Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 139-151. szám)

1994-06-29 / 150. szám

1994. június 29., szerda A NAP INTERJÚJA Kiss Elemér közigazgatási államtitkárjelölttel A hivatal klasszikus feladatait kell erősíteni A legelső tennivaló az lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, hogy a koalíciós megállapodásban lefektetett kormánystruktúra működési szabályait megteremtsék — tudtuk meg dr. Kiss Elemértől, aki immár hivatalosan is a közigazgatási államtitkári poszt várományosa. — Ön a rendszerváltásig a Minisztertanács Hivatalának ve­zetője volt. Hogyan értékeli az el­múlt négy év teljesítményét, mi változott a központi igazgatás­ban? — kérdeztük a Miniszterel­nöki Hivatal leendő közigazgatási államtitkárától. — Csak akkor tudnám értékel­ni a történteket, ha ez idő alatt is részese lettem volna a folyamat­nak. Bízom benne, hogy jó szak­mai munkát végzett a hivatal, de nem mondhatok véleményt, csak ha közelebbről megismerkedem a tevékenységükkel. — Lesznek-e további változá­sok, személycserék a Miniszterel­nöki Hivatalban? — Szerintem a klasszikus fel­adataiban meg kell erősíteni a Mi­niszterelnöki Hivatalt, és mindet, ami nem oda tartozik, a szaktár­cákhoz kell telepíteni. Ennek megfelelően nem lesz politikai ál­lamtitkárunk, hiszen a határon tú­li, határon belüli nemzetiségek hi­vatala nem hozzánk tartozik, az egyházi, ifjúsági és sportügyek felügyelete pedig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz ke­rül. A klasszikus jogi igazgatási feladatokkal foglalkozók körében nem lesznek személycserék, erre nincs is szükség, hiszen itt gya­korlott szakemberek dolgoznak.­­ A koalíciós megállapodás ugyan tartalmaz bizonyos tör­vényalkotási elképzeléseket, a lis­ta azonban korántsem teljes. Már most világos, hogy a tárcák pilla­natok alatt előterjesztések tucat­jait nyújtják majd be, és lobbizni kezdenek kormány elé kerülésük érdekében. Milyen alapon rang­sorolnak majd, mi lesz a fontos­sági sorrend? — Kemény egyeztetési és szűrőrendszert kell kialakítani a törvény- és határozattervezetek értékelésére, fontossági sorrend­jük eldöntésére. Lehet, hogy hosszadalmas és nehézkes a tár­caegyeztetés rendszere, de tudo­másul kell venni, hogy a külön­böző típusú szakemberek csak különböző helyeken lelhetők fel. Együttes véleményüket figyel­men kívül hagyni hiba lenne, így kristályosodhat ki ugyanis az a két-három döntési lehetőség, amelyek közül a kormánynak már csak választania kell. Nem szokatlan, hogy egy-egy kor­mányülésen harminc-negyven té­ma is napirendre kerül, ha ezek jól előkészítettek, akkor a döntés­hozók ilyen mennyiséggel is meg tudnak birkózni. — Mi lesz a sorsa annak a több ezer oldalnyi írásos doku­mentumnak, kormánydöntésre elő­készített anyagnak, amit a Boross­­kormány hagyott az utódokra? — Meg kell adni az új minisz­tereknek azt a lehetőséget, hogy maguk is értékeljék az anyagokat. Lehet, hogy átdolgoztatják őket, mivel az előterjesztői felelősség őket terheli. Ellenőrizni kell, hogy nem ellentétesek-e valami­lyen szempontból a koalíciós megállapodással. A koalíciós megállapodás egyébként is kiin­dulópont a munkánkban, hiszen számos teendőt meghatároz, ren­delkezik a kormányzati struktúrá­ról, például amelynek megfele­lően át kell alakítani a kormány ügyrendjét és ki kell dolgozni a gazdasági és nemzetbiztonsági kabinet ügyrendjét is.