Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)
1994-04-01 / 76. szám
1994. április 1., péntek Entz Géza megyei RMDSZ-vezetőkkel találkozott Románia „tisztázó választ” vár Bukaresti tudósítónktól Elsősorban az RMDSZ és a magyar kormány, politikai pártok, a Határon Túli Magyarok Hivatala közötti kapcsolatokról tárgyalt Entz Géza, a HTMH vezetője Marosvásárhelyen és Kolozsvárott a romániai magyarság képviseleti szervének helyi vezetőivel, tanácsosaival. Erdélyi körútja kapcsán — amelynek során magyar állami kitüntetéseket nyújtott át romániai magyar egyházi és kulturális személyiségeknek — a román külügyminisztérium helyettes szóvivője. Simona Miculescu közölte: mivel Magyarország bukaresti nagykövetsége szerint magánlátogatásról van szó, ám Entz eközben állami kitüntetéseket ad át, a kérdés tisztázását várják Budapesttől. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az MH-nak nyilatkozva „teljesen természetesnek, mi több, fontosnak” nevezte Entz látogatást, hiszen „szükségszerű a kapcsolattartás a magyar kormánnyal, pártokkal, más intézményekkel”. Ezt a gondolatot az RMDSZ romániai politikai partnerei és ellenfelei egyaránt támadják — jegyezte meg Markó, rámutatva egyszersmind, hogy az RMDSZ maga dolgozza ki a romániai magyarság jövőjére, önazonosságának megőrzésére vonatkozó koncepcióját, amely a jelenleg már jól körvonalazódó autonómiaformákból indul ki. Entz kolozsvári megbeszélésén felmerült az elvándorlás kérdése is. Herédi Gusztáv városi tanácsos elvárta volna, hogy Magyarország intézkedjen e káros jelenség megakadályozásáért. Entz Géza elismerte, hogy hosszú távon a jelenség valóban káros, de hozzátette: az anyaország szívó hatását nem lehet megakadályozni, a magyarországi jobb életkörülményeket a romániai gazdasági helyzet javításával lehet csupán ellensúlyozni. Balázs Sándor egyetemi tanár megrovóan nyilatkozott azokról a magyarországi politikai erőkről, amelyek az etnikai alapon szerveződő pártok ellen lépnek fel, és amelyek szerint a nemzetiségi kérdés rendezését az államközi kapcsolatok javításának kell megelőznie. Elutasította azt a nézetet, mely szerint a gazdaságpolitikának nincs nemzetiségi töltete, mivel „minden eddigi gazdasági kérdés kisebbségi formában is lecsapódott”. • Bogdán Tibor Nastase vízumot akar a diplomatáknak „Akik még nem tudnák, azoknak nagyon jól meg kell tanulniuk, mit is jelent az ország egész területére érvényes román állami szuverenitás” — fejtette ki Adrian Nastase kormánypárti ügyvezető elnök, képviselőházi elnök a Rompres központi hírügynökségnek csütörtökön, Entz Géza erdélyi körútjával kapcsolatban. Entz Géza magánszemélyként legfeljebb turistaprogramban vehet részt, de nem lehet jelen nyilvános, politikai akciókon és nem adhat át kitüntetéseket, ezt csakis a román hatóságokkal együttműködve, hivatalos látogatás keretében teheti meg — mondta az ország harmadik emberének számító Nastase, aki szerint a magyar állampolgárok diplomata-útlevelei esetében be kell vezetni a vízumkötelezettséget, ami által elkerülhetőek lennének a hasonló helyzetek. A látogatást bejelentették a román külügyminisztériumnak A Magyar Hírlap megkérdezte a Határon Túli Magyarok Hivatalának illetékesét, milyen minőségben utazott Entz Géza Erdélybe. Az alábbi választ kaptuk: „Entz Géza államtitkár úr romániai látogatásával kapcsolatban feltett kérdésükre tájékoztatásul közöljük, hogy a látogatást bukaresti nagykövetségünk bejelentette a román külügyminisztériumnak. A látogatás célja az volt, hogy