Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)
1994-04-12 / 84. szám
1994. április 12., kedd A Fővárosi Választási Bizottság hétfő délelőtt sorsolással döntött a budapesti pártlista szavazólapjának sorszámairól. Eszerint a törvényi előírásoknak megfelelt tíz párt közül az első helyen a Köztársaság Párt szerepel majd. Második a KDNP, harmadik a Munkáspárt, negyedik az MSZP, ötödik a Fidesz, hatodik az SZDSZ, hetedik az MDF, nyolcadik az FKGP, kilencedik a MIÉP, tizedik az Agrárszövetség. Dr. Takács Imre, a bizottság elnöke bejelentette azt is, hogy a 32 egyéni választókerületben 269 jelölt indul a mandátumokért. A testület következő ülését április 12-én délelőtt tartják FOTÓ: HABIK CSABA Tizenöt párt állít országos listát • Folytatás az 1. oldalról Választási visszaélésről számolt be levelében Szabó Tamás, az MDF alelnöke is. Amint beadványának mellékletéből kitűnt, Dunavecsén és Dunaegyházán állítólag a termelőszövetkezet gyűjtött ajánlási szelvényt Nagy Tamás részére. A szövetkezet egyebek mellett egy-két kilónyi húst kínált fel a szelvényekért cserébe. Az OVB döntése értelmében az esetről a helyi választási bizottságnak kell állást foglalnia. Másutt néhány kilogramm vöröshagymát osztogattak az ajánlócédulákért — derül ki XX. kerületi polgárok leveléből. Ám ezt is a helyi választási szervnek kell kivizsgálnia — szögezte le az OVB. Szintén az ajánlószelvényekkel kapcsolatos visszaélésekről érkezett bejelentés a Tolna megyei 5. számú választókerületből. A helyi választási bizottság arról adott tájékoztatást, hogy a szociáldemokrata párt helyi jelöltje által gyűjtött 779 ajánlási szelvényből az ellenőrzés során mindössze ötöt találtak elfogadhatónak. A szelvények többsége másolat volt, ezért a bizottság a jelölt állítását visszautasította. Az Országos Választási Bizottság újabb hét tagja tett tegnap esküt Szabad György házelnök előtt, s ezzel a testület valószínűleg végleges létszáma húszfőnyi lett. Az OVB délután kisorsolta, hogy a töredék szavazatok elosztásánál a pártok országos listáját milyen sorrendben kell figyelembe venni. Ennek gyakorlati jelentősége csak akkor van, ha a töredék szavazatok száma két vagy több párt esetében megegyezik. Ilyenkor a listán előbb szereplő szervezet jut mandátumhoz, ha minden pártnak már nem jutna képviselői hely. (A sorrend a következő: LPSZ—Vállalkozók Pártja, KDNP, FKGP, NDSZ, MDF, MSZP, Munkáspárt, Agrárszövetség, Köztársaság Párt, MIÉP, Magyarországi Zöld Párt, MSZDP, SZDSZ, Fidesz, Egyesült Kisgazdapárt.) Tegnap egyébként kisorsolták a pártok megyei, illeve fővárosi listájának sorrendjét is; a szervezetek neve ennek megfelelően kerül majd a szavazólapokra. Az országgyűlési választáson induló képviselőjelöltek állami támogatásának összege 21 ezer forint lesz — döntött az OVB. A költségvetés 100 millió forintot biztosított erre a célra, amelyet az 1886 egyéni, 1897 területi és 831 országos listán állított jelölt között egyenlő arányban osztottak szét, 3,1 millió forintot pedig az esetleges jogorvoslatok miatt tartalékolnak. (1990-ben a támogatás mértéke 20 ezer forint volt, amelyhez a belügyminisztérium ötezer forint utazási költségtérítést biztosított.) A következő pártok állítottak területi listát (zárójelben a listák és az egyéni jelöltek száma): Fidesz (20, 174), FKGP (20, 157), Köztársaság Párt (17, 84), Munkáspárt (20, 156), Kiegyezés Kisgazdapárt (2, 7), KDNP (20, 164), NDSZ (13, 59), LPSZ—Vállalkozók Pártja (15, 69), Konzervatív Párt (4, 13), Agrárszövetség (20, 134), MSZP (20, 176), SZDSZ (20, 175), MSZDP (15, 56), Egyesült Kisgazdapárt (14, 54), MIÉP (12, 68), Magyarországi Zöld Párt (7, 20), Piacpárt (1, 8), Zöld Alternatíva (1, 5), MDF (20, 175). A független jelöltek száma 104. •L. K. BELFÖLD Meghiúsulhat az SZDSZ és a Fidesz együttműködése? Mindenki nyugodjon meg, nem lesz szociálliberális kormány Magyarországon — jelentette ki a rádió Esti Krónika című adásának tudósítása szerint tegnap