Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 125-136. szám)
1993-06-01 / 125. szám
y— a MAGYAR HÍRLAP . Berlini tudósítónktól Fél évvel a három emberéletet követelő möllni gyújtogatás után ismét gyászolnak Németország török polgárai. Szombat hajnalban minden jel szerint szélsőjobboldali Fiatalok benzinnel lángba borítottak Észak- Rajna-Veszfáliában egy emeletes családi házat. Noha a tűzoltók megfeszített erővel küzdöttek a tűzzel, öt török asszonyt és lányt már csak holtan hozhattak ki az épületből. A solingeni külföldiellenes terrorakció legidősebb áldozata 26 éves, a többiek 18,13,9 és 4 esztendősek voltak. Egy további kislányt súlyos, egy 7 hónapos csecsemőt életveszélyes sérülésekkel ápolnak. A vélhetően újfasiszta merénylet feletti döbbenet rányomta bélyegét a németországi pünkösdi ünnepekre. Johannes Rau tartományi miniszterelnök és Rudolf Seiters szövetségi belügyminiszter a tragédia színhelyén egyaránt szégyenteljes, „védtelen embereket ért támadásról” szólt. Helmut Kohl kancellár és Klaus Kinkel külügyminiszter levélben fordult a török kormányhoz: részvétüket fejezték ki, és megígérték, hogy mindent elkövetnek a gyilkosok kézre kerítése érdekében. A bonni kabinet a hétvégén százezer márkás jutalmat tűzött ki a tettesek leleplezéséhez nyújtott információkért. Az államügyészség szóvivője, Rolf Hannich már jelezte, hogy a robbanásokkal kísért gyújtogatás időpontjában szemtanúk fekete bakancsos és hasonló „jobbos küllemű” személyeket láttak Solingenben, s a közeli játszótér friss horogkereszt mázolmánya is az újfasiszta tetteseket sejtet. A hétvégén Észak-Rajna, Vesztfáliában és az NSZK más tartományaiban is külföldi és német állampolgárok spontán demonstrációkon tiltakoztak a brutális neonáci terror ellen. Sajnálatos módon Solingenben a több évtizede békésen egymás mellett élő török és német lakosság között összetűzésekre került sor. Hétfői rádiójelentések egymillió márkás anyagi kárról, 17 letartóztatott tüntetőről és egy sebesült rendőrről szóltak. A német főváros lakosságának mintegy 10 százaléka külföldi állampolgár. A legtöbben hajdani török vendégmunkások s azok leszármazottjai. Pünkösd hétfőjének délutánján a berlini török főkonzulátusnál posztoló géppisztolyos rendőr készséggel válaszolt a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére. „Borzasztónak, embertelennek tartom, ami Észak-Rajna-Vesztfáliában történt. Az nem valószínű, hogy Solingenhez hasonlóan itt a fővárosban is összecsapásra kerülne sor. Legfeljebb a török negyedben, Kreuzbergben várható, hogy az utcára vonulnak az emberek. Egyetértek török polgártársainkkal, hogy szigorúan meg kell büntetni a gyilkosokat” — hallottam a 40 év körüli rendőrtől. Belépve egy ínycsiklandozó illatokat árasztó Wilmersdorf kerületi török imbiszbe, a fekete hajú bajuszos tulajt is a solingeni tragédiáról faggattam. „Nézze, húsz éve élek Berlinben, mintegy 140 ezer török honfitársammal együtt. Rengeteg német barátom van. Nem látom értelmét, hogy megromoljon a török—német viszony, hogy összetűzés legyen a külföldiek és a németek között. Nekünk holnap is itt kell élnünk. A politikusoknak sokkal többet kellene tenniük, hogy a szélsőjobboldaliak ne garázdálkodhassanak, ne ölhessék meg asszonyainkat, lányainkat”. A berlini belváros egyik közlekedési lámpájánál biciklista hölgyet szólítottam meg. A zenetanárnőt is elszomorították az elmúlt napok eseményei: „Én még emlékszem a fasizmusra, a háború után azt hittük, hogy a náciknak többé nem lehet szavuk Németországban. A rostocki, a möllni s a mostani, solingeni idegenellenes akciók is mind pesszimistává tesznek. Néhány ezer aktív neonáci a tétlenkedő, elsősorban a szélsőbaloldalra összpontosító politikusoknak hála, rossz hírét kelti az NSZK-nak. Gyalázat a solingeni barbár gyújtogatás. Noha