Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)

1994-04-01 / 76. szám

1994. április 1., péntek Entz Géza megyei RMDSZ-vezetőkkel találkozott Románia „tisztázó választ” vár Bukaresti tudósítónktól Elsősorban az RMDSZ és a magyar kormány, politikai pár­tok, a Határon Túli Magyarok Hivatala közötti kapcsolatokról tárgyalt Entz Géza, a HTMH vezetője Marosvásárhelyen és Kolozsvárott a romániai ma­gyarság képviseleti szervének helyi vezetőivel, tanácsosaival. Erdélyi körútja kapcsán — amelynek során magyar állami kitüntetéseket nyújtott át romá­niai magyar egyházi és kulturális személyiségeknek — a román külügyminisztérium helyettes szóvivője. Simona Miculescu kö­zölte: mivel Magyarország buka­resti nagykövetsége szerint ma­gánlátogatásról van szó, ám Entz eközben állami kitüntetéseket ad át, a kérdés tisztázását várják Bu­dapesttől. Markó Béla, az RMDSZ szö­vetségi elnöke az MH-nak nyilat­kozva „teljesen természetesnek, mi több, fontosnak” nevezte Entz látogatást, hiszen „szükségszerű a kapcsolattartás a magyar kor­mánnyal, pártokkal, más intézmé­nyekkel”. Ezt a gondolatot az RMDSZ romániai politikai part­nerei és ellenfelei egyaránt tá­madják — jegyezte meg Markó, rámutatva egyszersmind, hogy az RMDSZ maga dolgozza ki a ro­mániai magyarság jövőjére, ön­azonosságának megőrzésére vo­natkozó koncepcióját, amely a je­lenleg már jól körvonalazódó au­tonómiaformákból indul ki. Entz kolozsvári megbeszélé­sén felmerült az elvándorlás kér­dése is. Herédi Gusztáv városi ta­nácsos elvárta volna, hogy Ma­gyarország intézkedjen e káros jelenség megakadályozásáért. Entz Géza elismerte, hogy hosszú távon a jelenség valóban káros, de hozzátette: az anyaország szí­vó hatását nem lehet megakadá­lyozni, a magyarországi jobb életkörülményeket a romániai gazdasági helyzet javításával le­het csupán ellensúlyozni. Balázs Sándor egyetemi tanár megro­­vóan nyilatkozott azokról a ma­gyarországi politikai erőkről, amelyek az etnikai alapon szerve­ződő pártok ellen lépnek fel, és amelyek szerint a nemzetiségi kérdés rendezését az államközi kapcsolatok javításának kell meg­előznie. Elutasította azt a nézetet, mely szerint a gazdaságpolitiká­nak nincs nemzetiségi töltete, mi­vel „minden eddigi gazdasági kérdés kisebbségi formában is le­csapódott”. • Bogdán Tibor Nastase vízumot akar a diplomatáknak „Akik még nem tudnák, azok­nak nagyon jól meg kell tanul­niuk, mit is jelent az ország egész területére érvényes román állami szuverenitás” — fejtette ki Ad­rian Nastase kormánypárti ügyve­zető elnök, képviselőházi elnök a Rompres központi hírügynökség­nek csütörtökön, Entz Géza erdé­lyi körútjával kapcsolatban. Entz Géza magánszemélyként legfel­jebb turistaprogramban vehet részt, de nem lehet jelen nyilvá­nos, politikai akciókon és nem adhat át kitüntetéseket, ezt csakis a román hatóságokkal együttmű­ködve, hivatalos látogatás kereté­ben teheti meg — mondta az or­szág harmadik emberének számí­tó Nastase, aki szerint a magyar állampolgárok diplomata-útleve­lei esetében be kell vezetni a ví­zumkötelezettséget, ami által el­kerülhetőek lennének a hasonló helyzetek. A látogatást bejelentették a román külügyminisztériumnak A Magyar Hírlap megkérdezte a Határon Túli Magyarok Hivata­lának illetékesét, milyen minő­ségben utazott Entz Géza Erdély­be. Az alábbi választ kaptuk: „Entz Géza államtitkár úr ro­mániai látogatásával kapcsolat­ban feltett kérdésükre tájékoztatá­sul közöljük, hogy a látogatást bukaresti nagykövetségünk beje­lentette a román külügyminiszté­riumnak. A látogatás célja