Magyar Hírlap, 1993. október (26. évfolyam, 241-252. szám)

1993-10-30 / 252. szám

Ó MAGYAR HÍRLAP Város­kép Ez alkalommal egy a Buda­pest legfrekventáltabb terüle­tén — közigazgatási, üzleti, idegenforgalmi centrumában — nemrég megnyitott létesít­ményt veszünk nagyító alá. A Made in World Center azon zseniális vállalkozások egyike, ahol a szemfüles vállalkozó fillérekért megszerezte egyes kihasználatlan belvárosi pince, illetve egyéb helyiségek tulaj­don- vagy bérleti jogát, és itt igen gyümölcsöző tevékeny­ségbe kezdett. Ilyenek például a Labirintus és a majdani Vas­udvar is. A „mini üzletközpont” épí­tészetileg két egységre tagoló­dik: a saroképület földszintjén és,, első emeletén kialakított pénzváltó fiókból és üzlethe­lyiségekből, valamint a Haris köz tengelyében lefutó mozgó­lépcsőn át megközelíthető bu­tiksort és bárt magában rejtő, felszín alatti terekből áll. A portálok kialakításával, meg­formálásával kapcsolatban — tekintettel arra, hogy az épület a fővárosnak azon területén áll, amely a Világörökség részét képezi, — a volt Országos Mű­emléki Felügyelőség szigorú megkötéseket tett, ennek „eredményeként” megjelenése nyugodt, konszolidált, a város­képbe jól illeszkedő. Másrészt ez és az építtető hozzáállása gátját képezte annak, hogy az építész néhány frappáns ötlete megvalósulhasson. Bátor és szokatlan megoldás, hogy az egyes üzleteket záróra után mindössze egy „detektorács” határolja le az árukínálatot mustráló, és a bárban üldögélő közönséget fogadó terektől. Az árak borsosak, a kimondottan tehetős vásárlóréteget céloz­zák, rivalizálva a közeli Labi­rintussal, s ezt a „személyzet” — a szerinte nem idevaló láto­gatókkal szemben — kelletlen viselkedésével kifejezésre is juttatja. A dolog szépséghibája, hogy a kivitelezés gyenge mi­nősége szöges ellentétben áll a hely exkluzív jellegével és az előbb felsoroltakkal. •R.Zs. Ja”“*fr Made iil World Center a Haris köz és a Váci utca sarkán FOTÓ: STUMPF RÓBERT BUDAPEST „...annyi bizonyos, hogy beszorult emberek próbálnak meg kitörni” Vannak-e kazamaták a Köztársaság tér alatt? A budapesti pártház ostromát követően, 1956. október 30-ától a forradalom leveréséig lázas kutatás folyt a Köztársaság téren. Százak keresték azokat a föld alatti pincéket, amelyekben bújkáló ávósokat, illetve foglyul ejtett felkelőket gyanítottak. A forradalom vérbefolytása utáni évtizedekben még a kérdés sem hangozhatott el: valójában léteztek-e a feltételezett kazamaták? Az utóbbi években ugyan többen hozzáfogtak a kutatáshoz, mindenkit megnyugtató eredmény azonban még mindig nem született. „A Köztársaság téri pártház felszámolása­kor eddig még ismeretlen személyek bent szo­rultak a ház több emelet mélységű pincéjében. A lejárat helyét eddig még nem sikerült meg­állapítani, azonban annyi bizonyos, hogy be­szorult emberek próbálnak kitörni, mert ál­landóan érezhető az alulról jövő kopácsolás. Hősies küzdelem indult meg megmentésük ér­dekében. Az egész téren, a felbolygatott han­gyabolyhoz hasonlóan, fiatal és öreg egya­ránt csákányokkal, lapátokkal felszerelve igyekszik kiszabadítani a bent szorultakat. Egyes feltevések szerint politikai foglyok, má­sok szerint még bújkáló ÁVH-sok tartózkod­nak lent.” (november 1. Budai Hírlap) Gáspár Miklós információkat gyűjt Gáspár Miklós kereszténydemokrata kép­viselő jónéhány hónappal ezelőtt a parlament­ben napirend