Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 178-190. szám)
1994-08-01 / 178. szám
2 CM MAGYAR HÍRLAP Párizsi tudósítónktól A francia humanitárius erők kivonulása miatt újabb káosz veszélye fenyeget Ruandában. Az ország délnyugati részén létrehozott francia biztonsági övezetből is százezrek készülnek a szomszédos Zairébe, mert a járványoktól, illetve az új kigali kormány fegyvereseinek bevonulásától tartanak. A hazatéréstől visszatartó rettegést fokozzák az új hatalom képviselőinek nyilatkozatai, amelyek szerint a menekülteket „átnevelő szemináriumok” várják otthon. A Le Monde erről beszámoló helyszíni tudósítója közli azt is, hogy a polgárháborúban győztes Ruandai Hazafias Front még nem járult hozzá a franciákat felváltani szándékozó afrikai egységek működéséhez. A francia Türkiz akció parancsnoka úgy tudja, hogy erről még folyik az alkudozás a kigali kormány és az ENSZ képviselői között. A világszervezet képtelen felállítani új ruandai békefenntartó hadtestét a francia katonák megbízatásának lejártáig, augusztus 22-éig — ismerte be Genfben az ENSZ humanitárius ügyekkel megbízott főtitkárhelyettese. A Menekültügyi Főbiztosság ugyanakkor a Ruandában uralkodó bizonytalanság és fenyegető feszültség ellenére is hazatérésre ösztönzi az elsősorban a zairei Goma körül összezsúfolódott menekülteket, felszámolandó a hatalmas járványgócokat. Ezért — a kigali kormány elvi egyetértésével — élelmiszerosztó helyeket rendezett be a zairei határ és a ruandai főváros között, és a félúton felállított egészségügyi állomáson próbálja elkülöníteni a fertőzötteket. Goma térségében továbbra is átlagosan 1800 ember hal meg naponta a különféle járványok, valamint a kimerültség, az élelmiszer- és ivóvízhiány miatt. A gomai francia katonák jelentése szerint minden egyebet megelőző feladat lenne a holttestek biztonságos eltemetése, ehhez azonban nincs elegendő szállítóeszköz és munkagép. Vasárnap, négynapos afrikai útja végén, a francia kormányfő is ellátogatott Gomába, együtt a védelmi, a humanitárius és a kooperációs ügyekkel megbízott miniszterével. Edouard Balladur útjának egyik korábbi állomásán, Abidjanban megismételte, hogy a francia csapatok, az ENSZ-től kapott humanitárius megbízásuk végeztével, távoznak Ruandából. Ugyanakkor hozzátette: Párizs semmi olyat nem tesz, ami nehezítheti a ruandai helyzetet vagy nyugtalaníthatja az ország lakosságát. Ezért szükség esetén Zaire Ruandával határos vidékén maradnak francia egységek, és logisztikai támogatást nyújtanak az ENSZ erőinek. • Róka H. Zsuzsa Washingtoni tudósítónktól Megérkezett Zairéba az amerikai védelmi miniszter, William Perry, hogy személyesen ismerje meg a ruandai menekülttáborok helyzetét. Folyik az amerikai segélyszállítás, és négyezer amerikai katona kezdi meg a menekültek megsegítését. Első feladataik egyike valószínűleg a kolera áldozatainak sürgős eltemetése lesz. A Clinton-kormány eddig nem sokat tett a ruandai válság megoldásáért, de az akciót — csakúgy, mint a haiti kérdés rendezését — mind határozottabban támogatják a Kongresszus színes bőrű tagjai. • R. Zs. Edouard Balladur és William Perry Zairébe látogatott Újabb menekülthullám indulhat el Ruandából Botokkal verekednek az élelemért hutu menekültek a Vöröskereszt egyik segélyosztó helyén, a zairei Goma közelében fotó: mh külföldi képszerkesztőség lap Szigorítják a szankciókat ? Milosevic a béketerv elfogadására szólított fel • Folytatás az 1. oldalról A béke igazságosabb, mint a háború, ezért el kell fogadni a kompromisszumot — hangoztatta Milosevic. Noha a terv sok tekintetben hátrányos a szerbekre nézve, alaptalan az az állítás, hogy egészében