Magyar Hírlap, 1994. július (27. évfolyam, 165-177. szám)
1994-07-30 / 177. szám
1994. július 30., szombat Elhunyt Darvasi István Rövid szenvedés után pénteken hajnalban elhunyt Darvasi István újságíró, publicista, a Magyar Hírlap alapító-főszerkesztője, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának egykori elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának volt vezetője. Augusztus 13-án töltötte volna be 74. életévét. Lapunk saját halottjának tekinti; temetéséről később intézkednek. Valamiféle görög tragédia hősének mondható. Férfi, aki életét tette egy eszmére, s az utóbb tévesnek bizonyult. Ám ezen a ponton eltér sorsa az antik drámák szabályaitól: nem bűnhődik az istenek által, hanem önmagát bünteti tévedésének emelt fejű beismerésével. Rossz ügyet szolgáltam — mondta 70. születésnapján, a rendszerváltás után lapunk őt megkereső vezetőjének, egykori beosztottjának. De mindvégig öntudattal vállalta életét — balfogásaival, a vezeklésre késztető beismeréssel együtt. A debreceni kisiparos fia a háború végén megszökik a munkaszolgálatból, és a lengyel ellenállás részvevőjévé lesz—partizánmúltja az a pozitívum, amire élete végéig joggal volt büszke. (S utolsó tevékenysége is az Antifasiszták és Ellenállók Szövetségéhez köti.) A partizánmúlt aztán az eszme elkötelezettjévé tette: Gorkij szavával, melyet Kosztolányi számára Leninről mondott, nagy bolsevik volt. Különböző vezető pozíciókban dolgozott — beleérne a szolgálat körzeti vezetői tisztét—■, volt publicista, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese, a pártközpont agit-prop osztályának vezetője, volt diplomata is. Bocsássuk előre: mindvégig kettős kötöttségben: egyfelől a diszciplína, másfelől önnön józan mérlegelésének ellentmondásai között vergődve. Mert ami az ő pozíciójában ritka erény: kötelességtudása intelligenciával, műveltséggel és — a saját értékrendje szabta határokon belül — morális igényességgel is párosult. Az egykori pártközpont bízta meg a Magyar Hírlap szervezésével, a '68-ban induló első kádári reformpolitika részeként. Munkáját pártfeladatnak vette, s akként is viselkedett: funkcionáriusi merevséggel, távolságtartó, magázó stílussal érkezett. És mivel ’68 volt a Prágai Tavasz éve is—ahhoz szabott éberséggel. Munkatársunkat, aki a dubceki vonal elkötelezettje volt, nagy ívben távolította el körünkből, később másokat is. Ám — és itt megint intelligenciájára hivatkozom, diplomáciai munkája során szerzett világismeretére (az InterparlamentárisUnió alelnöke volt) — hamar észrevette, hogy egy szerkesztőségi közegben ezzel a stílussal nem sokra megy. Kivált, hogy ez a közösség szívta fel (mert alakulásának évében telt le az ’56-os újságírók szilenciuma) a „másként gondolkodó” publicisták jó részét. Hatott rá tehát a közeg, s hatott rá a változó történelem: egyre több ügyben lehetett észérvekkel meggyőzni. Hitének alapelveiből nem engedett jottányit, de ehhez a hithez egyre több kérdőjel társult. Szuverén egyéniség lévén, addig is voltak összeütközései a központtal. S amikor a ’80-as évek közepén magas helyről nyugdíjba küldték, az már egyértelműen a renitensnek szólt. A legfőbb vezetőség aggály és köszönet nélkül vált meg katonájától; az elbocsátó üzenet indoka—állítólag — az volt, hogy megkérdőjelezte a Los Angeles-i olimpia bojkottjának politikai értelmét, másodjára pedig nyilvános gyűlésen elvtelenül védte meg önnön lapjának kultúrpolitikai irányvonalát. Mindez bizonyára izgatta, de minthogy meggyőződésből tette, nem rendítette meg. És a rendszerváltáskor sem váltott köpönyeget — nem volt gazdasági „menekülőállása" —, csak emelt fővel ismerte