­­ Az elmúlt négy évben elő­fordult, hogy téves vagy hiányos adatokat tartalmazó előterjesz­tés alapján olyan kormánydön­tés született, amelynek következ­ményeire a kormány maga sem számított. Hogyan kerülhető el az ilyesmi, hogyan ellenőrizhe­tőek minden egyes előterjesztés részletei? — Ismét csak az egyeztetési rend kialakítására és betartatására kell visszatérnem. Ha ugyanis minden érdekelt el tudja mondani a véleményét az adott előterjesz­tésről, előbb-utóbb csak kiderül, ha benyújtóját sanda szándék ve­zette. A védekezés másik módja, hogy az ilyen eset ne maradjon visszhang nélkül, azaz a kormány félrevezetésének meglegyenek a következményei. — Néhány ilyen ügyben vizs­gálat folyik. Befejezik őket és megtudhatjuk majd az eredményt, vagy a vezetőváltáskor szokásos amnéziára számítsunk most is, amikor senki semmit nem hajlan­dó tudni az előzményekről. — Nem kerülhet sor amnéziá­ra sem a felelősségre vonásban, sem másutt, mivel az emberek többsége a helyén marad a tár­cáknál és a Miniszterelnöki Hiva­talban is. Az elvárási rendszer és a felelősség tehát folytonos. — Lesznek-e háromezres, tit­kos kormányhatározatok a jövő­ben is? — Alapvetően a kormány kompetenciája, hogy eldöntse, milyen formát öltsenek megnyi­latkozásai. Érthető, hogy a kor­mány munkája sosem lesz olyan nyilvános, mint a parlament ple­náris ülései. De a háromezres kormányhatározatok körét a kor­mány ügyrendjében meglehető­sen pontosan lehet körvonalazni. Ha a költségvetési tartalékot vagy más forrást érintő döntések szü­lettek háromezres határozat for­májában, úgy az helytelen gya­korlat volt, meg kell változtatni. Erre lesz is lehetőség, hiszen, mint mondtam, változtatunk a kormány ügyrendjén.­­ A kormánydöntések végre­hajtása körül sem volt minden rendben az utóbbi időben: teltek­­múltak a határidők, de a végre­hajtásért felelős miniszter rá sem hederített.­­ A határidők betartatása a rendszeres, következetes számon­kérésen múlik. Megoldható a do­log úgy is, hogy minden egyes kormányülésre elkészíti a hivatal a miniszterelnöknek a feljegyzést a határidős feladatok végrehajtá­sára. Az is lehetséges, hogy ha­vonta csak egyszer tekinti át a kormány az elmaradásait. De ha egy miniszter hónapokon keresz­tül minden alkalommal szerepel a késedelmeskedők között, nem va­lószínű, hogy jól fogja érezni ma­gát a kormányülésen. • Márványi Ágnes A parlament döntése szerint időlegesen szivattyúkkal kell megoldani a szigetközi mellék­ágak vízpótlását. Sokak értel­mezése szerint már április 15-étő­l kezdődően a szivat­­­tyúknak másodpercenként 15 köbméter vizet kellett volna juttatniuk az ágrendszerbe. Ez idáig azonban csak a lipóti Morotva-tónál kezdődött el egy szivattyúval a pótlás. Találgatások jelentek meg a sajtóban arról, hogy esetleg az ügyben illetékes köztársasági megbízott dr. Horváth József, il­letve az irányítása alá tartozó hi­vatal akadályozza a vízpótlás kezdetét, és valamiféle jogi kön­tösbe bújtatott halogató taktikát folytat. A sajtó eme híradásait lát­szott megerősíteni, hogy hasonló feltételezésekkel Gyurkó János környezetvédelmi miniszter is pa­naszt tett a miniszterelnöknél. Dr. Horváth József köztársa­sági megbízott munkatársaival tegnap Győrött sajtótájékoztatót tartott. Ezen dr. Varga József, a győri hivatal vezetője elmondta, hogy a