Orbán Viktor Gödöllőn. A politikus úgy véli, a Fidesz számára morális öngyilkosság lenne együtt kormányozni az MSZP-vel. A Fidesz elnöke szerint a liberális együttműködés próbája, hogy az SZDSZ képes lesz-e határozottabban fellépni a baloldallal szemben. " Nem lesz tartós a liberális együttműködés, ha olyan nyilatkozatokra kell reagálnom, mint amilyet tegnap reggel Kuncze Gábor tett — hangsúlyozta Orbán Viktor. (Az SZDSZ miniszterelnökjelöltje nem zárta ki az MSZP- vel való koalíció lehetőségét.) Miskolcon Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP esetleges hatalomra jutásával az egész régi gárda jutna vissza a hatalomba. — Magam nem hallottam Orbán Viktornak az Esti Krónikában elhangzott nyilatkozatát, közvetett információk alapján pedig nem látom értelmét a kommentárnak — válaszolta érdeklődésünkre tegnap este Pető Iván. Az SZDSZ elnöke elmondta, tegnap délelőtt a két liberális párt vezetőinek szokásos találkozóján a nyilatkozatban elhangzottakkal kapcsolatos kérdésekről nem esett szó. Mindenesetre Pető Iván leszögezte: az SZDSZ pontosan tudja, hogy milyen feltételek mellett hajlandó koalícióra lépni. Ezek közül első helyen szerepel a Fidesszel, illetve a liberális pártokkal kötött együttműködési megállapodás, azonban abba, hogy a magunk számára ezen túl milyen koalíciós feltételeket fogalmazunk meg, senkinek sem lehet beleszólása. A Fidesz nemrégiben elfogadott koalíciós irányelveiben más szerepel, mint amit állítólag Orbán Viktor tegnap nyilatkozott. — Ugyanakkor az ilyen alkalmi nyilatkozatok nem befolyásolják az SZDSZ politikáját — állapította meg végezetül Pető Iván. • Sz. Sz. — A koalíciókötéssel kapcsolatban a Fidesz álláspontja nem változott — szögezte le Körmendy-Ékes Judit, a Fidesz szóvivője. Hangsúlyozta: a Fidesz elnöke egy esteleges MSZP-vel való koalíció esetén mindenképpen átgondolandónak tekintené a személyi konzekvenciákat. Ugyanakkor a Fidesz elnöke továbbra is Orbán Viktor — hangsúlyozta. „A baloldali veszély létezik” A KDNP egyértelműen kizártnak tartja a koalíció lehetőségét az MSZP-vel, illetve olyan párttal is, amely a szocialistákkal koalícióra képes lépni — mondotta Surján László pártelnök Miskolcon, az Orbán Viktorral folytatott vitaest előtt. Az SZDSZ elég határozottan kiállt egy szociálliberális koalíció mellett, amely szerintem a szabaddemokrata gondolat végét is jelenti — mondotta Surján. Orbán Viktor a szabaddemokraták elmúlt hét végén felvetett SZDSZ—KDNP koalíciójával kapcsolatban elmondta, hogy véleménye szerint a négy év elhibázott kormányzati politikájáért felelősség terheli a koalícióban részt vevő kereszténydemokratákat is. Éppen ezért érthetetlennek tartja, hogy az SZDSZ egy ilyen párthoz közelít. A vitaesten felvetődő baloldali veszély kérdéséről mindkét pártelnök úgy vélekedett, hogy az lényegében létezik, és hiba volna, ha az MSZP meghatározó szerephez jutna az elkövetkezendő kormányban. Surján László szerint az MSZP nemzetközi viszonylatban nem elismert párt, a Szocialista Internacionáléban is csak megfigyelő státust kapott. »■! j \‚‹. • Sz. B. Megállapodás a Társadalmi Kamara és ötven képviselőjelölt között Megállapodást kötött a Társadalmi Kamara azokkal a képviselőjelöltekkel, akik az új, május 8-án megválasztandó parlamentben vállalják a civilérdekek képviseletét. A megállapodást aláírók nevét a hét végén közzéteszik. A tegnap esti adatok szerint 104 független jelölt indul a májusi országgyűlési választásokon. Nagy tragédia a civileknek, hogy megakadályozzák a független jelöltek listaállítását — nyilatkozta lapunknak Szabó Miklós, a Társadalmi Kamara ügyvezető elnöke. Ennek háttereként említette, néhányan azt mondják, Fodor István szándékosan, ismeretlen okból, egyes pártok érdekében robbantotta szét a Civil Tömörülések Országos Fórumának és a függetleneknek közös listaállítását. Az elnök ezt nem állíthatja, de ténynek tartja, hogy a 104 független képviselőjelölthöz adhattak volna