Magyar Hírlap, 1993. május (26. évfolyam, 101-111. szám)
1993-05-05 / 103. szám
1993. május 5., szerda A délszláv válságban hosszú idő óta az első reménysugár, hogy immár mind a három érintett fél aláírta a boszniai rendezést célzó Vancer Owen-béketervet. Magyarország üdvözli Radovan Karadzic boszniai szerb vezér athéni igenjét, de tisztában vagyunk azzal is, hogy a lépés valódi jelentőségét a boszniai szerb parlament döntése és a terv gyakorlati megvalósítása adja majd meg — közölte szokásos keddi sajtókonferenciáján Herman János. A külügyi szóvivő egyben emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kis-Jugoszlávia ellen hozott szankcióira a döntés nincs hatással, azok egészen addig érvényben maradnak, míg a BT másképp nem dönt. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Külügyminisztérium diplomáciai úton nem tett lépéseket annak a két eltűnt illocskai férfinak az ügyében, akik a múlt hét csütörtökén csigagyűjtésre indultak, és valószínűleg áttévedtek a szomszédos, szerb ellenőrzés alatt álló horvát területre. A szóban forgó terület megszállás alatt áll, s a jogilag egyébként illetékes Horvátországnak nincs lehetősége az eset kivizsgálására, hangsúlyozta a szóvivő. Ha a belgrádi hatóságokhoz fordulnánk információért, az ugyan nem jelentené, hogy elismerjük a joghatóságukat a kérdéses terület felett, de némelyek, akiknek ez érdekük, esetleg így állíthatnák be a dolgot. A határőrség viszont kért tájékoztatást partnerszervezetétől, tette hozzá. Herman János véleménye szerint nincs szó arról, hogy Antall József bármilyen feltételhez kötné találkozóját Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökkel. A kétoldalú kapcsolatokról általában kellene megbeszélést folytatni, nem csupán egy-egy kérdésről, mondta a szóvivő, aki hangsúlyozta azt is, hogy több magas szintű találkozót is tervbe vettek. A lehetőségek és a konkrét ügyek alakulása dönti majd el, melyikre mikor logikus sort keríteni, mondta. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy — miként arról lapunk már hírt adott — három ügyvéd, James Crawford a cambridge-i, Alexandre Charles Kiss a strasbourgi és Pierre-Marie Dupuy, a Párizs II. Egyetem jogászprofesszora képviseli hazánkat a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a bősi kérdés rendezését szolgáló perben. A magyar—ukrán alapszerződés, illetve annak a határok megváltoztathatatlanságát kimondó kitétele körül kialakult vitát a szóvivő nem óhajtotta kommentálni. Mint egy kérdésre válaszolva közölte: országgyűlési polémiával kapcsolatban a Külügyminisztériumnak nem szükséges állást foglalnia. Bejelentette azt is, hogy hazánk elismeri az eritreai népszavazás eredményét, és lépéseket tesz a diplomáciai kapcsolatok felvételére a két ország között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több más országhoz hasonlóan Budapest is elismeri az új állam függetlenségét, erősítette meg válaszul a Magyar Hírlap kérdésére. A szóvivő beszámolt a magyar diplomácia több soron következő eseményéről is. Kelemen András államtitkár — aki egyébként a sajtótájékoztatón beszámolt közelmúltbeli középázsiai körútjáról — május 9—12. között a külügyminisztériumok közötti konzultációk keretében Lengyelországban és Fehéroroszországban tesz látogatást. Minszkben fogadja őt Sztanyiszlav Suskevics államfő is. A Külügyminisztérium másik államtitkára, Martonyi János május 10-én Párizsba utazik. Kétnapos látogatása során — amelyik az első magas szintű magyar megbeszéléssorozat lesz az új francia vezetőkkel — találkozik többek között Alain Juppé külügyminiszterrel, Alain Lamassoure-ral, az európai ügyek miniszterével és Valéry Giscard d’Estaing-nel, az Európa Mozgalom elnökével. Emellett előadást tart a magyarországi változásokról a francia Külügyi Intézetben. • M. Cs. Tárgyalni kell a magyar—szlovák kapcsolatokról Magyarország üdvözli az athéni „igent” Pozsonyi tudósítónktól______ — Szlovákia a lehető legjobb kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, még