Magyar Hírlap, 1994. szeptember (27. évfolyam, 204-216. szám)

1994-09-01 / 204. szám

Mellékleteink: hétfőn Sportrevü, kedden Heti Patika, szerdán Ingatlanbörze, csütörtökön Autók és Piacok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin 27. évfolyam, 204. szám Játsszon velünk szeptember 3-tól! MÁR CSAK 2 NAP! Pál László, az MVM privatizációja szeptemberben a kormány előtt. 10. oldal 12279 MH 1994. szeptember 1., csütörtök POLITIKAI NAPILAP MÁSODIK KIADÁSI ÁRA: 29 FORINT Berlini tudósítónktól Borisz Jelcin és Helmut Kohl jelenlétében tegnap vet­tek búcsút Berlinben a Német­ország keleti tartományaiból 49 év után kivonuló egykori szovjet hadseregtől. Az orosz elnököt katonai tiszteletadás­sal köszöntötte a Gendarmen­markton a német kancellár, majd közösen hallgatták meg a nyugati hadseregcsoport pa­rancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes jelentését. A tegnapi ceremónia legran­gosabb eseménye a berlin-trep­­towi szovjet hősi emlékműnél megtartott katonai parádé volt. Ragyogó napsütésben mintegy háromezer meghívott vendég fi­gyelte a zenés katonai felvonu­lást, melynek keretében a moszkvai és a bonni politikus koszorút helyezett el a monu­mentális emlékműnél. „A­z orosz katonák barátként, felszabadító­ként búcsúznak. Közel fél év­századdal ezelőtt ostromolták meg a szovjet hadsereg katonái Berlint, összeroppantva a nem­zetiszocialista Hitler-rezsimet. Soha azelőtt nem volt még olyan bűnös, véres, ártó erő, mint a hit­leri" — mondta Jelcin. A nagy honvédő háború veteránjaihoz, az orosz fegyveresekhez, a szö­vetségi kancellárhoz, a Bundes­­wehr-katonákhoz és a vendé­gekhez intézett beszédében Jel­cin kitért Zsukov marsall elévül­hetetlen érdemeire, és megemlé­kezett az elesettek, halálra gyö­törtek, elpusztítottak millióiról is, utalva rá, hogy csaknem 320 ezer orosz katona „német föld­ben talált végső nyughelyet”. Jelcin leszögezte, hogy a szovjet katonák „hőstettei nélkül nem lenne mai Európa, és virágzó Németország sem”. Augusztus 31-ét „a múlt utolsó napjának” nevezte Jelcin, mely közös fára­dozással egy új jövő első napjá­vá válhat, „ahol nincs helye az erőszaknak”. • Folytatása a 2. oldalon, vezércikk a 7. oldalon Kohl: katonai együttműködés a jövőben Ünnepélyesen búcsúztatták Berlinben a kivonuló oroszokat Jelcin orosz elnök és Kohl német kormányfő a berlini második világháborús szovjet emlékműnél az Európában állomásozó orosz csapatok búcsúztatásakor fotó reuter Mégis hatpárti lesz a házszabály-módosítás MH-információ Tegnap a hatpárti házszabály­módosítással kapcsolatos egyez­tetésen a kormánypártok képvi­selői elfogadták Torgyán József (FKGP) két javaslatát. Ezek sze­rint az új házszabályban beveze­tésre kerülő azonnali kérdések­­válaszok órájában elsőként az ellenzék kérdezhetne a kormány tagjaitól, a második részben pe­dig mind a hat párt képviselője. Úgy tűnik, egyetértésre jutottak abban is, hogy a képviselői önál­ló indítványok ne csak bizottsági támogatással kerülhessenek a plénum elé, hanem automatiku­san kerüljenek be a tárgysoro­zatba. Legutolsó információink szerint a kisgazdák mégis támo­gatják az előterjesztést. Az egyeztetés várhatóan éjszakába nyúlik majd. Torgyán József érdeklődé­sünkre elmondta: mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy a házszabály-módosítás hatpárti megállapodásként kerüljön a T. Ház elé, fenntartva természete­sen a kisgazdafrakció kisebb-na­­gyobb kérdésekben eltérő állás­pontját. Kardinális kérdésekben tényleg egyetértés alakult ki, az eltérő álláspontokat pedig mó­dosító indítványokként terjesztik a parlament elé. — Nem vesz­­szük rossz néven, ha ezeket az Országgyűlés elutasítja, ugyan­akkor mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy a új ház­szabály az összes érintett számá­ra elfogadható legyen. — Kér­désünkre, fenntartja-e kifogásait azzal kapcsolatban, hogy Győr­­iványi Sándor kisgazda-képvise­lő aláírásának hiánya befolyá­solhatja-e a megállapodás hat­párti jellegét, Torgyán azt vála­szolta: a politikában nem érde­mes viszszanézni a múltra. • N. E. — Cs. I. További