Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)

1994-04-01 / 76. szám

4 MAGYAR HÍRLAP________ Ifjúsági szervezetek segítik a pártok kampányait A választások közeledtével a pártok ifjúsági szervezetei­nek tevékenysége, szerepe is megnövekszik. Négy ifjúsági párt képviselőjét kérdeztük a kampányban való részvéte­lükről. A Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) kampányfőnöke Molnár Gyula hangsúlyozta, hogy a BIT továbbra is ifjúsági szerve­zet kíván maradni az MSZP-vel kötött együttműködési szerző­dés ellenére. Huszonegy egyéni BIT-jelölt indul MSZP támoga­tással a választáson, ezenkívül gyakorlati, de politikai támoga­tást is nyújt a BIT a szocialisták kampányának. A BIT szeretné ugyanis, hogy ifjúságpárti és kreatív legyen az MSZP prog­ramja. Ennek érdekében pedig a BIT az ifjúságot mozgósító ak­ciósorozatot is indított. Skribek Péter az Ifjúsági De­mokrata Fórum elnöke elmond­ta, hogy az IDF önálló jelölteket nem indít, de a fővárosban há­rom IDF-es fiatal képviselője­lölt lesz, MDF-es színekben. A megyei listák kérdésében a he­lyi IDF-szervezetek önállóan tárgyalnak a helyi MDF-veze­­téssel, hangsúlyozta Skribek. Az IDF országos gyűlésén elfogadták az ifjúsági progra­mot, melyet ha sikerül az MDF programjával egyeztetni, akkor az Ifjúsági Demokrata Fórum teljes egészében az MDF mellé áll, fogalmazott az elnök. Skri­bek Péter hozzátette, hogy az országos gyűlésen Boross Péter miniszterelnök az IDF támoga­tását kérte. Az Ifjú Demokraták (Ide) szóvivője, Bella Balázs hangsú­lyozta, hogy az Idenek önálló kampánya nem lesz, viszont olyan akciókat szeretnének ren­dezni, amely népszerűsíti az SZDSZ-t és az Időt is. Ilyen ren­dezvény lesz az Országos Diák­kongresszus Gyöngyösön, amely, mint Bella Balázs fogal­mazott, idén nemcsak az oktatás­sal foglalkozik majd, hanem po­litikai célja az lesz, hogy minél több fiatalt bíztasson a választá­sokon való részvételre. Ennek a rendezvénynek egyébként Fodor Gábor lesz az egyik résztvevője, mondta Bella. Az ide ezenkívül rendszerzáró bulikat és irodalmi esteket is szervez majd. Az Ifjúsági Keresztényde­mokrata Unió (IKU) elnöke, Szilágyi Szabolcs elmondta, hogy az IKU-tagok egy­harmada KDNP-tag is, így ők gyakorlati és elméleti segítséget is adnak majd a kereszténydemokrata képviselőjelölteknek. A KDNP ifjúsági programját ugyanis tel­jes egészében IKU-tagok alkot­ták, ezért erről leginkább ők fogják tájékoztatni a választó­kat, fogalmazott az IKU elnöke. A KDNP országos listájának el­ső harminc helyezettje között két IKU-tag szerepel — tette hozzá Szilágyi. • F. D. Az MDF szerint a második választási forduló május 29-én legyen Az MDF összes egyéni kép­viselőjelöltje megszerezte aján­lási szelvényeit, sőt, az egyes je­löltekhez átlagosan 1000-1200 kopogtatócédula érkezett. A re­kordot több mint háromezer szelvénnyel Csapody Miklós tartja — ismertette a párt kam­pányeredményeiről szólván He­rényi Károly szóvivő. Az MDF Országos Elnöksége szerdai ülésén a választási kam­pány folyamatát értékelte, s az el­következendő hetek feladatairól tárgyalt. Herényi Károly szerint az MDF-kampány örvendetes eredményeket sejtet, mi több, né­melykor az elképzelt reményeket is felülmúlják a beérkező ajánlási szelvények. Ugyanakkor nem tu­dott válaszolni azon kérdésre, ho­gyan állnak a listák összeállításá­val. Információi szerint a jelöltek egyharmada rendelkezik hivata­los visszaigazolással, de a párt még sem a területi listákat, sem az országos listát nem nyújtotta be. A választási kampány tapasz­talatait értékelve kijelentette: az ellenzék gerjeszti a pánikhangu­latot a lakosság körében, s az MDF jelöltjei sehol sem tapasz­talják a választók