Magyar Hírlap, 1994. szeptember (27. évfolyam, 204-216. szám)

1994-09-01 / 204. szám

1994. szeptember 1., csütörtökKÜLFÖLD-BELFÖLD Kovács: Magyarország bocsánatkérést várna Pozsonytól Prága és Budapest egyeztetve akar közeledni az európai szervezetekhez • Folytatás az 1. oldalról Kovács László elmondta, hogy a cseh—magyar kapcsola­tokat nem terheli semmilyen tör­ténelmi, vagy jelenkori problé­ma. Hangsúlyozta: külön örül annak, hogy mennyire nem je­lent semmilyen akadályt a két ország kormányai közt meglévő politikai irányvonalbeli különb­ség. Szerinte ez is bizonyítja, hogy a pragmatikus kapcsola­tokra törekvő magyar politikát mindenütt elfogadják a part­nerek. Egy kérdésre válaszolva a mi­niszter közölte: Szlovákiáról ugyan ez alkalommal nem esett szó, de Magyarország elvárna valamilyen bocsánatkérést Po­zsonytól azokért a sérelmekért, amelyeket az ott élő magyar nemzeti kisebbség a második vi­lágháborút követően, a benesi dekrétumok miatt elszenvedett. Kifejtette, hogy a magyar kor­mány, amely nyitott minden szomszédos országgal folytatan­dó párbeszéd iránt, érdeklődés­sel figyeli a választásokhoz kö­zeledő Szlovákia belpolitikai helyzetét, és „készen áll arra, hogy a szabad választásokon megválasztott, új szlovák kor­mánnyal tárgyaljon”. Zieleniec cseh külügyminisz­ter azt emelte ki, hogy betekin­tést nyerhetett a magyar belpoli­tikai viszonyokba, és átfogóan megvitatták a kétoldalú kapcso­latokat. Hangsúlyozta: mielőbb tár­gyalásokat kell kezdeni a gazda­sági együttműködésben még meglévő akadályok elhárítása érdekében. Cseh részről azt is fontosnak tartják, hogy tárgyal­tak a volt Csehszlovákia után maradt szerződések jogutódlásá­nak kérdéséről. • Ny. P. Később tisztázzák a szlovák alternatív oktatás ügyét Pozsonyi tudósítónktól A szlovákiai kormánypár­tok koalíciós tanácsának ülé­sén a magyar pártok képviselői tiltakoztak amiatt, hogy — mint az az elmúlt héten nyilvá­nosságra került bizalmas jelle­gű dokumentumokból kide­rült — az oktatási tárca meg­kezdte az alternatívnak neve­zett, kétnyelvű iskolarendszer dél-szlovákiai kiépítésének előkészületeit. Bugár Bélának, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom elnökének tájékoztatása szerint az ülésen kiderült, hogy a terve­zetről a tárca illetékesei sem a miniszterelnököt, sem a pártok vezetőit nem tájékoztatták. Mi­vel az ülésen Lubomír Harach iskolaügyi miniszter nem volt jelen, valószínűleg pénteken ke­rül majd sor arra a találkozóra, ahol a magyar pártok képviselői Harachhal és Jozef Moravcíkkal közösen próbálják meg tisztázni a problémát.A koalíciós tanács tegnap utoljára ülésezett, hiszen a jövő héten hivatalosan is kez­dődik a választási kampány, s attól kezdve a kormánypártok már nem kényszeríthetők állás­pontjaik egyeztetésére. Erre nem is lesz szükség, mivel a koalí­ciós megállapodás értelmében a kampány kezdete és a választá­sok közötti időszakban a kor­mány tevékenysége az ügyvitel­re, illetve olyan törvények elő­készítésére korlátozódik, ame­lyeket már csak a következő par­lament tárgyal meg. • S.E. Csalódott a szlovák vízügyi szakértő Pozsony kész a Mosoni-Duna vízhozamának emelésére Pozsonyi tudósítónktól Szlovákia technikailag is felkészült a Mosoni-Duna víz­hozamának másodpercenkén­ti 40 köbméterre való emelésé­re, így néhány napon belül megkezdődik mindkét oldalon a vízügyi engedélyek intézése — foglalta össze a múlt heti szlovák—magyar vízügyi tár­gyalások, illetve a közös terep­szemle eredményeit Jozef Ob­­lozinsky, a Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója, a szlovák delegáció vezetője. Bár ebben