Magyar Hírlap, 1994. július (27. évfolyam, 152-164. szám)
1994-07-04 / 154. szám
Mellékleteink: hétfőn Sportrevü, kedden Heti Patika, szerdán Ingatlanbörze, csütörtökön Autók és Piacok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin POLITIKAI NAPILAP MÁSODIK KIADÁSI ÁRA: 24,50 FORINT 1994. július 4., hétfő Békési: elkerülhetetlenek a kemény intézkedések MH-információ Bár a Pénzügyminisztérium államtitkárairól eddig csak találgatások jelentek meg, Békesi László pénzügyminiszter-jelölt lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: közigazgatási államtitkára Draskovics Tibor lesz, politikai államtitkára még nincs. Jelenleg három makroközgadásszal folytat megbeszéléseket. Békesi azt szeretné, hogy július 11—12-én, amikor meghallgatják a minisztereket, a tárca teljes vezetősége is ott legyen már. A kereskedelmi bankoknál akkor várhatók személycserék, ha folytatódik az eddigi rossz hitelezési gyakorlat. A bankok vezetőinek munkáját kizárólag szakmai alapon kell megítélni — hangsúlyozta. Még egyszer ugyanis biztosan nem lehet megengedni, hogy 100 milliárdokat adjanak oda konszolidáció címén rossz helyzetben lévő bankoknak. A gazdaság általános állapotáról a miniszterjelölt elmondta, bár nincs teljes csőd, azonban már idén kemény intézkedéseket kell meghozni annak érdekében, hogy jövőre az ország ne kerüljön súlyos válsághelyzetbe. Ennek érdekében az államháztartási kiadások felülvizsgálatát azonnal meg kell kezdeni, ahol lehet, visszafogni. A fel nem használt költségvetési tartalékot be kell fagyasztani. Az állami támogatások azon részét, amelyek nem teljesítményekhez igazodnak, hanem alapokat finanszíroznak, zárolni lehetne. Az államigazgatás korszerűsítése is hozhat valamit a konyhára, ha nem is sokat. A szükséges intézkedésekhez tartozik az is, hogy felül kell vizsgálni, milyen pangó pénzek vannak kint a különböző minisztériumoknál és intézményeknél. Az óriási adóhátralékok behajtására kell koncentrálni a második félévben. A felszámolás, csődeljárás alá vont cégek tartozását is meg kell próbálni behajtani. Elkerülhetetlen a vezetékes energia árának emelése. A fiskális és monetáris politikát össze kell hangolni, megvizsgálva, hogy a követő árfolyam-politika helyett hogyan lehet áttérni preventív árfolyam-politikára, nem megengedve egy tartós reálleértékelő árfolyam-politikát. Meg kell vizsgálni, hogy a jegybanki nyílt piaci műveletek mennyire tudják visszaszorítani a likviditásbőséget. Drasztikusan csökkenteni kell az MNB szerepét a költségvetés finanszírozásában. Az expóról a miniszterjelölt elmondta: a szándék az, hogy lehetőleg megrendezzék, de csak akkor, ha ez nem jelent újabb százmilliárdos terhet a költségvetésnek. Békesi a költségvetési deficit csökkentése érdekében emelni kívánja a fogyasztási adót és az áfát. A kárpótlási jegyekkel szemben rövid időn belül jelentős kínálatot kíván teremteni, de a kárpótlás teljes lezárása után — amely legkésőbb 1995 végére tehető — szerinte az összes kárpótlási jeggyel kapcsolatos jogot meg kell szüntetni, vagyis ha valaki nem használta fel a jegyét, az el is veszik. • K.M. Interjúnk a 8. oldalon MA Összeférhetetlen-e a polgármesterség a képviselőséggel? 4. oldal Dánosi big mac 5. oldal Ön mit gondol? Sorozatunk haszna elsősorban az lehet, hogy önök összevethetik: véleményük mennyire találkozik másokéval. 5. oldal Igazság pedig nincs 7. oldal Valutatulajdonosoknak! 