a köztársasági elnök úr által adományozott kitüntetéseket adjon át. Emellett Entz Géza találkozott RMDSZ-vezetőkkel is. A látogatást a román külügyminisztérium szóvivője minősítette magánlátogatásnak március 30-ai sajtótájékoztatóján.” • Folytatás az 1. oldalról Viktor Csernomirgyin kétnapos hivatalos budapesti látogatásán először Boross Péter miniszterelnökkel találkozott. Az orosz adósság kérdését várhatóan nem egy ügylet keretében tisztázzák, a törlesztés többféle lehetősége is szóba került — tájékoztatott a kormányfői tárgyalást követően a külügyi szóvivő. Herman János példaként megemlítette, hogy az orosz tartozás fejében magyar cégek bekapcsolódhatnának az oroszországi privatizációba, Moszkva nem kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtana, esetleg gépipari termékeket is szállítana az adósság fejében. A részleteken még az tegnapi nap folyamán is dolgozók a szakértők, és munkájuk eredményétől függ, hogy ma, a megbeszélések után hány megállapodást ír majd alá Viktor Csernomirgyin és Boross Péter. A dokumentumok közül kész a magyar—orosz kormányközi vegyesbizottság második üléséről, illetve az 1994. évi áruszállításról szóló jegyzőnyv, valamint a kettős adóztatás kiküszöbölését előíró megállapodás, de értesüléseink szerint még nem véglegesítették az adósságügyet rendező okmány mellett a magyarországi szovjet katonasírokról, továbbá a postai és távközlési együttműködésről szóló megállapodást sem. Roald Peszkopel, a moszkvai külgazdasági kapcsolatok minisztériumának osztályvezetője az MH-nak elmondta: küldöttségük olyan javaslattal érkezett Budapestre, amely öt területen tartja elképzelhetőnek az adósságok törlesztését. Moszkva kész lenne részben fegyverszállításokkal, magyarországi nagyberuházásokban való részvétellel, gépipari termékekkel, különböző, például idegenforgalmi szolgáltatásokkal illetve azzal kiegyenlíteni tartozását, hogy magyar cégeknek lehetőséget biztosít a bekapcsolódásra az oroszországi privatizációba. Az osztályvezető szerint a magyar fél egyetért ezzel az indítvánnyal, de szeretné más területekkel is bővíteni a lehetőségeket. Kádár Béla, a külgazdasági kapcsolatok minisztere az újságíróknak elmondta: már megszületett az elvi megállapodás a törlesztés fajtáiról, és arról, hogy az első szakaszban, 1994-ben, milyen induló nagyságrenddel számolhatunk, például az orosz privatizációba való magyar bekapcsolódás mértékét illetően. A miniszter szavai arra utalnak, hogy a lehetséges változatok közül Magyarország ezt a törlesztési módot tartaná előnyösnek. A két miniszterelnök megállapította, hogy jó lehetőség van a gazdasági együttműködés javítására, hiszen a kereskedelemben sikerült megállítani a csökkenést, sőt, bizonyos időszakban még növekedést is elértünk. Mint Csernomirgyin elmondta, Magyarország ma Oroszország hetedik legfontosabb partnere, de Moszkvában arra számítanak, hogy mindenképpen előbbre lép. Kereskedelmünket jelentős, mintegy egymilliárd dolláros magyar passzívum jellemzi, ami mindenképpen az export növelését teszi szükségessé. Boross Péter kifejtette, hogy ez elsősorban mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, gyógyszerek és autóbuszok szállításával lehetséges. Ezek azok a termékek, amelyekből Magyarország többet tudna kínálni, és orosz részről is igény mutatkozik rájuk. Arról az orosz felvetésről, hogy a kereskedelem fellendítése érdekében érdemes lenne egy közös bankot létrehozni, a távlatokban pedig a szabadkereskedelemre áttérni, a kormányfői megbeszélésen