előtti felszólalásban foglalkozott a Köztársaság téri földalatti bunkerek kérdé­sével. Gáspár e felszólalásának indoklásául lapunknak elmondta, hogy a forradalom alatt elkezdett feltárási munkálatokat a szabadság­­harc leverése megakasztotta. Az önkényura­lom később legendának, nemlétezőnek minő­sítette a föld alatti börtönről szóló híreket. Ar­ra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy ideje lenne eloszlatni az ügy körül kialakult kételyeket. Bizonyosodjon be, hogy létezett-e valaha a pincebörtön vagy sem. A képviselő­től megtudtuk: az üggyel kapcsolatban akkor kíván nyilvánosság elé állni ismét, ha minden, a vitás kérdéseket eloszlató információ ren­delkezésére áll. „A Köztársaság téren már a kora reggeli órákban az egész teret körülölelő kordon mö­gött számosan húzódnak meg. Kiváncsi, kérdő tekintettel nézik a két hatalmas exkavátor munkáját. Az egyik a Köztársaság téri párt­ház előtt az úttestet, a másik a tér közepén a földet marja. Az óriási, földet kiemelő karok munkája mind jobban mélyül, tátong az üreg. Az épületben műszaki alakulatok tartózkod­nak. Először a liftakna robbantását határoz­ták el. Néhány perc múlva már hallik a rob­banás zaja. Por, törmelék mindenütt. Majd amikor megközelíthető már, kiderül, hogy semmi sincs alatta. Rövid idő alatt még két robbanás rázza meg az épületet. Mindkettő eredménytelen. Hátra van még a páncélajtó felrobbantása. Ekkor aztán kiderül, hogy iga­­zak-e a hírek és valóban van-e titkos pince és tartózkodnak-e abban?” (november 3. Népakarat) Az MSZP nem akadályozza a kutatást A Köztársaság téri épület jelenleg a Ma­gyar Szocialista Párt székháza. Csintalan Sán­dor, a párt ügyvivője elmondta, saját vizsgála­tot nem végeztek, és az épületen belül sem merült fel semmilyen adat, ami föld alatti bör­tön létére utalna. Ellenben amikor kutatni akart valaki az állítólagos pincerendszer után, mindig készséggel álltak rendelkezésére. E vizsgálódások eredményei azonban minded­dig nem jutottak el hozzájuk. „Négy napja folyik a küzdelem a Tisza Kálmán tér alatt elhúzódó titokzatos föld alatti labirintus foglyainak kiszabadításáért. (...) Napok óta sűrű embertömeg állja körül a teret. Türelmesen várják, figyelik az időköz­ben nagy számban érkező műszaki katonai alakulatok, mérnökök igyekezetét. (...) Csu­pán egy három méter vastag vasbeton ajtóra bukkantak, fel is robbantották, de mögötte semmit sem találtak. (...) az egyik aknánál dolgozók végre halk beszédhangokra lettek fi­gyelmesek. Messziről, nagyon távolról hallat­szott a segélykérő szó. Szabadítsatok ki! Fog­lyok vagyunk! Élni akarunk! — hallatszott tompán a mélyből. Hányan vagytok? — kér­dezték. Száznegyvenheten — volt a válasz." (november 3. Magyar Nemzet) Már két éve filmeznek A Magyar Televízió és a Magyar Doku­mentum Műhely már csaknem két éve foglal­kozik azzal, hogy mi is történt a Köztársaság téren, illetve legenda vagy valóság a titkos föld alatti folyosórendszer. Eddig harminc órát is meghaladó, izgalmasnak ígérkező do­kumentum anyagot forgattak, amelyet a szük­séges vágások után a televízió — talán még idén — műsorára tűz. Az alkotók hangsúlyoz­ták, hogy vállalkozásuk egyetlen célja az igazság kiderítése, a tények pontos feltárása. „A föld alatti folyosókat még a német had­sereg építette. A Gestapónak föld alatti kínzó­kamrául, a hadsereg vezérkarának és egyes alakulatoknak pedig