Magyar Hírlap, 1995. február (28. évfolyam, 27-39. szám)

1995-02-02 / 28. szám

14 Magyar Hírlap Egy besurranó szerető dolgos hétköznapjai Az alaphelyzet Agatha Chris­tie, a megoldás Hitchcock szel­lemét idézi. Baj csak a „kidol­gozással” van. Az éj színe című amerikai erotikus thriller mint mostanában mind több ameri­kai film (lásd például A bárá­nyok hallgatnak) nem egysze­rűen a bűnről, torzult lelkű, pa­tologikus hősök ámokfutásáról szól, de magával a pszichiátriá­val, a lélekelemzés tudományá­val is kacérkodik, persze csak amúgy a konyhafilozófia szint­jén. Ezúttal az derül ki, hogy a pszichiáter is ember, sőt fogyó­eszköz. A szakma egy képvise­lőjét a mese szerint megölik, feltételezhetően terápiás cso­portja valamelyik tagja tette el láb alól. New Yorkból nemrég érkezett barátjára és kollégájá­ra, egykori évfolyam­társra há­rul a feladat, hogy átvegye a kis csapatot, s főleg hogy kiderítse, ki ötük közül az elkövető. A páciense öngyilkossága miatt önmagával éppen meghason­­lott, finom lelkű lélekbúvár - Bruce Willis alakítja - hozzá is kezd a felgöngyölítéshez. Vé­gül kézre is keríti a tettest, meg­akadályozva, hogy az legyilko­­lássza a csoportot, s aztán eset­leg újabb pszichiáterek rende­lőjébe és életébe is egy kis színt Az éj színe Amerikai thriller R.: Richard Rush Fősz.: Bruce Willis, Jane March Intercom ingyen. Közben a cselekmény tovább bonyolódik: Willis meg­ismerkedik álmai nőjével, ali­­ról kiderül, önhibáján kívül kis­sé csapodár: egyszerre négy csoporttaghoz is szoros érzelmi szál köti. Kész rejtély, hogy mi­kor pihen. A nehézkesen induló mese az első gyilkosság s a helyzet tisztázása után jótékony fe­szültséggel telítődik. Kezdőd­het a játék, a nyomozás: talál­gathatjuk, ki „sárosabb”, ki ke­verhető gyanúba. A dúvad kül­sejű, de melegszívű festő, a rendmániában szenvedő, pe­dantériájával másokat az őrü­letbe kergető ügyvéd, a felesé­gét és lányát tragikus körülmé­nyek között elvesztett idősödő férfi? Esetleg a kalandokat haj­szoló, elvirágzásnak indult szépasszony vagy a nemi identi­tásával küzdő dadogó fiú? Bruce Willis magánnyomo­zása fantáziátlanul és unal­masan van előadva, nem cso­da, hogy menetközben a néző egyre inkább elveszíti az ér­deklődését. Az meg nem fair, sőt kifejezetten bosszantó, hogy a „megoldás” nem egé­szen a feladványból követke­zik. Át lettünk verve. Az utol­só percekben magyarázzák el nekünk, hogy tulajdonkép­pen mit is láttunk. Annyi bi­zonyos, hogy a cinkelt lapok­kal játszó forgatókönyvíró látta Hitchcock Psychóját, s az megihlette őt. (Más kér­dés, hogy rossz tanítványnak bizonyult.) Az éj színének mindeneset­re sikerült a műfaj - a thriller, a pszichológiai krimi - mos­tanában amúgy sem túl magas színvonalát alulmúlnia. A forgalmazónak a filmhez készített sajtóanyagából kide­rül: a rendező, Richard Rush öt évvel előzte meg korát. A kérdésre, hogy miért telik el olyan sok idő egyes filmjei kö­zött, szerényen így válaszolt: „Öt évvel meg kell haladjam a korszakot, amelyben élünk, hogy a stúdiók rábólintsanak a terveimre.” Úgy tetszik, az illetékesek ezúttal meggondolatlanul bó­lintottak. • Gervai András (Bruce Willis és Jane March) A doktor most épp nem praktizál A posztmodern érdektelenség­be fúl, jelentéktelenné törpül, tisztán látszik. A novellista, aki­nek nincsenek meséi, vagy ha vannak, maga