ha Bős okozott is problémákat az elmúlt időszakban — jelentette ki a szlovák külügyminiszter azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Pozsonyban vendégeskedő román külügyminiszterrel, Theodor Melescanuval folytatott megbeszélései után tartottak meg. Vladimír Meciar azt követően fogadta a román vendéget, hogy hazatért kétnapos ausztriai látogatásáról, és a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a szlovák—magyar alapszerződésben mindenképpen szerepelnie kellene a határok megváltoztathatatlanságáról szóló cikkelynek. Hasonlóan fogalmazott Melescanu is. Véleménye szerint a román parlament semmiképpen sem ratifikálna egy olyan alapszerződést, amely nem rendezi megnyugtató módon a határok kérdését. A román külügyminiszter szerint a szerződésnek része lehet a kisebbségek helyzetére vonatkozó megállapodás is. A magyar–román kapcsolatok az elmúlt időszakban érezhetően javultak, tette hozzá Melescanu. Meciar egyébként Bécsben, az osztrák gazdasági kamara tagjai előtt azt hangoztatta, hogy Szlovákia és Ausztria között nem léteznek megoldatlan történelmi ellentétek. A gazdasági együttműködés területeiről szólva az út- és vasúthálózat fejlesztését, illetve a pozsonyi és a bécsi repülőtér összekapcsolását, továbbá az idegenforgalmat említette meg. Alois Mock külügyminiszter elismeréssel szólt Szlovákiáról, azon három-négy ország közé sorolva a szomszédos államot, amelynek nagy az esélye a gazdasági megújulásra. •S. E. Melescanu Szlovákiában tárgyalt Pozsony is akar határklauzulát MTI A szlovák politika egyik kulcsfeladata kétségtelenül a szlovák—magyar viszony pozitív irányú fejlesztése, bár a Duna túloldalán időnként ezt nem tudatosítják kellőképpen — írta a pozsonyi Sme tegnapi kommentárjában. A lap szerint e viszonynak új mértéket szab a tény, hogy a szlovák államfő és a külügyminiszter egyként kinyilvánította: Szlovákia a NATO teljes jogú tagja szeretne lenni. Magyarország ezek után érthetően olvashat a szomszédos Szlovákia külpolitikai orientációjában, Szlovákia pedig új pozícióból tárgyalhat déli szomszédjával, ami Magyarországot Szlovákia reálisabb értékelésére indíthatná — vélekedik a pozsonyi ellenzéki napilap. Megállapítása szerint a NATO-tagságnak mindkét érintett ország biztonsága szempontjából nagy jelentősége van, a NATO-nak pedig fontos a közép-európai térség biztonsága. Csakhogy a két érintett ország közti — külföldön is gyakran szellőztetett — összeférhetetlenséget olyan esetleges konfliktus forrásaként értékelik, mely egyebek mellett még inkább terheli a NATO-tagság esélyeit. A szlovák—magyar viszony javítása tehát ilyen szempontból is fontos, summázza a kommentár, majd aláhúzza: ebben az összefüggésben, Oroszországhoz való viszonyát tekintve mindkét ország a tűzzel játszik. Oroszország befolyásos politikai köreinek kétségtelenül érdekében áll, hogy visszaszerezzék elveszített közép-európai befolyásukat. A Sme kommentárjának feltételezése szerint Magyarország és Szlovákia később olyan helyzetbe kerülhet, amelyben fel kell tenniük a kérdést: vajon nem macska-egér játékot űznek-e velük? Kifejti, hogy ilyen helyzet akkor állhat elő, ha Oroszország Magyarország felé teljesíti az adósság fejében beígért — Szlovákiát joggal aggasztó — fegyverszállítást, ugyanakkor felajánlja, hogy szavatolja Szlovákia területi sérthetetlenségét. Oroszország nem titkolja, hogy a visegrádi csoport országainak NATO-tagsága nem az érdekei szerint való, s az említett orosz politikai aktivitás kedvezőtlenül befolyásolhatja a szlovák—magyar viszonyt, ami általában nem csak a visegrádi csoport egységére, de a biztonságpolitikára különösképpen rossz hatással lehet — írja a pozsonyi napilap. Pozsonyi ellenzéki lap elemzése „Szlovákia új pozícióból tárgyalhat Budapesttel” A kisebbségtörvény-javaslattal elégedetlenek az érintettek A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztala 1993. május 4- ei ülésén megtárgyalta a kisebbségtörvény általános