aggodalmát. Tény azonban, hogy egyesek va­lóban szóvá teszik a jelölési mód­szert, mert nyílt szavazásnak tart­ják. Herényi szerint érdemes visszatekinteni az 1990-es válasz­tásokra, amikor akadt olyan párt, amely sokkal több ajánlószel­vényt gyűjtött , mint a későb­biekben szavazatot. Salamon László elnökségi tag, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke ismertette a választási törvényt módosító ja­vaslatát. Elfogadott indítványa ér­telmében az Országos Választási Bizottságnak legkésőbb április 16-áig ki kell tűznie a választások második fordulójának időpontját. Salamon vélekedése szerint az el­ső forduló utáni harmadik hét vé­ge tűnik a legmegfelelőbb idő­pontnak a második forduló meg­tartására. Ezt azzal indokolta, hogy egy hét nagyon kevés lenne a fel­készülésre, a második hét vége pünkösdre esik, amely háromna­pos ünnep, s az ennek közepén tartandó szavazáson bizonyára aránylag kevesebben vennének részt, így a harmadik hét vége, te­hát május 29. lenne a kívánatos időpont az MDF szerint a máso­dik fordulóra. •B.J. A bíróság a szavazás eredményét is megsemmisítheti A választási törvény megsér­tése, illetve a választási szervek döntése, intézkedése vagy mu­lasztása miatt az érintett polgá­rok, képviselőjelöltek, illetve pártok a bíróságnál kifogást emelhetnek. A Magyar Köz­­igazgatási Bírák Egyesületének tegnapi tanácskozásán a válasz­tási bíráskodással kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A bírósági eljárás feltétele, hogy a panaszos kimerítse a ren­delkezésre álló fórumrendszert — hangsúlyozta Lomnici Zoltán, az egyesület ügyvezető elnöke a konferenciát követő sajtótájékoz­tatón. Elsőként tehát az illetékes választási szervnek kell a panaszt kivizsgálnia, és csak utána kez­dődhet meg a bírósági eljárás. A választás eredményét befolyásoló ügyekben egyébként a Legfel­sőbb Bíróság jár el. A panaszosnak a kifogás be­nyújtásakor meg kell tartania a jogszabályban foglalt határidőt — ez három nap —, s emellett a bíróság azt is vizsgálja: valóban az érdekelt, illetve arra jogosult személy vagy szervezet terjesz­tett-e elő észrevételt. A bead­ványban pontosan meg kell hatá­rozni, hogy a választójogi tör­vény mely rendelkezéseit sértet­ték meg, és a panaszosnak azon­nal indítványt kell tennie a bizo­nyításra. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az esetleges tanúk ne­vét, illetve a bizonyítékokat is várja a bíróság. Az eljárás lefoly­tatására három munkanap áll ren­delkezésre, s a Legfelsőbb Bíró­ság döntése ellen további jogor­voslatnak nincs helye. A határo­zat ugyan nem peres eljárásban születik meg, de itt nincs akadá­lya a bejelentő meghallgatásának. A tegnapi tanácskozáson fel­vetődött, hogy a választással kapcsolatos bírósági eljárásban esetenként problémák mutat­koztak. Egyes vélemények szerint ezt részben a rendkívül szoros határ­idő okozza. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a bíróság adott eset­ben akár a szavazás eredményét is megsemmisítheti, más kisebb súlyú ügyekben viszont semmi­lyen szankciót nem alkalmazhat. Lomnici Zoltán elmondta: az 1990-es választások idején a bíró­sághoz összesen 31 kifogás érke­zett, s ezek döntő többségét nem találták megalapozottnak. • L.K. A civilek az Agrárszövetség programjában (MH) A Társadalmi Kamara plenáris ülése úgy határozott, hogy a májusi választáson a függet­len jelölteket támogatják, a mostani parlament­nek azt a tíz, különböző pártállású képviselőjét, akik jól együttműködtek a civilérdekvédőkkel. Ezt tegnap az Agrárszövetséggel folytatott tár­gyalásokon megerősítették, és leszögezték, to­vábbra is azokat támogatják, akik vállalják a ci­vilérdekek képviseletét a következő