el, tehát tévedtem. A tévedő férfitől búcsúzunk tehát ma, aki követett is el légyen bármennyi hibát, elvi meggyőződéséhez soha nem maradt hűtlen, akkor sem, amikor világa kifordult alóla. Hányan mondhatják el ezt magukról? • Lukácsy András Légtérsértés az ünnepség alatt A Kecskeméti Harcászati Repülőezrednél tegnap szállt fel utoljára kiképzőrepülésre a MiG—21-es vadászrepülőgép. A veterán repülőket a közeli napokban áttelepítik a pápai katonai repülőtérre, ahol a még hátralévő üzemidőt kirepülik a pilóták. Az 1962-ben rendszerbe állított típus búcsúztatására rendezett ünnepségen megjelent Keleti György honvédelmi miniszter és Deák János vezérezredes, vezérkari főnök, a honvédség parancsnoka. A látványos bemutatót követően a MiG—21-ből kiszálló Fülöp György alezredes, repülőezred parancsnokhelyettes jelentette, hogy a MÍG—21-es kiképzőrepülés az ezrednél befejeződött. Keleti György köszöntőjében ígéretet tett, hogy a költségvetés keretében mindent megtesznek a légvédelem ellátásának javítására. Urbán János vezérőrnagy, a honvédség repülőszemlélője lapunknak elmondta: a második világháború óta a legnagyobb szériában gyártott vadászrepülőkből több száz szolgált Magyarországon. Az 1980-as évek elején, a fénykorban mintegy 150 harci repülőgépből álló flotta állt készenlétben. A három évtized során több mint ötszáz pilóta vezette ezeket a repülőgépeket. Sajnálatos tény, hogy a kecskeméti kiválóságok közül tizenhárman haltak meg kiképzőrepülés közben. Kérdésünkre a tábornok aláhúzta: a MiG—21-eseknek egyszer sem kellett fegyvereiket éles helyzetben használniuk. Az utolsó légtérsértő elfogása körülbelül egy évtizede volt. A kecskeméti repülőtéren a MÍG—29-es flotta, és az elmúlt hónapokban átképzett pilóták várhatóan nyár végére veszik át a harckészültségi szolgálatot. Addig néhány visszatartott MÍG— 21-es marad szolgálatban. Ennek szükségességét jelezte, hogy az ünnepség idején egy felfegyverzett MÍG—21-esnek kellett légtérsértés miatt levegőbe emelkedni. •G.Z. Ki tanítja majd meg voksolni a polgárokat? Az önkormányzati képviselők, illetve a polgármesterek választásáról szóló törvényeket legkésőbb szeptemberben ki kell hirdetni, ám a kizárólag politikai megfontolások indokolta korrekciók esetenként alapvető szakmai szempontokkal ellenkeznek, illetve bizonyos elképzelések a szabályozás nyelvére lefordíthatatlanok. Az egyfordulós választás például egyes szakértők szerint megkérdőjelezheti az esetleg elenyésző kisebbség által megválasztott polgármester legitimitását. Az országgyűlési választáson alkalmazott ajánlási rendszer — a „kopogtatócédulák” gyűjtése — valóban elfogadhatatlan, mert nem zárható ki a visszaélés lehetősége. Ugyanakkor az önkormányzati törvény biztosította másik két lehetőséggel legfeljebb a polgárok töredéke kíván majd élni, hiszen ajánlását vagy levélben, vagy a polgármesteri hivatalnál személyesen kell megtennie. Más elfogadható javaslat viszont egyelőre nem született, így elképzelhető az ajánlás intézményének megszüntetése, ám ebben az esetben a jelöltek száma vélhetően igen magas lenne. Ezt a lehetőséget egyébként akkor sem zárhatjuk ki, ha a jelenlegi szabályozás marad érvényben, hiszen a választásra jogosultak egy százaléka állíthat jelöltet; ez egy kistelepülésen mindössze néhány embert jelent. Éppen emiatt is meggondolandó az egyfordulós választási rendszer bevezetése, hiszen amennyiben az erőviszonyok kiegyenlítettek, s 10-15 jelölt is indul, elméletileg a szavazatok hét-tíz százaléka elegendő, hogy valaki a polgármesteri székhez jusson, így az egyfordulós rendszer csak a listás szavazásnál tűnik jó megoldásnak. A tervek között