Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 215-227. szám)
1993-09-22 / 220. szám
1993. szeptember 22., szerda Maradjon a megyerendszer? Megnyugtatónak tartja-e a középszintű igazgatás jelenlegi helyzetét? Az országos főhatóságok és a települések közt egyáltalán szükségesnek tartanak-e egy közbenső igazgatási szintet? Megfelelőnek tartja-e a megyerendszert? Milyen színvonalon dolgozik a megyei önkormányzat? — a fenti négy és még jó néhány kérdés szerepelt azon a kérdőíven, amelyet az ország több mint kétezer jegyzőjének küldtek meg, s a kutatás eredményeit a napokban összegezte a Veszprém megyei önkormányzat közigazgatási és informatikai szolgáltatóirodája. Az itt működő kutatócsoport kapott ugyanis megbízást az országos vizsgálat elvégzésére a Belügyminisztériumtól, a Magyar Közigazgatási Intézettől és az MTA Regionális Kutatások Központjától. Az ország jegyzőinek, a közigazgatás szakembereinek véleményét tudakoló felmérés egy sokrétű kutatási program része, s amiképpen az imént sorolt megbízók a kérdőívcsomaghoz magyarázatul írták a céljaikról: „Az önkormányzati törvény több ponton szükségesnek tűnő felülvizsgálásakor, az e tárgyban rendelkezésre álló és a különböző érdekcsoportok által képviselt elképzelések és programok közül nem hiányozhatnak a legérintettebbek, vagyis a településeken dolgozó szakemberek — napi működési tapasztalatokkal hitelesített — véleményei, állásfoglalásai sem.” Mert nem titkolt szándéka a minisztériumnak és a tudományos intézeteknek, hogy a komplex kutatás eredményét a törvény-előkészítők rendelkezésére bocsátják, s majd a politikai döntéshozókkal is megismertetik. A megkérdezettek 80 százaléka nem tartja megnyugtatónak a középszintű igazgatás jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor 67 százalékuk feltétlenül létjogosultságát látja egy közigazgatási középszintnek. A jegyzők 80-88 százaléka adott pozitív választ a középszint szükségességére Bács-Kiskunban, Somogy és Tolna megyékben, miközben az 50 százalékot sem éri el Baranya, Nógrád és Pest megyékben az igenek aránya.. Meglehetősen magas, 67 százalékos volt az igen szavazatok aránya arra a kérdésre is, hogy a jelenlegi helyzetet, a mostani középszintű szisztémát tartják-e jónak, elfogadhatónak. Ezen belül azonban megoszlanak a vélemények, hiszen Bács-Kiskun elkötelezettsége még az előbbinél is erősebb (93 százalék), igen magas Csongrádban (89 százalék), Békésben (84 százalék), a jelenlegi középszintű közigazgatási „berendezkedést” helyeslők aránya is, míg az ötvenszázalékos egyetértést sem éri el Baranya, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyékben. A megyei jogú városok és a fővárosi kerületek jegyzőinek többsége elveti a mostani középszintű közigazgatási megoldást. Agg Zoltán közgazdász, a kutatást végző veszprémi iroda vezetője és Oláh Miklós szociológus, témavezető szerint azt a hipotézist kell megkockáztatni, hogy bizony a települési és a megyei önkormányzatok közti viszonyt (a hűvös vagy semmilyen nexust) tükrözi a megyei szintet elutasítók magas aránya. Bács- Kiskunban, Csongrádban minden bizonnyal jók és hasznosak a kapcsolatok, míg másutt laza, esetleg feszült, vagy éppen elutasító a viszony. Milyen színvonalon dolgozik — a települések jegyzői szerint — a megyei önkormányzat, sőt egyáltalán mennyire elégedettek a középszintű közigazgatási szervezetekkel? A legrosszabb minősítést a „dekók” (a kormányzat, a szakminisztériumok dekoncentrált — megyei — hivatalai) kapták, hiszen még csak jó vagy közepes minősítésre sem méltatták a jegyzők. A megyei önkormányzatok számára viszont elgondolkodtató lehet, hogy a köztársasági megbízotti hivataloknál gyengébbre értékelték a tevékenységüket. Lényegében csak a szakmai tanácsadást és a továbbképzések szervezését ismerték el a megyék erényeként, minden másban a jegyzők elmarasztalóan nyilatkoztak: éppen csak elfogadható, vagy kifejezetten rossz a térségi érdekek koordinációja, elégtelen a vállalkozásfejlesztési