Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)
1994-04-01 / 76. szám
4 MAGYAR HÍRLAP________ Ifjúsági szervezetek segítik a pártok kampányait A választások közeledtével a pártok ifjúsági szervezeteinek tevékenysége, szerepe is megnövekszik. Négy ifjúsági párt képviselőjét kérdeztük a kampányban való részvételükről. A Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) kampányfőnöke Molnár Gyula hangsúlyozta, hogy a BIT továbbra is ifjúsági szervezet kíván maradni az MSZP-vel kötött együttműködési szerződés ellenére. Huszonegy egyéni BIT-jelölt indul MSZP támogatással a választáson, ezenkívül gyakorlati, de politikai támogatást is nyújt a BIT a szocialisták kampányának. A BIT szeretné ugyanis, hogy ifjúságpárti és kreatív legyen az MSZP programja. Ennek érdekében pedig a BIT az ifjúságot mozgósító akciósorozatot is indított. Skribek Péter az Ifjúsági Demokrata Fórum elnöke elmondta, hogy az IDF önálló jelölteket nem indít, de a fővárosban három IDF-es fiatal képviselőjelölt lesz, MDF-es színekben. A megyei listák kérdésében a helyi IDF-szervezetek önállóan tárgyalnak a helyi MDF-vezetéssel, hangsúlyozta Skribek. Az IDF országos gyűlésén elfogadták az ifjúsági programot, melyet ha sikerül az MDF programjával egyeztetni, akkor az Ifjúsági Demokrata Fórum teljes egészében az MDF mellé áll, fogalmazott az elnök. Skribek Péter hozzátette, hogy az országos gyűlésen Boross Péter miniszterelnök az IDF támogatását kérte. Az Ifjú Demokraták (Ide) szóvivője, Bella Balázs hangsúlyozta, hogy az Idenek önálló kampánya nem lesz, viszont olyan akciókat szeretnének rendezni, amely népszerűsíti az SZDSZ-t és az Időt is. Ilyen rendezvény lesz az Országos Diákkongresszus Gyöngyösön, amely, mint Bella Balázs fogalmazott, idén nemcsak az oktatással foglalkozik majd, hanem politikai célja az lesz, hogy minél több fiatalt bíztasson a választásokon való részvételre. Ennek a rendezvénynek egyébként Fodor Gábor lesz az egyik résztvevője, mondta Bella. Az ide ezenkívül rendszerzáró bulikat és irodalmi esteket is szervez majd. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió (IKU) elnöke, Szilágyi Szabolcs elmondta, hogy az IKU-tagok egyharmada KDNP-tag is, így ők gyakorlati és elméleti segítséget is adnak majd a kereszténydemokrata képviselőjelölteknek. A KDNP ifjúsági programját ugyanis teljes egészében IKU-tagok alkották, ezért erről leginkább ők fogják tájékoztatni a választókat, fogalmazott az IKU elnöke. A KDNP országos listájának első harminc helyezettje között két IKU-tag szerepel — tette hozzá Szilágyi. • F. D. Az MDF szerint a második választási forduló május 29-én legyen Az MDF összes egyéni képviselőjelöltje megszerezte ajánlási szelvényeit, sőt, az egyes jelöltekhez átlagosan 1000-1200 kopogtatócédula érkezett. A rekordot több mint háromezer szelvénnyel Csapody Miklós tartja — ismertette a párt kampányeredményeiről szólván Herényi Károly szóvivő. Az MDF Országos Elnöksége szerdai ülésén a választási kampány folyamatát értékelte, s az elkövetkezendő hetek feladatairól tárgyalt. Herényi Károly szerint az MDF-kampány örvendetes eredményeket sejtet, mi több, némelykor az elképzelt reményeket is felülmúlják a beérkező ajánlási szelvények. Ugyanakkor nem tudott válaszolni azon kérdésre, hogyan állnak a listák összeállításával. Információi szerint a jelöltek egyharmada rendelkezik hivatalos visszaigazolással, de a párt még sem a területi listákat, sem az országos listát nem nyújtotta be. A választási kampány tapasztalatait értékelve kijelentette: az ellenzék gerjeszti a pánikhangulatot a lakosság körében, s az MDF jelöltjei