Magyar Hírlap, 1994. július (27. évfolyam, 152-164. szám)

1994-07-04 / 154. szám

Mellékleteink: hétfőn Sportrevü, kedden Heti Patika, szerdán Ingatlanbörze, csütörtökön Autók és Piacok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin POLITIKAI NAPILAP MÁSODIK KIADÁSI ÁRA: 24,50 FORINT 1994. július 4., hétfő Békési: elkerülhetetlenek a kemény intézkedések MH-információ Bár a Pénzügyminisztérium államtitkárairól eddig csak talál­gatások jelentek meg, Békesi László pénzügyminiszter-jelölt lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: közigazgatási állam­titkára Draskovics Tibor lesz, politikai államtitkára még nincs. Jelenleg három makroközga­­dásszal folytat megbeszéléseket. Békesi azt szeretné, hogy július 11—12-én, amikor meghallgat­ják a minisztereket, a tárca teljes vezetősége is ott legyen már.­ ­ A kereskedelmi bankoknál akkor várhatók személycserék, ha folytatódik az eddigi rossz hitelezési gyakorlat. A bankok vezetőinek munkáját kizárólag szakmai alapon kell megítélni — hangsúlyozta. Még egyszer ugyanis biztosan nem lehet megengedni, hogy 100 milliár­­dokat adjanak oda konszolidáció címén rossz helyzetben lévő bankoknak. A gazdaság általános állapo­táról a miniszterjelölt elmondta, bár nincs teljes csőd, azonban már idén kemény intézkedése­ket kell meghozni annak érde­kében, hogy jövőre az ország ne kerüljön súlyos válsághely­zetbe. Ennek érdekében az ál­lamháztartási kiadások felül­vizsgálatát azonnal meg kell kezdeni, ahol lehet, visszafog­ni. A fel nem használt költség­­vetési tartalékot be kell fa­gyasztani. Az állami támogatá­sok azon részét, amelyek nem teljesítményekhez igazodnak, hanem alapokat finanszíroznak, zárolni lehetne. Az államigaz­gatás korszerűsítése is hozhat valamit a konyhára, ha nem is sokat. A szükséges intézkedé­sekhez tartozik az is, hogy felül kell vizsgálni, milyen pangó pénzek vannak kint a különbö­ző minisztériumoknál és intéz­ményeknél. Az óriási adóhátra­lékok behajtására kell koncent­rálni a második félévben. A fel­számolás, csődeljárás alá vont cégek tartozását is meg kell próbálni behajtani. Elkerülhe­tetlen a vezetékes energia árának emelése. A fiskális és monetáris politikát össze kell hangolni, megvizsgálva, hogy a követő árfolyam-politika he­lyett hogyan lehet áttérni pre­ventív árfolyam-politikára, nem megengedve egy tartós reálleér­tékelő árfolyam-politikát. Meg kell vizsgálni, hogy a jegybanki nyílt piaci műveletek mennyire tudják visszaszorítani a likvidi­tásbőséget. Drasztikusan csök­kenteni kell az MNB szerepét a költségvetés finanszírozásában. Az expóról a miniszterjelölt elmondta: a szándék az, hogy le­hetőleg megrendezzék, de csak akkor, ha ez nem jelent újabb százmilliárdos terhet a költség­­vetésnek. Békesi a költségvetési deficit csökkentése érdekében emelni kívánja a fogyasztási adót és az áfát. A kárpótlási jegyekkel szem­ben rövid időn belül jelentős kí­nálatot kíván teremteni, de a kárpótlás teljes lezárása után — amely legkésőbb 1995 végére tehető — szerinte az összes kár­pótlási jeggyel kapcsolatos jogot meg kell szüntetni, vagyis ha valaki nem használta fel a je­gyét, az el is veszik. • K.M. Interjúnk a 8. oldalon MA Összeférhetetlen-e a polgármesterség a képviselőséggel? 4. oldal Dánosi big mac 5. oldal Ön mit gondol? Sorozatunk haszna első­sorban az lehet, hogy önök összevethetik: véle­ményük mennyire talál­kozik másokéval. 5. oldal Igazság pedig nincs 7. oldal Valutatulajdonosoknak! 