Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 139-151. szám)

1994-06-29 / 150. szám

6 MAGYAR HÍRLAP „Nem volt jogi alap a turistaház megszerzésére, de szerencsére vannak jóérzésű emberek” kerületi hírek . Elajándékozta Csikóváralját a be sem jegyzett kezelő­ Nem akármilyen adásvételi szerződés szentesült ez év április 24-én. Ebben ugyanis a Pilisi Parkerdő Rt. bérlővel együtt ezer forintért eladta a fővárosi kirándulók egyik kedvenc úti célját, a csikóváraljai turistaházat a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Történt mindez annak ellenére, hogy a bérlő korábban másfél milliót ígért a több mint egyhektárnyi erdőterületen lévő ingatlanért. A Pomáztól néhány kilomé­terre lévő turistaházzal Csefkó Pál tíz éve került kapcsolatba. Kezdetben szerződéses üzemel­tetőként, 1986-tól bérlőként. Egy régen dédelgetett álmát szerette volna megvalósítani, hogy a vállalt turisztikai szol­gáltatások mellett a Budakeszin lévőhöz hasonló vadasparkot hozzon létre, ahol viszonylag kis területen a Pilisben előfor­duló valamennyi állat megte­kinthető lenne. Időközben azon­ban a turistaházat övező erdő az utolsó fáig gazdára talált a kár­pótlási árveréseken. Csefkó Pál kálváriája azzal kezdődött, hogy 1991. október 29-én lejárt a bérleti szerződése, s kérte Mizik Andrást, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság meg­bízott igazgatóját, hogy addig hosszabbítsa meg a szerződését, míg a privatizációval kapcsolat­ban dönt a parlament. Egyúttal kinyilvánította: „a turistaház pri­vatizációjának időpontjában, an­nak további üzemeltetésére — akár a bérleti jog, akár az épület megvásárlásával — jogomat fenntartom, és kérem, hogy erről írásban tájékoztatni szívesked­jen”. A bérbeadó a szerződést azonban csak 1991. december 31-éig hosszabbította meg. A következő év tavaszán több úr megtekintette a turistaházat, azt állítva, hogy hamarosan tulajdo­nosai lesznek, miután a parker­dőgazdaság visszaadja jogos tu­lajdonosának, a Magyar Termé­szetbarát Szövetségnek. Ez ellen Csefkó tiltakozott, hivatkozva arra, hogy „tudomása szerint — az egyházi ingatlanokat leszá­mítva — Magyarországon nincs reprivatizáció”. Nem hagyhatják figyelmen kívül — írta a jogi képviseletet ellátó dr. Harmat E. Tibornak —, hogy az általa üzemeltetett turistaházban mű­ködik a Vállalkozók Természet­­barát Szövetsége. Tavaly március elején aztán a parkerdő új jogtanácsosa, dr. Aradi Béla mint jogcím nélküli használót felszólította Csefkó Pált, hogy „az ingatlant 1993. április 30-ára szíveskedjék ki­ürítve rendelkezésre bocsátani”. Csefkónak ez esze ágában sem volt, miután úgy ítélte meg, hogy bérleti szerződése határo­zatlan idejűre változott. Annál is inkább, mert „a parkerdőgaz­daság ráutaló magatartással is kifejezte ebbéli szándékát, hi­szen ő maga számlázta folya­matosan a bérleti díjat, mintha mi sem történt volna”. Fél év múltán úgy tűnt, az ügy elmozdul a holtpontról. Do­bó István igazgató 1993. októ­ber 25-én tájékoztatta Csefkó Pált és jogi képviselőjét, hogy a parkerdőgazdaság részvénytár­sasággá alakul, s ezzel össze­függésben sor kerül egyes in­gatlanok eladására, közöttük esetleg a csikóváraljai turista­ház privatizációjára is. A meg­beszélésről készített emlékezte­tőben ez olvasható: „...a turis­taház elidegenítésére csak pá­lyázat keretében kerülhet sor, és az eladáshoz szükség van az ÁV Rt. jóváhagyására is”. Csefkó ekkor úgy vélte, hogy mint potenciális vevőt tartják számon, s