az volt, hogy a köztársasági elnök úr által adományozott kitüntetéseket adjon át. Emellett Entz Géza ta­lálkozott RMDSZ-vezetőkkel is. A látogatást a román külügymi­nisztérium szóvivője minősítette magánlátogatásnak március 30-ai sajtótájékoztatóján.” • Folytatás az 1. oldalról Viktor Csernomirgyin kétna­pos hivatalos budapesti látogatá­sán először Boross Péter minisz­terelnökkel találkozott. Az orosz adósság kérdését várhatóan nem egy ügylet keretében tisztázzák, a törlesztés többféle lehetősége is szóba került — tájékoztatott a kormányfői tárgyalást követően a külügyi szóvivő. Herman János példaként megemlítette, hogy az orosz tartozás fejében magyar cé­gek bekapcsolódhatnának az oroszországi privatizációba, Moszkva nem kereskedelmi szol­gáltatásokat nyújtana, esetleg gépipari termékeket is szállítana az adósság fejében. A részleteken még az tegnapi nap folyamán is dolgozók a szakértők, és munká­juk eredményétől függ, hogy ma, a megbeszélések után hány meg­állapodást ír majd alá Viktor Csernomirgyin és Boross Péter. A dokumentumok közül kész a magyar—orosz kormányközi vegyesbizottság második ülésé­ről, illetve az 1994. évi áruszállí­tásról szóló jegyzőnyv, valamint a kettős adóztatás kiküszöbölését előíró megállapodás, de értesülé­seink szerint még nem véglegesí­tették az adósságügyet rendező okmány mellett a magyarországi szovjet katonasírokról, továbbá a postai és távközlési együttműkö­désről szóló megállapodást sem. Roald Peszkopel, a moszkvai külgazdasági kapcsolatok minisz­tériumának osztályvezetője az MH-nak elmondta: küldöttségük olyan javaslattal érkezett Buda­pestre, amely öt területen tartja elképzelhetőnek az adósságok törlesztését. Moszkva kész lenne részben fegyverszállításokkal, magyarországi nagyberuházások­ban való részvétellel, gépipari ter­mékekkel, különböző, például idegenforgalmi szolgáltatásokkal illetve azzal kiegyenlíteni tartozá­sát, hogy magyar cégeknek lehe­tőséget biztosít a bekapcsolódásra az oroszországi privatizációba. Az osztályvezető szerint a ma­gyar fél egyetért ezzel az indít­vánnyal, de szeretné más terüle­tekkel is bővíteni a lehetőségeket. Kádár Béla, a külgazdasági kapcsolatok minisztere az újság­íróknak elmondta: már megszüle­tett az elvi megállapodás a tör­lesztés fajtáiról, és arról, hogy az első szakaszban, 1994-ben, mi­lyen induló nagyságrenddel szá­molhatunk, például az orosz pri­vatizációba való magyar bekap­csolódás mértékét illetően. A mi­niszter szavai arra utalnak, hogy a lehetséges változatok közül Ma­gyarország ezt a törlesztési módot tartaná előnyösnek. A két miniszterelnök megálla­pította, hogy jó lehetőség van a gazdasági együttműködés javítá­sára, hiszen a kereskedelemben sikerült megállítani a csökkenést, sőt, bizonyos időszakban még nö­vekedést is elértünk. Mint Cser­nomirgyin elmondta, Magyaror­szág ma Oroszország hetedik leg­fontosabb partnere, de Moszkvá­ban arra számítanak, hogy min­denképpen előbbre lép. Kereskedelmünket jelentős, mintegy egymilliárd dolláros ma­gyar passzívum jellemzi, ami mindenképpen az export növelé­sét teszi szükségessé. Boross Pé­ter kifejtette, hogy ez elsősorban mezőgazdasági termékek, élelmi­szerek, gyógyszerek és autóbu­szok szállításával lehetséges. Ezek azok a termékek, amelyek­ből Magyarország többet tudna kínálni, és orosz részről is igény mutatkozik rájuk. Arról az orosz felvetésről, hogy a kereskedelem fellendítése érdekében érdemes lenne egy kö­zös bankot létrehozni, a távlatok­ban pedig a szabadkereskedelem­re áttérni, a kormányfői megbe­szélésen