Magyar Hírlap, 1994. július (27. évfolyam, 165-177. szám)

1994-07-30 / 177. szám

1994. július 30., szombat Elhunyt Darvasi István Rövid szenvedés után pénteken hajnalban el­hunyt Darvasi István újságíró, publicista, a Ma­gyar Hírlap alapító-főszerkesztője, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivatalának egykori el­nökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának volt vezető­je. Augusztus 13-án töltötte volna be 74. élet­évét. Lapunk saját halottjának tekinti; temeté­séről később intézkednek. Valamiféle görög tragédia hősének mondható. Férfi, aki életét tette egy eszmére, s az utóbb téves­nek bizonyult. Ám ezen a ponton eltér sorsa az an­tik drámák szabályaitól: nem bűnhődik az istenek által, hanem önmagát bünteti tévedésének emelt fejű beismerésével. Rossz ügyet szolgáltam — mondta 70. születésnapján, a rendszerváltás után lapunk őt megkereső vezetőjének, egykori beosz­tottjának. De mindvégig öntudattal vállalta életét — balfogásaival, a vezeklésre késztető beismerés­sel együtt. A debreceni kisiparos fia a háború végén meg­szökik a munkaszolgálatból, és a lengyel ellenállás részvevőjévé lesz—partizánmúltja az a pozitívum, amire élete végéig joggal volt büszke. (S utolsó te­vékenysége is az Antifasiszták és Ellenállók Szö­vetségéhez köti.) A partizánmúlt aztán az eszme el­kötelezettjévé tette: Gorkij szavával, melyet Kosz­tolányi számára Leninről mondott, nagy bolsevik volt. Különböző vezető pozíciókban dolgozott — beleérne a szolgálat körzeti vezetői tisztét—■, volt publicista, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettese, a pártközpont agit-prop osztályának vezetője, volt diplomata is. Bocsássuk előre: mindvégig kettős kötöttségben: egyfelől a diszciplína, másfelől ön­nön józan mérlegelésének ellentmondásai között vergődve. Mert ami az ő pozíciójában ritka erény: kötelességtudása intelligenciával, műveltséggel és — a saját értékrendje szabta határokon belül — morális igényességgel is párosult. Az egykori pártközpont bízta meg a Magyar Hírlap szervezésével, a '68-ban induló első kádári reformpolitika részeként. Munkáját pártfeladatnak vette, s akként is viselkedett: funkcionáriusi merev­séggel, távolságtartó, magázó stílussal érkezett. És mivel ’68 volt a Prágai Tavasz éve is—ahhoz sza­bott éberséggel. Munkatársunkat, aki a dubceki vonal elkötelezettje volt, nagy ívben távolította el körünkből, később másokat is. Ám — és itt megint intelligenciájára hivatko­zom, diplomáciai munkája során szerzett világis­meretére (az Interparlamentáris­­Unió alelnöke volt) — hamar észrevette, hogy egy szerkesztőségi közegben ezzel a stílussal nem sokra megy. Kivált, hogy ez a közösség szívta fel (mert alakulásának évében telt le az ’56-os újságírók szilenciuma) a „másként gondolkodó” publicisták jó részét. Ha­tott rá tehát a közeg, s hatott rá a változó történe­lem: egyre több ügyben lehetett észérvekkel meggyőzni. Hitének alapelveiből nem engedett jot­tányit, de ehhez a hithez egyre több kérdőjel tár­sult. Szuverén egyéniség lévén, addig is voltak összeütközései a központtal. S amikor a ’80-as évek közepén magas helyről nyugdíjba küldték, az már egyértelműen a renitensnek szólt. A legfőbb vezetőség aggály és köszönet nélkül vált meg kato­nájától; az elbocsátó üzenet indoka—állítólag — az volt, hogy megkérdőjelezte a Los Angeles-i olimpia bojkottjának politikai értelmét, másodjára pedig nyilvános gyűlésen elvtelenül védte meg ön­nön lapjának kultúrpolitikai irányvonalát. Mindez bizonyára izgatta, de minthogy meggyőződésből tette, nem rendítette meg. És a rendszerváltáskor sem váltott köpönyeget — nem volt gazdasági „menekülőállása" —, csak emelt fővel ismerte el, tehát tévedtem. A