már november 5-én azt írta Dobó Istvánnak, hogy hajlandó a turistaház tulajdonjo­gáért 1,6 millió forintot megfi­zetni. Dr. Bernát Roland ügyvéd, a Pilisi Parkerdő Részvénytársa­ság megbízásából ez év január 10-én már a „vétel mielőbbi rea­lizálhatósága érdekében” szüksé­ges tennivalókra hívta fel Csefkó figyelmét. Ezek egyike a Ma­gyar Természetbarát Szövetség „vételhez hozzájáruló, illetőleg azt nem ellenző nyilatkozata” lett volna. A feltételes mód hasz­nálata itt azért ajánlatos, mert az igazi fordulat csak ezután követ­kezett be. Az 1994. április 24-én létrejött adásvételi szerződésben ugyanis a részvénytársaság elad­ta „a tulajdonát képező, a Szen­tendrei Földhivatalnál a pomázi 23. tulajdoni lapon 0226/2. hrsz. alatt felvett, 1 ha 2444 m2 nagy­ságú, turistaházzal beépített in­gatlant (Csikóvári Turistaház)” — ezer forintért a Magyar Ter­mészetbarát Szövetségnek. „A vevő tudomással bír arról, hogy az ingatlanon az eladó és Csefkó Pál vállalkozó között határozat­lan idejű bérleti szerződés van érvényben. Vevő ezen bérleti jogviszonnyal terhelten vásárolja meg az ingatlant.” Az adásvételi szerződés érdekessége, hogy az említett tulajdonosi lapon tulaj­donosként a magyar állam, keze­lőként pedig az 1970-ben meg­szűnt Turistaházakat Kezelő Vállalat van bejegyezve. A „szerződés tárgyát képező ingat­lan kezelői jogát” a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság vette át. En­nek azonban az ingatlan-nyil­vántartásban való átvezetése nem történt meg. Vagyis ha úgy tetszik, a jogutód rt. gyakorlati­lag egy olyan állami tulajdont ajándékozott el, amelynek hiva­talosan még a kezelői jogával sem rendelkezett. Arról nem is beszélve, hogy a tranzakcióról előzetesen „elfelejtették” Csefkó Pált értesíteni. Annyit közöltek vele, hogy május 30-án lesz az átadás. Az értékesítést bonyolító Ba­­ranyi Katalin, az 51 százalék­ban állami tulajdont képező rt. közjóléti ágazatának vezetője nem érti az értetlenkedésemet. Gyanítja viszont, hogy arra aka­rom kihegyezni az egészet, hogy a parkerdőgazdaság repri­vatizál. Szerinte a bérlő egy kis társaságot képvisel, ők viszont országos szervezetnek adták el az ingatlant. Különben sem tud­ja, hogy Csefkó úr mennyit ígért, de nem is érdekli, mert számukra ez elvi kérdés. Egyébként — tette hozzá — ő úgy tudja, hogy a természetba­rát szövetség valójában az egy­kori Turistaházakat Kezelő Vál­lalat jogutódja. Ezt az 1987-ben alakult szövetség főtitkára, Sza­bó Imre cáfolta, mondván a Tu­ristaházakat Kezelő Vállalat az OTSH vállalata volt. Ők valójá­ban szakmai utódnak számíta­nak. Ilyen értelemben — tette hozzá — nem volt jogi alapjuk a turistaház megszerzésére, de „szerencsére vannak jóérzésű emberek”. Az adásvételi szerző­dés ilyen értelemben az rt. ve­­zérigazgatójának, Dobó István­nak a gesztusa volt feléjük. Időközben az új gazda eljut­tatta a szerződéstervezetet Csef­kó Pálnak, s ebben — számotte­vő bérletidíj-emelés mellett — féléves szerződést kínál azzal, hogy a meghosszabbítástól bár­melyik fél egyoldalú nyilatko­zattal elállhat. Szabó Imre szó­ban azt mondta, hogy náluk a féléves próbaidő már kialakult gyakorlat. És bár nincs kétsége afelől, hogy Csefkó az ingatlant turistaházként kívánja működ­tetni, de ha nem írja alá a szer­ződést, akkor polgári peres útra tereli az ügyet. Alighanem Csefkó Pál is erre kényszerül. Ő csak olyan bérleti szerződést ír alá, amely határo­zatlan időre szól. „Enélkül pá­ros lábbal kirúghatnak, s