nem volt szó, ám — mint a külügyi szóvivő elmondta — egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni ezeket a lehetősé­geket. A miniszterelnökök politikai kérdéseket is érintettek. A ma­gyar—orosz viszonyt jónak, ren­dezettnek minősítették. A vendég kifejtette, az előző moszkvai par­lament ugyan nem ratifikálta a magyar—orosz alapszerződést, de véleménye szerint jó esély van arra, hogy az új törvényhozás ezt megteszi. Leszögezte: Moszkva a délszláv válság mielőbbi, tárgya­lásos rendezésére törekszik és tu­datában van annak, hogy ez Bu­dapestnek is elsőrendű érdeke. Az orosz kormányfőt tegnap a köztársasági elnök is fogadta. Göncz Árpád szintén hangsú­lyozta, hogy bővíthetők a gazda­sági-kereskedelmi kapcsolatok, de szükség van a piackutatásra. A magyar gazdaságpolitika prioritá­sa ugyan a nyugati kapcsolatépí­tés, de nem feledkezhetünk meg Kelet-Európáról sem —jelentette ki, és annak a véleményének adott hangot, hogy bár a gazdasá­gi együttműködés jogi, intézmé­nyes keretei adottak, még beruhá­­zásvédelmi megállapodást kell kidolgozni, és fejleszteni kell a pénzügyi, bankkapcsolatokat. Csernomirgyin kifejtette, hogy Oroszország a politikai és gazda­sági stabilitás megteremtésére tö­rekszik, a gazdasági reformok sa­játos útját járja, és végig kíván menni rajta. A kulcskérdés az, hogy miként lehet mérsékelni a gazdasági visszaesést, az inflá­ciót, a költségvetési hiányt, és eb­ben tanulmányozták a magyar ta­pasztalatokat is. Az orosz kormányfő tegnap délután koszorút helyezett el a szovjet katonák Szabadság téri emlékművénél valamint a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékmű­vénél, majd budapesti városnézé­sen vett részt. • P. Cs.­ ­ Boross Péter és Göncz Árpád is tárgyalt az orosz kormányfővel Mielőbb rendezni kell az adósságügyet Az MH bemutatja Donald M. Blinkent Donald M. Blinken 1925. no­vember 11-én született New Yorkban. A Harvard Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát, ami mellé később a New York-i álla­mi egyetem díszdoktori címe tár­sult. 1944—45-ben a légierőnél szolgált. Donald M. Blinken beruházási bankár, 1987 óta a New York-i székhelyű E. M. Warburg, Pincus and Co. cég igazgatója. Üzleti pá­lyafutását 1949-ben a New York-i Bloomingdale-nél kezdte. 1950 és 1953 között az Exchange Tra­ding Corporation elnökhelyettese. 1953-tól ugyanezt a posztot töl­tötte be a Steins Stores cégnél. Az E. M. Warburg and Corporation vállalat alelnökévé 1959-ben ne­vezték ki. 1966-ban alapítótagja volt az utódcégnek, az E. M. Warburg Pincus and Co.-nak. 1981 és 1986 között ugyanitt ügyvezető igazgató. Jelenleg egyebek mellett alel­­nöke és igazgatója az Ameri­kai—Magyar Barátsági Fórum­nak és alelnöke a New York-i Fil­harmonikusok Társaságának is. Blinken nős, felesége Veronica Blinken magyar származású. Test­vére, Alan Blinken hazája belgiu­mi nagykövete. VMDK-támogatás felfüggesztve Szabadkai tudósítás Entz Géza államtitkár és Csoóri Sándor, az Illyés Alapít­vány kuratóriumának elnöke a Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségében kirobbant pénzügyi botrány miatt felfüg­gesztette a Határon Túli Magya­rok Hivatala és az alapítvány ré­széről odaítélt összes támogatás folyósítását — közölte Dudás Károly, a VMDK tanácsának tag­ja, aki szerint „mindezt Ágoston Andrásnak, az elnökünknek kö­szönhetjük”. Ágoston — mondja Dudás — nagy kárt okozott az­zal, hogy a vajdasági magyarok érdekközösségét a nyilvánosság előtt külföldről támogatott szer­vezetnek tüntette fel s a Hódi­frakciót határrevíziós szándékkal