szerepel az érvényességi küszöb leszállítása, illetve eltörlése. A két változás nyomán viszont könnyen előfordulhat, hogy a polgármester, illetve a helyi képviselő esetleg csak a választók alig néhány százalékának voksával kerül hivatalba, s így legitimitása alaposan megkérdőjelezhető. Egyébként az érvényességi küszöböt a legtöbb nyugati államban nem ismerik, tehát a törvény ilyen korrekciója nem kifogásolható, ám ez a lépés az egyfordulós választás bevezetésével együtt már megkérdőjelezheti a szavazás hitelét. Az önkormányzati választási rendszert lényegesen bonyolultabbá teszi, hogy a kisebbségekről szóló törvény kisebbségi önkormányzatok létrehozását, illetve kisebbségi képviselők megválasztását teszi lehetővé, valamint — nyilván statisztikai céllal — adatgyűjtést ír elő. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a polgárok a számukra átadott lapon bejelölhetik nemzetiségi hovatartozásukat. Az viszont igen nehezen megválaszolható kérdés, hogy ilyen nyomtatványt ki kapjon; amennyiben mindenkinek átadják, a magukat magyarnak vallók körében zavart kelt, ha a polgárnak kell kérnie, sérti a titkosságot. Arról nem is beszélve, hogy további három nyomtatványról van szó, s ezekre, illetve az adatok összegzésére az önkormányzati választásra elkülönített keret nem biztosít fedezetet. Ugyanakkor vélelmezhető, hogy a kisebbségek alig kívánnak, illetve bizonyos esetekben pedig — megosztottságuk miatt — nem tudnak majd élni ezekkel a lehetőségekkel. Ez annak ellenére is igaz, hogy csupán öt azonos nemzetiséghez tartozó javaslatára van szükség, hogy valaki például kisebbségi képviselői helyre pályázzék. A komolytalanul alacsony küszöb miatt egyébként az sem kizárt, hogy indokolatlanul sokan próbálkoznak mandátumhoz jutni. A fővárosban szélső esetben a választópolgár összesen hét nyomtatványt kaphat, voksát leadhatja a főpolgármesterre és a kerület polgármesterére, önkormányzati képviselőjére, a listás képviselőre, a fővárosi önkormányzatba jelöltekre, a kisebbségi önkormányzatokra, s mindehhez még nemzetiségi hovatartozásáról is nyilatkozhat. A rendszer olyannyira bonyolult, hogy jelentősen megnő az érvénytelen szavazatok száma, ráadásul az urnák előtt sorban állásra kell számítani. De az is kérdéses, hogy ki tanítja meg a polgárokat arra, miként voksoljanak. Egyébként a tízezres lélekszám alatti településeken, ha egyetlen kisebbség sem kíván élni speciális jogaival, elvileg három szavazólap is elegendő: ez a polgármesterjelöltek és az önkormányzati képviselők úgynevezett kislistás nyomtatványa, továbbá a megyei közgyűlés jelöltjeinek névsora. A nagyvárosokban ezek mellett a listás képviselő-jelölteket feltüntető nyomtatványt is el kell készíttetni, vagyis négy szavazólap szükséges. Ami a választás költségeit illeti, a parlament e célra 800 milliót szavazott meg, ami valóban csak egy fordulóra elég, hiszen az országgyűlési választás másfél milliárdba került. Ennyit azonban a kétfordulós önkormányzati választás sem emésztene fel, mert számítástechnikai eszközök beszerzésére már nincs szükség, így egyes becslések szerint 1,2 milliárdból finanszírozható lenne a szakmai és politikai megfontolásokból is szerencsésebbnek tűnő kétfordulós rendszer. • L. K. Előzetes szakértői tárgyalások a kisebbségekkel Előzetes szakértői egyeztetések kezdődtek az önkormányzati választások kapcsán a Kisebbségi Kerekasztal és a kormányzat között, amelyek a jövő héten folytatódnak. A hazai nemzetiségek képviselői szerint azonban szűkre szabott az az idő, amíg a politikai egyezetést is kívánó vitás kérdésekben érdemi döntést kell hozni — tájékoztatta lapunkat Lásztity