Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 243-255. szám)

1994-10-25 / 250. szám

1994. OKTÓBER 25., KEDD Muzeális műfaj? Sokat vitatkoznak mostanában az operá­ról, vajon van-e jövője, sőt van-e jelene. A kérdés látszólag értelmetlen, hiszen napjainkban a nagy tenoristák népszerű­sége a híres sportolókéval vetekszik. Ha viszont abból a szempontból vesszük szemügyre a kérdést, hogy korunkban milyen operák keletkeznek, akkor nem sok okunk lehet az optimizmusra. Az opera publikumának nem kell a kortárs zene, a mai zeneszerzők pedig megvetik ezt a közönséget, mert - szerintük - elavult, kiüresedett, muzeális műfajnak hódol. Ezt az ellentmondást csak érde­kes, színvonalas új kompozíciók alkotá­sával lehet feloldani. A Budapesti Őszi Fesztivál idei programjának ez volt az egyik célkitűzése, és eseményei kereté­ben két új kamaraopera is színre került. Melis László Kleist meghal című ope­rájának témája Heinrich von Kleist né­met drámaíró öngyilkossága, amit úgy követett el, hogy előbb agyonlőtte ked­vesét, Henriette Vogelt is. A „librettó­nak”, melyet Forgách András művének felhasználásával Jeles András írt, nin­csen határozott cselekménye. A szöveg kompiláció a szerelmesek levelezéséből, korabeli újsághírekből és Kleist boncolá­si jegyzőkönyvéből. Az előadást a szö­vegíró, Jeles András rendezte. A narrá­tor kivételével a szereplők nem mozdul­tak el a helyükről, és csak minimális, bábszerű mozgásokat végeztek. A szólis­tákat kamaraegyüttes kísérte, amelynek összeállítása: vonósötös, fuvola, klarinét, ütőhangszerek. Az előadást a zeneszerző vezényelte. Érdekes, színvonalas alkotás született. Az opera nem hagyja lankadni a nézők figyelmét. Zenei anyaga változa­tos, nemcsak abból a szempontból, hogy a tragikus hangulatot tragikomikus epi­zódok törik meg, az avantgárd hagyomá­Melis László-Jeles András: Kleist meghal Rendezte: Jeles András Vezényelt: Melis László Főbb szereplők: Várhegyi Éva, Regenhart András Merlin Színház Faragó Béla-Magács László: A titok Rendezte: Magács László Vezényelt: Kaposi Gergely Szereplők: Pitti Katalin, Erese Margit Várszínház nyainak megfelelően, olykor szinte a bo­hóctréfák harsányságával. Változatos a zene stílusa is: a szerelmesek levelei őszinte lírai hangon szólalnak meg, van benne stílusparódia (magyar nóta), és felfedezhetők benne a minimal art voká­lis hatáseszközei, például nem zenei han­gok, ritmikus nyögések is. Mi több, egy részletet Kleist megszemélyesítője egy golyóval a szájában énekel, hiszen a drá­maíró szájbalőtte magát. Az előadás meggyőzött a mű értékei­ről. Jeles András következetesen végig­vitte azt a statikus színpadi koncepciót, amit elképzelt. Emlékezeti alakítást nyújtott Henriette Vogel megszemélyesí­tője, Várhegyi Éva. A darab minimal art stílusrétegének megvalósításában, ami igen nehéz feladat, Kiss Erzsébet és Sze­­merédy Virág jeleskedett. A Kleistet éneklő Regenhart Andrásnak nem iga­zán szép színű a hangja, ezért mint főhős, nem teljesen meggyőző. Kistamás Lász­ló, a prózai narrátor jól játszott, de funk­cióját némileg tisztázatlannak éreztem. Két nappal később egy másik új ma­gyar kamaraoperát is bemutatták a Vár­színház refektóriumában: Faragó Béla A titok című művét. A szövegét Magács László írta, és arról szól, hogy két asszony küzd meg egy halott férfi emlékéért, ame­lyet mindketten egyedül sajátjukként próbálnak megőrizni. Az előadó-appará­tus, egy szoprán és egy mezzoszoprán szólista, egy fuvolás, egy hegedűs, egy po­­zanos, egy nagybőgős és egy ütőhangsze­res. A zene igen mívesen elkészített mun­ka. Érdekes