akkor minden elvész, amit tíz év alatt a turistaházba invesztáltam.” • Kertész Péter Kevesebb könyvárusítóhely lesz a metróban Május 31-én lejártak a metró könyvárusító­helyeire kötött bérleti szerződések. Akkor ideiglenesen egy hó­napra hosszabbították meg. Szontag Andor, a metró üze­meltetési főmérnöke tegnap délután a könyvterjesztőknek és pattogatottkukorica-keres­­kedőknek ismertette a BKV Metró Üzemeltetési Igazgató­ságának jövőbeni szándékát. Az árusítók számára is ismert, hogy BKV számára elsődleges az utasforgalom zavartalan és biztonságos lebonyolítása. Ugyanakkor újdonság, hogy a jelenlegi átmeneti állapot után csak helyhez kötött, építészetileg leválasztott épületben lehet majd árulni, az építési engedélyeket a fővárosi önkormányzat adja ki. Az árusítókról a forgalmi irodá­ban személyes nyilvántartást ve­zetnek, az érkezést és a távozást jelenléti íven kell hitelesíteni. A szeptemberre készülő szabályzat az áruszállítás idejét és módját is megköti, az árusítóhelyeket pá­lyázat útján lehet elnyerni. Szontag Andor bevezetője nagy vitát váltott ki a terjesz­tőkből, kereskedőkből. A köny­vesek kérték, hogy a BKV ne egy lapon kezelje őket a patto­­gatottkukorica-árusokkal, és ve­gye figyelembe, hogy döntése a szakma létét veszélyezteti. A mozgatható 2 négyzetméteres konténerek helyett 12-30 négy­zetméteres pavilonokat „építe­nek”, mely magával vonja az eddigi árusítóhelyek számának csökkenését. A BKV szabályozott keretek közé kívánja szorítani a könyv­árusokat. Jelenleg — míg nincs a fővárosi önkormányzat által elfogadott szabályzat — a BKV munkatársai felmérik az állo­másokat, éjszakánként kijelölik, felfestik a forgalmat nem aka­dályozó, az árusításra alkalmas területeket. • B. E. Nem is olyan régen ezen a helyen elavult lakások voltak, és egy népszerű kiskocsma működött, amelyeket egy szép napon körbekerítettek, majd pillanatok alatt lebontottak. A pár hónap múlva itt magasodó épület azt a benyomást kelti, mintha régóta állna ezen a he­lyen, de a figyelmes szemlélő­ben előbb-utóbb felvetődik a kérdés, hogy vajon régi vagy új házat lát maga előtt. Ennek oka abban keresendő, hogy a Város-Kép homlokzat arányrendszere, formavilága, ornamentikus elemei, a sarok felé haladva klasszicizálóból „romantikus” stílusba csapnak át, s mindezt tetézi egy mesekönybe illő to­rony. A bejáratok hangsúlyozásá­ra a tervező a homlokzat tag­lalásával tesz kísérletet, ez az épület arányait kedvezően be­folyásolja, de a különböző stí­lusú részek elválasztása nem kellően hangsúlyozott. Az építkezés korszerű technoló­giai megoldásokkal zajlott, és Magyarországon még újdon­ságnak számít, hogy a hom­lokzati díszítőelemeket poli­­sztirol habból készítették. Funkcióját tekintve az épü­let iroda­, üzletház — pizzé­­ria, húsevő, gyógyszertár, üz­letek, többszintes mélygarázs —, de mindezt, jól” álcázza a lakóházra emlékeztető külső. • Zs. R. Irodaház a Frankel Leó és a Török utca találkozásánál FOTÓ: STUMPF RÓBERT ­ Zöld utat kapott az Óbudai-sziget beépítése Az óbudai Hajógyári-sziget mintegy 18 hektáros hajógyári részén ezentúl szállodák is épít­hetők, miután a várostervezési bizottság elfogadta a sziget öve­zeti besorolásának módosítását. A terület korábban­­jelentős zöldfelületet igénylő intézmé­­­­yek elhelyezésére szolgáló övezet” besorolást kapott, en­nek ellenére elhanyagolt és erő­sen szennyezett iparterület volt. Az óbudai önkormányzat még tavaly elkészítette a sziget rész­letes