sehol sem tapasztalják a választók aggodalmát. Tény azonban, hogy egyesek valóban szóvá teszik a jelölési módszert, mert nyílt szavazásnak tartják. Herényi szerint érdemes visszatekinteni az 1990-es választásokra, amikor akadt olyan párt, amely sokkal több ajánlószelvényt gyűjtött , mint a későbbiekben szavazatot. Salamon László elnökségi tag, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke ismertette a választási törvényt módosító javaslatát. Elfogadott indítványa értelmében az Országos Választási Bizottságnak legkésőbb április 16-áig ki kell tűznie a választások második fordulójának időpontját. Salamon vélekedése szerint az első forduló utáni harmadik hét vége tűnik a legmegfelelőbb időpontnak a második forduló megtartására. Ezt azzal indokolta, hogy egy hét nagyon kevés lenne a felkészülésre, a második hét vége pünkösdre esik, amely háromnapos ünnep, s az ennek közepén tartandó szavazáson bizonyára aránylag kevesebben vennének részt, így a harmadik hét vége, tehát május 29. lenne a kívánatos időpont az MDF szerint a második fordulóra. •B.J. A bíróság a szavazás eredményét is megsemmisítheti A választási törvény megsértése, illetve a választási szervek döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt az érintett polgárok, képviselőjelöltek, illetve pártok a bíróságnál kifogást emelhetnek. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének tegnapi tanácskozásán a választási bíráskodással kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A bírósági eljárás feltétele, hogy a panaszos kimerítse a rendelkezésre álló fórumrendszert — hangsúlyozta Lomnici Zoltán, az egyesület ügyvezető elnöke a konferenciát követő sajtótájékoztatón. Elsőként tehát az illetékes választási szervnek kell a panaszt kivizsgálnia, és csak utána kezdődhet meg a bírósági eljárás. A választás eredményét befolyásoló ügyekben egyébként a Legfelsőbb Bíróság jár el. A panaszosnak a kifogás benyújtásakor meg kell tartania a jogszabályban foglalt határidőt — ez három nap —, s emellett a bíróság azt is vizsgálja: valóban az érdekelt, illetve arra jogosult személy vagy szervezet terjesztett-e elő észrevételt. A beadványban pontosan meg kell határozni, hogy a választójogi törvény mely rendelkezéseit sértették meg, és a panaszosnak azonnal indítványt kell tennie a bizonyításra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az esetleges tanúk nevét, illetve a bizonyítékokat is várja a bíróság. Az eljárás lefolytatására három munkanap áll rendelkezésre, s a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A határozat ugyan nem peres eljárásban születik meg, de itt nincs akadálya a bejelentő meghallgatásának. A tegnapi tanácskozáson felvetődött, hogy a választással kapcsolatos bírósági eljárásban esetenként problémák mutatkoztak. Egyes vélemények szerint ezt részben a rendkívül szoros határidő okozza. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a bíróság adott esetben akár a szavazás eredményét is megsemmisítheti, más kisebb súlyú ügyekben viszont semmilyen szankciót nem alkalmazhat. Lomnici Zoltán elmondta: az 1990-es választások idején a bírósághoz összesen 31 kifogás érkezett, s ezek döntő többségét nem találták megalapozottnak. • L.K. A civilek az Agrárszövetség programjában (MH) A Társadalmi Kamara plenáris ülése úgy határozott, hogy a májusi választáson a független jelölteket támogatják, a mostani parlamentnek azt a tíz, különböző pártállású képviselőjét, akik jól együttműködtek a civilérdekvédőkkel. Ezt tegnap az Agrárszövetséggel folytatott tárgyalásokon megerősítették, és leszögezték, továbbra is azokat támogatják, akik