11. oldal A labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében: Németország—Belgium 3—2, Spanyolország—Svájc 3—0, Svédország—Szaúd-Arábia 3-1. Írásaink a 20. oldalon AEROCARITAS SALARM 06-22 33-4455] LÉGMENTÉS ♦ INFORMÁCIÓ ♦ TAGBELÉPÉS Koalíciós programegyeztetés Vastagh Pál nem számít koncepcionális vitákra MH-információ Az MSZP és az SZDSZ képviselői a hét első napjaiban egyeztetnek a kormányprogramról — tájékoztatta lapunkat Vastagh Pál (MSZP) igazságügyi miniszterjelölt. A program szövegét a két párt koalíciós tárgyalódelegációja szerdán véglegesíti, ezt követően, július 7-én és 8-án küldik el a kormányprogramot az országgyűlési képviselőknek. Vastagh Pál elmondta, a programviták a koalíciós tárgyalások során két körben már lezajlottak: előbb a szakbizottságokban egyeztettek, majd a politikai delegációk is megtárgyalták a szakmai részprogramokat. A legtöbb vitás kérdést így már sikerült rendezni. Az igazságügyi tárca várományosa a koalíciós tárgyalások során a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság szocialista vezetője volt. Miniszterjelöltként neki ma kell elmondania véleményét a kormányprogram hét végén kézhez kapott első változatáról. Vastagh Pál nem számít koncepcionális vitákra, ugyanakkor szerinte néhány kérdést még tisztázni kell. A közjogi szakbizottságban például az MSZP és az SZDSZ képviselői egyetértésre jutottak abban, hogy az alkotmányozást 1995 végére kell lezárni, a politikai fődelegációk viszont ezt az időpontot 1995 nyarára változtatták. Vastagh Pál azt szeretné, ha a kormányprogram végső változatában a szakbizottság által megjelölt időpont szerepelne. A miniszterjelölt azt is javasolni fogja, hogy a közjogi program bővebben foglalkozzon a gazdasági jogalkotás kérdéseivel. A politikusnak nincs tudomása arról, hogy az első változatban elkészült program egyéb részterületeinél komoly nézeteltérések volnának, bár kisebb vitákra mindenhol lehet számítani. Magáról a hét végén elkészült szövegről Vastagh Pál elmondta, hogy az teljes egészében a koalíciós megállapodás harmadik részére, a szakbizottságok egyeztetett anyagaira épül. A miniszterjelölt hangsúlyozta: a 139 oldalas szöveg ugyanazokkal a témákkal foglalkozik, mint a koalíciós szerződés említett fejezete, legfeljebb a témák sorrendjét változtatták meg. A kormányprogram egy mindössze háromoldalas általános bevezető résszel kezdődik. Ez a létrejövő MSZP— SZDSZ kormány általános politikai célkitűzéseit fogalmazza meg igen tömören. A bevezető a magyar bel-, a gazdaság- és a külpolitika legfontosabb teendőit jelöli meg a következő négy évre. Mint ismeretes, a leendő kormányprogram alapjait tartalmazó szöveg 11 fejeztre tagozódik, közjog, gazdaságpolitika, érdekegyeztetés, mezőgazdaság, szociálpolitika és egészségügy, kül- és biztonságpolitika, honvédelem, önkormányzatok, társadalom és kultúra, sport és ifjúságpolitika, valamint egyházakkal és kisebbségekkel foglalkozó fejezet. • Sz. Sz. A határőrség adatai szerint a hét végén mintegy tízezer hazatérő török vendégmunkás utazott át Magyarországon. A törökök inváziója a nyugati átkelőhelyeken nem okozott fennakadást, a keleti és déli határon azonban 5-8 óráig tartott az átjutás. Cikkünk a 4. oldalon fotósta ferenc Határon belüli megoldást a kisebbségeknek Pozsonyi tudósítónktól Magánemberként a hét végén Szlovákiában járt Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa; részt vett egy holland alapítvány szervezte tanácskozáson a szlovák—magyar kapcsolatokról. Felszólalásában Van der Stoel