Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 215-227. szám)

1993-09-16 / 215. szám

2M MAGYAR HÍRLAP Marokkó csak más arab államokkal együtt fogja elismerni Izraelt Lezárták a megszállt területeket Tel Aviv-i tudósítónktól Szerda délután, a zsidó újév beköszönte előtt lezárták a megszállt területeket, ahonnan vasárnapig egy teremtett lélek sem mehet Izraelbe. Külföldi megfigyelők ebben a bizalom hiányát vélik felfedezni. Izrael nem kockáztatja bizton­ságát, amikor a lakosság nagy ré­sze a zsinagógákban ünnepel — mondta egy magasrangú rendőr­tiszt. Ide kapcsolódik a Hebron melletti kedd esti Hamasz me­rénylet híre, melynek során négy izraeli katona megsebesült, kettő közülük súlyosan. Szerdán délben hazatért Rabin miniszterelnök, Peresz külügymi­niszter és kíséretük Marokkóból, ahol második Hasszán király ven­dégei voltak. A látogatás során az izraeli vezetők a király kíséreté­ben Casablancába utaztak, ahol látogatást tettek a helyi zsinagó­gában. Casablanca zsidósága — négyezer fő — lelkes ovációval fogadta őket. Hasszán kijelentet­te, elhatározta a diplomáciai kap­csolatok felvételét Izraellel — de még nem most. Értesülésem sze­rint Hasszán egyeztetni akarja a dolgot Tunisszal és az olajsejkek­kel, hogy együttesen deklarálják a kapcsolatok felvételét Izraellel. Izraeli gyáriparosok küldöttsége tesz látogatást a jövő héten Ma­rokkóban és Tuniszban. Egyip­tomból azt jelentik, hogy ezentúl izraeliek is részt vehetnek a kairói kormány által meghirdetett ver­senytárgyalásokon. Diplomaták szerint „az üzleti élet rohamlép­tekkel előzi meg a diplomáciát”, és a körzet nagy gazdasági fellen­dülés előtt áll. Az izraeli ellenzék vegyes ér­zelmekkel fogadta a hírt, hogy a kormány novemberben — a hely­­hatósági választásokkal egybekö­tött — népszavazást tervez a PFSZ-szel megkötött egyez­ményről. A tervet a Sasz párt is támogatja, és úgy látszik ez lesz az ára annak, hogy a párt, mely jelenleg „kint is van és bent is van” (a koalícióban) megszavaz­za az egyezményt vagy legalább tartózkodjék a szavazástól. A jobboldali ellenzék attól tart, hogy ha a jelenlegi eufórikus hangulatban tartják meg a nép­szavazást , „Rabin 80 százalé­kot fog kapni”. Oslóból jelenti a Haarec: az ot­tani Nobel Intézet igazgatója sze­rint nincs kizárva, hogy „Rabin és Arafat várományosa lehet a No­bel Béke-díjra, de 1994-ben, mert az idei listát már ez év februárjá­ban lezárták”. Jasszer Arafat, a PFSZ vezető­je számos megnyilatkozásában egyre azt mondja, hogy pár éven belül megalakul a palesztin ál­lam, s fővárosa Kelet-Jeruzsálem lesz.­­ Ez az állam — Arafat szerint — konföderációra fog lépni Jor­dániával. Ezt a hírt használja ki az izraeli ellenzék Rabin ellen és ez az, ami Husszein királyt is módfelett idegesíti, hiszen Jordá­nia lakosságának 80 százaléka palesztin. • Naftali Kraus Fokozott ENSZ-segítség a palesztin önkormányzatnak Arafat 19 év után járt újra New Yorkban Reuter ------------------------­Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke közép-európai idő sze­rint tegnap hajnalban Butrosz Gháli ENSZ-főtitkárnál tár­gyalt New Yorkban arról, hogy milyen megnövekedett szerep vár a világszervezetre a palesz­tin önkormányzatba kerülő terü­leteken — egyelőre a Gázai övezetben és Jerikóban. Arafat utoljára 1974-ben járt New Yorkban, amikor — derekán egy üres pisztolytáskával — be­szédet mondott az ENSZ köz­gyűlésében. Az ENSZ székházában a pa­lesztin vezető ezúttal is a szo­kott öltözékében jelent meg, ám pisztolytáska nélkül. A főtitkárral folytatott egy órás tanácskozása után Arafat új­ságíróknak elmondta: nagyon sok olyan fontos kérdés került szóba, amely az elfoglalt terüle­teken működő ENSZ-intézmé­­nyek munkájával