a darab eleje, ahol mintha énekgyakorlatokból bontakoznának ki a szavak, a szaggatott mondatok. A zene­szerző művét igazi opera-énekesnők hangjára írta, nagy vivőerőt és intenzív drámai kifejezést igényel tőlük. Sajnos csalódást hozott ez az este, el­sősorban az opera arányai miatt. Ugyan­ez a mű mondjuk húsz percben jól meg­állta volna a helyét. Sajnálatos módon több mint háromszor annyi ideig tartott. A két női hang és az öt hangszer mono­ton hangzásai a hangvétel egysíkúsága már a darab felénél türelmetlenné tett, szerettem volna, ha minél előbb befeje­ződik. Mindehhez hozzájárult még az a kedvezőtlen körülmény is, hogy a szöve­gét sem lehetett jól érteni. Ez nem a szó­listák hibája, hiszen az énekesnők magas fekvésben nem tudnak jól deklamálni. Egyébként az est legkellemesebb megle­petése számomra Pitti Katalin elsőrangú szereplése volt. Nem lehet panasz Erese Margitra sem, aki később kapcsolódott be a bemutató előkészületeibe. Kaposi Gergely vezénylte az előadást, biztos kézzel navigálva együttesét a darab buk­tatói között. A rendezés - Magács László munkája - nem tudott megragadni. A fe­hér leplek között bújócskázó, színes fé­nyekkel megvilágított hölgyek lelki indí­tékait épp annyin nem tudtam megérte­ni, mint az opera énekelt szövegét. • Kertész Iván Motorizált Odüsszeusz A beat-idol Jack Kerouac Úton című re­génye a kialakuló jóléti, fogyasztói társa­dalomba nem beilleszkedő nyughatatla­nok mobilis életmódját, nomadizálását mutatja be. Ez az öntörvényű, úton ott­hon levő embertípus már az európai írás­beliség hajnalán, Homérosz Odüsszeu­­szában alakot nyert. Azóta mind sűrűb­ben bukkan föl. Kerouac főhőse, Dean Moriarty motorizált Odüsszeusz. Ő és barátai a keleti óceántól a nyugatiig és vissza többször beszáguldják a konti­nenst. Utolsó útjuk egy akkor még érin­tetlen világba, Mexikóba vezet. A folyto­nos pénztelenség ellenére jól élnek. A pusztuló világ ellenében­­ visszatérő szállóige. Pusztul a világ­­, ám a maguk lelkiismerete szerint tisztán. Önkizsák­mányolásra csak a létminimum biztosítá­sa mértékéig hajlandók. Szabad idejüket alkotó módon töltik. Moriarty a regény Jack Kerouac: Után Európa Könyvkiadó 308 oldal végén már nem viszi túlzásba az össze­függő közlést, de nem leépült, az a világ­gal történik, ő megvilágosodott, a hang­nál is gyorsabb kommunikációs utakon jár. Egyenletes, 110 mérföldes sebessé­gen maradt, s vezet hibázhatatlanul, mint egy robotpilóta. Továbbá megtudhatjuk, hogy a beat­­nikek életmódját a következők határoz­ták meg: az egyre nagyobb csúcssebes­ségre képes gépjárművek, a szexuális szabadság, a drogok, ezek közül is, lévén szabadságrajongók és sebességmegszál­lottak, a függőséget nem kiváltó mari­huána és az izgatószerek, valamint a ze­ne. Egy új, kreatív életmód forradalmá­rai voltak. Ki votak téve a megértésre képtelen, a mindenkori status quóhoz makacsul ragaszkodó könyörtelen kon­zervativizmus megvetésének, gyűlöleté­nek és üldözésének. Az államhatalmak ebben a mára ma ország- és korosztály­határokat nem ismerő, világméretűvé te­rebélyesedett, színtelenül átalakuló és megújuló, másként élést favorizáló moz­galomban ma is botrányt, a társadalmi béke veszélyeztetését látják. Kerouac, ha élne, 71 esztendő­ volna, szombaton volt 25 éve, hogy a Woodstock évében el­hunyt. A csíkos i­yes, nyakkendős yup­­pie-k az unokái lehetnének, azonban amit nekik is tudniuk kell, az Úton a pénzcsábos konormizmus ellenére is, mindenkor irodalmi alapmű marad, mint ezt az irodalomtanulmány is kiderítette. • Krausz Tivadar KULTÚRA Ne bosszantsd a