tévedő férfitől búcsúzunk tehát ma, aki köve­tett is el légyen bármennyi hibát, elvi meggyőződé­séhez soha nem maradt hűtlen, akkor sem, amikor világa kifordult alóla. Hányan mondhatják el ezt magukról? • Lukácsy András Légtérsértés az ünnepség alatt A Kecskeméti Harcászati Repülőezrednél tegnap szállt fel utoljára kiképzőrepülésre a MiG—21-es vadászrepülőgép. A veterán repülőket a közeli napokban áttelepítik a pápai katonai repülőtérre, ahol a még hátralévő üzemidőt kirepülik a pilóták. Az 1962-ben rendszerbe állí­tott típus búcsúztatására rendezett ünnepségen megjelent Keleti György honvédelmi miniszter és Deák János vezérezredes, vezér­kari főnök, a honvédség parancs­noka. A látványos bemutatót kö­vetően a MiG—21-ből kiszálló Fülöp György alezredes, repülő­ezred parancsnokhelyettes jelen­tette, hogy a MÍG—21-es kikép­zőrepülés az ezrednél befejező­dött. Keleti György köszöntőjében ígéretet tett, hogy a költségvetés keretében mindent megtesznek a légvédelem ellátásának javítására. Urbán János vezérőrnagy, a honvédség repülőszemlélője la­­punknak elmondta: a második vi­lágháború óta a legnagyobb szé­riában gyártott vadászrepülőkből több száz szolgált Magyar­­országon. Az 1980-as évek ele­jén, a fénykorban mintegy 150 harci repülőgépből álló flotta állt készenlétben. A három évtized során több mint ötszáz pilóta ve­zette ezeket a repülőgépeket. Saj­nálatos tény, hogy a kecskeméti kiválóságok közül tizenhárman haltak meg kiképzőrepülés köz­ben. Kérdésünkre a tábornok alá­húzta: a MiG—21-eseknek egy­szer sem kellett fegyvereiket éles helyzetben használniuk. Az utol­só légtérsértő elfogása körülbelül egy évtizede volt. A kecskeméti repülőtéren a MÍG—29-es flotta, és az elmúlt hónapokban átképzett pilóták vár­hatóan nyár végére veszik át a harckészültségi szolgálatot. Addig néhány visszatartott MÍG— 21-es marad szolgálatban. Ennek szük­ségességét jelezte, hogy az ünnep­ség idején egy felfegyverzett MÍG—21-esnek kellett légtérsér­tés miatt levegőbe emelkedni. •G.Z. Ki tanítja majd meg voksolni a polgárokat? Az önkormányzati képviselők, illet­ve a polgármesterek választásáról szó­ló törvényeket legkésőbb szeptember­ben ki kell hirdetni, ám a kizárólag politikai megfontolások indokolta kor­rekciók esetenként alapvető szakmai szempontokkal ellenkeznek, illetve bi­zonyos elképzelések a szabályozás nyelvére lefordíthatatlanok. Az egy­fordulós választás például egyes szak­értők szerint megkérdőjelezheti az esetleg elenyésző kisebbség által meg­választott polgármester legitimitását. Az országgyűlési választáson alkal­mazott ajánlási rendszer — a „kopogta­tócédulák” gyűjtése — valóban elfo­gadhatatlan, mert nem zárható ki a visszaélés lehetősége. Ugyanakkor az önkormányzati törvény biztosította má­sik két lehetőséggel legfeljebb a polgá­rok töredéke kíván majd élni, hiszen ajánlását vagy levélben, vagy a polgár­­mesteri hivatalnál személyesen kell megtennie. Más elfogadható javaslat vi­szont egyelőre nem született, így elkép­zelhető az ajánlás intézményének meg­szüntetése, ám ebben az esetben a jelöl­tek száma vélhetően igen magas lenne. Ezt a lehetőséget egyébként akkor sem zárhatjuk ki, ha a jelenlegi szabá­lyozás marad érvényben, hiszen a vá­lasztásra jogosultak egy százaléka állít­hat jelöltet; ez egy kistelepülésen mind­össze néhány embert jelent. Éppen emiatt is meggondolandó az egyfordu­lós választási rendszer bevezetése, hi­szen amennyiben az erőviszonyok ki­egyenlítettek, s 10-15 jelölt is indul, el­méletileg a szavazatok hét-tíz százaléka elegendő, hogy valaki a polgármesteri székhez jusson, így az egyfordulós rendszer csak a listás szavazásnál tűnik jó megoldásnak. A tervek között szerepel az érvényes­ségi küszöb