véve szerbellenes. „Jugoszlávia és a szerb nemzet támogatásával, a boszniai szerbek hősi harcával elértük a célt... A Boszniai Szerb Köztársaság megkapta a volt Bosznia-Hercegovina területének a felét, emellett a nemzetközi közösség szavatolja függetlenségét és a Jugoszlávia elleni szankciók feloldását...” — áll Milosevic nyilatkozatában, amely leszögezi: a határok tárgyalások útján megváltoztathatók. Ezért senkinek sincs erkölcsi joga, hogy a dokumentum elutasításával Jugoszlávia lakosságát és az egész szerb nemzetet további lemondásokra kárhoztassa. A legkevesebb, amit Belgrád elvár a palei vezetőktől, hogy fogadják el a béketervet. Noha Milosevic nem hagy kétséget afelől, hogy Karadzicékat fogja felelősnek tartani, ha kitartanak elutasító magatartásuk mellett, és ezzel újabb szankciókat zúdítanak Szerbiára, szemmel láthatóan tartózkodott a komolyabb bírálattól, és nem fenyegetőzött például a Pasának nyújtott támogatás megvonásával. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a szerb ellenzék jelentős része, Seselj vajdával az élén, a terv elutasítását sürgeti, és árulónak minősíti mindazokat, akik készek magukévá tenni a „nyugati diktátumot”. Az öt nyugati nagyhatalom szakértői által kidolgozott terv értelmében a boszniai lakosság mintegy 30 százalékát alkotó szerbek megszerzik a terület 48 százalékát, míg a bosnyák— horvát föderációnak 49 százalék jut, a Szarajevó térsége alkotta 3 százalék pedig két évre ENSZ-felügyelet alá kerül. A szerbek a 27 hónapja tartó háborúban a terület 70 százalékát foglalták el, s most ennek csaknem egyharmadát vissza kellene adniuk. Szombaton a genfi külügyminiszteri értekezleten még egy utolsó haladékot adtak Palának, hogy a Biztonsági Tanács üléséig beleegyezését adja. Ellenkező esetben megszigorítják a Szerbia elleni gazdasági zárlatot, kibővítik a boszniai védett övezeteket, és szigorítják NATO-védelmüket, végső eszközként pedig feloldják a bosnyák kormányt sújtó fegyverembargót. Paléból egyelőre nem érkezett válasz a belgrádi figyelmeztetésekre, csupán a genfi határozatot kommentálták a szokásos sértődött hangnemben. Karadzic szóvivője bejelentette: „komolyan foglalkoznak” azzal a lehetőséggel, hogy megszakítanak minden kapcsolatot a nagyhatalmakkal, különösen azokkal, amelyek a leghangosabban követelték a szerbek elleni büntető intézkedéseket. Emlékeztetett arra, hogy ha a külföld újabb ultimátum elé állítja őket, akkor népszavazást írnak ki a béketerv elfogadásáról. Ennek kimenetele azonban már most megjósolható, hiszen a szerbek ellenőrizte vidékeket jócskán megtiszították a más nemzetiségűektől. Szarajevóban elégedetlenek a genfi értekezlet határozatával. Izetbegovic elnök szerint a vártnál gyengébb eredmény született, s a nagyhatalmak ezúttal sem léptek fel eléggé határozottan a szerbek ellen. A szarajevói rádió eközben arról számolt be, hogy a szerbek továbbra is lezárva tartják a fővárosba vezető összes kék utat, és megnyitásuk fejében követelik, hogy a bosnyákok bocsássanak szabadon ötszáz szerb hadifoglyot. Az Unprofor mára tárgyalásra hívta a szembenállók képviselőit, hogy megállapodjanak a főváros zárlatának feloldásáról. Szarajevóban az elválasztó vonalak mentén egyre több a fegyveres incidens, az orvlövészek ismét szedik áldozataikat. Harcokat tegnap Észak-Boszniából, a Száva mentéről jelentettek, ahol a szerb parancsnokság szerint a horvát és muzulmán egységek a frontvonal egész hosszában támadtak. A bosnyák rádió beszámolója szerint a szerbek Dobojt ágyúzták. Szerbiában némi megkönnyebbüléssel fogadták az öthatalmi állásfoglalást, külön kiemelve, hogy elmaradt a NATO-légicsapással való fenyegetés. A