Péró, a Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnöke tegnap. A tervek szerint ugyanis augusztus 9-én már hatpárti egyeztetésre kell vinni a módosítójavaslatokat, amelyek a kormányzati oldal álláspontja szerint elsősorban az önkormányzati és nem a kisebbségtörvényt érintenék. A kerekasztal úgy véli: a politikai egyeztetés nem kerülhető meg, ugyanakkor erre nem marad idő a jelenlegi ütemezés ismeretében. Lásztity azt is elmondta: megítélése szerint a kisebbségtörvényt csak a nemzetiségekkel kötött konszenzussal lehet módosítani. A kisebbségi önkormányzati választásokat pedig csak akkor lehet eredményesen megtartani, ha ehhez módosítják a kisebbségtörvényt — szögezte le az ügyvezető elnök. B. K. A munkajog leghamarabb jövőre változik „Az idén valószínűleg csak elviekben állapodunk meg a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a munkajog változtatásairól”, mondta kérdésünkre a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Héthy Lajost a két éve érvényes Munka törvénykönyvének lehetséges változásairól kérdeztük. A rövidesen megkötendő gazdasági-szociális megállapodás bizonyára kitér majd a munkajog megváltoztatására, főleg a szakszervezetek javasoltak jelentős változtatásokat erre vonatkozólag. „Kívánatos, hogy főleg a munkahelyeken szülessenek a munkavállalók és a munkáltatók között egyezségek, ennek a gyakorlatnak elterjedése tehermentesítené egyben az országos érdekegyeztetést”, mondja Héthy Lajos az egyik legjelentősebb változásra utalva. Az államtitkár szerint azért indokolt a helyi kollektív szerződések születését ösztönözni, mert a piacgazdaság kialakulásával egyre jellemzőbb, hogy nem a központi intézkedések, hanem a közvetlen felettesek, a munkáltatók döntései okoznak konfliktust. Nyilvánvaló, hogy ott érdemes megoldást találni, ahol a feszültségek kialakulnak, jegyzi meg az államtitkár. Jellemző, hogy a tavalyi sztrájkok (Aeroplex, Malév, Cantoni) már szinte mind kimondottan a munkahelyeken alakultak ki és bonyolódtak le, szemben a rendszerváltás első két évével, amikor a legjellegzetesebb „sztrájkot” a kamionosblokádot még a kormány intézkedése váltotta ki, mondja Héthy. Ma főleg a nagyvállalatoknál vannak kollektív szerződések, a kis és középvállalatok sokszor még egyéni munkaszerződést sem kötnek, vannak, amelyek a törvényt sem tartják be. Ezt elsősorban ellenőrzéssel lehetne megváltoztatni, de elképzelhető, hogy a munkajogi előírások is szigorodnak majd. Közelebbit az államtitkár azért nem ámít el, mert a minisztérium augusztus közepére készül el a gazdasági-szociális megállapodásra vonatkozó konkrét javaslatokkal. A nagy háromoldalú egyezség több kisebb megállapodást tartalmaz majd, mondja Héthy. Legkonkrétabb az idei pótköltségvetésre és a jövő évi költségvetésre vonatkozó megállapodás lesz. Főleg elvi megegyezésre lehet számítani viszont a Munka törvénykönyvének változtatásával kapcsolatban. Az idei őszi egyezség csak nyitánya lesz a munkajog módosításáról való tárgyalásoknak, abban egyezhetnek meg a felek, véli az államtitkár, hogy milyen ütemben tárgyalnak tovább a jogászok. Konkrét egyezség leghamarabb jövőre lesz. •D V.J. BELFÖLD • • Önkormányzati törvény csak hatpárti konszenzussal Az önkormányzati törvény korszerűsítésének folyamata két éve kezdődött, de most a kormányprogram kereteibe illeszkedő változatot kellett az apparátusnak összeállítania, s a törvény-előkésztő bizottság már erről tárgyalt — mondta a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Verebélyi Imre hangsúlyozta: az önkormányzati választással összefüggő korrekciók biztosan megfelelő időben elkészülnek, s így nem lehet akadálya a novemberi