parlament­ben. Az Agrárszövetség fontosnak tartja a ci­viltömörüléseket és -szerveződéseket, úgy vélik, biztosítani kell hatékony működésük feltételeit. Ezért programjának kialakításába bevonta a Tár­sadalmi Kamara szakértőit. Választási fair play-díjat alapít a KDNP (MH) Választási fair play-díjat alapít a KDNP — ezt jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Eszes István, a párt kampányfőnöke. A KDNP szeretné a személyeskedő, durva politikai meg­nyilatkozásokat visszaszorítani. A neves köz­életi személyiségekből összeállítandó grémium annak a pártnak juttatja az elismerést, amely nem a vetélytársak lejáratásával, hanem saját programjának népszerűsítésével foglalkozik ren­dezvényein. Az SZDSZ az egészségügyről (MH) A kormány által az utóbbi időben beígért egészségügyi intézkedések, ígéretek a választási kormánypropaganda részét képezik — állapítot­ta meg az SZDSZ tegnapi sajtótájékoztatóján Fodor Gábor. A politikus szerint a kormány az elmúlt években elszalasztotta azoknak az intéz­kedéseknek a megtételét, melyek ténylegesen ja­vítottak volna az egészségügy helyzetén, az egészségügyi mutatók mára tragikus szintet ér­tek el. Szolnoki Andrea, az SZDSZ egészség­­ügyi műhelyének vezetője üdvözölte azt a tényt, hogy a nővérek bérkiegészítést kapnak, ugyan­akkor kifogásolta a kormány ezzel kapcsolatos intézkedésének a módját. A szabaddemokraták tegnap tartott másik tájékoztatóján Hárn Gábor abszurdnak nevezte, hogy a parlamentben szer­dán rendezték meg az oktatáspolitikai vitanapot, erre az oktatási törvények elfogadása előtt lett volna szükség. Az SZDSZ a kormány sikerpro­pagandájával szemben rendkívül negatívan ítéli meg a kulturális kormányzat elmúlt négy évben nyújtott teljesítményét. Tegnap az is elhangzott, hogy az iskolák ma bizonytalanabb helyzetben vannak, mint 1990-ben. Thürmer a semlegességről (MH) A külpolitika terén is gyökeres változáso­kat tartunk szükségesnek, ezért parlamentbe ke­rülésünk esetén kezdeményezni fogjuk az alkot­mány ennek megfelelő módosítását — jelentette ki csütörtöki nyíregyházi sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Szerin­tünk ki kell mondani Magyarország semlegessé­gét, meg kell tiltani magyar katonák bármilyen jogcímen történő külföldre vitelét, s idegen ka­tona sem tartózkodhat hazánkban. Dél-amerikanizálódhat az ország (MH) A bűnözés és a korrupció egymástól elvá­laszthatatlan — mondta tegnap Tatán Hack Pé­ter. A közbiztonságban a statisztikailag megra­gadott bűnözői helyzetkép soha nem tükrözi a valóságot. A rendőri vezetőknek a felderítési mutatók alakulása érdekében tanácsos a statisz­tikai adatokkal ügyesen bánni.A szervezett bű­nözés elleni fellépés megteremtése az új kor­mányzat legfontosabb feladatai közé kell hogy tartozzon, az új kabinetnek szervezetet kell létre­hoznia a korrupció felszámolására. Mert különben dél-amerikanizálódhat az ország. A fiatal demokraták és a gazdasági félfordulat (MH) A Fidesz számára a vállalkozás, a gazda­ság élénkítése a program középpontjában áll — hangsúlyozta Kupper András, a párt XIX. kerü­leti képviselőjelöltje tegnap a Fidesz kispesti gazdasági fórumán. Urbán László, a gazdasági kabinet vezetője kiemelte: alapvetőnek tartják a gazdasági félfordulatot, melyről a tavalyi költ­ségvetési vita előtt szólt először Orbán Viktor. A koncepció lényege a hangsúlyváltás az adó- és a költségvetési politikában. Pongrácz Gergely belépett az FKGP-be (MH) A Független Kisgazdapárt az egyetlen ke­resztényi erő, mely ki tudja vezetni az országot a katasztrófahelyzetből —jelentette ki Torgyán József csütörtökön az Állatorvosi Egyetemen, az FKGP választási nagygyűlésén. A kisgazdapárt elnöke bejelentette: Pongrácz Gergely, a Corvin­­köz hajdani parancsnoka is felismerte ezt, épp ezért belépett a Független Kisgazdapártba, s ő az FKGP XX. kerületi jelöltje. Bihari Mihály: példátlanul sok a tehetségtelen politikus (MH) .