feladatok ellátása, s erősen negatív megítélést kapott az idegenforgalommal való törődésük is. Ha marad a megyei közgyűlés, akkor a jegyzők jelentős többsége a közvetett választási szisztémát tartja elfogadhatónak, de mindenképpen a települési önkormányzatok delegálhassák a küldötteket. A szabaddemokraták által preferált, a polgármesterekből álló megyegyűlés gondolatát kevesen támogatják, de még ennyire sem rokonszenves a jegyzők számára a kormánypártok által megfogalmazott pártlistás megoldás. • Józsa Benő FBI-szakemberek tartanak továbbképzést Budapesten A gazdasági rendszerváltás, a privatizálódás, a személyi szabadságjogok kiteljesedése miatt megváltozott a rendőrség szerepe — mondta el Kacziba Antal tábornok az ORFK sajtótájékoztatóján, ahol az FBI-szakoktatók által tartott budapesti képzés programját ismertette. Szükség van az amerikai kollégák tapasztalataira, hisz az USA-ban a legfejlettebb a nyomozás módszertana. A kétszer egyhetes képzés témái: a gazdasági bűnözés és a szervezett bűnözés. Robert Farmer, az FBI bécsi összekötője ugyanakkor azt emelte ki, hogy számukra a tapasztalatcsere fontos. Az FBI a kiemelt bűnügyek felderítésével foglalkozik — ezek sokszor nemzetközi jelentőséggel bírnak. Az FBI specifikus tematikát hozott, figyelembe véve a magyarországi helyzetet. Ők elmondják a tapasztalataikat, az itteni szakemberek pedig eldönthetik, mit használnak fel belőle. A gazdasági bűnözés nem egyenlő a hivatali bűnözéssel, sokkal tágabb kategória annál, mondta Kacziba. Ide tartozik minden gazdasággal összefüggő bűncselekmény, ez lehet lopás, csalás, vagy hűtlen kezelés. Legtalálóbb kifejezés talán a „bennfentesek bűnözése”. A szervezett bűnözés már régóta nem vitatott fogalom, folytatta Kacziba. Akkor beszélhetünk erről, ha a bűncselekményt egy szervezett csoport hajtja végre, amelyben alá- és fölérendelések vannak, fő céljuk a profitszerzés, tevékenységük erőszakra, fenyegetésekre épül. Ma mindkét bűnözési forma „fellendülőben” van. Kacziba szerint azonban maffiabűnözésről nem beszélhetünk Magyarországon, hiányoznak az etnikai, gazdasági, történelmi feltételek. Ugyanakkor a szervezett bűnözés sem épült be a hatalomba. • Sz. D. Vallásszabadság és pluralizmus konferencia 1993. szeptember 24—25. Új Városháza díszterme Budapest V. kerület, Váci utca 62—64. PROGRAM: SZEPTEMBER 24. PÉNTEK, 16 ÓRA megnyitó: Konrád György író 16.20: Hanák Péter (történész), 17.60: Trapp István (filozófus), 17.40: Szabó Miklós (történész), 18.20: Ladányi Sándor (történész) SZEPTEMBER 25. SZOMBAT, DÉLELŐTT: 10.00: Rugási Gyula (filozófus), 10.40: Ludassy Mária (filozófus), 11.20: Gerő András (történész), 12.00: id. Trócsányi László (jogász) SZEPTEMBER 25. SZOMBAT, DÉLUTÁN: 14.30: Kis János (filozófus), 15.10: Csepeli György (szociológus), 15.50: Horváth Zsuzsa (szociológus), 16.30: Mészáros István (jogász) ________________________________________________________________ MB «11* BELFÖLD A NAP INTERJÚJA Németh Jánossal, az Országos Választási Bizottság elnökével A második forduló időpontját az új OVB tűzi ki A köztársasági elnök elé a jövő évi országgyűlési választásoknak azt a lehetséges időintervallumát terjesztettük elő, amely mindkét, érvekkel alátámasztható alkotmányértelmezésnek megfelel — közölte érdeklődésünkre Németh János. Az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke azt is elmondta: az elnök csak az első fordulót tűzi ki, a második forduló időpontjáról a választások kitűzését követően alakuló új OVB dönt majd. — Ön hétfőn a köztársasági elnöknek — az Országos Választási Bizottság nevében — azt javasolta: az 1994- es országgyűlési választásokat a május 3-ától július 8-áig terjedő időpontra tűzze ki. — Ezeket az időpontokat az OVB előtt felvetődött két lehetséges alkotmányértelmezés alapján határoztuk meg. A bizottság múlt heti ülésén ugyanis a kormánykoalíció, illetve a Belügyminisztérium képviselői a választások kitűzésére a május 3-ától augusztus 2-áig terjedő időszakot tartották