Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 139-151. szám)
1994-06-29 / 150. szám
1994. június 29., szerda A NAP INTERJÚJA Kiss Elemér közigazgatási államtitkárjelölttel A hivatal klasszikus feladatait kell erősíteni A legelső tennivaló az lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, hogy a koalíciós megállapodásban lefektetett kormánystruktúra működési szabályait megteremtsék — tudtuk meg dr. Kiss Elemértől, aki immár hivatalosan is a közigazgatási államtitkári poszt várományosa. — Ön a rendszerváltásig a Minisztertanács Hivatalának vezetője volt. Hogyan értékeli az elmúlt négy év teljesítményét, mi változott a központi igazgatásban? — kérdeztük a Miniszterelnöki Hivatal leendő közigazgatási államtitkárától. — Csak akkor tudnám értékelni a történteket, ha ez idő alatt is részese lettem volna a folyamatnak. Bízom benne, hogy jó szakmai munkát végzett a hivatal, de nem mondhatok véleményt, csak ha közelebbről megismerkedem a tevékenységükkel. — Lesznek-e további változások, személycserék a Miniszterelnöki Hivatalban? — Szerintem a klasszikus feladataiban meg kell erősíteni a Miniszterelnöki Hivatalt, és mindet, ami nem oda tartozik, a szaktárcákhoz kell telepíteni. Ennek megfelelően nem lesz politikai államtitkárunk, hiszen a határon túli, határon belüli nemzetiségek hivatala nem hozzánk tartozik, az egyházi, ifjúsági és sportügyek felügyelete pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kerül. A klasszikus jogi igazgatási feladatokkal foglalkozók körében nem lesznek személycserék, erre nincs is szükség, hiszen itt gyakorlott szakemberek dolgoznak. A koalíciós megállapodás ugyan tartalmaz bizonyos törvényalkotási elképzeléseket, a lista azonban korántsem teljes. Már most világos, hogy a tárcák pillanatok alatt előterjesztések tucatjait nyújtják majd be, és lobbizni kezdenek kormány elé kerülésük érdekében. Milyen alapon rangsorolnak majd, mi lesz a fontossági sorrend? — Kemény egyeztetési és szűrőrendszert kell kialakítani a törvény- és határozattervezetek értékelésére, fontossági sorrendjük eldöntésére. Lehet, hogy hosszadalmas és nehézkes a tárcaegyeztetés rendszere, de tudomásul kell venni, hogy a különböző típusú szakemberek csak különböző helyeken lelhetők fel. Együttes véleményüket figyelmen kívül hagyni hiba lenne, így kristályosodhat ki ugyanis az a két-három döntési lehetőség, amelyek közül a kormánynak már csak választania kell. Nem szokatlan, hogy egy-egy kormányülésen harminc-negyven téma is napirendre kerül, ha ezek jól előkészítettek, akkor a döntéshozók ilyen mennyiséggel is meg tudnak birkózni. — Mi lesz a sorsa annak a több ezer oldalnyi írásos dokumentumnak, kormánydöntésre előkészített anyagnak, amit a Borosskormány hagyott az utódokra? — Meg kell adni az új minisztereknek azt a lehetőséget, hogy maguk is értékeljék az anyagokat. Lehet, hogy átdolgoztatják őket, mivel az előterjesztői felelősség őket terheli. Ellenőrizni kell, hogy nem ellentétesek-e valamilyen szempontból a koalíciós megállapodással. A koalíciós megállapodás egyébként is kiindulópont a munkánkban, hiszen számos teendőt meghatároz, rendelkezik a kormányzati struktúráról, például amelynek megfelelően át kell alakítani a kormány ügyrendjét és ki kell dolgozni a gazdasági és nemzetbiztonsági kabinet ügyrendjét is. Az elmúlt négy évben előfordult, hogy téves vagy hiányos adatokat tartalmazó előterjesztés alapján olyan kormánydöntés született, amelynek következményeire a kormány maga sem számított. Hogyan kerülhető el az ilyesmi, hogyan ellenőrizhetőek minden egyes előterjesztés részletei? — Ismét csak az egyeztetési rend kialakítására és betartatására kell visszatérnem. Ha ugyanis minden érdekelt el tudja mondani a véleményét az adott előterjesztésről, előbb-utóbb csak kiderül, ha benyújtóját sanda szándék vezette. A