Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 191-203. szám)
1994-08-18 / 193. szám
1994. augusztus 18., csütörtök Király Miklós, az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának tagja lemondott tisztségéről, ezt a miniszterelnöknek is bejelentette már. Mint Rácz Ernő az ÁVÜ tegnapi tájékoztatóján elmondta, Király Miklós lemondásában több szempont is közrejátszott, amelynek egyik pontja azt múlt héten hozott döntése volt. Az igazgatótanács felfüggesztette a nyugat-dunántúli TÜZÉP privatizációjával kapcsolatos múlt héten hozott döntését, amelynek értelmében a készpénzes fizetést kétszer olyan súllyal preferálta volna, mint a kárpótlási jegyet, illetve a hiteles fizetési módot. Mindezt belső elbírálási szempontnak tekintették, és az it szerint a döntés törvényszerű volt. Azért döntöttek mégis a felfüggesztés mellett, mert múlt hét óta többen — MSZOSZ, több képviselő — megkeresték őket, s ellenvéleményüket nyilvánították ki a határozattal kapcsolatban. Az it tegnapi határozatának értelmében megkeresik az Igazságügyminisztériumot, s amíg nem ad szakvéleményt a döntés törvényszerűségét illetően, addig marad a felfüggesztés. A váltó I. törzstőkéjét, 457 millió forintot 1,750 milliárd forintra emelte az ÁVÜ és a társaság portfoliójában kilenc cég kisebbségi részvénycsomagja és egy ingatlan szerepel. A váltó I. jegyeit várhatóan csak jövő év első hónapjaiban vásárolhatják meg a kárpótlási jegy tulajdonosai, mivel az it véleménye szerint a további lépésekkel célszerű az új privatizációs törvényt megvárni. A Szabolcstej 50 százalék plusz egy részvénycsomagját az MRP —MBO szervezet vásárolhatja meg 229 százalékos árfolyamon. (Az it június elején erdménytelennek ítélte a pályázatot, s versengő ajánlattételre szólította fel a tenderfüzetet megvásárlókat. Ketten jelentkeztek, egyikük volt az említett konzorcium.) A Szegedtej pályázata eredménytelenül zárult, mivel az it túl alacsonynak nyilvánította az érdeklődők ajánlatát. Az 50 százalék plusz egy részvénycsomagról a Déltej Kft. és Mezőgazdasági Termelők Konzorciuma névértéken kívánta megvásárolni, míg a 25 százalék plusz egy értékpapírcsomagot az Agrárkamara által szervezett tíz mezőgazdasági vállalat 52 százalékos árfolyamon. Egyelőre még nincs döntésarról, hogy a két részvénycsomagot egyben, illetve külön-külön hirdetik meg a későbbiekben. A borzsai Mezőgazdasági Rt. 90 százalékos részvényhányadára új pályázatot ír ki az ÁVÜ zárt körben, amelyre a mostani jelentkezők közül két konzorciumot hív meg. Limitárként 260 millió forintot határozott meg a 313 milliós tételre, és a pályázóknak e feletti ajánlatukat készpénzben kell kifizetni. A Gemenc Gabona többségi értékpapírcsomagjára új pályázatot kell kiírni, amelytől az it magasabb árfolyamot remél. Az Eger Eastwest 79 százalékára versengő ajánlattételt írnak ki a tenderfüzetet megvásárolt 14 befektető között, mivel a most érkezett két ajánlat között értékelhető különbséget nem találtak. F. B. •• Kevesebb igazgatótanácsi tag az AVÜ-ben A készpénz előnye felfüggesztve Zám folytatja a húskombinát hitelezését Régi-új ember irányítja kedd óta a Gyulai Húskombinátot: Zám András — sokak szerint Zsíros Géza nyomására —, a két évvel ezelőtt eltávolított vezérigazgató, most privatizációs biztosként, vezérigazgatói jogkörrel felruházva került a cég élére. Tóthné Baumann Irén, a korábbi vezérigazgató megromlott