Magyar Hírlap, 1995. február (28. évfolyam, 40-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
1995. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK MH-információ Az európai ügyekkel foglalkozó minisztérium létrehozása rövid távon lekerült a napirendről - jelentette ki tegnap az illetékes parlamenti bizottság előtt Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) politikai államtitkára. „Horn Gyulának ez a kósza ötlete meglehetősen kérészéletűnek bizonyult” - kommentálta később a kijelentést Orbán Viktor, az európai integrációs ügyek bizottságának elnöke. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem lesz változás az európai ügyek felelősségi rendszerében, vagyis a területet továbbra is a tárcaközi bizottság felügyeli, amelynek elnöke a külügyminiszter. Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára úgy vélte, hogy a július 1-jéig tartó francia EU-elnökség alatt - Párizs sokirányú elfoglaltsága miatt - aligha ülhet össze a társulási tanács, amely Magyarország és az EU miniszteri szintű egyeztető fóruma. Szent-Iványi emlékeztetett az esseni EU-csúcson átadott Horn-memorandumra, amely többek között a társulási tanács hatáskörének a bővítését szorgalmazta. A társulási bizottság - melynek magyar fele az IKM-ben működő Európai Ügyek Hivatala - idén májusban tartja következő ülését; az Európai Unió által kidolgozandó Fehér Könyv, az agrárpolitikák hosszú távú közelítése és a kooperáció jelenlegi helyzetének áttekintése lesz - a bizottsági ülésen elhangzottak szerint a témája. Az IKM politikai államtitkára szerint Magyarországnak tavaly 1,1 millió dolláros deficitje képződött az unióval folytatott kereskedelemben. •Gy.Z. Orbán: Horn ötlete kérészéletűnek bizonyult Európa még nem kap tárcát KÜLFÖLD - BELFÖLD Rifkind Pozsonyban: a békepartnerség nem előszoba MH-Pozsony________________ Malcolm Rifkind személyében tegnap 1919 óta először járt hivatalosan brit védelmi miniszter Szlovákiában. Tekintettel arra, hogy az útra közvetlenül Viktor Csernomirgyin pozsonyi tárgyalásai után került sor, a Szlovák Külügyi Társaság rendezte vitadélutánon a figyelem középpontjában az orosz -szlovák kapcsolatok álltak, illetve azok hatása Szlovákia NATO-csatlakozására. Óvatos válaszában Rifkind kifejtette: az egyes európai országok biztonsága nem vizsgálható elszigetelten. Biztonsági garanciákra azoknak is szükségük lesz, akik nem válnak a NATO tagjaivá. Ezért rendkívül fontos a kiegyensúlyozott viszony Oroszország és az atlanti szövetség között. Ez a viszony Rifkind véleménye szerint meg kell hogy haladja a békepartnerség nyújtotta lehetőségeket. Oroszországon túl - hangsúlyozta Rifkind - a kapcsolattartás gyakorlati nehézségei ellenére is fontos az együttműködés kiterjesztése a Szovjetunió utódállamaira, mindenekelőtt Ukrajnára és a balti államokra. Előadásában ehhez a miniszter hozzátette: Oroszországnak legitim érdeke fűződik Európa biztonságának fenntartásához. Ezt a NATO elismeri, s olyan viszonyra törekszik, amely „kizárja a meglepetéseket” úgy is, hogy az oroszoknak nincs vétójoguk. Nem kevésbé óvatosan beszélt a brit védelmi miniszter a NATO kibővítésének lehetőségéről is. Hangsúlyozta: nincs értelme a valaha Közép-Európa határainál álló gátakat kitolni keletre; „nehéz egy olyan NATO-t elképzelni, amelynek tagja a békepartneri programban részt vevő összes ország”. „Ezen okok miatt a NATO kibővítését nem tekinthetjük az európai biztonság varázsszerének” - fejtette