nem volt szó, ám — mint a külügyi szóvivő elmondta — egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni ezeket a lehetőségeket. A miniszterelnökök politikai kérdéseket is érintettek. A magyar—orosz viszonyt jónak, rendezettnek minősítették. A vendég kifejtette, az előző moszkvai parlament ugyan nem ratifikálta a magyar—orosz alapszerződést, de véleménye szerint jó esély van arra, hogy az új törvényhozás ezt megteszi. Leszögezte: Moszkva a délszláv válság mielőbbi, tárgyalásos rendezésére törekszik és tudatában van annak, hogy ez Budapestnek is elsőrendű érdeke. Az orosz kormányfőt tegnap a köztársasági elnök is fogadta. Göncz Árpád szintén hangsúlyozta, hogy bővíthetők a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok, de szükség van a piackutatásra. A magyar gazdaságpolitika prioritása ugyan a nyugati kapcsolatépítés, de nem feledkezhetünk meg Kelet-Európáról sem —jelentette ki, és annak a véleményének adott hangot, hogy bár a gazdasági együttműködés jogi, intézményes keretei adottak, még beruházásvédelmi megállapodást kell kidolgozni, és fejleszteni kell a pénzügyi, bankkapcsolatokat. Csernomirgyin kifejtette, hogy Oroszország a politikai és gazdasági stabilitás megteremtésére törekszik, a gazdasági reformok sajátos útját járja, és végig kíván menni rajta. A kulcskérdés az, hogy miként lehet mérsékelni a gazdasági visszaesést, az inflációt, a költségvetési hiányt, és ebben tanulmányozták a magyar tapasztalatokat is. Az orosz kormányfő tegnap délután koszorút helyezett el a szovjet katonák Szabadság téri emlékművénél valamint a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművénél, majd budapesti városnézésen vett részt. • P. Cs. Boross Péter és Göncz Árpád is tárgyalt az orosz kormányfővel Mielőbb rendezni kell az adósságügyet Az MH bemutatja Donald M. Blinkent Donald M. Blinken 1925. november 11-én született New Yorkban. A Harvard Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát, ami mellé később a New York-i állami egyetem díszdoktori címe társult. 1944—45-ben a légierőnél szolgált. Donald M. Blinken beruházási bankár, 1987 óta a New York-i székhelyű E. M. Warburg, Pincus and Co. cég igazgatója. Üzleti pályafutását 1949-ben a New York-i Bloomingdale-nél kezdte. 1950 és 1953 között az Exchange Trading Corporation elnökhelyettese. 1953-tól ugyanezt a posztot töltötte be a Steins Stores cégnél. Az E. M. Warburg and Corporation vállalat alelnökévé 1959-ben nevezték ki. 1966-ban alapítótagja volt az utódcégnek, az E. M. Warburg Pincus and Co.-nak. 1981 és 1986 között ugyanitt ügyvezető igazgató. Jelenleg egyebek mellett alelnöke és igazgatója az Amerikai—Magyar Barátsági Fórumnak és alelnöke a New York-i Filharmonikusok Társaságának is. Blinken nős, felesége Veronica Blinken magyar származású. Testvére, Alan Blinken hazája belgiumi nagykövete. VMDK-támogatás felfüggesztve Szabadkai tudósítás Entz Géza államtitkár és Csoóri Sándor, az Illyés Alapítvány kuratóriumának elnöke a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségében kirobbant pénzügyi botrány miatt felfüggesztette a Határon Túli Magyarok Hivatala és az alapítvány részéről odaítélt összes támogatás folyósítását — közölte Dudás Károly, a VMDK tanácsának tagja, aki szerint „mindezt Ágoston Andrásnak, az elnökünknek köszönhetjük”. Ágoston — mondja Dudás — nagy kárt okozott azzal, hogy a vajdasági magyarok érdekközösségét a nyilvánosság előtt külföldről támogatott szervezetnek tüntette fel s a Hódifrakciót határrevíziós