pápaszemeseket! „Maga matematikus? Nem, csak elbam­­bultam” - idézhetnénk a fárasztó viccet a Szalmakutyák című film első képsorai lát­tán. Dustin Hoffman, még igen fiatalon, egy kissé idétlen amerikai matekzsenit ala­kít, aki munkájához nyugalmat keresvén angol felesége eldugott szülőfalujába vonul vissza. Bár ne tenné­­ csinoska, de meg­gondolatlan asszonya felcsigázza a helybe­liek érdeklődését, a parasztok megostro­molják a jövevények tanyáját, s a pusztítás­nak hat halott lesz a következménye. Természetesen a támadók vesztenek rajta, mert a sete-suta, szemüveges mate­matikus amerikai mentalitásának és fej­lett intellektusának köszönhetően győze­delmeskedik felettük. Dustin Hoffman Szalmakutyák Rendező: Sam Peckinpah Főszereplő: Dustin Hoffman Forgalmazó: Plusz Video remekül építi fel a környezete által zse­niális idiótának tartott figurát, aki játszi könnyedséggel megfejti a csillagködök menekülésének rejtélyét, miközben a ci­pőjét sem tudja egyedül befűzni. A rendező, Sam Peckinpah sokat tett a kalandfilm és a thriller felvirágoztatásáért. Modern alkotó­ világképe sötét, története­iben elmosódik a határ jó és rossz között, s cinikus, bukott hősei csak azért nem röpí­tenek golyót a fejükbe, mert mindig fel­bukkan előttük másvalakié. A Gyilkos elitben a CIA ká­fedőszerve uszul egy­másra, s bár a vérére majdnem az összes szereplő kiirtódk, ugyanoda térünk vissza, ahonnan elndultunk. A Szökésben mindenki mindenkit elárul, s a főszereplő gengszterházassá csak azért marad együtt, mert tudák, hogy amíg hátukat egymásnak vetve támadóikat ritkítják, a másiktól nem kll tartaniuk. A Konvoj ezekhez képest mókás öregkori roncs­derbi, s a Szalmarityákat is kegyes perce­iben készíthette­­ mester: két pozitív sze­replő is van ben®, s a végére csak az egyi­ket lövik gyomrai medveölő puskával. • Baló Péter Egy FOK-kal jobb képviselő Az önkormányzatok működésének utolsó évében már világosan felmérhető, hogy kevésnek bizonyult az elhivatottság, lelkesedés, tenniakarás. A tudás és a tapasztalat megszerezhető a képviselői munka fo­lyamán, de a tapasztalatszerzés időszaka sok kudar­cot, sikertelenséget okozhat, felesleges energiákat köthet le. E tudás megszerzésének támogatására fejlesztette ki az Önkormányzati Akadémia és a Fővárosi Okta­tástechnológiai Központ „Képzett képviselők — hatékony önkormányzat” című, kötetlen és egyéni tanulásra alkalmas prog­ramcsomagját. A csomag szakmai anyagát a Pécsi Janus Pannoni­us Tudományegyetem, az Alkotmánybíróság és az MTA Pécsi Regionális Kutató Központjának szakértői­ből alakított munkacsoport készítette. A mindenki számára közérthető nyelvezetű oktatási adaptációt a FOK pedagógiai munkacsoportja végezte el. Az okta­tóprogram végső szakmai ellenőrzését, lektorálását a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának munkatársai adták. A szerzők és az adaptálók munkáját a szakmai tu­dáson, korábban megszerzett tapasztalatok beépíté­sén túl az a cél vezérelte, hogy az egész program­­anyag pártsemleges legyen, az egyénhez szóljon, és a gyakorlatban munkaeszközként, szakirodalomként is felhasználható legyen. Az oktatóprogram a meglevő ismeretekre épít, az egyéni időbeosztáshoz alkalmazkodik, lehetőséget biztosít az elsajátított tudás önelenőrzésére, egyéni konzultációkra ad módot. A 1­5 távtanulási könyvön, m munkafüzeten kívül 2 audiokazetta és 2 videokazetta segíti a gyakorlást, gyakorlati ismeretszerzést, ismétlést. Amennyiben Ön a tanulócsomagról további felvilá­gosítást kíván kapni, forduljon a Fővárosi Oktatás­technológiai Központ (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 14. Tel.: 118-6522, fax: 2­6-4693), vagy az Ön­­kormányzati Akadémia (1064 Budapest, Szív utca 69. Tel. és fax: 269-4383) munkatársaihoz.