alkalmasnak, míg a szabaddemokraták és a szocialisták az április 3-ától kezdődő három hónapot jelölték meg. A megbeszélésen mindkét álláspont mellett és ellen hangzottak el érvek, ezért javasoltam: a köztársasági elnök elé azt az időintervallumot terjesszük elő, amely mindkét lehetséges értelmezésnek megfelel, hiszen így nem támadható a választások időpontjának meghatározása. Ugyanakkor a látszatát is szerettük volna elkerülni annak, hogy részt veszünk a pártok ez irányú vitájában, s ezért sem javasoltunk ennél konkrétabb időpontot. Meg persze azért sem, mert nem kívántuk befolyásolni az elnököt. — Milyen érvek hangzottak el az OVB ülésén a választások lehetséges időpontja kapcsán? — Az alkotmány 20. paragrafusának első bekezdése szerint az Országgyűlést négyéves időtartamra választják. A korábbi választások 1990. március 25-én, illetve április 8-án voltak, ha tehát ezt a bekezdést vesszük figyelembe, a négy esztendő legkésőbb 1994. április 8-án jár le. Ugyanakkor viszont az alkotmány 28. paragrafusának első bekezdése kimondja: az Országgyűlés megbízatása az alakulóüléssel kezdődik, amely 1990. május 2- án volt. Ebből következik, hogy a május 2-át követő naptól is számíthatjuk a határidőt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 28. paragrafus hatodik bekezdése azt mondja: az Országgyűlés működése az új parlament alakulóüléséig tart. Ebből az következik, hogy lesz egy olyan időszak, amikor egy időben lesznek hivatalban a régi képviselők s az újak is. De kérdéses, hogy akkor ki lesz egy-egy választókerületben a képviselő? Remélem, sikerült megvilágítanom, hogy az Alkotmány szövegezése e tekintetben nem hibátlan. Az OVB emiatt nemcsak kompromisszumra törekedett a választások lehetséges időpontjának kiválasztása kapcsán, hanem igyekezett az alaptörvény ellentmondásait is kiszűrni azzal, hogy a köztársasági elnök elé terjesztett javaslat mindkét értelmezésnek megfelel. A választási bizottság csak jogértelmezést adott az elnöknek, vagy valamilyen javaslattal is élt a választások célszerű időpontját illetően? — Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy az OVB tagjai kivétel nélkül jogászok, így e körben sohasem vetődött fel a hatáskör túllépésének igénye. Jogosítványunk a konkrét időpont meghatározására nem terjed ki, ez a köztársasági elnök diszkrecionális joga. — Egyes vélemények szerint kívánatos lenne, hogy a két forduló között hosszabb szünet, akár egy-két hónap is legyen. Erről miként vélekedik? — Sokan megfeledkeznek arról, hogy az elnök csak az első forduló idejét határozza meg, míg a második fordulót az OVB tűzi ki. Az 1990 februárjától terjedő időszak tapasztalatai alapján elmondhatom: a második fordulóra eddig az elsőt követő második hétvégén került sor, ám erre nincs törvényi szabályozás. A kérdésre mégsem tudok válaszolni, mert az OVB megbízatása abban a pillanatban megszűnik, amint a köztársasági elnök kitűzi az új választásokat. Akkor pedig a parlamentnek másik választási bizottságot kell felállítania. — Vagyis a jelenlegi parlament dönt a következő ciklusban működő bizottság összetételéről? — Így van. — Ez csak újabb bonyodalmat jelenthet. — Nézze, a jelenlegi választási bizottságból már többen hiányoznak. A parlament öt tagot választhat, ám közülük egy 1991 elején lemondott, egy másik pedig két esztendeje betegeskedik. Ez a határozatképességet ugyan nem befolyásolja, de a parlamenti pártok hét képviselője mellett már csupán három parlament által választott tagunk van, ami nem minden szempontból szerencsés. — Önök bizonyára elemezték az eddigi választások tapasztalatait, így arról talán véleményt nyilváníthat, hogy a részvétel szempontjából mely időpont tűnik alkalmasabbnak. Legutóbb az OVB csütörtöki ülésén beszéltünk erről, de inkább abban az összefüggésben, hogy mi történik, ha a két forduló után sem sikerül megválasztani a képviselők jelentősebb hányadát. Ebben az esetben felértékelődik a később felállítandó választási biztosság szerepe, hiszen