Magyar Hírlap, 1994. október (27. évfolyam, 243-255. szám)
1994-10-25 / 250. szám
1994. OKTÓBER 25., KEDD Muzeális műfaj? Sokat vitatkoznak mostanában az operáról, vajon van-e jövője, sőt van-e jelene. A kérdés látszólag értelmetlen, hiszen napjainkban a nagy tenoristák népszerűsége a híres sportolókéval vetekszik. Ha viszont abból a szempontból vesszük szemügyre a kérdést, hogy korunkban milyen operák keletkeznek, akkor nem sok okunk lehet az optimizmusra. Az opera publikumának nem kell a kortárs zene, a mai zeneszerzők pedig megvetik ezt a közönséget, mert - szerintük - elavult, kiüresedett, muzeális műfajnak hódol. Ezt az ellentmondást csak érdekes, színvonalas új kompozíciók alkotásával lehet feloldani. A Budapesti Őszi Fesztivál idei programjának ez volt az egyik célkitűzése, és eseményei keretében két új kamaraopera is színre került. Melis László Kleist meghal című operájának témája Heinrich von Kleist német drámaíró öngyilkossága, amit úgy követett el, hogy előbb agyonlőtte kedvesét, Henriette Vogelt is. A „librettónak”, melyet Forgách András művének felhasználásával Jeles András írt, nincsen határozott cselekménye. A szöveg kompiláció a szerelmesek levelezéséből, korabeli újsághírekből és Kleist boncolási jegyzőkönyvéből. Az előadást a szövegíró, Jeles András rendezte. A narrátor kivételével a szereplők nem mozdultak el a helyükről, és csak minimális, bábszerű mozgásokat végeztek. A szólistákat kamaraegyüttes kísérte, amelynek összeállítása: vonósötös, fuvola, klarinét, ütőhangszerek. Az előadást a zeneszerző vezényelte. Érdekes, színvonalas alkotás született. Az opera nem hagyja lankadni a nézők figyelmét. Zenei anyaga változatos, nemcsak abból a szempontból, hogy a tragikus hangulatot tragikomikus epizódok törik meg, az avantgárd hagyomáMelis László-Jeles András: Kleist meghal Rendezte: Jeles András Vezényelt: Melis László Főbb szereplők: Várhegyi Éva, Regenhart András Merlin Színház Faragó Béla-Magács László: A titok Rendezte: Magács László Vezényelt: Kaposi Gergely Szereplők: Pitti Katalin, Erese Margit Várszínház nyainak megfelelően, olykor szinte a bohóctréfák harsányságával. Változatos a zene stílusa is: a szerelmesek levelei őszinte lírai hangon szólalnak meg, van benne stílusparódia (magyar nóta), és felfedezhetők benne a minimal art vokális hatáseszközei, például nem zenei hangok, ritmikus nyögések is. Mi több, egy részletet Kleist megszemélyesítője egy golyóval a szájában énekel, hiszen a drámaíró szájbalőtte magát. Az előadás meggyőzött a mű értékeiről. Jeles András következetesen végigvitte azt a statikus színpadi koncepciót, amit elképzelt. Emlékezeti alakítást nyújtott Henriette Vogel megszemélyesítője, Várhegyi Éva. A darab minimal art stílusrétegének megvalósításában, ami igen nehéz feladat, Kiss Erzsébet és Szemerédy Virág jeleskedett. A Kleistet éneklő Regenhart Andrásnak nem igazán szép színű a hangja, ezért mint főhős, nem teljesen meggyőző. Kistamás László, a prózai narrátor jól játszott, de funkcióját némileg tisztázatlannak éreztem. Két nappal később egy másik új magyar kamaraoperát is bemutatták a Várszínház refektóriumában: Faragó Béla A titok című művét. A szövegét Magács László írta, és arról szól, hogy két asszony küzd meg egy halott férfi emlékéért, amelyet mindketten egyedül sajátjukként próbálnak megőrizni. Az előadó-apparátus, egy szoprán és egy mezzoszoprán szólista, egy fuvolás, egy hegedűs, egy pozanos, egy nagybőgős és egy ütőhangszeres. A zene igen mívesen elkészített munka. Érdekes