óvóhelyül szolgált. A légoltalmi folyosók egyik kijárata a Közleke­dési Szakszervezet környékén van, a tér másik oldalán pedig egy hatalmas borpince van, melyet azután összekapcsoltak a németek a föld alatti kazamatával. Ez a vállalat az álla­mosításkor megszűnt. A főkapitányság karha­talmi szervei most átkutatják az építkezési vállalatok irattárát és így igyekeznek a terv­rajzok birtokába jutni. (...) Újabban a Baross tér felől hallatszanak a csatornahálózatból hangok.” (november 3. Új Magyarország) Az Akadémia utcai pártközpontba vezetett alagút A metró Rákóczi úti szakaszának építése során nem találtak arra utaló jelet, amely alá­támasztaná a feltételezést, hogy a Köztársaság tér titkos börtönt rejt. Nem találták nyomát annak sem, hogy a metróalagútból átjáró ve­zetne a pártházba, vagy vissza — nyilatkozta lapunknak Gaál Imre, aki építőmérnöke volt ennek a szakasznak, s szemtanúja az 1956. novemberi kutatásoknak is. A 70-es években, a Deák tér — Kossuth tér közti szakasz építé­se során azonban öszeköttetést kellett létesíte­niük az alagút és az Akadémia utcai volt párt­központ bunkerja között. Ez a vasajtó ma is létezik. A csatornázási művek szakembere szerint az utóbbi 20—25 évben csak vízlevetésre szolgáló, kis átmérőjű csöveket fektettek más­fél méteres mélységben a Köztárság téren. A mélyebben fekvő, nagy átmérőjű csövek kar­bantartását pedig belülről végzik. Ezek során sem találták nyomát börtönnek. •H.K.-J.K.B.-SZ.A.J. Diáksziget: a főváros állja a veszteséget A fiatalok körében nagy si­kert aratott nyár végi rendez­vény, a Diáksziget közvetett el­ismerésének tekinthető, hogy a főváros átvállalta a keletkezett hiány egy részét Másfél millió forintot szava­zott meg erre a célra legutóbbi ülésén a Fővárosi Közgyűlés ok­tatási bizottsága. A mintegy két és félmilliós ráfizetés enyhítésé­hez a kulturális bizottság szintén hozzájárult 500 ezer forinttal, Demszky Gábor főpolgármester pedig ígéretet tett, hogy előterem­tik a még hiányzó félmilliót is. Müller Péter Sziámit, az óbudai Hajógyári szigeten zajló, eddig egyedülálló kulturális vállalkozás tanulságairól kérdeztük. — Egy ilyen eseménynek nem akkor van vége, nem akkor derül ki, hogy sikerült-e, amikor eufóri­kus hangulatban elbúcsúznak egymástól a résztvevők, s „véget vetik a zenének”. A sziget volt la­kói túlnyomórészt gratulálnak és sikerről beszélnek — értékeli pár hét távlatából „vállakozását”, a Diákszigetet Müller Péter Sziámi. Az apró részletekben, tekintettel arra, hogy először csináltunk ilyet, akadtak kisebb-nagyobb hi­bák, és mi is azt érzékeljük első­sorban, mi az, amit nem csinál­tunk tökéletesen. A Diákszigeten egyszerűen nem volt „balhé”, a rendezést vál­laló kft. emberei tudtommal nem nyúltak senkihez. A látogatók száma megfelelt az előre terve­zettnek. Napi húszezer emberrel számoltunk és ennyien el is jöttek. A jegyhamisítás hatalmas mérete­ket öltött. Szatyorból árulták a ha­mis jegyeket a HÉV-megállónál, csak nálunk összegyűlt négyezer darab. Az utolsó nap délutánján úgy tűnt, tízmillió forint körüli hi­ánnyal zárunk. Ám sokan siettek segítségünkre. A velünk dolgozó vállalatok — elsősorban a Multi­média és az In-Kal Kft. — ko­moly árengedményeket adtak ab­ban a reményben, hogy jövőre is őket kérjük fel közreműködők­nek. Két és félmillió forintot a bu­dapesti közművállalatok engedtek el a számláinkból. A