korábbi felkészülés a fe­­nékküszöbös vízpótlásra vonat­kozott, így a parlamenti döntés teljesen új helyzetet teremtett. A szivattyús vízpótláshoz új terve­ket kellett készíteni és beszerez­ni az engedélyeket. Erre április közepéig semmiképpen sem ke­rülhetett sor, mivel időközben bizonyos szakmai szempontok szerint módosították a vízpótlás helyszíneit is. Varga József sze­rint nem késleltették az engedé­lyezési folyamatot, inkább még gyorsították is azzal, hogy a ter­vezésre nem írtak ki külön pá­lyázatot. Az viszont igaz, hogy mivel nem akarták a szivattyús vízpótlással esetleges új, később kiderülő veszélyforrásoknak ki­tenni a Szigetközt, megrendeltek bizonyos környezeti hatástanul­mányokat. A hatástanulmányok az elmúlt héten készültek el, s rögtön megküldték őket az illeté­kes hatóságoknak. Kérdésünkre Varga József elmondta, hogy szerinte a hatósági vélemények a jövő hét elején beérkeznek, s ez­után a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pár nap alatt kiadja a végleges engedélyt. A szi­vattyús vízpótlás így július köze­pe táján beindulhat. Ismeretes, hogy a benzinmotoros szivattyú­kat a későbbiekben elektromos meghajtásúakra kívánják felvál­tani az erre előírt augusztus 15-ei határidő a győriek szerint sem­miképp sem tartható. A pályáza­tok kiírása, a szivattyúk beszer­zése miatt erre legfeljebb no­vember vége felé kerülhet sor. • N. A. E. Ismét a szigetközi vízpótlásról Nem halogatás történt, hanem felkészülés AHOL ÉLÜNK (Kommunálexpo 2. nemzetközi településfejlesztési szakkiállítás) Országos szinten ugyan lehet összegezni azt, hogy hány százalékos lett a vezetékes ivóvíz-el­látás országszerte, meg lehet állapítani, hogy mennyit növekedett a szennyvízfeldolgozó kapa­citás, vagy a vezetékes gázellátás. E fejlesztések a valóságban azonban az egyes településeken va­lósultak meg, helyi döntésekkel, erőfeszítésekkel, jórészt helyi, vagy pályáztatott finanszírozással, így a mindennapi életkörülmények alakulásá­nak igazi gazdái a települési önkormányzatok, s a kommunális feladatok továbbra is azt igénylik, hogy a jövőben is azok maradjanak. Munkájuk segítése és tájékozódásuk meg­könnyítése érdekében 1995. június 13—16. kö­zött a HUNGEXPO Rt. másodszor rendezi meg a Kommunálexpo 2. nemzetközi településfejlesz­tési szakkiállítást és konferenciát, amelyen ismét találkozhatnak a beruházók és a kommunális fel­adatok ellátásával és kommunális szolgáltatással foglalkozó vállalatok, vállalkozások. A HUNGEXPO Rt., amikor tavaly először meg­rendezte ezt a szakkiállítást, az igen gazdag kiál­lítási és vásári kínálatba új színt hozott. Felismer­te, hogy a HUNGEXPO területe, amely az ország legnagyobb kiállítási területe, egyedül alkalmas egy ilyen nagyszabású és sokrétű feladatcsoport bemutatkozására. Az első Kommunálexpón részt­vevő önkormányzatok, a kommunális szolgáltatá­sokkal foglalkozó vállalkozások csatlakozva a HUNGEXPO Rt. kezdeményezéséhez, maguké­nak érzik a Kommunálexpót, ami ma már több mint egyszerű szakkiállítás, fontos fóruma az ön­­kormányzatok és a gazdasági élet kapcsolatának. A kiállítás tematikája igazodik a felmerült igé­nyekhez: helyet kap a településfejlesztés, -rende­zés és a települések üzemeltetése, a környezetvé­delem csakúgy, mint a közlekedés, szállítás, a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a