az egyéni választókerületekben üresen maradt képviselői helyeket időközi választásokon kell betölteni, amelyeket viszont az OVB tűz ki. Ami pedig a kérdést illeti, nem volna szerencsés, ha a választási bizottság által kitűzendő második forduló a köztársasági elnöknek javasolt intervallumon kívül esnék. Emellett persze megfontolandó, hogy nyáron, a szabadságolások megkezdése után tartsanak-e választást, illetve hogy az vasárnap, esetleg — a Úiválasztáshoz hasonlóan — hétköznap legyen-e. Erről nyilván az elnök és a pártok vezetői beszélnek majd. — A választójogi törvény módosítása jelent-e valamilyen nehézséget az önök számára? — A tervezet bizonyos pontjai vélhetően nem váltanak ki nagy vitát, ám egyes változtatások elfogadását kétlem, így korai lenne bármilyen konkrét előkészületeket tennünk. " Lencsés Károly Németh János fotó: isza ferenc Kormánysegítség a békásmegyeri károsultaknak MTI --------------------------------------A kormány átérezve a súlyos következményekkel járó múlt heti békásmegyeri robbanás károsultjainak szorult helyzetét, mai ülésén olyan pénzügyi kötelezettségek vállalását tervezi, amelyekkel meggyorsíthatják az épület helyreállítását és megnyugtatóan rendezhetik az érintett családok sorsát is. Erről Boross Péter belügyminiszter az otthonukból kényszerűen kiköltöztetett lakók küldöttségével folytatott tegnapi megbeszélése után tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: a belügyi tárca felvállalta, hogy helyettes államtitkári szinten koordinálja a különböző szervezetek közötti együttműködést, illetve a folyamatos tájékoztatást. E feladat keretében a jövő héten az érintett lakók és önkormányzatok, valamint a biztosítók és az OTP bevonásával közös megbeszélést tartanak. A kormány mai ülésére készülő intézkedési terv Demszky Gábor főpolgármester levele alapján abból indul ki, hogy a főváros lehetőségeit meghaladja ennek a problémának a megoldása. A nem biztosított lakások újjáépítésének költségét ezért a kormány magára vállalja. A tervezetben számos egyéb elképzelés mellett szerepel az a lehetőség is, hogy a belügyi tárca néhány lakást szolgálati lakás céljára megvásárol. Emellett azok számára is segítséget kívánnak nyújtani, akik lakásaikat eladva másutt szeretnének új otthont vásárolni. Azon is gondolkodnak, hogy a kormány az elpusztult ingóságok pótlására pénzügyi támogatást nyújt azoknak az otthonukat vesztett családoknak, akik nem rendelkeztek lakásbiztosítással. A Népjóléti Minisztériumban Lakner Zoltán kormánybiztos kezdeményezésére tegnap összeült ad hoc bizottság megtárgyalta a békásmegyeri robbanás károsultjainak lehetséges további támogatását. A megbeszélésen a Belügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a III. kerületi önkormányzat képviselői mellett jelen volt a Jós utca 8. számú ház lakóinak közös képviselője is. A jelenlevők megállapodtak abban, hogy az eddig szétosztott 2,8 millió forintos kormányzati gyorssegélyen felül a további, kilátásba helyzett 7,2 millió forintos támogatást az elszenvedett károk mértéke szerint, differenciáltan osztják szét a részletes kárfelmérést követően, várhatóan október közepéig. További információk a 19. oldalon Bíró Zoltán: a válság erkölcsi eredetű Körülbelül tíz év múlva alakul ki Magyarországon a társadalom képének megfelelő pártstruktúra — jelentette ki Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke egy tegnapi egri fórumon. Bíró szerint mai bajaink forrása még a rendszerváltást megelőző években keresendő. Az akkori felgyorsult események ugyanis nem tették lehetővé azt, hogy a politikai erők pontosan meghatározzák: milyen társadalmat is akarnak. Nem alakult ki elképzelés azzal kapcsolatban sem, hogy milyen kapitalizmust is akarnak valójában. Mint emlékeztetett rá: a zavart az is fokozta, hogy elmaradt a várva várt nyugati segítség. Bíró úgy vélte, a fejlett világ azért nem segíthetett, mert maga is válságban van, főként erkölcsi téren. A mai helyzet előzményeiről szólva