hangsúlyozta: a kisebbségek helyzete minden országban más és más, ezért mindenütt a helyi körülményeknek megfelelő módon kell rendezni helyzetüket. A megoldások keresése azonban csakis az országhatárokon belül történhet. A kisebbségek anyaországainak érdeklődése nem szabad hogy olyan méreteket öltsön, ami már a szomszéd országok szuverenitásába való beavatkozásnak minősülhet. A főbiztos kifejezte azt a meggyőződését, hogy Szlovákia és Magyarország között mielőbb létrejön egy olyan megállapodás, amely példaértékű lesz a térség többi állama számára is. Holnap ismertetik a Bosznia-térképet Újvidéki tudósítónktól A nemzetközi összekötő csoport holnapra ígéri a boszniai területi felosztás térképeinek nyilvánosságra hozatalát. A szembenállók addig is folytatják a készülődést a nagy leszámolásra, támadások és ellentámadások váltják egymást az ozreni és a doboji fronton, Orasjénál pedig állandósulnak a szerb—horvát összecsapások. Az ENSZ szarajevói szóvivője valószínűnek mondta, hogy a szerb csapatok az Ozren-hegységben visszafoglalták az elmúlt hetekben elvesztett területeket Még nem tudni, hogy a szembenállók milyen végleges álláspontra helyezkednek, amikor a nemzetközi összekötő csoport tagjai a tervek szerint holnap Genfben nyilvánosságra hozzák az öthatalmi béketerv részleteit, a köztársaság felosztására vonatkozó „rendkívül precíz térképeket” és a feltételeket ezek elfogadása, illetve elvetése esetén. Több elutasító nyilatkozat után Irfan Ljubjankic bosnyák külügyminiszter Ankarából visszatérőben — ahol török—bosnyák— horvát külügyminiszteri értekezleten vett részt — nem zárta ki a lehetőséget, hogy kormánya mégiscsak igent mond. „Nem mi leszünk, aki elutasítja a béketervet, bár a nekünk szánt 51 százalék túl kevés” — mondta, hozzátéve hogy minden a területek minőségétől függ. Noha Belgrád az országot sújtó egyre elviselhetetlenebb szankciók miatt kész elfogadni az 51:49-hez arányú felosztást, a boszniai szerbek továbbra is kitartanak maximális követeléseik mellett. A hatalom ellenőrzése alatt álló itteni médiumok néhány napig elhallgatták Karadzicnak azt a kijelentését, hogy az összekötő csoport béketerve „megalázó a szerbekre nézve, és ezért Belgrád sem javasolhatja nekik a béketerv elfogadását”. Tegnap az állami rádió már azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbek nem fogadhatnak el olyan megoldást, ami „végzetes” számukra. A kommentár szerint ilyen lenne az összekötőknek az a javaslata, hogy az észak-boszniai szerb folyosó „köldökzsinór-vékonyságúvá”, azaz Brckónál egyetlen felüljáróvá szűküljön, amelyet orosz kéksisakosok ellenőriznének. Ugyanígy elfogadhatatlan az egységes „Boszniai Szerb Köztársaság” felszabdalása, vagyis a kelet-boszniai muzulmán enklávék kibővítése. A rádió szerint a boszniai szerbek ezt semmiképpen sem fogadhatják el, akkor sem, ha emögött felsorakozik az Európai Unió és az Egyesült Államok, sőt annak árán sem, hogy még tíz évig tart a háború. Karadzic újra megkérdőjelezte a nemzetközi összekötő csoport illetékességét. Ha a terveket nem módosítják, „akkor fel kell mondani ennek a nemzetközi maffiának, megvonva tőlük a jogot, hogy a szerb határokat rendezzék, nekünk pedig egyesülnünk kell a (horvátországi) szerb Krajinával, bár legjobb lenne azonnal kihirdetni az összes szerb állam egyesülését”. Karadzic egyik helyettese pedig azt kifogásolta, hogy köztársaságuk nem kapott kijáratot a tengerre. • J. Garai Béla A washingtoni büntetőjavaslatokról