rendezési tervét, mely ko­moly funkcióváltást irányoz elő. Ennek megvalósításához azon­ban a terület építészeti besorolá­sának megváltoztatása is szük­séges. A sziget hajógyári részén elsősorban idegenforgalmi célú beruházásokat terveznek, mely­nek során egy konferenciaköz­pont, több szálloda, étterem, sport- és kulturális létesítmény is helyet kapna. Mindez persze a hajógyári épületek lebontásá­val jár majd. A terv mindössze négy védendő épület megha­gyását tartalmazza. A szigetre az eredetileg tervezett 5600 he­lyett csak 1200 gépkocsi számá­ra építenének parkolókat és a közeljövőben úgynevezett city­­busz járatokat indítanak. Az el­képzelések szerint a parkolási igény nagy részét mélygará­zsokkal oldanák meg. Az ugyancsak a hajógyári területen lévő, és az elmúlt évtizedekben csak részben feltárt római kori helytartói palota körzete — mely eddig az iparteleppel azo­nos kategóriában volt — egy várható régészeti feltárásnak és rekonstrukciónak megfelelő be­sorolást kapna. Az övezeti átso­rolás egyelőre nem érinti a szi­get északi részén elhelyezkedő, viszonylag érintetlen — jelen­leg építési tilalom alá eső — zöldterületet, bár az előterjesz­tés az átminősítés megfontolá­sát javasolja. •K. R. Megbízott igazgató vezeti a Hunyadit Gera Zoltán testnevelőtanár személyében új, megbízott igaz­gatót nevezett ki a zuglói képvi­selő-testület a Hunyadi Általános Iskola vezetésére. Amint arról tegnap beszámol­tunk, az iskolát tíz éve igazgató Pászti József , az egyetlen jelölt az igazgatói posztra, miután a többiek visszaléptek — az újabb öt évre szóló kinevezéshez nem kapta meg a testület jóváhagyá­sát. Az átmeneti időre szóló meg­bízást egyik igazgatóhelyettes sem fogadta el, és maguk helyett a testnevelőtanárt nevezték meg. Gera — akit mind Pászti József támogatói, mind az ellene forduló kollégák elfogadnak ideiglenes vezetőként — megbízása az új pályázat eredményhirdetéséig tart. Az új pályázatot a hivatal már ma megfogalmazza és hama­rosan ki is úja. Gera, akinek a ne­ve eddig még nem merült fel az igazgatói megbízás kapcsán, egyelőre nem döntött afelől, hogy ő maga részt kíván-e venni az új pályázaton. A képviselő-testület üléséről a Pászti támogatására megjelent szülők és kollégák rendkívül fel­háborodottan távoztak a döntés után, elsősorban azért, mert az ülést levezető polgármester­­asszony nem bocsátotta szavazás­ra a kulturális bizottság javaslatát, hogy az átmeneti időre szóló megbízást Pászti kapja. Döntését azzal indokolta, hogy előzetes felmérései alapján még ehhez sem kapta volna meg a testület nagyobbik részének támogatását. 1H. K. BUDAPEST Mutatványosoknak csak a mellékútvonalakon jut hely A főútvonalak mentén ki­zárólag az önkormányzat ál­tal készíttetett egységes, for­matervezett pavilonok helyez­hetők el, melyek bérleti joga pályázat útján nyerhető el. E kötelezettség alól az kaphat felmentést, aki már több mint tíz éve rendelkezik adott hely­re engedéllyel — alkotta meg július elsején életbe lépő köz­terület-használati rendeletét az erzsébetvárosi önkormány­zat. Az önkormányzat A és B ka­tegóriába sorolta utcáit, tereit abból a szempontból, hogy mennyire frekventált az elhe­lyezkedésük. Főúthálózathoz tartozó, te­hát A kategóriás közútra telepí­tett benzinkút tulajdonosa pél­dául havonta 600 forintot fizet majd négyzetméterenként, ugyanannyit, mint télen a fe­nyőfaárusok. Kitiltják innen a guruló büfékocsiról árusítókat, és többé mutatványosok sem