Magyar Hírlap, 1993. május (26. évfolyam, 101-111. szám)
1993-05-05 / 103. szám
4 MAGYAR HÍRLAP Az MSZP javaslata a magyar állampolgárság elnyeréséről Hat év elegendő a honosításhoz A magyar—ukrán alapszerződés heves vitája uralta a parlament tegnapi ülését (beszámolónk az 1. oldalon.) Délelőtt a munkavédelemről szóló törvényjavaslatot tárgyalták a képviselők. A parlamentben tegnap napirend előtt Tóth Sándor (KDNP) elmondta: jó volna, ha az alapítványi ügyekben tervezett ÁSZ- vizsgálat ne csupán az állam, hanem az önkormányzatok által létrehozott alapítványokra is kiterjedne. Az Országgyűlés délelőtt megkezdte a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A napirendi pont előadója Kiss Gyula munkaügyi miniszter volt. A terjedelmes jogszabálytervezet az alkotmányba foglalt elvek alapján kívánja szabályozni „az egészséges és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása érdekében. A javaslat ezért igyekszik meghatározni az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit. A magyar állampolgárságról szóló törvény részletes vitájában Vastagh Pál (MSZP) kifejtette, a honosításnál a törvényben szereplő nyolc év helyett hat év is elegendő lenne az állampolgársági kérelem teljesítéséhez. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) szerint a javaslat jelenlegi formájában túl széles jogkört ad a Belügyminisztériumnak. Délután mindössze három interpelláció elmondására volt lehetőség, így nem terjesztette elő Körösi Imre független képviselő Szabad-e államtitkot sérteni a közigazgatásban? című interpellációját, és elmaradt Török Ferenc (SZDSZ) felszólalása is. • Sz. Sz. Kifogást emelt a Műemlék-felügyelőség Újabb titkos kormányhatározatok A tegnapi nap legnagyobb érdeklődéssel várt interpellációját Török Ferenc (SZDSZ) intézte volna Szabó Iván pénzügyminiszterhez. A képviselő interpellációját — idő hiányában — nem tudta elmondani, így erre várhatóan a jövő héten kerül sor. Megkaptuk az interpelláció szövegét, ebből kiderül, hogy Török Ferenc újabb, eddig nem publikált titkos kormányhatározatokra kívánta volna felhívni a figyelmet. Az 1992. október 15- én kelt 3500-as számú határozat szerint a Magyar Kultúra Alapítvány a Szentháromság téri ingatlan kiürítéséhez és használatbavételéhez 115 millió forintot kap a kormánytól. A 3535-ös számú határozat (1992. november 12.) a Vörösmarty tér 1. szám alatti ingatlant, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány tulajdonába adta, bár az ingatlan hasznosítására versenytárgyalás volt folyamatban. Az épület hasznosítására a művelődési tárca két éve kötött szerződést az angol Cooper Ingatlanügynökséggel. Az említett határozat szerint került egyébként a Pesti Vigadó az alapítvány használatába. Az interpelláló képviselő arra kíváncsi, mi indokolja, hogy egy versenytárgyalás alatt lévő, privatizálandó ingatlant a privatizációs folyamatból kivonjanak, amikor a privatizációs bevételek elmaradnak a tervezettől. A privatizálásra egyébként a Zelnik József vezette kuratórium jogosult, tehát gyakorlatilag megkapták az új tulajdonos kinevezésének jogát, az alapítvány egy költségvetési szerv jogutódaként működik. Török Ferenc arra is szerette volna felhívni a figyelmet, hogy a Vörösmarty téri ingatlannal kapcsolatos kormányhatározat végrehajtása akadályba ütközik, mert a Műemlék-felügyelőség nem járult hozzá az irodaház alapítványi célra történő felhasználásához. A Műemlék-felügyelőség a tulajdon kettéosztását tudomásul veszi, de az alapítvány létrehozását törvényellenesnek tartja, mert ezt csak utólag jelentették