Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 191-203. szám)

1994-08-18 / 193. szám

1994. augusztus 18., csütörtök Király Miklós, az Állami Va­gyonügynökség Igazgatótaná­csának tagja lemondott tisztsé­géről, ezt a miniszterelnöknek is bejelentette már. Mint Rácz Ernő az ÁVÜ tegnapi tájékoz­tatóján elmondta, Király Mik­lós lemondásában több szem­pont is közrejátszott, amelynek egyik pontja az­­t múlt héten hozott döntése volt. Az igazgatótanács felfüggesz­tette a nyugat-dunántúli TÜZÉP privatizációjával kapcsolatos múlt héten hozott döntését, amelynek értelmében a készpén­zes fizetést kétszer olyan súllyal preferálta volna, mint a kárpótlási jegyet, illetve a hiteles fizetési módot. Mindezt belső elbírálási szempontnak tekintették, és az it szerint a döntés törvényszerű volt. Azért döntöttek mégis a fel­függesztés mellett, mert múlt hét óta többen — MSZOSZ, több képviselő — megkeresték őket, s ellenvéleményüket nyilvánították ki a határozattal kapcsolatban. Az it tegnapi határozatának értelmé­ben megkeresik az Igazságügy­minisztériumot, s amíg nem ad szakvéleményt a döntés törvény­­szerűségét illetően, addig marad a felfüggesztés. A váltó I. törzstőkéjét, 457 millió forintot 1,750 milliárd fo­rintra emelte az ÁVÜ és a társa­ság portfoliójában kilenc cég ki­sebbségi részvénycsomagja és egy ingatlan szerepel. A váltó I. jegyeit várhatóan csak jövő év el­ső hónapjaiban vásárolhatják meg a kárpótlási jegy tulajdonosai, mi­vel az it véleménye szerint a to­vábbi lépésekkel célszerű az új privatizációs törvényt megvárni. A Szabolcstej 50 százalék plusz egy részvénycsomagját az MRP —MBO szervezet vásárolhatja meg 229 százalékos árfolyamon. (Az it június elején erdményte­­lennek ítélte a pályázatot, s ver­sengő ajánlattételre szólította fel a tenderfüzetet megvásárlókat. Ket­ten jelentkeztek, egyikük volt az említett konzorcium.) A Szeged­tej pályázata eredménytelenül zá­rult, mivel az it túl alacsonynak nyilvánította az érdeklődők aján­latát. Az 50 százalék plusz egy részvénycsomagról a Déltej Kft. és Mezőgazdasági Termelők Konzorciuma névértéken kívánta megvásárolni, míg a 25 százalék plusz egy értékpapírcsomagot az Agrárkamara által szervezett tíz mezőgazdasági vállalat 52 száza­lékos árfolyamon. Egyelőre még nincs döntés­­arról, hogy a két részvénycsomagot egyben, illetve külön-külön hirdetik meg a ké­sőbbiekben. A borzsai Mezőgazdasági Rt. 90 százalékos részvényhányadára új pályázatot ír ki az ÁVÜ zárt körben, amelyre a mostani jelent­kezők közül két konzorciumot hív meg. Limitárként 260 millió forintot határozott meg a 313 mil­liós tételre, és a pályázóknak e feletti ajánlatukat készpénzben kell kifizetni. A Gemenc Gabona többségi értékpapírcsomagjára új pályázatot kell kiírni, amelytől az it magasabb árfolyamot remél. Az Eger Eastwest 79 százalékára versengő ajánlattételt írnak ki a tenderfüzetet megvásárolt 14 be­fektető között, mivel a most érke­zett két ajánlat között értékelhető különbséget nem találtak. F. B.