parlamenti vitájának lezárásával előállt helyzetet. A magyarországi kisebbségek jogainak törvényi szabályozása a hazai kisebbségekre és a többségi magyar társadalomra tartozik — olvasható a kerekasztal nyilatkozatában. A két fél számára kölcsönösen elfogadható és használható törvényt kell alkotni a közös érdekek alapján. Ezért ebben a kérdésben minden külső beavatkozást elutasítunk. A kisebbségi törvény javaslata és az azt módosító hatpárti megállapodás jelenlegi formájában több ponton nem teljesíti a kisebbségek alapvető elvárásait és a közös társadalmi érdekeket, így többek között: " Nem tartjuk demokratikusnak a kisebbségi országos önkormányzatok javasolt választási árpódját.. A törvényjavaslat nem engedi, meg fővárosi szintű önkormányzat megalakítását, továbbá lényeges eltéréseket ír elő a különböző települési viszonyok között élők szavazati jogára. Vit. A törvényjavaslat a kisebbségek alkotmányos önkormányzati jogának gyakorlását legalább két évvel elhalasztja. — A helyi kisebbségi önkormányzatokat alárendeli a települési önkormányzatoknak, ami ellentétes az autonómia elvével. — Nincs anyagi biztosíték a szükséges alapvető kisebbségi oktatási és művelődési intézmények létrejöttére és működtetésére. A kisebbségek kulturális tevékenységét támogató alap javasolt működése megosztaná, szembeállítaná a kisebbségi érdekeket. Az említett hiányosságokat és problémákat kijavíthatónak tartjuk, erre javaslatokat is tettünk, illetve teszünk, amennyiben a parlamenti pártok törekednek az egyetértés elérésére a kisebbségekkel és figyelembe kívánják venni közös érdekeiket. KÜLFÖLD-BELFÖLD Az alapszerződés javíthatná a magyar—szlovák viszonyt Magyarország és Szlovákia között minél előbb meg kellene kötni a három éve hiányzó kétoldalú alapszerződést, amelyben nyilvánvalóan a kulturális érdekek kapnának erősebb hangsúlyt. A két ország népe nem élhet úgy egymás mellett, hogy a jószomszédságot nem fogalmazzák és rögzítik bilaterális egyezmény formájában is — jelentette ki a Magyar Hírlapnak Jakab Róbertné képviselő. A Magyarországi Szlovák Kisebbség közelmúltban leköszönt vezetője, a szocialista párt képviselője úgy vélekedett: ha bármelyik fél információkat akar szerezni kisebbségének helyzetéről, kapcsolatairól, akkor ahhoz az érintett kisebbséget kellene megkérdeznie. Jakabné rámutatott: a szlovák kormány az ottani magyarságtól kérdezze meg, elégedett-e helyzetével. Ne a két kormány állítsa, milyen körülmények között él a két kisebbség, hangsúlyozta a képviselő asszony, aki ezzel részben Meciar szlovák miniszterelnök hétfői bécsi nyilatkozatára is utalt. Jakabné leszögezte: egyszer már szembe kellene nézni azzal a kérdéssel, hogy minden országban az illető kormány felelős saját kisebbsége összes gondjának megoldásáért, ám nem kötheti meg az anyaország jószándékú segítségét sem. Jakabné kifejtette: a szlovák kisebbség gondjai gyakorlatilag nem változtak az elmúlt évben, ám a születendőben lévő magyar kisebbségtörvény kiszélesítheti az esélyeket. Ha ezzel él majd a szlovákság, akkor javulhat helyzete – vélekedett. • Sz. P. Jeszenszky: erősödő balítéletek A magyar—ukrán alapszerződés vitáját a parlament elnapolta, erről kért lapunk véleményt a külügyminisztertől és a külügyi bizottság elnökétől. — Amikor a magyar történelemben a balsors enyhül, akkor a balítéletek erősödnek — ezzel a mondattal kommentálta röviden lapunknak Jeszenszky Géza külügyminiszter a magyar—ukrán alapszerződés ratifikálása előtt lefolyt hosszas és heves vitát, amely aztán a kérdés elnapolásához vezetett. Kovács László, a külügyi bizottság elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak: — Szomorúsággal töltött el, hogy egy ilyen fontos kérdés vitájában ekkora szerepet kaptak az indulatok, és az alantas nacionalista ösztönökre építő népszerűséghajhászás. Akik ilyen szellemben szóltak, elfeledkeztek arról: egy ilyen típusú nemzetközi szerződést két szempontból kell vizsgálni. Az egyik, hogy a szerződés