választásnak. A törvény-előkészítő bizottság — amelynek munkájában részt vesznek a BM, illetve más tárcák, az önkormányzati érdek-képviseleti szövetségek, a szakmai szervezetek, valamint a tudományos műhelyek és a parlamenti pártok képviselői — már korábban alakult, de a koalíciós tárgyalások idejére beszüntette tevékenységét. A kormányprogram megszületését követően azonban elkészült az önkormányzati törvény, illetve a hozzá kapcsolódó jogszabályok korrekciójának olyan szakmai tervezete, amely már a politikai szándékot is tükrözi. A bizottság tegnap az alkotmánynak a köztársasági megbízotti intézmény megszűnése miatti korrekciójáról, az önkormányzati törvény, illetve a polgármesterek jogállásáról, valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvények módosításáról tárgyalt. Az önkormányzati választással összefüggő törvénycsomag a következő ülésnapon kerül napirendre. Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a megbeszélést korrektnek minősítette. Kiemelte, hogy ezúttal nem kész szövegtervezetet kaptak kézhez, hanem a kormányzat érdemi beleszólási lehetőséget igyekszik biztosítani az érintett szakmai-érdekvédelmi szervezeteknek. Köllner hangsúlyozta: olyan módosítócsomagot szabad csak elfogadni, amely hosszabb távra teremti meg az önkormányzatok működésének kereteit. Az idő sürget, mégis úgy látja, ezúttal esély van rá, hogy ebben a ciklusban már nem kell a jogszabályok ismételt változására számítani. A sajtótájékoztatón elhangzott: a jövő hét elején megkezdődnek a hatpárti politikai egyeztetések is, vagyis a kormány konszenzuson alapuló tervezetet kíván a parlament elé terjeszteni. •L. K. A koalíciósok egyszerűsíteni kívánják az önkormányzati törvényt Nincs szükség az önkormányzati törvény radikális módosítására, a koalíciós pártok az anomáliák kiszűrésével egyszerűsíteni kívánják a jogszabályt. Az alapkérdésekben az SZDSZ és az MSZP már megegyezett, a szükséges jogszabálytervezetek elkészültek, folynak az egyeztetések és viták — mondotta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter azon a pénteki fórumon, melyet a polgármesterek és önkormányzati képviselők számára rendezett a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány, többnyire szocialista szakértők részvételével. A miniszter rövid tájékoztató beszédében elmondta: a koalíciós partnerek egyetértettek abban, hogy idén ősszel — novemberben — legyenek a választások, egy fordulóban s érvényességi korlát nélkül. A kormányzat szeretné, ha a polgármesterek nagyobb önállósággal és felelősséggel láthatnák el teendőiket. Arról, hogy a tisztséget főállásban vagy társadalmi munkában kívánják-e ellátni — az áldatlan vitákat elkerülendő — a háromezer lélekszám alatti településeken a választók, illetve a polgármesterek dönthetnének. Mint Baja Ferenc tudatta, újdonság lesz a jövőben, hogy a megyei közgyűlés tagjait is közvetlenül választják, ez összhangban áll azzal a szocialista törekvéssel, hogy erősítsék a megyei önkormányzatok szerepét. A fővárost illetően a miniszter jelezte: a kerületi önkormányzatokat intézményesen szeretnék bevonni a fővárosi döntések meghozatalába, továbbá az eddiginél határozottabban körvonalaznák a kerületek és a főváros közti hatáskör- és feladatmegosztást. Összegezve az elmondottakat Baja Ferenc reményét fejezte ki, hogy a kormányprogram kellő politikai, a törvénytervezetek pedig kellő jogi garanciát jelentenek, így a koalíciós pártok egyetértésén túl a társadalmi egyetértés is megteremthető, s a helyi önállóság valóra válik. Baráth Etele, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke többek között hangsúlyozta: meg kell teremteni