a pontban a kül­döttségeknek sikerült meg­egyezniük, Oblozinsky bizo­nyos mértékben mégis csalódott — derült ki a szlovák rádiónak adott tegnapi interjújából. Min­denekelőtt azért, mert a magyar fél ezúttal is visszautasította, hogy a vízszintet gátak segítsé­gével emeljék meg, bár Horn Gyula pozsonyi látogatásán Jo­zef Moravcík szlovák kormány­fő személyesen is kérte, tekint­sék át újból ezt a kérdést. Oblo­zinsky szerint ez arról tanúsko­dik, hogy bár mindkét fél törek­szik a szigetközi ágrendszer víz­ellátásának javítására, magyar részről ez a szándék nem is olyan erős. „Amennyiben Magyarország valóban még a vegetációs idő­szak beállta előtt rendezni sze­retné a kérdést, a hágai pertől függetlenül a legegyszerűbb és legolcsóbb technikai megoldás­hoz, a gátépítéshez kellene nyúl­nia” — vélekedett. „Nem tu­dom, mi a fontosabb a számuk­ra, a politika, vagy az ágrend­szer” — tette még hozzá, arra utalva, hogy a magyar küldött­ség politikai, környezetvédelmi és technikai okokra hivatkozva zárkózott el a kérdés megtárgya­lása elől. Oblozinskyt az is meglepte, hogy míg a szlovák küldöttség — egy jogászt leszámítva — műszaki, vízügyi szakértőkből állt, a magyar küldöttségben ezek kisebbségben voltak, ami szerinte nem emelte a vita szak­mai színvonalát. • S.E. Szlovákiában nem vonják vissza a nacionalista tankönyvet MTI---------------------------­Az ITAR-TASZSZ orosz hír­­ügynökség szerdai pozsonyi tu­dósítása szerint az Ősi nép — új állam című új történelemkönyv vihart kavart tudósok és pedagó­gusok között. A hírügynökség szerint a könyvet többen nacio­nalizmussal vádolják. Dusán Kovácnak, a Szlovák Tudományos Akadémia Törté­nelemtudományi Intézete igaz­gatójának az a véleménye, hogy a könyvben nyíltan nacionalista irányzat jelentkezik, márpedig ez ellentmond a népek kölcsö­nös tisztelete és a jószomszéd­ság elveinek. Az oktatási és tu­dományos minisztérium azon­ban ismert tudósok és politoló­gusok tiltakozása ellenére sem hajlandó visszavonni az iskolák­ba már szétküldött tankönyvet, mert megalapozatlannak tartja a kifogásokat. AZ ITAR-TASZSZ ebből ar­ra következtet, hogy a miniszté­rium valószínűleg egyetért Eva Slavkovskával, a Szlovák Nem­zeti Párt első elnökhelyettesével, akinek az a véleménye, hogy a nacionalizmus az igazi hazafias nevelés tápláló közege. Az orosz hírügynökség a tan­könyvben tapasztalt irányzatot véli felfedezni a szlovák nemze­ti felkelés 50. évfordulója alkal­mából tartott ünnepi megemlé­kezésekben is. A rendezők min­denütt magasztalták a szlovákok hősiességét, megfeledkeztek azonban a Vörös Hadsereg sze­repéről, az orosz, ukrán és fehér­orosz áldozatokról — írja. Az ünnepségen részt vett orosz kül­döttség Jurij Jarov miniszterel­nök-helyettes vezetésével Besz­tercebányán kivonult egy kiállí­tásról, annak nacionalista szelleme miatt. Jozef Moravcík szlovák kormányfő elismerte, hogy nem szerepüknek megfele­lően értékelték a volt szovjet köztársaságok partizánjainak a szlovák felkelésben való részvé­telét, s nem megfelelően értékel­ték a partizánok által nyújtotta segítség mértékét sem. Melescanu üzenetet hoz a magyar vezetőknek Bukaresti tudósítónktól Teodor Melescanu a ro­mán—magyar kapcsolatok teljes körét, a „normális ál­lamközi együttműködés” vala­mennyi problémáját áttekinti majd hétfői budapesti tár­gyalásain — közölte Mircea Geoana román külügyi szóvi­vő szerdai sajtótájékoztatóján. A román külügyminiszter magyar kollégáján, Kovács Lászlón kívül találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula kormányfővel, vala­mint Gál Zoltánnal, az Ország­­gyűlés elnökével