léphetnek fel. Utóbbiaktól na­ponta 100 forintot szedhetnek be négyzetméterenként mellék­utak mellett, azonban nem tud­ni, hogyan állapítják meg adott esetben, hogy mekkora helyet foglal el mondjuk egy akrobata­csapat vagy táncegyüttes. A B kategóriájú területeken, vagyis a kis utcákban létesített taxiállo­mások minden egyes gépkocsi­hely után fizetendő 12 ezer fo­rintos tarifája egy évre szól, míg a Baross téri taxisoktól ennek több mint dupláját kérik el jú­liustól. Mellékutcákban szinte bármilyen árusítóhelyiségek fel­építhetők, ám gyümölcs- és zöldségárusoknak legfeljebb hat hónapra adnak engedélyt. Az önkormányzatnak jogában áll megtiltani a közterület-fogla­lást, amennyiben városképi okokból nem megfelelő a pult, bódé, pavilon stb. elhelyezkedé­se, vagy mert a közlekedési for­galmat zavarja. • P. K. D. Beszakadhat a Petőfi Csarnok teteje A lassan tízéves Petőfi Csar­nokot eleve 5-6 millió forintos építési hiánylistával együtt ad­ták át 1985-ben, amelyet mind a mai napig nem pótolt a fővál­lalkozó. A legsürgősebb hiá­nyok megszüntetését a tulajdo­nos fővárosi önkormányzat fi­nanszírozta, majd a később fel­merülő problémákat az intéz­mény saját bevételéből próbál­ta megoldani. A folyamatos ap­róbb javítások ellenére idén ta­vasszal súlyos gonddal kellett szembenéznie az ifjúsági sza­badidőközpont vezetőinek: a teljes tetőszerkezet beázott. Lehel László igazgató szerint nem csak az a veszély fenyegeti az intézményt, hogy a tető köny­­nyen beszakadhat, hanem a csö­vekbe hatoló víz korrózióhoz ve­zethet, valamint az elektromos vezetékekkel érintkezve akár ha­lálos kimenetelű balesetet is okozhat. A beázás elsősorban az épület felső szintjén található Közlekedési Múzeum állandó re­püléstörténeti kiállítását sújtja, ezért a Budapesti Műszaki Egye­tem szakértői felméréseinek két­milliós költségeit közösen állta a két létesítmény. A felújítás 30 millió forintba kerül majd. Mivel a belépődíjak és a klubok csakis mérsékelt áraikkal képesek von­zani a fiatalokat, elsősorban a koncertek, illetve egyéb rendez­vények bevételeiből tartják fenn magukat, ez azonban nem fedezi a költségeket. A szabadidőközpont technikai, üzemeltetési okok miatt sem ren­tábilis, összbevételének egyhar­­madát a fővárosi önkormányzat­tól kapja. (Ez a helyzet ’85-ben fordítva volt, akkor kétharmados támogatásban részesültek.) A tető felújítása után az összes nyílászá­ró-szerkezet és a hangberendezé­sek cseréje lehetne a következő feladat, s egy nagyobb, korsze­rűbb videókivetítő beszerzése zárná a szabadidőközpont „kíván­ságlistáját”. Mindez körülbelül húszmillió forintba kerülne. Lehet a fővárosi önkormány­zat kulturális ügyosztályának, il­letve bizottságának vezetőivel folytatott megbeszélésen tízmillió forint támogatásról kapott ígére­tet, s ezt az információt Baán László, a kulturális bizottság el­nöke is megerősítette. Az előreláthatólag két évig tartó javítási munkálatok meg­kezdése még ősz előtt lenne ideá­lis, mivel így a Petőfi Csarnoknak a tetőfelújítás alatt sem kellene kiköltöznie az épületből. • Szer B. 1994. június 29., szerda Ötvenmillió gombamentesítésre (MH) Mivel az erzsébetvá­rosi épületekben rendkívüli mértékben terjed a faszer­kezeteket károsító környe­ző házigomba, a képviselő­­testület lakásalap-tartaléká­nak terhére 50 millió forin­tot különített el az önkor­mányzati tulajdonban lévő ingatlanok gombátlanításá­­ra. Szabálytalanságok a palotai művelődési intézményeknél? (MH) Fegyelmi eljárás megindítását rendelte el a XV. kerületi önkormányzat Langermann Péter, a műve­lődési intézmények gazda­sági igazgatósága vezetője ellen. A döntés alapja egy nemrég befejezett belső el­lenőri vizsgálat, amely szá­mos súlyos szabálytalansá­got tárt fel. Alapítványok támogatása Zuglóban (MH) Kétszázötvenezer fo­rint odaítéléséről döntött a zuglói képviselő-testület. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége kétszázezer. A Tej, Élet, Erő, Egészség Alapítvány ötvenezer forint támogatáshoz jutott. Új rendőrőrs Újlipótvárosban (MH) Rendőrőrs alakul a XIII. kerületi Katona Jó­zsef utcában. Egy üresen álló, 180 négyzetméteres önkormányzati helyiség határozatlan idejű átadásá­ról döntött a helyi képvise­lő-testület. A kerületi rend­őrkapitányságnak kell gon­doskodnia a kialakításról és a társasházi közös költség megfizetéséről. A bérleti díjat közérdekből elenge­dik. mint felszámoló ajánlattételi felhívást tesz közzé a Mercato-Center Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6423 Kelebia, Kossuth út 110.) következő vagyontárgyainak értékesítésére : I. Ingatlanok 1. Sárvár, Batthyány út 92. — irodaház 3041/2. hrsz. alatt nyilvántartott 1106 m2 terü­letű épület. Irányár: 15 000 000 Ft + áfa. 2. Sárvár, Batthyány út 43/A — üzlet + garázs Az ingatlan összterülete: 37 m2. Ebből: 108/2/A/32. hrsz. alatt nyilvántartott 19 m2 üzlet 108/2/A/27. hrsz. alatt nyilvántartott 18 m2 ga­rázs. Irányár: 4 000 000 Ft + áfa Az ingatlanra a jelzálogjogosultnak elővásár­lási joga van. .. II. Járművek 1. Wartburg Tr.3 négyütemű személygépkocsi Irányára: 200 000 Ft + áfa. 2. IFA hosszú platós tehergépkocsi Irányára: 200 000 Ft + áfa. 3. IFA hosszú platós tehergépkocsi Irányára: 700 000 Ft + áfa. 4. AVIA dobozos tehergépkocsi Irányára: 300 000 Ft + áfa. 5. Utánfutó Irányára: 100 000 Ft + áfa. III. Berendezések 1. Pénztárgép Irányára: 85 000 Ft + áfa. 2. Reklámtábla Irányára: 100 000 Ft + áfa. 3. Bolti berendezés Irányára: 150 000 Ft + áfa. 4. Asztal, szék Irányára: 50 000 Ft + áfa. IV. Üzletrész Proppó Kft.-ben lévő 47%-os üzletrész Kiajánlási ár: 7 110 000 Ft. A vásárlási ajánlatok zárt borítékban, három pél­dányban, az eredeti példány megjelölésével „MERCATO-CENTER Kft., pályázat" felirattal, 1994. augusztus 10-én — szerdán — 12 óráig nyújthatók be személyesen vagy tértivevénnyel a MERCATO-CENTER Kft.-hez. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: — az ajánlattevő adatait, — az ajánlattevő 30 napnál nem régebbi cégbe­jegyzésének igazolását, — az aláírási jogosultság igazolását, — az ajánlati árakat (áfa nélkül), — a fizetés módját, határidejét és biztosítékait. Az ajánlattevőknek biztosítékként, az áfa nélküli kikiáltási vételár 5%-át készpénzben letétbe kell helyezniük a gazdaság központi pénztárába, az ajánlatok benyújtási határidejéig. Ezt az összeget a felszámoló bánatpénzként kezeli a pályázó visszalépése esetében az összeget vissza­tartja, míg vásárlás esetén a vételárba beszámítja. Az ajánlatok felbontására 1994. augusztus 11-én 10 órakor kerül sor. Az eredményről az ajánlattevők legkésőbb augusz­tus 18-ig értesítést kapnak. Az 1991. évi IL. sz. törvény alapján az elővásárlási joggal rendelkező hitelezők elővásárlási jogukat a szükséges igazolás megléte esetén , az ártár­gyalás helyszínén és időpontjában gyakorolhatják. További információt ad és megtekintést biztosít Nyers Julianna, a felszámoló helyi megbízottja a (77) 321-584-es telefonon.

Next