kapcsolatos. Megemlítette a palesztinokat se­gélyező szervezet (UNRWA), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), az Egészségügyi Világ­­szervezet (WHO), valamint az ENSZ Gyermekalapja (UNI­CEF) tevékenységét. Mint mond­ta, a megbeszéléseken e szerve­zetek munkájának jobb össze­hangolásáról, új rendszerben való működtetéséről volt szó. Butrosz Gáli főtitkár a múlt héten létrehozott egy magas szintű ENSZ-munkacsoportot, és azzal bízta meg, hogy tekintse át az említett területek gazdasági­társadalmi fejlesztésének lehető­ségeit. Különösen fontos ez a Gázai övezetben, ahol mintegy 800 ezer palesztin nyomorog. A főtitkár megígérte Arafat­­nak, hogy néhány héten belül ENSZ szakemberekből álló kül­döttséget küld Tuniszba a PFSZ tisztségviselőivel tartandó meg­beszélésekre. Egyelőre vita tárgya, hogy az ENSZ-békefenntartó erőinek lesz-e valamilyen szerepük az önkormányzat megteremtésé­ben — jelentette ki Arafat. Izrael ellenzi, hogy az elfog­lalt területekre ENSZ-csapatok érkezzenek, de azt elfogadja, hogy külföldi megfigyelők is részt vegyenek a palesztin ön­­kormányzat kilenc hónapon be­lül esedékes megválasztásán. Gáli szóvivője szerint az ENSZ hajlandó a választások megszer­vezéséhez segítséget nyújtani, ha erre a palesztinok igényt tar­tanak. 1974 óta először járt Jasszer Arafat az ENSZ New York-i székházában, amikor kedden magánlátogatás keretében fogadta őt Butrosz Gáli, a világszervezet főtit­kára FOTÓ: REUTERS Donorkonferenciát szerveznek Washingtoni tudósítónktól Keserű vitát válthat ki Am­man és a PFSZ között az a Washingtonban kedden aláírt izraeli-jordániai szándéknyilat­kozat, amely két évtizedes tit­kos együttműködést tesz hiva­talossá. Problémát okozhat az is, hogy Arafat, aki szerint Jordánia lakos­ságának 60 százalékát paleszti­nok teszik ki, úgy véli: a jordániai lakosságnak joga van őt államfő­vé választani. Ami Szíriát illeti, a Clinton kormány, engedve Izraelnek, úgy döntött: nem sürgeti Damaszkusz csatlakozását a békefolyamathoz. A Fehér Ház ehelyett a PFSZ-iz­­raeli szerződés megvalósításához igyekszik segédkezet nyújtani, és Clinton elnök ezért jelezte: az USA esetleg nemzetközi donor­konferenciát hív össze Washing­tonban, hogy az európai, ázsiai és arab államok anyagilag hozzájá­ruljanak a palesztinok életszín­vonalának fellendítéséhez. Chris­topher külügyminiszter táviratban utasította az amerikai nagyköve­teket: igyekezzenek minden lehe­tő támogatást megszerezni ehhez. A közel-keleti békefolyamat­ban most amerikai kezdeménye­zésre szünet van, s ez nyugtalan pillanatokat okozhat a Szíriai el­nöknek. Asszad mihamarabb sze­retné visszakapni a Golán fennsí­kot. Rabin miniszterelnöknek vi­szont elég gondja lesz a palesztin szerződés hazai elfogadtatásával, és egyelőre vonakodik megvívni a harcot a fennsík visszaadásáért. Washington éppen ezért fogadta el, hogy szünetre van szükség. •R. Zs. Amerika csökkenti védelmi kiadásait Reuter-------------------------­Az Egyesült Államok szená­tusa — 92:7 arányban — 261 milliárd dolláros védelmi költ­ségvetést fogadott el a jövő évre közép-európai idő szerint teg­nap hajnalban. A szenátorok egyben felszólí­tották Bill Clinton elnököt arra is, hogy kérje ki a kongresszus állás­­foglalását az amerikai csapatok Szomáliai állomásoztatásáról , és támogatták az elnök ama ter­veit, amelyek alapján a homosze­xualitás nem lenne akadálya a ka­tonai szolgálatnak. A képviselőház várhatóan a jövő hétre készíti el a védelmi költségvetés másik változatát; en­nek összege alig tér majd el a sze­nátusi javaslattól. Ez a tervezet is feltehetően felkéri majd az elnö­köt, hogy a kongresszus előzetes jóváhagyása nélkül ne járuljon hozzá az amerikai csapatok