is, és — mint a szóvivő elmondta — ezt az al­kalmat fel kívánja használni ar­ra, hogy átnyújtsa a „magas ran­gú román hatóságok” üzenetét a magyar vezetőknek. Geoana arról is beszámolt, hogy a hétfői tárgyalások egyik lényeges kérdése lesz a ro­mán—magyar alapszerződés. Át kívánják tekinteni a szakértői szintű tárgyalások újrafelvételé­­nek és fellendítésének a lehető­ségeit, annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható formá­ban szövegezzék meg a még vi­tás problémákat. Közlése szerint a két külügyminiszter természe­tesen csak elvi kérdésekről tár­gyal, a konkrétumokat majd a két fél szakértői vitatják meg. A román fél értékelése szerint a külügyminiszteri találkozó len­dületet adhat az alapszerződés­ről folyó megbeszéléseknek. A dokumentum szövegét illetően hónapok óta változatlan a hely­zet, a román partner 1993-ban előterjesztett javaslatait Buda­pest még elemzi — fejtette ki a szóvivő, és hozzátette: Bukarest azért is bízik az előrelépésben, mivel szerinte azt lehetővé teszi a megnyilvánuló politikai aka­rat, valamint a két ország kap­csolatainak kedvező politikai légköre. Bogdán Tibor Találgatások a román államfő egészségéről Bukaresti tudósítónktól A román közvéleményt egy­re inkább foglalkoztatja az a kérdés, milyen egészségi álla­potban van Ion Iliescu elnök, aki epekőműtétje után alig hallatott magáról. Az ország­ban mindinkább lábra kapnak a híresztelések, melyek szerint a vezető román politikus sú­lyos beteg. A pletykák terjedését elősegí­ti az is, hogy az államelnöki hi­vatal rejtélyes hallgatásba bur­kolózik, s csupán szűkszavú n­yi­­latkozatban közölte nemrégiben: az államfő szabadságát tölti a hegyekben, a scrovisteai kas­télyban. A legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, az Eveni­­mentul Zilei, valamint a jól ér­tesült Ziua szerdai számában vi­szont arról számolt be, hogy Iliescu kedden este titokban a bukaresti Elias kórházban járt, nyilván újabb vizsgálatok céljá­ból. A Ziua úgy tudja, az elnök egészségi állapota a megnyug­tató hangvételű közlemények ellenére aggodalomra ad okot, amit az a tény is bizonyít, hogy lemondta több látogatását és ta­lálkozóját. Más bukaresti lapok egyene­sen arról írnak, hogy a színfalak mögött máris megkezdődött a küzdelem az utódlásért. A Ro­mania Libera interjút közölt a beosztását tekintve az ország harmadik, befolyása szerint azonban második emberével, Adrian Nastaséval, a kormány­párt és a képviselőház elnöké­vel. A politikus kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Ilies­cu súlyos betegsége esetén jelöl­teti-e magát az államfői tiszt­ségre. • B.T. I A HÉT MINDEN NAPJÁN­­ vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 19 órától, pénteken és szombaton 20 órától! V­ICO-produkeSG­L_______________________________|| Rádiósok a médiumtörvény tervezetéről MTI---------------------------­ A Magyar Rádió Közalkal­mazotti Tanácsa (KT) szerdai ülésén állást foglalt a médium­­törvény-tervezetben a rádiós dolgozókat érintő részleteiről - tájékoztatta az MTI-t Bore­­nich Péter, a KT elnöke. Borenich Péter elmondta: nem lenne szerencsés, ha a tör­vény elfogadásával egy időben megszűnne a Magyar Rádió dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Szólt arról is, hogy a mé­diumtörvény előzetes szakmai egyeztetése során is többször kifejtette a tervezett változtatás­sal ellentétes rádiós véleményt, úgy tűnik, hiába. MAGYAR HÍRLAP. Gyógyszerekért haditechnikát kapunk Ukrajnából Nem lesz új vasfüggöny Első lépésben harminc­negyvenmillió forint értékű hazai gyógyszer ellentétele­ként kapunk ukrán hadászati