védekezés másik módja, hogy az ilyen eset ne maradjon visszhang nélkül, azaz a kormány félrevezetésének meglegyenek a következményei. — Néhány ilyen ügyben vizsgálat folyik. Befejezik őket és megtudhatjuk majd az eredményt, vagy a vezetőváltáskor szokásos amnéziára számítsunk most is, amikor senki semmit nem hajlandó tudni az előzményekről. — Nem kerülhet sor amnéziára sem a felelősségre vonásban, sem másutt, mivel az emberek többsége a helyén marad a tárcáknál és a Miniszterelnöki Hivatalban is. Az elvárási rendszer és a felelősség tehát folytonos. — Lesznek-e háromezres, titkos kormányhatározatok a jövőben is? — Alapvetően a kormány kompetenciája, hogy eldöntse, milyen formát öltsenek megnyilatkozásai. Érthető, hogy a kormány munkája sosem lesz olyan nyilvános, mint a parlament plenáris ülései. De a háromezres kormányhatározatok körét a kormány ügyrendjében meglehetősen pontosan lehet körvonalazni. Ha a költségvetési tartalékot vagy más forrást érintő döntések születtek háromezres határozat formájában, úgy az helytelen gyakorlat volt, meg kell változtatni. Erre lesz is lehetőség, hiszen, mint mondtam, változtatunk a kormány ügyrendjén. A kormánydöntések végrehajtása körül sem volt minden rendben az utóbbi időben: teltekmúltak a határidők, de a végrehajtásért felelős miniszter rá sem hederített. A határidők betartatása a rendszeres, következetes számonkérésen múlik. Megoldható a dolog úgy is, hogy minden egyes kormányülésre elkészíti a hivatal a miniszterelnöknek a feljegyzést a határidős feladatok végrehajtására. Az is lehetséges, hogy havonta csak egyszer tekinti át a kormány az elmaradásait. De ha egy miniszter hónapokon keresztül minden alkalommal szerepel a késedelmeskedők között, nem valószínű, hogy jól fogja érezni magát a kormányülésen. • Márványi Ágnes A parlament döntése szerint időlegesen szivattyúkkal kell megoldani a szigetközi mellékágak vízpótlását. Sokak értelmezése szerint már április 15-étől kezdődően a szivattyúknak másodpercenként 15 köbméter vizet kellett volna juttatniuk az ágrendszerbe. Ez idáig azonban csak a lipóti Morotva-tónál kezdődött el egy szivattyúval a pótlás. Találgatások jelentek meg a sajtóban arról, hogy esetleg az ügyben illetékes köztársasági megbízott dr. Horváth József, illetve az irányítása alá tartozó hivatal akadályozza a vízpótlás kezdetét, és valamiféle jogi köntösbe bújtatott halogató taktikát folytat. A sajtó eme híradásait látszott megerősíteni, hogy hasonló feltételezésekkel Gyurkó János környezetvédelmi miniszter is panaszt tett a miniszterelnöknél. Dr. Horváth József köztársasági megbízott munkatársaival tegnap Győrött sajtótájékoztatót tartott. Ezen dr. Varga József, a győri hivatal vezetője elmondta, hogy a korábbi felkészülés a fenékküszöbös vízpótlásra vonatkozott, így a parlamenti döntés teljesen új helyzetet teremtett. A szivattyús vízpótláshoz új terveket kellett készíteni és beszerezni az engedélyeket. Erre április közepéig semmiképpen sem kerülhetett sor, mivel időközben bizonyos szakmai szempontok szerint módosították a vízpótlás helyszíneit is. Varga József szerint nem késleltették az engedélyezési folyamatot, inkább még gyorsították is azzal, hogy a tervezésre nem írtak ki külön pályázatot. Az viszont igaz, hogy mivel nem akarták a szivattyús vízpótlással esetleges új, később kiderülő veszélyforrásoknak kitenni a Szigetközt, megrendeltek bizonyos környezeti hatástanulmányokat. A hatástanulmányok az elmúlt héten készültek el, s rögtön megküldték őket az illetékes hatóságoknak. Kérdésünkre Varga József elmondta, hogy szerinte a hatósági vélemények a jövő hét elején beérkeznek, s ezután a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pár nap alatt kiadja a végleges engedélyt. A szivattyús vízpótlás így július közepe táján beindulhat. Ismeretes, hogy a benzinmotoros