belgrádi lapok szerint az ötök nyitva hagyták a kaput a béketárgyalások folytatása előtt, és még egy haladékot adtak a boszniai Szerbeknek. Azt, hogy nem említettek kemény megtorlást, az orosz diplomácia eredményének tudják be. Itteni sajtóértesülések szerint főleg washingtoni követelésre helyezték kilátásba a Szerbia elleni gazdasági zárlat szigorítását, konkrétan a titkos pénzügyi csatornák felszámolását és a tranzitforgalom fokozottabb ellenőrzését. Belgrádban azonban abban bíznak, hogy Karadzicék végül is beadják derekukat, és a nemzetközi közösség hálából nemcsak a szankciókat oldja fel, hanem „megfeledkezik” Krajináról, a háborús pusztításról és a háborús bűnösök felelősségre vonásáról is. • J. Garai Béla MTI -------------------------Momcilo Perisic tábornok, jugoszláv vezérkari főnök vasárnap kijelentette: „a jugoszláv hadsereg, az alkotmányban kifejtett szerepével összhangban, támogatja az állami politikát, amely a volt Bosznia-Hercegovina számára és a békés rendezés szempontjából döntő pillanatban a legjobban fejezi ki Jugoszlávia népének érdekét”. A nyilatkozat jelzi: a jugoszláv hadsereg felsorakozott Milosevic mögé. Világhíradó Herzog Varsóba utazik (MH) Roman Herzog (CDU) német köztársasági elnök Lech Walesa lengyel államfő meghívására, ma részt vesz a varsói felkelés 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A Spiegel legfrissebb számának adott interjújában Walesa leszögezte: Herzog meghívása „Európának és a világnak” szóló üzenet, mely a múlt, a konfrontáció lezárását szolgálja. Észt—orosz megállapodás (MTI) Az észtországi Paldiski városában lévő orosz haditengerészeti támaszpont felszámolását és az itt található két nukleáris reaktor leszerelését Oroszországnak 1995. szeptember 30-áig kell befejeznie. Ezt tartalmazza az a megállapodás, amelyet Raul Maik észt külügyminiszter-helyettes és Vaszilij Szvirin, a kétoldalú tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője szombaton írt alá Moszkvában. A paldiski támaszpont felszámolásáról intézkedő szerződés aláírásáról Borisz Jelcin orosz és Lennart Meri észt államfő keddi találkozóján született megegyezés. Új főtitkár az Olasz Néppárt élén (MTI) A középutas irányvonal győzelmeként értékelik római megfigyelők, hogy a 46 éves katolikus filozófust, Rocco Buttiglione egyetemi tanárt választotta új főtitkárává pénteken éjjel befejeződött I. kongresszusán az Olasz Néppárt, a hajdani nagy hatalmú Kereszténydemokrata Párt utódja. Rocco Buttiglionét, a kereszténydemokrata mozgalom alig egy éve feltűnt új csillagát 56,1 százalékos többséggel választották meg a Rómában három napon át zajló pártkongresszus küldöttei. A professzor ellenfele Nicola Mancino egykori belügyminiszter, a párt szenátusi frakcióvezetője, a „baloldal” jelöltje volt. Walesa Moszkváról és a NATO-ról (MTI) Oroszország adja át atomfegyvereit a NATO-nak, s egyúttal lépjen be az észak-atlanti katonai szervezetbe — ezt tanácsolja Lech Walesa lengyel államfő. A Zycie Warszawy című lap vasárnapi számában közölt interjúrészletben az elnök kifejti: „számomra teljesen egyértelmű, hogy Oroszországnak a NATO tagjává kell válnia, ám ehhez bele kell törődnie abba, hogy meglévő atomarzenálja nélkül vesz majd részt a világpolitikában. Moszkva nukleáris potenciálja felett a jövőben a NATO-nak kellene ellenőrzést gyakorolnia”. KÜLFÖLD Haiti: Clinton szabad kezet kapott MTI------------------------- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap megszavazta az Egyesült Államok, Argentína, Kanada és Franciaország által támogatott határozattervezetet, amelyben felhatalmazást ad a Clinton-kormánynak, hogy „minden lehetséges