még jó néhányat, ám őket a megbeszélések során elriasztották a közös fellépéstől. Ezért lehetetlen, hogy a 120-130 megyei, országos listán független választási csoportok jelenjenek meg. A civilek és a függetlenek választási együttműködése nem tegnap született. Szabó Miklós elmondta, 1993 szeptemberében döntöttek arról a Társadalmi Kamarában, hogy elsősorban a független jelölteket támogatják, és ha lesz tisztességes független választási szövetség vagy párt, akkor azt. Rajtuk kívül azokat a jelenlegi, már lejárt mandátumú országgyűlési képviselőket (szám szerint kilencet), akik a parlament négy esztendeje alatt szociális érzékenységükről tettek tanúbizonyságot, és valóban a lakosság érdekeinek védelmében működtek együtt a Társadalmi Kamarával. Amelynek vezetősége arról is döntött, hogy a kormányzó pártok és a most következő választáson induló pártok jelöltjeit is támogatják. Pontosabban közülük azokat, akik saját pártérdekeik sérelme nélkül hajlandók olyan megállapodást kötni a Társadalmi Kamarával, amelyben vállalják, kiemelten képviselik a lakosság érdekeit és együttműködnek a kamara szakértőivel. Jelenleg száz, különböző pártokhoz tartozó képviselőjelölttel folynak a tárgyalások az írásos megállapodásról. Minden pártot megkerestek, és vezetőiknek azt az ajánlatot tették, hogy támogatják jelöltjeiket, ha a következő parlamentben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a civilérdekek. Együttműködésre kész volt az MSZP, az Agrárszövetség, a KDNP, az NDSZ, az MDF és a Munkáspárt, és természetesen a független jelöltekkel is tárgyaltak. Szabó Miklós úgy véli, a képviselőjelöltekkel kötött írásos megállapodás arra nyújt garanciát, hogy civil szakmai hátterükkel részt vehetnek a törvényalkotás folyamatában. Habár a szerződésnek nincs jogi értéke és következménye, erkölcsi hatása annál nagyobb, mivel az azt megszegő saját politikai jövőjét kockáztatná: a várhatóan 40-50 aláíró nevét ugyanis a hét végén közzéteszik. Szabó Miklós úgy véli, ennek révén a pártérdekek sérelme nélkül érvényesülhetnek a lakossági érdekek, a szociális, emberi, társadalmi szempontok, és reméli, szakértői javaslataikat kellőképpen és méltóan mérlegeli az új parlament. Úgy véli, az ország jelenlegi válságából csak mérsékelt, toleráns, szakszerű együttműködéssel, nemzeti összefogással lehet kilábalni. • Szikora Katalin Pénteken: választási melléklet a Magyar Hírlapban Hisznek-e az emberek a pártoknak? Jó kampánnyal el lehet-e hódítani az ellenfél szavazóit? Hihetünk-e a közvélemény-kutatások jóslataiban? Többek között ezekről olvashat a Magyar Hírlap pénteken megjelenő választási mellékletében. Amint arról is szót ejtünk, hogy mennyi pénzt költhetnek a pártok a választásokra, hol szerepelhetnek olcsón, és hol méregdrágán. Bemutatjuk a szavazatszámlálás technikáját és szakértőnk már a miniszterelnökállítás szabályairól is beszél. Részletesen ismertetjük a pártok egyéni és listás jelöltjeit, táblázatunkkal könnyen összehasonlíthatja a versengők programjait. Ha elteszi a Választás ’94 mellékletet, később tudja, kitől mit kérhet számon. Választási melléklet a pénteki Magyar Hírlapban! Kampányhírek A miniszterelnök szerint az MDF és a szocialisták között kell választani (MH) Fejér megye székhelyén, a Technika Háza nagytermében a székesfehérvári 1. sz. választókerületben érdekelt dr. Kelemen András külügyi államtitkár nyitotta meg az MDF politikai fórumát. Itt Boross Péter a mezőgazdaság kérdései mellett az ipar problémáinak különösen nagy teret szentelt. — 1989-ben összeomlott Európában egy világrendszer, amely nem európai megoldást választott társadalmi berendezkedéséhez — mondotta többek közt —, s összeomlásához Magyarországon is az vezetett, hogy a gazdasági összeomlás folyamatának a megfordítására nem tudtak eszközt találni. Majd arról beszélt, hogy a kormány a népszerűtlen intézkedéseket is felvállalva az elmúlt négy év alatt megállította a gazdaság romlását, és az azóta létrejött korszerű termelőbázison a jövőben növekedés megindulása várható. A kormányfő egyébként pártja nevében ismételten elzárkózott az MSZP-vel való mindennemű jövőbeli együttműködéstől, s újból hangoztatta: a választások a szocialisták és az MDF között hoznak majd döntést. Boross: búcsú a tömegtermeléstől (MH) Az MDF agrárpolitikája nem választható el a településpolitikától — jelentette ki Boross Péter miniszterelnök tegnap a martonvásári Brunszvikkastélyban tartott MDF kampánynyitó agrárfórumon. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a korábbi évtizedek nívótlan tömegtermelésétől egyszer s mindenkorra búcsút kell venni. A mennyiségi versenytermelés helyett a minőségre kell koncentrálni, valamint a külpiacok biztosítására. Ennélfogva például hazánkban a búzatermelés iránti vonzalmat kritikával felül kell vizsgálni. Az állatállomány számának alakulásával kapcsolatban Boross Péter nem kívánt számháborúkba bocsátkozni, megítélése szerint akkora nagyságrendű állatállományra van szükség, amely gazdaságosan előállítható, és fizetőképes piaca is van. A miniszterelnök az elfogadott termőföldtörvény kapcsán kifejtette, nincs értelme az ideális birtoknagyság kérdésének a feszegetésére, ez soha nem volt aranyszabály, és a teóriák világában megszületett sztereotípiák nem vezetnek célra. A miniszterelnök a tulajdonváltással kapcsolatban elmondta, a lassúságot a törvényhozási munka okozta, hiszen elvileg a kérdést, mint ’45-ben, el lehetett volna dönteni egyszerű kormányrendelettel, ám mára bebizonyosodott, hogy törvényesség nélkül mi történik a tulajdonokkal. Ezért a kormánynak a törvényesség útját kellett választani, és ha történtek is hibák, a felismert tévedések korrekciója még hosszabb időt fog igénybe venni. Az ágazatot érintő problémák közül a miniszterelnök a külső üzletrész-tulajdonosok helyzetét emelte ki és hangsúlyozta, szükséges ott az állami beavatkozás, ami azt jelenti, hogy ezeket az üzletrésztulajdonokat az állam megváltja, és ezt követően privatizálja. Raskó György,az FM közigazgatási államtitkára az Európai Unióhoz való csatlakozásunkról beszélt. Megítélése szerint ez Magyarországnak 10-15 évébe fog kerülni, teljes jogú tagságunkat várhatóan az ezredfordulóra szerezzük meg. A Munkáspárt biztosnak tartja helyét a parlamentben (MTI) A Munkáspárt az összegyűjtött ajánlócédulák alapján 156 egyéni választókörzetben indíthat jelöltet, és mind a 20 területi listáját fel tudta állítani, így már valami nagy csodának kellene történni ahhoz, hogy a Munkáspárt képviselői ne foglalhassanak helyet a következő parlamentben. Ezt Nyírő Sándor, a Munkáspárt alelnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei választási listájának vezetője jelentette ki hétfőn kazincbarcikai nagygyűlésén. A MIÉP vállalná a hajókormányt (MTI) Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja társelnöke Magyarország a harmadik évezred küszöbén címmel tartott előadást hétfőn a budapesti Pataki István Művelődési Házban. A rendezvényen bemutatkozott a párt helyi — kőbányai — képviselőjelöltje, Kecskédi László is. Dénes János, a rendezvény házigazdája elöljáróban kijelentette: Magyarország a mi országunk, mi vagyunk itthon, a bolsevizmus bukása után nem győzhet annak undok ikertestvére, a kozmopolita liberalizmus. A szabad választások után akadt egy balek társaság, amely elvállalta, hogy a hatalom látszatát fenntartva megvalósítja azt a köztes programot, amelynek ideje alatt a régi rendszer hívei átmoshatják magukat, és ismét megjelenhetnek a közélet színpadán. Ezt az Antall-kormány tevékenysége fedezte: szavakban ugyan vállalta a népet és a nemzetet, cselekedetei azonban ellentétesek voltak a szólamokkal — kezdte beszédét Csurka István. Kifejtette: a MIÉP-et szélsőségesnek nevezik, pedig programjának egyetlen pontja sem támasztja ezt alá. Azért mondják ezt a pártról, mert a MIÉP kérlelhetetlenül rámutat arra, hogy bizonyos urak kezéhez mennyi