ki Rifkind, hozzátéve, hogy a békepartnerség nem a tagság előszobája, hanem inkább az együttműködés eszköze. Rifkind más összefüggésben azt is hangsúlyozta, hogy a NATO nem kíván tagjai sorába fogadni olyan országokat, amelyeknek rendezetlenek a kapcsolataik a szomszédaikkal. A Ján Sítek szlovák védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásain is érdeklődött Malcolm Rifkind Csernomirgyin pozsonyi útjáról. A szlovák hírügynökség jelentése szerint Sítek biztosította a brit minisztert, hogy Szlovákia semmiféle különleges kapcsolatokat nem kíván fejleszteni Oroszországgal, katonai együttműködésüket olyan szerződés szabályozza, amilyet Szlovákia más országokkal is kötött. Ezeken a tárgyalásokon Rifkind leszögezte: Nagy-Britannia támogatja a közép-európai országok felvételét a NATO-ba, de valószínű, hogy erre nem egyszerre kerül majd sor, hanem minden egyes jelentkezőt külön-külön bírálnak el. Tegnap romániai hivatalos látogatásra utazott a szlovák legfelső hadvezetés. A látogatás napirendjén az európai biztonsági helyzet megvitatása is szerepel. •S. E. Feloldják a szankciókat, ha Belgrád elismeri a jugoszláv utódállamokat Csend a tavaszi vihar előtt MH-Washington/Újvidék Újra Slobodan Milosevic került a délszláv békekezdeményezések középpontjába, miután az öthatalmi összekötő csoport párizsi ülésén egy szerb-horvát-bosnyák csúcstalálkozó javaslata formájában feladták neki a leckét, és ezt Washingtonban is jóváhagyták, tegnap David Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszlávia-értekezlet két társelnöke tett nála előre be nem jelentett látogatást. Hamarosan Belgrádba várják Jozirjev orosz külügyminisztert is. Szerb hivatalos körökben még nem fűztek kommentárt ahhoz a washingtoni információhoz, hogy Clinton elnök is támogatja a nemzetközi összekötő csoport Párizsban megfogalmazott javaslatait. Ezzel kapcsolatban a leglényegesebb: az ötök készek feloldani a Jugoszlávia elleni szankciókat, ha Milosevic elismeri a többi utódállamot (tehát Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot és Macedóniát - Szlovéniát már elismerte Belgrád), és még hatásosabb zárlatot vezet be a boszniai szerbek ellen. Az amerikai álláspont azonban annyiban mégis eltér a négy partnerétől, hogy Washington nézete szerint továbbra is korlátozni kell a stratégiai termékek exportját, és a szankciókat csupán felfüggesztenék, amiről a Biztonsági Tanács havonta újabb döntést hozna. Emellett a boszniai határforgalmat radarberendezésekkel is ellenőriznék, mégpedig nemzetközi megfigyelők felügyeletével. A komplett javaslatot állítólag már a napokban eljuttatják Milosevic elnökhöz. A szerb elnököt azonban a határon túli szerb nacionalista vezérek is állandóan figyelmeztetik, hogy nem szabad engednie a külföldi nyomásnak. A boszniai szerbek leszögezik: semmilyen zárlattal sem lehet őket rákényszeríteni arra, hogy elfogadják a térképeket, és feladják „államuk” szuverenitását. Izetbegovic bosnyák elnök figyelmeztette az Unprofor-parancsnokságot: ha nem szűnik meg a Bihac elleni szerb offenzíva, hadserege kénytelen lesz más frontszakaszon felmentő hadműveletet indítani. Ugyanakkor az ENSZ-szóvivő tegnapi szarajevói sajtóértekezletén figyelmeztetett: a szerbek minden jel szerint nagy offenzívára készülnek a térségben, mert újabb erősítés érkezett csapataikhoz. A közelgő támadásra utal Radovan Karadzic kijelentése is, aki szerint a jelenlegi négy hónapos tűzszünet az utolsó, amit a szerbek elfogadtak „a végső győzelem előtt”, ami akkor következik be, ha a nemzetközi közvetítők május elseje után nem találnak mindhárom fél számára elfogadható megoldást. 