a 2. oldalon Tőkepiaci szakértők a kisbefektetői programról A krp nem szűnik meg, csak átalakul MH-információ___________ Az új kormány várhatóan nem szünteti meg a krp-ként elhíresült kedvezményes részvényvásárlási programot, a folytatásról azonban még csak annyit tudni: az eddigi programot hamarosan felülvizsgálják, s csak azután készül új tervezet. A koalícióban részt vevő szakértők leginkább azt kifogásolják, hogy a krp befektetői gyakorlatilag nem vállaltak kockázatot, s most jobbára a program üzleti alapra helyezését szorgalmazzák. Tőkepiaci szakértők egyetértenek a kisbefektetők aktivizálásával, tekintve hogy a külföldi tőke bevonásának ma már komoly gátja a hazai tőkepiac fejletlensége, likviditásának hiánya. Úgy vélik, ésszerű nagyságú állami áldozatvállalással, kedvezményekkel elő kell segíteni a hazai tőkepiac és pénzügyi kultúra fejlődését. Ehhez természetesen arra volna szükség, hogy reálisan értékeljük a piacra kerülő társaságok részvényeit, amelyeket legfeljebb 10-20 százalékos árengedmény nyújtásával lehetne értékesíteni a kisbefektetőknek. Részletek a 9. oldalon Fodor Gábor: tandíj 1995-től MTI-------------------------A piacgazdaság demokratikus szabályai között és szerint működő s azok változásaihoz folyamatosan alkalmazkodó minisztériumra van szükség — nyilatkozta Fodor Gábor, a művelődési tárca miniszterje löltje. A szabaddemokrata miniszterjelölt szeretné közelebbről megismerni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkáját, mielőtt bármilyen változást javasolna. Még nem tudja, ki lesz a politikai államtitkár, de — mint mondta — ez attól is függ, hogy ki lesz a közigazgatási államtitkár. Az oktatás területén a legsürgősebb feladatnak tartja az új tanév zavartalan indulási feltételeinek megteremtését. Fodor az eddiginél szorosabb kapcsolatrendszert akar kiépíteni a pedagógusokkal. Reméli, hogy a közoktatási törvény módosításának előkészítése rövid időn belül megtörténik, ősszel pedig a nemzeti alaptantervről is tárgyalnak. Megerősítette, hogy ez év szeptemberétől még nem lesz tandíj a felsőoktatási intézményekben, terveik szerint csak az 1995-ös tanévtől vezetik be, s az egyik fő szempontja az esélyegyenlőség biztosítása lesz. A kultúra területén központi irányítástól független támogatást kívánnak létrehozni. Az alapítványok működését, finanszírozási módját is felülvizsgálják. A médiumokról szólva elmondta: végre kell hajtani a legszélesebb konszenzuson alapuló személyi és strukturális átalakítást. A közszolgálatiság megőrzése mellett viszont a konkurencia lehetőségét is meg kell teremteni. Fodor a műholdas, magyar nyelvű Duna Tv szerepét fontosnak tartja, de úgy véli, jobban is kötődhetne a közszolgálatisághoz. A szabaddemokrata miniszterjelölt a jövő hét közepén találkozik Mádl Ferenc jelenlegi művelődési miniszterrel. A NAP INTERJÚJA Kovács Pállal „A rendszerváltozás, az egészségügyben bekövetkezett változások eredményeként átalakulóban a tárca szerepe is, bár ebből egyelőre inkább a zűrzavar érzékelhető. Mindmáig tisztázatlan a minisztérium és a társadalombiztosítási önkormányzatok viszonya, mivel az önkormányzati törvény legfontosabb pontjai homályosak és ellentmondásosak. A jövőben mindenekelőtt a minisztérium koordináló szerepét szükséges erősíteni. Ez azonban nem korlátozódhat kizárólag az egészségügyi intézményekre” — nyilatkozta lapunknak a népjóléti tárca várományosa. Interjúnk az 5. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS