Magyar Hírlap, 1993. május (26. évfolyam, 101-111. szám)

1993-05-05 / 103. szám

1993. május 5., szerda A délszláv válságban hosszú idő óta az első reménysugár, hogy immár mind a három érin­tett fél aláírta a boszniai rende­zést célzó Vancer Owen-béke­­tervet. Magyarország üdvözli Radovan Karadzic boszniai szerb vezér athéni igenjét, de tisztában vagyunk azzal is, hogy a lépés valódi jelentőségét a boszniai szerb parlament dön­tése és a terv gyakorlati megva­lósítása adja majd meg — kö­zölte szokásos keddi sajtókon­ferenciáján Herman János. A külügyi szóvivő egyben emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kis-Jugoszlávia ellen hozott szankcióira a döntés nincs ha­tással, azok egészen addig ér­vényben maradnak, míg a BT másképp nem dönt. Egy kérdésre válaszolva el­mondta, hogy a Külügyminisz­térium diplomáciai úton nem tett lépéseket annak a két eltűnt illocskai férfinak az ügyében, akik a múlt hét csütörtökén csi­gagyűjtésre indultak, és valószí­nűleg áttévedtek a szomszédos, szerb ellenőrzés alatt álló horvát területre. A szóban forgó terület megszállás alatt áll, s a jogilag egyébként illetékes Horvátor­szágnak nincs lehetősége az eset kivizsgálására, hangsúlyoz­ta a szóvivő. Ha a belgrádi ha­tóságokhoz fordulnánk informá­cióért, az ugyan nem jelentené, hogy elismerjük a joghatóságu­kat a kérdéses terület felett, de némelyek, akiknek ez érdekük, esetleg így állíthatnák be a dol­got. A határőrség viszont kért tájékoztatást partnerszervezeté­től, tette hozzá. Herman János véleménye szerint nincs szó arról, hogy Antall József bármilyen feltétel­hez kötné találkozóját Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök­kel. A kétoldalú kapcsolatokról általában kellene megbeszélést folytatni, nem csupán egy-egy kérdésről, mondta a szóvivő, aki hangsúlyozta azt is, hogy több magas szintű találkozót is tervbe vettek. A lehetőségek és a konkrét ügyek alakulása dönti majd el, melyikre mikor logikus sort keríteni, mondta. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy — miként arról lapunk már hírt adott — három ügyvéd, James Crawford a cambridge-i, Ale­xandre Charles Kiss a stras­­bourgi és Pierre-Marie Dupuy, a Párizs II. Egyetem jogászpro­fesszora képviseli hazánkat a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a bősi kérdés rendezését szolgá­ló perben. A magyar—ukrán alapszer­ződés, illetve annak a határok megváltoztathatatlanságát ki­mondó kitétele körül kialakult vitát a szóvivő nem óhajtotta kommentálni. Mint egy kérdés­re válaszolva közölte: ország­­gyűlési polémiával kapcsolat­ban a Külügyminisztériumnak nem szükséges állást foglalnia. Bejelentette azt is, hogy ha­zánk elismeri az eritreai népsza­vazás eredményét, és lépéseket tesz a diplomáciai kapcsolatok felvételére a két ország között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több más országhoz ha­sonlóan Budapest is elismeri az új állam függetlenségét, erősí­tette meg válaszul a Magyar Hírlap kérdésére. A szóvivő beszámolt a ma­gyar diplomácia több soron kö­vetkező eseményéről is. Kele­men András államtitkár — aki egyébként a sajtótájékoztatón beszámolt közelmúltbeli közép­ázsiai körútjáról — május 9—12. között a külügyminiszté­riumok közötti konzultációk ke­retében Lengyelországban és Fehéroroszországban tesz láto­gatást. Minszkben fogadja őt Sztanyiszlav Suskevics államfő is. A Külügyminisztérium má­sik államtitkára, Martonyi János május 10-én Párizsba utazik. Kétnapos