se élvezi őket, az az olvasót sem képes érzéki örömben részesíteni, mert mi mást is tekinthetnénk a szép vi­szonylagos ismérvének és kö­vetelményének? „A lovag tudott cselekedni, ő pedig írni”: a lovagkor alko­nyán Don Quijote ködlovagsá­­ga, s az írókor éjszakáján az ál­íróság egymásban való tükrö­ződése a látszat látszólagossá­­gát erősíti meg, és semmi esetre sem a valóság valóságosságát. Papp András A feledés egyen­letes növekedése című könyvé­ben két mese található. Egy­­ik-Papp András: A feledés egyenletes növekedése Széphalom Könyvműhely 1994.118 oldal d­as, amelyben a ködlovag egy barlangban csodálatos, miszti­kus élményekben részesül. Meg egy realista, amelyben a pszeudoíró illegális határátlé­pésének izgalmait részletezi, s egyben unalmasítja. Azon túl kábé ennyi: férfi meg nő, fek­szenek, az egyik gondol valami­re. „Már azt hittem, nem is egy, hanem két agyam van, melyek kölcsönösen kontrollálják egy­mást, végeérhetetlenül elemez­ve és ellenőrizve korábbi ellen­őrzéseket és elemzéseket.” Még szerencse, hogy a feledés egyenletesen növekszik, így csak az élményközeli érzések és gondolatok tükrözik egy­mást. Az egyik fejezetet egy­mondatos írások alkotják, ami üdvözlendő kísérlet a Beckett, Mándy, az őket követő Kuko­­relly nyomán elterjedt tő- és hiányos mondatírási láz köze­pette, ugyanakkor becsúszik egy-egy aránytévesztés, s akkor a mondatmamut összeroppan, mint a híd, aminek pillér nélkü­li ívét a mérnök elszerkesztette. Papp András kötete tökélete­sen belesimul a mai prózame­zőnybe. • Krausz Tivadar Könyvek között A feledés pártján KULTÚRA 1995. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Fülöp királyként színészi felnőttkorba ért Balkay Géza az idei évadtól a szolnoki színház tagja. A Szobaszínházban életében először rendezett, Ibsen Ha mi holtak feltámadunk című darabját állította színpadra. Az Új Színházban a hét elején vendégszerepelt a szolnoki teátrum a Don Carlosszal, ebben az előadásban Balkayt Fülöp királyként láthattuk. • Ön nem is olyan régen, miután a Katona József Színházból elszerződött, úgy nyilatkozott, hogy az ember nem megy rög­tön a válóperes bírótól a házasságkötő-terembe. Ezért egy ideig nem sze­gődik társulathoz. Végül mégis a szolnoki színház tagja lett. Miért? A fő ok az volt, hogy életem­ben először rendezhettem. Megmondták azt is, hogy Fü­löp királyt játszom majd. Én pedig szabadon választhattam, mit állítok színpadra. Úgy ér­zem - bár tag vagyok a szolno­ki színházban -, nem kerültem ellentmondásba a nyilatkoza­tommal. Hiszen csak egy sze­repre és egy rendezésre szer­ződtem, így kint is vagyok és bent is vagyok. • Ön azt állította, job­ban fog rendezni, mint Nádasdy Kálmán. A Ha mi holtak feltámadunk rendezése a szolnoki Szobaszínházban ehhez a végcélhoz vezet? Az út első állomása. • Mi az, ami már sike­rült? Ezt a ritkán játszott Ibsen-da­­rabot különösebb kompro­misszumok nélkül fogyasztha­tóvá tudtuk tenni a közönség számára. Sikerült jó kontak­tust kialakítanom a színészek­kel, el tudtam játszatni egy egész darabot, nemcsak egy szerepet. Erre mindig vágy­tam. A munka elején izgul­tam, de aztán olyan segítséget kaptam a színészektől, a mű­szakiaktól, hogy az egészen megható volt. • Ön korábban beszélt arról, hogy szeretettel bárki tehetségessé tehe­tő. A rendezőnek pedig az a dolga, hogy tehetsé­gessé