szivattyúkat a későbbiekben elektromos meghajtásúakra kívánják felváltani az erre előírt augusztus 15-ei határidő a győriek szerint semmiképp sem tartható. A pályázatok kiírása, a szivattyúk beszerzése miatt erre legfeljebb november vége felé kerülhet sor. • N. A. E. Ismét a szigetközi vízpótlásról Nem halogatás történt, hanem felkészülés AHOL ÉLÜNK (Kommunálexpo 2. nemzetközi településfejlesztési szakkiállítás) Országos szinten ugyan lehet összegezni azt, hogy hány százalékos lett a vezetékes ivóvíz-ellátás országszerte, meg lehet állapítani, hogy mennyit növekedett a szennyvízfeldolgozó kapacitás, vagy a vezetékes gázellátás. E fejlesztések a valóságban azonban az egyes településeken valósultak meg, helyi döntésekkel, erőfeszítésekkel, jórészt helyi, vagy pályáztatott finanszírozással, így a mindennapi életkörülmények alakulásának igazi gazdái a települési önkormányzatok, s a kommunális feladatok továbbra is azt igénylik, hogy a jövőben is azok maradjanak. Munkájuk segítése és tájékozódásuk megkönnyítése érdekében 1995. június 13—16. között a HUNGEXPO Rt. másodszor rendezi meg a Kommunálexpo 2. nemzetközi településfejlesztési szakkiállítást és konferenciát, amelyen ismét találkozhatnak a beruházók és a kommunális feladatok ellátásával és kommunális szolgáltatással foglalkozó vállalatok, vállalkozások. A HUNGEXPO Rt., amikor tavaly először megrendezte ezt a szakkiállítást, az igen gazdag kiállítási és vásári kínálatba új színt hozott. Felismerte, hogy a HUNGEXPO területe, amely az ország legnagyobb kiállítási területe, egyedül alkalmas egy ilyen nagyszabású és sokrétű feladatcsoport bemutatkozására. Az első Kommunálexpón résztvevő önkormányzatok, a kommunális szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások csatlakozva a HUNGEXPO Rt. kezdeményezéséhez, magukénak érzik a Kommunálexpót, ami ma már több mint egyszerű szakkiállítás, fontos fóruma az önkormányzatok és a gazdasági élet kapcsolatának. A kiállítás tematikája igazodik a felmerült igényekhez: helyet kap a településfejlesztés, -rendezés és a települések üzemeltetése, a környezetvédelem csakúgy, mint a közlekedés, szállítás, a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a kommunális hulladékok kezelése. A Kommunálexpo foglalkozik az energiagazdálkodás, áramszolgáltatás, hőellátás kérdéseivel is. A szervező HUNGEXPO Rt. nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Kommunálexpón helyet kapjon a hírközlés (nagyközösségi antennarendszerek, helyi műsorszórás), valamint térinformatika, az egészségügy, és az oktatás is, mert éppen ezek azok a feladatok, amelyek terén még sok fejleszteni való van a magyar településeken. A Kommunálexpo '93 több száz kiállítója közül a tapasztalatokról kérdeztük aPVC-ből készülő csatorna- és víznyomócsövek legnagyobb hazai gyártója, a PANNONPIPE Műanyagipari Kft. értékesítési igazgatóját, Takács Attilát. „A kiállítás legfőbb érdemét abban látom, hogy sikerült termékeinkkel megismertetni az önkormányzatok döntéshozóit, valamint a konkrét műszaki, beruházási kérdések előkészítőit. Tájékoztattuk őket a PANNONPIPE kapacitásáról, árainkról, és szolgáltatásainkról. Példaként megemlíteném, hogy Mezőtúr Város Önkormányzatával éppen a Kommunálexpón felvett kapcsolat alapján kötöttünk egy igen jelentős szállítási szerződést. Megfigyeltük, hogy az önkormányzatoknak azért fontos a közvetlen kapcsolat a gyártóval, mert így a rendelkezésükre álló fejlesztési pénzekből — kikapcsolva számos áttételt, s alacsonyabb árakat elérve — több beruházásra futja. Már készülünk az 1995. évi Kommunálexpóra, amelyen hagyományos termékeinken kívül szeretnénk népszerűsíteni az újabb gyártmányunkat, a polietilén nyomócsöveket és elemeket. E termékeinknek nagy jövője van, hiszen a vezetékes gázellátási rendszerekben igen jól használhatók és a hálózatok