látogatása során — amelyik az első magas szintű magyar megbeszéléssorozat lesz az új francia vezetőkkel — találkozik többek között Alain Juppé külügyminiszterrel, Alain Lamassoure-ral, az európai ügyek miniszterével és Valéry Giscard d’Estaing-nel, az Euró­pa Mozgalom elnökével. Emel­lett előadást tart a magyarorszá­gi változásokról a francia Kül­ügyi Intézetben. • M. Cs. Tárgyalni kell a magyar—szlovák kapcsolatokról Magyarország üdvözli az athéni „igent” Pozsonyi tudósítónktól______ — Szlovákia a lehető legjobb kapcsolatokra törekszik Ma­gyarországgal, még ha Bős oko­zott is problémákat az elmúlt időszakban — jelentette ki a szlovák külügyminiszter azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ame­lyet a Pozsonyban vendégeske­dő román külügyminiszterrel, Theodor Melescanuval folyta­tott megbeszélései után tartot­tak meg. Vladimír Meciar azt követően fogadta a román vendéget, hogy hazatért kétnapos ausztriai láto­gatásáról, és a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a szlo­vák—magyar alapszerződésben mindenképpen szerepelnie kelle­ne a határok megváltoztathatat­­lanságáról szóló cikkelynek. Hasonlóan fogalmazott Me­lescanu is. Véleménye szerint a román parlament semmiképpen sem ratifikálna egy olyan alap­­szerződést, amely nem rendezi megnyugtató módon a határok kérdését. A román külügymi­niszter szerint a szerződésnek része lehet a kisebbségek hely­zetére vonatkozó megállapodás is. A magyar–román kapcsola­tok az elmúlt időszakban érez­hetően javultak, tette hozzá Me­lescanu. Meciar egyébként Bécsben, az osztrák gazdasági kamara tagjai előtt azt hangoztatta, hogy Szlovákia és Ausztria között nem léteznek megoldatlan törté­nelmi ellentétek. A gazdasági e­gyüttműködés területeiről szól­va az út- és vasúthálózat fejlesz­tését, illetve a pozsonyi és a bé­csi repülőtér összekapcsolását, továbbá az idegenforgalmat em­lítette meg. Alois Mock külügy­miniszter elismeréssel szólt Szlovákiáról, azon három-négy ország közé sorolva a szomszé­dos államot, amelynek nagy az esélye a gazdasági megújulásra. •S. E. Melescanu Szlovákiában tárgyalt Pozsony is akar határklauzulát MTI A szlovák politika egyik kulcsfeladata kétségtelenül a szlovák—magyar viszony pozi­tív irányú fejlesztése, bár a Du­na túloldalán időnként ezt nem tudatosítják kellőképpen — írta a pozsonyi Sme tegnapi kom­mentárjában. A lap szerint e vi­szonynak új mértéket szab a tény, hogy a szlovák államfő és a külügyminiszter egyként kinyilvánította: Szlovákia a NATO teljes jogú tagja szeretne lenni. Magyarország ezek után érthetően olvashat a szomszé­dos Szlovákia külpolitikai orientációjában, Szlovákia pe­dig új pozícióból tárgyalhat déli szomszédjával, ami Magyaror­szágot Szlovákia reálisabb érté­kelésére indíthatná — vélekedik a pozsonyi ellenzéki napilap. Megállapítása szerint a NATO-tagságnak mindkét érin­tett ország biztonsága szempont­jából nagy jelentősége van, a NATO-nak pedig fontos a kö­zép-európai térség biztonsága. Csakhogy a két érintett ország közti — külföldön is gyakran szellőztetett — összeférhetetlen­séget olyan esetleges konfliktus forrásaként értékelik, mely egyebek mellett még inkább ter­heli a NATO-tagság esélyeit. A szlovák—magyar viszony javí­tása tehát ilyen szempontból is fontos, summázza a kommentár, majd aláhúzza: ebben az össze­függésben, Oroszországhoz való viszonyát tekintve mindkét or­szág a tűzzel játszik. Oroszor­szág befolyásos politikai körei­nek kétségtelenül