tegye a munkatár­sait. Sikerült? Nyolcvan százalékig egészen biztosan. Azt akartam, hogy a játszótársaim mások legyenek, mint korábbi szerepeikben. Úgy érzem, ez nagymértékben sikerült. Ráadásul oly módon, hogy senkinek nem kellett erőszakot tennie magán, kife­jezetten jó hangulatú volt a próbaidőszak. • Szolnokról sok szí­nésznek távoznia kellett, sok az új művész a tár­sulatnál. Ez mennyire határozta meg a mun­kát? Minden közösségben vannak különböző pártok, de ezzel én nem foglalkoztam, pártsemle­ges tudtam maradni. • Tulajdonképpen a tár­sulat életében is trón­harc zajlott, csakúgy mint a Don Carlosban. Lehet, hogy emiatt is mutatták be a darabot? Nem hiszem, hogy ez bárki fe­jében megfordult, bár áthallá­sok természetesen lehetnek. De ha nagyon nagyképű aka­rok lenni, azt is mondhatom, hogy az egész előadást rám ta­lálták ki. Az a Fülöp, akit én játszom, nem a romantikus konvenciók szerinti király, le­hetne akár főkönyvelő is. In­kább az emberi érzelmekről, gondolatokról van szó. • A Don Carlos előadá­sában ön az egyetlen közismert, jó nevű szí­nész. Nyilván kicsit ta­nítómesterként is,funk­cionált”. Feltétlenül. De ez a korábbi jelentősebb munkáimra is vo­natkozik. Ezért is gondoltam, hogy most már ideje volna rendeznem. • Sok az előadásban a fiatal, és nem is minden­ki profi színész. Nyilván máshogy kellett dolgoz­nia, mint a Katonában, ahol mindenki profi. Ez nem diplomán múlik. Igye­kezni kell megtalálni azokat a közös pontokat, amelyekkel az egész előadás nyer. • Önnek mindegy, hogy mondjuk Cserhalmi György a partnere, vagy egy kezdő? Persze hogy befolyásol, de a darab szövete olyan, hogy ha erre szükség van, akkor függet­len lehetek a produkcióban. • Tehát egyedül is tud jó lenni? Tulajdonképpen igen, de ezút­tal nem erről van szó. • Fontos annyira Fülöp király szerepe önnek, mint az évek óta játszott Platonov a Katona Jó­zsef Színházban? A Platonov előadása különle­ges csillagzat alatt született. Fülöp királlyal a színészi ka­maszkoromból most léptem át a felnőttkorba. Szeretnék so­kat dolgozni, a többi pedig ma­gától adódik. • Az az érzésem, hogy a Don Carlos előadása nem az a színház, amit igazán szeret... Ez tulajdonképpen így van. Ez a színházi irányvonal nem min­denben találkozik az én elkép­zeléseimmel. • Nem túl rideg, kimó­dolt színház ez önnek? Érzelmeket minden előadásba bele lehet lopni. • Azt nyilatkozta, hogy édesanyja nem tanította meg szeretni. Ahhoz, hogy jó,felnőtt” színész, rendező legyen, nem ta­nulnia kell a szeretetet, hanem már készségszin­ten gyakorolnia. Elérhe­tő ez az ön számára? Hogyne. A szeretetet minden­kinek önmagából kell „kibu­liznia”. Ehhez sok gátat kell az embernek felrobbantania ma­gában. • Bóta Gábor Balkay Géza FOTÓ: ISZA FERENC Európai hírű kiállítóhellyé válhat a Tragor Ignác Múzeum Még száz koporsó hever a váci templom alatt? MH-információ____________ A tervek szerint ma fejeződik be a váci felsővárosi plébánia­­templom alatt (Fehérek temploma) nemrég felfede­zett kripta feltárásának első fázisa. Mint arról már beszá­moltunk, a helyszínen 152 da­rab tizennyolcadik századi, épségben megmaradt koporsó került elő. A szenzációs lelet felfede­zését csupán a hét elején hoz­ták nyilvánosságra, pedig a munkát tavaly november 24- én kezdte el a váci Tragor Ig­nác Múzeum néprajzkutatók­ból és antropológusokból álló munkacsoportja. A kutatókat felkérő Zavetz József plébános szerint a tit­kolózásra azért volt szükség, mert nem szerették volna, ha illetéktelenek kincskeresés reményében felfedezőútra in­dulnak a kriptába. A befala­zott szentélyről és a sekrestye alatt lévő elfeledett kriptáról korábban senki sem tudott biztosat, a plébános is csak sejtette, hogy létezik, mert a 17. században épült templo­mok alá általában építettek hasonló temetkezési helyeket. A kripta feltárását a templom tavalyi rekonstrukciója tette lehetővé. Hasonló nagyságrendű és tudományos színvonalú, komplex, módszeres feltárás­ra eddig még nem került sor Magyarországon - mondta Zomborka Márta, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója, a munkacsoport egyik vezetője. Még a kutatást végző szakem­bereket is meglepte, hogy a sírhely speciális klímájának köszönhetően az egymás tete­jére zsúfolt koporsókban fek­vő halottak teste természetes módon mumifikálódott, és a festett koporsók, a gazdagon díszített viseletek nagy része is sértetlenül megmaradt. A több mint egymillió forintot felemésztő feltárás során a koporsókat letisztították, fer­tőtlenítették, de a restaurálást megelőzően az állagvédelmi munkálatokat is el kell végez­ni, ami további jelentős anya­gi ráfordítást igényel. A halotti anyakönyvekből származó adatok szerint a Fe­hérek templomának kriptájá­ba 1731 és 1808 között temet­keztek, feltételezhetően egy­házi személyek és a templo­mot támogató donátorok, va­lamint helyi gazdagabb polgá­rok (férfiak, nők, gyermekek) földi maradványai kaptak he­lyet. A koporsók környezeté­ben a temetkezési rítushoz tartozó tárgyakat­­ kereszte­ket, olvasókat, imakönyve­ket, szentképeket - találtak. Napvilágra került a halotta­kon lévő gazdag polgári ruhá­zat: főkötők, csizmák, halotti öltözetek, amelyek eddig csu­pán irodalmi művekből vol­tak ismertek. A dokumentu­mokból következtetni lehet a 18. századi, török hódoltság után újratelepült soknemzeti­ségű város lakóinak életmód­jára, életszínvonalára és kul­túrájára. A tárgyi anyag az elképze­lések szerint a váci Tragor Ig­nác Múzeum gyűjteményébe kerül. Az igazgatónő remény­kedik abban, hogy a szenzá­ciós leletnek köszönhetően európai hírű bemutatóhellyé válhat az intézmény. A nagyközönség számára egyelőre nem hozzáférhető az anyag. A leletek fogadására ma még csupán részben alkal­mas a múzeum. Az intézmény „csurig telt” raktárait minél előbb bővíteni kell. A feltá­rást a váci és a Pest megyei önkormányzat, valamint a művelődési minisztérium fi­nanszírozta, de a teljes vizsgá­lathoz a szakértők véleménye alapján még több millió forint kellene. A múmiák a Magyar Természettudományi Mú­zeum embertani tárába kerül­tek, ahol részletes mikrobio­lógiai vizsgálatnak vetik alá őket. Mivel az 1790-es években megtelt a kripta, egy újabb helyiséget építettek, ahová­­a korábban temettettek egy részét átvitték. Ezt a részt ma még építészeti okokból nem lehet megközelíteni, az írott források szerint ott lévő közel 100 koporsó egyelőre feltá­ratlan. • B. Gy. __________________________________________________________________________________________________________ A Magyar Televízió 2-es csatornája január elejétől sugározza heti két alkalommal, szerdánként (ismétlés vasárnap reggel) a „VENDÉGVÁRÓK” című falusi turizmus-távoktatási programot.