■ A rendszerváltás a nép erejének és elé­gedetlenségének a következménye, s ezt kisajátí­tani egy pártnak, vagy értelmiségi csoportnak: politikai otrombaság. A demokrácia biztosítja a rossz választás korrekcióját is, s májusban ennek jön el az ideje — hangsúlyozta tegnap este Veszprémben dr. Bihari Mihály politológus, aki az egyetemen tartott politikai fórumot, Rendszer­­váltás után, kormányváltás előtt címmel. A neves politológus négy okát említette a kormányváltás szükségességének: a gazdasági válság, a rosszul működtetett demokrácia­, az elfogadhatatlan poli­tikai stílus és hogy példátlanul sok tehetségtelen politikus került közéleti, hatalmi pozícióba.. Természetgyógyászok országos kampánynyitója (MTI) Kényszerből politizálunk, és addig nem hagyjuk abba, amíg nem lép hatályba a termé­szetgyógyászok jogait, kötelességeit szabályozó rendelet, amelynek már elkészült a tervezete — jelentette ki csütörtökön Veszprémben Bense László Erik, a Magyar Természetgyógyászok Uniójának elnöke. BELFÖLD Egyetértés fogadta tegnap a köz­­tisztviselői érdekegyeztetői fórumon a központi béremelésről szóló belügymi­nisztériumi előterjesztést. Az idei költ­ségvetési törvényben e célra elfogadott hárommilliárd forint felosztásának el­veiről azonban a kormány jövő hétre várható döntése előtt nem nyilatkoz­nak a résztvevők. A köztisztviselői érdekegyeztetői fó­rum tagjai elé — az önkormányzatok szövetsége, a Magyar Közigazgatási Ka­mara, valamint a munkavállalói oldal képviselői — titkos minősítéssel terjesz­tette a Belügyminisztérium a béremelés­sel kapcsolatos elképzelést. Mi több, pil­lanatnyilag a tárca nem tartja publikus­­nak a tervezet kidolgozásának alapjául szolgáló felmérés adatait sem. Nem sike­­­rült megtudnunk, hogy pontosan hány köztisztviselő dolgozik az önkormányza­toknál, a központi apparátusokban, s me­lyik csoport milyen mértékben maradt el az őt megillető bérkategóriától. Annyit azonban tudunk, hogy a köz­­tisztviselői kar létszáma hazánkban kö­rülbelül kilencven-százezerre tehető. A köztisztviselői törvény által meghatáro­zott bérszintet valamennyiüknek 1995. január 1-jéig kell elérniük, azaz ekkorra mindenütt 18 ezer forintos illetmény­­alappal kell alkalmazni a bértáblázatot. Tekintettel arra, hogy ettől a szinttől a lemaradás jelenleg több, mint 20 száza­lékos, — az adat sajnos tavalyi — a fel­zárkóztatáshoz több mint 20 milliárd fo­rintra lenne szükség. Az idei költségve­tésben a köztisztviselők bérfejlesztésére jóváhagyott hárommilliárd forint csak a lemaradás csökkentésére, a jövő évi egyszeri kiadás terhének mérséklésére elegendő. A lemaradás azonban a köz­­tisztviselői karon belül nem azonos. E réteg közel fele, több mint 40 ezer em­ber az önkormányzatoknál dolgozik, ahol gyakran csak 15-16 ezer forintos il­letményalappal számolnak. A központi igazgatásban a minisztériumoknál dol­gozók helyzete némileg jobb. Számuk azonban csak tízezerre tehető, míg összesen több mint 40 ezer olyan köz­­tisztviselő van, akinek bérét kizárólag a költségvetés fedezi. Éppen ezért az idei hárommilliárdos béremelési keret elosztásáról szóló el­képzelés információink szerint e réteg számára kedvez. Információink szerint az összeg nagyobbik hányada kb. két­milliárd forint, azokat illeti majd, akik nem önkormányzati körben dolgoznak, akik bérének kizárólag a költségvetés a forrása. (Ide tartoznak a földhivatalok, a KSH dolgozói, és számos regionális in­tézményhálózattal rendelkező országos hatáskörű hivatal). Valószínű, hogy a maradék egymilli­­árd az önkormányzati intézményeknél dolgozóknak jut, amelyet az önkormány­zatok majd saját bevételeikből fognak kiegészíteni. •M. R.