eszközt” igénybe vegyen a katonai rezsim vezetőinek eltávolítására és a demokrácia helyreállítására Haitin. Tizenkét tagállam mondott igent a határozatra, Kína és Brazília tartózkodott. (Ruanda képviselőjének leköszönésével jelenleg a BT-nek csak 14 tagja van.) A határozat értelmében Clinton amerikai elnök választja meg a katonai beavatkozás időpontját, amennyiben Washington az erő alkalmazása mellett dönt a haiti katonai junta eltávolítására. A határozat felhatalmazza a tagállamokat, „hozzanak létre nemzetközi erőt, amely minden lehetséges eszközt felhasználhat, hogy elérje a katonai vezetés távozását”. A nemzetközi erők beavatkozása, a biztonságos feltételek megteremtése után, a határozat értelmében hatezer főnyi ENSZ-békefenntartó erő váltja fel a nemzetközi megszállóalakulatokat a karibi szigetországban. A haiti ENSZ-békefenntartó erők feladata, hogy segítsék a katonaság átképzését, a polgári rendőrség létrehozását, a szabad és tisztességes választások jövő évi megtartásának előkészítését. A békefenntartó erők mandátuma hat hónapra szól, de legkésőbb 1996 februárjáig befejeződik feladatuk. A latin-amerikai országok többsége határozottan ellenzi az erőszak alkalmazását a nyugati féltekén, csupán Argentína és Haiti száműzött kormányának tagjai állnak mellette. MTI -------------------------Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken elítélte a Buenos Aires-i és londoni terrortámadásokat, de közleményében elmulasztotta megemlíteni, hogy a célpontok zsidó és izraeli hivatalok voltak. Az irat egyúttal a hasonló támadások beszüntetésére, a terrorizmus elleni nemzetközi összefogásra szólít fel. Bombabiztos bunkerbe menekült a csecsen elnök? Egy kis puccs nagy forgatókönyve Pénteken Pjatyigorszkban négy fiatal nő meghalt a csecsen bűnözők által szervezett újabb — immár a hetedik — kaukázusi túszszedési akció során. Szergej Filatov orosz államfő apparátusának vezetője Dzsohar Dudajev csecsen elnököt tette felelőssé a történtekért, mert — mint mondta — a Moszkvától de facto elszakadt kis ország vezetője a saját ellenzékével folytatott véres polgárháború miatt most már képtelen a helyzet ellenőrzésére a térségben. Filatov kilátásba helyezte, hogy Moszkva a régió azon erőivel fog tárgyalni, amelyek „az egész csecsen népet” képviselik. A Dudajevvel szemben álló nyolc klán tehát félévnyi szívós moszkvai kilincselés után elérte célját: a Kreml végleg ejtette a lázadó generálist. Az Ideiglenes Tanács néven ez év februárjában egyesült csecsen ellenzék ezért a gesztusért, valamint a moszkvai Központi Bankban visszatartott rubelátutalások következtében egy éve elmaradó nyugdíjak és fizetések folyósításáért és némi modern technika fejében a magát Icskeria Köztársaságnak nevező lepusztult kaukázusi olajsejkséget hajlandó visszaterelni a moszkvai akolba. Dudajev e pillanatban még törvényes elnöke a munkanélküliség, infláció, banditizmus és menekültáradat gyötörte Csecsenföldnek. Ám azt már most tudni lehet, hogy a moszkvai jóváhagyással végrehajtott puccsot követően a 19 tagú Ideiglenes Tanács melyik két vezetője áll az Észak-Kaukázus közepén kulcsfontosságú kis ország élére. Egyikük a jelenleg is Moszkvában előszobázó Umar Avtorhanov, a Tyerek fölötti terület polgármestere, a hatalomátvétel értelmi szerzője. A másik pedig az elmúlt három hónap fegyveres összecsapásaiban kitűnt, fiatal Ruszlan Labazanov, aki vérbosszút esküdött Dudajev ellen, és most Argun városka melletti főhadiszállásán, arany ékszerekkel teleaggatva is a „csecsen Robin Hood” szerepében, látszólag roppant magabiztosan készül Groznij bevételére. A szomszédos Ingusföld elnöke, az Afganisztánt megjárt