pedagógus vagyok, mégis azt kell mondanom, hogy bármilyen fiatalok is a gyilkosok, példásan meg kell büntetni őket.” • Mrázik Géza Külföldiellenes merénylet Solingenben Kohl bocsánatot kér a törököktől Elégtételért tüntető törökök Solingenben fotók külföldi képszerkesztőség Vita a francia hadseregreformról Párizsi tudósítónktól_______ Franciaországban a hadseregreform állt a pünkösdi hétvége politikai vitáinak középpontjában. A jobboldali koalíció vezető pártjának, az RPR- nek több képviselője élesen bírálta a védelmi minisztert, amiért tízezer fővel, egy hadosztállyal csökkenteni készül a szárazföldi erőket, és a tervek szerint leépítés lesz a légierőnél és a haditengerészetnél is. Főként a hadiiparban érdekelt vidékek képviselői tiltakoztak a Francois Léotard által beterjesztett terv ellen. Megfigyelők szerint azonban a bírálat nemcsak gazdasági természetű, hanem politikai jellegű is. Az előző napokban a koalíció második erejét jelentő UDF vezetősége kritizálta az RPR-es Balladur kormányfő gazdasági programját és ezt a gaulleisták igen rossznéven vették. A hadseregreform tervét egy RPR-képviselő egyenesen a francia fegyveres erőkre mérendő végzetes csapásnak minősítette. Mások azt kifogásolják, hogy a beterjesztés átgondolt távlati tervek híján egyoldalúan állítja középpontba a hadsereg mennyiségi átalakítását. Elemzők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Léotard aligha terjesztette volna elő tervét Balladur kormányfő tudta és jóváhagyása nélkül, és már a miniszter elődei is napirendre tűzték a fegyveres erők átformálását. Új vita van kibontakozóban a közoktatással kapcsolatban is. A jobboldali koalíció el akarja törölni azt a törvényt, amely nem engedi, hogy a helyi közösségek fizessék a nyilvános iskolák költségeit. A tekintélyes szocialista politikus, Emmannuelli figyelmeztette a jobboldali pártokat, hogy jobban tennék, ha nem kezdenék ki a világi, állami oktatás egyik sarokkövét jelentő törvényt. Feloszlott a lengyel parlament Walesa mentőöve Suchockának MTI------------------------------Lech Walesa lengyel államfő szombaton a kormány rendkívüli ülésén hivatalosan közölte Hanna Suchocka miniszterelnökkel, hogy nem fogadja el lemondását, és elrendelte a parlament feloszlatását. Hétfőn este megjelent a lengyel hivatalos közlöny, a Monitor Polski azon száma, amely tartalmazza Lech Walesa államfő rendeletét a parlament feloszlatásáról, vagyis e naptól lépett hatályba a rendelet, s ezzel befejezte munkáját a parlament. Walesa nem írta alá a szejm által jóváhagyott nyugdíjtörvényt. Az elnök a szó szoros értelmében az utolsó pillanatig várt a döntéssel. A lengyel pártok már megkezdték választási kampányukat. A Belweder bejelentette: Lech Walesa államfő úgy döntött, hogy aláírja az új választójogi törvényt, tehát az új parlamenti választásokra már annak alapján kerül sor. Ez lehetővé teszi a többségi elv alkalmazásával, hogy a következő törvényhozás és kormány stabilabb legyen, mivel 6-8 párt képviselői juthatnak majd be a parlamentbe, ahol jelenleg 29 párt küldöttei ülnek. Számítások szerint az új nyugdíjtörvény, amely visszaállította volna a számos területre kiterjedő szakmai kedvezményeket, 21 ezer milliárd zlotys többletkiadásra kényszerítette volna a kormányt, amely pedig a bukást is inkább vállalta, mint hogy a tanárok és az orvosok sztrájkkal követelt, 4 billiós fizetésemelését megadja. Walesa döntése nem csupán gazdasági jelentőségű. Adu volt ez az elnök kezében az utóbbi hetek politikai játszmáiban, ugyanis ha aláírja a dokumentumot, azzal lehetetlen helyzetbe hozhatta volna az új kormányt , ha sikerült volna ilyet létrehoznia a liberálisok ellen lázadó parlamentnek. Az aláírás megtagadása mentőöv Hanna Suchocka kormányprogramjának, s egyúttal kiállás a liberális piacgazdaság