kom­munális hulladékok kezelése. A Kommunálexpo foglalkozik az energiagazdálkodás, áramszolgál­tatás, hőellátás kérdéseivel is. A szervező HUNG­EXPO Rt. nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Kommunálexpón helyet kapjon a hírköz­lés (nagyközösségi antennarendszerek, helyi mű­sorszórás), valamint térinformatika, az egészség­ügy, és az oktatás is, mert éppen ezek azok a feladatok, amelyek terén még sok fejleszteni való van a magyar településeken. A Kommunálexpo '93 több száz kiállítója kö­zül a tapasztalatokról kérdeztük a­­PVC-ből ké­szülő csatorna- és víznyomócsövek legnagyobb hazai gyártója, a PANNONPIPE Műanyagipari Kft. értékesítési igazgatóját, Takács Attilát. „A kiállítás legfőbb érdemét abban látom, hogy sikerült termékeinkkel megismertetni az ön­­kormányzatok döntéshozóit, valamint a konkrét műszaki, beruházási kérdések előkészítőit. Tájé­koztattuk őket a PANNONPIPE kapacitásáról, árainkról, és szolgáltatásainkról. Példaként megemlíteném, hogy Mezőtúr Vá­ros Önkormányzatával éppen a Kommunálex­pón felvett kapcsolat alapján kötöttünk egy igen jelentős szállítási szerződést. Megfigyeltük, hogy az önkormányzatoknak azért fontos a közvetlen kapcsolat a gyártóval, mert így a rendelkezésükre álló fejlesztési pén­zekből — kikapcsolva számos áttételt, s alacso­nyabb árakat elérve — több beruházásra futja. Már készülünk az 1995. évi Kommunálexpó­­ra, amelyen hagyományos termékeinken kívül szeretnénk népszerűsíteni az újabb gyártmá­nyunkat, a polietilén nyomócsöveket és eleme­ket. E termékeinknek nagy jövője van, hiszen a vezetékes gázellátási rendszerekben igen jól használhatók és a hálózatok kiépítésében ko­moly élőmunka és pénzmegtakarítás érhető el. Visszatérve a Kommunálexpo '95-re, reméljük, hogy e bemutatkozáson nemcsak még több önkor­mányzati szakemberrel találkozhatunk, hanem a kommunális beruházási és fejlesztési ágazat szá­mos hazai és külföldi cégével is folytathatunk eredményes megbeszéléseket." — fejezte be nyi­latkozatát Takács Attila, értékesítési igazató. Az 1995. évi Kommunálexpo szakmai előkészí­tése jól halad, a HUNGEXPO Rt. továbbra is szá­míthat a Belügyminisztérium, valamint a különbö­ző önkormányzati szövetségek szakmai segítségére és támogatására. 1995-ben a 2. Nemzetközi Tele­pülésfejlesztési Szakkiállítás az önkormányzatok és a vállalkozók nagy találkozója lesz. T. A. Tájékoztatás és jelentkezés: HUNGEXPO Rt. Invest Stúdió Nyitrai Zsuzsa projektmenedzser Budapest X., Albertirsai út 10. Telefon: 263-6000/381, 263-6093 Fax: 263-6086 BELFÖLD A jogi karra kevesebb hallgatót vesznek fel A jelentkezők tömeges el­utasítására kell számítani az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a mostani felvételi alkal­mával. Ennek oka, hogy Kubo­­vics Imre, az MKM helyettes államtitkárának nemrégiben kelt levele szerint­­ a Felső­­oktatási Tudományos Tanács állásfoglalására hivatkozva — a felvételi tájékoztatóban kö­zölt irányszámokhoz képest csupán 5 százalékos eltérést engedélyeznek a leendő első­évesek létszámában. A felsőoktatási törvény úgy rendelkezik, hogy minden év­ben a Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanács hivatott meghatá­rozni a felvételi irányszámo­kat. A tanács legutóbbi ülésén úgy döntött: a tavaly ősszel megjelent felvételi tájékoztató adataihoz képest — tekintettel a pénzügyi