vér és pénz tapad. A MIÉP-nek a választások után erős párttá kell válnia, hogy egyenesben tudja tartani a nemzeti oldalt. — A hajókormány szerepére vállalkozunk, ehhez erő, gerinc, szilárdság kell. Az MSZP nem akar tisztogatást (MTI) A szocialisták azt szeretnék, hogy az emberek ne kényszerüljenek az ismételt újrakezdésre, hiszen az elmúlt négy évnek az egyik legnagyobb bűne nem hagyta békében az embereket — hangoztatta hétfőn este Szombathelyen tartott megyei kampánynyitó nagygyűlésén Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Amennyiben az MSZP kormányzati tényező lesz, nem kíván tisztogatni és elszámoltatni sem. A privatizációval kapcsolatban úgy fogalmazott: az esetek döntő többségében a jogsértéseket bizonyítani nem lehet, ha viszont konkrét tényekről van szó, akkor majd az illetékes hatóságok intézkednek. Az SZDSZ és a gazdaságpolitika szabadsága (MH) — Gazdasági stabilitásunk egyik fontos biztosítéka, hogy a nagy nemzetközi rendszerekkel szakmailag megalapozott, de politikailag kontrollált legyen az együttműködésünk. A működő nyugati tőke beáramlásának egyik alapfeltétele, hogy minden nehézségünk ellenére a jövőben is adósságszolgálatainkat pontosan teljesítsük — mondotta Dornbach Alajos, a parlament alelnöke, az SZDSZ képviselőjelöltje hétfőn este, amikor a fővárosi I—II. kerület közgazdászaival találkozott. A beszélgetés vendége, Greskovits Béla, a Közép-európai Egyetem közgazdász professzora hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szűk gazdasági mozgásterünket a lehető legaktívabban kell kihasználni, de noha ő a szakmát képviseli, meggyőződése, hogy a szigorúan közgazdasági intézkedéseket a jogalkotásnak és a lehetőleg minél liberálisabb politikának kell kontrollálnia. Dornbach Alajos arra figyelmeztetett, hogy tapasztalataink szerint az állam mindig rossz gazda, tehát a gazdasági fellendülés érdekében a privatizáció létkérdés, de a szabaddemokraták csak a teljesen nyilvános és a parlament ellenőrzése alá vont privatizációt tartják elfogadhatónak. Surján: Ózdon is segít a pártprogram (MTI) Mind a 20 listát fölállítottuk, mégpedig elsőként a többi párttal folytatott versenyben. Ez azt jelenti, hogy abban az öt megyében, ahol 1990-ben nem tudtunk indulni, sikerült felépítkeznie a pártnak — mondta Surján László, a KDNP elnöke hétfő délután Ózdon, a párt helyi kampánynyitó nagygyűlésén. Az ózdi gondok megoldásában igen nagy jelentősége lehet annak a kereszténydemokrata programnak, amely a pénzek elosztásánál a területi igényeket, sajátosságokat veszi figyelembe. Urbán László társadalmi megállapodást szorgalmaz (MH) A választásokat követően társadalmi megállapodásnak kell létrejönni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között, amelynek legfőbb célja az infláció megfékezése kell hogy legyen — jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Urbán László, a Fidesz gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője, ahol pártja gazdasági programját ismertette. Urbán László szerint a társadalmi megállapodás fontos részét kell képeznie annak, hogy a bérek növekedése a termelékenységhez igazodjon. Mindez szorosan kapcsolódik a Fidesz által szorgalmazott gazdasági félfordulathoz, vagyis hogy beruházásösztönző célokra több forrást juttatnak, még akkor is, ha ez átmenetileg növeli a költségvetési deficitet. A Fidesz a bank- és adóskonszolidáció olyan formáját támogatta volna, ahol az adott bankra vagy vállalatra van vevő, s az is hajlandó — az állami segítség mellett — a talpra állításhoz tőkét biztosítani. Urbán szerint a választások után létre kell hozni egy gazdasági csúcsminisztériumot, amely nem a pénzügyi tárca köré szerveződik. A Pénzügyminisztérium pedig egy költségvetési hivatallá alakul át. A kárpótlást minél hamarabb le kell zárni — vélekedett. 8—5 MAGYAR HÍRLAP Felvilágosítás és helyfoglalás Bp Roosevelt tér 2. Tel.: 266-6614, 267-4212 és a vidéki MALÉV képviseleteken. gl/UIUsl^Air Tours^f