gyanúsította meg. Dudás az MH- nak azt is elmondta, hogy elállt a szervezetből való kilépési szán­dékától, mert az eddigi alelnököt, Hódi Sándort a tartományi tiszt­újító közgyűlés tanácstaggá vá­lasztotta, s így továbbra is lehető­vé válik, hogy álláspontját a szer­vezeten belül védje. Folytatódik a lemorzsolódás: legutóbb Balla Lajos, a behívópa­rancsot megtagadók polgári enge­detlenségi mozgalmának vezetője mondott le VMDK-tagságáról. • Garai László KÜLFÖLD-BELFÖLD Még nincs döntés a vízmegosztásról Pozsonyi tudósítónktól A szlovák külügyminisztérium — sajtóosztályának tájékoztatása szerint — még nem adott hivata­los választ a magyar kormánynak a vízmegosztással kapcsolatos szóbeli jegyzékére. Az illetékesek közül csak Dominik Kocinger, bősi kormánybiztos nyilatkozott a tegnapi nap folyamán a szlovák hírügynökségnek, megismételve azt a régebbi ajánlatot, mely sze­rint a vegetációs időszakban húsz helyett negyven köbméter vizet engednének másodpercenként a főmederbe. Július Binder a helyiek kéré­sére lakossági fórumon vett részt szerdán este Bősön. Az indulatos vitában Binder kitartott amellett, hogy a vízlépcső technikai szem­pontból nem hagy kívánnivalót maga után. Annyit végül meg­engedett, hogy az erőmű ellenzői — például a környékbeli lako­sok — nem feltétlenül potenciá­lis szabotőrök is egyben, vannak jó és vannak rossz ellenzők — fogalmazott Binder. A lakossági fórum résztvevői, akiket a vezér­­igazgató válaszai távolról sem elégítettek ki, határozatban kö­vetelik, hogy a beruházó folya­matosan tájékoztassa a helyi la­kosokat az erőművel kapcsolatos valamennyi jelentősebb ese­ményről, illetve a vízminőséget ellenőrző mérések eredmé­nyeiről. •S. E. Szlovákiai iskolaügy, helységnevek Elégedett a magyar koalíció Pozsonyi tudósítónktól Elégedetten nyilatkozott a szlovákiai magyar parlamenti koalíció az iskolaügyi és a bel­ügyi tárca vezetőjével szerdán folytatott tárgyalásairól. A Demokratikus Baloldal Pártjának jelöltjeként kinevezett iskolaügyi miniszter ígéretet tett egy, a nemzetiségi oktatással foglalkozó főosztály létrehozá­sára, amelynek magyar osztályát a koalíció által javasolt személy vezetné. Az osztály feladata len­ne többek között alapos elem­zést készíteni a kétnyelvű okta­tás bevezetésének tervezetéről; amíg ez nem készül el, addig a minisztérium nem kezdi meg az alternatív iskolák szervezését. Vladislav Pittner keresztény­demokrata belügyminiszter ígé­retet tett arra, hogy a kétnyelvű helységtáblákról és az anya­könyvekről szóló törvény beter­jesztése előtt kikéri majd a ma­gyar pártok véleményét. Ugyanakkor Ludovít Cernák, a Szlovák Nemzeti Pártból ki­vált nemzeti demokraták vezető­je — akinek új pártja szintén tagja a kormánykoalíciónak — szerdai sajtótájékoztatóján kije­lentette: a helységnevek feltün­tetése és a személynevek írása kérdésében egyet tud érteni az Európa Tanács javaslatainak megfelelő megoldással, a két­nyelvű iskolák megszervezését viszont továbbra is elsőrendű feladatnak tartja. • S.E. Interjú Romulus Dabuval, a román képviselőház bizottsági elnökével „Ne leckéztessenek a kisebbségek kezeléséből!” Tegnap fejezte be háromnapos magyarországi látogatását az a bukaresti parlamenti küldöttség, amelyet Romulus Dabu, kormánypárti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának elnöke vezetett. Lapunk itteni kontaktusainak tapasztalatairól kérdezte a román honatyát. " Látogatásunk során meg­győződtünk arról, hogy a magyar törvényhozás oktatási bizottsága a nehéz tanügyi kérdésekben, főleg a finanszírozás