Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 139-151. szám)
1994-06-29 / 150. szám
6 MAGYAR HÍRLAP „Nem volt jogi alap a turistaház megszerzésére, de szerencsére vannak jóérzésű emberek” kerületi hírek . Elajándékozta Csikóváralját a be sem jegyzett kezelő Nem akármilyen adásvételi szerződés szentesült ez év április 24-én. Ebben ugyanis a Pilisi Parkerdő Rt. bérlővel együtt ezer forintért eladta a fővárosi kirándulók egyik kedvenc úti célját, a csikóváraljai turistaházat a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Történt mindez annak ellenére, hogy a bérlő korábban másfél milliót ígért a több mint egyhektárnyi erdőterületen lévő ingatlanért. A Pomáztól néhány kilométerre lévő turistaházzal Csefkó Pál tíz éve került kapcsolatba. Kezdetben szerződéses üzemeltetőként, 1986-tól bérlőként. Egy régen dédelgetett álmát szerette volna megvalósítani, hogy a vállalt turisztikai szolgáltatások mellett a Budakeszin lévőhöz hasonló vadasparkot hozzon létre, ahol viszonylag kis területen a Pilisben előforduló valamennyi állat megtekinthető lenne. Időközben azonban a turistaházat övező erdő az utolsó fáig gazdára talált a kárpótlási árveréseken. Csefkó Pál kálváriája azzal kezdődött, hogy 1991. október 29-én lejárt a bérleti szerződése, s kérte Mizik Andrást, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megbízott igazgatóját, hogy addig hosszabbítsa meg a szerződését, míg a privatizációval kapcsolatban dönt a parlament. Egyúttal kinyilvánította: „a turistaház privatizációjának időpontjában, annak további üzemeltetésére — akár a bérleti jog, akár az épület megvásárlásával — jogomat fenntartom, és kérem, hogy erről írásban tájékoztatni szíveskedjen”. A bérbeadó a szerződést azonban csak 1991. december 31-éig hosszabbította meg. A következő év tavaszán több úr megtekintette a turistaházat, azt állítva, hogy hamarosan tulajdonosai lesznek, miután a parkerdőgazdaság visszaadja jogos tulajdonosának, a Magyar Természetbarát Szövetségnek. Ez ellen Csefkó tiltakozott, hivatkozva arra, hogy „tudomása szerint — az egyházi ingatlanokat leszámítva — Magyarországon nincs reprivatizáció”. Nem hagyhatják figyelmen kívül — írta a jogi képviseletet ellátó dr. Harmat E. Tibornak —, hogy az általa üzemeltetett turistaházban működik a Vállalkozók Természetbarát Szövetsége. Tavaly március elején aztán a parkerdő új jogtanácsosa, dr. Aradi Béla mint jogcím nélküli használót felszólította Csefkó Pált, hogy „az ingatlant 1993. április 30-ára szíveskedjék kiürítve rendelkezésre bocsátani”. Csefkónak ez esze ágában sem volt, miután úgy ítélte meg, hogy bérleti szerződése határozatlan idejűre változott. Annál is inkább, mert „a parkerdőgazdaság ráutaló magatartással is kifejezte ebbéli szándékát, hiszen ő maga számlázta folyamatosan a bérleti díjat, mintha mi sem történt volna”. Fél év múltán úgy tűnt, az ügy elmozdul a holtpontról. Dobó István igazgató 1993. október 25-én tájékoztatta Csefkó Pált és jogi képviselőjét, hogy a parkerdőgazdaság részvénytársasággá alakul, s ezzel összefüggésben sor kerül egyes ingatlanok eladására, közöttük esetleg a csikóváraljai turistaház privatizációjára is. A megbeszélésről készített emlékeztetőben ez olvasható: „...a turistaház elidegenítésére csak pályázat keretében kerülhet sor, és az eladáshoz szükség van az ÁV Rt. jóváhagyására is”. Csefkó ekkor úgy vélte, hogy mint potenciális vevőt tartják számon, s