kiépítésében komoly élőmunka és pénzmegtakarítás érhető el. Visszatérve a Kommunálexpo '95-re, reméljük, hogy e bemutatkozáson nemcsak még több önkormányzati szakemberrel találkozhatunk, hanem a kommunális beruházási és fejlesztési ágazat számos hazai és külföldi cégével is folytathatunk eredményes megbeszéléseket." — fejezte be nyilatkozatát Takács Attila, értékesítési igazató. Az 1995. évi Kommunálexpo szakmai előkészítése jól halad, a HUNGEXPO Rt. továbbra is számíthat a Belügyminisztérium, valamint a különböző önkormányzati szövetségek szakmai segítségére és támogatására. 1995-ben a 2. Nemzetközi Településfejlesztési Szakkiállítás az önkormányzatok és a vállalkozók nagy találkozója lesz. T. A. Tájékoztatás és jelentkezés: HUNGEXPO Rt. Invest Stúdió Nyitrai Zsuzsa projektmenedzser Budapest X., Albertirsai út 10. Telefon: 263-6000/381, 263-6093 Fax: 263-6086 BELFÖLD A jogi karra kevesebb hallgatót vesznek fel A jelentkezők tömeges elutasítására kell számítani az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a mostani felvételi alkalmával. Ennek oka, hogy Kubovics Imre, az MKM helyettes államtitkárának nemrégiben kelt levele szerint a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalására hivatkozva — a felvételi tájékoztatóban közölt irányszámokhoz képest csupán 5 százalékos eltérést engedélyeznek a leendő elsőévesek létszámában. A felsőoktatási törvény úgy rendelkezik, hogy minden évben a Felsőoktatási Tudományos Tanács hivatott meghatározni a felvételi irányszámokat. A tanács legutóbbi ülésén úgy döntött: a tavaly ősszel megjelent felvételi tájékoztató adataihoz képest — tekintettel a pénzügyi helyzetre — 5 százalékos eltérést tesznek lehetővé pozitív és negatív irányban egyaránt. Az ELTE jogi karát némiképp váratlanul érte a hír. Érdeklődésünkre Kovács Tamásné, a dékáni hivatal vezetője elmondta: a felvételi tájékoztatóban évek óta 280 fő szerepel, ehhez képest azonban tavaly csaknem négyszáz elsőéves kezdte meg tanulmányait a karon. Idén is úgy tervezték, hogy a közölt adattól eltérnek majd, de most aggódnak, mert csak 290 fő felvételére lehet módjuk, miközben a jelentkezők száma meghaladja az 1900-at. A szaktárcánál megtudtuk: az irányszámokat az intézmények határozzák meg, abba a tanács nem szól bele. Az említett gondok csak a jogi karon jelentkeztek, a felsőoktatási intézmények többségében az elsőévesek létszáma az egyetem, illetve főiskola előzetes tervei szerint alakul, amelyen lényegesen nem változtat a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalása sem. • B. K. _________MAGYAR HÍRLAP 5 Vitányi: a meghallgatásokkal egy nap alatt végezhet a bizottság Nahlik Gábor és Csúcs László „keresztre feszítése” elmarad Nahlik Gábor és Csúcs László kulturális bizottsági meghallgatása és felmentése várhatóan egyetlen nap alatt megtörténhet — vélekedett érdeklődésünkre a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, aki ezt azzal magyarázta, hogy Boross Péter, Horn Gyula és Pető Iván közös politikai szándéka szerint a médiumalelnököket nem kívánják „keresztre feszíteni”. Kajdi József szerint az ország érdeke is egyértelműen azt kívánja, hogy minél hamarabb nem csupán jogilag, hanem politikailag is legitim vezetők vegyék át a közszolgálati intézmények irányítását. A jövendő kormánypártok vezetőinek nyilatkozatai alapján ez várhatóan a július 18-ával kezdődő héten már megtörténhet, ekkorra tervezik ugyanis az új elnökjelöltek bizottsági meghallgatását, majd kinevezését. Ebből következően két hétig tarthat az az átmeneti időszak, melyre a rádió és a televízió gazdasági igazgatói kapnak megbízást a korlátozott jogkörű ügyvezetői teendők ellátására. Egyes sajtóhírekkel ellentétben a megbízatást nem a köztársasági elnök, hanem természetesen a miniszterelnök adja át számukra — mondotta Kajdi József, hiszen a