Ausev tábornok nyilatkozata szerint birodalma 11 körzete közül Dudajev már a múlt héten is csak hetet ellenőrzött. Az orosz felderítés helyettes vezetője, Jevgenyij Szevasztyjanov szintén napok óta a körzetben tartózkodik, miközben Dudajev elnök az ITARTASZSZ jelentése szerint egy helyi olajfeldolgozó bombabiztos bunkerében keresett menedéket. A távoli tájakról komikusnak tűnő játszmának nagy tétje van: az Oroszországi Föderáció de jure határain belül most először zajlik már a „végső harc” kirobbanása előtt is számos polgári áldozattal járó, véres államcsíny. A Kreml idáig fölényesen és alig rejtett elégtétellel figyelte az efféle konfliktusokat az önállóvá vált egykori szovjet tagköztársaságokban. A csecsenföldi puccs azonban magában Oroszországban roppant veszélyes példa lehet a föderáció többi 88 jogalanya számára éppúgy, mint a jelenleg ezer apró csoportra szakadt Jelcin-ellenes moszkvai erőknek. Alekszandr Ruckoj egykori alelnöktől a legnagyobb kommunista párt élén szociáldemokrata létére keményvonalas sztálinistákat vezető Zjuganovon át egészen Zsirinovszkijig és tovább most sokan Groznijra vetik „vigyázó szemüket”. • Gereben Ágnes A csecsen vezetés „a Csecsenföld kormánya és népe ellen folytatott propaganda-hadjárat láncszemének” nevezte szombaton az orosz kormány előző nap közzétett nyilatkozatát. Dzsohar Dudajev csecsenföldi elnök közleményben utasította vissza Moszkva elítélő állásfoglalását a kaukázusi köztársaságban bizonytalanná vált helyzetről és az emberi jogok tömeges megsértéséről. Az orosz kormány péntek esti nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy Csecsenföldön ellenőrizhetetlenné váltak az események, s ez a lehető legsúlyosabb következményekhez, akár nagyobb fegyveres összeütközéshez is vezethet. „Az orosz kormány teljes határozottsággal kinyilvánítja, hogy amennyiben a Csecsenföldön élő orosz állampolgárok ellen továbbra is erőszakot alkalmaznak, akkor az orosz alkotmánnyal és törvényekkel összhangban kénytelen lesz megvédeni Oroszország állampolgárait” — hangoztatta a moszkvai közlemény. A csecsen vezetés szombati értékelése szerint viszont az orosz kormány igyekszik megteremteni az úgynevezett csecsen probléma erőszakkal történő rendezésének előfeltételeit—jelentette az MTI 1994. augusztus 1., hétfő Botrányt okozott az SZNP lapmelléklete Birodalmi sas a pártjelvényben Pozsonyi tudósítónktól „Mi demokratikusan viselkedünk, nálunk a pártvezetés nem cenzúrázik... A Szlovák Nemzeti Párt sajnálja, ami történt, ezentúl a sajtótitkárunk lesz a felelős a melléklet tartalmáért” — így reagált az SZNP elnöke, Ján Slota arra a felháborodásra, amelyet a pártnak a Meciarhoz közel álló napilapban, a hatvanezres példányszámú Republikában megjelenő legutóbbi melléklete váltott ki. A melléklet újra közölt egy, a negyvenes években íródott költeményt, amely a fasiszta szlovák kormány félkatonai alakulatát, a Hlinka-gárdát dicsőítette. Feltűnt a kiadványban az SZNP új szimbóluma is, a sas, amely történészek szerint kísértetiesen hasonlít a Hlinka-gárda, a fasiszta szlovák állampárt és persze a Harmadik Birodalom jelképére. A legtöbb szlovákiai lap kommentárja szerint a történtek felett nem lehet napirendre térni a pártelnök bocsánatkérésének tudomásulvételével. A melléklet tartalma ellen élesen tiltakozott a szlovákiai zsidó hitközségek központjának vezetése is, amely szerint az kimeríti a büntető törvénykönyvnek a fasizmus propagálására vonatkozó cikkelyét. A jeles történész, Katarina Zavacká úgy véli, ebben az esetben alkalmazni kellene a pártok feloszlatására vonatkozó paragrafust is. A törvénysértést elkövető pártokat a legfelső