mellett. KÜLFÖLD Haszbulatov alkotmánymanőverei Moszkvai tudósítónktól Jelcin-ellenes, szándékosan provokatív lépésnek nevezte az elnöki szóvivő azt, hogy Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök mára összehívta a köztársaságok és a megyék tanácsainak alkotmány-előkészítő tanácskozását. Kosztyikov szóvivő szerint Haszbulatovnak ezzel az a célja, hogy megakadályozza a jelcini alkotmány elfogadását, lehetetlenné tegye az államfő által szombatra összehívott regionális alkotmányelőkészítő tanácskozás sikerét. Fokozott lendülettel folytatódik az alkotmányháború Oroszországban, és semmilyen jel alapján sem lehet eldönteni, hogy ki lesz a győzes. A parlamenti elnök egyik helyettese szerint a 88-ból már 65 megye és köztársaság véleményezte az alkotmánytervezeteket, és az az álláspontjuk, hogy azokból össze kell gyúrni egy közöset. Maga Haszbulatov viszont azzal az ötlettel állt elő tegnapi sajtóértekezletén, hogy a parlament akár három tervezetet is népszavazás elé vinne. Kosztyikov ezt olyan veszélyes manővernek nevezte, amellyel a parlamenti elnöknek az a célja, hogy meghiúsítson minden reformkísérletet és megtartsa a mai, a konzervatív, nacionalista és ortodox kommunista erőknek megfelelő felemás alkotmányt. A parlament említett elnökhelyettese úgy fogalmazott, hogy a jelcini alkotmánytervezet azért nem jó, mert „a nép” nem ért egyet a jelcini reformokkal. Ehhez a TASZSZ hozzátette: rossz az érvelés, mert az április 25-ei népszavazáson a lakosság többsége jogi értelemben is támogatásáról biztosította az államfő gazdaságpolitikáját. Figyelemreméltó, hogy a legfőbb törvényhozó szervet, a még a Szovjetunió szétesése előtt választott, konzervatív beállítottságú népképviselői kongresszust saját céljai érdekében gyakran felhasználó Haszbulatov ezúttal azt mondja: az alkotmányháborúban a testület rendkívüli ülését nem kell összehívni. Ez moszkvai kommentárok szerint azt jelenti, hogy a parlament elnöke „saját pályáján", s a helyi vezetők elcsábításával kívánja legyőzni az államfőt, illetve azt is jelenti, hogy a parlamenti elnök nem akar osztozkodni azzal a testülettel, amely esetleg egy viharos tanácskozáson akár őt is kész félreállítani, ahogy ezt márciusban már megkísérelte. A régen beharangozott, és fontosabbnak ítélt államfői regionális alkotmány-előkészítő gyűlés június 5-én, szombaton a Kreml márványtermében ül össze, és részben zártkörű lesz. Az újságírók a tanácskozáson nem lehetnek jelen. • Izbéki Gábor Harmincezer halott Angolában Lisszaboni tudósítónktól Az angolai polgárháború két szembenálló fele (az MPLA és az UNITA) között a portugáliai Becesse-ben aláírt békeszerződés második évfordulóján Angola helyzete még tragikusabb, mint az 1991. május 31-ét megelőző évtizedben volt. Az 1992 szeptemberi választásokra nézve kedvezőtlen eredményeit az UNITA fegyveres szervezet nem fogadta el, aminek következtében kiújult a polgárháború. Az október óta tartó harcoknak a tárgyalásos megoldásokra tett kísérletek sem tudtak véget vetni. Nyolc hónap alatt mintegy harmincezren vesztették életüket, ami fölülmúlja a tizenhat évig tartó (1975—91) háború áldozatainak számát. Egymillióra tehetők a menekültek, és kétmillióan vannak az éhhalál szélén, mert nem jut el hozzájuk a nemzetközi humanitárius szervezetek élelmiszersegélye. A legutóbbi tárgyalások eredménytelensége újabb lendületet adott a háborúnak. Jorge Valentim, az UNITA delegációjának vezetője, mielőtt elhagyta volna az elefántcsontparti fővárost, kijelentette: „a harcok folytatódni fognak.” Pena tábornok, a szervezet hadseregének vezérkari főnöke pedig úgy vélekedett, hogy az angolai helyzet a katonai akcióktól függ, és nem attól, hogy mit tárgyalnak a diplomaták. Az angolai kormány hivatalos washingtoni elismerése sem látszik befolyásolni az UNITA-t. A