jóváhagyása erősíti vagy gyengíti Magyarország biztonságát, illetve javítja, avagy rontja a kisebbségi sorban élő magyarok helyzetét. E szempontból közelítve a válasz mindkét esetben igen a magyar—ukrán szerződésre. A szerződés elutasítása ezzel szemben gyengítené Magyarország biztonságát, és rontaná a kárpátaljai magyarság helyzetét is — szögezte le a külügyi bizottság elnöke. • Sz. P. Van den Broek kölcsönös megértést szorgalmaz A közép-kelet-európai országok közeledése az Európai Közösséghez a tizenketteknek is érdeke. Tisztázni kell, hogy a gazdasági-politikai tömörülés piacnyitási, befogadási hajlandóságának jelenleg hol vannak a határai s az EK miben hajlandó további erőfeszítéseket tenni — többi között ez volt a célja budapesti megbeszéléseinek, mondotta Hans van den Broek, az Európai Közösség Bizottságának külügyekkel foglalkozó tagja tegnapi sajtóértekezletén. Magyarországot a térség azon államai közé sorolta, amelyek a legmesszebb jutottak a politikai és gazdasági reformok végrehajtásában. Reményét fejezte ki, hogy a közösséggel kötött magyar társulási egyezményt valamennyi tagország ratifikálja. A Bizottság javaslatokat tett a tizenkettek miniszteri tanácsának, hogyan lehetne szorosabb kooperációt kialakítani Közép- és Kelet-Európa államaival, gyorsítani a piacok megnyitását, fejleszteni a politikai párbeszédet; szeretné, ha ezeket az ajánlásokat elfogadnák az EK júniusi koppenhágai csúcsértekezletén. A dán fővárosban rendezendő találkozón a részvevők bizonyára felmérik, meddig jutott a közösség és a közép-kelet-európai régió együttműködése és ebből levonják majd a megfelelő következtetéseket. Van den Broek szerint nincs értelme már most meghatározni, mikor kezdődhetnek a megbeszélések a térségből jelentkező államok EK-csatlakozásáról. Ő maga néhány évben gondolkodik — fűzte hozzá. A tagságra pályázóknak figyelembe kellene venniük, hogy a közösségnek is megvannak a gondjai, erős recesszióval küszködik, a munkanélküliség az integráció megalakítása óta a legmagasabb s a tizenketteknek nemcsak Európa keleti felével kell törődnie. A húsembargóról szólva emlékeztetett rá, hogy a tilalmat tíz ország egyoldalúan léptette életbe, s csak ezt követően jelentették be Brüsszelben a közösségi szintű döntést. Nem járható ez az út, az egységes belső piac alapkövetelménye, hogy a tagállamok ne külön-külön intézkedjenek. Van den Broek annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány mindent megtesz a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók betartásáért. Utalt a Nyugat-európai Unióval kezdett egyeztetésekre, amelyek célja, hogy megoldást találjanak a magyar fenntartásokra: a szankciók betartását ellenőrző rendőrnaszádok a budapesti álláspont szerint csak magyar parancsnokság alatt végezhetik tevékenységüket. Az EK-biztos magyar kormányfővel folytatott megbeszélésén szó volt a délszláv válságról, az oroszországi fejleményekről és a magyar kisebbségek helyzetéről is. Jeszenszky Gézával is elsősorban hazánk, valamint a visegrádi csoport és az EK kapcsolatairól, együttműködéséről tárgyalt a holland vendég. Az EK,,külügyminisztere" reményét fejezte ki, hogy Koppenhágában előreléphetnek az EK és a visegrádi csoport együttműködésében. Érzékeltette: az EK abban érdekelt, hogy kapcsolatait országcsoportokkal folytassa. • K. K. - M. Cs. MAGYAR HÍRLAP II. Erzsébet Magyarországon A kölcsönös előnyök jegyében A királyi pár a fogadási ceremóniát követően rögtön megkezdte ismerkedését a magyar fővárossal. Ennek első állomásaként a brit uralkodó és férje a Budavári Palotánál, a Savoyai-szobor előtti teraszról gyönyörködött Budapest panorámájában. A királynő és a herceg útja ezután a Magyar Nemzeti Galériába vezetett, amelynek előcsarnokában néhány híres magyar festményt tekintettek meg. Innen átsétáltak a Széchényi könyvtárba, ahol a vendéglátók nívós kiállítással kedveskedtek. II. Erzsébet számára különösen szívhezszóló lehetett a kiállított gyűjteménynek magyar származású szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékező része. De minden bizonnyal a korvinák is elnyerték tetszését. A pergő program a könyvtár nagytermében folytatódott, ahol a királyi pár sajtófogadást adott a látogatásáról tudósító brit és magyar újságírók számára. A félórás rendezvény során II. Erzsébet és Fülöp herceg rövid beszélgetéseket folytatott a magyar sajtó képviselőivel. Este a köztársasági elnök és felesége a Parlament Vadász termében díszvacsorát adott II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg tiszteletére. Erre a magyar politikai élet vezető személyiségei, a pártok irányítói, a legjelentősebb egyházak, felekezetek vezetői és Budapest főpolgármestere kaptak meghívást. A díszvacsorán II. Erzsébet tiszteletére elmondott pohárköszöntőjében Göncz Árpád rendkívüli jelentőségűnek nevezte a brit uralkodó látogatását. A köztársasági elnök rövid ismertetést adott arról az útról, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta megtett. Ezt taglalva hangsúlyozta: hazánk erőfeszítései elsősorban nem arra irányulnak, hogy a fejlett demokráciák felkaroljanak bennünket. Inkább azt szeretnénk, hogy a kölcsönös előnyök bázisán szilárduljanak meg a kapcsolataink. A köztársasági elnök szólt arról is, hogy milyen közös vonások, párhuzamok lelhetők fel a két ország történelmében. A királynő válaszában elmondta, nemcsak a rokoni kapcsolatok okán, de tágabb értelemben is különleges pillanatnak tartja, hogy eljöhetett Budapestre. Beszédében megemlékezett a brit—magyar kapcsolatok néhány kiemelkedő múlt- és jelenbéli eseményéről, majd Nagy-Britannia további támogatásáról biztosította Magyarországot. „Örömmel várjuk azt a nem távoli időpontot, amikor Magyarország az Európai Közösség tagja lesz” — mondta. II. Erzsébet mai programjának legfigyelemreméltóbb részeként beszédet mond a magyar Országgyűlésben. • Gy. Z. A londoni sajtó a királynő budapesti látogatásáról A kapcsolatok megkoronázása Londoni tudósítónktól A II. Erzsébet királynőt Magyarországra kísérő brit újságírók megkezdték Budapest felfedezését. Az elsők között Robert Hardman, a The Daily Telegraph munkatársa küldött haza képes riportot. Említi a Várban tartandó tavaszi bált, amelyet Windischgrätz Katalin elnöklete alatt jótékony célra szerveznek — 1300 dolláros belépődíjakkal. 200 ezer dolláros bevételre számítanak, amit a Vöröskereszt kap meg. A riport szerint magyar arisztokraták a világ minden részéről készülnek a bálra, Habsburg Géza főherceg is ott lesz. Remélik, hogy szót válthatnak a két díszvendéggel, Göncz Árpáddal és Antall Józseffel. Hardman megkérdezte Teleki Pált, ott lesz-e az arisztokratabálon? Az Állami Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója azt válaszolta, hogy nem, hiszen az ország nem olyan időket él, amikor helyénvaló a vagyon fitogtatása. Megszólaltatja a riport Ungvári Tamás írót is, aki szerint az ország örömmel látja vendégül az angol királynőt. „Bár a magyaroknak sok bajuk volt királyaikkal, lelkük mélyén jórészt monarchisták, főleg, ha az angol uralkodóról van szó” — mondta. Sárközi Mátyás MTI II. Erzsébet magyarországi fogadtatása jelzi, hogy Magyarország Nyugat-Európában képzeli el jövőjét, habár ingatag gazdasága még sokáig nem teszi alkalmassá a teljes jogú EK- tagságra — írta a The Times című brit lap keddi számában Alan Hamilton tudósító. Hozzátette: a látogatás a kitűnő brit—magyar kapcsolatok megkoronázása, és jelzi a brit és a közös piaci szándékot, hogy legalább társult tagként üdvözöljék Magyarországot a nyugat-európai klubban. Az újság beszámolt arról, hogy Németország keleti részétől eltekintve ez az első királynői látogatás az egykori Varsói Szerződés egyik volt tagállamában, és az uralkodó parlamenti beszéde ugyancsak rendkívüli esemény lesz. A királynő sztároknak kijáró fogadtatásban részesül a történelmileg monarchista magyarok részéről — írta a tudósító. Megjegyezte: a királynő semmit sem fog látni a Magyarországot most legjobban aggasztó