környezet­védőkkel kezdeti komoly aggá­lyaik után kitűnően együtt tudtunk működni. Nem okoztunk kárt és meggyőztük őket arról, jövőre sem lehet semmi baj. Összességé­ben nincs akadálya annak, hogy jövőre is találkozhassunk itt, s 1994-ben, Woodstock huszonötö­dik évfordulóján ugyanazt a diák­szigetet találja itt, aki ismét eljön hozzánk. • H. I. CIVILNEGYED Szegények ügyvédjei Budapesten Az Állampolgári Jogvédő Liga olyan hálózat kialakítását ter­vezi, amely a létminimumon, vagy az alatt élők peres ügyeit in­tézné. Felismerték — közölte Várhelyi Péter, a liga képviselője —, hogy sok ember nem tudja kifizetni az egyre növekvő ügy­védi költségeket, így jogorvoslást sem nyerhetnek szaporodó díjhátraléki és egyéb bírósági ügyeikben. A liga tagjai vállalják, hogy a hozzájuk forduló szegények érdekvédelmét ellenszolgál­tatás nélkül is ellátják. Ennek egyetlen feltétele, hogy aki igény­be szeretné venni az ügyvédi hálózat szolgáltatásait, először az önkormányzattól kérjen egy, a rászorultságát igazoló iratot. A jogsegélyszolgálat kialakítása ügyében már hat fővárosi kerüle­tet megkerestek, kivétel nélkül mindenhol kedvező visszhangra talált kezdeményezésük. A liga ügyvédjei hajlandók az önkor­mányzatok munkáját is segíteni azzal, hogy ha a rászorultság igazolásához környezettanulmányra van szükség, ezt esetenként ők is elvégzik majd. Cserébe az önkormányzatok biztosítanák a jól megközelíthető irodát, hogy a szerény körülmények között élők könnyen elérjék a szolgáltatást. Elképzelésükhöz — saját, a Létminimumon Élők Társasága rövidítéséből nyert LÉT nevű alapítványukon kívül — anyagi hozzájárulást adott a Soros Ala­pítvány és az angliai szegények ügyvédje hálózat, ám a támoga­tók adományait továbbra is várják a LÉT Alapítvány számlájá­ra. Az érdeklődő hívásokat már a hálózat teljes kialakítása előtt fogadják a 148—83—62 telefonszámon. (A LÉT Alapítvány számlaszáma: BB 38811591. A számlát a Budapest Bank vezeti.) • H.K. ........ A J KÖZLEMÉNY 1. ! A békásmegyeri, Jós utcai tragédia károsultjainak meg-­­ segítésére alakult kuratórium a tragikus események után rendszeresen tart üléseket. A kuratórium vezetője Csire János kerületi alpolgár­mester. Tagjai: Lakner Zoltán, a Népjóléti Miniszté­rium helyettes államtitkára, Győri Péter, a Fővárosi Közgyűlés lakásgazdálkodási bizottságának elnöke, dr. Bognár Szabolcs, a Fővárosi Főpolgármesteri Hi­vatal szociális ügyosztályának vezetője, Vecsey Mik­lós és Győri Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselői, Jakab Tiborné, a Vöröskereszt budapesti vezetőségének tagja, valamint Ujj Attila, a Lakásszö­vetkezetek Budapesti Szövetségének elnöke. A szervezet folyamatosan kívánja tájékoztatni a lakos­ságot a károsultakat támogató pénzadományok fel­­használásáról, az erre vonatkozó kuratóriumi dön­tésekről. Az elmúlt időszakban öt határozatot hoztak, részben az adományok felhasználásáról, részben a szervezet működéséről. Döntöttek arról, hogy a Jós u. 6. és 10. számú házakba visszaköltöző családok egyszeri, beköltözési támo­gatásban részesülnek, költségfedezetként, melynek összege 50­0 Ft. A tragédia közvetlenül érintett (36 család) károsultjai­nak részére 20 ezer Ft/család, egyszeri támogatást is kifizetnek, a Vöröskereszt és a Belügyminiszté­rium által biztosított összegek maradványának ter­hére. A tragédia károsultjainak támogatására szánt összeget az alábbi