alkatrészeket — ezzel a meg­állapodással zárult tegnap a két ország vezérkari főnökei­nek budapesti találkozója. A tárgyalások szakértői szinten folytatódnak. A kétnapos találkozó főtémá­ja a magyar—ukrán katonai együttműködés erősítése volt. Az ukrán vezérkari főnök biza­lomerősítő gesztusként meghív­ta a szolnoki felderítőegységet az ukrán különleges alakulat be­mutatójára. A két ország hadse­rege a jövőben többek között se­gíteni fogja egymást a tisztkép­zésben és a logisztika korszerű­sítésében. A határ menti katonai szervezetek is szorosabb kap­csolatot vesznek fel egymással. A fegyverzettechnikai együtt­működés területén azonban még további szakértői tárgyalásokra lesz szükség. A haderő-csökken­tési egyezményekben leszerelés­­­re ítélt ukrán harckocsik átvál­lalásának, vagyis helyettük azo­nos számú avult magyar páncé­los megsemmisítésének kérdé­sében még nem született meg a megállapodás. A gödöllői HM Currus Harcjármű-technikai Rt., ahol jelenleg is végeznek harc­kocsi-megsemmisítést (a currus szó óperzsául harci szekeret je­lent), mindenesetre üdvözölné az újabb megrendelést. Az rt. egyébként a Gödöllői Gépgyár tárgyi és a HM pénzapportjából tavaly alakult meg, 100 százalé­kos állami tulajdonnal. Műszaki vezérigazgató-helyettese, Bor­széki György lapunknak el­mondta, hogy a harckocsibon­tást a cég ingyen végzi a HM- nek a haszonvas szabadon törté­nő értékesítése mellett, ami ele­gendő a nullszaldós gazdálko­dáshoz. A vezérkari főnöki találkozó konkrét megállapodása a barter­­ügyletek terén született. Har­minc-negyvenmillió forint érté­kű magyar gyógyszerért Ukraj­na hadászati eszközöket cserél. Erdélyi Lajos HM-szóvivő em­lékeztetett rá: a HM csekélynek mondható, 65 milliárd forintos költségvetéséből gazdálkodik, s mivel a pótköltségvetés újabb másfél milliárd elvonását irá­nyozza elő, idén már csak egyet­len, angol—magyar hadgyakor­lat lesz. A szűkös anyagi keretek ellenére a HM mégis saját költ­ségén vásárolná meg a hazai gyógyszergyártóktól az ukrán hadialkatrészek ellentételét. Hogy a határ menti magyar és ukrán katonai egységek fokozott együttműködése egy új „vasfüg­göny” előkészítését jelentené, azt a szóvivő határozottan cáfol­ta. Szerinte a megkezdett kato­nai együttműködésnek éppen az a célja, hogy a két ország között se politikai, se gazdasági határ­zár ne jöhessen létre. • Szabó Antal A kormány partnerének tekinti az egyházakat A kormány partnerének te­kinti az egyházakat, közremű­ködésük nélkül nem hajthatók végre a társadalmi változtatá­sok — mondta Fodor Gábor művelődési és közoktatási mi­niszter azon a parlamenti megbeszélésen, amelyen a ma­gyarországi egyházak és fele­kezetek képviselőivel találko­zott, s ahol jelen volt Gál Zol­tán, a parlament elnöke. Egy felszólalásra reagálva Gál Zoltán elmondta: meg fogja vizsgálni, hogyan lehet bevonni az egyházakat az őket érintő tör­vények előkészítésébe. Fodor Gábor arról beszélt, hogy el kell választani az egyházak finanszí­rozását az állami költségvetés­től. Ugyanakkor figyelembe kell venni a társadalmi realitásokat is. A miniszter kifejtette: nem híve annak, hogy a hitoktatás szerepeljen az iskolai órarend­ben, ám néhány esetben biztosí­tani kell ezt a lehetőséget. A református egyházat kép­viselő Hegedűs Lóránd püspök, valamint Seregély István érsek, a római katolikus egyház képvi­selője úgy vélekedett, hogy el kell oszlatni a hívőkben élő ag­godalmakat a vallásszabadság jövőjével kapcsolatban. Né­meth Géza, az Erdélyi Gyüleke­zet vezetője elmondta: eleinte volt bennük bizalmatlanság az MSZP-vel szemben, de nem te­kintik őket