érdekében áll, hogy visszaszerezzék elveszített közép-európai befolyásukat. A Sme kommentárjának felté­telezése szerint Magyarország és Szlovákia később olyan helyzet­be kerülhet, amelyben fel kell tenniük a kérdést: vajon nem macska-egér játékot űznek-e ve­lük? Kifejti, hogy ilyen helyzet akkor állhat elő, ha Oroszország Magyarország felé teljesíti az adósság fejében beígért — Szlo­vákiát joggal aggasztó — fegy­verszállítást, ugyanakkor fel­ajánlja, hogy szavatolja Szlová­kia területi sérthetetlenségét. Oroszország nem titkolja, hogy a visegrádi csoport országainak NATO-tagsága nem az érdekei szerint való, s az említett orosz politikai aktivitás kedvezőtlenül befolyásolhatja a szlovák—ma­gyar viszonyt, ami általában nem csak a visegrádi csoport egysé­gére, de a biztonságpolitikára különösképpen rossz hatással le­het — írja a pozsonyi napilap. Pozsonyi ellenzéki lap elemzése „Szlovákia új pozícióból tárgyalhat Budapesttel” A kisebbségtörvény-javaslattal elégedetlenek az érintettek A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerekasztala 1993. május 4- ei ülésén megtárgyalta a kisebbségtörvény általános parlamenti vitájának lezárásá­val előállt helyzetet. A magyarországi kisebbségek jogainak törvényi szabályozása a hazai kisebbsé­gekre és a többségi magyar társadalomra tartozik — olvasható a kerekasztal nyilat­kozatában. A két fél számára kölcsönösen elfogadható és használható törvényt kell alkotni a közös érdekek alapján. Ezért ebben a kérdésben minden külső beavatko­zást elutasítunk. A kisebbségi törvény javaslata és az azt módosító hatpárti megállapodás jelenle­gi formájában több ponton nem teljesíti a kisebbségek alapvető elvárásait és a közös társadalmi érdekeket, így többek között: " Nem tartjuk demokratikusnak a kisebbségi országos önkormányzatok java­solt v­álasztási árpódját.. A törvényjavaslat nem engedi, meg fővárosi szintű önkor­mányzat megalakítását, továbbá lényeges eltéréseket ír elő a különböző települési viszonyok között élők szavazati jogára. V­­i­t. A törvényjavaslat a kisebbségek alkotmányos önkormányzati jogának gya­korlását legalább két évvel elhalasztja. — A helyi kisebbségi önkormányzatokat alárendeli a települési önkormányza­toknak, ami ellentétes az autonómia elvével. — Nincs anyagi biztosíték a szükséges alapvető kisebbségi oktatási és művelő­dési intézmények létrejöttére és működtetésére.­­ A kisebbségek kulturális tevékenységét támogató alap javasolt működése megosztaná, szembeállítaná a kisebbségi érdekeket. Az említett hiányosságokat és problémákat kijavíthatónak tartjuk, erre javaslato­kat is tettünk, illetve teszünk, amennyiben a parlamenti pártok törekednek az egye­tértés elérésére a kisebbségekkel és figyelembe kívánják venni közös érdekeiket. KÜLFÖLD-BELFÖLD Az alapszerződés javíthatná a magyar—szlovák viszonyt Magyarország és Szlovákia között minél előbb meg kellene kötni a három éve hiányzó két­oldalú alapszerződést, amely­ben nyilvánvalóan a kulturális érdekek kapnának erősebb hangsúlyt. A két ország népe nem élhet úgy egymás mellett, hogy a jószomszédságot nem fogalmazzák és rögzítik bilate­rális egyezmény formájában is — jelentette ki a Magyar Hír­lapnak Jakab Róbertné képvi­selő. A Magyarországi Szlovák Kisebbség közelmúltban lekö­szönt vezetője, a szocialista párt képviselője úgy vélekedett: ha bármelyik fél információkat akar szerezni kisebbségének helyzetéről, kapcsolatairól, ak­kor ahhoz az érintett kisebbséget kellene