területén, tőlünk függetlenül ugyanolyan megoldá­sokat talált, mint mi — mondta Romulus Dabu. — Említésre mél­tó továbbá az a rendkívüli nyitott­ság, amellyel a szakbizottság az oktatási rendszer működésének ta­pasztalatait valamennyi érintett bevonásával és egy hosszabb idő­szakra vonatkoztatva elemezte, ebből mi is sokat tanultunk. — A magyar—román kapcso­latok oktatáson kívüli aspektusait is érintették tárgyalásokon? — Izzó hangú megbeszélésünk volt az Országgyűlés alelnökével, Szűrös Mátyással. Országaink kapcsolatának tartalmi kérdései kerültek szóba és közbe kellett lépnem, hogy ezekben nem mi va­gyunk a legilletékesebbek. A vitás kérdések helyett szerintem azokat a dolgokat kellene elővennünk, amelyek egyesítenek vagy közel hoznak egymáshoz bennünket. Konstatáltam, hogy a magyar par­lament néhány romániai ügyet rosszul ismer. El kellett magyaráz­nom például, hogy nálunk nincse­nek etnikai alapon bebörtönzöttek és ha az 1990-es marosvásárhelyi események során elítéltek valakit, akkor az az igazságszolgáltatásra tartozik és nem emberjogi kérdés. Mi lenne, ha mi felvetnénk a nem­zetközi fórumokon, hogy a ma­gyar börtönökben román szárma­zású elítéltek is vannak... — Biztosan sokat beszéltek a kisebbségek nyelvén történő okta­tásról a két országban. — Az az érzésem, hogy minket azért hívtak meg pont most, mert a román parlamentben hamarosan napirendre kerül az oktatási tör­vény. Össze akartak szidni minket, mert álláspontunk nem egyezik az RMDSZ-ével és azokéval, akik az itteni kisebbségek ügyeivel foglal­koznak. Ezt egyesek sértőbben mondták meg nekünk, mint aho­gyan ilyen civilizációs fokon el­várná az ember. Azt kellett vála­szolnunk, hogy a romániai gondok kezelésében a románok az illeté­kesek. Nyitottak vagyunk a dialó­gusra, és találtunk néhány érdekes dolgot a magyar kisebbségi politi­kában. Jó lenne, ha a kisebbségi törvény előírásait a gyakorlatban is alkalmaznák. Mi beszéltünk az itteni románok képviselőivel, és megtudtuk, hogy a jogszabály és a kisebbségi ügyek valódi megoldá­sa között nagy a különbség. Önök­nél néhány nemzetiség elvesztette anyanyelvét vagy teljesen eltűnt... — Ez nem írható a mostani rendszer rovására... — Persze, visszavezethető egé­szen az Apponyi-féle törvényre, vagy még régebbi időkre. De ne menjünk bele a történészek dolgá­ba. A mi találkozóink legjava a ki­sebbségek ügyeit érintette, pedig ezek csak akkor kapcsolódnak parlamenti bizottságunk kompe­tenciájához, ha oktatási jellegűek. Az az érzésem, elvárják tőlünk, hogy olyasmit adjunk kisebbsé­geinknek, amit a magyar állam so­hasem biztosított saját nemzetisé­geinek. Vagyis magyar nyelvű egyetemet és szakiskolákat. Ro­mánia azonban rosszul áll anya­giakban, és nem engedheti ezt meg magának. — Nyilvánvaló, hogy mindez nem vezethető vissza kizárólag a finanszírozás nehézségeire... — Mi elsődlegesen Románia számára képezünk ki munkaerőt és csak másodlagosan más orszá­goknak. A kisebbségek kollektív jogairól beszéltek nekünk a ma­gyar parlament oktatási bizottsá­gánál, holott ezeket a nemzetközi szinten senki sem írja elő. A nem­zetiségi nyelvek chartáját tudomá­sunk szerint csupán Norvégia írta alá... Meg aztán állandóan a své­dek példáját emlegetik. Nem sze­retjük, ha leckéket adnak nekünk; ezekben a kérdésekben román megoldást fogunk találni, a nem­zetközi jog előírásainak szellemé­ben. A magyar fiataloknak vannak tagozataik, évfolyamaik, miért lenne szükségük saját egyetemre? Ami pedig a magyar nyelvű szak­iskolákat illeti, ha elvégzik, csak a teljesen magyarok