Szo­máliai missziójának meghosszab­bításához. A szenátus és a képviselőház később dolgozza ki a védelmi költségvetés kompromisszumos változatát. Les Aspin védelmi mi­niszter tegnap a katonai kiadások fokozatos csökkentésének tervé­ről beszélt. Mint mondta, 1999-re a katonai kiadások 250 milliárd dollárra csökkenek. A hideghábo­rú idején az összeg elérte a 300 milliárd dollárt. A szenátus voltaképpen már a múlt héten felkérte az elnököt ar­ra, hogy november 15-ig kérje a kongresszus jóváhagyását az amerikaiak Szomáliai küldetésé­nek meghosszabbításához. KÜLFÖLD A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár PÁLYÁZATOT HIRDET egészségügyi finanszírozási osztály vezetői álláshelyének betöltésére A szervezeti egység feladatai: — az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásával kapcsolatos feladatok (egészségügyi szolgáltatások, gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz finanszírozása, gyógyfürdő-szolgáltatás) — betegbiztosítási igazolványok kezelésével kapcsolatos feladatok Pályázati feltételek: egészségügyi szakterületen szerzett gyakorlat, közgazdaságtudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, jó tárgyaló- és szervezőkészség. Bérezés: az 1992. XXIII. sz. tv. szerint. A pályázók részletes szakmai önéletrajzukat az alábbi címre juttassák el: humánpolitikai főosztály, 1430 Budapest, Postafiók 1. ^1960^^ Újvidéki tudósítónktól Megszűntek a harcok a kra­jinai frontokon és ENSZ-egysé­­gek ütközőzónát alakítottak ki a horvátok és a szerbek között. A kedden lelőtt MIG 21-es kap­csán Belgrádban azt találgat­ják, hogy miként jutott Zágráb az újabb orosz gépekhez. Tudj­­man és Izetbegovic genfi meg­állapodása ellenére folytatód­nak a muzulmán—horvát összecsapások. Mostarban ut­cai harcok bontakoztak ki, Pro­­zornál a muzulmánok megöltek 42 horvátot. A Banja Luka-i zendülők cáfolják Seselj cset­­nik vajda állítását, hogy Kara­dzic megbuktatására szövet­keztek. Horvát és szerb források egya­ránt megerősítették, hogy az észak-dalmáciai frontokon meg­szűntek a harcok, a szembenállók betartják az ENSZ közvetítéssel teremtett tűzszünetet. A kanadai kéksisakosok már délelőtt felvo­nultak, hogy öt kilométer széles ütközőzónát létesítsenek a hábo­rúzók között, és azt ígérték, hogy estig pedig bevonulnak abba a három Gospic környéki faluba, amelyet a horvát hadsereg egy hete foglalt el. A területről több­száz szerb lakos elmenekült. Azt állítják, hogy a katonák felgyúj­tották a falvakat és több idős em­bert lemészároltak. Többek között a legújabb kra­jinai összecsapásról volt szó Zág­rábban Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter és Franjo Tudj­­man horvát elnök megbeszélése­in: az orosz diplomata hírek sze­rint nyomatékosan követelte a harci cselekmények azonnali megszüntetését, a horvát elnök pedig ismertette azt az elképzelé­sét, hogy a Horvátországban állo­másozó ENSZ-erők kapjanak új megbízatást és csak a szerbiai és boszniai határon állomásozzanak, megakadályozandó a szerb fegy­veresek behatolását. Kozirjev ez­után Szarajevóba utazott, ahol a békeerők képviselőivel és Izetbe­govic bosnyák elnökkel tárgyal. A horvát légierő MiG-2 Lesé­nek keddi lelövése élénk vissz­hangot keltett Belgrádban. A Po­litika szerint Zágráb csak ezután fogadta el az ENSZ tisztek által javasolt tűzszünetet és egyezett bele a három elfoglalt falu kiürí­tésébe. Krajinai jelentések szerint összesen négy MiG-21-es vett részt a bevetésben, s három tért vissza a bázisára. Eddig úgy tud­ták, hogy a horvát légierőnek mindössze két ilyen típusú repü­lőgépe van, és Belgrádban ebből arra következtetnek, hogy Hor­vátország az ENSZ-embargót megszegve újabb harci gépeket szerzett be. Idézik a londoni