4 MB RAM (max. 64 MB) # 170 MB HDD # 1.44 MB FDD # VESA LB SVGA vezérlő # 3 ISA bővítőhely 102 gombos IBM billentyűzet # 14" SVGA LR Color monitor # IBM egér # Dos, Windows, Works IBM Kelso 652 - 486SX/33MHz HP4 lézerprinter - 600 dpi, 8 lap/perc Világmárkák — klón Központ: Budapesti üzletünk: 1083 Budapest, S 1 5 1072 Budapest, Szigetvári u. 7. r DUNAi Kis Diófa u. 2. Tel.: (36-1) 267-1092 ELEKTRONIKA @ Tel.: (36-1) 268-0437 Fax: (361)267-1095 /Hicro/ige Fax: (36-1) 268-0438 Funtasztim megtakarítási lehetőség} MDF-KDNP csúcstalálkozó Együtt, szövetség nélkül MH-információ Az MDF és a KDNP vezetői korainak tartják polgári szövetség létrehozását, ugyanakkor a későbbiekben politikai alternatívát szeretnének kínálni az együttműködéssel. A két pártelnök, Für Lajos és Giczy György beszélt erről az MDF és a KDNP szerdai csúcstalálkozója után a demokrata fórum Bem téri székházában. A megbeszélésen az MDF delegációját Für Lajos mellett Szabó Iván ügyvezető elnökfrakcióvezető, Boross Péter, Lezsák Sándor és Gémesi György alelnökök, valamint Balaton Péter választmányi elnök képviselte, a KDNP-t pedig Giczy György, Füzessy Tibor ügyvezető elnök-frakcióvezető, Gáspár Miklós alelnök, Szilágyi Krisztina és Pálfi Dénes. Egyetértettek abban, hogy az MDF és a KDNP a parlamentben, az önkormányzatokban és pártközi ügyekben működhet együtt. „Ennél szorosabb együttműködés csak az egyes pártok megerősödése után, a következő parlamenti választások előtt képzelhető el” - hangsúlyozta Für Lajos. Szerinte az együttműködés legfontosabb alapelve a pártok egyenrangúsága, önálló arculatának megőrzése és a bizalom kialakítása mellett. Egy kérdésre válaszolva Für leszögezte: nincs szó az MDF és a KDNP írásban rögzített, intézményesített szövetségéről, az úgynevezett polgári szövetség pedig nem országosan, hanem helyi szinteken „létezik”. Az MDF és a KDNP kapcsolatát új alapokra kell helyezni, s ma megtettük ehhez az első lépéseket - mondta Giczy György. Az eszmecsere őszinte légkörben zajlott, és sikerült tisztázni néhány, a közelmúltban sajtónyilatkozatok nyomán keletkezett félreértést is - tette hozzá. Hangsúlyozta: mindkét párt egyetértett abban, hogy az együttműködés olyan szervezeti formájára, amit a „szövetség” kifejezés sugallna, nincs szükség. A közös politizálásnak azonban - amire az ellenzéki szerep szinte kényszeríti a pártokat -, számtalan területe van. Elmondta azt is: az MDF által összeállított forgatókönyv részleteit nem tudták megvitatni, erre két hét múlva egy hasonló tárgyaláson kerül majd sor. • Cs. I. - B. B. Gy. Für Lajos és Giczy György FOTÓ: MÜLLER JUDIT Az MSZP elnöksége pénteken válaszol az SZDSZ-levélre Kiből lesz privatizációs miniszter? MH/MTI____________________ Az MSZP és az SZDSZ vezetőtestületei még ezen a héten jóváhagyhatják a koalíciós szerződés módosítását: pénteken a szocialisták országos elnöksége, szombaton a szabaddemokraták országos tanácsa ülésezik. A koalíciós egyeztetőtanács keddi ülésén megállapodtak a privatizációs tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról. Ezt a tényt rögzíteni kell a szerződésben, akárcsak azt, ha az MSZP átadja az SZDSZ-nek a művelődési tárca politikai államtitkári posztját. A privatizációs miniszter és az új kultuszminisztériumi államtitkár személyéről