá­lasztotta ki két, a testületbe dele­gálandó képviselőjét. A KDNP Lukács Tamást és Pálos Miklóst választotta a testületbe, rajtuk kí­vül Mándoki András, a párt gaz­dasági bizottságának elnöke vesz részt a munkában. Csépe szerint egy hét szükséges míg a bizottság feláll és megkezdi a munkát. A testületben jelen lesz az Állami Vagyonügynökség képviselője is, viszont Szabó Tamás privatizá­ciós miniszter hivatalából senki sem vesz részt a kormánypártok privatizációs fórumának munká­jában. Csépe elmondta: be kíván­ják vonni a 36-os frakciót is az el­lenőrzésbe, de még ők sem jelöl­ték ki küldötteiket. A KDNP frakcióvezetője közölte azt is: a kormánypártok privatizációt vizs­gáló grémiuma visszamenőleg is vizsgál majd ügyleteket — a ta­pasztalatok levonása érdekében. De a már lezárult privatizációs ügyleteket nem szeretnének fel­bontani, hacsak nem derül fény visszaélésekre. Nem kívánjuk­­ „visszaforgatni” a privatizációs folyamatot —­ fogalmazott Csépe Béla. • Sz. P. BELFÖLD Forró szócsaták zajlottak az ukrán—magyar alap­­szerződésről. Egy néző a karzatról FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Nem tartja valószínűleg kizárását Csurka István a kedvező pillanatra vár — Egy olyan helyzetben lévő párt, mint az MDF, kizárásokkal semmit sem képes megoldani — jelentette ki a Magyar Hírlapnak Csurka István, aki nem vett részt az eltávolítását célzó kedd esti MDF-frakcióülésen. Csurka késő este érkezett a képviselői iroda­házba, s ott lapunknak elmondta: már Körösi Imre kizárását is poli­tikai műhibának tartotta. Jelezte: kíváncsi a kizárási javaslat meg­születésének körülményeire, mi­vel tegnap egészen más gondola­tok foglalkoztatták. Ezekről csak annyit ámít el: a fenti szándékok­kal éppen ellentétesek. Csurka egyébként nem hiszi, hogy jövő héten megtörténne el­távolítása a pártból. — Mindjárt odamegyek, talán ha megjelenek, egész más lesz a hangulat — fo­galmazott, hozzátéve: őt nem le­het olyan lépésekre kényszeríteni, amelyet egyébként nem szándé­kozik megtenni. Rámutatott: a Magyar Útból erős mozgalmat kíván formálni, akár kizárják, akár nem. —Kizárással sem kényszeríthetnek arra, hogy szá­momra nem kedvező pillanatban alakítsak pártot — szögezte le. Elekék lépését Csurka meglehe­tősen elhamarkodottnak ítélte, hangsúlyozva: tegnap éppen hoz­zá sem szólt a magyar—ukrán alapszerződés vitájához. Ugyan­akkor nem tartotta kizáró oknak, hogy a Magyar Út mozgalom tit­kársága egy, az egyezményt el­lenző nyilatkozatot tett közzé. — Nem hiszem, hogy kizárásom megfelelő válaszlépés lenne egy hibás államközi szerződésre — fogalmazott. Csurka István szo­morúnak nevezte, hogy pár tucat MDF-képviselő eltávolíthatja frakciótársát, akár a pártból is. • Sz. P. A távközlés-fejlesztési program megvalósításának keretében 1993. május 15-én 0 órától az 5 jegyű vidéki telefonszámok az egész ország területén 6 jegyűre változnak. lo ^ILoi ■°cr °> A változás mindössze annyi, hogy az eddigi ötjegyű hívószámok elé egy 3-ast is kell tárcsázni! Felhívjuk a telefonálók szíves figyelmét arra is, hogy • a telefaxszámok és a Westel rádiótelefon hálózatának hívószámai ugyancsak 6 jegyűek lesznek; • nem változnak meg a telefonszámok azokban a hely­ségekben, ahol már jelenleg is 6 számjegy van; • a 6 számjegyre való áttérés nem érinti a 0-val kezdődő speciális hívószámokat (01,02,03,04,05,07,080,09) sem; • a telexszámok ugyancsak változatlanok; • Pécsett és a hozzá tartozó körzetben - kivételesen -a 3-as előtétszám mellett a 4-es is felhasználásra kerül, így a Pécs II. (és kihelyezett fokozatai: Kökény, Keszü, Mecseknádasd­, Komló, Kaposvár II., valamint Barcs telefonközpontokba bekapcsolt előfizetők 4-es előtét számot kapnak. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük! MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ipro HIRDETMÉNY Részvénytársaságunk meghatározott időre bérleti üzemeltetésre kiadja az alábbi üzleteket: Rózsa vendéglő. Bp. VII., Rózsa u. 21. Alapterülete: 141 m2 fszt., 94 m2 pince Bohém kávézó. Bp. VII., Dohány u. 84. Alapterülete: 105 mf fszt., 31 m2 pince Club presszó. Bp. VII., Király u. 91. Alapterülete: 64 m2 fszt. Színház eszpresszó Bp. VII., Wesselényi u. 60. Alapterülete: 101 m2 fszt. Söröző. Bp. VII., Dob u. 89. Alapterülete: 123 m2 fszt., 116 m2 pince Ipszilon eszpresszó. Bp., Rottenbiller u. 37. Alapterülete: 48 m2 fszt. 90 m2 pince Akácfa u. 7. Alapterülete: 400 m2 Károly krt. 5. Alapterülete: 46,3 m2 fszt. Borozó. Bp. VII., Krúdy Gy. u. 19. Alapterülete: 313 m2 pince Bisztrórész. Bp. VII., Orczi út 27. Alapterülete: 68 m2 fszt. 81 m2 pince Ibolya presszó. Bp. Vili., Kálvária tér 19. Alapterülete: 133 m2 fszt. Büfé. Bp. Vili., Práter u. 34. Alapterülete: 119 m2 fszt. 55 m2 pince Ónodi bisztró. Bp. X., Ónodi u. 1. Alapterülete: 215 m2 Szigony büfé. Bp. Vili., Szigony u. 34. Alapterülete: 95 m2 fszt. 38 m2 pince Büfé. Bp. VII., Leonardo da Vinci u. 43. Alapterülete: 89 m2 fszt. 52 m2 pince Virág presszó. Bp. Vili., Vajda P. u. 7. Alapterülete: 66 m2 fszt. Eszpresszó. Bp. Vili., Dankó u. 15. Alapterülete: 78 m2 fszt. Vénbetyár vendéglő. Bp. X., Bihari út 16. Alapterülete: 168 m2 fszt. 19 m2 pince Harmat étterem. Bp. X., Körösi Csom­a út 47. Alapterülete: 315 m2 fszt. 174 m2 pince Az alább felsorolt üzletek bérleti jogát értékesítjük, illetve bérleti üzemeltetésre kiadjuk: Bp. VII., István u. 28. Alapterülete: 103 m2 fszt. 36 m2 pince Bp. VII., Thököly út 42. Alapterülete: 202 m2 fszt. Bp. VII., Károly krt. 5. Alapterülete: 207,7 m2 fszt. 71 m2 pince Bp. VIli., József krt. 28. Alapterülete: 217 m2 fszt. 169 m2 pince Bp. Vili., Lujza u. 16. Alapterülete: 96 m1 fszt. Érdeklődni lehet a vállalkozási osztályon, Budapest VII., Nagydiófa u. 8. alatt. Telefon: 121-2480. A pályázatokat 1993. május 14-én 13 óráig lehet benyújtani ugyanezen a címen a titkárságra. A versenytárgyalás előtt a pályázóknak 50 000 Ft bánatpénzt kell a központi pénztárba befizetni. Az összeget a versenytárgyalás végén — kivéve a pályázat nyertesét — visszakapják. A versenytárgyalás 1993. május 18-án (kedd) 9 órakor lesz a Budapest VII., Nagydiófa u. 8. alatti tanácsteremben. 1993. május 5., szerda Az „október 23-ai bizottság” dokumentumait kéri a legfőbb ügyész A legfőbb ügyész levélben kérte az Országgyűlés elnöké­től, hogy küldje el az október 23-ai eseményeket vizsgáló par­lamenti ellenzéki pártokból álló képviselőcsoport négy volt rendőrtiszttel folytatott meg­hallgatásának jegyzőkönyvét és dokumentumait — tájékoztatott Mécs Imre szabaddemokrata képviselő. Mécs jelezte, hogy az ehhez történő hozzájárulásról a bizottságnak — a zárt tár­gyalás és a titkosítás miatt — szavaznia kell. Mécs szerint nem lenne helyes az ügyészi munkát összekeverni a törvény­hozói ágazattal. A Legfőbb Ügyészség szin­tén meghallgathatja a volt rend­őrtiszteket. A csoport tényfeltá­ró munkájának állásáról el­mondta: olyan információkhoz jutottak, amelyek más parla­menti bizottságokat is érinte­nek, s ezeknek eljuttatták doku­mentumaikat. Úgy látszik, még további tanúk meghallgatása vált