szándékkal gyanúsította meg. Dudás az MH- nak azt is elmondta, hogy elállt a szervezetből való kilépési szándékától, mert az eddigi alelnököt, Hódi Sándort a tartományi tisztújító közgyűlés tanácstaggá választotta, s így továbbra is lehetővé válik, hogy álláspontját a szervezeten belül védje. Folytatódik a lemorzsolódás: legutóbb Balla Lajos, a behívóparancsot megtagadók polgári engedetlenségi mozgalmának vezetője mondott le VMDK-tagságáról. • Garai László KÜLFÖLD-BELFÖLD Még nincs döntés a vízmegosztásról Pozsonyi tudósítónktól A szlovák külügyminisztérium — sajtóosztályának tájékoztatása szerint — még nem adott hivatalos választ a magyar kormánynak a vízmegosztással kapcsolatos szóbeli jegyzékére. Az illetékesek közül csak Dominik Kocinger, bősi kormánybiztos nyilatkozott a tegnapi nap folyamán a szlovák hírügynökségnek, megismételve azt a régebbi ajánlatot, mely szerint a vegetációs időszakban húsz helyett negyven köbméter vizet engednének másodpercenként a főmederbe. Július Binder a helyiek kérésére lakossági fórumon vett részt szerdán este Bősön. Az indulatos vitában Binder kitartott amellett, hogy a vízlépcső technikai szempontból nem hagy kívánnivalót maga után. Annyit végül megengedett, hogy az erőmű ellenzői — például a környékbeli lakosok — nem feltétlenül potenciális szabotőrök is egyben, vannak jó és vannak rossz ellenzők — fogalmazott Binder. A lakossági fórum résztvevői, akiket a vezérigazgató válaszai távolról sem elégítettek ki, határozatban követelik, hogy a beruházó folyamatosan tájékoztassa a helyi lakosokat az erőművel kapcsolatos valamennyi jelentősebb eseményről, illetve a vízminőséget ellenőrző mérések eredményeiről. •S. E. Szlovákiai iskolaügy, helységnevek Elégedett a magyar koalíció Pozsonyi tudósítónktól Elégedetten nyilatkozott a szlovákiai magyar parlamenti koalíció az iskolaügyi és a belügyi tárca vezetőjével szerdán folytatott tárgyalásairól. A Demokratikus Baloldal Pártjának jelöltjeként kinevezett iskolaügyi miniszter ígéretet tett egy, a nemzetiségi oktatással foglalkozó főosztály létrehozására, amelynek magyar osztályát a koalíció által javasolt személy vezetné. Az osztály feladata lenne többek között alapos elemzést készíteni a kétnyelvű oktatás bevezetésének tervezetéről; amíg ez nem készül el, addig a minisztérium nem kezdi meg az alternatív iskolák szervezését. Vladislav Pittner kereszténydemokrata belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a kétnyelvű helységtáblákról és az anyakönyvekről szóló törvény beterjesztése előtt kikéri majd a magyar pártok véleményét. Ugyanakkor Ludovít Cernák, a Szlovák Nemzeti Pártból kivált nemzeti demokraták vezetője — akinek új pártja szintén tagja a kormánykoalíciónak — szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: a helységnevek feltüntetése és a személynevek írása kérdésében egyet tud érteni az Európa Tanács javaslatainak megfelelő megoldással, a kétnyelvű iskolák megszervezését viszont továbbra is elsőrendű feladatnak tartja. • S.E. Interjú Romulus Dabuval, a román képviselőház bizottsági elnökével „Ne leckéztessenek a kisebbségek kezeléséből!” Tegnap fejezte be háromnapos magyarországi látogatását az a bukaresti parlamenti küldöttség, amelyet Romulus Dabu, kormánypárti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának elnöke vezetett. Lapunk itteni kontaktusainak tapasztalatairól kérdezte a román honatyát. " Látogatásunk során meggyőződtünk arról, hogy a magyar törvényhozás oktatási bizottsága a nehéz tanügyi