felügyeleti-munkáltatói jogkör gyakorlását illetően a kormány álláspontja változatlan. Erre csak Csúcs és Nahlik felmentésének aláírása után kerül sor, hiszen a két alelnököt a bizottsági meghallgatás idejére nem mentik fel a munkavégzés alól. A kulturális bizottság ma tartja az alelnökök meghallgatását — tájékoztatta az MTI-t Jánosi György, az MSZP médiumszakértője, aki úgy véli: a bizottság semmilyen akadályt nem gördít a két alelnök felmentése elé. Szerinte az új médiumvezetőkről az MSZP és az SZDSZ egy-két napon belül megállapodhat, és ezután megkezdődhet az egyeztetés a parlamenti ellenzéki pártokkal. Erre azért is szükség lenne, hogy a jelölteket a kulturális bizottság minél szélesebb politikai támogatottsággal hallgathassa meg. Jánosi szerint mihamarabb meg kell kezdeni az egyeztetést a szakmai szervezetekkel is; végre a szakmának is lehetőséget kell adni, hogy véleményt nyilváníthasson: kik vegyék át a két médium irányítását. Az új jelöltek kinevezési eljárása július 20-a előtt elindítható. Gál Zoltán, az Országgyűlés leendő elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az új kulturális bizottság nem veszi, át elődjének azt a gyakorlatát, hogy a meghallgatásokat vizsgáló bíróság jelleggel folytatja le. Vitányi Iván, az újonnan megalakult bizottság szocialista párti elnöke kérdésünkre úgy vélte: a meghallgatásokkal valóban egy nap alatt végezhet a testület, melynek szerepe a médiavezetők gyors leváltásáról született MSZP—SZDSZ—Boross Péter megegyezés ismeretében sem tekinthető egyfajta színjátéknak. A bizottságnak a procedúrában voltaképpen formális feladat jut: csupán arról kell állást foglalnia, hogy helyesli-e, támogatja-e a kormányfő felmentési javaslatát. Nahlik és Csúcs tevékenységének minősítéséhez sem felkészültsége, sem eszköze, sem apparátusa nincs a testületnek, ezért éppen az volna a színjáték, ha fegyelmi tanácsot vagy bíróságot próbálna játszani, mint ahogy elődje tette ezt Hankissékkal — jelentette ki az elnök. Vitányi Ivánnak — amint mondotta — nincs tudomása arról, hogy más fórum megvizsgálná és értékelné majd a két médiumalelnök munkásságát. Csúcs László utolsó intézkedései Értesüléseink szerint Zábori Jánosné és Dénes Gábor, a rádió hétfőn lemondott két vezetője gyakorlatilag már felmentési ideje alatt sem látja el további tisztségét, hiszen Csúcs László alelnök július 1-jétől mentesíti őket a munkavégzés alól. Egyes hírek szerint Dénes Gábor, a Petőfi adó volt főszerkesztője a Magyar Távirati Irodánál kívánja folytatni pályafutását. Ugyancsak a rádióval kapcsolatos információ, hogy Csúcs alelnök még az elmúlt hét közepén is osztott jutalmakat. Többek között Katona Terézia megbízott műsorigazgatónak és Szendrői Sándornak, a Rádiós Dolgozók Tanácsa egyik vezetőjének (mindkettejük köztudottan elkötelezett és lelkes híve volt az alelnök „átalakítási” elképzeléseinek). Szintén pénzjutalomban részesült Csaba Klára és András Attila, akik néhány hete már nívódíjat is átvehettek azért a műsorukért, amely egyik szombaton a 168 Óra helyett hangzott el. Ők ketten azonban, úgy tudni, a jutalmat nem vették fel, hanem egy alapítvány számlájára utalták azt át. • Szűcs László A budapesti Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem szív- és érsebészeti osztályán tegnap bemutatták a sajtó képviselőinek az Amerikai Egyesült Államoktól vásárolt, új — hazánkban a legmagasabb színvonalú — számítógépes intenzív őrzőberendezést. A műszer figyeli az életfunkciókat és 72 órán keresztül elraktározza a betegre vonatkozó legfontosabb adatokat. Dr. Harsányi Ádám egyetemi docenstől megtudtuk, hogy a beszerzéshez és felszereléshez szükséges pénzt a Soros Alapítvány biztosította a kórház számára fotósta ferenc Kormányülésen a Parlament biztonságáról Információink szerint Kónya Imre holnap a kormány elé terjeszti a Parlament