szükségessé, ezt követően terjesztheti jelentését a csoport a T. Ház elé. Mécs: ellentmondásosan viselkedik a HM Az SZDSZ meglepetéssel fo­gadta Erdélyi Lajos HM-szóvi­­vő nyilatkozatát, mely szerint a kormány és a honvédelmi tárca nem vesz részt a honvédelmi törvényről folyó hatpárti egyez­tetésekben — jelentette ki la­punknak Mécs Imre képviselő. Az SZDSZ honvédelmi szakér­tője rámutatott: az egyeztetést a minisztérium szervezi és a pár­tok gyakorlatilag a tárca 15 fős szakértői stábjával tárgyalnak. A hivatalos szóvivői nyilatkozat tehát hamis és helytelen. Mécs elmondta: a szerdai egyeztető ülésen először azt kívánja tisz­tázni, milyen minőségben ülnek a felek a tárgyalóasztalnál. Ha a szóvivő beállítása igaz, akkor nincs értelme a tárgyalások folytatásának, hiszen így a kon­zultáció álságos és színjátéksze­rűvé válik. Ez esetben ugyanis a kormányzatot nem köti semmi, nyilatkozatai pedig nem bírnak kellő súllyal — hangsúlyozta Mécs Imre, aki hozzátette: a konszenzust csak világos, tiszta formák között lehet megterem­teni. • Sz. P. Nemzeti tájékoztatási hivatal? Heteken belül elkészül és a parlament külügyi bizottsága elé kerülhet megtárgyalásra a nem­zeti tájékoztatási hivatal létreho­zásának tervezete — nyilatkozta lapunknak Csapody Miklós MDF-es képviselő, akit a testü­let bízott meg az új állami szerv­­működésének kidolgozásával. Csapody a napokban a BBC meghívására egy hetet töltött Londonban. Elmondta: szüksé­ges volna, hogy a BBC minél hamarabb megkapja azt a hazai frekvenciát, amelyet a kormány már kilátásba helyezett a nagy tekintélyű médium számára. Ez a Kárpát-medence magyarságá­nak is nagy segítséget jelenthet­ne — tette hozzá. A BBC fi­gyelmét felkeltette az MDF-es képviselő a tájékoztatási hivatal­ról egy hónappal ezelőtt tett ja­vaslata: eszerint olyan koordina­tív szervet kellene létrehozni, amely Magyarországot gazdasá­gilag és történelmileg bemutat­hatná a világ közvéleményének. A­ hasonló célú brit intézmény­nél szerzett tapasztalatok meg­erősítették elgondolása helyes­ségében Csapodyt. • Sz. P. MTI--------­--------------------------­Göncz Árpád aláírja az ön­kényuralmi jelképek használatát megtiltó törvényt, és nem fordul az Alkotmánybírósághoz. Az ál­lamfő keddi döntéséről Faragó András szóvivő tájékoztatta az MTI munkatársát. A jogszabály a Magyar Közlönyben történő megjelenésével lép hatályba. Göncz Árpád aláírja Az önkormányzatok nyilvánosan döntenek Korrupció nélkül nincs átalakulás? Az Állami Számvevőszék ne csak a minisztériumok által tá­mogatott alapítványok működé­sét vizsgálja, hanem a 20 legna­gyobb város (önkormányzat) és a 10 legnagyobb bank által tá­mogatott alapítványokat is — vetette fel a parlament tegnapi ülésén napirend előtt Tóth Sán­dor (KDNP). Lapunk ellenzéki képviselő­ket kérdezett erről a kezdemé­nyezésről. Tardos Márton (SZDSZ): Persze, vizsgálják csak. Ne gon­dolja senki, hogy azért, mert va­lamiféle politikai disznóságra mutattak rá, a vizsgálat kiszéle­sítésével a konkrét ügyről el le­het terelni a figyelmet. Az or­szágban sajnálatos módon van korrupció, s ezt ilyen nagy át­alakulás közepette nem is lehet elkerülni. Elképzelhető, hogy az önkormányzatoknál is találnak ilyeneket és nemcsak az ÁVÜ- nél, az ÁV Rt.