a darab eleje, ahol mintha énekgyakorlatokból bontakoznának ki a szavak, a szaggatott mondatok. A zeneszerző művét igazi opera-énekesnők hangjára írta, nagy vivőerőt és intenzív drámai kifejezést igényel tőlük. Sajnos csalódást hozott ez az este, elsősorban az opera arányai miatt. Ugyanez a mű mondjuk húsz percben jól megállta volna a helyét. Sajnálatos módon több mint háromszor annyi ideig tartott. A két női hang és az öt hangszer monoton hangzásai a hangvétel egysíkúsága már a darab felénél türelmetlenné tett, szerettem volna, ha minél előbb befejeződik. Mindehhez hozzájárult még az a kedvezőtlen körülmény is, hogy a szövegét sem lehetett jól érteni. Ez nem a szólisták hibája, hiszen az énekesnők magas fekvésben nem tudnak jól deklamálni. Egyébként az est legkellemesebb meglepetése számomra Pitti Katalin elsőrangú szereplése volt. Nem lehet panasz Erese Margitra sem, aki később kapcsolódott be a bemutató előkészületeibe. Kaposi Gergely vezénylte az előadást, biztos kézzel navigálva együttesét a darab buktatói között. A rendezés - Magács László munkája - nem tudott megragadni. A fehér leplek között bújócskázó, színes fényekkel megvilágított hölgyek lelki indítékait épp annyin nem tudtam megérteni, mint az opera énekelt szövegét. • Kertész Iván Motorizált Odüsszeusz A beat-idol Jack Kerouac Úton című regénye a kialakuló jóléti, fogyasztói társadalomba nem beilleszkedő nyughatatlanok mobilis életmódját, nomadizálását mutatja be. Ez az öntörvényű, úton otthon levő embertípus már az európai írásbeliség hajnalán, Homérosz Odüsszeuszában alakot nyert. Azóta mind sűrűbben bukkan föl. Kerouac főhőse, Dean Moriarty motorizált Odüsszeusz. Ő és barátai a keleti óceántól a nyugatiig és vissza többször beszáguldják a kontinenst. Utolsó útjuk egy akkor még érintetlen világba, Mexikóba vezet. A folytonos pénztelenség ellenére jól élnek. A pusztuló világ ellenében visszatérő szállóige. Pusztul a világ, ám a maguk lelkiismerete szerint tisztán. Önkizsákmányolásra csak a létminimum biztosítása mértékéig hajlandók. Szabad idejüket alkotó módon töltik. Moriarty a regény Jack Kerouac: Után Európa Könyvkiadó 308 oldal végén már nem viszi túlzásba az összefüggő közlést, de nem leépült, az a világgal történik, ő megvilágosodott, a hangnál is gyorsabb kommunikációs utakon jár. Egyenletes, 110 mérföldes sebességen maradt, s vezet hibázhatatlanul, mint egy robotpilóta. Továbbá megtudhatjuk, hogy a beatnikek életmódját a következők határozták meg: az egyre nagyobb csúcssebességre képes gépjárművek, a szexuális szabadság, a drogok, ezek közül is, lévén szabadságrajongók és sebességmegszállottak, a függőséget nem kiváltó marihuána és az izgatószerek, valamint a zene. Egy új, kreatív életmód forradalmárai voltak. Ki votak téve a megértésre képtelen, a mindenkori status quóhoz makacsul ragaszkodó könyörtelen konzervativizmus megvetésének, gyűlöletének és üldözésének. Az államhatalmak ebben a mára ma ország- és korosztályhatárokat nem ismerő, világméretűvé terebélyesedett, színtelenül átalakuló és megújuló, másként élést favorizáló mozgalomban ma is botrányt, a társadalmi béke veszélyeztetését látják. Kerouac, ha élne, 71 esztendő volna, szombaton volt 25 éve, hogy a Woodstock évében elhunyt. A csíkos iyes, nyakkendős yuppie-k az unokái lehetnének, azonban amit nekik is tudniuk kell, az Úton a pénzcsábos konormizmus ellenére is, mindenkor irodalmi alapmű marad, mint ezt az irodalomtanulmány is kiderítette. • Krausz Tivadar KULTÚRA Ne bosszantsd a