információk a 4. oldalon Kovács bocsánatkérést várna Pozsonytól Prága és Budapest egyeztetve akar közeledni Európához Prágai tudósítás Információcsere céljából a jövőben évente legalább egy­szer cseh—magyar külügymi­niszteri találkozót tartanak — állapodott meg tegnapi, prágai megbeszélésén a két ország külügyi tárcavezetője, Jozef Zieleniec és Kovács László. A magyar miniszter tárgyalásait úgy értékelte, hogy azok jó hangulatúak voltak, s a szim­pátia, a budapesti kormány iránti bizalom légköre jelle­mezte őket. A megbeszéléseket záró saj­tóértekezletén Kovács László bejelentette, hogy Václav Havel cseh államfő november elsején Magyarországra látogat, és a jö­vő év elején, várhatóan szintén Budapesten találkozik egymás­sal a két miniszterelnök, Horn Gyula és Václav Klaus. A Havel elnökkel, Klaus kor­mányfővel, a parlament elnöké­vel és külügyi bizottságának ve­zetőivel, valamint Zieleniec kül­ügyminiszterrel folytatott esz­mecseréit értékelve a magyar diplomácia vezetője hangsú­lyozta: Csehország fontos part­nere Magyarországnak, és köl­csönös cél az együttműködés szorosabbra fűzése. Kovács úgy ítélte meg, hogy összhang uralkodik a regionális, tehát például a visegrádi négye­kéhez hasonló kooperáció kér­désében is. Mindkét oldalon hasznos, sallang- és protokoll­­mentes együttműködést képzel­nek el, amelynek célja az, hogy a térség államai ne versenyezve, hanem egymással egyeztetve, adott esetben együttműködve ér­jék el közös, fő céljukat, az európai szervezetekhez való mi­előbbi teljes körű csatlakozást. Ez persze nem jelent bevárást, de mindenképpen ésszerűbbé te­szi a korábbi időszakban tapasz­talt, széthullás jeleit mutató együttműködési folyamatot — jelentette ki. • Folytatása a 3. oldalon Az IRA lemondott az erőszakról Londoni tudósítónktól Az Írország egyesítéséért küzdő IRA tegnap általános, fel­tétel és határidő nélküli tűzszü­netet jelentett be, és beható tár­gyalásokat javasolt. A rövid kommüniké leszögezi: „ezzel új lehetőségek nyílnak meg.” Az IRA feltehetőleg az egyesítésre utalt, a világ azonban a béke új esélyében reménykedik. John Major brit miniszterelnök bizta­tónak nevezte a bejelentést, Al­bert Reynolds ír kormányfő sze­rint pedig az ír történelem új fe­jezete kezdődik. Tény, hogy a tavaly kiadott Downing Street-i deklarációnak megfelelően tár­gyalások indulhatnak meg az IRA politikai szárnyával, a Sinn Feinnel. Rendkívül fontos, hogy az északír protestáns, félkatonai fegyveres erők se szegjék meg a fegyvernyugvást, és ennek érde­kében Londonnak kell erős nyo­mást kifejtenie. Majomnek pedig biztosítania kell a tartomány protestáns politikusait arról, hogy nem adta el hátuk mögött Észak-Írország szuverenitását. • Sárközi Mátyás Háttéranyag a 2. oldalon Mélyponton a forint Bécsben Bécsi tudósítónktól Újabb mélypontra esett visz­­sza a forint szerdán a bécsi va­lutapiacon. Miután a hét elején a bécsi pénzbeváltók 100 forintért már csak 9,70 schillinget adtak — a múlt hét végi kurzus még 10,00 schilling volt —, ez az át­váltási kurzus szerdán tovább esett 9,50 schillingre. Ugyanak­kor a forintot vásárlóknak már csak 11 schillinget kellett fizet­niük 100 forintért. Még rosszab­bul járt az a forinteladó, aki 1000 forintnál magasabb címle­tű bankókban akarta átváltani magyar pénzét osztrák schil­lingre. A bécsi bankok ilyen tételnél ugyanis már csak 9 schillinget ajánlottak fel 100 forintonként. A magasabb címletű forint bankjegyek is „olcsóbbak” let­tek: magyar pénzt venni óhaj­tóknak már csak 10,50 schillin­get kellett adniuk 100 forint el­lenértékeként. A forint iránti kereslet érez­hetően csökkent. A mostani bé­csi forintkurzus az eddigi leg­rosszabb átváltási mutató. A leg­alacsonyabb átváltási kurzus eddig idén augusztus elején, rö­viddel a magyar pénzleértékelés után volt. Akkor 9,10 schillinget adtak 100 forintért annak, aki 1000 forintnál magasabb címle­tű magyar bankót óhajtott bevál­tani. •P.J. G. Felülbélyegzett kárpótlási jegyek? MH-információ Információink szerint pén­teken tárgyalja a privatizációs szakértői bizottság az 1994— 98 