által lakott terü­leteken vehetik hasznát vagy át­jönnek Magyarországra. Nálunk sok magyar nemzetiségű állam­polgár nagyon rossul beszéli az ál­lam nyelvét... — Hogyan oldja meg az okta­tási törvény tervezete Románia földrajzának és történelmének ta­nítását a magyar iskolákban? — Egy egységes nemzetállam­ban, ahol az állami nyelv a román, csak egyféleképpen lehet erre a­­ kérdésre válaszolni. Azért kell ro­mánul tanítani hazánk történelmét és földrajzát, mert tapasztalataink szerint a magyar nyelven úgy áb­rázolják Románia egyes területeit, mintha ma is Magyarországhoz tartoznának, nem használják a ro­mán elnevezéseket... A tantervbe viszont olyan fejezeteket iktat­tunk, amelyek a nemzetiségek és anyaországuk történelmét, tradí­cióit taglalják. Erről persze senki sem kérdezett bennünket Magyar­­országon... • Neumann Ottó A belügyminiszter beszámolt a kormánynak Bizottság a gazdaság védelmére • Folytatás az 1. oldalról A tervezet a teljesítményará­nyos finanszírozási körbe emeli a fegyveres erők és a BM által fenn­tartott egészségügyi intézménye­ket, és a vasút-egészségügyi intéz­ményeket alap-előirányzatuk egy­idejű korrekciója mellett. A gazdálkodással összefüggő bűnözés megelőzésének felderítése érdekében teendő intézkedésekről Kónya Imre belügyminiszter szá­molt be. A kormány koordinációs döntéselőkészítő és javaslattevő szervként 1994. április elsejei ha­tállyal Gazdaságvédelmi Koordi­nációs Bizottságot hoz létre Józsa Fábián belügyminisztériumi állam­titkár vezetésével. A hitelfelvételekkel összefüggő visszaélések megelőzése érdeké­ben, valamint a bűncselekmények­ből származó jövedelmek legalizá­lásának megakadályozásához elő kell segíteni egy hitelinformációs rendszer létrehozását. A gazdálko­dási biztonság javítása, a hamis csődök megelőzése és az államnak vagy a lakosságnak kárt okozó vál­lalkozások új néven történő továb­bi működésének megakadályozása érdekében a kormány úgy határo­zott: meg kell vizsgálni annak lehe­tőségét, hogy az ilyen által létreho­zott cégnyilvántartási és céginfor­mációs szolgálat cégjegyzéken ala­puló számítógépes adatbázisa al­kalmassá tehető-e a tulajdonos vagy ügyvezető neve alapján törté­nő adatkeresés alkalmazására az egy személyhez tartozó cégek ki­mutatása érdekében. A kormány indokoltnak tartja, hogy a rendőr­ség gazdaságvédelmi szerveinek létszámát 1995-től 250 fővel nö­veljék. A kormány előzetes elvi hozzá­járulását adta, hogy a németorszá­gi székhelyű Westdeutsche Lan­desbank Európa AG jelenlegi 75 százalékos részesedését 100 szá­zalékosra emelje a Magyarorszá­gon bejegyzett Westdeutsche Lan­desbank (Hungária) Rt.-ben (ko­rábbi nevén az Általános Vállal­kozási Bankban). A kormány tu­domásul vette, hogy a MÁV Rt. a tulajdonában lévő Veres Pálné u. 24. szám alatti ingatlant a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar tulajdonába át­adja, a katolikus egyház által jogo­san igényelt Rádai u. 43—45 szám alatti ingatlan ellentételezé­seként. A MÁV az épületért cseré­be 350 millió forint kárpótlásra tart igényt. Az ingatlan hasznosí­tásából származó bevételt tartozá­sainak részbeni törlesztésére hasz­nálná fel. Az Országos Műszaki Informá­ciós Központ az idei költségvetési támogatás felett 98 millió forint tá­mogatásban részesül. • N.E. A társadalombiztosítás kint­levőségeinek összege 1993 utolsó napján megközelítette a 150 milliárd forintot. Lapunk — a korábbi hagyományoknak meg­felelően — keddi számában köz­li az ezres adóslistát, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik a legtöbbel