vállalják a civilérdekek képviseletét a következő parlamentben. Az Agrárszövetség fontosnak tartja a civiltömörüléseket és -szerveződéseket, úgy vélik, biztosítani kell hatékony működésük feltételeit. Ezért programjának kialakításába bevonta a Társadalmi Kamara szakértőit. Választási fair play-díjat alapít a KDNP (MH) Választási fair play-díjat alapít a KDNP — ezt jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Eszes István, a párt kampányfőnöke. A KDNP szeretné a személyeskedő, durva politikai megnyilatkozásokat visszaszorítani. A neves közéleti személyiségekből összeállítandó grémium annak a pártnak juttatja az elismerést, amely nem a vetélytársak lejáratásával, hanem saját programjának népszerűsítésével foglalkozik rendezvényein. Az SZDSZ az egészségügyről (MH) A kormány által az utóbbi időben beígért egészségügyi intézkedések, ígéretek a választási kormánypropaganda részét képezik — állapította meg az SZDSZ tegnapi sajtótájékoztatóján Fodor Gábor. A politikus szerint a kormány az elmúlt években elszalasztotta azoknak az intézkedéseknek a megtételét, melyek ténylegesen javítottak volna az egészségügy helyzetén, az egészségügyi mutatók mára tragikus szintet értek el. Szolnoki Andrea, az SZDSZ egészségügyi műhelyének vezetője üdvözölte azt a tényt, hogy a nővérek bérkiegészítést kapnak, ugyanakkor kifogásolta a kormány ezzel kapcsolatos intézkedésének a módját. A szabaddemokraták tegnap tartott másik tájékoztatóján Hárn Gábor abszurdnak nevezte, hogy a parlamentben szerdán rendezték meg az oktatáspolitikai vitanapot, erre az oktatási törvények elfogadása előtt lett volna szükség. Az SZDSZ a kormány sikerpropagandájával szemben rendkívül negatívan ítéli meg a kulturális kormányzat elmúlt négy évben nyújtott teljesítményét. Tegnap az is elhangzott, hogy az iskolák ma bizonytalanabb helyzetben vannak, mint 1990-ben. Thürmer a semlegességről (MH) A külpolitika terén is gyökeres változásokat tartunk szükségesnek, ezért parlamentbe kerülésünk esetén kezdeményezni fogjuk az alkotmány ennek megfelelő módosítását — jelentette ki csütörtöki nyíregyházi sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Szerintünk ki kell mondani Magyarország semlegességét, meg kell tiltani magyar katonák bármilyen jogcímen történő külföldre vitelét, s idegen katona sem tartózkodhat hazánkban. Dél-amerikanizálódhat az ország (MH) A bűnözés és a korrupció egymástól elválaszthatatlan — mondta tegnap Tatán Hack Péter. A közbiztonságban a statisztikailag megragadott bűnözői helyzetkép soha nem tükrözi a valóságot. A rendőri vezetőknek a felderítési mutatók alakulása érdekében tanácsos a statisztikai adatokkal ügyesen bánni.A szervezett bűnözés elleni fellépés megteremtése az új kormányzat legfontosabb feladatai közé kell hogy tartozzon, az új kabinetnek szervezetet kell létrehoznia a korrupció felszámolására. Mert különben dél-amerikanizálódhat az ország. A fiatal demokraták és a gazdasági félfordulat (MH) A Fidesz számára a vállalkozás, a gazdaság élénkítése a program középpontjában áll — hangsúlyozta Kupper András, a párt XIX. kerületi képviselőjelöltje tegnap a Fidesz kispesti gazdasági fórumán. Urbán László, a gazdasági kabinet vezetője kiemelte: alapvetőnek tartják a gazdasági félfordulatot, melyről a tavalyi költségvetési vita előtt szólt először Orbán Viktor. A koncepció lényege a hangsúlyváltás az adó- és a költségvetési politikában. Pongrácz Gergely belépett az FKGP-be (MH) A Független Kisgazdapárt az egyetlen keresztényi erő, mely ki tudja vezetni az országot a katasztrófahelyzetből —jelentette ki Torgyán József csütörtökön az Állatorvosi Egyetemen, az FKGP választási nagygyűlésén. A kisgazdapárt elnöke bejelentette: Pongrácz Gergely, a Corvinköz hajdani parancsnoka is felismerte ezt, épp ezért belépett a Független Kisgazdapártba, s ő az FKGP XX. kerületi jelöltje. Bihari Mihály: példátlanul sok a tehetségtelen politikus (MH) .■ A rendszerváltás a nép erejének és elégedetlenségének a következménye, s ezt kisajátítani egy pártnak, vagy értelmiségi csoportnak: politikai otrombaság. A demokrácia biztosítja a rossz választás korrekcióját is, s májusban ennek jön el az ideje — hangsúlyozta tegnap este Veszprémben dr. Bihari Mihály politológus, aki az egyetemen tartott politikai fórumot, Rendszerváltás után, kormányváltás előtt címmel. A neves politológus négy okát említette a kormányváltás szükségességének: a gazdasági válság, a rosszul működtetett demokrácia, az elfogadhatatlan politikai stílus és hogy példátlanul sok tehetségtelen politikus került közéleti, hatalmi pozícióba.. Természetgyógyászok országos kampánynyitója (MTI) Kényszerből politizálunk, és addig nem hagyjuk abba, amíg nem lép hatályba a természetgyógyászok jogait, kötelességeit szabályozó rendelet, amelynek már elkészült a tervezete — jelentette ki csütörtökön Veszprémben Bense László Erik, a Magyar Természetgyógyászok Uniójának elnöke. BELFÖLD Egyetértés fogadta tegnap a köztisztviselői érdekegyeztetői fórumon a központi béremelésről szóló belügyminisztériumi előterjesztést. Az idei költségvetési törvényben e célra elfogadott hárommilliárd forint felosztásának elveiről azonban a kormány jövő hétre várható döntése előtt nem nyilatkoznak a résztvevők. A köztisztviselői érdekegyeztetői fórum tagjai elé — az önkormányzatok szövetsége, a Magyar Közigazgatási Kamara, valamint a munkavállalói oldal képviselői — titkos minősítéssel terjesztette a Belügyminisztérium a béremeléssel kapcsolatos elképzelést. Mi több, pillanatnyilag a tárca nem tartja publikusnak a tervezet kidolgozásának alapjául szolgáló felmérés adatait sem. Nem sikerült megtudnunk, hogy pontosan hány köztisztviselő dolgozik az önkormányzatoknál, a központi apparátusokban, s melyik csoport milyen mértékben maradt el az őt megillető bérkategóriától. Annyit azonban tudunk, hogy a köztisztviselői kar létszáma hazánkban körülbelül kilencven-százezerre tehető. A köztisztviselői törvény által meghatározott bérszintet valamennyiüknek 1995. január 1-jéig kell elérniük, azaz ekkorra mindenütt 18 ezer forintos illetményalappal kell alkalmazni a bértáblázatot. Tekintettel arra, hogy ettől a szinttől a lemaradás jelenleg több, mint 20 százalékos, — az adat sajnos tavalyi — a felzárkóztatáshoz több mint 20 milliárd forintra lenne szükség. Az idei költségvetésben a köztisztviselők bérfejlesztésére jóváhagyott hárommilliárd forint csak a lemaradás csökkentésére, a jövő évi egyszeri kiadás terhének mérséklésére elegendő. A lemaradás azonban a köztisztviselői karon belül nem azonos. E réteg közel fele, több mint 40 ezer ember az önkormányzatoknál dolgozik, ahol gyakran csak 15-16 ezer forintos illetményalappal számolnak. A központi igazgatásban a minisztériumoknál dolgozók helyzete némileg jobb. Számuk azonban csak tízezerre tehető, míg összesen több mint 40 ezer olyan köztisztviselő van, akinek bérét kizárólag a költségvetés fedezi. Éppen ezért az idei hárommilliárdos béremelési keret elosztásáról szóló elképzelés információink szerint e réteg számára kedvez. Információink szerint az összeg nagyobbik hányada kb. kétmilliárd forint, azokat illeti majd, akik nem önkormányzati körben dolgoznak, akik bérének kizárólag a költségvetés a forrása. (Ide tartoznak a földhivatalok, a KSH dolgozói, és számos regionális intézményhálózattal rendelkező országos hatáskörű hivatal). Valószínű, hogy a maradék egymilliárd az önkormányzati intézményeknél dolgozóknak jut, amelyet az önkormányzatok majd saját bevételeikből fognak kiegészíteni. •M. R.Á. Ki kap többet a hárommilliárdból? Egyetértés a köztisztviselői érdekegyeztető fórumon Bizonytalanok az üzemi tanácsok tagjai Még a jónak induló munkaadói intézkedések is eltárultak sokszor az utóbbi években a munkáltatók szakszervezet-ellenessége miatt, mondta tegnap Takács György az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat (Étosz) tegnapi sajtótájékoztatóján. A jogász úgy látja, hogy a munkaadók sok helyes ötletet is elvetettek csak azért, mert szakszervezet ajánlotta. Az ellenkezőjét (vagyis a rossz döntést) megvalósítva így ártottak is cégüknek. Üzemi tanácsi akadémiát indít szeptembertől az Étosz. Mint kiderült, az országban hozzávetőleg 1300 üzemi tanács működik. A tavaly májusban német példára bevezetett munkahelyi testületek tagjai azonban sokszor tanácstalanok, járatlanok alapvető jogi és közgazdasági kérdésekben. Volna ugyan joguk a tájékoztatáshoz, de egyelőre nem mindegyikük látja át, milyen információra lenne szükség ahhoz, hogy véleményt mondhasson a munkavállalók érdekében. „Rendkívül alacsonyra sülylyedt az elmúlt négy évben a jogtudat Magyarországon”, szögezte le a jogász. Az élet szinte minden területén megkérdőjeleznek ma olyan dolgokat, amit korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna. Természetesen ez a munkahelyekre is igen jellemző. A politikusok szakszervezet-ellenessége ráadásul felbátorította a cégek vezetőit is. Ez az eddigieknél azért is könnyebb volt, mert az új Munka törvénykönyve meglehetősen bizonytalan joghelyzetet hozott létre, állítja Takács György. Szerinte egyébként a magyar alkotmánynak a munka díjazására vonatkozó pontja ellentétes mind a Szociális chartával mind pedig az emberi jogokkal. Itt ugyanis (a marxi útmutatás alapján) úgy szól a szöveg, hogy mindenkit a végzett munkájával arányban levő munkabér illet meg. Az Emberi jogok nyilatkozata és a Szociális charta ezzel ellentétben azt mondja, hogy a munkát vállaló embereket a sajátmaguk és a családjuk fenntartásához szükséges, méltányos és igazságos díjazás (és nem munkabér!) illeti meg. A kollektív szerződésekről ma még általában nem világos, hogy bennük mekkora lehetőség és hatalom rejlik. •D V.J. Forgács Pál megvédi személyiségi jogait „Valamennyiünk alapvető szabadságjogairól van szó már, nem egyszerűen 129 ember állásügyéről”, nyilatkozta lapunknak Forgács Pál, a hazai szakszervezeti mozgalom doyenje a rádióban történt fejlemények kapcsán. Az idős szakszervezeti vezető úgy látja: ma már példátlanul súlyos törvénysértéseket követ el a rádió vezetése: nemcsak a sajtószabadságot, hanem a szakszervezeti jogokat is veszélybe sodorták. „Ha tétlenül nézzük az eseményeket, akkor ezek után bárki bármit megtehet ezzel az országgal”, mondja Forgács. Szerinte fontos, hogy most a szakszervezetek minden ellentétüket tegyék félre és álljanak a jogaikért küzdő rádiósok mellé. Vidéki munkásaktivisták egyébként egyre gyakrabban teszik fel a kérdést neki: ha a közismert emberekkel ilyen egyszerűen el lehet bánni jogtalanul, akkor ki védi meg az egyszerű kisembereket azután a hasonló jogtiprások ellen. A rádiós ügy legsúlyosabb következménye Forgács Pál szerint, hogy a demokrácia negyedik évében az emberek újra félnek. A Pesti Hírlapban a minap közölt „interjújáról” szólva Forgács elmondta: megdöbbentette az írásra hivatkozó televízióműsor, ő ugyanis a lapnak interjút nem adott. A lap a liberális sajtóról szóló írásában a két szakszervezeti embert, Forgács Pált és az amerikai Gábor Róbertet interjúalanyként idézte. Az idős szakszervezeti vezető leszögezte: a lapban interjúként idézett amerikai „tényfeltáró” küldöttséggel magánbeszélgetést folytatott. Sem magnófelvétel, sem jegyzet nem készült tudomása szerint. Közlésről szó sem volt, a médium helyzetét vizsgálók magánemberként és szakszervezeti emberként keresték meg. Ezek után Forgács Pál lépéseket tesz majd személyiségi jogainak védelmében. • D V. J. 1994. április 1., péntek Halász belép az FKGP-be ? Halász István országgyűlési képviselő, aki a napokban csatlakozott a Torgyán József vezette FKGP parlamenti képviselőcsoportjához, csütörtöki keltezésű nyilatkozatában arról értesítette Szabad György házelnököt, hogy téves és megalapozatlan az a hír, miszerint elhagyta a Magyar Piacpártot, s belépett a Független Kisgazdapártba. Mint megtudtuk, Halász István aláírta azt a megállapodást, mely kimondja, hogy átülését s a frakció megalakítását követően felkerül majd az FKGP országos listájára, mint a kisgazdapárt tagja. Győriványi Sándor, a kisgazdapárt országgyűlési képviselője, frakcióvezető információnk szerint nem vett részt a csütörtöki házbizottsági ülésen, ahol szó esett az FKGP frakcióalakításáról is. Amennyiben Halász István — aki már hivatalosan átült a kisgazda képviselőcsoportba — nem lép be a Független Kisgazdapártba, a házbizottság várhatóan elutasítja a kisgazdafrakció megalakítását arra való hivatkozással, hogy csak ugyanazon párt tíz képviselője alkothat frakciót — tudtuk meg. Halász István érdeklődésünkre elmondta: szívesen belép az FKGP-be, ha ezen múlik a frakció megalakítása. A Magyar Piacpárt alapszabálya lehetőséget ad a kettős tagságra, biztosítsa ezt a kisgazdapárt is. • Cs. I. Az FKGP etikai vizsgálatot kér a Híradó ellen A Torgyán József vezette FKGP etikai vizsgálatot kezdeményez a Híradó ellen, mivel a televízió politikai hírműsora a választási kampány alatt nem biztosít a párt számára esélyegyenlőséget —jelentette be G. Nagyné dr Maczó Ágnes kampányfőnök az FKGP „elmaradt” csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kisgazdapárt alelnöke sérelmezte, hogy a közel négymilliós nézőtáborral rendelkező Híradó nem tudósított a kisgazdapárt választási tájékoztatókról és a FKGP nagygyűléseiről sem. Maczó szerint nem „barátság vagy szerelem kérdése”, hogy a Híradó mely pártokról tájékozatja a választópolgárokat, az esélyegyenlőség biztosítására garanciák vannak. Korábban már kezdeményeztek etikai vizsgálatot a Híradó ellen, s bár a televízió etikai bizottsága megállapította: a Híradó hibát követett el, mivel nem lehetett szándékos diszkriminációról beszélni, nem indult eljárás. — Kampányidőszak van, azonnal kérjük a televízió etikai bizottságától a vizsgálat lefolytatását és a szándékosság megállapítását — közölte Maczó. Rott Nándor, a kisgazdapárt országgyűlési képviselője úgy vélekedett, tudatos diszkriminációval él a Híradó a kisgazdapárt kárára. ■ Cs. I. A gyakori változások a jog tekintélyét gyengítik „A miniszter formálisnak akarja tekinteni a Közoktatáspolitikai Tanácsot” A miniszter tanácsadó testületeként működő Közoktatáspolitikai Tanácsban résztvevő szervezetek többsége sérelmezi, hogy a miniszter két rendelettervezetet — melyek a tegnapi ülés napirendi pontjai között szerepeltek — már azelőtt közétett a Művelődési Közlönyben, hogy a tanács véleményezhette volna azokat. Az országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékről, valamint