Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 101-112. szám)

1994-05-03 / 102. szám

Mellékleteink: hétfőn Sportrevü, kedden Heti Patika, szerdán Ingatlanbörze, csütörtökön Autók és Piacok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik a Vasárnapi Magazin Milyen gyorsan javítja ki a Word 6.0 az elütéseket? Részletek a 4. oldalon. POLITIKAI NAPILAP MÁSODIK KIADÁS, ÁRA: 24,50 FORINT 1994. május 3., kedd MA Vita a tb költségeiről Baranyai Géza sajtófőnök a két önkormányzat el­nöksége nevében közölte: a tb nem óhajt politikai vitába keveredni senkivel. 3. oldal Meghamisított felhívást tett közzé A Hét Az „aláíró” egyesületek közül a legtöbb nem szere­pel a társadalmi szerveze­tek hivatalos jegyzékében, sem a telefonkönyvben. 5. oldal Varsó áll A baloldali pártok és ve­zetőik népszerűsége az­óta még nőtt is. 7. oldal Ajánlatok a Lupis-adósság rendezésére A tb büntetőeljárás kere­tében is megpróbálja ér­vényesíteni a kinnlevősé­gének visszaszerzését. 11. oldal Közvetlenül New Yorkba száll a Malév 11. oldal Csapadékos nyár várható MH-információ A Központi Meteorológiai In­tézet (KMI) számítógépes előre­jelzése szerint az utóbbi évekhez képest hűvösebb, csapadékosabb lesz az idei nyár. A számítógépes prognózisok nem sok jót ígérnek a nyár elején Magyarországon üdülni készü­lőknek. Június elejétől július kö­zepéig az átlagosnál hűvösebb idő várható. Június nagy része az előrejelzés szerint csapadékos­nak, utolsó harmada és július nagy része száraznak ígérkezik. Az előrejelzés alapján vízparti nyaraláshoz a nyár második fele kedvez, kánikulai meleg napok júliustól augusztus közepéig va­lószínűsíthetők. Ezt követően várhatóan ismét lehűlés, gyako­ribb esőzés következik. A korai számítógépes prognó­zisok elsősorban tendenciákat ve­títenek előre, a tapasztalatok sze­rint mintegy 60 százalékban vál­nak be — figyelmeztettek az inté­zet munkatársai. Az előrejelzések a ’90-es években Magyarországon (is) ta­pasztalt felmelegedés, szárazodás — legalábbis átmeneti — befeje­ződését jósolják. Az intézet ég­hajlattájékoztató osztályának munkatársa, Kalmár Györgyné szerint azonban az utóbbi évek kétségtelenül fonó, száraz nyarai még nem igazolják egyértelműen a globális felmelegedés tényét. • Sz.A.J. Hat kiló kereset 125 példányban Hágában benyújtották a bősi periratokat MH-információ Tegnap Tomaj Dénes hágai magyar nagykövet és Peter Tomka szlovák kormánymeg­bízott beadta a hágai Nemzet­közi Bíróság jegyzőjének a Bős-vitával kapcsolatos kere­setleveleket. A két fél egyben egymásnak is átadta az irato­kat A perben arra kérnek választ az ENSZ bíróságától, hogy jo­gosan állította-e le Budapest a bősi erőmű építésével kapcsola­tos magyar munkákat, érvényét veszítette-e az erőműépítésről kötött 1977-es magyar—cseh­szlovák államközi szerződés at­tól, hogy Magyarország beje­lentette a megszűnését, továbbá jogsértés követett-e el Cseh­szlovákia, amikor 1992. október végén egy körülbelül 40 kilo­méteres szakaszon a Duna vizé­nek túlnyomó részét mestersé­ges csatornába terelte. Magyarországnak és Szlová­kiának most hét hónap áll ren­delkezésére, hogy tanulmányoz­za a másik fél keresetét, és arra válaszként 1994. december 5-éig ellenkeresetet adjon be. Azután újabb három hónap van arra, hogy az ellenkeresetekre is „ellenkeresetet” lehessen be­nyújtani, így tehát a két ország 1995. március elejére tudhatja