­­ Az ötödik rész tartalmából: Hogyan lehet a falusi-tanyasi vendéglátásban kiaknázni a környék nyújtotta lehetőségeket? A tanfolyamra jelentkezők felvilágosítást kaphatnak a megyei TTT-egyesületektől, jelentkezni lehet a TIT Szövetségi Irodánál (1088 Budapest, Bródy S. u. 16., postacím: Budapest 5. Pf. 123., tel.: 138-3588, fax: 138-3320).­­---------------------------------------------------- 1 JILIl­t­ UVL­i Név: ............................................................................................................................................................................................­­ Lakcím: ..........................................................................................................................................................................................­­ Irányítószám:................................................................................................................................................................................... I Telefon: ................................................................................................................................................*......................................... ! A VENDÉGVÁRÓK c. falusi turizmus távoktatási tanfolyamára jelentkezem, és vállalom, hogy a tanfolyami díj (24 000 Ft) első félévi részletét, 12 000 Ft-ot i­s 1995.................-án befizetem.­­ ! Tudomásul veszem, hogy a TIT Szövetségi Iroda nyilvántartásába a jelentkezésemmel egy időben bekerülök, de a tanfolyamhoz kapcsolódó oktatócso- t­o­magot és a tanfolyamon való részvételi lehetőséget csak a csekk másolatának bemutatása, ill. a pénz beérkezése után kapom meg. (A befizetéshez csekk i­s a TIT Szövetségi Irodánál kapható). i i i dátum aláírás |____________________________________________________________________________________________________________­ TIT Szövetségi Iroda, 1088 Budapest VIII., Bródy Sándor u. 16. Postacím: 1367 Budapest 5. Pf. 123. Telefon: 138-3588,138-4411 Zoltai Márta, Tóth Lászlóné. Telefax: 138-3320 MH 1223 A Magyar Hírlap felvételt hirdet korrektorstúdiójába Februárban újabb három hónapos tanfolyam indul, melyre várjuk azokat, akik szívesen foglal­koznának szövegek javításával, érdeklődnek a nyelvészet iránt, esetleg mostani munkavégzé­sükhöz hasznát vennék továbbképzésnek. A tanfolyam 72 órás, és hetente egy napon 3x2 óra elfoglaltsággal jár. EGYETEMI OKTATÓK ADJÁK ELŐ A HÁROM FŐTÁRGYAT, EZEK: 1. nyelvhelyesség, helyesírás, 2. művelődéstörténet, 3. tördelői, tipográfiai alapismeretek, korrektori szakmai tudnivalók. Kiegészítésül alapfokú szövegszerkesztői ismereteket is kapnak a hallgatók. A három főtárgyat 24-24 órában tanulják, a számítógéppel 4 órában ismerkednek. Az előadások szombaton lesznek, igény szerint más napon is lehet. A tanfolyam díja: 29 500 Ft. Jelentkezni személyesen lehet a Magyar Hírlap szerkesztőségében (Budapest Vill., Kerepesi út 29/B), 1995. február 4-én és 5-én 14—16 óráig, Jankó Zitánál. A SKÁLA COOP RT. BÉRBEADJA BUDAÖRSÖN lévő 2x2.300 m2 raktár és 370 m2 szociális blokkal ellátott irodaépületét, valamint Budapest VL, Jókai u. 38. sz. alatti, 5 szintes, összesen 2.300 m2 alapterületű raktárépületét. A bérbeadás feltételeiről telefonon felvilágosítást ad: Decsi Vilmos és dr. Tóth Kállmánné. a Tel.: 218-7342 |

Next