egészségi állapotára hivatkozva ajánlotta fel lemondását a tulajdonos Állami Vagyonügynökségnek. Legsürgősebb feladat a pénzügyi helyzet stabilizálása, ezzel párhuzamosan pedig a sikeres privatizációra történő felkészítés — válaszolta kérdésünkre Zám András. Az ÁVÜ — 1993 októbere után immár másodszor — augusztus elején hirdette meg értékesítésre a közel 1 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság 823,2 millió forintos részvénycsomagját, szeptember 14-ei határidővel. A privatizációs biztos bízik benne, hogy több jelentkező is lesz a pályázatra, s a tulajdonosváltással a húskombinát gondjai is megoldódnak. (Korábbi hírek szerint mind az ÁVÜ-ben, mind Gyulán szívesen vennék, ha a Pick lenne a pályázat nyertese.) A cég jelenleg 1,3 milliárd forinttal tartozik a hitelezőknek, ezen felül jelentős adóssága van az alapanyagtermelők felé is. (Az előző menedzsment júniusban 2,2 milliárd forintnyi adóságról számolt be.) A húskombinát legnagyobb hitelezője a Kereskedelmi Bank Rt., amely május 31-én felfüggesztette a cég további finanszírozását azzal, hogy 500 millió forintnyi hitelt nem prolongált. Zám András bízik benne, hogy sikerül megegyezniük a bankkal, s az tovább folytatja a cég hitelezését. Erre annál is inkább szükségük van, mivel az állatállomány egyre fogy, az alapanyag felvásárlásában versenyben kell maradniuk, amihez viszont az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel kell fizetniük a termelőknek. Békés megyében egyelőre van elég sertés, s az is biztató, hogy mind a bel- mind a külpiac adott. Az első öt hónap 260 millió forintos vesztesége után fordult a kocka, s június óta eredményesen termelnek. A korábbi menedzsment a sztrájkhangulat, nyomására június közepén bérmegállapodást írt alá a szakszervezettel. Ebben havi két százalékos béremelést ígért, év végén pedig a cég pénzügyi helyzetétől függően egészítik ki a fizetéseket, úgy hogy a béremelés év elejéig visszamenőlegesen elérje a 1,5 százalékot. Ez a megállapodás természetesen továbbra is érvényes — mondta Zám András, akit a beiktatásakor tartott munkásgyűlések tapasztalatai arról győztek meg, hogy a dolgozók egyetértenek törekvéseivel. K. B. Z. GAZDASÁG MAGYAR HÍRLAP ! Mit jelentenek az adótörvényekben tervezett módosítások? Az állampolgárok biztos többet fizetnek A pénzügyi kormányzat a pótköltségvetés keretében jelentős változásokat tervez az adótörvényekben is. (MH, augusztus 17.) Amennyiben az elkészült javaslatokat elfogadja a parlament, akkor október elsejétől ezek pozitív, de többségében negatív hatását megérezhetik az adózó állampolgárok. Az intézkedések többsége ugyanis az államkassza bevételeit növeli, az állampolgárok jövedelmét viszont csökkenti. A személyi jövedelemadó törvényében idén január elsején vezették be azt a rendelkezést, miszerint az állampapírokra is igénybe vehető adókedvezmény. Ráadásul nemcsak akkor, ha közvetlenül a kibocsátótól veszi a vevő, hanem másodlagos forgalomban szerzett állampapír után is. A kedvezmény mértéke az összjövedelem harminc százalékáig terjedhet, vagyis, ha ennél nagyobb összegű állampapírt vásárol az adózó, akkor is csak ennyit vonhat le adóalapjából. Az szja fogalmazása szerint: „az összjövedelemből levonható a legalább hároméves lejáratú, állam által kibocsátott értékpapír megvásárlására fordított összeg”. A törvényelőkészítők, illetve a törvényhozók nem gondoltak az állampolgárok