Á. Ki kap többet a hárommilliárdból? Egyetértés a köztisztviselői érdekegyeztető fórumon Bizonytalanok az üzemi tanácsok tagjai Még a jónak induló munka­adói intézkedések is eltárultak sokszor az utóbbi években a munkáltatók szakszervezet-el­­lenessége miatt, mondta tegnap Takács György az Érdekvédel­mi Tanácsadó Szolgálat (Étosz) tegnapi sajtótájékoztatóján. A jogász úgy látja, hogy a munkaadók sok helyes ötletet is elvetettek csak azért, mert szak­­szervezet ajánlotta. Az ellenkező­jét (vagyis a rossz döntést) meg­valósítva így ártottak is cégük­nek. Üzemi tanácsi akadémiát in­dít szeptembertől az Étosz. Mint kiderült, az országban hozzávető­leg 1300 üzemi tanács működik. A tavaly májusban német példára bevezetett munkahelyi testületek tagjai azonban sokszor tanácsta­lanok, járatlanok alapvető jogi és közgazdasági kérdésekben. Volna ugyan joguk a tájékoztatáshoz, de egyelőre nem mindegyikük látja át, milyen információra lenne szükség ahhoz, hogy véleményt mondhasson a munkavállalók ér­dekében. „Rendkívül alacsonyra süly­­lyedt az elmúlt négy évben a jog­tudat Magyarországon”, szögezte le a jogász. Az élet szinte minden területén megkérdőjeleznek ma olyan dolgokat, amit korábban teljesen elképzelhetetlen lett vol­na. Természetesen ez a munkahe­lyekre is igen jellemző. A politi­kusok szakszervezet-ellenessége ráadásul felbátorította a cégek ve­zetőit is. Ez az eddigieknél azért is könnyebb volt, mert az új Munka törvénykönyve meglehe­tősen bizonytalan joghelyzetet hozott létre, állítja Takács György. Szerinte egyébként a magyar alkotmánynak a munka díjazására vonatkozó pontja el­lentétes mind a Szociális chartá­val mind pedig az emberi jogok­kal. Itt ugyanis (a marxi útmuta­tás alapján) úgy szól a szöveg, hogy mindenkit a végzett munká­jával arányban levő munkabér il­let meg. Az Emberi jogok nyilat­kozata és a Szociális charta ezzel ellentétben azt mondja, hogy a munkát vállaló embereket a saját­­maguk és a családjuk fenntartásá­hoz szükséges, méltányos és igazságos díjazás (és nem mun­kabér!) illeti meg. A kollektív szerződésekről ma még általában nem világos, hogy bennük mekkora lehetőség és hatalom rejlik. •D­ V.J. Forgács Pál megvédi személyiségi jogait „Valamennyiünk alapvető szabadságjogairól van szó már, nem egyszerűen 129 ember állásügyéről”, nyilat­kozta lapunknak Forgács Pál, a hazai szakszervezeti mozgalom doyenje a rádió­ban történt fejlemények kap­csán. Az idős szakszervezeti vezető úgy látja: ma már pél­dátlanul súlyos törvénysérté­seket követ el a rádió vezeté­se: nemcsak a sajtószabadsá­got, hanem a szakszervezeti jogokat is veszélybe sodor­ták. „Ha tétlenül nézzük az ese­ményeket, akkor ezek után bárki bármit megtehet ezzel az országgal”, mondja Forgács. Szerinte fontos, hogy most a szakszervezetek minden ellen­tétüket tegyék félre és álljanak a jogaikért küzdő rádiósok mellé. Vidéki munkásaktivis­ták egyébként egyre gyakrab­ban teszik fel a kérdést neki: ha a közismert emberekkel ilyen egyszerűen el lehet bánni jogtalanul, akkor ki védi meg az egyszerű kisembereket az­után a hasonló jogtiprások el­len. A rádiós ügy legsúlyosabb következménye Forgács Pál szerint, hogy a demokrácia ne­gyedik évében az emberek újra félnek. A Pesti Hírlapban a minap közölt „interjújáról” szólva Forgács elmondta: megdöb­bentette az írásra hivatkozó te­levízióműsor, ő ugyanis a lap­nak interjút nem adott. A lap a liberális sajtóról szóló írásában a két szakszer­vezeti embert, Forgács Pált és az amerikai Gábor