leszállítása, illetve eltörlése. A két változás nyomán viszont könnyen előfordulhat, hogy a polgármester, illet­ve a helyi képviselő esetleg csak a vá­lasztók alig néhány százalékának voksá­­val kerül hivatalba, s így legitimitása alaposan megkérdőjelezhető. Egyébként az érvényességi küszöböt a legtöbb nyu­gati államban nem ismerik, tehát a tör­vény ilyen korrekciója nem kifogásolha­tó, ám ez a lépés az egyfordulós válasz­tás bevezetésével együtt már megkérdő­jelezheti a szavazás hitelét. Az önkormányzati választási rend­szert lényegesen bonyolultabbá teszi, hogy a kisebbségekről szóló törvény ki­sebbségi önkormányzatok létrehozását, illetve kisebbségi képviselők megvá­lasztását teszi lehetővé, valamint — nyilván statisztikai céllal — adatgyűj­tést ír elő. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a polgárok a számukra átadott lapon beje­lölhetik nemzetiségi hovatartozásukat. Az viszont igen nehezen megválaszol­ható kérdés, hogy ilyen nyomtatványt ki kapjon; amennyiben mindenkinek át­adják, a magukat magyarnak vallók kö­rében zavart kelt, ha a polgárnak kell kérnie, sérti a titkosságot. Arról nem is beszélve, hogy további három nyomtat­ványról van szó, s ezekre, illetve az adatok összegzésére az önkormányzati választásra elkülönített keret nem bizto­sít fedezetet. Ugyanakkor vélelmezhető, hogy a ki­sebbségek alig kívánnak, illetve bizo­nyos esetekben pedig — megosztottsá­guk miatt — nem tudnak majd élni ezekkel a lehetőségekkel. Ez annak el­lenére is igaz, hogy csupán öt azonos nemzetiséghez tartozó javaslatára van szükség, hogy valaki például kisebbségi képviselői helyre pályázzék. A komoly­talanul alacsony küszöb miatt egyébként az sem kizárt, hogy indokolatlanul so­kan próbálkoznak mandátumhoz jutni. A fővárosban szélső esetben a vá­lasztópolgár összesen hét nyomtatványt kaphat, voksát leadhatja a főpolgármes­terre és a kerület polgármesterére, ön­­kormányzati képviselőjére, a listás kép­viselőre, a fővárosi önkormányzatba je­löltekre, a kisebbségi önkormányzatok­ra, s mindehhez még nemzetiségi hova­tartozásáról is nyilatkozhat. A rendszer olyannyira bonyolult, hogy jelentősen megnő az érvénytelen szavazatok szá­ma, ráadásul az urnák előtt sorban állás­ra kell számítani. De az is kérdéses, hogy ki tanítja meg a polgárokat arra, miként voksoljanak. Egyébként a tízezres lélekszám alatti településeken, ha egyetlen kisebbség sem kíván élni speciális jogaival, elvi­leg három szavazólap is elegendő: ez a polgármesterjelöltek és az önkormány­zati képviselők úgynevezett kislistás nyomtatványa, továbbá a megyei köz­gyűlés jelöltjeinek névsora. A nagyvá­rosokban ezek mellett a listás képvi­selő-jelölteket feltüntető nyomtatványt is el kell készíttetni, vagyis négy szava­zólap szükséges. Ami a választás költségeit illeti, a parlament e célra 800 milliót szavazott meg, ami valóban csak egy fordulóra elég, hiszen az országgyűlési választás másfél milliárdba került. Ennyit azon­ban a kétfordulós önkormányzati vá­lasztás sem emésztene fel, mert számí­tástechnikai eszközök beszerzésére már nincs szükség, így egyes becslések sze­rint 1,2 milliárdból finanszírozható len­ne a szakmai és politikai megfontolá­sokból is szerencsésebbnek tűnő kétfor­dulós rendszer. • L. K. Előzetes szakértői tárgyalások a kisebbségekkel Előzetes szakértői egyeztetések kezdődtek az önkormányzati vá­lasztások kapcsán a Kisebbségi Kerekasztal és a kormányzat kö­zött, amelyek a jövő héten folyta­tódnak. A hazai nemzetiségek képviselői szerint azonban szűkre szabott az az idő, amíg a politikai egyezetést is kívánó vitás kérdé­sekben érdemi döntést kell hozni — tájékoztatta lapunkat Lásztity Péró, a Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnöke tegnap. A ter­vek szerint ugyanis augusztus 9-én már hatpárti egyeztetésre kell vinni a módosítójavaslatokat, amelyek a kormányzati oldal ál­láspontja szerint elsősorban az ön­­kormányzati és nem a kisebbség­törvényt érintenék. A kerekasztal úgy véli: a politikai egyeztetés nem kerülhető meg, ugyanakkor erre nem marad idő a jelenlegi ütemezés ismeretében. Lásztity azt is elmondta: megítélése szerint a kisebbségtörvényt csak a nem­zetiségekkel kötött konszenzussal lehet módosítani. A kisebbségi önkormányzati választásokat pe­dig csak akkor lehet eredménye­sen megtartani, ha ehhez módosít­ják a kisebbségtörvényt — szö­gezte le az ügyvezető elnök. B. K. A munkajog leghamarabb jövőre változik „Az idén valószínűleg csak el­viekben állapodunk meg a szak­­szervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a munkajog vál­toztatásairól”, mondta kérdé­sünkre a Munkaügyi Miniszté­rium politikai államtitkára. Héthy Lajost a két éve érvényes Munka törvénykönyvének le­hetséges változásairól kérdez­tük. A rövidesen megkötendő gaz­dasági-szociális megállapodás bizonyára kitér majd a munkajog megváltoztatására, főleg a szak­­szervezetek javasoltak jelentős változtatásokat erre vonatkozó­lag. „Kívánatos, hogy főleg a munkahelyeken szülessenek a munkavállalók és a munkáltatók között egyezségek, ennek a gya­korlatnak elterjedése tehermente­sítené egyben az országos érdek­­egyeztetést”, mondja Héthy Lajos az egyik legjelentősebb változás­ra utalva. Az államtitkár szerint azért indokolt a helyi kollektív szerződések születését ösztönöz­ni, mert a piacgazdaság kialaku­lásával egyre jellemzőbb, hogy nem a központi intézkedések, ha­nem a közvetlen felettesek, a munkáltatók döntései okoznak konfliktust. Nyilvánvaló, hogy ott érdemes megoldást találni, ahol a feszültségek kialakulnak, jegyzi meg az államtitkár. Jellemző, hogy a tavalyi sztrájkok (Aerop­­lex, Malév, Cantoni) már szinte mind kimondottan a munkahelye­ken alakultak ki és bonyolódtak le, szemben a rendszerváltás első két évével, amikor a legjellegze­tesebb „sztrájkot” a kamionosblo­­kádot még a kormány intézkedé­se váltotta ki, mondja Héthy. Ma főleg a nagyvállalatoknál vannak kollektív szerződések, a kis és középvállalatok sokszor még egyéni munkaszerződést sem köt­nek, vannak, amelyek a törvényt sem tartják be. Ezt elsősorban el­­len­őrzéssel lehetne megváltoz­tatni, de elképzelhető, hogy a munkajogi előírások is szigorod­nak majd. Közelebbit az államtitkár azért nem ámít el, mert a minisztérium augusztus közepére készül el a gazdasági-szociális megállapo­dásra vonatkozó konkrét javasla­tokkal. A nagy háromoldalú egyezség több kisebb megállapo­dást tartalmaz majd, mondja Héthy. Legkonkrétabb az idei pót­költségvetésre és a jövő évi költ­ségvetésre vonatkozó megállapo­dás lesz. Főleg elvi megegyezésre lehet számítani viszont a Munka törvénykönyvének változtatásával kapcsolatban. Az idei őszi egyez­ség csak nyitánya lesz a munka­jog módosításáról való tárgyalá­soknak, abban egyezhetnek meg a felek, véli az államtitkár, hogy mi­lyen ütemben tárgyalnak tovább a jogászok. Konkrét egyezség leg­hamarabb jövőre lesz. •D­ V.J. BELFÖLD • • Önkormányzati törvény csak hatpárti konszenzussal Az önkormányzati törvény korszerűsítésének folyamata két éve kezdődött, de most a kormányprogram kereteibe il­leszkedő változatot kellett az apparátusnak összeállítania, s a törvény-előkésztő bizottság már erről tárgyalt — mondta a Belügyminisztérium köz­­igazgatási államtitkára tegna­pi sajtótájékoztatóján. Vere­­bélyi Imre hangsúlyozta: az önkormányzati választással összefüggő korrekciók bizto­san megfelelő időben elkészül­nek, s így nem lehet akadálya a novemberi választásnak. A