le a perrel kapcsolatos „írásbeli házi feladatokat”. Ekkor a bíró­ság saját szakértőinek adhatja ki az ügyet tanulmányozásra, és megfigyelők szerint 1995 vé­gén, 1996 elején kezdődhetnek el a szóbeli meghallgatások, vagyis a per tárgyalása. A magyar kereset öt kötet (az ötödik kétrészes), ebből 516 ol­dal a tényleges kereset, amihez körülbelül 2 ezer oldal különfé­le mellékletet, dokumentumot csatoltak. Az egész iratcsomag csaknem hat kilogramm, amit a Nemzetközi Bíróság igényeinek megfelelően százhuszonöt pél­dányban kellett beadni. •S. I. Göncz elnök az OVB ülésén MH-tudósítás Teljesen elképzelhetetlennek tartom bárhol, de főleg nálunk, ebben a légkörben, hogy a vá­lasztási küzdelem makulátlan le­gyen. A lényeg az, hogy milyen mértékben sértik meg a fair play szabályait. Amit látok, azt nem különösebben szeretem, de az ál­lásfoglalás joga nem az enyém, hanem az Országos Választási Bizottságé — jelentette ki teg­nap este újságírók előtt Göncz Árpád, aki saját kezdeményezé­sére vett részt az OVB ülésén. A választási bizottság jelen pillanatban legfontosabb szerve köztársaságunknak — vélekedett az elnök. E szervnek a jogon kí­vül morális legitimációja is van — fogalmazott —, s benyomása szerint minden állásfoglalásában ez utóbbi is vezeti. Más kérdés, hogy jogi megfontolások alapján kell megfogalmaznia véleményét. A szavazatösszesítés rendje kapcsán Göncz Árpád elmondta: szerencsésebbnek tartja, ha min­den folyamat ellenőrzés alatt áll, s egymással párhuzamos értéke­lés is biztosítja a kontrollt. Vita a tv pártatlanságáról az 5. oldalon Vitafórum a Közgazdaság-tudományi Egyetemen Kormányfőjelöltek szemtől szemben Szabó János (FKGP), Orbán Viktor (Fidesz), Surján László (KDNP), Boross Péter (MDF), Horn Gyula (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) a vita elején még kedélyesen töltögették az ásványvizet egymásnak, de az egyetemisták kérdéseinek hatására hamar világossá váltak a poli­tikai ellentétek és nézetkülönbségek. A hat politikus érintette a gazdaság, a külpolitika és a kampány kérdéseit is. A vita néhol személyeske­désektől sem volt mentes. Tudósításunk az 5. oldalon fotó: Kabis­csaba Aggodalom Izraelben Tel Aviv-i tudósítónktól Jichak Rabin kormányfő ma Kairóba utazik, hogy Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével elhárítsa az utolsó akadályokat a békeszerződés útjából. Köz­ben Izraelben a kairói „történel­mi aláírás” előtt növekvő aggo­dalommal tekintenek a közeljö­vőre. Nemcsak azért, mert az arab terror nem nyugszik, ha­nem azért is, mert kétséges, hogy a palesztinok hajlandók és képesek lesznek-e a kivonuló izraeli katonaság után maradó űrt betölteni. Részletek a 2. oldalon Épülő és felépült autósztrádák, köztük az M—0-ás körgyűrű újabb, 14 kilométeres szakasza, melyet ma adnak át a forgalomnak. Tegnap aláírták az M—5-ös autópálya koncesszióját — a nyertes a francia HU. M. I. C. tár­saság lett —, 1997-ig Kiskunfélegyházát elérné az első szakasz. Tudósítások a 11. oldalon Törvénysértő a füredi hajógyár megvásárlása? Az ÁV Rt. nem üzletelhet MH-információ Az Állami Vagyonkezelő Rt. — kormányrendelet nélkül — nem alapíthat társaságot, így sem maga, sem az általa létre­hozandó kft. nem vásárolhat fel egyetlen céget sem — állítja jogi szakértőnk. Ezért Szabó Tamás bejelentése, miszerint az ÁV Rt. a felszámolószerve­zettől megveszi a füredi hajó­gyárat, törvénysértő. A magát megnevezni nem kí­vánó jogász szerint az ÁV Rt.