11. oldal A labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében: Németország—Belgium 3—2, Spanyolország—Svájc 3—0, Svédország—Szaúd-Arábia 3-1. Írásaink a 20. oldalon AEROCARITAS SALARM 06-22 33-4455] LÉGMENTÉS ♦ INFORMÁCIÓ ♦ TAGBELÉPÉS Koalíciós programegyeztetés Vastagh Pál nem számít koncepcionális vitákra MH-információ Az MSZP és az SZDSZ képviselői a hét első napjai­ban egyeztetnek a kormány­­programról — tájékoztatta lapunkat Vastagh Pál (MSZP) igazságügyi minisz­terjelölt. A program szövegét a két párt koalíciós tárgyaló­­delegációja szerdán véglegesí­ti, ezt követően, július 7-én és 8-án küldik el a kormány­­programot az országgyűlési képviselőknek. Vastagh Pál elmondta, a programviták a koalíciós tárgyalások során két körben már lezajlottak: előbb a szakbizottságokban egyeztettek, majd a politikai delegációk is megtárgyalták a szakmai részprogramokat. A legtöbb vitás kérdést így már sikerült rendezni. Az igazságügyi tárca váro­mányosa a koalíciós tárgyalá­sok során a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság szo­cialista vezetője volt. Minisz­terjelöltként neki ma kell el­mondania véleményét a kor­mányprogram hét végén kézhez kapott első változatáról. Vastagh Pál nem számít koncepcionális vitákra, ugyan­akkor szerinte néhány kérdést még tisztázni kell. A közjogi szakbizottságban például az MSZP és az SZDSZ képviselői egyetértésre jutottak abban, hogy az alkotmányozást 1995 végére kell lezárni, a politikai fődelegációk viszont ezt az időpontot 1995 nyarára változ­tatták. Vastagh Pál azt szeret­né, ha a kormányprogram vég­ső változatában a szakbizottság által megjelölt időpont szere­pelne. A miniszterjelölt azt is javasolni fogja, hogy a közjogi program bővebben foglalkoz­zon a gazdasági jogalkotás kér­déseivel. A politikusnak nincs tudomása arról, hogy az első változatban elkészült program egyéb részterületeinél komoly nézeteltérések volnának, bár kisebb vitákra mindenhol lehet számítani. Magáról a hét végén elké­szült szövegről Vastagh Pál el­mondta, hogy az teljes egészé­ben a koalíciós megállapodás harmadik részére, a szakbizott­ságok egyeztetett anyagaira épül. A miniszterjelölt hangsú­lyozta: a 139 oldalas szöveg ugyanazokkal a témákkal fog­lalkozik, mint a koalíciós szer­ződés említett fejezete, legfel­jebb a témák sorrendjét változ­tatták meg. A kormányprogram egy mindössze háromoldalas általános bevezető résszel kez­dődik. Ez a létrejövő MSZP— SZDSZ kormány általános poli­tikai célkitűzéseit fogalmazza meg igen tömören. A bevezető a magyar bel-, a gazdaság- és a külpolitika legfontosabb teen­dőit jelöli meg a következő négy évre. Mint ismeretes, a leendő kormányprogram alapjait tartal­mazó szöveg 11 fejeztre tago­zódik, közjog, gazdaságpoliti­ka, érdekegyeztetés, mezőgaz­daság, szociálpolitika és egész­ségügy, kül- és biztonságpoliti­ka, honvédelem, önkormányza­tok, társadalom és kultúra, sport és ifjúságpolitika, vala­mint egyházakkal és kisebbsé­gekkel foglalkozó fejezet. • Sz. Sz. A határőrség adatai szerint a hét végén mintegy tízezer hazatérő török vendég­­munkás utazott át Magyarországon. A törökök inváziója a nyugati átkelőhelyeken nem okozott fennakadást, a keleti és déli határon azonban 5-8 óráig tartott az át­­jutás. Cikkünk a 4. oldalon fotó­­sta ferenc Határon belüli megoldást a kisebbségeknek Pozsonyi tudósítónktól Magánemberként a hét vé­gén Szlovákiában járt Max van der Stoel, az EBEÉ ki­sebbségügyi főbiztosa; részt vett egy holland alapítvány szervezte tanácskozáson a szlovák—magyar kapcsola­tokról. Felszólalásában Van der Stoel hangsúlyozta: a kisebbsé­gek helyzete minden országban más és más, ezért mindenütt a helyi körülményeknek megfele­lő módon kell rendezni helyze­tüket. A megoldások keresése azonban csakis az országhatáro­kon belül történhet. A kisebbsé­gek anyaországainak érdeklődé­se nem szabad hogy olyan mé­reteket öltsön, ami már a szom­széd országok szuverenitásába való beavatkozásnak minő­sülhet. A főbiztos kifejezte azt a meggyőződését, hogy Szlovákia és Magyarország között mi­előbb létrejön egy olyan meg­állapodás, amely példaértékű lesz a térség többi állama szá­mára is. Holnap ismertetik a Bosznia-térképet Újvidéki tudósítónktól A nemzetközi összekötő cso­port holnapra ígéri a boszniai területi felosztás térképeinek nyilvánosságra hozatalát. A szembenállók addig is folytat­ják a készülődést a nagy leszá­molásra, támadások és ellentá­madások váltják egymást az ozreni és a doboji fronton, Orasjénál pedig állandósulnak a szerb—horvát összecsapások. Az ENSZ szarajevói szóvivője valószínűnek mondta, hogy a szerb csapatok az Ozren-hegy­­ségben visszafoglalták az elmúlt hetekben elvesztett területeket Még nem tudni, hogy a szem­benállók milyen végleges állás­pontra helyezkednek, amikor a nemzetközi összekötő csoport tagjai a tervek szerint holnap Genfben nyilvánosságra hozzák az öthatalmi béketerv részleteit, a köztársaság felosztására vonatko­zó „rendkívül precíz térképeket” és a feltételeket ezek elfogadása, illetve elvetése esetén. Több elutasító nyilatkozat után Irfan Ljubjankic bosnyák külügy­miniszter Ankarából visszatérő­ben — ahol török—bosnyák— horvát külügyminiszteri értekez­leten vett részt — nem zárta ki a lehetőséget, hogy kormánya még­iscsak igent mond. „Nem mi le­szünk, aki elutasítja a béketervet, bár a nekünk szánt 51 százalék túl kevés” — mondta, hozzátéve hogy minden a területek minősé­gétől függ. Noha Belgrád az országot súj­tó egyre elviselhetetlenebb szank­ciók miatt kész elfogadni az 51:49-hez arányú felosztást, a boszniai szerbek továbbra is ki­tartanak maximális követeléseik mellett. A hatalom ellenőrzése alatt álló itteni médiumok néhány napig elhallgatták Karadzicnak azt a kijelentését, hogy az össze­kötő csoport béketerve „megalá­zó a szerbekre nézve, és ezért Belgrád sem javasolhatja nekik a béketerv elfogadását”. Tegnap az állami rádió már azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbek nem fo­gadhatnak el olyan megoldást, ami „végzetes” számukra. A kommentár szerint ilyen lenne az összekötőknek az a ja­vaslata, hogy az észak-boszniai szerb folyosó „köldökzsinór-vé­konyságúvá”, azaz Brckónál egyetlen felüljáróvá szűküljön, amelyet orosz kéksisakosok el­lenőriznének. Ugyanígy elfogad­hatatlan az egységes „Boszniai Szerb Köztársaság” felszabdalá­­sa, vagyis a kelet-boszniai muzul­mán enklávék kibővítése. A rádió szerint a boszniai szerbek ezt semmiképpen sem fogadhatják el, akkor sem, ha emögött felso­rakozik az Európai Unió és az Egyesült Államok, sőt annak árán sem, hogy még tíz évig tart a há­ború. Karadzic újra megkérdőjelezte a nemzetközi összekötő csoport illetékességét. Ha a terveket nem módosítják, „akkor fel kell mon­dani ennek a nemzetközi maffiá­nak, megvonva tőlük a jogot, hogy a szerb határokat rendezzék, nekünk pedig egyesülnünk kell a (horvátországi) szerb Krajinával, bár legjobb lenne azonnal kihir­detni az összes szerb állam egye­sülését”. Karadzic egyik helyette­se pedig azt kifogásolta, hogy köztársaságuk nem kapott kijára­tot a tengerre. • J. Garai Béla A washingtoni büntetőjavaslatokról a 2. oldalon