törvény-előkészítő bizott­ság — amelynek munkájában részt vesznek a BM, illetve más tárcák, az önkormányzati ér­dek-képviseleti szövetségek, a szakmai szervezetek, valamint a tudományos műhelyek és a parlamenti pártok képviselői — már korábban alakult, de a koa­líciós tárgyalások idejére be­szüntette tevékenységét. A kor­mányprogram megszületését követően azonban elkészült az önkormányzati törvény, illetve a hozzá kapcsolódó jogszabá­lyok korrekciójának olyan szakmai tervezete, amely már a politikai szándékot is tükrözi. A bizottság tegnap az alkot­mánynak a köztársasági megbí­zotti intézmény megszűnése miatti korrekciójáról, az önkor­mányzati törvény, illetve a pol­gármesterek jogállásáról, vala­mint az önkormányzati képvi­selők tiszteletdíjáról szóló tör­vények módosításáról tárgyalt. Az önkormányzati választással összefüggő törvénycsomag a következő ülésnapon kerül na­pirendre. Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára a meg­beszélést korrektnek minősítet­te. Kiemelte, hogy ezúttal nem kész szövegtervezetet kaptak kézhez, hanem a kormányzat érdemi beleszólási lehetőséget igyekszik biztosítani az érintett szakmai-érdekvédelmi szerve­zeteknek. Köllner hangsúlyoz­ta: olyan módosítócsomagot szabad csak elfogadni, amely hosszabb távra teremti meg az önkormányzatok működésének kereteit. Az idő sürget, mégis úgy látja, ezúttal esély van rá, hogy ebben a ciklusban már nem kell a jogszabályok ismé­telt változására számítani. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a jövő hét elején megkez­dődnek a hatpárti politikai egyez­tetések is, vagyis a kormány kon­szenzuson alapuló tervezetet kí­ván a parlament elé terjeszteni. •L. K. A koalíciósok egyszerűsíteni kívánják az önkormányzati törvényt Nincs szükség az önkor­mányzati törvény radikális módosítására, a koalíciós pár­tok az anomáliák kiszűrésével egyszerűsíteni kívánják a jog­szabályt. Az alapkérdésekben az SZDSZ és az MSZP már megegyezett, a szükséges jog­szabálytervezetek elkészültek, folynak az egyeztetések és vi­ták — mondotta Baja Ferenc környezetvédelmi és terület­­fejlesztési miniszter azon a pénteki fórumon, melyet a polgármesterek és önkor­mányzati képviselők számára rendezett a Villányi úti Konfe­renciaközpont és Szabadegye­tem Alapítvány, többnyire szocialista szakértők részvéte­lével. A miniszter rövid tájékoztató beszédében elmondta: a koalí­ciós partnerek egyetértettek ab­ban, hogy idén ősszel — no­vemberben — legyenek a vá­lasztások, egy fordulóban s ér­vényességi korlát nélkül. A kormányzat szeretné, ha a pol­gármesterek nagyobb önálló­sággal és felelősséggel láthat­nák el teendőiket. Arról, hogy a tisztséget főállásban vagy társa­dalmi munkában kívánják-e el­látni — az áldatlan vitákat elke­rülendő — a háromezer lélek­szám alatti településeken a vá­lasztók, illetve a polgármeste­rek dönthetnének. Mint Baja Ferenc tudatta, újdonság lesz a jövőben, hogy a megyei köz­gyűlés tagjait is közvetlenül vá­lasztják, ez összhangban áll az­zal a szocialista törekvéssel, hogy erősítsék a megyei önkor­mányzatok szerepét. A fővárost illetően a minisz­ter jelezte: a kerületi önkor­mányzatokat intézményesen szeretnék bevonni a fővárosi döntések meghozatalába, to­vábbá az eddiginél határozot­tabban körvonalaznák a kerüle­tek és a főváros közti hatáskör- és feladatmegosztást. Össze­gezve az elmondottakat Baja Ferenc reményét fejezte ki, hogy a kormányprogram kellő politikai, a törvénytervezetek pedig kellő jogi garanciát jelen­tenek, így a koalíciós pártok egyetértésén túl a társadalmi egyetértés is megteremthető, s a helyi önállóság valóra válik. Baráth Etele, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke többek között hangsú­lyozta: meg kell teremteni az önkormányzatok napi működé­séhez a teljes függetlenséget, mely egyébként is alkotmány­adta jog. Szegvári Péter alkotmányjo­gász elmondta, hogy feltehetően bekerül majd a törvénybe a kép­viselő-testületek önfeloszlatási joga. Erre az eszközre olyan esetekben lehet szükség, ha tel­jesen elmérgesedik a viszony a testület és a polgármester kö­zött. Az önfeloszlatást követően 75 napon belül kell majd új vá­lasztásokat kiírni. Lamperth Mónika, az önkor­mányzati bizottság alelnöke szerint sem szakmai, sem politi­kai érdek nem szól a megyei jo­gú városok státusának meg­szüntetése mellett. Szandtner Iván, az MSZP irodavezetője reményét fejezte ki, hogy a lehető leggyorsabban sor kerül az önkormányzati tör­vény parlamenti megvitatására, s hogy szeptember 15—25. kö­zött elfogadja a jogszabályt a T. Ház. • Cs. I. MAGYAR HÍRLAP. Új elnök a budapesti Fidesz élén Tirts Tamás személyében csü­törtök este új elnököt választott a Fidesz budapesti választmánya, miután a tisztség eddigi birtoko­sa, Sasvári Szilárd lemondott. A testület emellett új alelnököket is választott a már korábban lemon­dott vezetők helyett, mégpedig Ernyei Lászlót, Kovács Pétert, Kupper Andrást és Weszelovszky Zoltánt. Az új elnökség legfonto­sabb feladatának a szervezet­építést és az önkormányzati vá­lasztásokra való felkészülést tart­ja. Az új elnök jobban kíván kommunikálni a társadalommal és a sajtóval. A kongresszus utáni első választmányi ülésen hozott személyi döntések megerősítik a városházi Fidesz-frakciót is — mondta az új elnök. Az önkor­mányzati választásokra való fel­készülés első lépése, hogy az el­következő hetekben megköttet­nek a szabad, koalíciós alkuk a kerületekben, majd szeptember első hetében elkészítik a budapes­ti kampánytervet. Ekkor derül ki az is, hogy ki személyesíti meg főpolgármester-jelöltként a Fi­deszt. Tirts hozzátette: még nin­csen a párton belül abban kon­szenzus, hogy az ellenzékkel kö­zösen vagy önállóan állítsanak je­löltet. • Sz. S. r MEGJELENT A WHO IS WHO IN THE HUNGARIAN PARLIAMENT a Magyar Hírnap Rt. megjelentette a magyar nyelven nagy sikert aratott Parlamenti ki kicsoda című kiadványát angol nyelven, könyv alakban. A könyvben megtalálható a Parlamentbe bejutott hat párt 386 képviselőjének legfontosabb adata és fotója. Az olvasó megismerkedhet a magyar választási rendszerrel, a törvény-előkészítési menetével, a képviselők jogállásával, valamint a parlamenti bizottságok vezetőinek névsorával. A kiadvány mindazoknak szól, akik érdeklődnek a magyar politika, a gazdaság és a törvényhozás iránt. A könyv ára: 484 Ft + postaköltség Megrendelhető levélben a Magyar Hírlap Rt. címén: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B terjesztési osztály vagy faxon: 210-3750 számon X ---------7 ^— ^ Megváltoztam!­­ A Metalloglobus Színesfém Hulladékkereskedelmi Üzletágán telefonszámai 1994. augusztus 1-jével változnak Sírkert utcai telep 1108 Sírkert u. 2—4. 260-4635* I Színesfém Hulladékkereskedelmi Üzletág fax 260-5205 I Színesfém Hulladékkereskedelmi I Üzletág igazgató 262-3944 I Színesfém Hulladékkereskedelmi I osztályvezető TJ2­ 2&Z! 260-6008 I Színesfém Hulladék I Piackutatási csoport 265-0872 --------------------------------------------------------------------------------------1| i ! i « : 1­­ • ; : s ; 1 '§2 j ; : I •* *2 • I § ■ I ES : i « i fl\1' ^ . I c u : "" : I i .. c • • co ^ o : : c ! a 5 S' : : Ä .: I I : — § 2 ; 3 í i !2 la- ; j 1 3 | I i u i£ 05 c : : 3 < í \V §11 j jf í ! « i Í § . I i i a ! s | í : § í I • i S 2 +“ j lg I I 1 : i I : 1 ! I 1 i I <r> : I S->o i • “ i I ° £ <o : i 4S : 1 Sow : i ? 1 pl I |t. I i !§i - I , : ! gI § I L g,!ä II fi S d 1 CJ £ \Li. I T- _

Next