megkérdeznie. Jakabné rámutatott: a szlovák kormány az ottani magyarságtól kérdezze meg, elégedett-e helyzetével. Ne a két kormány állítsa, milyen körülmények között él a két ki­sebbség, hangsúlyozta a képvi­selő asszony, aki ezzel részben Meciar szlovák miniszterelnök hétfői bécsi nyilatkozatára is utalt. Jakabné leszögezte: egy­szer már szembe kellene nézni azzal a kérdéssel, hogy minden országban az illető kormány fe­lelős saját kisebbsége összes gondjának megoldásáért, ám nem kötheti meg az anyaország jószándékú segítségét sem. Ja­kabné kifejtette: a szlovák ki­sebbség gondjai gyakorlatilag nem változtak az elmúlt évben, ám a születendőben lévő magyar kisebbségtörvény kiszélesítheti az esélyeket. Ha ezzel él majd a szlovákság, akkor javulhat hely­zete – vélekedett. • Sz. P. Jeszenszky: erősödő balítéletek A magyar—ukrán alap­­szerződés vitáját a parlament elnapolta, erről kért lapunk véleményt a külügyminiszter­től és a külügyi bizottság elnö­kétől. — Amikor a magyar történe­lemben a balsors enyhül, akkor a balítéletek erősödnek — ezzel a mondattal kommentálta rövi­den lapunknak Jeszenszky Géza külügyminiszter a magyar—uk­rán alapszerződés ratifikálása előtt lefolyt hosszas és heves vi­tát, amely aztán a kérdés elna­polásához vezetett. Kovács László, a külügyi bizottság elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott a Magyar Hír­lapnak: — Szomorúsággal töl­tött el, hogy egy ilyen fontos kérdés vitájában ekkora szere­pet kaptak az indulatok, és az alantas nacionalista ösztönökre építő népszerűséghajhászás. Akik ilyen szellemben szóltak, elfeledkeztek arról: egy ilyen típusú nemzetközi szerződést két szempontból kell vizsgálni. Az egyik, hogy a szerződés jó­váhagyása erősíti vagy gyengí­ti Magyarország biztonságát, illetve javítja, avagy rontja a kisebbségi sorban élő magya­rok helyzetét. E szempontból közelítve a válasz mindkét esetben igen a magyar—ukrán szerződésre. A szerződés elu­tasítása ezzel szemben gyengí­tené Magyarország biztonsá­gát, és rontaná a kárpátaljai magyarság helyzetét is — szö­gezte le a külügyi bizottság el­nöke. • Sz. P. Van den Broek kölcsönös megértést szorgalmaz A közép-kelet-európai or­szágok közeledése az Európai Közösséghez a tizenketteknek is érdeke. Tisztázni kell, hogy a gazdasági-politikai tömörü­lés piacnyitási, befogadási hajlandóságának jelenleg hol vannak a határai s az EK mi­ben hajlandó további erőfeszí­téseket tenni — többi között ez volt a célja budapesti meg­beszéléseinek, mondotta Hans van den Broek, az Európai Közösség Bizottságának kül­­ügyekkel foglalkozó tagja teg­napi sajtóértekezletén. Magyarországot a térség azon államai közé sorolta, ame­lyek a legmesszebb jutottak a politikai és gazdasági reformok végrehajtásában. Reményét fe­jezte ki, hogy a közösséggel kö­tött magyar társulási egyez­ményt valamennyi tagország ra­tifikálja. A Bizottság javaslato­kat tett a tizenkettek miniszteri tanácsának, hogyan lehetne szo­rosabb kooperációt kialakítani Közép- és Kelet-Európa álla­maival, gyorsítani a piacok megnyitását, fejleszteni a politi­kai párbeszédet; szeretné, ha ezeket az ajánlásokat elfogad­nák az EK júniusi koppenhágai csúcsértekezletén. A dán fővárosban rendezen­dő találkozón a részvevők bizo­nyára felmérik, meddig jutott a közösség és a közép-kelet-euró­­pai régió együttműködése és eb­ből levonják majd a megfelelő következtetéseket. Van den Broek szerint nincs értelme már most meghatározni, mikor