az önkormányzatok napi működéséhez a teljes függetlenséget, mely egyébként is alkotmányadta jog. Szegvári Péter alkotmányjogász elmondta, hogy feltehetően bekerül majd a törvénybe a képviselő-testületek önfeloszlatási joga. Erre az eszközre olyan esetekben lehet szükség, ha teljesen elmérgesedik a viszony a testület és a polgármester között. Az önfeloszlatást követően 75 napon belül kell majd új választásokat kiírni. Lamperth Mónika, az önkormányzati bizottság alelnöke szerint sem szakmai, sem politikai érdek nem szól a megyei jogú városok státusának megszüntetése mellett. Szandtner Iván, az MSZP irodavezetője reményét fejezte ki, hogy a lehető leggyorsabban sor kerül az önkormányzati törvény parlamenti megvitatására, s hogy szeptember 15—25. között elfogadja a jogszabályt a T. Ház. • Cs. I. MAGYAR HÍRLAP. Új elnök a budapesti Fidesz élén Tirts Tamás személyében csütörtök este új elnököt választott a Fidesz budapesti választmánya, miután a tisztség eddigi birtokosa, Sasvári Szilárd lemondott. A testület emellett új alelnököket is választott a már korábban lemondott vezetők helyett, mégpedig Ernyei Lászlót, Kovács Pétert, Kupper Andrást és Weszelovszky Zoltánt. Az új elnökség legfontosabb feladatának a szervezetépítést és az önkormányzati választásokra való felkészülést tartja. Az új elnök jobban kíván kommunikálni a társadalommal és a sajtóval. A kongresszus utáni első választmányi ülésen hozott személyi döntések megerősítik a városházi Fidesz-frakciót is — mondta az új elnök. Az önkormányzati választásokra való felkészülés első lépése, hogy az elkövetkező hetekben megköttetnek a szabad, koalíciós alkuk a kerületekben, majd szeptember első hetében elkészítik a budapesti kampánytervet. Ekkor derül ki az is, hogy ki személyesíti meg főpolgármester-jelöltként a Fideszt. Tirts hozzátette: még nincsen a párton belül abban konszenzus, hogy az ellenzékkel közösen vagy önállóan állítsanak jelöltet. • Sz. S. r MEGJELENT A WHO IS WHO IN THE HUNGARIAN PARLIAMENT a Magyar Hírnap Rt. megjelentette a magyar nyelven nagy sikert aratott Parlamenti ki kicsoda című kiadványát angol nyelven, könyv alakban. A könyvben megtalálható a Parlamentbe bejutott hat párt 386 képviselőjének legfontosabb adata és fotója. Az olvasó megismerkedhet a magyar választási rendszerrel, a törvény-előkészítési menetével, a képviselők jogállásával, valamint a parlamenti bizottságok vezetőinek névsorával. A kiadvány mindazoknak szól, akik érdeklődnek a magyar politika, a gazdaság és a törvényhozás iránt. A könyv ára: 484 Ft + postaköltség Megrendelhető levélben a Magyar Hírlap Rt. címén: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B terjesztési osztály vagy faxon: 210-3750 számon X ---------7 ^— ^ Megváltoztam! A Metalloglobus Színesfém Hulladékkereskedelmi Üzletágán telefonszámai 1994. augusztus 1-jével változnak Sírkert utcai telep 1108 Sírkert u. 2—4. 260-4635* I Színesfém Hulladékkereskedelmi Üzletág fax 260-5205 I Színesfém Hulladékkereskedelmi I Üzletág igazgató 262-3944 I Színesfém Hulladékkereskedelmi I osztályvezető TJ2 2&Z! 260-6008 I Színesfém Hulladék I Piackutatási csoport 265-0872 --------------------------------------------------------------------------------------1| i ! i « : 1 • ; : s ; 1 '§2 j ; : I •* *2 • I § ■ I ES : i « i fl\1' ^ . I c u : "" : I i .. c • • co ^ o : : c ! a 5 S' : : Ä .: I I : — § 2 ; 3 í i !2 la- ; j 1 3 | I i u i£ 05 c : : 3 < í \V §11 j jf í ! « i Í § . I i i a ! s | í : § í I • i S 2 +“ j lg I I 1 : i I : 1 ! I 1 i I <r> : I S->o i • “ i I ° £ <o : i 4S : 1 Sow : i ? 1 pl I |t. I i !§i - I , : ! gI § I L g,!ä II fi S d 1 CJ £ \Li. I T- _