­ ­ •• Kevesebb igazgatótanácsi tag az AVÜ-ben A készpénz előnye felfüggesztve Zám folytatja a húskombinát hitelezését Régi-új ember irányítja kedd óta a Gyulai Húskombi­nátot: Zám András — sokak szerint Zsíros Géza nyomásá­ra —, a két évvel ezelőtt eltá­volított vezérigazgató, most privatizációs biztosként, ve­zérigazgatói jogkörrel felru­házva került a cég élére. Tóth­­né Baumann Irén, a korábbi vezérigazgató megromlott egészségi állapotára hivatkoz­va ajánlotta fel lemondását a tulajdonos Állami Vagyon­ügynökségnek. Legsürgősebb feladat a pénz­ügyi helyzet stabilizálása, ezzel párhuzamosan pedig a sikeres privatizációra történő felkészítés — válaszolta kérdésünkre Zám András. Az ÁVÜ — 1993 októ­bere után immár másodszor — augusztus elején hirdette meg értékesítésre a közel 1 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság 823,2 millió forintos részvény­­csomagját, szeptember 14-ei ha­táridővel. A privatizációs biztos bízik benne, hogy több jelentke­ző is lesz a pályázatra, s a tulaj­donosváltással a húskombinát gondjai is megoldódnak. (Ko­rábbi hírek szerint mind az ÁVÜ-ben, mind Gyulán szíve­sen vennék, ha a Pick lenne a pályázat nyertese.) A cég jelen­leg 1,3 milliárd forinttal tartozik a hitelezőknek, ezen felül jelen­tős adóssága van az alapanyag­termelők felé is. (Az előző me­nedzsment júniusban 2,2 mil­liárd forintnyi adóságról számolt be.) A húskombinát legnagyobb hitelezője a Kereskedelmi Bank Rt., amely május 31-én felfüg­gesztette a cég további finanszí­rozását azzal, hogy 500 millió forintnyi hitelt nem prolongált. Zám András bízik benne, hogy sikerül megegyezniük a bank­kal, s az tovább folytatja a cég hitelezését. Erre annál is inkább szükségük van, mivel az állatál­lomány egyre fogy, az alap­anyag felvásárlásában verseny­ben kell maradniuk, amihez vi­szont az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel kell fizetniük a ter­melőknek. Békés megyében egyelőre van elég sertés, s az is biztató, hogy mind a bel- mind a külpiac adott. Az első öt hónap 260 millió forintos vesztesége után fordult a kocka, s június óta eredményesen termelnek. A korábbi menedzsment a sztrájkhangulat, nyomására jú­nius közepén bérmegállapodást írt alá a szakszervezettel. Ebben havi két százalékos béremelést ígért, év végén pedig a cég pénzügyi helyzetétől függően egészítik ki a fizetéseket, úgy hogy a béremelés év elejéig visszamenőlegesen elérje a 1,5 százalékot. Ez a megállapodás természetesen továbbra is érvé­nyes — mondta Zám András, akit a beiktatásakor tartott mun­kásgyűlések tapasztalatai arról győztek meg, hogy a dolgozók egyetértenek törekvéseivel. K. B. Z. GAZDASÁG MAGYAR HÍRLAP ! M­it jelentenek az adótörvényekben tervezett módosítások? Az állampolgárok biztos többet fizetnek A pénzügyi kormányzat a pótköltségvetés keretében jelentős változásokat tervez az adótörvényekben is. (MH, augusztus 17.) Amennyiben az elkészült javaslatokat elfogadja a parlament, akkor október elsejétől ezek pozitív, de többségében negatív hatását megérezhetik az adózó állampolgárok. Az intézkedések többsége ugyanis az államkassza bevételeit növeli, az állampolgárok jövedelmét viszont csökkenti. A személyi jövedelemadó törvényében idén január elsején vezették be azt a rendelkezést, miszerint az állampapírokra is igénybe vehető adókedvez­­mény. Ráadásul nemcsak akkor, ha közvetlenül a kibocsátótól veszi a vevő, hanem másodla­­gos­ forgalomban szerzett állam­papír után is. A kedvezmény mértéke az összjövedelem har­minc százalékáig terjedhet, vagyis, ha ennél nagyobb össze­gű állampapírt vásárol az adó­zó, akkor is csak ennyit vonhat le adóalapjából. Az szja fogal­mazása szerint: „az összjövede­lemből levonható a legalább há­roméves lejáratú, állam által ki­bocsátott értékpapír megvásár­lására fordított összeg”. A tör­vényelőkészítők, illetve a tör­vényhozók nem gondoltak az állampolgárok