kez­dődhetnek a megbeszélések a térségből jelentkező államok EK-csatlakozásáról. Ő maga né­hány évben gondolkodik — fűzte hozzá. A tagságra pályá­zóknak figyelembe kellene ven­niük, hogy a közösségnek is megvannak a gondjai, erős re­­cesszióval küszködik, a munka­­nélküliség az integráció meg­alakítása óta a legmagasabb s a tizenketteknek nemcsak Európa keleti felével kell törődnie. A húsembargóról szólva emlé­keztetett rá, hogy a tilalmat tíz or­szág egyoldalúan léptette életbe, s csak ezt követően jelentették be Brüsszelben a közösségi szintű döntést. Nem járható ez az út, az egységes belső piac alapkövetel­ménye, hogy a tagállamok ne kü­­lön-külön intézkedjenek. Van den Broek annak a véle­ményének adott hangot, hogy a magyar kormány mindent meg­tesz a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók betartásáért. Utalt a Nyugat-európai Unióval kezdett egyeztetésekre, amelyek célja, hogy megoldást találjanak a magyar fenntartásokra: a szank­ciók betartását ellenőrző rendőr­naszádok a budapesti álláspont szerint csak magyar parancs­nokság alatt végezhetik tevé­kenységüket. Az EK-biztos magyar kor­mányfővel folytatott megbeszé­lésén szó volt a délszláv válság­ról, az oroszországi fejlemények­ről és a magyar kisebbségek helyzetéről is. Jeszenszky Gézá­val is elsősorban hazánk, vala­mint a visegrádi csoport és az EK kapcsolatairól, együttműködésé­ről tárgyalt a holland vendég. Az EK,,külügyminisztere" reményét fejezte ki, hogy Koppenhágában előreléphetnek az EK és a viseg­rádi csoport együttműködésében. Érzékeltette: az EK abban érde­kelt, hogy kapcsolatait ország­csoportokkal folytassa. • K. K. - M. Cs. MAGYAR HÍRLAP II. Erzsébet Magyarországon A kölcsönös előnyök jegyében A királyi pár a fogadási cere­móniát követően rögtön meg­kezdte ismerkedését a magyar fővárossal. Ennek első állomása­ként a brit uralkodó és férje a Bu­davári Palotánál, a Savoyai-szo­­bor előtti teraszról gyönyörkö­dött Budapest panorámájában. A királynő és a herceg útja ezután a Magyar Nemzeti Galériába veze­tett, amelynek előcsarnokában néhány híres magyar­ festményt tekintettek meg. Innen átsétáltak a Széchényi könyvtárba, ahol a vendéglátók nívós kiállítással kedveskedtek. II. Erzsébet szá­mára különösen szívhezszóló le­hetett a kiállított gyűjteménynek magyar származású szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékező ré­sze. De minden bizonnyal a kor­vinák is elnyerték tetszését. A pergő program a könyvtár nagytermében folytatódott, ahol a királyi pár sajtófogadást adott a látogatásáról tudósító brit és magyar újságírók számára. A félórás rendezvény során II. Er­zsébet és Fülöp herceg rövid beszélgetéseket folytatott a ma­gyar sajtó képviselőivel. Este a köztársasági elnök és felesége a Parlament Vadász termében díszvacsorát adott II. Erzsébet királynő és Fülöp her­ceg tiszteletére. Erre a magyar politikai élet vezető személyi­ségei, a pártok irányítói, a legje­lentősebb egyházak, felekezetek vezetői és Budapest főpolgár­mestere kaptak meghívást. A díszvacsorán II. Erzsébet tiszteletére elmondott pohárkö­szöntőjében Göncz Árpád rendkí­vüli jelentőségűnek nevezte a brit uralkodó látogatását. A köztársa­sági elnök rövid ismertetést adott arról az útról, amelyet Magyaror­szág a rendszerváltás óta megtett. Ezt taglalva hangsúlyozta: ha­zánk erőfeszítései elsősorban nem arra irányulnak, hogy a fej­lett demokráciák felkaroljanak bennünket. Inkább azt szeret­nénk, hogy a kölcsönös előnyök