­­---------------------------------------------------------------------------------1 MEGRENDELŐLAP | Megrendelem postai utánvételre a „Képzett képviselők ! J­ó hatékony önkormányzat" című távtanulási programot !­­ ........... példányban. A csomagban megküldött számla­­­j összegét, amely 1­5 900 Ft, és a listaköltséget a csomag­­­i átvételekor egyenlítem ki. Az á az áfát tartalmazza. ! Név:.......................................................................................... !­­ Cím:................................................................................ { i Dátum:............................................................................ i­­ Aláírás:......................................................................... { MH | |___________________________|­_________________________| Újságok bizományosi árusítására budapesti üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozókat keresünk. BIZTOS JÖVEDELEM KOCKÁZAT NÉLKÜL! -MAGAS JUTALÉK! -EGÉSZÍTSE KI VÁLASZTÉKÁT! -KERESSEN MÉG TÖBB PÉNZT! -MI BIZTOS PARTNEREI LESZÜNK! Üzletkötőink készséggel állnak endelkezésére, telefonhívását követően három napon belül felkeresik Önt. Tel.: 134-13281 | Magyar Posta A Magyar Posta Rt. vezérigazgatósága felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező munkatársat keres pénzügyi irányítói munkakörbe. Jelentkezni lehet 8—16 óráig a 155-2457-es telefonszámon. T és a Magyar Hírlap közös játéka VI/1. A Mindent vagy Semmit! tegnapi kérdése olvasóinkhoz: A Bűn és színhődés főszereplője? Aki az utolsó 5 alkalommal velünk játszott — és kihúzta a lapban megjelent betűháló megfelelő betűit —, annak most van 4 betűje. Ezekből egy, az adásban meghatározott név rakható ki, ezt kell a lap szerkesztőségébe a mai nap folyamán a betűhálóval együtt beküldeni a következő címre: 1087 Bp., Kerepesi út 29/B. A ma esti adásban újabb forduló kezdődik. Ha ismét velünk kíván játszani, az ott elhangzott kérdésre adandó válasznak a kezdőbetűjét húzza ki az alábbiak közül: G H A D S l_ T K T Megfejtés: ................................................................................................... Csak az adásokból derül ki, hogy hány fordulós lesz a játék, ahogy az is, hogy mit kell a megmaradó betűkből összeállítani. Ez az utoljára kihúzandó betűre vonatkozó meghatározással együtt hangzik el a műsorban. Az ezt követő napon kell a betűhálót (a kihúzott betűkkel és a megfejtéssel együtt) egy levelezőlapra felragasztani és beküldeni szerkesztőségünk címére: 1087 Bp., Kerepesi út 29/B. A helyes megfejtést beküldők közül 15-en a Magyar Hírlap nyereménycsomagját nyerik.­­ Figyeljék tehát a Mindent vagy semmit! ma esti, a Tv2-n 21.05-kor kezdődő adását! MH 14999 Értékek elszánt védője Meghitt ünnepségen köszöntötték tegnap délután az írószövetségben Pomogáts Béla irodalomtörténészt hatvanadik születésnapján. Ez alkalomból vette át egy nappal korábban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal Göncz Árpád kezéből. Most jelent meg a Magyar Napló októberi száma; az esszérovatban egy vitacikk Po­mogáts Béla tollából: Végvá­rak és szekértáborok. Arról ír benne, miként szorul vissza az irodalom és kultúra ázsiója az utóbbi esztendőkben egyre el­szigeteltebb őrhelyekre; mi­ként küzd a lap- és könyv­kiadás a puszta fennmaradá­sért. Hogyan osztják fel a me­cenatúrák és kuratóriumok szinte akaratukon kívül