tárgyalások felfüggesztése óta eltelt időszak legsúlyosabb incidense volt az a pénteki támadás, melyet az UNITA indított egy Angola déli részén közlekedő vonat ellen, s amely száz halottat és mintegy 150 sebesültet okozott. Az UNITA katonai erői jelenleg az ország kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt, míg az MPLA kontrollálja a tengerparti részt, és több tartomány — az ellenfél által körülvett — székhelyét. • Muharay Katalin Véget ért az izraeli kormányválság MTI------------------------------Vasárnap este véget ért az izraeli kormány egy hónapja húzódó válsága, amelyet a koalíció ultraortodox vallásos és baloldalilaikus pártja közötti viszály robbantott ki. Jichak Rabin miniszterelnök kormányon belüli helycserékkel oldotta meg a krízist, és végül elmaradt a kormánykoalíció kibővítése, amelyet pedig kilátásba helyezett. Az ultraortodox Sasz párt és bázisa közötti feszültség — a válság fő oka — a mini-kormányátalakítással nem szűnt meg. A kneszetben, amelynek még jóvá kell hagynia a kormányátalakítást, nincs osztatlan sikere a válság megoldásának. 1993. június 1., kedd Gazdasági szankciók: összeomlás előtt a szerb gazdaság Szarajevóban ismét arat a halál Újvidéki tudósítónktól Újra hevesen lövik egymást a szemben állók Szarajevóban, Gorazde környékén pedig a szerbek áttörték a muzulmán védelmi vonalat. Koszovóban albán újságírók éhségsztrájkba kezdtek. Egy évvel a nemzetközi szankciók bevezetése után összeomlás előtt áll a szerb gazdaság. A széthullott délszláv államszövetség központi köztársaságában az elmúlt hét végén és tegnap is ropogtak a fegyverek, csak Szarajevóban mintegy húszra teszik a halálos és több tucatra a sebesült áldozatok számát. Szerb források szerint a muzulmán erők indítottak széles körű offenzívát vasárnap hajnalban, és az elválasztóvonalak mentén gyalogsági áttöréssel próbálkoztak, az Igman-hegységről pedig tüzérséggel támadták a szerb negyedeket. Radovan Karadzic azzal vádolta a bosnyák kormányt, hogy általános támadást indított Szarajevóban és más vidékeken („Izetbegovic totális háborút indított a szerbek ellen”), s ezért a szerbekre hárítja a felelősséget. Bosnyákok a biztonságos övezetek ellen A kelet-boszniai Gorazdénál a muzulmánok ki akarnak törni az ostromgyűrűből, hogy ezzel megakadályozzák a biztonsági zónák létrehozásának stratégiáját. A szarajevói rádió a szerb felet teszi felelőssé az eszkalációért. A főváros már vasárnap rendkívül heves ágyútűznek volt kitéve. ENSZ-megfigyelők szerint tegnap 500 lövedék csapódott be. A szerbek áttörték a védelmi vonalat a biztonságos övezetté nyilvánított Gorazdénál. A környéken 17 muzulmán falut felperzseltek, és a menekültek újabb hulláma indult el a városok felé. A rádió szerint a szerb csapatok az úgynevezett északi folyosónál is támadnak. Az UNPROFOR megfigyelőket küldött a térségbe. Közép-Boszniában megszűntek a harcok a bosnyákok és a horvátok között, Mostarban azonban továbbra is feszültség uralkodik. A Horvát Védelmi Tanács fegyveresei vasárnap az északi külvárost ágyúzták, ahol egy gyermek életét vesztette és két ház leégett. A városban vízhiány van, mert a horvátok elzárták a vízvezetéket. Szerbia déli tartományában, Koszovóban, mind jobban kiéleződik az albán tájékoztatási eszközök helyzete. Egy hete éhségsztrájkot folytat Adem Demacii, az egyik hetilap főszerkesztője, a hét végén még néhány újságíró csatlakozott hozzá. Az ellen tiltakoznak, hogy a szerb hatóságok közintézménnyé nyilvánították és állami, azaz szerb irányítás alá helyezték a helyi lapkiadó vállalatot. Az embargó egy éve nem hozta a várt hatást Egy éve vezették be a Kis-Jugoszlávia elleni gazdasági zárlatot és a dicstelen évforduló kapcsán a lapok kommentárokban összegezik a súlyos következményeket. Szinte egybehangzóan megállapítják, hogy a büntetőintézkedések hatására nem szűnt meg a háború Boszniában, egy lépéssel sem kerültek közelebb a konfliktus békés rendezéséhez, ugyanakkor a csőd szélére juttatták a jugoszláv gazdaságot. Milorad Vnkovic, a szövetségi kormány külgazdasági minisztere szerint a szankciók 20 milliárd dollár kárt okoztak. A Vreme című ellenzéki hetilap szerint azonban a kár még ennél is nagyobb, mivel a kivitel 69, az ipari termelés 43 százalékkal csökkent, a kiskereskedelmi forgalom 57, a reálbérek 56 százalékkal kisebbek. Jelenleg minden második foglalkoztatott kényszerszabadságon van. A közlekedés úgyszólván megbénult, a kormány meg is szüntette a benzinjegyek kiadását, mert nem képes szavatolni a havi 15 liter benzint. Mindezzel azonban a nemzetközi közösség nem érte el a háborúpárti szerb rezsim megbuktatását, amely ma is szilárdan tartja a hatalmat, miközben az emberek nyomorognak. Az infláció megfékezhetetlennek tűnik, üteme elérte a napi 10 százalékot, és őszig valószínűleg a százat is meghaladja. Egy márka tavaly 50 dinárba került a feketepiacon, ma 400 ezret kell érte adni. Ha a legkisebb névértékű papírpénzzel fizetnénk a péknél, egy kilogramm kenyér fejében 650 gramm százast kellene leszámolni. A Vreme szerint kár azon vitatkozni, hogy a szankciók miatt mikor következik be a teljes gazdasági összeomlás, mert az már májusban beköszöntött. • J.Garai Béla MTI------------------------------Az albán elnök egy amerikai lapnak nyilatkozva sürgette, hogy az Egyesült Államok és a NATO alakulatai vonuljanak be Koszovéba, megakadályozandó ezt az etnikai tisztogatást. Egy albán illetékes pedig kijelentette, hogy Tirana kész engedélyezni területének felhasználását a NATO szárazföldi alakulatai számára a délszláv konfliktus felszámolása érdekében. Sali Berisha a hétfőn megjelent The New York Timesban nyilatkozva legfontosabb külpolitikai céljának azt tartotta, hogy elhárítsa az egykori Jugoszlávia több pontján zajló harcok átterjedését Koszovó tervjére. — Az Egyesült Államok és a NATO katonai ereje révén Koszovó ENSZ-ellenőrzés alatt álló semleges övezetté válna — tette hozzá az államférfi. Rendőrroham a szöuli diákok ellen MTI-----------------------------A dél-koreai rendőrség megrohamozott két szöuli egyetemet hétfőn, hogy őrizetbe vegye azokat a diákvezetőket, akik észak-koreai diáktársaikkal vették fel a kapcsolatot, telefonon beszélgettek velük. A Korea és a Jonszei egyetemet rohamozta meg 1700 rendőr, és vett őrizetbe 44 diákot. A hatóságok nem közölték, vajon sikerült-e elkapniuk azokat a diákvezetőket, akik ellen letartóztatási parancsot adtak ki. Szöulban első ízben adtak utasítást az egyetem megrohamozására és a1 diákvezetők letartóztatására azóta, hogy hivatalba lépett az ország első, valamikori ellenzéki vezetőből lett köztársasági elnöke, Kim Jung Szam. A dél-koreai nemzetbiztonsági törvények értelmében az ország polgárainak tilos kapcsolatba lépniök észak-koreaiakkal. E törvénynek akarnak érvényt szerezni a hatóságok, a rajtaütést azonban elsősorban a radikális diákok hetek óta tartó megmozdulásai váltották ki. A hét végén mintegy 40 ezer rendőr akadályozta meg azt, hogy az Amerika-ellenes jelszavakat harsogó diákok Szöulban az amerikai nagykövetség épülete elé vonuljanak. Hírek szerint ez a 80 rohamrendőr, illetve diák sérülésével járó összecsapás volt a leghevesebb azóta, hogy új köztársasági elnök került az ország élére. A radikális diákok nehezményezik azt, hogy az államfő nem torolja meg az 1980. évi kvangdzsui felkelés leverését, nem vonja felelősségre Csen Tu Hvan és Ro Te Vu korábbi államfőket. Bajor fenyegetés Csehországnak (MTI) Edmund Stoiber, az új bajor miniszterelnök vasárnap Nürnbergben a szudétanémetek pünkösdi találkozóján burkoltan megfenyegette Csehországot: Bajorország megpróbálja majd