kérdésekben, főleg a finanszírozás területén, tőlünk függetlenül ugyanolyan megoldásokat talált, mint mi — mondta Romulus Dabu. — Említésre méltó továbbá az a rendkívüli nyitottság, amellyel a szakbizottság az oktatási rendszer működésének tapasztalatait valamennyi érintett bevonásával és egy hosszabb időszakra vonatkoztatva elemezte, ebből mi is sokat tanultunk. — A magyar—román kapcsolatok oktatáson kívüli aspektusait is érintették tárgyalásokon? — Izzó hangú megbeszélésünk volt az Országgyűlés alelnökével, Szűrös Mátyással. Országaink kapcsolatának tartalmi kérdései kerültek szóba és közbe kellett lépnem, hogy ezekben nem mi vagyunk a legilletékesebbek. A vitás kérdések helyett szerintem azokat a dolgokat kellene elővennünk, amelyek egyesítenek vagy közel hoznak egymáshoz bennünket. Konstatáltam, hogy a magyar parlament néhány romániai ügyet rosszul ismer. El kellett magyaráznom például, hogy nálunk nincsenek etnikai alapon bebörtönzöttek és ha az 1990-es marosvásárhelyi események során elítéltek valakit, akkor az az igazságszolgáltatásra tartozik és nem emberjogi kérdés. Mi lenne, ha mi felvetnénk a nemzetközi fórumokon, hogy a magyar börtönökben román származású elítéltek is vannak... — Biztosan sokat beszéltek a kisebbségek nyelvén történő oktatásról a két országban. — Az az érzésem, hogy minket azért hívtak meg pont most, mert a román parlamentben hamarosan napirendre kerül az oktatási törvény. Össze akartak szidni minket, mert álláspontunk nem egyezik az RMDSZ-ével és azokéval, akik az itteni kisebbségek ügyeivel foglalkoznak. Ezt egyesek sértőbben mondták meg nekünk, mint ahogyan ilyen civilizációs fokon elvárná az ember. Azt kellett válaszolnunk, hogy a romániai gondok kezelésében a románok az illetékesek. Nyitottak vagyunk a dialógusra, és találtunk néhány érdekes dolgot a magyar kisebbségi politikában. Jó lenne, ha a kisebbségi törvény előírásait a gyakorlatban is alkalmaznák. Mi beszéltünk az itteni románok képviselőivel, és megtudtuk, hogy a jogszabály és a kisebbségi ügyek valódi megoldása között nagy a különbség. Önöknél néhány nemzetiség elvesztette anyanyelvét vagy teljesen eltűnt... — Ez nem írható a mostani rendszer rovására... — Persze, visszavezethető egészen az Apponyi-féle törvényre, vagy még régebbi időkre. De ne menjünk bele a történészek dolgába. A mi találkozóink legjava a kisebbségek ügyeit érintette, pedig ezek csak akkor kapcsolódnak parlamenti bizottságunk kompetenciájához, ha oktatási jellegűek. Az az érzésem, elvárják tőlünk, hogy olyasmit adjunk kisebbségeinknek, amit a magyar állam sohasem biztosított saját nemzetiségeinek. Vagyis magyar nyelvű egyetemet és szakiskolákat. Románia azonban rosszul áll anyagiakban, és nem engedheti ezt meg magának. — Nyilvánvaló, hogy mindez nem vezethető vissza kizárólag a finanszírozás nehézségeire... — Mi elsődlegesen Románia számára képezünk ki munkaerőt és csak másodlagosan más országoknak. A kisebbségek kollektív jogairól beszéltek nekünk a magyar parlament oktatási bizottságánál, holott ezeket a nemzetközi szinten senki sem írja elő. A nemzetiségi nyelvek chartáját tudomásunk szerint csupán Norvégia írta alá... Meg aztán állandóan a svédek példáját emlegetik. Nem szeretjük, ha leckéket adnak nekünk; ezekben a kérdésekben román megoldást fogunk találni, a nemzetközi jog előírásainak szellemében. A magyar fiataloknak vannak tagozataik, évfolyamaik, miért lenne szükségük saját egyetemre? Ami pedig a magyar nyelvű szakiskolákat illeti, ha elvégzik, csak