leleményességére. „Az értékpapír megvásárlására fordított összeg” kifejezés ugyanis megmozgatta néhány ember fantáziáját, s ennek lett az eredménye: az egyik bank nem a kamattal növelt névértéken, hanem annak csaknem kétszereséért adta az állampapírt. Az így keletkezett — költségvetést megrövidítő — hasznon aztán osztozott az állampapírt megvásárló magánszemély és a bank. A pénzügyi tárca szakemberei ezúttal próbálják meg menteni a menthetőt. Javaslatuk lényege, hogy bár aki szeptember 30-áig államkötvényt vásárolt — s az december 31-én még tulajdonában van —, megkapja az adókedvezményt, azonban az összjövedelemből csak a kamattal növelt névérték vonható le. Tehát hiába vette valaki 200 százalékon a papírt, akkor is csak 110-120 százalékon számolhatja el. Alapelv, hogy törvény visszamenőleg kedvezőtlebb helyzetbe nem hozhatja az állampolgárt. Ismerik ezt az elvet a pénzügyi tárca szakemberei is, azonban úgy vélik: egyrészt csak márciusban van az adóbevallás, tehát ha októbertől érvényes a rendelkezés, akkor nincs szó visszamenőlegességről, másrészt a tisztességesen adózó polgárt nem érheti hátrány a joghézagot kihasználók miatt. (Közvetve ugyanis mindenkit hátrányosan érint az államkassza megcsorbítása.) Október elseje után vásárolt állampapírokra egyébként semmilyen kedvezmény nem lesz elszámolható a tervek szerint. Kötelező lesz a 44 százalékos adóelőleg-levonás A szja-t érinti az a módosítási javaslat is, hogy október elsejétől a munkaviszonyon kívül keletkezett jövedelemből 44 százalékos adóelőleget lesz köteles levonni a kifizető. Mindez csak az önálló tevékenységet végzőket érinti. A módosítást a PM-ben azzal indokolják: a munkaviszonyon kívül keletkezett jövedelemből a legtöbb adózó csak a minimális adót vonatja le, s majd csak a következő év márciusában fizeti be a költségvetésnek a többi adót. Ily módon az államkassza jelentős időbeni késéssel jut az adóhoz, s emiatt jelentős összegektől esik el. A rendelkezés bevezetésével párhuzamosan természetesen az adózónak nem kell nyilatkozatot írnia arról, hogy milyen adókulcs szerint vonjon tőle a kifizető adóelőleget. Az áfaemelés a vásárolt termékek közel felét érinti Az általános forgalmi adó törvényében a legjelentősebb változás az lesz, hogy a kedvezményes áfakulcsot 10 százalékról 12 százalékra emelik, legalábbis ha a parlament elfogadja a javaslatot. A kedvezményes adókulcs emelése egyébként a vásárolt termékek és szolgáltatások csaknem felét érinti, emiatt áremelkedésre lehet majd számítani — többek között — az élelmiszerek, a gáz-, hő-, és vízellátás, a háztartási villamosenergia esetében is. (Természetesen, ha az eladók „lenyelik” ezt az adónövekedést, akkor nem lesz áremelés sem...) Jóval nagyobb lehet azonban az áremelés a távközlés-, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások esetén. Ezen szolgáltatásokat ugyanis átteszik a 10 százalékos áfa-kulcsból a normál — 25 százalékos — adókulcsba. Az áfatörvényben tervezett októberi módosítások révén egyébként azt remélik a pénzügyi szakemberek: ebből idén 4- 4,5 milliárd forint bevétele származik az államkasszának. Megszűnik a kamatadó Tavaly december 31-éig a forintbetét kamatai után a magánszemélynek 20 százalék forrásadót kellett fizetni, ugyanakkor a lekötött devizabetétek kamatát nem terhelte adó. Január elseje óta viszont mind a lekötött forint, mind a devizabetét kamatait