Róbertet in­terjúalanyként idézte. Az idős szakszervezeti ve­zető leszögezte: a lapban inter­júként idézett amerikai „tény­feltáró” küldöttséggel magán­­beszélgetést folytatott. Sem magnófelvétel, sem jegyzet nem készült tudomása szerint. Közlésről szó sem volt, a mé­dium helyzetét vizsgálók ma­gánemberként és szakszerveze­ti emberként keresték meg. Ezek után Forgács Pál lépé­seket tesz majd személyiségi jogainak védelmében. • D­ V. J. 1994. április 1., péntek Halász belép az FKGP-be ? Halász István országgyűlési képviselő, aki a napokban csatla­kozott a Torgyán József vezette FKGP parlamenti képviselőcso­portjához, csütörtöki keltezésű nyilatkozatában arról értesítette Szabad György házelnököt, hogy téves és megalapozatlan az a hír, miszerint elhagyta a Magyar Piacpártot, s belépett a Független Kisgazdapártba. Mint megtud­tuk, Halász István aláírta azt a megállapodást, mely kimondja, hogy átülését s a frakció megala­kítását követően felkerül majd az FKGP országos listájára, mint a kisgazdapárt tagja. Győriványi Sándor, a kisgazdapárt ország­­gyűlési képviselője, frakcióveze­tő információnk szerint nem vett részt a csütörtöki házbizottsági ülésen, ahol szó esett az FKGP frakcióalakításáról is. Amennyi­ben Halász István — aki már hi­vatalosan átült a kisgazda képvi­selőcsoportba — nem lép be a Független Kisgazdapártba, a ház­­bizottság várhatóan elutasítja a kisgazdafrakció megalakítását arra való hivatkozással, hogy csak ugyanazon párt tíz képvise­lője alkothat frakciót — tudtuk meg. Halász István érdeklődésünkre elmondta: szívesen belép az FKGP-be, ha ezen múlik a frak­ció megalakítása. A Magyar Piac­­párt alapszabálya lehetőséget ad a kettős tagságra, biztosítsa ezt a kisgazdapárt is. • Cs. I. Az FKGP etikai vizsgálatot kér a Híradó ellen A Torgyán József vezette FKGP etikai vizsgálatot kezde­ményez a Híradó ellen, mivel a televízió politikai hírműsora a választási kampány alatt nem biztosít a párt számára esély­­egyenlőséget —jelentette be G. Nagy­né dr Maczó Ágnes kam­pányfőnök az FKGP „elma­radt” csütörtöki sajtótájékozta­tóján. A kisgazdapárt alelnöke sé­relmezte, hogy a közel négy­milliós nézőtáborral rendelkező Híradó nem tudósított a kisgaz­dapárt választási tájékoztatók­ról és a FKGP nagygyűléseiről sem. Maczó szerint nem „barát­ság vagy szerelem kérdése”, hogy a Híradó mely pártokról tájékozatja a választópolgáro­kat, az esélyegyenlőség biztosí­tására garanciák vannak. Ko­rábban már kezdeményeztek etikai vizsgálatot a Híradó el­len, s bár a televízió etikai bi­zottsága megállapította: a Hír­adó hibát követett el, mivel nem lehetett szándékos diszkri­minációról beszélni, nem indult eljárás. — Kampányidőszak van, azonnal kérjük a televízió etikai bizottságától a vizsgálat lefolytatását és a szándékosság megállapítását — közölte Mac­zó. Rott Nándor, a kisgazdapárt országgyűlési képviselője úgy vélekedett, tudatos diszkriminá­cióval él a Híradó a kisgazda­­párt kárára. ■ Cs. I. A gyakori változások a jog tekintélyét gyengítik „A miniszter formálisnak akarja tekinteni a Közoktatáspolitikai Tanácsot” A miniszter tanácsadó tes­tületeként működő Közokta­táspolitikai Tanácsban részt­vevő szervezetek többsége sé­relmezi, hogy a miniszter két rendelettervezetet — melyek a tegnapi ülés napirendi pontjai között szerepeltek — már az­előtt közétett a Művelődési Közlönyben, hogy a tanács vé­leményezhette volna azokat. Az országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékről, va­lamint az 1994-95-ös tanév rendjéről szóló miniszteri ren­delettervezetek véleményezés előtti nyilvánosságra hozatalát az ülésen jelenlévő szervezetek az általuk képviselt diák, szak­mai, szakszervezeti és