újabb konkurens csoportokra a szel­lemi életet, és miként hat vissza a társadalmi pauperizálódás, a közöny és érdektelenség for­májában a szellemi életre. Alkalmi írás ez, mégis jel­lemző szerzőjének alapállásá­ra. A kritikus és irodalomtör­ténész folyamatosan vívja ugyanis napi csatáit - éspedig mindig az értékek védelmében - a mindenkori aktuális ellen­féllel. Volt ez sokáig a diktatú­ra (ötvenhat után ült is emiatt), lehetett a geopolitikai helyzetből eredő megannyi konfliktus (határon túli irodal­munknak nincs nagyobb egze­gétája őnála), lehet a szellemi élet provinciális megosztottsá­ga (szinte minden irodalompo­litikai megnyilvánulása mé­lyén ott munkál az ellene ér­zett felháborodás), és lám, le­het a vadkapitalizmus meg­annyi szellemellenes tenden­ciája is. Talán nem véletlen, hogy e megemlékezésben az iroda­lompolitikust veszem előtérbe, hiszen tevékenységének jó ré­sze azzal telik el, hogy az iro­dalom partikuláris érdekeivel szemben a maga nemzetit a li­berálissal természetesen ötvö­ző, egységesítő és értékérvé­nyesítő álláspontját kifejezésre juttassa. Sok harcot meg kel­lett és kell vívnia, hogy ennek az álláspontnak - mindig a mi­nőség érdekében - érvényt tudjon szerezni. Ezért vállal szerepet annyi kuratóriumban, zsűriben, szakmai érdekvédő szervezet­ben és szerkesztőbizotságban, hogy e tevékenység szinte el­borítja életét. Csak az Isten tudja, mikor volt ideje megírni Déry monográfiáját, a Kuncz Aladárról, Radnóti Miklósról, Jékely Zoltánról, Takáts Gyu­láról szóló könyvét, meg kéttu­catnyi esszé- és kritikakötetet. Melyeknek sorából kieme­lendő a nyugati magyar iroda­lomról szóló összegzés (Béládi Miklóssal, Rónay Györggyel), a világba szétszóródott magyar költészet úttörő itthoni bemu­tatását nyújtó ötágú síp anto­lógia, a romániai magyar iro­dalomról, valamint a transzil­­vanizmusról szóló összegzé­sek; a jelenkor-történésznek általában azok a munkái, ame­lyek a határon túli magyar iro­­dalomról szólnak. A diaszpóra érdekében ma is sokat tesz; a nem Magyarországon termő magyar irodalomnak ma is fá­radhatatlan utazó nagykövete. Emellett, hogy ne feledjem, ő az MTA Irodalomtörténeti Intézetének egyik vezetője, az Anyanyelvi Konferencia elnö­ke (ugyanakkor a Demokrati­kus Charta szóvivője), az Aka­démia Irodalomtudományi Bi­zottságának tagja, a Literatura szerkesztője, a TUDOSZ el­nökségi tagja, kandidátus a né­pi irodalom témaköréből, Jó­zsef Attila-díjas. És lapunknak megalakulása óta hűséges munkatársa. • Lukácsy András Pomogáts Béla FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT • GINK KÁROLY FOTÓMŰVÉSZ ki­állítása november 8-áig látható a Lord Major Galériában (Budapest, Városma­jor, Lord Major Étterem). A tárlat ké­peit Bartók Béla Mikrokozmosz című műve ihlette. • HAJDÚ JÓZSEF ÉS LUGOSI LU­GO LÁSZLÓ IPARI TÁJ című kiállítá­sát Bojár Iván András művészeti­ író nyitja meg ma 17 órakor a Józsefvárosi Kiállítóteremben (Budapest, József krt. 70.). • GÁL ÉVA EMESE VÍZESÉSEK cí­mű kötetét mutatja be holnap délután öt órakor a Litea Könyv- és Teaszalonban (Budapest, Hess András tér 4.). • A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZE­nEKAR ad koncertet holnap este fél nyolckor a Zeneakadémián, Kovács László vezényletével. A hangversenyen Beethoven: G-dúr zongoraversenye, va­lamint a 3. (Eroica) szimfónia csendül fel. Közreműködik: Park Young Ja zon­goraművész Dél-Koreából. m » » ■ * Ajánló • AZ OXFORD OCHESTRA DA CA­MERA hangversenye ma este fél nyolc­kor kezdődik a Zeneakadémián. Műso­ron Händel, Elgar, Malcolm és Purcell művei