bíróság tilthatja be a köztársasági elnök, a kormány vagy a legfőbb ügyészség javaslatára. •S. E. Rabin Mubarakkal tárgyalt Husszein népszavazást ír ki a békeszerződés aláírása előtt Tel Aviv-i tudósítónktól Izraeli elit alakulatok intenzíven gyakorlatoznak egy Irán elleni kommandóakció előkészítéseként. A terv szerint állítólag izraeli repülőgépek bombázni készülnek egy mashhadi titkos kiképzőtábort, ahol a teheráni vezetés terroristákat készít fel — írják a vasárnapi izraeli lapok, külföldi, főleg német forrásokra hivatkozva. (Izraelben általános gyakorlat, hogy kényes ügyekben a cenzúra megkerülése érdekében külföldi értesüléseket idéznek.) Tegnap, késő délután, a tabai Hiltonban tartott „kiscsúcson”, Jichak Rabin izraeli kormányfő és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a megújult terrort is szóba ejtette, de a megbeszélések nagy részét a Szíriával kötendő békének szentelték. Warren Christopher amerikai külügyminiszter a jövő hétfőtől ismét Jeruzsálem és Damaszkusz között ingázik, de előbb részt vesz egy új izraeli- jordániai határátkelőhely ünnepélyes felavatásán. Mubarak, aki az utóbbi 48 órában villámlátogatást tett Szaúd- Arábiában, és találkozott Fahd királlyal elmondta Rabinnak, hogy mind Szaúd-Arábia, mind Marokkó igényt tart arra, hogy — „legalább annyira, mint Jordániának” — neki is befolyása legyen a jeruzsálemi mohamedán szent helyekre. Husszein király a hét végén újságírók előtt kijelentette, hogy valószínűleg népszavazást ír ki, mielőtt aláírja Izraellel a végleges békeszerződést. Az uralkodó pénteken, útban hazafelé Washingtonból, magánrepülőgépéről telefonált Rabinnak, és javasolta: rövidesen ismét találkozzanak. • Naftali Kraus Londoni tudósítónktól A brit Mi6 és a Moszad nyomozásának eredményeként hamar fény derült az Izrael londoni nagykövetsége ellen a múlt héten elkövetett pokolgépes merénylet tettesének személyazonosságára, bár elfogni még nem sikerült. A jól öltözött nő, aki a hamisított diplomáciai rendszámmal ellátott és Semtex robbanóanyaggal megrakott gépkocsit a helyszínre vezette, egy közismert terrorista, valószínűleg a Hezbollah tagja. Férjét és fiát az izraeli elhárítás ölte meg, és azóta mindenre hajlandó ez a palesztin asszony. • S. M. Orosz biztatás Kijevnek atomfegyverügyben MTI ------------------------------------ együttműködés kiépítését Ukrajna és Oroszország között. Zatulin szerint abban az esetben Ukrajna nukleáris lefegyverzése Oroszország számára nem számítana elsőrendű kérdésnek.Zatulin hangsúlyozta, hogy elvileg ugyan nem pártolja az atomfegyverekről aláírt szerződések felülvizsgálatát, azonban — mint mondta — Oroszország az ukrán gazdasági nehézségekre való tekintettel „megértéssel” viszonyulna a nukleáris rakéták leszerelésének leállításához. Véleménye szerint ebben az esetben az atomfegyverek az ukrán törvényhozás fennhatósága alá kerülhetnének. Konsztantyin Zatulin, az orosz parlament alsóháza, a duma államközösségi kapcsolatokkal és a külföldön élő orosz nemzetiségűek ügyeivel foglalkozó bizottságának elnöke bizonyos feltételek teljesülése esetén elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország nem tiltakozna az ukrajnai nukleáris fegyverek kivonásának leállítása el A Kijevben tartózkodó orosz politikus szombaton a moszkvai Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva kijelentette, hogy ilyen feltételnek tartja a hadászati len. VIDEOTON TELEVÍZIÓKRA! Még a nem működő/ használt fekete-fehér TV átvételi ára is 5000 Ft, de a működő TV-ért típustól és évjárattól függően, akár 20.000 Ft-ot is beszámítunk. KAMATMENTES Budapesten az Ön lakásán cserélünk, DÍJTALAN SZÁLLÍTÁSSAL.