Da­ily Telegraphot, amely szerint fel­tehetően szétszerelve jutottak a gépek Horvátországba, mégpedig magyar területen át. Miroslav Lazanski, ismert ka­tonai szakíró a Politika hasábjain azt találgatja, hogy Zágráb Né­metországtól vagy a volt Szovjet­unió valamelyik utódállamától szerezte-e be a gépeket. Közép-Boszniában a muzul­mán és horvát egységek egyelőre nem vesznek tudomást Franjo Tudjman és Alija Izetbegovic keddi genfi tűzszüneti megállapo­dásáról. A horvátok nem mond­tak le Gornji Vakuf elfoglalásá­ról, a várost nehéztüzérséggel lö­vik, csakúgy, mint Zavidovicit. Ádáz harcok zajlanak Mostarban és a Neretva völgyében is. Horvát források szerint muzulmán fegy­veresek Prozonnál lemészároltak harminc polgárt és tizenkét hor­vát katonát. Emiatt az úgyneve­zett Horvátbosznia köztársaság­ban tegnap gyásznapot hirdettek. A szerb—muzulmán frontokon csak kisebb harcok folynak. A Banja Luka-i katonai zen­dülés hatodik napján a várostól nem messze sor került a válság­törzs és Karadzic találkozójára. A megbeszélésekről nem sok szi­várgott ki, a zendülők közlemé­nye szerint ismertették követelé­seiknek azt a minimumát, amely­ről nem hajlandók lemondani. A katonák letartóztattak kétszáz személyt, akiket háborús nye­részkedőknek tartanak. Az őri­zetbe vettek közül a Seselj féle Szerb Radikális Párt helyi akti­vistái a katonákat megtévesztve tizenkettőt kiszabadítottak, ez­után a zendülők letartóztatták a párt helyi vezetőjét. A válság­törzs cáfolta Vojislav Seseljnek azt az állítását, hogy a zendülés mögött a Kommunista Szövetség Mozgalom Jugoszláviáért nevű, főleg volt katonatiszteket tömörí­tő párt és a katonai titkosszolgá­lat húzódik meg, céljuk pedig Karadzic megbuktatása, vagy legalábbis tekintélyének meg­nyirbálása a genfi tárgyalások előtt. Seselj mindezt belgrádi saj­tóértekezletén fejtette ki, hangoz­tatva, hogy „a Banja Luka-i kato­nákkal azok az erők manipulál­nak, amelyek rosszat akarnak a szerb népnek és megpróbálják aláásni háborús erőfeszítéseit.” • J. Garai Béla Kozirjev Zágrábból Szarajevóba utazott Tűzszünet a krajinai frontokon Félig visszavont behívóparancs Szabadkai tudósításunk Eredménnyel járt a VMDK- nak Ljubisa Manastirac ezredes­sel, az újvidéki katonai körzet parancsnokával folytatott meg­beszélése, mert sikerült elérni a magyarországi egyetemeken, főiskolákon tanuló hadköteles diákok katonai szolgálatának el­halasztását — állapítja meg a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének közlemé­nye. Az ezredes közölte dr. Páll Sándorral, a VMDK parlamenti képviselőjével: utasította a kör­zeti katonaügyosztályokat, von­ják vissza a behívó parancsot attól a 62 fiataltól, aki felvételt nyert az egyetemi előkészítőre. Sepsei Csabától, a VMDK szabadkai körzetének elnökétől és szövetségi képviselőtől szer­zett értesüléseink szerint Ma­nastirac ezredes utasítása nem jutott el a sorozást végző kato­­naügy-osztályokhoz, ahol ked­den még mit sem tudtak róla. Meg vagyok győződve — mondta Sepsei —, hogy az uta­sítás eljut a végrehajtó szervek­hez, csak várni kell pár napot. „Tanácsolom, hogy a diákok és a szülők ezt az egy hetet bírják ki. Ha tévednék, személyesen vállalom a felelősséget.” VMDK a történtekről értesítette az amerikai és az orosz nagykö­vetséget, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet. • Garai László Moszkvai tudósítónktól Eduard Sevardnadze mégis a grúz parlament elnöki tiszt­ségében maradt, ám fenyegető­zésével elérte, amit akart. A tbiliszi törvényhozás előbb még kedden késő este jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetését, majd tegnap délelőtt kimondta, hogy a rendkívüli állapot idejé­re, szeptember 20-tól két hó­napra felfüggeszti működését. „A