be náluk, a Pesti Vigadó és a Vörösmarty téri ingatlan elválaszthatóságának műszaki feltételei pedig nem biztosítottak. • Sz. Sz. Koalíciós privatizációs bizottság A KDNP már delegálta három képviselőjét a koalíciós privatizációs bizottságba — mondta Csépe Béla. A kereszténydemokraták frakcióvezetője jelezte: az MDF képviselőcsoportja még nem választotta ki két, a testületbe delegálandó képviselőjét. A KDNP Lukács Tamást és Pálos Miklóst választotta a testületbe, rajtuk kívül Mándoki András, a párt gazdasági bizottságának elnöke vesz részt a munkában. Csépe szerint egy hét szükséges míg a bizottság feláll és megkezdi a munkát. A testületben jelen lesz az Állami Vagyonügynökség képviselője is, viszont Szabó Tamás privatizációs miniszter hivatalából senki sem vesz részt a kormánypártok privatizációs fórumának munkájában. Csépe elmondta: be kívánják vonni a 36-os frakciót is az ellenőrzésbe, de még ők sem jelölték ki küldötteiket. A KDNP frakcióvezetője közölte azt is: a kormánypártok privatizációt vizsgáló grémiuma visszamenőleg is vizsgál majd ügyleteket — a tapasztalatok levonása érdekében. De a már lezárult privatizációs ügyleteket nem szeretnének felbontani, hacsak nem derül fény visszaélésekre. Nem kívánjuk „visszaforgatni” a privatizációs folyamatot — fogalmazott Csépe Béla. • Sz. P. BELFÖLD Forró szócsaták zajlottak az ukrán—magyar alapszerződésről. Egy néző a karzatról FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Nem tartja valószínűleg kizárását Csurka István a kedvező pillanatra vár — Egy olyan helyzetben lévő párt, mint az MDF, kizárásokkal semmit sem képes megoldani — jelentette ki a Magyar Hírlapnak Csurka István, aki nem vett részt az eltávolítását célzó kedd esti MDF-frakcióülésen. Csurka késő este érkezett a képviselői irodaházba, s ott lapunknak elmondta: már Körösi Imre kizárását is politikai műhibának tartotta. Jelezte: kíváncsi a kizárási javaslat megszületésének körülményeire, mivel tegnap egészen más gondolatok foglalkoztatták. Ezekről csak annyit ámít el: a fenti szándékokkal éppen ellentétesek. Csurka egyébként nem hiszi, hogy jövő héten megtörténne eltávolítása a pártból. — Mindjárt odamegyek, talán ha megjelenek, egész más lesz a hangulat — fogalmazott, hozzátéve: őt nem lehet olyan lépésekre kényszeríteni, amelyet egyébként nem szándékozik megtenni. Rámutatott: a Magyar Útból erős mozgalmat kíván formálni, akár kizárják, akár nem. —Kizárással sem kényszeríthetnek arra, hogy számomra nem kedvező pillanatban alakítsak pártot — szögezte le. Elekék lépését Csurka meglehetősen elhamarkodottnak ítélte, hangsúlyozva: tegnap éppen hozzá sem szólt a magyar—ukrán alapszerződés vitájához. Ugyanakkor nem tartotta kizáró oknak, hogy a Magyar Út mozgalom titkársága egy, az egyezményt ellenző nyilatkozatot tett közzé. — Nem hiszem, hogy kizárásom megfelelő válaszlépés lenne egy hibás államközi szerződésre — fogalmazott. Csurka István szomorúnak nevezte, hogy pár tucat MDF-képviselő eltávolíthatja frakciótársát, akár a pártból is. • Sz. P. A távközlés-fejlesztési program megvalósításának keretében 1993. május 15-én 0 órától az 5 jegyű vidéki telefonszámok az egész ország területén 6 jegyűre változnak. lo ^ILoi ■°cr °> A változás mindössze annyi, hogy az eddigi ötjegyű hívószámok elé egy 3-ast is kell tárcsázni! Felhívjuk a telefonálók szíves figyelmét arra is, hogy • a telefaxszámok és a Westel rádiótelefon hálózatának hívószámai ugyancsak 6 jegyűek lesznek; • nem változnak meg a telefonszámok azokban a helységekben, ahol már jelenleg is 6 számjegy van; • a 6 számjegyre való áttérés nem érinti a 0-val kezdődő speciális hívószámokat (01,02,03,04,05,07,080,09) sem; • a telexszámok ugyancsak változatlanok; • Pécsett és a hozzá tartozó körzetben - kivételesen -a 3-as előtétszám mellett a 4-es is felhasználásra kerül, így a Pécs II. (és kihelyezett fokozatai: Kökény, Keszü, Mecseknádasd, Komló, Kaposvár II., valamint Barcs telefonközpontokba bekapcsolt előfizetők 4-es előtét számot kapnak. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük! MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ipro HIRDETMÉNY Részvénytársaságunk meghatározott időre bérleti üzemeltetésre kiadja az alábbi üzleteket: Rózsa vendéglő. Bp. VII., Rózsa u. 21. Alapterülete: 141 m2 fszt., 94 m2 pince Bohém kávézó. Bp. VII., Dohány u. 84. Alapterülete: 105 mf fszt., 31 m2 pince Club presszó. Bp. VII., Király u. 91. Alapterülete: 64 m2 fszt. Színház eszpresszó Bp. VII., Wesselényi u. 60. Alapterülete: 101 m2 fszt. Söröző. Bp. VII., Dob u. 89. Alapterülete: 123 m2 fszt., 116 m2 pince Ipszilon eszpresszó. Bp., Rottenbiller u. 37. Alapterülete: 48 m2 fszt. 90 m2 pince Akácfa u. 7. Alapterülete: 400 m2 Károly krt. 5. Alapterülete: 46,3 m2 fszt. Borozó. Bp. VII., Krúdy Gy. u. 19. Alapterülete: 313 m2 pince Bisztrórész. Bp. VII., Orczi út 27. Alapterülete: 68 m2 fszt. 81 m2 pince Ibolya presszó. Bp. Vili., Kálvária tér 19. Alapterülete: 133 m2 fszt. Büfé. Bp. Vili., Práter u. 34. Alapterülete: 119 m2 fszt. 55 m2 pince Ónodi bisztró. Bp. X., Ónodi u. 1. Alapterülete: 215 m2 Szigony büfé. Bp. Vili., Szigony u. 34. Alapterülete: 95 m2 fszt. 38 m2 pince Büfé. Bp. VII., Leonardo da Vinci u. 43. Alapterülete: 89 m2 fszt. 52 m2 pince Virág presszó. Bp. Vili., Vajda P. u. 7. Alapterülete: 66 m2 fszt. Eszpresszó. Bp. Vili., Dankó u. 15. Alapterülete: 78 m2 fszt. Vénbetyár vendéglő. Bp. X., Bihari út 16. Alapterülete: 168 m2 fszt. 19 m2 pince Harmat étterem. Bp. X., Körösi Csoma út 47. Alapterülete: 315 m2 fszt. 174 m2 pince Az alább felsorolt üzletek bérleti jogát értékesítjük, illetve bérleti üzemeltetésre kiadjuk: Bp. VII., István u. 28. Alapterülete: 103 m2 fszt. 36 m2 pince Bp. VII., Thököly út 42. Alapterülete: 202 m2 fszt. Bp. VII., Károly krt. 5. Alapterülete: 207,7 m2 fszt. 71 m2 pince Bp. VIli., József krt. 28. Alapterülete: 217 m2 fszt. 169 m2 pince Bp. Vili., Lujza u. 16. Alapterülete: 96 m1 fszt. Érdeklődni lehet a vállalkozási osztályon, Budapest VII., Nagydiófa u. 8. alatt. Telefon: 121-2480. A pályázatokat 1993. május 14-én 13 óráig lehet benyújtani ugyanezen a címen a titkárságra. A versenytárgyalás előtt a pályázóknak 50 000 Ft bánatpénzt kell a központi pénztárba befizetni. Az összeget a versenytárgyalás végén — kivéve a pályázat nyertesét — visszakapják. A versenytárgyalás 1993. május 18-án (kedd) 9 órakor lesz a Budapest VII., Nagydiófa u. 8. alatti tanácsteremben. 1993. május 5., szerda Az „október 23-ai bizottság” dokumentumait kéri a legfőbb ügyész A legfőbb ügyész levélben kérte az Országgyűlés elnökétől, hogy küldje el az október 23-ai eseményeket vizsgáló parlamenti ellenzéki pártokból álló képviselőcsoport négy volt rendőrtiszttel folytatott meghallgatásának jegyzőkönyvét és dokumentumait — tájékoztatott Mécs Imre szabaddemokrata képviselő. Mécs jelezte, hogy az ehhez történő hozzájárulásról a bizottságnak — a zárt tárgyalás és a titkosítás miatt — szavaznia kell. Mécs szerint nem lenne helyes az ügyészi munkát összekeverni a törvényhozói ágazattal. A Legfőbb Ügyészség szintén meghallgathatja a volt rendőrtiszteket. A csoport tényfeltáró