helyzetre — 5 szá­zalékos eltérést tesznek lehető­vé pozitív és negatív irányban egyaránt. Az ELTE jogi karát némi­képp váratlanul érte a hír. Ér­deklődésünkre Kovács Tamás­­né, a dékáni hivatal vezetője el­mondta: a felvételi tájékoztató­ban évek óta 280 fő szerepel, ehhez képest azonban tavaly csaknem négyszáz elsőéves kezdte meg tanulmányait a ka­ron. Idén is úgy tervezték, hogy a közölt adattól eltérnek majd, de most aggódnak, mert csak 290 fő felvételére lehet módjuk, mi­közben a jelentkezők száma meghaladja az 1900-at. A szaktárcánál megtudtuk: az irányszámokat az intézmé­nyek határozzák meg, abba a tanács nem szól bele. Az emlí­tett gondok csak a jogi karon jelentkeztek, a felsőoktatási in­tézmények többségében az el­sőévesek létszáma az egyetem, illetve főiskola előzetes tervei szerint alakul, amelyen lénye­gesen nem változtat a Felsőok­tatási Tudományos Tanács ál­lásfoglalása sem. • B. K. _________MAGYAR HÍRLAP 5 Vitányi: a meghallgatásokkal egy nap alatt végezhet a bizottság Nahlik Gábor és Csúcs László „keresztre feszítése” elmarad Nahlik Gábor és Csúcs László kulturális bizottsági meghallgatása és felmentése várhatóan egyetlen nap alatt megtörténhet — vélekedett ér­deklődésünkre a Miniszterel­nöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára, aki ezt azzal ma­gyarázta, hogy Boross Péter, Horn Gyula és Pető Iván közös politikai szándéka szerint a médiumalelnököket nem kí­vánják „keresztre feszíteni”. Kajdi József szerint az ország érdeke is egyértelműen azt kíván­ja, hogy minél hamarabb nem csupán jogilag, hanem politikai­lag is legitim vezetők vegyék át a közszolgálati intézmények irányí­tását. A jövendő kormánypártok vezetőinek nyilatkozatai alapján ez várhatóan a július 18-ával kez­dődő héten már megtörténhet, ek­korra tervezik ugyanis az új el­nökjelöltek bizottsági meghallga­tását, majd kinevezését. Ebből következően két hétig tarthat az az átmeneti időszak, melyre a rá­dió és a televízió gazdasági igaz­gatói kapnak megbízást a korláto­zott jogkörű ügyvezetői teendők ellátására. Egyes sajtóhírekkel el­lentétben a megbízatást nem a köztársasági elnök, hanem termé­szetesen a miniszterelnök adja át számukra — mondotta Kajdi Jó­zsef, hiszen a felügyeleti-munkál­tatói jogkör gyakorlását illetően a kormány álláspontja változatlan. Erre csak Csúcs és Nahlik fel­mentésének aláírása után kerül sor, hiszen a két alelnököt a bi­zottsági meghallgatás idejére nem mentik fel a munkavégzés alól. A kulturális bizottság ma tart­ja az alelnökök meghallgatását — tájékoztatta az MTI-t Jánosi György, az MSZP médium­szakértője, aki úgy véli: a bizott­ság semmilyen akadályt nem gördít a két alelnök felmentése elé. Szerinte az új médiumveze­tőkről az MSZP és az SZDSZ egy-két napon belül megállapod­hat, és ezután megkezdődhet az egyeztetés a parlamenti ellenzéki pártokkal. Erre azért is szükség lenne, hogy a jelölteket a kulturá­lis bizottság minél szélesebb po­litikai támogatottsággal hallgat­hassa meg. Jánosi szerint miha­marabb meg kell kezdeni az egyeztetést a szakmai szerveze­tekkel is; végre a szakmának is lehetőséget kell adni, hogy véle­ményt nyilváníthasson: kik ve­gyék át a két médium irányítását. Az új jelöltek kinevezési eljárása július 20-a előtt elindítható. Gál Zoltán, az Országgyűlés leendő elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az