eltorlaszolni Csehországnak az Európai Közösségbe vezető útját. Amennyiben Prága továbbra is elzárkózik a szudétanémetekkel folytatandó nyílt párbeszédtől, „fel kell tenni a kérdést: miként képzeli el (Csehország) az Európai Közösségbe vezető utat” — mondta Stoiber. Kína visszautasítja Washington feltételeit (MTI) A kínai kampány hevesen visszautasította szombaton a legnagyobb kereskedelmi kedvezményekhez fűzött amerikai feltételeket. A külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy véleménye szerint Washingtonnak nincs joga emberjogi feltételeket szabni a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények jövő évi megújításához. Érvelése szerint a kereskedelmi kedvezmények viszonosságon alapulnak, így Kína számára teljesen elfogadhatatlan a kérdés politizálása. Német—francia csúcstalálkozó (MTI) A boszniai válság és az Európai Közösség csúcstalálkozójának előkészítése lesz a fő téma a kedden kezdődő 61. hivatalos francia—német csúcstalkozónak, amelyet ezúttal a franciaországi Beaune városában tartanak meg. A kétnapos találkozón a szocialista párti köztársasági elnökön, Francois Mitterrand-on kívül részt vesz a jobbközép kormány miniszterelnöke, Édouard Balladur és kormányának több tagja is. Rabin Kadhafi izraeli útjáról (MTI) Izrael örömmel fogad minden arab vezetőt, aki meg kívánja látogatni — hangzott Jichak Rabin kormányfő óvatos megjegyzése arra a hírre, amely szerint Moamer el-Kadhafi líbiai vezető izraeli utat készül tenni, majd amikor hazatér a zsidó államba hétfőn érkezett líbiai muzulmán zarándokcsoport. Egy minisztere a nap folyamán közölte, hogy voltak titkos érintekezések Izrael és Líbia között. Jelcin—Kravcsuk találkozó? (MTI) A Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos kérdések szerepeltek az ukrán védelmi tanács Leonyid Kravcsuk ukrán államfő elnökletével tartott hétfői ülésén. Az AFP Anatolij Kraszikovra, az oroszországi elnöki hivatal szóvivőjére hivatkozva azt jelentette, hogy Borisz Jelcin orosz elnök kész ukrán partnerével találkozni, hogy megvitassák a Fekete-tengeri Flotta válságával kapcsolatos problémákat. Havelt megműtötték (MTI) Kisebb műtétet hajtottak végre szombaton Václav Havel cseh köztársasági elnökön — jelentette be a hét végén az elnök szóvivője. Az orvosok egy kisebb, jóindulatú daganatot távolítottak el Havel derekáról. Baloldali tanácskozás Boszniáról A jugoszláviai helyzet megoldásának baloldali megközelítéséről tanácskoztak pünkösdvasárnap európai szocialista és szociáldemokrata pártok képviselői a szlovén—olasz határváros, Gorizia olasz oldalán. A véleményfelmérő, álláspontegyeztető megbeszélést az olasz PDS, az exkommunista Baloldal Demokratikus Pártja kezdeményezte. Az MSZP részéről Keleti György országgyűlési képviselő vett részt a tanácskozáson; ő tájékoztatta a Magyar Hírlapot az ott történtekről. •A megbeszélés témája a „Béke a Balkánon” volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Vance Owen-terv ugyan hiányos, számos hibája is van, mégis alapot szolgáltathat a megoldáshoz, nem így az ötök Washingtonban kidolgozott és a BT elé utalt megoldási módozata. Ez a variáns már csak azért is rossz, mert a kialakításában döntő szerepet játszó orosz diplomácia közismerten szerb elkötelezettségű. Egyetértés alakult ki abban, hogy a rendezés legfontosabb feltétele a kisebbségek, a nemzetiségek helyzetének megoldása. Mint Fassino, az olasz párt külügyi titkára, az összejövetel házigazdája megállapította, ez volt az első alkalom, hogy volt kommunista pártok szembenézhettek a kisebbségkérdéssel; eddig erre az „internacionalizmus” értelmezése miatt nem volt lehetőség. Összefoglalójában egyebek között a békefenntartó erők exjugoszláviai jelenlétének meghosszabbítását, mandátumának kiterjesztését és — Keleti felvetése nyomán — a