pápaszemeseket! „Maga matematikus? Nem, csak elbambultam” - idézhetnénk a fárasztó viccet a Szalmakutyák című film első képsorai láttán. Dustin Hoffman, még igen fiatalon, egy kissé idétlen amerikai matekzsenit alakít, aki munkájához nyugalmat keresvén angol felesége eldugott szülőfalujába vonul vissza. Bár ne tenné csinoska, de meggondolatlan asszonya felcsigázza a helybeliek érdeklődését, a parasztok megostromolják a jövevények tanyáját, s a pusztításnak hat halott lesz a következménye. Természetesen a támadók vesztenek rajta, mert a sete-suta, szemüveges matematikus amerikai mentalitásának és fejlett intellektusának köszönhetően győzedelmeskedik felettük. Dustin Hoffman Szalmakutyák Rendező: Sam Peckinpah Főszereplő: Dustin Hoffman Forgalmazó: Plusz Video remekül építi fel a környezete által zseniális idiótának tartott figurát, aki játszi könnyedséggel megfejti a csillagködök menekülésének rejtélyét, miközben a cipőjét sem tudja egyedül befűzni. A rendező, Sam Peckinpah sokat tett a kalandfilm és a thriller felvirágoztatásáért. Modern alkotó világképe sötét, történeteiben elmosódik a határ jó és rossz között, s cinikus, bukott hősei csak azért nem röpítenek golyót a fejükbe, mert mindig felbukkan előttük másvalakié. A Gyilkos elitben a CIA káfedőszerve uszul egymásra, s bár a vérére majdnem az összes szereplő kiirtódk, ugyanoda térünk vissza, ahonnan elndultunk. A Szökésben mindenki mindenkit elárul, s a főszereplő gengszterházassá csak azért marad együtt, mert tudák, hogy amíg hátukat egymásnak vetve támadóikat ritkítják, a másiktól nem kll tartaniuk. A Konvoj ezekhez képest mókás öregkori roncsderbi, s a Szalmarityákat is kegyes perceiben készíthette mester: két pozitív szereplő is van ben®, s a végére csak az egyiket lövik gyomrai medveölő puskával. • Baló Péter Egy FOK-kal jobb képviselő Az önkormányzatok működésének utolsó évében már világosan felmérhető, hogy kevésnek bizonyult az elhivatottság, lelkesedés, tenniakarás. A tudás és a tapasztalat megszerezhető a képviselői munka folyamán, de a tapasztalatszerzés időszaka sok kudarcot, sikertelenséget okozhat, felesleges energiákat köthet le. E tudás megszerzésének támogatására fejlesztette ki az Önkormányzati Akadémia és a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ „Képzett képviselők — hatékony önkormányzat” című, kötetlen és egyéni tanulásra alkalmas programcsomagját. A csomag szakmai anyagát a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, az Alkotmánybíróság és az MTA Pécsi Regionális Kutató Központjának szakértőiből alakított munkacsoport készítette. A mindenki számára közérthető nyelvezetű oktatási adaptációt a FOK pedagógiai munkacsoportja végezte el. Az oktatóprogram végső szakmai ellenőrzését, lektorálását a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának munkatársai adták. A szerzők és az adaptálók munkáját a szakmai tudáson, korábban megszerzett tapasztalatok beépítésén túl az a cél vezérelte, hogy az egész programanyag pártsemleges legyen, az egyénhez szóljon, és a gyakorlatban munkaeszközként, szakirodalomként is felhasználható legyen. Az oktatóprogram a meglevő ismeretekre épít, az egyéni időbeosztáshoz alkalmazkodik, lehetőséget biztosít az elsajátított tudás önelenőrzésére, egyéni konzultációkra ad módot. A 15 távtanulási könyvön, m munkafüzeten kívül 2 audiokazetta és 2 videokazetta segíti a gyakorlást, gyakorlati ismeretszerzést, ismétlést. Amennyiben Ön a tanulócsomagról további felvilágosítást kíván kapni, forduljon a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 14. Tel.: 118-6522, fax: 26-4693), vagy az Önkormányzati Akadémia (1064 Budapest, Szív utca 69. Tel. és fax: 269-4383) munkatársaihoz.