ellenfélnek. Inkább a tizedrangú funkcionáriusoktól félnek, akikben élnek még a ré­gi vallásellenes reflexek. Gel­­lért Kis Gábor erre azt válaszol­ta, hogy az MSZP elkötelezett híve a rendszerváltásnak, a múltért pedig nem terheli őket felelősség. A találkozó célja az volt, hogy kiderüljön, mi az egyházak álláspontja, mik az elképzelé­seik — mondta Fodor Gábor a találkozó után. Hozzátette: az egyházak bizalmát szeretné kér­ni, a kormányprogram ugyanis épít rájuk. Sz. D. Fodor Gábor egyházi vezetők társaságában FOTÓ: MÜLLER JUDIT Parlamenti bizottsági ülések____ Mindenkinek megfelelt az önkormányzati törvénycsomag módosítása Az önkormányzati bizottság tagjai tegnapi ülésükön szinte vita nélkül támogatták az önkor­mányzati törvénycsomag módo­sításához benyújtott javaslatok általános vitára való alkalmassá­gát. Ellenzéki részről — Kónya Imre (MDF) és Deutsch Tamás (Fidesz ) — egyetlen érdemi ki­fogás hangzott el: az önkor­mányzati törvénycsomagot ne két lépcsőben, hanem egyszerre és átfogóan módosítsák. Az ülésen az öt törvényja­vaslatot — alkotmánymódosí­tás, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása, a polgármesteri tisztség ellátásá­nak egyes kérdéseiről és az ön­­kormányzati képviselők tiszte­letdíjáról szóló törvényjavaslat, a helyi önkormányzati képvise­lők és polgármesterek választá­sáról szóló törvény módosítása, és a helyi és kisebbségi önkor­mányzati képviselő-választások 1994. évi lebonyolításának költségeiről szóló határozati ja­vaslat — ismertette Világosi Gábor, a belügyminisztérium államtitkára. Mint elmondta: terveik szerint az önkormány­zati törvényt két lépcsőben mó­dosítanák. A most benyújtott indítványok jelentik az első lép­csőt, ám később, az önkor­mányzati választásokat követő lépcsőben történnének a na­gyobb változtatások. Kónya Imre és Deutsch Tamás ezt ag­gályosnak találta, mondván: úgy tűnik, mintha a kormány­pártok megvárnák az önkor­mányzati választások eredmé­nyét, s ehhez igazítanák a mó­dosításban foglaltakat. Az ülésen személyi kérdések­ről is határoztak. A képviselők vita nélkül támogatták Zsuffa Ist­vánnak a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárává va­ló kinevezését. Hasonló módon választották a bizottság alelnöké­­vé Szabó Györgyöt (MSZP) is, aki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává kinevezett Csiha Judit (MSZP) helyét foglalja el. • N.E. Lusztig képviselő kéri mentelmi jogának megszüntetését MTI Az Országgyűlés mentelmi bizottsága tegnapi ülésén három személyi ügyet tárgyalt, vala­mint módosítóindítványokat fo­galmazott meg a készülő házsza­bályhoz. A bizottság meghall­gatta Lusztig Péter MSZP-s kép­viselőt, akit egy német cég je­lentett fel, s kezdeményezett el­lene büntetőeljárást. A képviselő kérte, hogy a bizottság járuljon hozzá mentelmi jogának felfüg­gesztéséhez. A bizottság úgy döntött: kérni fogja a parlamen­tet, hogy tegyen eleget Lusztig Péter kérésének. Beszámoló a tervezett brit—magyar gyakorlatról MTI Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tegnap zárt ülésen tá­jékoztatót hallgatott meg a Hon­védelmi Minisztérium gazdasági helyzetéről. Kántor Ferenc ve­zérőrnagy beszámolt a szeptem­berben tartandó brit—magyar közös kiképzési gyakorlat elő­készületeiről. A tábornok el­mondta, hogy a „Partnerség a békéért” szellemében szervezett gyakorlaton összesen ezer fő vesz részt, 190 technikai eszköz­zel. Az előzetes számítások sze­rint az együttes gyakorlat össze­sen 24,4 millió forintot emészt fel. Előny a gazdasági törvényeknek Az MSZP és az SZDSZ kép­viselői ma vitatják meg a kor­mány jogalkotási programját — tájékoztatta lapunkat Hack Pé­ter, az SZDSZ frakcióvezető-he­lyettese. Elmondta, a kormány féléves törvényhozási tervében hatvan javaslat szerepel, ebből szeretnék kiválasztani a negy­ven legfontosabbat. A politikus hangsúlyozta: tisztában van azzal, hogy leg­alább négyszáz törvény és tör­vénymódosítás mielőbbi elfoga­dására lenne szükség, ám a kö­vetkező félévben csak negyven elfogadására van lehetőség.