munkájának állásáról elmondta: olyan információkhoz jutottak, amelyek más parlamenti bizottságokat is érintenek, s ezeknek eljuttatták dokumentumaikat. Úgy látszik, még további tanúk meghallgatása vált szükségessé, ezt követően terjesztheti jelentését a csoport a T. Ház elé. Mécs: ellentmondásosan viselkedik a HM Az SZDSZ meglepetéssel fogadta Erdélyi Lajos HM-szóvivő nyilatkozatát, mely szerint a kormány és a honvédelmi tárca nem vesz részt a honvédelmi törvényről folyó hatpárti egyeztetésekben — jelentette ki lapunknak Mécs Imre képviselő. Az SZDSZ honvédelmi szakértője rámutatott: az egyeztetést a minisztérium szervezi és a pártok gyakorlatilag a tárca 15 fős szakértői stábjával tárgyalnak. A hivatalos szóvivői nyilatkozat tehát hamis és helytelen. Mécs elmondta: a szerdai egyeztető ülésen először azt kívánja tisztázni, milyen minőségben ülnek a felek a tárgyalóasztalnál. Ha a szóvivő beállítása igaz, akkor nincs értelme a tárgyalások folytatásának, hiszen így a konzultáció álságos és színjátékszerűvé válik. Ez esetben ugyanis a kormányzatot nem köti semmi, nyilatkozatai pedig nem bírnak kellő súllyal — hangsúlyozta Mécs Imre, aki hozzátette: a konszenzust csak világos, tiszta formák között lehet megteremteni. • Sz. P. Nemzeti tájékoztatási hivatal? Heteken belül elkészül és a parlament külügyi bizottsága elé kerülhet megtárgyalásra a nemzeti tájékoztatási hivatal létrehozásának tervezete — nyilatkozta lapunknak Csapody Miklós MDF-es képviselő, akit a testület bízott meg az új állami szervműködésének kidolgozásával. Csapody a napokban a BBC meghívására egy hetet töltött Londonban. Elmondta: szükséges volna, hogy a BBC minél hamarabb megkapja azt a hazai frekvenciát, amelyet a kormány már kilátásba helyezett a nagy tekintélyű médium számára. Ez a Kárpát-medence magyarságának is nagy segítséget jelenthetne — tette hozzá. A BBC figyelmét felkeltette az MDF-es képviselő a tájékoztatási hivatalról egy hónappal ezelőtt tett javaslata: eszerint olyan koordinatív szervet kellene létrehozni, amely Magyarországot gazdaságilag és történelmileg bemutathatná a világ közvéleményének. A hasonló célú brit intézménynél szerzett tapasztalatok megerősítették elgondolása helyességében Csapodyt. • Sz. P. MTI----------------------------------Göncz Árpád aláírja az önkényuralmi jelképek használatát megtiltó törvényt, és nem fordul az Alkotmánybírósághoz. Az államfő keddi döntéséről Faragó András szóvivő tájékoztatta az MTI munkatársát. A jogszabály a Magyar Közlönyben történő megjelenésével lép hatályba. Göncz Árpád aláírja Az önkormányzatok nyilvánosan döntenek Korrupció nélkül nincs átalakulás? Az Állami Számvevőszék ne csak a minisztériumok által támogatott alapítványok működését vizsgálja, hanem a 20 legnagyobb város (önkormányzat) és a 10 legnagyobb bank által támogatott alapítványokat is — vetette fel a parlament tegnapi ülésén napirend előtt Tóth Sándor (KDNP). Lapunk ellenzéki képviselőket kérdezett erről a kezdeményezésről. Tardos Márton (SZDSZ): Persze, vizsgálják csak. Ne gondolja senki, hogy azért, mert valamiféle politikai disznóságra mutattak rá, a vizsgálat kiszélesítésével a konkrét ügyről el lehet terelni a figyelmet. Az országban sajnálatos módon van korrupció, s ezt ilyen nagy átalakulás közepette nem is lehet elkerülni. Elképzelhető, hogy az önkormányzatoknál is találnak ilyeneket és nemcsak az ÁVÜ- nél, az ÁV Rt.