iskola­fenntartói szervezetek érdekei­nek semmibevételének tekintet­ték — tájékoztatta lapunkat Sáska Géza, az önkormányzati oldal elnöke, és Koltai Péter, a diákoldal elnöke. A tanácskozá­son résztvevő szervezetek java­solták a miniszternek, hogy ne­vezze meg azokat a rendeletter­vezeteket, melyekhez nem kí­vánja a fenti szervezetek véle­ményét kikérni. A KT elé került másik két tervezettel kapcsolat­ban azt kérte a tanács, hogy a végleges változatukat terjessze a miniszter a tanács elé. Az is­kolák működőképességének megőrzése érdekében azonban már a tegnapi ülésen kifejtették véleményüket e tervezettek — az egyik a nevelési és oktatási intézmények működési rendjé­ről, a másik a pedagógiai szak­mai szolgáltatásokat ellátó in­­tézmény­ekről szól­ó kapcso­latban. Sáska Géza elmondta: az ön­­kormányzati oldal szerint a ren­delettervezetek kibocsájtásával meg kell várni az új kormány megalakulását. Várható ugyanis a közoktatásról szóló törvény változtatása, és ennek következ­tében a tegnap tárgyalt terveze­tek módosítása csak növeli az iskolák bizonytalanságát. Ezen kívül a gyakori változtatások a jog tekintélyét is gyengítik. •Sz. D.Kampányhírek Kitüntetések a tavaszi fesztivál alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke — a mi­niszterelnök javaslatára — az Európai Kulturális Hónap és a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából csütörtökön kitüntetéseket adott át a Parlament kupolatermében. Az ünnepségen részt vett Kónya Imre belügyminiszter, Für Lajos honvédelmi miniszter és Biszterszky Elemér, a Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉP­­KERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Bartók Béla zenei hagyatékának ápolásáért ifj. Bartók Bélának; teo­lógiai tudományos munkássága elismeréseként dr. Fabiny Ti­bornak, az Evangélikus Teológiai Akadémia tanszékvezető egyetemi docensének, az Evangélikus Országos Múzeum fő­igazgatójának; eredményes mérnöki munkássága és kiemelke­dő rendszerező szaktudományt alapozó irodalmi és okta­tásszervezői tevékenysége elismeréseként dr. Fábry György­nek, a kémiai tudomány kandidátusának, a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának; iro­dalmi munkássága elismeréseként Juhász Ferenc Kossuth-dí­­jas költőnek. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTI­­KERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozta irodal­mi munkássága elismeréseként Ágh István Kossuth-díjas köl­tőnek, írónak; Balaskó Jenő költőnek, írónak, a Pesti Hírlap főmunkatársának; Bella István József Attila-díjas költőnek, a Fejér megyei regionális televízió szerkesztőjének; Buda Fe­renc József Attila-díjas költőnek, írónak; Döbrentei Kornél József Attila-díjas írónak,, költőnek, a Hitel című folyóirat szerkesztőjének; Kiss Benedek József Attila-díjas költőnek; Konczek József költőnek, újságírónak; Kovács István József Attila-díjas költőnek, a Magyar Köztársaság varsói kulturális attaséjának; Mezey Katalin József Attila-díjas költőnek, az Írók Szakszervezete titkárának; Oláh János költőnek, a Mária­­remetei Petőfi Művelődési Központ igazgatójának; Péntek Imre költőnek, az Árgus című folyóirat újságírójának, alapító főszerkesztőjének; Rózsa Endre József Attila-díjas költőnek; Serfőző Simon József Attila-díjas költőnek, a Felsőmagyaror­szági Könyvkiadó főszerkesztőjének; Simonffy András József Attila-díjas írónak; Stassy József József Attila-díjas költőnek; művészi munkássága elismeréseként Bánffy György Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek; Benkő László zeneszerzőnek, előadóművésznek, a Hungaroton-Gong Kft. ügyvezető igazgatójának; Berki Viola Munkácsy-díjas festő­művésznek; Cseh Tamás Liszt