leleményességé­re. „Az értékpapír megvásárlá­sára fordított összeg” kifejezés ugyanis megmozgatta néhány ember fantáziáját, s ennek lett az eredménye: az egyik bank nem a kamattal növelt névérté­ken, hanem annak csaknem két­szereséért adta az állampapírt. Az így keletkezett — költségve­tést megrövidítő — hasznon az­tán osztozott az állampapírt megvásárló magánszemély és a bank. A pénzügyi tárca szakem­berei ezúttal próbálják meg menteni a menthetőt. Javaslatuk lényege, hogy bár aki szeptem­ber 30-áig államkötvényt vásá­rolt — s az december 31-én még tulajdonában van —, meg­kapja az adókedvezményt, azonban az összjövedelemből csak a kamattal növelt névérték vonható le. Tehát hiába vette valaki 200 százalékon a papírt, akkor is csak 110-120 százalé­kon számolhatja el. Alapelv, hogy törvény visszamenőleg kedvezőtlebb helyzetbe nem hozhatja az állampolgárt. Isme­rik ezt az elvet a pénzügyi tárca szakemberei is, azonban úgy vélik: egyrészt csak márciusban van az adóbevallás, tehát ha ok­tóbertől érvényes a rendelkezés, akkor nincs szó visszamenőle­­gességről, másrészt a tisztessé­gesen adózó polgárt nem érheti hátrány a joghézagot kihaszná­lók miatt. (Közvetve ugyanis mindenkit hátrányosan érint az államkassza megcsorbítása.) Október elseje után vásárolt ál­lampapírokra egyébként semmi­lyen kedvezmény nem lesz el­számolható a tervek szerint. Kötelező lesz a 44 százalékos adóelőleg-levonás A szja-t érinti az a módosítá­si javaslat is, hogy október else­jétől a munkaviszonyon kívül keletkezett jövedelemből 44 százalékos adóelőleget lesz kö­teles levonni a kifizető. Mindez csak az önálló tevékenységet végzőket érinti. A módosítást a PM-ben azzal indokolják: a munkaviszonyon kívül keletke­zett jövedelemből a legtöbb adózó csak a minimális adót vo­natja le, s majd csak a követke­ző év márciusában fizeti be a költségvetésnek a többi adót. Ily módon az államkassza jelen­tős időbeni késéssel jut az adó­hoz, s emiatt jelentős összegek­től esik el. A rendelkezés beve­zetésével párhuzamosan termé­szetesen az adózónak nem kell nyilatkozatot írnia arról, hogy milyen adókulcs szerint vonjon tőle a kifizető adóelőleget. Az áfaemelés a vásárolt termékek közel felét érinti Az általános forgalmi adó törvényében a legjelentősebb változás az lesz, hogy a kedvez­ményes áfakulcsot 10 százalék­ról 12 százalékra emelik, leg­alábbis ha a parlament elfogadja a javaslatot. A kedvezményes adó­kulcs emelése egyébként a vásárolt ter­mékek és szolgáltatások csaknem felét érinti, emiatt áremelkedésre lehet majd számítani — többek között — az élelmiszerek, a gáz-, hő-, és vízellátás, a háztartási vil­lamosenergia esetében is. (Ter­mészetesen, ha az eladók „lenye­lik” ezt az adónövekedést, akkor nem lesz áremelés sem...) Jóval nagyobb lehet azonban az áreme­lés a távközlés-, valamint a keres­kedelmi szálláshely-szolgáltatá­sok esetén. Ezen szolgáltatásokat ugyanis átteszik a 10 százalékos áfa-kulcs­ból a normál — 25 százalékos — adókulcsba. Az áfatörvényben tervezett októberi módosítások ré­vén egyébként azt remélik a pénz­ügyi szakemberek: ebből idén 4- 4,5 milliárd forint bevétele szár­mazik az államkasszának. Megszűnik a kamatadó Tavaly december 31-éig a fo­rintbetét kamatai után a magán­­személynek 20 százalék forrás­adót kellett fizetni, ugyanakkor a lekötött devizabetétek kamatát nem terhelte adó. Január elseje óta viszont mind a lekötött forint, mind a deviza­betét kamatait