­­ A jogalkotási terv kidolgozásá­nál a legfontosabb szempont a törvényhozói munka kiszámít­hatóságának és átláthatóságának biztosítása — mondta Hack. A képviselő közölte, hogy a gazdasági törvényjavaslatok prioritást élveznek. Egyebek mellett a pótköltségvetés, a jövő évi­­ költségvetés, a hozzájuk kapcsolódó adótörvények, vala­mint a Magyar Nemzeti Bankról és a pénzintézetekről szóló tör­vényjavaslat tartozik ebbe a kör­be. Ezen túl előkelő helyen sze­repel a listán a médiumtörvény, az önkormányzati, az agrár- és a munkajogi törvénycsomag. Kér­déses, hogy a parlament ebben az ülésszakban képes-e megtár­gyalni olyan fontos előterjeszté­seket, mint az alkotmánybírósá­gi törvény módosítása vagy a nemzetbiztonsági törvény — szögezte le a szabaddemokrata politikus. A kormány a koalíciós pártok egyeztetése után hozza nyilvá­nosságra féléves jogalkotási ter­vét. Hack Péter szerint szükség lenne négy évre szóló jogalkotá­si program megalkotására is. • Sz. Sz. Privatizációt vizsgáló bizottságok A kormány jövő héten tűzi na­pirendjére a privatizáció tisztasá­gának, illetve az állami vagyon­kezelés jogszerűségének vizsgá­latáról szóló előterjesztést. Erre a feladatra valószínűleg több bi­zottságot hoznak létre, ám a cél elsősorban nem a felelősségre vonás, hanem a visszaélések megelőzését biztosító jogszabá­lyi háttér megteremtése. A jövő hétre tervezett napi­rendi pont, a magánosítással kapcsolatos visszaélések feltárá­sa kapcsán a kormány célja első­sorban nem az elmúlt időszak privatizációs ügyeinek általános felülvizsgálata lesz, mert ez óriási energiákat emésztene fel, ugyanakkor veszélyeztetné a jogbiztonságot. Ez természete­sen nem jelenti, hogy konkrét bűncselekmény gyanúja esetén ne indulna eljárás, ám a bizott­ságok feladata inkább a jogi kör­nyezet átalakításának előkészí­tése lesz, illetve értékelik a pri­vatizációs gyakorlatot, valamint számba veszik annak politikai konzekvenciáit. A belügymi­niszter által készített előterjesz­tés szerint ugyanis főként arra van szükség, hogy precíz rendel­kezésekkel igyekezzenek korlá­tozni a korrupció lehetőségét. A normarendszer felülvizsgá­latával megbízott bizottság, il­letve a privatizációs gyakorlatot értékelő testület kizárólag szakértőkből áll majd. . L.K. SZDSZ-frakcióhétvége Békesi László is ellátogat Ráckevére Az SZDSZ parlamenti frak­ciója a hét végén háromnapos ülést tart Ráckevén. Pénteken a képviselőcsoport vendége lesz Békesi László pénzügyminisz­ter, aki — elsősorban a pótkölt­ségvetésre koncentrálva — a koalíciós kormány gazdaságpo­litikai elképzeléseit ismerteti. A szabaddemokrata képviselők meghallgatják Pető Iván pártel­nök-frakcióvezető és Kuncze Gábor belügyminiszter, koalí­ciós miniszterelnök-helyettes beszámolóját a kormánykoalíció működésének eddigi tapasztala­tairól. Magyar Bálint kampány­­főnök az önkormányzati válasz­tásokra való felkészülésről be­szél, a képviselők ezenkívül megvitatják az önkormányzati törvény tervezett módosítását és a kormány jogalkotási tervét. A ráckevei frakcióhétvégén belső, szervezeti ügyekkel is foglal­koznak, így a frakciótagok be­számolót hallgatnak meg a kép­viselőcsoport gazdálkodásáról. • Sz. Sz.

Next