katonai erő alkalmazásának az eszköztárban szerepeltetését mondta szükségesnek. Keleti György az MSZP-nek a békés rendezés szükségességét hangsúlyozó álláspontját kifejtve felhívta a figyelmet Magyarország különleges helyzetére, ami a vajdasági magyarsággal magyarázható és a szomszédságból adódik: a szankciók betartása különösen érzékenyen érinti az országot, hadműveletek esetén menekültáradattal kell számolni. Csakis átfogó rendezést szabad tervbe venni — mondta. Ebbe bele kell tartoznia a háború befejezésén kívül a kisebbségautonómia biztosításának; olyan fegyverzetcsökkentésnek, amely kiegyenlíti az erőviszonyokat; a gazdasági újjáépítés terveinek; a politikai rendszerváltás befejezésének, illetve e folyamat kezelésének. Ugyancsak Keleti hívta fel a figyelmet arra, hogy a NATO vagy más erő segítségével egyfajta elrettentést kellene érvényesíteni a harcoló felekkel szemben. A Goriziában megjelent 13 szocialista, szociáldemokrata párt és mozgalom sehol sincs kormányon, így véleményük csak áttételesen érvényesülhet. Következő lépésként rövidesen újabb találkozót tartanak konkrét javaslatok kidolgozása céljából. • Sz. H. Szolzsenyicin hazatér Oroszországba Moszkvai tudósítónktól „Semmi kétség sincs afelől, hogy családunk hazatér Oroszországba. Mégpedig nagyon hamar, hónapok múlva” — így nyilatkozott az Itar TASSZ hírügynökség tudósítójának a legnagyobb ma élő orosz író, Alekszandr Szolzsenyicin felesége, aki jelenleg Rjazanyban tartózkodik. A háborút és a sztálini büntetőtáborokat megjárt író ebben a Moszkvától 250 kilométerre fekvő városban élt 1974-ig a Szovjetunióból történt kiutasításáig. A Gulag szigetcsoport című regény és az Ivan Gyenyiszovics egy napja című novella alkotója Moszkva környékét választotta új lakóhelyéül, bár mint felesége elmondta, korábban szóba került Rjazany, Kiszlovodszk és Rosztov is. Mindhárom hely házat és birtokot ajánlott az írónak, aki azonban végül is a főváros ajándékát fogadta el. A Moszkva folyó partján, Trice Likovo faluban már építik is azt a házat, amelyben élni és dolgozni fog. Nemrég a ház tervezője és a család barátja, Tatjana Cseldimova azt nyilatkozta a Moszkovszkije Novosztyi című lapnak, hogy az író akkor tér haza, amikor a ház elkészül. A peresztrojka kezdete óta többször hívta haza a nagy írót a szovjet majd az orosz vezetőség. Legutóbb Jelcin államfő küldött neki levelet, és kettejük viszonya jelentősen javult, amikor az író egyértelműen hitet tett a Jelcin által képviselt elnöki köztársaság megteremtése mellett. Előtte a szélsőséges nacionalista körök eszmei támogatójának tartották Szolzsenyicint, mert a szláv nemzetek felsőbbrendűségét hirdette. Republikánus Clinton új szóvivője MTI-----------------------------Az amerikai fegyveres erőknek a lehetséges csökkentések ellenére is legerősebbnek kell maradnia a világon, készen arra, hogy bármely háborúban győzhessen—jelentette ki szombaton Bill Clinton. Az amerikai elnök a West Point-i katonai akadémia évzáró ünnepségén mondott beszédében kijelentette: kormánya különös figyelmet fog szentelni annak, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek továbbterjedését, azt, hogy terroristák, az irakihoz hasonló, törvényen kívül helyezett rendszerek kezébe jussanak tömegpusztító fegyverek. Clinton szólt arról, hogy hamarosan tárgyalások kezdődnek az atomkísérletek teljes eltiltásáról. David Gergen, három republikánus elnök korábbi munkatársa lesz a Fehér Ház új kommunikációs igazgatója — jelentette be szombati sajtóértekezletén Bill Clinton. Melléfogások sora után az új elnök népszerűsége az első 4 hónap után 36 százalékra csökkent és nézete szerint ennek fő oka, hogy nem tudta eléggé megismertetni a kormány munkáját, céljait a lakossággal , így további személyi változások is várhatók a Fehér Ház-i gárdában.