már november 5-én azt írta Dobó Istvánnak, hogy hajlandó a turistaház tulajdonjogáért 1,6 millió forintot megfizetni. Dr. Bernát Roland ügyvéd, a Pilisi Parkerdő Részvénytársaság megbízásából ez év január 10-én már a „vétel mielőbbi realizálhatósága érdekében” szükséges tennivalókra hívta fel Csefkó figyelmét. Ezek egyike a Magyar Természetbarát Szövetség „vételhez hozzájáruló, illetőleg azt nem ellenző nyilatkozata” lett volna. A feltételes mód használata itt azért ajánlatos, mert az igazi fordulat csak ezután következett be. Az 1994. április 24-én létrejött adásvételi szerződésben ugyanis a részvénytársaság eladta „a tulajdonát képező, a Szentendrei Földhivatalnál a pomázi 23. tulajdoni lapon 0226/2. hrsz. alatt felvett, 1 ha 2444 m2 nagyságú, turistaházzal beépített ingatlant (Csikóvári Turistaház)” — ezer forintért a Magyar Természetbarát Szövetségnek. „A vevő tudomással bír arról, hogy az ingatlanon az eladó és Csefkó Pál vállalkozó között határozatlan idejű bérleti szerződés van érvényben. Vevő ezen bérleti jogviszonnyal terhelten vásárolja meg az ingatlant.” Az adásvételi szerződés érdekessége, hogy az említett tulajdonosi lapon tulajdonosként a magyar állam, kezelőként pedig az 1970-ben megszűnt Turistaházakat Kezelő Vállalat van bejegyezve. A „szerződés tárgyát képező ingatlan kezelői jogát” a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság vette át. Ennek azonban az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetése nem történt meg. Vagyis ha úgy tetszik, a jogutód rt. gyakorlatilag egy olyan állami tulajdont ajándékozott el, amelynek hivatalosan még a kezelői jogával sem rendelkezett. Arról nem is beszélve, hogy a tranzakcióról előzetesen „elfelejtették” Csefkó Pált értesíteni. Annyit közöltek vele, hogy május 30-án lesz az átadás. Az értékesítést bonyolító Baranyi Katalin, az 51 százalékban állami tulajdont képező rt. közjóléti ágazatának vezetője nem érti az értetlenkedésemet. Gyanítja viszont, hogy arra akarom kihegyezni az egészet, hogy a parkerdőgazdaság reprivatizál. Szerinte a bérlő egy kis társaságot képvisel, ők viszont országos szervezetnek adták el az ingatlant. Különben sem tudja, hogy Csefkó úr mennyit ígért, de nem is érdekli, mert számukra ez elvi kérdés. Egyébként — tette hozzá — ő úgy tudja, hogy a természetbarát szövetség valójában az egykori Turistaházakat Kezelő Vállalat jogutódja. Ezt az 1987-ben alakult szövetség főtitkára, Szabó Imre cáfolta, mondván a Turistaházakat Kezelő Vállalat az OTSH vállalata volt. Ők valójában szakmai utódnak számítanak. Ilyen értelemben — tette hozzá — nem volt jogi alapjuk a turistaház megszerzésére, de „szerencsére vannak jóérzésű emberek”. Az adásvételi szerződés ilyen értelemben az rt. vezérigazgatójának, Dobó Istvánnak a gesztusa volt feléjük. Időközben az új gazda eljuttatta a szerződéstervezetet Csefkó Pálnak, s ebben — számottevő bérletidíj-emelés mellett — féléves szerződést kínál azzal, hogy a meghosszabbítástól bármelyik fél egyoldalú nyilatkozattal elállhat. Szabó Imre szóban azt mondta, hogy náluk a féléves próbaidő már kialakult gyakorlat. És bár nincs kétsége afelől, hogy Csefkó az ingatlant turistaházként kívánja működtetni, de ha nem írja alá a szerződést, akkor polgári peres útra tereli az ügyet. Alighanem Csefkó Pál is erre kényszerül. Ő csak olyan bérleti szerződést ír alá, amely határozatlan időre szól. „Enélkül páros lábbal