egy­ségesen 10 százalékos forrásadó terheli. A szocialisták és a szabad demokraták már a választási kam­pány során azt ígérték: a megtaka­rítások ösztönzése érdekében el­törlik ezt az adót. A pótköltségve­tési javaslatban — ígérüket betart­va — azt tervezik: október elsejét követően nem kell a betéti kama­tok után forrásadót fizetni. Az el­ső félévben egyébként ezen a jog­címen 13,5 milliárd forint bevéte­le származott az államkasszának, a második félévben ennek össze­ge jóval kevesebb lesz. Négymilliárd többletbevételre számítanak A fogyasztási adókat átlago­san 15 százalékkal kívánja a pénzügyi kormányzat emelni, amelyen belül differencált lenne az emelés. Emiatt idén közel 4 milliárd forint többletbevételre számítanak. Az égetett szeszes italok fo­gyasztási adóját így 15 százalékot meghaladóan emelnék. Ezen ter­­­mékek fogyasztói árában egyéb­ként jelenleg is több mint 70 szá­zalékot az adótartam tesz ki. A do­hányáruk esetében a fogyasztási adó emelése 15 százaléknál keve­sebb lenne. Ezen termékeknél a fogyasztói árnak ugyancsak 70 százalékát különböző adók teszik ki. Az elképzelések szerint az ól­mozott benzin fogyasztási adóját kevésbé emelnék, mint az ólmo­zatlanét. Ezt a pénzügyi tárca szakemberei azzal magyarázzák: nem indokolt, hogy nagyon nagy különbség legyen a két benzinfajta fogyasztási adója között. Mint a mellékelt ábránk mutatja: a 98-as ólmozott benzin fogyasztási adója jelenleg literenként közel 8 forint­tal magasabb, mint az ólmozatla­noké. Amennyiben mindkét ben­zinfajta fogyasztási adóját azonos mértékben 15 százalékkal emel­nék, még tovább nőne a két ben­zin fogyasztási adójának különb­sége. Ezt a PM-ben nem tartják in­dokoltnak, ez az oka annak, hogy az ólmozatlan benzin fogyasztási adóját nagyobb mértékben kíván­ják emelni, mint az ólmozottét. Veres Ibolya Q Megbízónk egy bejegyzés alatt álló egyesület, amely a hazai ipar egyik legfejlettebb ágazatát hivatott összefogni. A Dohányipari Szövetséget az az igény hozta létre, hogy a négy tagvállalat tevékenységét a piac kihívásainak megfelelően koordinálják. A FŐTITKÁR feladata­­ a szövetség napi működésének biztosításán túl - két fő irányra koncentrálódik. Egyfelől a tagvállalatoknak nyújt szolgáltatásokat, folyamatosan információval látja el őket annak érdekében, hogy hosszú távú döntéseik a piac igényeivel összhangban születhessenek meg. A feladatok másik nagy csoportja a külvilággal való kapcsolattartás: ebben a sajtó, a rádió és a televízió folyamatos tájékoztatásán kívül fontos szerepe lesz a szakhatóságokkal történő párbeszédnek is. Intelligens, széles körű public relations tapasztalatokkal, illetve törvényhozási és közigazgatási jártassággal rendelkező szakember jelentkezését várjuk, aki az ágazat működését megismerve, biztos fellépésének és nyitottságának köszönhetően, kiválóan képviseli a szövetséget. Média­kapcsolatain keresztül hatékonyan tájékoztatja a külvilágot a szövetség tevékenységéről. Az angol nyelv tárgyalóképes ismerete igen fontos, ugyanakkor előnyös lehet a külföldön szerzett tapasztalat és a német- vagy a francianyelv-tudás. Váltsa valóra szakmai álmait! Sokrétű feladatainak magas szintű ellátásához megbízónk minden segítséget megad, tapasztalatáért és minőségi munkájáért kiemelkedő jövedelemre számíthat. Angol és magyar nyelvű pályázatát a következő címen várjuk: „8301/MH” Dr. Telkes József, 1055 Budapest, Fálk Miksa u. 4. Tel./fax: 153-3007, 132-5897

Next