elmondta: akkor tévedtünk el, amikor az alkotmányozó nemzetgyűlés helyett kerekasztal-megállapodást kötöttünk, és nem a nyilvánosság előtt zajlott le a rendszerváltás. A gazdaság mai állapota többek között arra vezethető vissza — hangsúlyozta Bíró —, hogy ideológiai megfontolások és politikai taktikák miatt nem a valóban fontos tennivalók kaptak prioritást. Főként a mezőgazdaság teljes lerombolásáért kell nagy árat fizetnünk — figyelmeztetett a társelnök. • A. S. A. ^^utonetTíJ^^ FŐKERESKEDŐ ÉS SZERVIZ ^s^fsáruszavítók értékesítése. Lízing, részletfizetés! Időszakos műszaki vizsgáztatás vizsgára előkészítéssel, rendszámcserével is. Garanciális és garancián túli javítások. Környezetvédelmi felülvizsgálat. Karoszériajavítás, fényezés. Motorcraft lakatrészek értékesítése. AUTONETT Kft. Bp. XXI., Védgát u. 45. Tel.: 277-3755, 277-3761 Lesz-e választás a Nyugatiban? Nem tud a munkaügyi tárgyalásról a Nyugati pályaudvar üzemi tanácsi választási bizottsága — mondta Varga Gyuláné, a bizottság elnöke. Mint tegnapi számunkban hírt adtunk: a Ligához tartozó VDSZSZ pert nyert a bizottsággal szemben, a bíróság érvénytelennek ítélte a választást, 90 napon belül újra üzemi tanácsot kell választani. A bizottság ezzel szemben nem tud a bíróság jogerős határozatáról. A megválasztott üzemi tanács működik. Az elnöknő emlékeztetett: bizottságuknak jogában állt meghatározni a jelöltállítás határidejét, s ezt a rivális szakszervezet lekéste. .,Érthetetlen, hogy ilyen egyértelmű és világos tényállás mellett hogyan hozhat a bíróság a jogszabállyal ellentétes végzést”, írja a bizottság tegnapi közleménye. „Meglepő az is, hogy az említett »tárgyaláson« a VDSZSZ jelen volt, az ellenérdekű fél pedig nem kapott meghívást.” •D V.J. Pártvélemények a választások időpontjáról Üdvözlik a konzultációt Az alkotmány rendelkezései szerint a köztársasági elnök jogosult kijelölni a jövő évi választások konkrét időpontját. Göncz Árpád hétfőn e témáról tárgyalt az Országos Választási Bizottság elnökével, illetve jelezte, hogy a döntés meghozatala előtt konzultálni kíván a parlamenti pártok vezetőivel. Az alábbiakban néhány frakció képviselője tájékoztat arról, hogy milyen konkrét javaslatokkal készülnek erre a megbeszélésre. Salamon László (MDF): helyénvalónak tartjuk, hogy az államfő a parlamenti pártokkal való konzultáció után jelöli ki az adott alkotmányos intervallumon belül a választások időpontját. A képviselő közölte: az MDF mint párt és mint frakció még nem alakította ki végleges álláspontját, személyes véleménye szerint elfogadható a belügyminisztérium erre vonatkozó javaslata. Mint ismeretes, a belügyi tárca képviselői úgy vélik, hogy a minisztériumi apparátus és a közigazgatás felkészülése szempontjából az ideális időpont május közepe, illetve a második forduló esetén május vége, június eleje. A nagyobbik kormányzópárt politikusa szerint ez egy méltánylandó javaslat, amely teljes mértékben megfelel az alkotmány előírásainak is. Salamon László elmondta: nincs különösebb jelentősége annak, hogy a választásokat munkaszüneti napon tartják-e vagy sem, mert mindkét esetben lehet számítani a magas részvételre. Hack Péter (SZDSZ) hangsúlyozta: célszerű olyan időpontra kitűzni a választásokat, amikor a legnagyobb részvétel várható. A következő országgyűlésnek ugyanis rendkívül nagy szüksége lesz a társadalom széles körű támogatására. — Ha semmi különleges ok nem indokolja a korábbi időpontot, akkor a választásokat a jelenlegi parlament mandátumának lejárta (május 2.) után mihamarabb meg kell tartani — mondta a képviselő. Ez az időpont a május. Hack Péter szerint így elérhető, hogy az új országgyűlés, illetve az új kormány még a nyári szabadságolások előtt megkezdheti munkáját. A kereszténydemokrata Csépe Béla úgy véli, az első fordulót május közepén, a másodikat május végén, június elején kellene tartani. Szerinte a parlamentnek végig ki kell töltenie mandátumát, nagyon fontos lenne ugyanis, hogy még ebben a ciklusban minél