kirúghatnak, s akkor minden elvész, amit tíz év alatt a turistaházba invesztáltam.” • Kertész Péter Kevesebb könyvárusítóhely lesz a metróban Május 31-én lejártak a metró könyvárusítóhelyeire kötött bérleti szerződések. Akkor ideiglenesen egy hónapra hosszabbították meg. Szontag Andor, a metró üzemeltetési főmérnöke tegnap délután a könyvterjesztőknek és pattogatottkukorica-kereskedőknek ismertette a BKV Metró Üzemeltetési Igazgatóságának jövőbeni szándékát. Az árusítók számára is ismert, hogy BKV számára elsődleges az utasforgalom zavartalan és biztonságos lebonyolítása. Ugyanakkor újdonság, hogy a jelenlegi átmeneti állapot után csak helyhez kötött, építészetileg leválasztott épületben lehet majd árulni, az építési engedélyeket a fővárosi önkormányzat adja ki. Az árusítókról a forgalmi irodában személyes nyilvántartást vezetnek, az érkezést és a távozást jelenléti íven kell hitelesíteni. A szeptemberre készülő szabályzat az áruszállítás idejét és módját is megköti, az árusítóhelyeket pályázat útján lehet elnyerni. Szontag Andor bevezetője nagy vitát váltott ki a terjesztőkből, kereskedőkből. A könyvesek kérték, hogy a BKV ne egy lapon kezelje őket a pattogatottkukorica-árusokkal, és vegye figyelembe, hogy döntése a szakma létét veszélyezteti. A mozgatható 2 négyzetméteres konténerek helyett 12-30 négyzetméteres pavilonokat „építenek”, mely magával vonja az eddigi árusítóhelyek számának csökkenését. A BKV szabályozott keretek közé kívánja szorítani a könyvárusokat. Jelenleg — míg nincs a fővárosi önkormányzat által elfogadott szabályzat — a BKV munkatársai felmérik az állomásokat, éjszakánként kijelölik, felfestik a forgalmat nem akadályozó, az árusításra alkalmas területeket. • B. E. Nem is olyan régen ezen a helyen elavult lakások voltak, és egy népszerű kiskocsma működött, amelyeket egy szép napon körbekerítettek, majd pillanatok alatt lebontottak. A pár hónap múlva itt magasodó épület azt a benyomást kelti, mintha régóta állna ezen a helyen, de a figyelmes szemlélőben előbb-utóbb felvetődik a kérdés, hogy vajon régi vagy új házat lát maga előtt. Ennek oka abban keresendő, hogy a Város-Kép homlokzat arányrendszere, formavilága, ornamentikus elemei, a sarok felé haladva klasszicizálóból „romantikus” stílusba csapnak át, s mindezt tetézi egy mesekönybe illő torony. A bejáratok hangsúlyozására a tervező a homlokzat taglalásával tesz kísérletet, ez az épület arányait kedvezően befolyásolja, de a különböző stílusú részek elválasztása nem kellően hangsúlyozott. Az építkezés korszerű technológiai megoldásokkal zajlott, és Magyarországon még újdonságnak számít, hogy a homlokzati díszítőelemeket polisztirol habból készítették. Funkcióját tekintve az épület iroda, üzletház — pizzéria, húsevő, gyógyszertár, üzletek, többszintes mélygarázs —, de mindezt, jól” álcázza a lakóházra emlékeztető külső. • Zs. R. Irodaház a Frankel Leó és a Török utca találkozásánál FOTÓ: STUMPF RÓBERT Zöld utat kapott az Óbudai-sziget beépítése Az óbudai Hajógyári-sziget mintegy 18 hektáros hajógyári részén ezentúl szállodák is építhetők, miután a várostervezési bizottság elfogadta a sziget övezeti besorolásának módosítását. A terület korábbanjelentős zöldfelületet igénylő intézméyek elhelyezésére szolgáló övezet” besorolást kapott, ennek ellenére elhanyagolt és erősen szennyezett iparterület volt. Az óbudai önkormányzat még tavaly elkészítette a sziget részletes rendezési tervét, mely komoly funkcióváltást irányoz elő. Ennek megvalósításához azonban a terület építészeti besorolásának megváltoztatása is szükséges. A sziget hajógyári részén elsősorban idegenforgalmi célú beruházásokat terveznek, melynek során egy konferenciaközpont, több szálloda, étterem, sport- és kulturális létesítmény is helyet kapna. Mindez persze a hajógyári épületek lebontásával jár majd. A terv mindössze négy védendő épület meghagyását tartalmazza. A szigetre az eredetileg tervezett 5600 helyett csak 1200 gépkocsi számára építenének parkolókat és a közeljövőben úgynevezett citybusz járatokat indítanak. Az elképzelések szerint a parkolási igény nagy részét mélygarázsokkal oldanák meg. Az ugyancsak a hajógyári területen lévő, és az elmúlt évtizedekben csak részben feltárt római kori helytartói palota körzete — mely eddig az iparteleppel azonos kategóriában volt — egy várható régészeti feltárásnak és rekonstrukciónak megfelelő besorolást kapna. Az övezeti átsorolás egyelőre nem érinti a sziget északi részén elhelyezkedő, viszonylag érintetlen — jelenleg építési tilalom alá eső — zöldterületet, bár az előterjesztés az átminősítés megfontolását javasolja. •K. R. Megbízott igazgató vezeti a Hunyadit Gera Zoltán testnevelőtanár személyében új, megbízott igazgatót nevezett ki a zuglói képviselő-testület a Hunyadi Általános Iskola vezetésére. Amint arról tegnap beszámoltunk, az iskolát tíz éve igazgató Pászti József , az egyetlen jelölt az igazgatói posztra, miután a többiek visszaléptek — az újabb öt évre szóló kinevezéshez nem kapta meg a testület jóváhagyását. Az átmeneti időre szóló megbízást egyik igazgatóhelyettes sem fogadta el, és maguk helyett a testnevelőtanárt nevezték meg. Gera — akit mind Pászti József támogatói, mind az ellene forduló kollégák elfogadnak ideiglenes vezetőként — megbízása az új pályázat eredményhirdetéséig tart. Az új pályázatot a hivatal már ma megfogalmazza és hamarosan ki is úja. Gera, akinek a neve eddig még nem merült fel az igazgatói megbízás kapcsán, egyelőre nem döntött afelől, hogy ő maga részt kíván-e venni az új pályázaton. A képviselő-testület üléséről a Pászti támogatására megjelent szülők és kollégák rendkívül felháborodottan távoztak a döntés után, elsősorban azért, mert az ülést levezető polgármesterasszony nem bocsátotta szavazásra a kulturális bizottság javaslatát, hogy az átmeneti időre szóló megbízást Pászti kapja. Döntését azzal indokolta, hogy előzetes felmérései alapján még ehhez sem kapta volna meg a testület nagyobbik részének támogatását. 1H. K. BUDAPEST Mutatványosoknak csak a mellékútvonalakon jut hely A főútvonalak mentén kizárólag az önkormányzat által készíttetett egységes, formatervezett pavilonok helyezhetők el, melyek bérleti joga pályázat útján nyerhető el. E kötelezettség alól az kaphat felmentést, aki már több mint tíz éve rendelkezik adott helyre engedéllyel — alkotta meg július elsején életbe lépő közterület-használati rendeletét az erzsébetvárosi önkormányzat. Az önkormányzat A és B kategóriába sorolta utcáit, tereit abból a szempontból, hogy mennyire frekventált az elhelyezkedésük. Főúthálózathoz tartozó, tehát A kategóriás közútra telepített benzinkút tulajdonosa például havonta 600 forintot fizet majd négyzetméterenként, ugyanannyit, mint télen a fenyőfaárusok. Kitiltják innen a guruló büfékocsiról árusítókat, és többé mutatványosok sem léphetnek