-nél és a minisz­tériumoknál derítenek fel visszaéléseket. De a nemzeti va­gyon politikai jellegű, rosszin­dulatú használata az önkor­mányzatoknál nem nagyon for­dulhat elő. Ott ugyanis csak kollektív döntéssel lehet például állami pénzt alapítványba vinni. Schiffer János (MSZP): A nyilvánosság természetesen minden alapítvánnyal kapcsolt­ban jogos igény. Ám amennyire én tudom, az önkormányzatok csak a képviselő-testületek be­leegyezésével hozhatnak létre és támogathatnak alapítványo­kat. Az önkormányzatokat te­kintve tehát megvan az a nyil­vánosság, amit a kormányala­pítványok esetében hiányolunk, s amelynek nyilvánossá tételé­­hez a kormánypárti többség már kétszer nem járult hozzá. Úgy látszik, valamiféle takargatniva­­lójuk van. Varga Mihály (Fidesz): Az önkormányzati alapítványoknál részben indokolt a vizsgálat. Azért mondom, hogy csak rész­ben, mert az Állami Számvevő­­széknek nincs apparátusa arra, hogy ezt a feladatot elvégezze. Már a 3200 önkormányzat éves költségvetését sem tudják ellen­őrizni, csak szúrópróbaszerűen. Először meg kellene kérdezni erről az Állami Számvevőszék elnökét. Természetesen, ha or­szággyűlési döntés születik a kérdésben, az Állami Számve­vőszék ezt is meg fogja vizsgál­ni, de akkor fontos munkák hát­térbe szorulnak. •N. E. Bizalmatlansági indítvány a kisgazda 36-oknál Bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezi Mi­­zsei Béla, a kisgazda 36-ok kép­viselője Németh Béla ellen, ha nem mond le frakcióvezető-he­lyettesi tisztéről. Mizsei és a Pártay Tivadar nevével fémjel­zett Történelmi Kisgazdapárt­hoz csatlakozott képviselők többsége úgy véli, megengedhe­tetlen, hogy a 36-os frakcióban az a Németh Béla legyen a he­lyettes, aki egyben a Konzerva­tív Kisgazda- és Polgári Párt el­nöke is. Véleményük szerint a frak­cióvezető-helyettes posztját arra használja fel, hogy a konzerva­tív kisgazdák tekintélyét növel­je-Németh Béla érdeklődésünk­re elmondta: nem mond le frak­cióvezető-helyettesi tisztéről, hiszen annak idején a konzerva­tív kisgazdapárt nem létezett, és képviselőtársai neki személy szerint bizalmat szavaztak. Mint a konzervatív kisgazdapárt el­nöke nem viszi be a pártügyeket a frakcióba, és sajnálatosnak tartja, hogy a történelmi kisgaz­dák ezt teszik. • Cs. I. Volt-e titkosügynök a kisgazdapártban? Torgyán újra vizsgálóbizottság létrehozását sürgeti A rendőrségi önkényuralom kialakulása ellen mindenképpen fel kell lépni, épp ezért elkerül­hetetlen, egy olyan parlamenti bizottság felállítása, mely az al­kotmányellenes rendőrségi és országgyűlési eljárásokat vizs­gálja — jelentette ki Torgyán József a kisgazdák parlamenti sajtótájékoztatóján. Az FKGP elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ő szemé­lyesen senkit nem vádol alkot­mánysértéssel, pusztán a hozzá, mint képviselőhöz eljuttatott bi­zonyítékokat terjeszti az ország­­gyűlés elé, immár másodszor. A négy rendőrtiszt és Sarlós Zol­tán volt rendőralezredes levelén kívül, egy jegyzőkönyv is bizo­nyítékul szolgál az alkotmány­­sértések alátámasztására, állítot­ta Torgyán. E jegyzőkönyv szerint a rendőrség egyik magas beosztá­sú tisztje, országgyűlési képvi­selői segédlettel (Bereczki Vil­mos független) adatgyűjtést folytatott a képviselői irodaház­ban az FKGP ellen. A „nyomo­zati cselekményt ellátók” a kis­gazdapártban elkövetett esetleg gazdasági visszaélésekre pró­báltak fényt deríteni. Suha György, az ORFK saj­tófőnöke szerkesztőségünkhöz eljuttatta Torgyán József levelét, melyben az FKGP elnöke kife­jezetten kéri dr. Pongor Sándor rendőrezredes személyes segít­ségét az 1992. április 25-ei kis­gazdarendezvény lebonyolításá­hoz. Mindez cáfolni látszik azt az állítást, hogy Pongor Sándor „titkos ügynökként” tevékeny­kedett a kisgazda-demonstráció idején az FKGP vezérkarában. • Cs. I.

Next