több döntést meghozzanak a törvényhozók. Csépe elmondta: az új parlament technikai okokból nyilván sokáig nem tudja majd megkezdeni az érdemi munkát. A KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: nem számít arra, hogy módosulna a választások vasárnapi időpontja. Katona Béla (MSZP): az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját a kérdésben, így a frakcióvezető-helyettes csupán személyes álláspontját tudta ismertetni. Mint elmondta, a Surján László által nevezett korai időponttól (március-április) május végéig, június elejéig bármit elfogadhatónak tart. Ennél későbbi időpont kijelölése szerinte azért nem célszerű, mert a jelenlegi parlament mandátumának lejárta után helytelen volna sokáig bizonytalan helyzetben tartani az országot. • Sz. Sz. A tévé és a pártok újabb találkozója Politikai hirdetések a reklámtarifa tizedéért? Tegnap immár másodjára találkoztak a Magyar Televízió és a parlamenti pártok képviselői, hogy egyeztessék elképzeléseiket a jövő évi választásokat megelőző kampányidőszakban képernyőre kerülő műsorokról, politikai hirdetésekről. A találkozón a pártok megkapták a húsz európai közszolgálati televízió kialakult gyakorlatáról készült ismertetőt, az MTV előzetes műsortematika-javaslatát, és az időszakra vonatkozó műsorkészítési irányelveket tartalmazó dokumentumot. Feledy Péter hírigazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy a pártok nagy megelégedéssel fogadták a tévé ajánlatát, mely szerint a politikai hirdetéseket az átlagos reklámtarifa egytizedéért közölnék. Felvetődött, hogy a kampányidőszakban is folytatódjanak-e a parlamenti közvetítések. Ezt az ellenzéki pártok támogatták, ám végül annyiban maradtak, hogy a házbizottság dönt róla. A pártok képviselői mindenesetre ígérték: a T. Házban lesz annyi önmérséklet, hogy az utolsó hónapban már nem tart üléseket. A megbeszélések október közepén folytatódnak. • Szü. L. MAGYAR HÍRLAP. Tankönyvek a jövő évre MTI -----------------------------------Egyeztető tárgyaláson vitatták meg tegnap az 1994—95-ös tankönyvjegyzék összeállításával összefüggő kérdéseket. A Tankönyves Vállalkozók Kamarájának rendezvényére meghívták a iskolafenntartók, a szülők és a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteinek képviselőit. Szilágyiné Szemkeő Judit minisztériumi főosztályvezető elmondta: a jövő tanévre szóló tankönyvlistára október végén pontot kell tenni, mert enélkül a tanévkezdéskor ismét gondok lehetnek. A részvevők egyetértettek abban, hogy a terjesztői jutalék a tankönyvár 20 százalékát ne haladja meg, és ebből 4,5 százalékot kapjanak a terjesztő pedagógusok. Az MSZOSZ-kereszténydemokraták „tekintélyes” képviselőket támogatnak majd . A fiatal szakszervezeti tagok helyeslik az MSZOSZ kereszténydemokrata-keresztényszociális platformjának megalakulását, az idősebbek azonban nem értik, miért volt szükség a szervezet „megosztására” — mondta lapunk kérdésére válaszul Péter Mihály, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) kereszténydemokrata platformjának elnöke. Az ágazati szakszervezeteknél már folyamatban van az alapszabályok módosítása, ezzel szabad út nyílik az új platform létrehozására ezeken a helyeken is. A csoport ügyvivői tegnapi egyeztetésükön beszéltek a pártokkal való kapcsolatfelvételről. Mint ismeretes, a konföderáció szociáldemokrata platformjának vezetői már megállapodást kötöttek az MSZP-vel a jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatban. A szocialisták több ismert szakszervezeti vezetőt indítanak listájukon. Az augusztusban alakult keresztény vonal képviselői egyelőre ismerkedő tárgyalásokat kezdeményeztek a pártokkal. Ennek eredményeiről az elnök egyelőre bizonytalan ideig még nem adhat felvilágosítást, döntöttek az ügyvivők. Annyi azonban tudható, hogy a platform tekintélyes képviselőket kíván támogatni egyrészt a jövő évi választásokon, másrészt szívesen adna néhány képviselőjelöltet a keresztény elkötelezettségű pártoknak. •Varga Judit