a teljesen magyarok által lakott területeken vehetik hasznát vagy átjönnek Magyarországra. Nálunk sok magyar nemzetiségű állampolgár nagyon rossul beszéli az állam nyelvét... — Hogyan oldja meg az oktatási törvény tervezete Románia földrajzának és történelmének tanítását a magyar iskolákban? — Egy egységes nemzetállamban, ahol az állami nyelv a román, csak egyféleképpen lehet erre a kérdésre válaszolni. Azért kell románul tanítani hazánk történelmét és földrajzát, mert tapasztalataink szerint a magyar nyelven úgy ábrázolják Románia egyes területeit, mintha ma is Magyarországhoz tartoznának, nem használják a román elnevezéseket... A tantervbe viszont olyan fejezeteket iktattunk, amelyek a nemzetiségek és anyaországuk történelmét, tradícióit taglalják. Erről persze senki sem kérdezett bennünket Magyarországon... • Neumann Ottó A belügyminiszter beszámolt a kormánynak Bizottság a gazdaság védelmére • Folytatás az 1. oldalról A tervezet a teljesítményarányos finanszírozási körbe emeli a fegyveres erők és a BM által fenntartott egészségügyi intézményeket, és a vasút-egészségügyi intézményeket alap-előirányzatuk egyidejű korrekciója mellett. A gazdálkodással összefüggő bűnözés megelőzésének felderítése érdekében teendő intézkedésekről Kónya Imre belügyminiszter számolt be. A kormány koordinációs döntéselőkészítő és javaslattevő szervként 1994. április elsejei hatállyal Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottságot hoz létre Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár vezetésével. A hitelfelvételekkel összefüggő visszaélések megelőzése érdekében, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek legalizálásának megakadályozásához elő kell segíteni egy hitelinformációs rendszer létrehozását. A gazdálkodási biztonság javítása, a hamis csődök megelőzése és az államnak vagy a lakosságnak kárt okozó vállalkozások új néven történő további működésének megakadályozása érdekében a kormány úgy határozott: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ilyen által létrehozott cégnyilvántartási és céginformációs szolgálat cégjegyzéken alapuló számítógépes adatbázisa alkalmassá tehető-e a tulajdonos vagy ügyvezető neve alapján történő adatkeresés alkalmazására az egy személyhez tartozó cégek kimutatása érdekében. A kormány indokoltnak tartja, hogy a rendőrség gazdaságvédelmi szerveinek létszámát 1995-től 250 fővel növeljék. A kormány előzetes elvi hozzájárulását adta, hogy a németországi székhelyű Westdeutsche Landesbank Európa AG jelenlegi 75 százalékos részesedését 100 százalékosra emelje a Magyarországon bejegyzett Westdeutsche Landesbank (Hungária) Rt.-ben (korábbi nevén az Általános Vállalkozási Bankban). A kormány tudomásul vette, hogy a MÁV Rt. a tulajdonában lévő Veres Pálné u. 24. szám alatti ingatlant a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar tulajdonába átadja, a katolikus egyház által jogosan igényelt Rádai u. 43—45 szám alatti ingatlan ellentételezéseként. A MÁV az épületért cserébe 350 millió forint kárpótlásra tart igényt. Az ingatlan hasznosításából származó bevételt tartozásainak részbeni törlesztésére használná fel. Az Országos Műszaki Információs Központ az idei költségvetési támogatás felett 98 millió forint támogatásban részesül. • N.E. A társadalombiztosítás kintlevőségeinek összege 1993 utolsó napján megközelítette a 150 milliárd forintot. Lapunk — a korábbi hagyományoknak megfelelően — keddi számában közli az ezres adóslistát, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik a legtöbbel tartoznak a társadalombiztosításnak. A múlt év végén a tb kintlevősége közel 150 milliárd forintra emelkedett. Az adósok közül 3175 munkáltató áll felszámolás alatt, adósságuk összesen 47,5 milliárd forint. A korengedményes nyugdíjak miatti tartozás eléri az 5,2 milliárdot, míg a csődeljárás alatt álló 540 munkáltató összadóssága 5,4 milliárd forint. Az adósok egy csoportja — tartozásuk összértéke 27,5 milliárd — az elmúlt időszakban megállapodást kötött a társadalombiztosítással a törlesztés ütemezéséről, így nevük nem kerül nyilvánosságra. Külön kategóriát képeznek azok a vállalatok, intézmények, jogi személyiségű vállalkozások, amelyek járuléktartozása nem éri el az egymillió forintot, s fizetési elmaradásuk ideje nem haladja meg a három hónapot. Jelentős tételt képviselnek azok az egyéni és társas vállalkozások is, amelyek kevesebb mint fél éve, s 100 ezer forint alatt tartoznak a tb-nek. Ugyanakkor határozott fellendülést mutat a biztosító behajtási és végrehajtási tevékenysége. Mindezek révén 1993-ban 13 milliárd 899 millió forintot sikerült visszaszerezni a kasszának. A nagy adósok teljes listája 14719 nevet tartalmaz. E munkáltatók tartozása összesen 18,4 milliárd. A Magyar Hírlap április 5- ei, keddi számában megjelenő 1001 nevet tartalmazó „toplista” végösszege 11,5 milliárd forint. A listákat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) bocsátja ki, mivel a két biztosító közös járulék-folyószámla kezelését e szervezet végzi. Az esetleges reklamációkkal az OEP területileg illetékes igazgatóságához fordulhatnak az érintettek, mivel ott állanak rendelkezésre az egyeztetéshez szükséges adatok. A jogos kifogások száma általában tucatnyira sem tehető — legalábbis a korábbi tapasztalatok szerint. A listák természetesen nem naprakészek, hiszen negyedévvel korábbi, 1993. december 31-ei állapotot tükröznek. A teljes, több mint 14 ezer nevet tartalmazó lista április 18- án, az Adósságközlemények tbkülönszámában jelenik meg. (E szám megvásárolható: Budapest, I. Krisztina krt. 55.) A legnagyobb tb-tartozással rendelkező vállalatok nevei két különböző listán vannak összegyűjtve. Az A listán a költségvetési szervek, vállalatok és szövetkezetek, a B listán pedig az egyéni és társas vállalkozások szerepelnek. Az A listán első helyen a Ganz Danubius Óbudai Hajóépítő Rt. áll, összesen több, mint 183 millió forint adóssággal. A Magyar Hírlap kérdésére Kovács Gyula a végelszámolás alatt lévő részvénytársaság felelős vezetője elmondta, a vállalatnak a tartozás kiegyenlítésére nincs elegendő pénzeszköze, ám folyamatos tárgyalások folynak az rt. és a társadalombiztosítás között arról, hogy a rendezés vagyonértékű jogok átadásával történhessen. Az adósság nem fog eltűnni, és a tárgyalások lezárása után azonnal ki fogják egyenlíteni. • H.J.-H.M.L Lista a tb legnagyobb adósairól Az első helyezett már végelszámolás alatt áll A pécsi nemzetközi vásárt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma támogatja Jelentkezés: 1994. április 30-ig a PIV Kft.-nél: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Telefon: (36-72) 315-653, 442-757 Telefon/fax: (36-72) 310-465 Ausztria—Magyarországon kiállítás a Pécs Expón MH 4297 JTH ^ PÉCS EXPO \ 15. pécsi nemzetközi vásár * 1994. június 23—29. Pécs, Nevelési Központ MAGYAR HÍRLAP. ÜZLETHAZ IRODABÚTOR IRODABERENDEZES AMERICAN A i \ArW* ------—---ardus nr.str.N cd. rjrrlx 1 ' — offimm 1 — 1 '—rri ©csxjQCEiCBnJl StylolBapeQg EDMSOCSblRÍ] I____ J'