---------------------------------------------------------------------------------1 MEGRENDELŐLAP | Megrendelem postai utánvételre a „Képzett képviselők ! Jó hatékony önkormányzat" című távtanulási programot ! ........... példányban. A csomagban megküldött számlaj összegét, amely 15 900 Ft, és a listaköltséget a csomagi átvételekor egyenlítem ki. Az á az áfát tartalmazza. ! Név:.......................................................................................... ! Cím:................................................................................ { i Dátum:............................................................................ i Aláírás:......................................................................... { MH | |___________________________|_________________________| Újságok bizományosi árusítására budapesti üzlethelyiséggel rendelkező vállalkozókat keresünk. BIZTOS JÖVEDELEM KOCKÁZAT NÉLKÜL! -MAGAS JUTALÉK! -EGÉSZÍTSE KI VÁLASZTÉKÁT! -KERESSEN MÉG TÖBB PÉNZT! -MI BIZTOS PARTNEREI LESZÜNK! Üzletkötőink készséggel állnak endelkezésére, telefonhívását követően három napon belül felkeresik Önt. Tel.: 134-13281 | Magyar Posta A Magyar Posta Rt. vezérigazgatósága felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező munkatársat keres pénzügyi irányítói munkakörbe. Jelentkezni lehet 8—16 óráig a 155-2457-es telefonszámon. T és a Magyar Hírlap közös játéka VI/1. A Mindent vagy Semmit! tegnapi kérdése olvasóinkhoz: A Bűn és színhődés főszereplője? Aki az utolsó 5 alkalommal velünk játszott — és kihúzta a lapban megjelent betűháló megfelelő betűit —, annak most van 4 betűje. Ezekből egy, az adásban meghatározott név rakható ki, ezt kell a lap szerkesztőségébe a mai nap folyamán a betűhálóval együtt beküldeni a következő címre: 1087 Bp., Kerepesi út 29/B. A ma esti adásban újabb forduló kezdődik. Ha ismét velünk kíván játszani, az ott elhangzott kérdésre adandó válasznak a kezdőbetűjét húzza ki az alábbiak közül: G H A D S l_ T K T Megfejtés: ................................................................................................... Csak az adásokból derül ki, hogy hány fordulós lesz a játék, ahogy az is, hogy mit kell a megmaradó betűkből összeállítani. Ez az utoljára kihúzandó betűre vonatkozó meghatározással együtt hangzik el a műsorban. Az ezt követő napon kell a betűhálót (a kihúzott betűkkel és a megfejtéssel együtt) egy levelezőlapra felragasztani és beküldeni szerkesztőségünk címére: 1087 Bp., Kerepesi út 29/B. A helyes megfejtést beküldők közül 15-en a Magyar Hírlap nyereménycsomagját nyerik. Figyeljék tehát a Mindent vagy semmit! ma esti, a Tv2-n 21.05-kor kezdődő adását! MH 14999 Értékek elszánt védője Meghitt ünnepségen köszöntötték tegnap délután az írószövetségben Pomogáts Béla irodalomtörténészt hatvanadik születésnapján. Ez alkalomból vette át egy nappal korábban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal Göncz Árpád kezéből. Most jelent meg a Magyar Napló októberi száma; az esszérovatban egy vitacikk Pomogáts Béla tollából: Végvárak és szekértáborok. Arról ír benne, miként szorul vissza az irodalom és kultúra ázsiója az utóbbi esztendőkben egyre elszigeteltebb őrhelyekre; miként küzd a lap- és könyvkiadás a puszta fennmaradásért. Hogyan osztják fel a mecenatúrák és kuratóriumok szinte akaratukon