számlára lehet befizetni: § OTP budapesti önkormányzati fiók MNB 218-98969. g­­ Csekkszámlaszám: 548-01016 -­ „Békásmegyeri közérdekű kötelezettségvállalás, Buda- Al­a­pest” / A számlára 1993. október 18-ig 10 945 700 Ft érkezett. Elégedetlen a Lakásbérlők Egyesülete Nem szűkítheti önkormányzati rendelet a törvényi garanciákat Máris több ponton kifogá­solja a Lakásbérlők Egyesüle­tének főtitkára, Battha Pál a fővárosi közgyűlés által csü­törtökön elfogadott önkor­mányzati lakásrendeletet. Battha szerint a lakástörvény eredetileg sok garanciát tartal­maz arra, mikor nem járulhat hozzá a cseréhez a bérbeadó, és ezeket a garanciákat az önkor­mányzati rendeletek sem szűkít­hetik. Ennek ellenére Battha Pál úgy véli, a rendelet komoly pro­cedúra elé állítja majd a bérlő­ket. Ezt a jogi kifogást egyéb­ként a jegyző is megtette, ami­kor véleményezte a lakásbizott­ság előterjesztését. A rendelet a lakáshoz jutás feltételeinél kiemelt kategóriá­kat említ, ám a hajléktalanok la­káshoz juttatása az egyesület véleménye szerint nem a lakás­­gazdálkodásba, hanem sokkal inkább a szociálpolitikai tűzoltó munkába tartozik. A jövedelmi viszonyok elbírálásakor pedig az egy,­főre eső jövedelmet te­kinti, ez azonban az egyesület szerint nem teszi lehetővé a va­lóságos differenciálást. Aggá­lyosnak tartják még a rendelet­­tervezettel kapcsolatban, hogy hiányzik belőle, hány lakással számol a főváros, a privatizáció után hány bérlakás marad Buda­pesten. Ez annál szomorúbb, mert éppen a fővárosi önkor­mányzat befolyásolhatná a ren­delkezésében maradó lakás­mennyiséget. •Sz. K. ÜL Ker. Önkormányzat közérdekű kötelezettségvállalás számlabefizetései Bat. Pécsi Dohánygyár Kft. Boros Lajos, 1016 Naphegy u. 4. Boros Márton, 1012 Mikó u. 14. Budaprint PNYV Budapest Budavári Lászlóné, 1172 Magyarhida u. 2. Csemege Meinl 40. sz., VI., Andrássy út 30. Euro Shop Nonstop Üzletház, III., Huszti út 1. Erős Gábor, 1181 Havanna u. 65. Fővárosi Vízművek Fővárosi Távfűtő Művek Fővárosi Csatornázási Művek Dr. Gabányi Ferenc, 1145 Thököly út 146. High Life Eurodrink, III., Kalap u. 14. Krokovai Zsolt, 1054 Bank u. 6. Kovács Mária, 1213 Cirmos u. 4/32. Lányi Miklósné, IX., Üllői út 39. MÁK Budapesti Szerv. Motorina Kereskedelmi Szolgáltató Bt. Munkáspárt, Békásmegyer, Meggyfa u. Majsa Klára, III., Tímár u. 47. OTP II. ker. fiók Prestoprint, 1054 Aulich u. 7. XV. ker. polg. képviselői Reviczky Béla, 1136 Fürst Sándor u. 43. Shell és Interág Kft., Budapest SZDSZ III. ker. Sepsi László Sipos Viktor, Debrecen Sós Gábor, Dabassári Sós Gábor, Dabassári Somorjai Istvánné, VII., ker. Bajza u. 4. Tusa Zoltánné, 1165 Ezerjó út Tóthné, Sárvár Társadalombiztosítási Pénztár, Bp. Takarékszövetkezet, Bélapátfalva Villaroelné Csapó Gy. III. ker. Várnai László, III. ker. VÍV Kft. Vöröskereszt III. ker. vezetősége OTP III. ker. fiók Dr. Németh Éva Tóth László, Eger Hantos Miklós, II. kér. Német Anna Falus Pál, Tótvázsony Bedő Margit, Budapest Molnárné Réti Emma, III. ker. Radnics Gáborné, III. kér. Halász Ildikó, XIII. kér., Magyar Út, Óbuda Mikó János, II. kér. ÉPFU Kft. Draviczky Miklósné, Bp. 51 + C Tasnádi Idegenforgalmi Bt. Dr. Keglevich Tibor, Budapest Dr. Gál Vési Andrásné, III. kér. Rajnai Gábor, III. kér. Nyeste Gáborné Galambosné, III. kér. Dr. Landi László, Bp. Pálosné S. Katalin Das Felvonó Kft. Horváth Róbert Özv. Kovács Józsefné, Budapest József Attila Művelődési Központ , Exterreál Ingatlanhaszn. Bt., Bp. Mezőbank Rt. Pál Lászlóné, 1184 Bp., Dolgozó u. 4/BII. 10. Szalai János Angel Kft., Árpád fejedelem u. 8. Kopis Lajosné, Szentendrei u. 4. Erdei Imre, 1035 Bp., Kerék u. 34. Pákai Tamás, 1039 Bp., Királyok u. 206. Heszki Elemér, 1031 Bp., Amfiteátrum 25. Rena Kft., 1222 Nap u. 2. Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Ker. Rt., Pécs Jupiter Kft., 1137 Kántor u. 10/B Általános Iskola, Pais D. u. 1—3. Békásmegyeri Köz. Ház Általános Iskola, Zipernowsky u. Balázs Lajos, Bp. II., Tulipán u. 3. Magyar Vöröskereszt Bp. vezet. Váradi Anna, 1012 Bp., Attila u. 117. Hungarocargo (deig. befiz.) MOL Rt., Bp. Gáz-Hidro-Fermo Kft., 1039 Kinizsi 78. MMSZ Bp. Bp. Óbudai Műv. Bp., San Marco u. Munkáspárt, Meggyfa u. Radnai József Erkel Ferenc Kamarazenekar Kerék Utcai Általános Iskola Kenyeres Vendel, Vízimolnár u. 2. Napközi otthonos óvoda, Békásmegyer Fehér Bölény és Fekete Bölény, 1036 Kolosy tér 1. Boldog Özséb plébánia, Lékai tér Óbudai főplébánia Dr. Kovács Ferenc, 1026 Hidász u. 23/B Schütz István, 1037 Kisbojtár u. 23. Egyesített Tanuszodák, 1035 Szérűskert 40. Dr. Szabó László, 1125 Dániel u. 23. Inter Wanais, Bp. XII., Eötvös u. 29. MOL Rt., Pf. 82., Bp. 1751 Eurodrink Bt., 1037 Bp., Kalap u. 14. (Disco) Név, cím nélkül Másik Két Alapítvány, Bp., Madzsar u. 33. Napközi otthonos óvoda, Bp., Szentendrei út 85. Mayer István, Bp., Vörösvári út 5. Általános iskola, Szérűskert, Bp.HL, Szérűskert u. Wolf Olga, Bp., Dereglye u. 3. Napközi otthonos óvoda, Bp., Ágoston u. 2. Hully-Gully Kft., Bp. XII., Apor V. tér 9. Szalainé B. Mária, Székesfehérvár, Építőmunkás u. 15. Munkáspárt, Bp. II., Margit krt. 58. Donáth Jenőné, Bp., Váci u. 66. III. Ker. Nevelési Tanácsadó, Bp., Zápor u. 27. ELTE TFK. Dózsa György Általános Iskola, Bp., Dózsa Gy. u. Általános Iskola Zipernowsky Bp. III. Dr. Kovácsai Éva, Bp. Csalogány u. 20/B Általános Iskola, Bp., Gyógyszergyár u. 22. Guba József, Bp. ML, Ráth u. 1/6. 1993. október 30., szombat Kerületi hírek Harc a bolhapiac körül (MH) A XV. kerületi bol­hapiacot működtető No­­vák és Novák kereskedő­ház — miután az önkor­mányzat felmondta az ez­zel kapcsolatos szerző­dést — ajánlatot tett a piac bővítésére, átépítésé­re, további hasznosításra. Terveik szerint, a kibőví­tett piac területén és kör­nyékén parkolókat is léte­sítenének. Mindezt, a ke­reskedőház saját költsé­gén vállalná, a bérleti ár­bevételből részesedést is adna a kerület különböző céljaira, ám a kerületi képviselő-testület tetszé­sét nem nyerte meg az ajánlat, az önkormányzat új, kulturált piac kialakí­tásában érdekelt. Új igazgatók Ferencvárosban (MH) Pályázat útján vá­lasztották ki a ferencvá­­ros két művelődési házá­nak igazgatóját. A Kosz­tolányi Kulturális Köz­pont igazgatói tisztére két pályázó közül Szigeti Árpádot, a korábbi meg­bízott igazgatót, a Fe­rencvárosi Művelődési Központ élére kilenc pá­lyázó közül Illés Klárát választotta a képviselő­­testület. Étkezési hozzájárulás a Belvárosban (MH) Szeptember 30-áig az V. kerületben , az ön­­kormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően 548 gyerek 2 millió 740 ezer forint értékben ré­szesült beiskolázási se­gélyben. A családok szo­ciális helyzetén segített az is, hogy az 1993/94-es tanévre szeptemberben 261 gyerek részesült is­kolai hozzájárulásban.

Next