tartoznak a tár­sadalombiztosításnak. A múlt év végén a tb kintlevő­sége közel 150 milliárd forintra emelkedett. Az adósok közül 3175 munkáltató áll felszámolás alatt, adósságuk összesen 47,5 milliárd forint. A korengedményes nyugdí­jak miatti tartozás eléri az 5,2 milli­­árdot, míg a csődeljárás alatt álló 540 munkáltató össz­adóssága 5,4 milliárd forint. Az adósok egy cso­portja — tartozásuk összértéke 27,5 milliárd — az elmúlt időszak­ban megállapodást kötött a társada­lombiztosítással a törlesztés üteme­zéséről, így nevük nem kerül nyil­vánosságra. Külön kategóriát ké­peznek azok a vállalatok, intézmé­nyek, jogi személyiségű vállalko­zások, amelyek járuléktartozása nem éri el az egymillió forintot, s fizetési elmaradásuk ideje nem ha­ladja meg a három hónapot. Jelen­tős tételt képviselnek azok az egyé­ni és társas vállalkozások is, ame­lyek kevesebb mint fél éve, s 100 ezer forint alatt tartoznak a tb-nek. Ugyanakkor határozott fellen­dülést mutat a biztosító behajtási és végrehajtási tevékenysége. Mindezek révén 1993-ban 13 mil­liárd 899 millió forintot sikerült visszaszerezni a kasszának. A nagy adósok teljes listája 14719 nevet tartalmaz. E munkál­tatók tartozása összesen 18,4 mil­liárd. A Magyar Hírlap április 5- ei, keddi számában megjelenő 1001 nevet tartalmazó „toplista” végösszege 11,5 milliárd forint. A listákat az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) bocsátja ki, mivel a két biztosító közös járu­lék-folyószámla kezelését e szer­vezet végzi. Az esetleges reklamá­ciókkal az OEP területileg illeté­kes igazgatóságához fordulhatnak az érintettek, mivel ott állanak rendelkezésre az egyeztetéshez szükséges adatok. A jogos kifogá­sok száma általában tucatnyira sem tehető — legalábbis a korábbi tapasztalatok szerint. A listák ter­mészetesen nem naprakészek, hi­szen negyedévvel korábbi, 1993. december 31-ei állapotot tükröz­nek. A teljes, több mint 14 ezer nevet tartalmazó lista április 18- án, az Adósságközlemények tb­­különszámában jelenik meg. (E szám megvásárolható: Budapest, I. Krisztina krt. 55.) A legnagyobb tb-tartozással rendelkező vállalatok nevei két kü­lönböző listán vannak összegyűjt­ve. Az A listán a költségvetési szervek, vállalatok és szövetkeze­tek, a B listán pedig az egyéni és társas vállalkozások szerepelnek. Az A listán első helyen a Ganz Danubius Óbudai Hajóépítő Rt. áll, összesen több, mint 183 millió forint adóssággal. A Magyar Hír­lap kérdésére Kovács Gyula a vég­­elszámolás alatt lévő részvénytár­saság felelős vezetője elmondta, a vállalatnak a tartozás kiegyenlíté­sére nincs elegendő pénzeszköze, ám folyamatos tárgyalások foly­nak az rt. és a társadalombiztosítás között arról, hogy a rendezés va­gyonértékű jogok átadásával tör­ténhessen. Az adósság nem fog el­tűnni, és a tárgyalások lezárása után azonnal ki fogják egyenlíteni. • H.J.-H.M.L Lista a tb legnagyobb adósairól Az első helyezett már végelszámolás alatt áll A pécsi nemzetközi vásárt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma támogatja Jelentkezés: 1994. április 30-ig a PIV Kft.-nél: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Telefon: (36-72) 315-653, 442-757 Telefon/fax: (36-72) 310-465 Ausztria—Magyarországon kiállítás a Pécs Expón MH 4297 JT­­­H ^ PÉCS EXPO \ 15. pécsi nemzetközi vásár * 1994. június 23—29. Pécs, Nevelési Központ MAGYAR HÍRLAP. Ü­Z­L­E­T­H­A­Z IRODABÚTOR IRODABERENDEZES A­ME­RICAN A i \ArW* ------—---­ardus nr.str.N cd. rjrrlx 1 ' — offimm 1 — 1 '—rri ©csxjQCEiCBnJl StylolBapeQg EDMSOCSblRÍ] I____ J'

Next