-nél és a minisztériumoknál derítenek fel visszaéléseket. De a nemzeti vagyon politikai jellegű, rosszindulatú használata az önkormányzatoknál nem nagyon fordulhat elő. Ott ugyanis csak kollektív döntéssel lehet például állami pénzt alapítványba vinni. Schiffer János (MSZP): A nyilvánosság természetesen minden alapítvánnyal kapcsoltban jogos igény. Ám amennyire én tudom, az önkormányzatok csak a képviselő-testületek beleegyezésével hozhatnak létre és támogathatnak alapítványokat. Az önkormányzatokat tekintve tehát megvan az a nyilvánosság, amit a kormányalapítványok esetében hiányolunk, s amelynek nyilvánossá tételéhez a kormánypárti többség már kétszer nem járult hozzá. Úgy látszik, valamiféle takargatnivalójuk van. Varga Mihály (Fidesz): Az önkormányzati alapítványoknál részben indokolt a vizsgálat. Azért mondom, hogy csak részben, mert az Állami Számvevőszéknek nincs apparátusa arra, hogy ezt a feladatot elvégezze. Már a 3200 önkormányzat éves költségvetését sem tudják ellenőrizni, csak szúrópróbaszerűen. Először meg kellene kérdezni erről az Állami Számvevőszék elnökét. Természetesen, ha országgyűlési döntés születik a kérdésben, az Állami Számvevőszék ezt is meg fogja vizsgálni, de akkor fontos munkák háttérbe szorulnak. •N. E. Bizalmatlansági indítvány a kisgazda 36-oknál Bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezi Mizsei Béla, a kisgazda 36-ok képviselője Németh Béla ellen, ha nem mond le frakcióvezető-helyettesi tisztéről. Mizsei és a Pártay Tivadar nevével fémjelzett Történelmi Kisgazdapárthoz csatlakozott képviselők többsége úgy véli, megengedhetetlen, hogy a 36-os frakcióban az a Németh Béla legyen a helyettes, aki egyben a Konzervatív Kisgazda- és Polgári Párt elnöke is. Véleményük szerint a frakcióvezető-helyettes posztját arra használja fel, hogy a konzervatív kisgazdák tekintélyét növelje-Németh Béla érdeklődésünkre elmondta: nem mond le frakcióvezető-helyettesi tisztéről, hiszen annak idején a konzervatív kisgazdapárt nem létezett, és képviselőtársai neki személy szerint bizalmat szavaztak. Mint a konzervatív kisgazdapárt elnöke nem viszi be a pártügyeket a frakcióba, és sajnálatosnak tartja, hogy a történelmi kisgazdák ezt teszik. • Cs. I. Volt-e titkosügynök a kisgazdapártban? Torgyán újra vizsgálóbizottság létrehozását sürgeti A rendőrségi önkényuralom kialakulása ellen mindenképpen fel kell lépni, épp ezért elkerülhetetlen, egy olyan parlamenti bizottság felállítása, mely az alkotmányellenes rendőrségi és országgyűlési eljárásokat vizsgálja — jelentette ki Torgyán József a kisgazdák parlamenti sajtótájékoztatóján. Az FKGP elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ő személyesen senkit nem vádol alkotmánysértéssel, pusztán a hozzá, mint képviselőhöz eljuttatott bizonyítékokat terjeszti az országgyűlés elé, immár másodszor. A négy rendőrtiszt és Sarlós Zoltán volt rendőralezredes levelén kívül, egy jegyzőkönyv is bizonyítékul szolgál az alkotmánysértések alátámasztására, állította Torgyán. E jegyzőkönyv szerint a rendőrség egyik magas beosztású tisztje, országgyűlési képviselői segédlettel (Bereczki Vilmos független) adatgyűjtést folytatott a képviselői irodaházban az FKGP ellen. A „nyomozati cselekményt ellátók” a kisgazdapártban elkövetett esetleg gazdasági visszaélésekre próbáltak fényt deríteni. Suha György, az ORFK sajtófőnöke szerkesztőségünkhöz eljuttatta Torgyán József levelét, melyben az FKGP elnöke kifejezetten kéri dr. Pongor Sándor rendőrezredes személyes segítségét az 1992. április 25-ei kisgazdarendezvény lebonyolításához. Mindez cáfolni látszik azt az állítást, hogy Pongor Sándor „titkos ügynökként” tevékenykedett a kisgazda-demonstráció idején az FKGP vezérkarában. • Cs. I.