Tőkepiaci szakértők a kisbefektetői programról A krp nem szűnik meg, csak átalakul MH-információ___________ Az új kormány várhatóan nem szünteti meg a krp-ként elhíresült kedvezményes rész­vényvásárlási programot, a folytatásról azonban még csak annyit tudni: az eddigi progra­mot hamarosan felülvizsgálják, s csak azután készül új terve­zet. A koalícióban részt vevő szakértők leginkább azt kifogá­solják, hogy a krp befektetői gyakorlatilag nem vállaltak kockázatot, s most jobbára a program üzleti alapra helyezé­sét szorgalmazzák. Tőkepiaci szakértők egyetértenek a kisbe­fektetők aktivizálásával, tekint­ve hogy a külföldi tőke bevo­násának ma már komoly gátja a hazai tőkepiac fejletlensége, likviditásának hiánya. Úgy vé­lik, ésszerű nagyságú állami ál­dozatvállalással, kedvezmé­nyekkel elő kell segíteni a ha­zai tőkepiac és pénzügyi kultú­ra fejlődését. Ehhez természe­tesen arra volna szükség, hogy reálisan értékeljük a piacra ke­rülő társaságok részvényeit, amelyeket legfeljebb 10-20 százalékos árengedmény nyúj­tásával lehetne értékesíteni a kisbefektetőknek. Részletek a 9. oldalon Fodor Gábor: tandíj 1995-től MTI-------------------------­A piacgazdaság demokrati­kus szabályai között és szerint működő s azok változásaihoz folyamatosan alkalmazkodó minisztériumra van szükség — nyilatkozta Fodor Gábor, a művelődési tárca miniszterje­­ löltje. A szabaddemokrata minisz­terjelölt szeretné közelebbről megismerni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium mun­káját, mielőtt bármilyen válto­zást javasolna. Még nem tudja, ki lesz a politikai államtitkár, de — mint mondta — ez attól is függ, hogy ki lesz a közigazgatá­si államtitkár. Az oktatás terüle­tén a legsürgősebb feladatnak tartja az új tanév zavartalan in­dulási feltételeinek megteremté­sét. Fodor az eddiginél szoro­sabb kapcsolatrendszert akar ki­építeni a pedagógusokkal. Re­méli, hogy a közoktatási törvény módosításának előkészítése rö­vid időn belül megtörténik, ős­szel pedig a nemzeti alaptanterv­ről is tárgyalnak. Megerősítette, hogy ez év szeptemberétől még nem lesz tandíj a felsőoktatási intézményekben, terveik szerint csak az 1995-ös tanévtől vezetik be, s az egyik fő szempontja az esélyegyenlőség biztosítása lesz. A kultúra területén központi irá­nyítástól független támogatást kívánnak létrehozni. Az alapít­ványok működését, finanszírozá­si módját is felülvizsgálják. A médiumokról szólva el­mondta: végre kell hajtani a legszélesebb konszenzuson ala­puló személyi és strukturális átalakítást. A közszolgálatiság megőrzése mellett viszont a konkurencia lehetőségét is meg kell teremteni. Fodor a műhol­das, magyar nyelvű Duna Tv szerepét fontosnak tartja, de úgy véli, jobban is kötődhetne a közszolgálatisághoz. A szabad­­demokrata miniszterjelölt a jö­vő hét közepén találkozik Mádl Ferenc jelenlegi művelődési mi­niszterrel. A NAP INTERJÚJA Kovács Pállal „A rendszerváltozás, az egészségügyben bekövetkezett változások eredményeként átala­kulóban a tárca szerepe is, bár ebből egyelőre inkább a zűrzavar érzékelhető. Mindmáig tisztázat­lan a minisztérium és a társada­lombiztosítási önkormányzatok viszonya, mivel az önkormány­zati törvény legfontosabb pontjai homályosak és ellentmondáso­sak. A jövőben mindenekelőtt a minisztérium koordináló szerepét szükséges erősíteni. Ez azonban nem korlátozódhat kizárólag az egészségügyi intézményekre” — nyilatkozta lapunknak a népjólé­ti tárca várományosa. Interjúnk az 5. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS

Next