­­hez tartozó bármely társaság ugyanakkor megteheti ezt, amennyiben arról a részvénye­sek döntést hoznak. Ehhez vi­szont, úgy tűnik, már nincs elég ideje a füredi körzetben képvi­selőségért induló Szabó Tamás­nak, ezért erőlteti az ÁV Rt. közvetlen beavatkozását. (Arról nem is beszélve, hogy melyik állami társaságnak van 300 mil­lió forintja arra, hogy egy fel­számolás alatt álló cégbe in­vesztáljon.) Mindez azután vetődött fel, hogy Szabó Tamás pénteken nyilatkozott az MTI-nek, misze­rint az ÁV Rt. tulajdonába kerül a Balatonfüredi Hajógyár. Teg­nap a miniszter ezt megerősítet­te a helyszínen (lásd tudósítá­sunk all. oldalon), hozzátéve, hogy nincs jelentősége annak, hogy az ÁV Rt. vagy valamely társasága fizeti ki a felszámoló­nak a 220 milliót, és fektet be további 80 milliót. Jogi szakértőnk szerint az ÁV Rt.-ről szóló 53/1992-es törvény alapján erre nincs mód. Más a helyzet, ha kormányren­delet születik az alapítandó tár­saságban való állami részese­désről. Ilyen kormányrendelet a füredi hajógyárral kapcsolatban viszont (még) nem született. Az ÁV Rt.-t ugyanis azért hozta létre a törvény, hogy a tartós ál­lami tulajdonban lévő gazdasági társaságokban (amelynek körét a 126/1992-es kormányrendelet határozza meg) gyakorolja az állami tulajdonos jogait. Mivel a Balatonfüredi Hajógyár nem tartozik az említett kormányren­delet hatókörébe, így annak ügyeibe nem avatkozhat be az ÁV Rt. Egyébként pedig az ÁV Rt. nem üzletelhet, azaz feljaví­tási, majd eladási céllal nem szerezhet meg társaságokat, ezt a tevékenységet a befektetési bankoknak kell átengednie. Ráadásul a hajógyár — 4000 másik céghez hasonlóan — fel­számolás alatt áll, így a csődtör­vény értelmében nem is lehet besorolni az említett 126/92-es kormányrendelet alá. Elgondolkodtató az is, hogy az ÁV Rt. miért költ el az adófi­zetők pénzéből 300 milliót 69 munkahely megmentésére. A felmerülő kérdésekre szerettünk volna választ kapni Csépi La­jostól, az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatójától, ő azon­ban az igazgatóság ülését vezet­te, így nem hívta vissza szer­kesztőségünket. • Em­őd Pál Tudósításunk all. oldalon A NAP INTERJÚJA Varga Lászlóval A pincebörtön után kutatók 1956-ban sem találtak semmit. Az emberek ekkor egy pszichó­zis áldozatai lettek, mert nem tudták, hogy hova lettek azok a személyek, akiket a pártházban tartottak fogva. Még az ostrom reggelén is hurcoltak oda embe­reket. Sokan azt hitték, hogy ki­végezték őket, mások viszont biztosak voltak abban, ezeket az embereket a föld alatt tartják fogva. Valójában az történt, hogy az ostromot megelőzően a foglyokat átszállították a Moso­­nyi utcai rendőrlaktanyába. Sem­milyen forrás, hiteles tanúvallo­más nem támasztja alá a pince­börtön létezését, ez a legendák világába tartozik.­­ Sem a pártház alatti pincebör­tön létezésével, sem a pártház ostromával és a Mező Imre halá­lával kapcsolatos spekulációkat nem sikerült még senkinek kéz­zelfogható bizonyítékokkal alá­támasztania. Interjú a 3. oldalon FOTÓ: PÉLYI NÓRA POLITIKAI HIRDETÉS Az SZDSZ javasolta Dr. LOTZ KÁROLY 13.563 ÉS 13.655 SZ. JAVASLATAI: Munkahelyeket teremtő adó- és befektetési kedvezményeket 1994-ben. Ők leszavazták. Az SZDSZ-kormány megvalósítja Munkahelyeket teremtünk adókedvezményekkel, befektetés-ösztönzéssel.

Next