az 1994-95-ös tanév rendjéről szóló miniszteri rendelettervezetek véleményezés előtti nyilvánosságra hozatalát az ülésen jelenlévő szervezetek az általuk képviselt diák, szakmai, szakszervezeti és iskolafenntartói szervezetek érdekeinek semmibevételének tekintették — tájékoztatta lapunkat Sáska Géza, az önkormányzati oldal elnöke, és Koltai Péter, a diákoldal elnöke. A tanácskozáson résztvevő szervezetek javasolták a miniszternek, hogy nevezze meg azokat a rendelettervezeteket, melyekhez nem kívánja a fenti szervezetek véleményét kikérni. A KT elé került másik két tervezettel kapcsolatban azt kérte a tanács, hogy a végleges változatukat terjessze a miniszter a tanács elé. Az iskolák működőképességének megőrzése érdekében azonban már a tegnapi ülésen kifejtették véleményüket e tervezettek — az egyik a nevelési és oktatási intézmények működési rendjéről, a másik a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről szóló kapcsolatban. Sáska Géza elmondta: az önkormányzati oldal szerint a rendelettervezetek kibocsájtásával meg kell várni az új kormány megalakulását. Várható ugyanis a közoktatásról szóló törvény változtatása, és ennek következtében a tegnap tárgyalt tervezetek módosítása csak növeli az iskolák bizonytalanságát. Ezen kívül a gyakori változtatások a jog tekintélyét is gyengítik. •Sz. D.Kampányhírek Kitüntetések a tavaszi fesztivál alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — az Európai Kulturális Hónap és a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából csütörtökön kitüntetéseket adott át a Parlament kupolatermében. Az ünnepségen részt vett Kónya Imre belügyminiszter, Für Lajos honvédelmi miniszter és Biszterszky Elemér, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Bartók Béla zenei hagyatékának ápolásáért ifj. Bartók Bélának; teológiai tudományos munkássága elismeréseként dr. Fabiny Tibornak, az Evangélikus Teológiai Akadémia tanszékvezető egyetemi docensének, az Evangélikus Országos Múzeum főigazgatójának; eredményes mérnöki munkássága és kiemelkedő rendszerező szaktudományt alapozó irodalmi és oktatásszervezői tevékenysége elismeréseként dr. Fábry Györgynek, a kémiai tudomány kandidátusának, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; irodalmi munkássága elismeréseként Juhász Ferenc Kossuth-díjas költőnek. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozta irodalmi munkássága elismeréseként Ágh István Kossuth-díjas költőnek, írónak; Balaskó Jenő költőnek, írónak, a Pesti Hírlap főmunkatársának; Bella István József Attila-díjas költőnek, a Fejér megyei regionális televízió szerkesztőjének; Buda Ferenc József Attila-díjas költőnek, írónak; Döbrentei Kornél József Attila-díjas írónak,, költőnek, a Hitel című folyóirat szerkesztőjének; Kiss Benedek József Attila-díjas költőnek; Konczek József költőnek, újságírónak; Kovács István József Attila-díjas költőnek, a Magyar Köztársaság varsói kulturális attaséjának; Mezey Katalin József Attila-díjas költőnek, az Írók Szakszervezete titkárának; Oláh János költőnek, a Máriaremetei Petőfi Művelődési Központ igazgatójának; Péntek Imre költőnek, az Árgus című folyóirat újságírójának, alapító főszerkesztőjének; Rózsa Endre József Attila-díjas költőnek; Serfőző Simon József Attila-díjas költőnek, a Felsőmagyarországi Könyvkiadó főszerkesztőjének; Simonffy András József Attila-díjas írónak; Stassy József József Attila-díjas költőnek; művészi munkássága elismeréseként Bánffy György Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek; Benkő László zeneszerzőnek, előadóművésznek, a Hungaroton-Gong Kft. ügyvezető