bázisán szilárduljanak meg a kap­csolataink. A köztársasági elnök szólt arról is, hogy milyen közös vonások, párhuzamok lelhetők fel a két ország történelmében. A királynő válaszában el­mondta, nemcsak a rokoni kap­csolatok okán, de tágabb érte­lemben is különleges pillanat­nak tartja, hogy eljöhetett Buda­pestre. Beszédében megemléke­zett a brit—magyar kapcsolatok néhány kiemelkedő múlt- és je­lenbéli eseményéről, majd Nagy-Britannia további támo­gatásáról biztosította Magyaror­szágot. „Örömmel várjuk azt a nem távoli időpontot, amikor Magyarország az Európai Kö­zösség tagja lesz” — mondta. II. Erzsébet mai programjá­nak legfigyelemreméltóbb ré­szeként beszédet mond a ma­gyar Országgyűlésben. • Gy. Z. A londoni sajtó a királynő budapesti látogatásáról A kapcsolatok megkoronázása Londoni tudósítónktól A II. Erzsébet királynőt Ma­gyarországra kísérő brit újság­írók megkezdték Budapest felfe­dezését. Az elsők között Robert Hardman, a The Daily Teleg­raph munkatársa küldött haza képes riportot. Említi a Várban tartandó tavaszi bált, amelyet Windischgrätz Katalin elnöklete alatt jótékony célra szerveznek — 1300 dolláros belépődíjakkal. 200 ezer dolláros bevételre szá­mítanak, amit a Vöröskereszt kap meg. A riport szerint ma­gyar arisztokraták a világ min­den részéről készülnek a bálra, Habsburg Géza főherceg is ott lesz. Remélik, hogy szót válthat­nak a két díszvendéggel, Göncz Árpáddal és Antall Józseffel. Hardman megkérdezte Teleki Pált, ott lesz-e az arisztokratabá­lon? Az Állami Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója azt vá­laszolta, hogy nem, hiszen az or­szág nem olyan időket él, amikor helyénvaló a vagyon fitogtatása. Megszólaltatja a riport Ungvári Tamás írót is, aki szerint az or­szág örömmel látja vendégül az angol királynőt. „Bár a magya­roknak sok bajuk volt királyaik­kal, lelkük mélyén jórészt mo­­narchisták, főleg, ha az angol uralkodóról van szó” — mondta.­ ­ Sárközi Mátyás MTI II. Erzsébet magyarországi fogadtatása jelzi, hogy Magyar­­ország Nyugat-Európában kép­zeli el jövőjét, habár ingatag gazdasága még sokáig nem te­szi alkalmassá a teljes jogú EK- tagságra — írta a The Times cí­mű brit lap keddi számában Alan Hamilton tudósító. Hozzá­tette: a látogatás a kitűnő brit—magyar kapcsolatok meg­koronázása, és jelzi a brit és a közös piaci szándékot, hogy legalább társult tagként üdvö­zöljék Magyarországot a nyu­gat-európai klubban. Az újság beszámolt arról, hogy Németország keleti ré­szétől eltekintve ez az első ki­rálynői látogatás az egykori Varsói Szerződés egyik volt tagállamában, és az uralkodó parlamenti beszéde ugyancsak rendkívüli esemény lesz. A ki­rálynő sztároknak kijáró fo­gadtatásban részesül a törté­nelmileg monarchista magya­rok részéről — írta a tudósító. Megjegyezte: a királynő sem­mit sem fog látni a Magyaror­szágot most legjobban aggasz­tó jugoszláv menekültproblé­mából. A The Daily Telegraph Buda­pestre küldött munkatársa, Ro­bert Hardman azt írta a lap ked­di számában, hogy Magyaror­szágon a királynőt sajátjuknak tekintik, mivel a sajtó bőven taglalta, hogy Mária királyné nagyanyja, Rhédey Claudia grófnő magyar volt. Ettől azon­ban II. Erzsébet csak egy­ tizen­­hatod részben magyar, és a gróf­nő erdélyi otthona ma egyébként is Romániában van — olvasható a The Daily Telegraphban. Az újság idézte Antalpéter Ti­bor londoni magyar nagyköve­tet, aki szerint a látogatás kinyil­vánítása annak, hogy Magyaror­szág megtette a