jugoszláv menekültproblémából. A The Daily Telegraph Budapestre küldött munkatársa, Robert Hardman azt írta a lap keddi számában, hogy Magyarországon a királynőt sajátjuknak tekintik, mivel a sajtó bőven taglalta, hogy Mária királyné nagyanyja, Rhédey Claudia grófnő magyar volt. Ettől azonban II. Erzsébet csak egy tizenhatod részben magyar, és a grófnő erdélyi otthona ma egyébként is Romániában van — olvasható a The Daily Telegraphban. Az újság idézte Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövetet, aki szerint a látogatás kinyilvánítása annak, hogy Magyarország megtette a kommunizmustól a többpártrendszer felé vezető út rá eső részét, és bátorítás az üzleti világ számára is. John Birch, budapesti brit nagykövet így nyilatkozott: Nagy-Britannia Magyarország kommunizmusból való kiemelkedését közös kihívásnak és közös feladatnak tekinti. Egyes magyar politikusok panaszkodtak, miért látogat a királynő Budapest egyik legszegényebb körzetében egy hajléktalanotthonba. A királynő mindig szereti megtekinteni a jótékonysági szervezetek munkáját — mondta a brit lapnak egy buda-pesti brit követségi alkalmazott. A The Daily Telegraph megjegyezte azt is, hogy a királynő a Béla király úton fog lakni, a szovjet blokkbeli előkelőségek használta állami vendégházban. A magyar—brit kapcsolatok fejlesztése a cél Európai életforma — Budapesten Fülöp edinburghi herceg a díszvendége és fővédnöke a tegnap nyílt European Lifestyle (Európai életforma) című — Közép-Európában elsőként megrendezett — kiállításnak. A közgazdaságtudományi egyetemen látható kiállítást rendező North Bank Publishing Ltd. vezetői olyan átfogó rendezvényre törekednek, amely ösztönzi és hatékonyabbá teszi a piackutatást, s egyben a fogyasztói cikkek kereskedelmét is. Andorka Rudolf, a közgazdaságtudományi egyetem rektora, a rendezvény házigazdája megnyitójában hangsúlyozta: Magyarországnak az európai csatlakozás a célja, s ehhez elengedhetetlen a modern piackutatás s az üzleti kapcsolatok szélesítése, s nem utolsósorban az üzlet világában is oly fontos ötletesség, kreativitás. A kiállításon 109 cég képviselteti magát, s a legkülönfélébb árubemutatók mellett megtalálhatóak a kereskedelmi szervezés, valamint a kereskedői rendszer szakértőcsoportjai is. Duncan Taylor, a brit nagykövetség kereskedelmi tanácsosa elmondta: elsősorban az új technológiák meghonosítása a cél, s ebben a törekvésben az angol beruházók igyekeznek minél nagyobb segítséget nyújtani Magyarország számára. Az angol szándékot bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben 500 millió dollárra tehető a brit—magyar kereskedelmi forgalom értéke, amely ez évben már 33 százalékkal nőtt. • B.J. Védelmi találkozó (MTI) A Hadiipari Hivatal elnökével, László Jenő címzetes államtitkárral találkozott kedden délelőtt a Bundestag védelmi bizottságának elnöke. Fritz Wittmann a magyar Országgyűlés honvédelmi bizottságának meghívására hétfőn érkezett kétnapos magyarországi látogatásra. Fritz Wittmann többek között arról beszélt, hogy Németországban csökkenteni kívánják a hadiipari termelést. Elmondta azt is, hogy országában szigorú Magyar híradó exporttörvények szabályozzák a haditechnikai exportot. Tájékoztatást adott arról is, hogy hamarosan megkezdődhet a volt NDK néphadseregének készletéből Magyarország számára felajánlott alkatrészek és különféle eszközök szállítása. Az MTI információja szerint egy esetleges hadiipari kooperációról nem volt szó. Képviselők Brüsszelben (MTI) Fodor Gábornak, a testület elnökének vezetésével kedden Brüsszelbe utazott az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége. A „Parlament és a kisebbségvédelem a multikulturális társadalomban” címmel ott rendezendő konferencián vesz részt. Nyári szabadságon a Legfelsőbb Bíróság (MTI) A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai — a soron kívüli ügyek kivételével — július 5-étől augusztus 22-éig nem tárgyalnak. Erről a Legfelsőbb Bíróság elnöke intézkedett.