kívül újabb konkurens csoportokra a szellemi életet, és miként hat vissza a társadalmi pauperizálódás, a közöny és érdektelenség formájában a szellemi életre. Alkalmi írás ez, mégis jellemző szerzőjének alapállására. A kritikus és irodalomtörténész folyamatosan vívja ugyanis napi csatáit - éspedig mindig az értékek védelmében - a mindenkori aktuális ellenféllel. Volt ez sokáig a diktatúra (ötvenhat után ült is emiatt), lehetett a geopolitikai helyzetből eredő megannyi konfliktus (határon túli irodalmunknak nincs nagyobb egzegétája őnála), lehet a szellemi élet provinciális megosztottsága (szinte minden irodalompolitikai megnyilvánulása mélyén ott munkál az ellene érzett felháborodás), és lám, lehet a vadkapitalizmus megannyi szellemellenes tendenciája is. Talán nem véletlen, hogy e megemlékezésben az irodalompolitikust veszem előtérbe, hiszen tevékenységének jó része azzal telik el, hogy az irodalom partikuláris érdekeivel szemben a maga nemzetit a liberálissal természetesen ötvöző, egységesítő és értékérvényesítő álláspontját kifejezésre juttassa. Sok harcot meg kellett és kell vívnia, hogy ennek az álláspontnak - mindig a minőség érdekében - érvényt tudjon szerezni. Ezért vállal szerepet annyi kuratóriumban, zsűriben, szakmai érdekvédő szervezetben és szerkesztőbizotságban, hogy e tevékenység szinte elborítja életét. Csak az Isten tudja, mikor volt ideje megírni Déry monográfiáját, a Kuncz Aladárról, Radnóti Miklósról, Jékely Zoltánról, Takáts Gyuláról szóló könyvét, meg kéttucatnyi esszé- és kritikakötetet. Melyeknek sorából kiemelendő a nyugati magyar irodalomról szóló összegzés (Béládi Miklóssal, Rónay Györggyel), a világba szétszóródott magyar költészet úttörő itthoni bemutatását nyújtó ötágú síp antológia, a romániai magyar irodalomról, valamint a transzilvanizmusról szóló összegzések; a jelenkor-történésznek általában azok a munkái, amelyek a határon túli magyar irodalomról szólnak. A diaszpóra érdekében ma is sokat tesz; a nem Magyarországon termő magyar irodalomnak ma is fáradhatatlan utazó nagykövete. Emellett, hogy ne feledjem, ő az MTA Irodalomtörténeti Intézetének egyik vezetője, az Anyanyelvi Konferencia elnöke (ugyanakkor a Demokratikus Charta szóvivője), az Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja, a Literatura szerkesztője, a TUDOSZ elnökségi tagja, kandidátus a népi irodalom témaköréből, József Attila-díjas. És lapunknak megalakulása óta hűséges munkatársa. • Lukácsy András Pomogáts Béla FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT • GINK KÁROLY FOTÓMŰVÉSZ kiállítása november 8-áig látható a Lord Major Galériában (Budapest, Városmajor, Lord Major Étterem). A tárlat képeit Bartók Béla Mikrokozmosz című műve ihlette. • HAJDÚ JÓZSEF ÉS LUGOSI LUGO LÁSZLÓ IPARI TÁJ című kiállítását Bojár Iván András művészeti író nyitja meg ma 17 órakor a Józsefvárosi Kiállítóteremben (Budapest, József krt. 70.). • GÁL ÉVA EMESE VÍZESÉSEK című kötetét mutatja be holnap délután öt órakor a Litea Könyv- és Teaszalonban (Budapest, Hess András tér 4.). • A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZEnEKAR ad koncertet holnap este fél nyolckor a Zeneakadémián, Kovács László vezényletével. A hangversenyen Beethoven: G-dúr zongoraversenye, valamint a 3. (Eroica) szimfónia csendül fel. Közreműködik: Park Young Ja zongoraművész Dél-Koreából. m » » ■ * Ajánló • AZ OXFORD OCHESTRA DA CAMERA hangversenye ma este fél nyolckor kezdődik a Zeneakadémián. Műsoron Händel, Elgar, Malcolm és Purcell művei