kommunizmus­tól a többpártrendszer felé veze­tő út rá eső részét, és bátorítás az üzleti világ számára is. John Birch, budapesti brit nagykövet így nyilatkozott: Nagy-Britannia Magyarország kommunizmusból való kiemel­kedését közös kihívásnak és közös feladatnak tekinti. Egyes magyar politikusok panaszkod­tak, miért látogat a királynő Budapest egyik legszegényebb körzetében egy hajléktalan­­otthonba. A királynő mindig szereti megtekinteni a jótékonysági szervezetek munkáját — mondta a brit lapnak egy buda-­­­pesti brit követségi alkalma­zott. A The Daily Telegraph megjegyezte azt is, hogy a ki­rálynő a Béla király úton fog lakni, a szovjet blokkbeli elő­kelőségek használta állami vendégházban. A magyar—brit kapcsolatok fejlesztése a cél Európai életforma — Budapesten Fülöp edinburghi herceg a díszvendége és fővédnöke a teg­­nap nyílt European Lifestyle (Európai életforma) című — Közép-Európában elsőként megrendezett — kiállításnak. A közgazdaságtudományi egyete­men látható kiállítást rendező North Bank Publishing Ltd. ve­zetői olyan átfogó rendezvényre törekednek, amely ösztönzi és hatékonyabbá teszi a piackuta­tást, s egyben a fogyasztói cik­kek kereskedelmét is. Andorka Rudolf, a közgazdaságtudomá­nyi egyetem rektora, a rendez­vény házigazdája megnyitójában hangsúlyozta: Magyarországnak az európai csatlakozás a célja, s ehhez elengedhetetlen a modern piackutatás s az üzleti kapcsola­tok szélesítése, s nem utolsósor­ban az üzlet világában is oly fontos ötletesség, kreativitás. A kiállításon 109 cég képvi­selteti magát, s a legkülönfélébb árubemutatók mellett megtalál­hatóak a kereskedelmi szerve­zés, valamint a kereskedői rend­szer szakértőcsoportjai is. Duncan Taylor, a brit nagykö­vetség kereskedelmi tanácsosa el­mondta: elsősorban az új techno­lógiák meghonosítása a cél, s eb­ben a törekvésben az angol beru­házók igyekeznek minél nagyobb segítséget nyújtani Magyarország számára. Az angol szándékot bi­zonyítja, hogy az elmúlt eszten­dőben 500 millió dollárra tehető a brit—magyar kereskedelmi for­galom értéke, amely ez évben már 33 százalékkal nőtt. • B.J. Védelmi találkozó (MTI) A Hadiipari Hivatal el­nökével, László Jenő címzetes államtitkárral találkozott ked­den délelőtt a Bundestag vé­delmi bizottságának elnöke. Fritz Wittmann a magyar Or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának meghívására hétfőn érkezett kétnapos magyaror­szági látogatásra. Fritz Witt­­mann többek között arról be­szélt, hogy Németországban csökkenteni kívánják a hadi­ipari termelést. Elmondta azt is, hogy országában szigorú Magyar híradó exporttörvények szabályozzák a haditechnikai exportot. Tájé­koztatást adott arról is, hogy hamarosan megkezdődhet a volt NDK néphadseregének készletéből Magyarország szá­mára felajánlott alkatrészek és különféle eszközök szállítása. Az MTI információja szerint egy esetleges hadiipari koope­rációról nem volt szó. Képviselők Brüsszelben (MTI) Fodor Gábornak, a tes­tület elnökének vezetésével kedden Brüsszelbe utazott az Országgyűlés emberi jogi, ki­sebbségi és vallásügyi bizott­ságának küldöttsége. A „Par­lament és a kisebbségvédelem a multikulturális társadalom­ban” címmel ott rendezendő konferencián vesz részt. Nyári szabadságon a Legfelsőbb Bíróság (MTI) A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai — a soron kí­vüli ügyek kivételével — júli­us 5-étől augusztus 22-éig nem tárgyalnak. Erről a Legfelsőbb Bíróság elnöke intézkedett.

Next