közötti időszakra vonatko­zó privatizációs stratégia munkaanyagát. Minden bi­zonnyal számos részkérdésben sor kerül módosításokra, mi­előtt a kormány elé kerülne a dokumentum, ám fő vonulata szakértők szerint aligha válto­zik, így bizonyosnak látszik, hogy a készpénzes értékesítés abszolút elsőbbséget élvez majd a többi privatizációs technikával szemben. A devi­zabevételek gyarapítására lét­rehozzák az országalapokat, a kárpótlási jegyek felszívására pedig — egyedüli felhasználási lehetőségként — a kárpótlási alapokat. A jelenleg érvényes elképze­lések szerint Állami Privatizá­ciós (ÁP) Rt. (más változatban Állami Vagyoniroda) néven új privatizációs szervezetet hoznak létre. Az Állami Vagyonügy­nökség és az Állami Vagyonke­zelő Rt. összevonásával alakuló szervezet feladata semmiképp sem a vagyonkezelés, hanem a gyors privatizáció végrehajtása lesz. A feladat 1000-nél is több — kisebb-nagyobb hányadban állami tulajdonban lévő — vál­lalat értékesítése — lehetőség szerint hozzáértő és friss tőkét hozni hajlandó befektetőknek. Az eddig ismert tervek szerint az ÁP Rt. vezette szakasz 1997 vé­gével zárulna le. A munka­anyagból úgy tűnik, a múlté lett az az elv, hogy feljavítás után próbálják értékesíteni az állami vagyont, helyette a minél gyor­sabb értékesítésre kerül a hang­súly. A jövőben minden egyéb pri­vatizációs technikával szemben prioritást kap a készpénzfizetés. Ez derül ki az eddig elkészült — még tárcaközi egyeztetésen lévő — privatizációstörvény-terve­­zetből is. A részletfizetés, az E- hitel, a lízing alkalmazására „lé­nyegesen ritkábban, célirányo­sabban csak egy jól körülhatárolt vagyoni körben” kerülhet sor. Várhatóan az a mintegy 600 ezer jegyigénylő, akinek kérel­mét még nem bírálta el a kárpót­lási hivatal, már „felülbélyeg­zett” kárpótlási jegyet kap meg. A felülbélyegzés a jegyet auto­matikusan valamelyik kárpótlási alap részvényévé változtatná, amelyek egyébként szabadon forgalmazhatók lesznek. A tervezet szerint a részvény­­jegyzés időtartama a törvény életbelépését megelőzően kár­pótoltak esetében 90 nap, a töb­biek számára pedig folyamatos. Ezt követően a kárpótoltakkal szemben az állami vagyonnyúj­­tási kötelezettség megszűnik — áll az anyagban. A nagyvállalatok magánosításáról a 10. oldalon MA Kompromisszum a polgármesterekkel Az SZDSZ-frakció elé kerülnek a kerületek ja­vaslatai 6. oldal Kié legyen Budapest? 7. oldal A csecsemő­gyilkosságok főbűnöseire nincs tényállás a Btk.-ban 8. oldal Mától törleszthetők a krp-ben jegyzett részvények 10. oldal Szabadáras lesz a kötelező biztosítás 10. oldal A NAP INTERJÚJA Honti Máriával „Az iskolák nem érzékelhe­tik a kormányváltással kapcso­latos problémákat. Sőt hamaro­san a finanszírozási rendszer fi­nomításából adódó előnyöket érzik. Módosításra ajánljuk a közoktatási törvényt, és az ol­csóbb tanügyigazgatás jegyé­ben szándékozunk megszüntet­ni a tok­okat” — nyilatkozta la­punknak a hivatalát ma elfogla­ló közigazgatási államtitkár asszony. Interjúnk a 4. oldalon FOTÓ: ISZA FERENC Sátorban kezdődik az új tanév Dabas-Sáriban? MH-információ Előfordulhat, hogy az isko­laudvaron felhúzott sátrakban kezdik a tanévet Dabas-Sári­ban az önkormányzati iskola tanulói, mert a szülők megelé­gelték, hogy az órák a folyosó­kon folyjanak. Feléledőben van Dabas-Sá­riban az egyházi és az önkor­mányzati intézmények iskolavi­tája. Nagy Ferenc, az önkor­mányzati iskola igazgatója teg­nap elmondta: júniusban jelez­ték az önkormányzatnak, hogy az új tanévben nem tudják meg­felelően elhelyezni a tanulókat, de előrelépés nem történt. A tanteremhelyzettel Kilin­­csányi Tamás, a felekezeti intéz­mény igazgatója sem elégedett, de náluk összefogtak a szülők, és a hétvégeken építik a tanter­meket. Az önkormányzati isko­lába járó gyermekek szülei a sá­torozást félig-meddig figyelem­­felkeltésnek szánják... Horváth István, a község pol­gármestere szerint a szülők is­mét megpróbálják politikai síkra terelni az iskola ügyét. Tudósításunk a 4. oldalon futamidő: 1.5 év A tőke és 1 kamatfizetés ■ félévente 9 -T^-iiaR.-ii-ymm** RRm y

Next