és a Képviselői Irodaház biztonságával kapcsolatos elképzeléseket. A benyújtott alternatívákról a közeljövőben megalakuló kabinetnek kell majd állást foglalnia. A sajtóban is megjelentek hírek arról, hogy a Belügyminisztérium, illetve az ORFK jelentősen szigorítani kívánja a két épületnél a beléptetés rendjét, s ezzel összefüggésben jelentős technikai fejlesztést tart kívánatosnak. Egyes hírek szerint a tárca hatszázmilliót igényelne a biztonságot fokozó intézkedésekre. A tervezett lépésekről a rendőrségen belül is megoszlanak a vélemények: többen feleslegesnek tartják a beruházást, s beérnék minimális technikai fejlesztéssel, illetve azzal, hogy a két létesítmény környezetében több rendőr teljesítsen szolgálatot. A Parlament, illetve a Képviselői Irodaház veszélyeztetettsége ugyanis a merényletet követően sem fokozódott számottevően—állítják. Ugyanakkor vitatott, hogy a képviselőket, a kormány tagjait, valamint a sajtó munkatársait szabad mozgásukban milyen mértékig ésszerű korlátozni. Ebben egyelőre a szakemberek között sincs egyetértés .L.K. „Csak a főállású fogyasztó képes érdekei érvényesítésére” Csak a „főállású” fogyasztónak lehet esélye arra, hogy érdekeit maradéktalanul érvényesítse — jelentette ki Kecskés László, az igazságügy-minisztérium helyettes államtitkára, utalva arra, hogy az egyébként korszerű fogyasztóvédelmi szabályok a laikusok számára igen nehezen értelmezhetők. Kecskés részt vett az Európai Közösség londoni fogyasztóvédelmi konferenciáján. A magyarországi közvélemény-kutatás ezerfős mintájának válaszai alapján kiderült: a polgárok döntő többsége úgy érzi, hogy a fogyasztói érdekvédelmet szolgáló jogszabályokat nem vagy csak kevéssé ismeri. Az adatok összegzésekor az is kiderült, hogy a válaszadók érdekeik képviseletét leginkább az állami szervektől várják; igen sokan a helyi hatóságok — például az önkormányzatok —, a kormány, a bíróságok, illetve a rendőrség közreműködésére számítanak. Az emberek leginkább a kormány, a parlament, továbbá a rendőrség ilyen irányú tevékenységével elégedetlenek. Ugyanakkor csaknem minden második kérdőíven megjelölték a társadalmi szervezeteket mint a fogyasztói érdekképviselet fórumait is. Kecskés László elmondta: a Polgári törvénykönyvnek a jótállásról és a szavatosságról rendelkező előírásai már korábban is megfelelő biztosítékot jelentettek a fogyasztók számára. A januárban hatályba lépett termékfelelősségi törvény pedig arra is lehetőséget teremt, hogy a gyártó, illetve a kereskedő a hibás áruval az életben, a testi épségben, valamint az anyagi javakban okozott kárért helytálljon. Gondot inkább az jelent, hogy a szabályozás a laikusok számára nehezen érthető, s még a kereskedők sem ismerik pontosan a vevők jogait, így csak a „főállású” fogyasztónak lehet esélye arra, hogy érdekeit maradéktalanul érvényesítse—jelentette ki, saját tapasztalataira is hivatkozva, a helyettes államtitkár. A szabályozás ugyan megfelelő, ám a forgalmazók egy része mégis félrevezető információkkal kínálja termékeit. Számos cég hosszabb idejű, általában hároméves garanciát kínál, miközben az nem több, mint a Ptk.-ban lefektetett szavatossági kötelezettség. A fogyasztói érdekvédelem terén a jogalkotónak még számos feladata van, hiszen az EK-val kötött társulási szerződés — illetve a későbbi csatlakozás — további rendelkezések megalkotását teszi szükségessé. Ilyen például a házalókereskedelemről hozott kormányrendelet, amelyet egyelőre nem lehet kihirdetni, mert a Ptk.-t is módosítani kell. Ez egyébként előírja majd a csomagküldő szolgálatoknak, hogy nyolc napon belül kötelesek indoklás nélkül visszavenni az általuk küldött árukat. Emellett hamarosan jogszabály készül az egyes termékek biztonságával összefüggő kérdésekről, de jogszabályt kell hozni a címkézésről, illetve az árazásról is. • L. K.