fel. Utóbbiaktól naponta 100 forintot szedhetnek be négyzetméterenként mellékutak mellett, azonban nem tudni, hogyan állapítják meg adott esetben, hogy mekkora helyet foglal el mondjuk egy akrobatacsapat vagy táncegyüttes. A B kategóriájú területeken, vagyis a kis utcákban létesített taxiállomások minden egyes gépkocsihely után fizetendő 12 ezer forintos tarifája egy évre szól, míg a Baross téri taxisoktól ennek több mint dupláját kérik el júliustól. Mellékutcákban szinte bármilyen árusítóhelyiségek felépíthetők, ám gyümölcs- és zöldségárusoknak legfeljebb hat hónapra adnak engedélyt. Az önkormányzatnak jogában áll megtiltani a közterület-foglalást, amennyiben városképi okokból nem megfelelő a pult, bódé, pavilon stb. elhelyezkedése, vagy mert a közlekedési forgalmat zavarja. • P. K. D. Beszakadhat a Petőfi Csarnok teteje A lassan tízéves Petőfi Csarnokot eleve 5-6 millió forintos építési hiánylistával együtt adták át 1985-ben, amelyet mind a mai napig nem pótolt a fővállalkozó. A legsürgősebb hiányok megszüntetését a tulajdonos fővárosi önkormányzat finanszírozta, majd a később felmerülő problémákat az intézmény saját bevételéből próbálta megoldani. A folyamatos apróbb javítások ellenére idén tavasszal súlyos gonddal kellett szembenéznie az ifjúsági szabadidőközpont vezetőinek: a teljes tetőszerkezet beázott. Lehel László igazgató szerint nem csak az a veszély fenyegeti az intézményt, hogy a tető könynyen beszakadhat, hanem a csövekbe hatoló víz korrózióhoz vezethet, valamint az elektromos vezetékekkel érintkezve akár halálos kimenetelű balesetet is okozhat. A beázás elsősorban az épület felső szintjén található Közlekedési Múzeum állandó repüléstörténeti kiállítását sújtja, ezért a Budapesti Műszaki Egyetem szakértői felméréseinek kétmilliós költségeit közösen állta a két létesítmény. A felújítás 30 millió forintba kerül majd. Mivel a belépődíjak és a klubok csakis mérsékelt áraikkal képesek vonzani a fiatalokat, elsősorban a koncertek, illetve egyéb rendezvények bevételeiből tartják fenn magukat, ez azonban nem fedezi a költségeket. A szabadidőközpont technikai, üzemeltetési okok miatt sem rentábilis, összbevételének egyharmadát a fővárosi önkormányzattól kapja. (Ez a helyzet ’85-ben fordítva volt, akkor kétharmados támogatásban részesültek.) A tető felújítása után az összes nyílászáró-szerkezet és a hangberendezések cseréje lehetne a következő feladat, s egy nagyobb, korszerűbb videókivetítő beszerzése zárná a szabadidőközpont „kívánságlistáját”. Mindez körülbelül húszmillió forintba kerülne. Lehet a fővárosi önkormányzat kulturális ügyosztályának, illetve bizottságának vezetőivel folytatott megbeszélésen tízmillió forint támogatásról kapott ígéretet, s ezt az információt Baán László, a kulturális bizottság elnöke is megerősítette. Az előreláthatólag két évig tartó javítási munkálatok megkezdése még ősz előtt lenne ideális, mivel így a Petőfi Csarnoknak a tetőfelújítás alatt sem kellene kiköltöznie az épületből. • Szer B. 1994. június 29., szerda Ötvenmillió gombamentesítésre (MH) Mivel az erzsébetvárosi épületekben rendkívüli mértékben terjed a faszerkezeteket károsító környező házigomba, a képviselőtestület lakásalap-tartalékának terhére 50 millió forintot különített el az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok gombátlanítására. Szabálytalanságok a palotai művelődési intézményeknél? (MH) Fegyelmi eljárás megindítását rendelte el a XV. kerületi önkormányzat Langermann Péter, a művelődési intézmények gazdasági igazgatósága vezetője ellen. A döntés alapja egy nemrég befejezett belső ellenőri vizsgálat, amely számos súlyos szabálytalanságot tárt fel. Alapítványok támogatása Zuglóban (MH) Kétszázötvenezer forint odaítéléséről döntött a zuglói képviselő-testület. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége kétszázezer. A Tej, Élet, Erő, Egészség Alapítvány ötvenezer forint támogatáshoz jutott. Új rendőrőrs Újlipótvárosban (MH) Rendőrőrs alakul a XIII. kerületi Katona József utcában. Egy üresen álló, 180 négyzetméteres önkormányzati helyiség határozatlan idejű átadásáról döntött a helyi képviselő-testület. A kerületi rendőrkapitányságnak kell gondoskodnia a kialakításról és a társasházi közös költség megfizetéséről. A bérleti díjat közérdekből elengedik. mint felszámoló ajánlattételi felhívást tesz közzé a Mercato-Center Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6423 Kelebia, Kossuth út 110.) következő vagyontárgyainak értékesítésére : I. Ingatlanok 1. Sárvár, Batthyány út 92. — irodaház 3041/2. hrsz. alatt nyilvántartott 1106 m2 területű épület. Irányár: 15 000 000 Ft + áfa. 2. Sárvár, Batthyány út 43/A — üzlet + garázs Az ingatlan összterülete: 37 m2. Ebből: 108/2/A/32. hrsz. alatt nyilvántartott 19 m2 üzlet 108/2/A/27. hrsz. alatt nyilvántartott 18 m2 garázs. Irányár: 4 000 000 Ft + áfa Az ingatlanra a jelzálogjogosultnak elővásárlási joga van. .. II. Járművek 1. Wartburg Tr.3 négyütemű személygépkocsi Irányára: 200 000 Ft + áfa. 2. IFA hosszú platós tehergépkocsi Irányára: 200 000 Ft + áfa. 3. IFA hosszú platós tehergépkocsi Irányára: 700 000 Ft + áfa. 4. AVIA dobozos tehergépkocsi Irányára: 300 000 Ft + áfa. 5. Utánfutó Irányára: 100 000 Ft + áfa. III. Berendezések 1. Pénztárgép Irányára: 85 000 Ft + áfa. 2. Reklámtábla Irányára: 100 000 Ft + áfa. 3. Bolti berendezés Irányára: 150 000 Ft + áfa. 4. Asztal, szék Irányára: 50 000 Ft + áfa. IV. Üzletrész Proppó Kft.-ben lévő 47%-os üzletrész Kiajánlási ár: 7 110 000 Ft. A vásárlási ajánlatok zárt borítékban, három példányban, az eredeti példány megjelölésével „MERCATO-CENTER Kft., pályázat" felirattal, 1994. augusztus 10-én — szerdán — 12 óráig nyújthatók be személyesen vagy tértivevénnyel a MERCATO-CENTER Kft.-hez. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: — az ajánlattevő adatait, — az ajánlattevő 30 napnál nem régebbi cégbejegyzésének igazolását, — az aláírási jogosultság igazolását, — az ajánlati árakat (áfa nélkül), — a fizetés módját, határidejét és biztosítékait. Az ajánlattevőknek biztosítékként, az áfa nélküli kikiáltási vételár 5%-át készpénzben letétbe kell helyezniük a gazdaság központi pénztárába, az ajánlatok benyújtási határidejéig. Ezt az összeget a felszámoló bánatpénzként kezeli a pályázó visszalépése esetében az összeget visszatartja, míg vásárlás esetén a vételárba beszámítja. Az ajánlatok felbontására 1994. augusztus 11-én 10 órakor kerül sor. Az eredményről az ajánlattevők legkésőbb augusztus 18-ig értesítést kapnak. Az 1991. évi IL. sz. törvény alapján az elővásárlási joggal rendelkező hitelezők elővásárlási jogukat a szükséges igazolás megléte esetén , az ártárgyalás helyszínén és időpontjában gyakorolhatják. További információt ad és megtekintést biztosít Nyers Julianna, a felszámoló helyi megbízottja a (77) 321-584-es telefonon.