igazgatójának; Berki Viola Munkácsy-díjas festőművésznek; Cseh Tamás Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek, a Katona József Színház színművészének; Erdélyi János filmrendezőnek; Illés Lajos zeneszerzőnek, előadóművésznek; Koltay Gábornak, a Szabad-Tér Színház Balázs Béla-díjas igazgatójának; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, a Vígszínház zenei vezetőjének, érdemes művésznek; Sándor György Jászai Mari-díjas előadóművésznek; Sebestyén Márta Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek; Würtzler Arisztid hárfaművésznek, a New York Hárfaegyüttes vezetőjének, egyetemi tanárnak; Sztevanovity Zorán Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek; Udvaros Bélának, az Evangéliumi Színház nyugalmazott rendezőjének; Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek; Tolcsvay László zeneszerzőnek, előadóművésznek, a magyar könnyűzenei és népzenei elemek előremutató ötvözéséért, a Mária Evangéliuma című oratórium megírásáért; Kristóf Attila írónak, újságírónak, a Magyar Nemzet vezető publicistájának, kiemelkedő publicisztikai tevékenységéért; Polgár Kornélnak, a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom holland szervezete vezetőjének a kelet-közép-európai fiatalság keresztény világnézeti nevelése, támogatása érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért; Dizsery Sándornak, a Református Pedagógiai Intézet szervező-igazgatójának, a református iskolák újjászervezésében kifejtett sokoldalú és áldozatos tevékenységéért; dr. Vajna Zoltán egyetemi tanárnak, a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki kar dékánjának, kimagasló munkásságáért; tevékenységi körükben végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Bartos Ferencnek, Vác polgármesterének; Básthy Tamásnak, Kőszeg polgármesterének; Császár Józsefnek, Zalaszentgrót polgármesterének; dr. Derce Tamásnak, Budapest IV. kerülete polgármesterének; dr. Ringelhann Györgynek, Eger polgármesterének. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozta művészi munkássága elismeréseként Gyémánt László festőművésznek; Jánoskuti Mártának, a Vígszínház Jászai Mari-díjas jelmeztervezőjének, érdemes művésznek, Kátai Mihály Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Kovács Máriának, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, Révész Sándor előadóművésznek, Szoboszlay Sándornak, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, kiváló művésznek, Tolcsvay Béla zeneszerző-előadóművésznek, Varga Győző grafikusművésznek, életútja elismeréseként: dr. Sikota Győző iparművésznek, művészeti írónak. Tudományos munkássága elismeréseként: Antalóczy Zoltánnak, az orvostudomány doktorának, nyugalmazott egyetemi tanárnak. Tevékenységi körükben végzett kiemelkedő munkája elismeréseként: Endreffy Ildikónak, Nyíregyháza polgármesterének, dr. Varga Ádámnak, Szentlőrinc polgármesterének. Az önkormányzat és az egyházi oktatás kölcsönös érdekeinek érvényesüléséért kifejtett eredményes tevékenységéért: dr. Balogi Lászlónak, Budapest II. kerülete alpolgármesterének. A repülőgéptervezésben és -gyártásban végzett öt évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként: Pfeilmayer Artúrnak. Eredményes munkássága elismeréseként: Miklai Máriának, a Pannónia Film Vállalat gyártásvezetőjének. A magyarországi demokratikus változások elősegítéséért, az Amerika Hangja magyar osztálya vezetőjeként végzett munkásságáért: Takács Józsefnek, a Voice of America programtanácsadójának. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozta újságírói munkássága elismeréseként: Szeghalmi Elemér újságírónak.