tapasztalt politikus a jól bevált régi trükkel élt” — írta Se­­vardnadzéról a Nyezaviszimaja Gazeta, már a végleges hírek előtt megelőlegezve neki a győ­zelmet és a hatalmon maradást. Sevardnadze délelőtti afféle „rendkívüli” programbeszédében először is fegyverletételre szólí­totta fel az összes szeparatista csoportot, különösen a volt ál­lamfő, Zviad Gamszahurdia hí­veit. Ez utóbbiak szerdán hajnalban nagyszabású támadást indítottak a kormánycsapatok ellen. Meg­próbálták elfoglalni Szamtredia városát. Sevardnadze jelentése szerint a mintegy 800 katonával és több harckocsival támadó zii­­adisták lényegében elszakították Nyugat-Grúziát és Adzsáriát, az­az Poti és Batumi városát. A grúz vezető hazahívta Moszkvában tárgyaló hadügyminiszterét, hogy azonnali lépéseket tegyenek a ziiadistákkal szemben. Georgija Karkarasvili minisz­ter Moszkvában orosz kollégájá­val Pavel Gracsovval tárgyalt, részben az orosz hadsereg grúziai jogállásáról valamint az abháziai és oszétiai válság rendezéséről. Gracsov az orosz vezetés nevé­ben üdvözölte, hogy a grúz parla­ment és nép ismét támogatásáról biztosította Sevardnadzét. Borisz Jelcin Moszkvában Le­von Ter-Petroszjan örmény ál­lamfővel tárgyalt. A megbeszélés logikus folytatása volt annak, hogy a múlt héten Alijev azerbaj­dzsán vezető járt Moszkvában. Az örmények és az oroszok egyetértenek abban, hogy a kara­­bahi háborúnak a közvetlen aze­­ri—karabahi tárgyalásokkal lehet véget vetni, de Ter-Petroszjan nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy ő maga is találkozzon Gejdar Alijevel. Moszkva kaukázusi aktivitását jelzi, hogy a Jelcin vezetésével ülésező biztonsági tanács az észak-kaukázusi őszétt ingus vi­szályról tárgyalt. Megállapítot­ták, hogy a válság okai a múlt nemzetiségi politikájának hibái­ban keresendők, amit a gazdasági visszaesés és a hatalmi harc csak súlyosbított. • Izbéki Gábor / ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Támadnak Zviad Gamszahurdia hívei Krakkóban temetik Sikorskit Reuter-------------------------­Holnap temetik el Krakkó­ban, az egykori fővárosban Lengyelország volt uralkodói mellé Wladyslaw Sikorski tá­bornokot, aki a második világ­háború idején Lengyelország miniszterelnöke, hadseregének fővezére volt. A tábornok fél évszázadon át egy angol temetőben nyugodott. A földi maradványait szállító lengyel elnöki különrepülőgép kedden este szállt le a lengyel főváros katonai repülőterén. Wladyslaw Sikorski az antifa­siszta ellenállás megtestesítője volt a lengyelek számára. A tá­bornok 1943 júniusában Gibral­tár mellett repülőgép-katasztrófa áldozata lett 62 éves korában — máig vitatott körülmények kö­zött. A Nagy-Britanniában élő lengyel emigránsok megfogad­ták, hogy Sikorski mindaddig nem tér haza, amíg Lengyelor­szág nem lesz szabad ország. Lengyel pilóták a háború alatt együtt harcoltak a britekkel a Luftwaffe ellen. Hősiességük­ről megemlékezendő tartottak kedden szertartást a Wadding­­ton légitámaszponton, ahol je­len volt Fülöp herceg, a király­nő férje, aki részt vesz holnap a temetésen is. Úttorlaszok a francia utakon Reuter-------------------------­Győzelemről számoltak be azok a radikális francia parasztok, akik tegnap eltorlaszoltak néhány Párizs környéki autópályát azt követelve, hogy Franciaország vétózza meg az Egyesült Álla­mok és az Európi Közösség me­zőgazdasági megállapodását, amely megnyirbálná a közösségi gazdálkodóknak adott támoga­tást. Az egyezmény kulcseleme a világkereskedelem liberalizálásá­ról folytatott GATT-tárgyalások sikeres befejezésének. A francia kormány nem hajlandó tárgyalá­sokba bocsátkozni a blokádot szervező Vidéki Koordináció el­nevezésű mozgalommal. Országszerte legalább 60 