egységesen 10 százalékos forrásadó terheli. A szocialisták és a szabad demokraták már a választási kampány során azt ígérték: a megtakarítások ösztönzése érdekében eltörlik ezt az adót. A pótköltségvetési javaslatban — ígérüket betartva — azt tervezik: október elsejét követően nem kell a betéti kamatok után forrásadót fizetni. Az első félévben egyébként ezen a jogcímen 13,5 milliárd forint bevétele származott az államkasszának, a második félévben ennek összege jóval kevesebb lesz. Négymilliárd többletbevételre számítanak A fogyasztási adókat átlagosan 15 százalékkal kívánja a pénzügyi kormányzat emelni, amelyen belül differencált lenne az emelés. Emiatt idén közel 4 milliárd forint többletbevételre számítanak. Az égetett szeszes italok fogyasztási adóját így 15 százalékot meghaladóan emelnék. Ezen termékek fogyasztói árában egyébként jelenleg is több mint 70 százalékot az adótartam tesz ki. A dohányáruk esetében a fogyasztási adó emelése 15 százaléknál kevesebb lenne. Ezen termékeknél a fogyasztói árnak ugyancsak 70 százalékát különböző adók teszik ki. Az elképzelések szerint az ólmozott benzin fogyasztási adóját kevésbé emelnék, mint az ólmozatlanét. Ezt a pénzügyi tárca szakemberei azzal magyarázzák: nem indokolt, hogy nagyon nagy különbség legyen a két benzinfajta fogyasztási adója között. Mint a mellékelt ábránk mutatja: a 98-as ólmozott benzin fogyasztási adója jelenleg literenként közel 8 forinttal magasabb, mint az ólmozatlanoké. Amennyiben mindkét benzinfajta fogyasztási adóját azonos mértékben 15 százalékkal emelnék, még tovább nőne a két benzin fogyasztási adójának különbsége. Ezt a PM-ben nem tartják indokoltnak, ez az oka annak, hogy az ólmozatlan benzin fogyasztási adóját nagyobb mértékben kívánják emelni, mint az ólmozottét. Veres Ibolya Q Megbízónk egy bejegyzés alatt álló egyesület, amely a hazai ipar egyik legfejlettebb ágazatát hivatott összefogni. A Dohányipari Szövetséget az az igény hozta létre, hogy a négy tagvállalat tevékenységét a piac kihívásainak megfelelően koordinálják. A FŐTITKÁR feladata a szövetség napi működésének biztosításán túl - két fő irányra koncentrálódik. Egyfelől a tagvállalatoknak nyújt szolgáltatásokat, folyamatosan információval látja el őket annak érdekében, hogy hosszú távú döntéseik a piac igényeivel összhangban születhessenek meg. A feladatok másik nagy csoportja a külvilággal való kapcsolattartás: ebben a sajtó, a rádió és a televízió folyamatos tájékoztatásán kívül fontos szerepe lesz a szakhatóságokkal történő párbeszédnek is. Intelligens, széles körű public relations tapasztalatokkal, illetve törvényhozási és közigazgatási jártassággal rendelkező szakember jelentkezését várjuk, aki az ágazat működését megismerve, biztos fellépésének és nyitottságának köszönhetően, kiválóan képviseli a szövetséget. Médiakapcsolatain keresztül hatékonyan tájékoztatja a külvilágot a szövetség tevékenységéről. Az angol nyelv tárgyalóképes ismerete igen fontos, ugyanakkor előnyös lehet a külföldön szerzett tapasztalat és a német- vagy a francianyelv-tudás. Váltsa valóra szakmai álmait! Sokrétű feladatainak magas szintű ellátásához megbízónk minden segítséget megad, tapasztalatáért és minőségi munkájáért kiemelkedő jövedelemre számíthat. Angol és magyar nyelvű pályázatát a következő címen várjuk: „8301/MH” Dr. Telkes József, 1055 Budapest, Fálk Miksa u. 4. Tel./fax: 153-3007, 132-5897