szerepelnek. • MŰVÉSZET A DUNÁNTÚLON 1000-1541 címmel nyílik kiállítás ma 16 órakor a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlatot Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát nyitja meg. • A­Z ANGOL NYELVTAN - LEXI­KON jelenik meg a Corvina Kiadó gon­dozásában. A könyvet ma délután négy órakor Varga László, a könyv lektora is­merteti az ELTE BTK Ajtósi Dürer sor 19. sz. alatti épületében. • DIÁKFOTÓSOK ALKOTÁSAI­BÓL nyílik kiállítás holnap délelőtt 11 órakor a Stefánia Palotában (Buda­pest, Stefánia út 34-36.). A vándorki­állítást a Fényképezés a Vizuális Neve­lés Szolgálatában Alapítvány indítja útjára. • GÖRGEY GÁBOR WATERLOO KELLŐS KÖZEPÉN című, a Magvető Kiadónál megjelent legújabb kötetét dedikálja ma délután öt órakor a Fókusz Könyváruházban (Budapest, Rákóczi út. 14.). • A MU SZÍNHÁZI NAPOKAT októ­ber 31. és november 13. között harmadik alkalommal rendezi meg a Lágymányosi Közösségi Ház (Budapest, Körösy u. 17.). • HATTYÚKKAL, ÁGYÚTŰZBEN címmel Csoóri Sándor szerzői estjére várják az érdeklődőket október 27-én, csütörtökön 18 órakor a Rátkay Klubba (Budapest, Városligeti fasor 38.). • HAZAKERÜLT JÓZSEF ATTILA A DUNÁNÁL című versének kézirata több mint négy évtized után külföldről. A kéziratot pénteken délután adják át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Magyar Hírlap 15 Láthatatlan természetfotók MH-információ Zsúfolásig megtelt a Magyar Kultúra Alapítvány budapesti, Szentháromság téri székházá­nak nagy aulája, amikor a Cso­dálatos természet és Az év ter­mészetfotósa pályázat díjait adták át. Idén is száznál több szerző csaknem háromezer fotográ­­fiával vett részt ezen a nagysza­bású versenyen - párját­, a Nimród természetfotó-pályá­zatot tavasszal szokták meg­rendezni -, a zsűri napokig ke­ményen dolgozott azon, hogy eldöntse, mely képek díjazha­tók az öt kiírt kategóriában. Aki végignézi a pályázat anya­gából rendezett kiállítást (a hó­nap végéig lesz nyitva, minden­nap), egy csöppet sem csodál­kozik az értő zsűri kínjain. Minden túlzás nélkül állítható: a magyar természetfotó világ­­színvonalú. A megnyitó előtt beszélget­tünk Katona Istvánnal, a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­gének egykori elnökével, aki maga is hoszú ideig művelte a fotográfiának­ ezt az ágát. El­ismerésre méltó, milyen aktív, korszerű szemléletű, mennyi­re megújulni képes a termé­szetfotósok tábora. És itt nincs baj az utánpótlással, mint az amatőrök más cso­portjainál. Azzal nincs, bólin­tott rá Katona István, de szo­morú, hogy ezeknek a nagy­szerű fényképészeknek szinte ez a néhány kiállítás az egyet­len megjelenési lehetőségük. Hosszú évek óta nem adtak ki fotóalbumot e tárgyban, nin­csenek olyan színvonalú ma­gazinok, amelyek közölhet­nék az új képeket. Vajda Já­nos - maga is neves fotós, most a zsűri tagja - arról pa­naszkodott, hogy évek óta nem sikerül összehozniuk még a leghíresebb fotósok legjobb képeiből összeváloga­tott, egyetlen kollektív köte­tet sem. - Nemrég Münchenben jár­tam, a nagy könyvesboltokban majdnem emeletnyi részt fog­lalnak el a természetfotós könyvek - mondta Vajda. - Persze, annak is örülünk, hogy ezt a kiállítást meg tudtuk szer­vezni, hogy szponzorokat tud­tunk megnyerni az ügynek. De valószínűleg kénytelenek le­szünk összevonni a hazai két nagy természetfotó-kiállítást, hogy ne forgácsolódjanak szét az anyagi eszközeink, így csupán reménykedhe­tünk, hátha nagyobb tere nyílik az olyan kitűnő fotográfusok­nak, mint a fődíjas Kármán Ba­lázs, vagy a több díjat is elnyert Berta Béla és Novák László. • Sz. K. J.

Next