szerepelnek. • MŰVÉSZET A DUNÁNTÚLON 1000-1541 címmel nyílik kiállítás ma 16 órakor a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlatot Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát nyitja meg. • AZ ANGOL NYELVTAN - LEXIKON jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában. A könyvet ma délután négy órakor Varga László, a könyv lektora ismerteti az ELTE BTK Ajtósi Dürer sor 19. sz. alatti épületében. • DIÁKFOTÓSOK ALKOTÁSAIBÓL nyílik kiállítás holnap délelőtt 11 órakor a Stefánia Palotában (Budapest, Stefánia út 34-36.). A vándorkiállítást a Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapítvány indítja útjára. • GÖRGEY GÁBOR WATERLOO KELLŐS KÖZEPÉN című, a Magvető Kiadónál megjelent legújabb kötetét dedikálja ma délután öt órakor a Fókusz Könyváruházban (Budapest, Rákóczi út. 14.). • A MU SZÍNHÁZI NAPOKAT október 31. és november 13. között harmadik alkalommal rendezi meg a Lágymányosi Közösségi Ház (Budapest, Körösy u. 17.). • HATTYÚKKAL, ÁGYÚTŰZBEN címmel Csoóri Sándor szerzői estjére várják az érdeklődőket október 27-én, csütörtökön 18 órakor a Rátkay Klubba (Budapest, Városligeti fasor 38.). • HAZAKERÜLT JÓZSEF ATTILA A DUNÁNÁL című versének kézirata több mint négy évtized után külföldről. A kéziratot pénteken délután adják át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Magyar Hírlap 15 Láthatatlan természetfotók MH-információ Zsúfolásig megtelt a Magyar Kultúra Alapítvány budapesti, Szentháromság téri székházának nagy aulája, amikor a Csodálatos természet és Az év természetfotósa pályázat díjait adták át. Idén is száznál több szerző csaknem háromezer fotográfiával vett részt ezen a nagyszabású versenyen - párját, a Nimród természetfotó-pályázatot tavasszal szokták megrendezni -, a zsűri napokig keményen dolgozott azon, hogy eldöntse, mely képek díjazhatók az öt kiírt kategóriában. Aki végignézi a pályázat anyagából rendezett kiállítást (a hónap végéig lesz nyitva, mindennap), egy csöppet sem csodálkozik az értő zsűri kínjain. Minden túlzás nélkül állítható: a magyar természetfotó világszínvonalú. A megnyitó előtt beszélgettünk Katona Istvánnal, a Magyar Fotóművészek Szövetségének egykori elnökével, aki maga is hoszú ideig művelte a fotográfiának ezt az ágát. Elismerésre méltó, milyen aktív, korszerű szemléletű, mennyire megújulni képes a természetfotósok tábora. És itt nincs baj az utánpótlással, mint az amatőrök más csoportjainál. Azzal nincs, bólintott rá Katona István, de szomorú, hogy ezeknek a nagyszerű fényképészeknek szinte ez a néhány kiállítás az egyetlen megjelenési lehetőségük. Hosszú évek óta nem adtak ki fotóalbumot e tárgyban, nincsenek olyan színvonalú magazinok, amelyek közölhetnék az új képeket. Vajda János - maga is neves fotós, most a zsűri tagja - arról panaszkodott, hogy évek óta nem sikerül összehozniuk még a leghíresebb fotósok legjobb képeiből összeválogatott, egyetlen kollektív kötetet sem. - Nemrég Münchenben jártam, a nagy könyvesboltokban majdnem emeletnyi részt foglalnak el a természetfotós könyvek - mondta Vajda. - Persze, annak is örülünk, hogy ezt a kiállítást meg tudtuk szervezni, hogy szponzorokat tudtunk megnyerni az ügynek. De valószínűleg kénytelenek leszünk összevonni a hazai két nagy természetfotó-kiállítást, hogy ne forgácsolódjanak szét az anyagi eszközeink, így csupán reménykedhetünk, hátha nagyobb tere nyílik az olyan kitűnő fotográfusoknak, mint a fődíjas Kármán Balázs, vagy a több díjat is elnyert Berta Béla és Novák László. • Sz. K. J.