Ferenc-díjas előadóművész­nek, a Katona József Színház színművészének; Erdélyi János filmrendezőnek; Illés Lajos zeneszerzőnek, előadóművésznek; Koltay Gábornak, a Szabad-Tér Színház Balázs Béla-díjas igazgatójának; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerző­nek, előadóművésznek, a Vígszínház zenei vezetőjének, érde­mes művésznek; Sándor György Jászai Mari-díjas előadómű­vésznek; Sebestyén Márta Liszt Ferenc-díjas előadóművész­nek; Würtzler Arisztid hárfaművésznek, a New York Hárfa­együttes vezetőjének, egyetemi tanárnak; Sztevanovity Zorán Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek; Udvaros Bélának, az Evangéliumi Színház nyugalmazott rendezőjének; Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas előadóművésznek; Tolcsvay László zeneszerzőnek, előadóművésznek, a magyar könnyűzenei és népzenei elemek előremutató ötvözéséért, a Mária Evangéliu­ma című oratórium megírásáért; Kristóf Attila írónak, újság­írónak, a Magyar Nemzet vezető publicistájának, kiemelkedő publicisztikai tevékenységéért; Polgár Kornélnak, a Katoli­kus Magyar Értelmiségi Mozgalom holland szervezete vezető­jének a kelet-közép-európai fiatalság keresztény világnézeti nevelése, támogatása érdekében kifejtett áldozatos tevékenysé­géért; Dizsery Sándornak, a Református Pedagógiai Intézet szervező-igazgatójának, a református iskolák újjászervezésé­ben kifejtett sokoldalú és áldozatos tevékenységéért; dr. Vajna Zoltán egyetemi tanárnak, a Budapesti Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki kar dékánjának, kimagasló munkásságáért; tevé­kenységi körükben végzett kiemelkedő munkája elismerése­ként Bartos Ferencnek, Vác polgármesterének; Básthy Ta­másnak, Kőszeg polgármesterének; Császár Józsefnek, Zala­­szentgrót polgármesterének; dr. Derce Tamásnak, Budapest IV. kerülete polgármesterének; dr. Ringelhann Györgynek, Eger polgármesterének. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKE­­RESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozta művészi munkássága elismeréseként Gyémánt László festőművésznek; Jánoskuti Mártának, a Vígszínház Jászai Mari-díjas jelmez­­tervezőjének, érdemes művésznek, Kátai Mihály Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Kovács Máriának, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, érdemes művésznek, Révész Sándor előadóművésznek, Szoboszlay Sándornak, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművészének, kiváló művésznek, Tolcsvay Béla zeneszer­ző-előadóművésznek, Varga Győző grafikusművésznek, éle­tútja elismeréseként: dr. Sikota Győző iparművésznek, művé­szeti írónak. Tudományos munkássága elismeréseként: Anta­­lóczy Zoltánnak, az orvostudomány doktorának, nyugalma­zott egyetemi tanárnak. Tevékenységi körükben végzett kiemelkedő munkája elis­meréseként: Endreffy Ildikónak, Nyíregyháza polgármeste­rének, dr. Varga Ádámnak, Szentlőrinc polgármesterének. Az önkormányzat és az egyházi oktatás kölcsönös érdekeinek érvényesüléséért kifejtett eredményes tevékenységéért: dr. Balogi Lászlónak, Budapest II. kerülete alpolgármesterének. A repülőgéptervezésben és -gyártásban végzett öt évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként: Pfeilmayer Artúr­nak. Eredményes munkássága elismeréseként: Miklai Má­riának, a Pannónia Film Vállalat gyártásvezetőjének. A ma­gyarországi demokratikus változások elősegítéséért, az Ame­rika Hangja magyar osztálya vezetőjeként végzett munkássá­gáért: Takács Józsefnek, a Voice of America programtaná­csadójának. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKE­RESZT (polgári tagozata) kitüntetést adományozta újságírói munkássága elismeréseként: Szeghalmi Elemér újságírónak.

Next