tilta­kozó csoport két tucat úttorlaszt állított fel, autógumikat és széna­bálákat égetett és forgalmi du­gókkal nehezítette a munkába igyekvők célba jutását. A parasz­tok rövid időre eltorlaszolták a délnyugati Bordeaux-ból induló expresszvonatok pályáját is. Erőszakos cselekményekre nem került sor. Fontainebleau kö­zelében a tüntetők blokád alá he­lyezték a Franciaország délkeleti részébe vezető A-6-os autópályát, s átmenetileg megállították a for­galmat a párizsi körgyűrűn is. 1993. szeptember 16., csütörtök MTI---------------------------­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnöki nyilatkozat formájában mély aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a tudo­mására jutott jelentések szerint boszniai horvátok gyűjtőtáborok­ban, siralmas állapotok között tar­tanak fogva muzulmánokat. Ha­sonlóképpen nyugtalanságát fe­jezte ki a testület a Horvátország­ban kirobbant harci cselekmé­nyek miatt. Gyógyszer helyett fegyver A Kis-Jugoszlávia ellen beve­zetett gazdasági zárlat nem vo­natkozik a gyógyszer- és élelmi­szerszállításra. Ellenkezőleg: az ENSZ szankcióbizottsága rend­kívül gyors és egyszerű eljárással dönt az ilyen jellegű importkérel­mekről. Amint valamely ország bejelenti szándékát, hogy Szer­biába vagy Montenegróba gyógyszert és élelmet szállítson, értesítik a bizottság tagjait, akik egy órán belül tehetik meg észre­vételeiket. Ezután gyorsan jóvá­hagyják a kérelmet, és már indul­hat is az áru Kis-Jugoszlávia felé, így nyilatkozott James Ngobi, az ENSZ szankcióbizottságának titkára abban a tévéhídban, ame­lyet a Worldnet szervezett Was­hington, New York és Belgrád között. A Szerb Orvosegyesület tagjai adatokkal szemléltették, hogy a zárlat bevezetése óta mennyire csökkent a lakosság életszínvonala. Leon Fuert amerikai nemzet­­biztonsági tanácsos viszont arra hívta föl a figyelmet, hogy — in­formációi szerint — a szerb kor­mány a költségvetés 75 százalé­kát a katonaságra költi...Pénz te­hát van. A politikusok azonban úgy döntöttek, hogy a lakosság szükségletei helyett hadicélokat finanszíroznak” — nyilatkozta Fuért. A szerbiai állami televízió nem sugározta a tévépárbeszé­det. • N. M. E. Világhíradó Eltérítettek egy TU—134-est (MTI) Iráni fegyveresek szerdán hatalmukba kerítettek egy Bakuból az oroszországi Permbe tartó repülőgépet. A TU— 134-es típusú gépen 44 utas, köztük egy gyermek tartózko­dik. A kézigránátokkal felfegyverkezett három terrorista a kievi Boriszpol repülőterére kényszerítette a gépet. Az üzemanyagtartályokat itt feltöltötték, majd a gép szerdán este a norvég főváros gardermoeni repülőterén szállt le. Négy robbanás Berlinben (MH) Szerdán reggel négy robbanás rázta meg a német fő­várost, egy rendőr könnyebben megsérült. Az első nyomo­zási eredmények szerint feltehetőleg az ezredfordulós berli­ni olimpiai játékokat ellenző, militáns autonóm csoportok akciójáról van szó. Erre utal, hogy az ötkarikás világverse­nyek legfőbb támogatóinak — többek közt a Mercedes Benz AG és a Berliner Bank — egy-egy kirendeltsége szen­vedett sérüléseket. Balladur lenne a legesélyesebb elnökjelölt (Reuter) Edouard Balladur francia miniszterelnök vezeti az 1995-ös elnökválasztás lehetséges jelöltjeinek mezőnyét, messze megelőzve az Európai Közösség Bizottsága elnö­két, Jacques Delors-t — derül ki két, tegnap nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredményéből. A dolog iróniá­ja, hogy sem Balladur, sem Delors nem mondta, hogy je­löltetné magát. Izrael lakosságának 80 százaléka zsidó (MH) Izrael lakossága 5 280 000, ebből 4 305 000 zsidó (81,5 százalék) —közölte szerdán a statisztikai hivatal. Az elmúlt évben 76 ezer zsidó vándorolt be Izraelbe, ebből 150 Magyarországról.

Next