új kulturális bi­zottság nem veszi, át elődjének azt a gyakorlatát, hogy a meg­hallgatásokat vizsgáló bíróság jel­leggel folytatja le. Vitányi Iván, az újonnan meg­alakult bizottság szocialista párti elnöke kérdésünkre úgy vélte: a meghallgatásokkal valóban egy nap alatt végezhet a testület, melynek szerepe a médiavezetők gyors leváltásáról született MSZP—SZDSZ—Boross Péter megegyezés ismeretében sem te­kinthető egyfajta színjátéknak. A bizottságnak a procedúrában vol­taképpen formális feladat jut: csupán arról kell állást foglalnia, hogy helyesli-e, támogatja-e a kormányfő felmentési javaslatát. Nahlik és Csúcs tevékenységé­nek minősítéséhez sem felké­szültsége, sem eszköze, sem ap­parátusa nincs a testületnek, ezért éppen az volna a színjáték, ha fe­gyelmi tanácsot vagy bíróságot próbálna játszani, mint ahogy elődje tette ezt Hankissékkal — jelentette ki az elnök. Vitányi Ivánnak — amint mondotta — nincs tudomása arról, hogy más fórum megvizsgálná és értékelné majd a két médiumalelnök mun­kásságát. Csúcs László utolsó intézkedései Értesüléseink szerint Zábori Jánosné és Dénes Gábor, a rádió hétfőn lemondott két vezetője gyakorlatilag már felmentési ide­je alatt sem látja el további tiszt­ségét, hiszen Csúcs László alel­nök július 1-jétől mentesíti őket a munkavégzés alól. Egyes hírek szerint Dénes Gábor, a Petőfi adó volt főszerkesztője a Magyar Távirati Irodánál kívánja folytat­ni pályafutását. Ugyancsak a rá­dióval kapcsolatos információ, hogy Csúcs alelnök még az el­múlt hét közepén is osztott jutal­makat. Többek között Katona Terézia megbízott műsorigazga­tónak és Szendrői Sándornak, a Rádiós Dolgozók Tanácsa egyik vezetőjének (mindkettejük köz­tudottan elkötelezett és lelkes hí­ve volt az alelnök „átalakítási” elképzeléseinek). Szintén pénzju­talomban részesült Csaba Klára és András Attila, akik néhány he­te már nívódíjat is átvehettek azért a műsorukért, amely egyik szombaton a­ 168 Óra helyett hangzott el. Ők ketten azonban, úgy tudni, a jutalmat nem vették fel, hanem egy alapítvány szám­lájára utalták azt át. • Szűcs László A budapesti Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem szív- és érsebészeti osztályán tegnap bemutatták a sajtó képviselőinek az Amerikai Egyesült Államoktól vásá­rolt, új — hazánkban a legmagasabb színvonalú — szá­mítógépes intenzív őrzőberendezést. A műszer figyeli az életfunkciókat és 72 órán keresztül elraktározza a be­tegre vonatkozó legfontosabb adatokat. Dr. Harsányi Ádám egyetemi docenstől megtudtuk, hogy a beszerzés­hez és felszereléshez szükséges pénzt a Soros Alapítvány biztosította a kórház számára fotó­­sta ferenc Kormányülésen a Parlament biztonságáról Információink szerint Kónya Imre holnap a kormány elé ter­jeszti a Parlament és a Képviselői Irodaház biztonságával kapcsola­tos elképzeléseket. A benyújtott alternatívákról a közeljövőben megalakuló kabinetnek kell majd állást foglalnia. A sajtóban is megjelentek hí­rek arról, hogy a Belügyminiszté­rium, illetve az ORFK jelentősen szigorítani kívánja a két épületnél a beléptetés rendjét, s ezzel össze­függésben jelentős technikai fej­lesztést tart kívánatosnak. Egyes hírek szerint a tárca hatszázmil­liót igényelne a biztonságot foko­zó intézkedésekre. A tervezett lé­pésekről a rendőrségen belül is megoszlanak a vélemények: töb­ben feleslegesnek tartják a beru­házást, s beérnék minimális tech­nikai fejlesztéssel, illetve azzal, hogy a két létesítmény környeze­tében több rendőr teljesítsen szol­gálatot. A Parlament, illetve a Képviselői Irodaház veszélyezte­tettsége ugyanis a merényletet követően sem fokozódott számot­tevően—állítják. Ugyanakkor vitatott, hogy a képviselőket, a kormány tagjait, valamint a sajtó munkatársait sza­bad mozgásukban milyen mérté­kig ésszerű korlátozni. Ebben egyelőre a szakemberek között sincs egyetértés .L.K. „Csak a főállású fogyasztó képes érdekei érvényesítésére” Csak a „főállású” fogyasztó­nak lehet esélye arra, hogy ér­dekeit maradéktalanul érvé­nyesítse — jelentette ki Kecs­kés László, az igazságügy-mi­nisztérium helyettes államtit­kára, utalva arra, hogy az egyébként korszerű fogyasztó­­védelmi szabályok a laikusok számára igen nehezen értel­mezhetők. Kecskés részt vett az Európai Közösség londoni fo­gyasztóvédelmi konferenciá­ján. A magyarországi közvéle­mény-kutatás ezerfős mintájának válaszai alapján kiderült: a pol­gárok döntő többsége úgy érzi, hogy a fogyasztói érdekvédelmet szolgáló jogszabályokat nem vagy csak kevéssé ismeri. Az adatok összegzésekor az is kide­rült, hogy a válaszadók érdekeik képviseletét leginkább az állami szervektől várják; igen sokan a helyi hatóságok — például az önkormányzatok —, a kormány, a bíróságok, illetve a rendőrség közreműködésére számítanak. Az emberek leginkább a kor­mány, a parlament, továbbá a rendőrség ilyen irányú tevékeny­ségével elégedetlenek. Ugyanak­kor csaknem minden második kérdőíven megjelölték a társadal­mi szervezeteket mint a fogyasz­tói érdekképviselet fórumait is. Kecskés László elmondta: a Polgári törvénykönyvnek a jótál­lásról és a szavatosságról rendel­kező előírásai már korábban is megfelelő biztosítékot jelentettek a fogyasztók számára. A január­ban hatályba lépett termékfele­lősségi törvény pedig arra is le­hetőséget teremt, hogy a gyártó, illetve a kereskedő a hibás áruval az életben, a testi épségben, vala­mint az anyagi javakban okozott kárért helytálljon. Gondot inkább az jelent, hogy a szabályozás a laikusok számára nehezen érthető, s még a keres­kedők sem ismerik pontosan a vevők jogait, így csak a „főállá­sú” fogyasztónak lehet esélye ar­ra, hogy érdekeit maradéktalanul érvényesítse—jelentette ki, saját tapasztalataira is hivatkozva, a helyettes államtitkár. A szabályozás ugyan megfe­lelő, ám a forgalmazók egy ré­sze mégis félrevezető informá­ciókkal kínálja termékeit. Szá­mos cég hosszabb idejű, általá­ban hároméves garanciát kínál, miközben az nem több, mint a Ptk.-ban lefektetett szavatossági kötelezettség. A fogyasztói ér­dekvédelem terén a jogalkotó­nak még számos feladata van, hiszen az EK-val kötött társulási szerződés — illetve a későbbi csatlakozás — további rendelke­zések megalkotását teszi szüksé­gessé. Ilyen például a házalóke­reskedelemről hozott kormány­­rendelet, amelyet egyelőre nem lehet kihirdetni, mert a Ptk.-t is módosítani kell. Ez egyébként előírja majd a csomagküldő szolgálatoknak, hogy nyolc na­pon belül kötelesek indoklás nélkül visszavenni az általuk küldött árukat. Emellett hamarosan jogsza­bály készül az egyes termékek biztonságával összefüggő kérdé­sekről, de jogszabályt kell hozni a címkézésről, illetve az árazás­ról is. • L. K.

Next