feltehetően pénteken dönt a koalíciós egyeztetőtanács. Információink szerint az SZDSZ továbbra sem támogatja a kormányfő privatizációs miniszterjelöltjét, Suchman Tamás szocialista képviselőt. Az SZDSZ-nek nincs konkrét jelöltje, a párt vezetői több személy jelölését is elképzelhetőnek tartják. - Az MSZP országos elnöksége pénteki ülésén foglalkozik az SZDSZ ügyvivőinek levelével - tájékoztatta lapunkat Jánosi György. Az MSZP alelnöke hangsúlyozta: készek az SZDSZ-szel való pártközi egyeztetésekre, bár ő maga megfelelőnek tartja a koalíciós és a parlamenti együttműködés jelenlegi mechanizmusait. Jánosi közölte: az MSZP elnökségének nincs elvi ellenvetése Horn Gyula elképzeléseivel szemben, amelyek szerint Suchman Tamás lehetne a privatizációs miniszter, illetve az SZDSZ megkaphatná a művelődési államtitkárságot. Csintalan Sándor szerint az MSZP és az SZDSZ politikusai még mindig nem képesek koalíciós partnerként viselkedni. A szocialisták ügyvezető alelnöke cáfolta, hogy az MSZP-ben nem lenne alkalmas szakember a művelődési minisztérium politikai államtitkári posztjára. Horn Gábor szabaddemokrata képviselő Békéscsabán cáfolta, hogy ő lesz a művelődési tárca politikai államtitkára. A tunéziai külügyminiszter Budapesten Úttörő látogatás MH-információ Tunézia külügyminisztere eddig nem járt Magyarországon. Habib Ben Jahia éppen ezért jellemezte fordulópontként tegnap kezdődött kétnapos budapesti látogatását. Tárgyalt magyar kollégájával, Kovács Lászlóval, és fogadta őt Göncz Árpád köztársasági elnök. Három év alatt megháromszorozódott a kiutazó magyar turisták száma, ami annak is köszönhető, hogy Tunisz korábban eltörölte a vízumkényszert. Most megállapodtak, habár Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy eltörölje a vízumkényszert, július 1. után a tunéziai állampolgárok ingyenesen kaphatnak magyar beutazási engedélyt. „Szeretnénk, ha erősödne az együttműködés a mezőgazdaság, vízgazdálkodás, valamint az oktatás terén” - jelezte Habib Ben Jahia. Jövőre hazánkban rendezvénysorozaton emlékeznek meg a kapcsolatfelvétel 40. évfordulójáról. • D. B. Magyar Hírlap . Kisebbségek és a vagyon MH-információ A gazdasági kabinet tegnapi ülésén úgy döntött, hogy csak a jövő héten kerül a kormány elé a kisebbségi önkormányzatok vagyongazdálkodásáról készülő pénzügyminisztériumi rendelettervezet. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tegnap egy szűk körű tájékoztatón elmondta: a PM nem megfelelő módon készítette elő a tervezetet, hiszen nem konzultált sem a kormányzati szervekkel, sem a kisebbségek képviselőivel. Most elkészült egy kompromisszumos javaslat, amelyet a napokban megvitatnak az összes érdekelttel. A kormányzatnak az volt a célja, hogy a kisebbségi önkormányzatok létrejöttével ne növekedjen túlságosan az adminisztráció. Ám ez csak akkor lenne megvalósítható, ha a települési önkormányzat bizonyos feladatokat a kisebbségi helyett végezne el. Ezt a kisebbségi testületek érthető okokból nem támogatnák. A módosított és újabb egyeztetésre váró tervezetben az szerepel, hogy a kisebbségi önkormányzat nem köteles tájékoztatni a települési önkormányzatot a nem az államháztartásból származó pénzeinek felhasználásáról, azokkal szabadon gazdálkodhat. A polgármesteri hivatal jegyzője köteles ugyan ellenjegyezni a kisebbségi önkormányzat döntéseit, pénzeinek felhasználását, de tartalmi kifogást nem emelhet. Módosítás az is, hogy a tavasszal megalakuló országos kisebbségi önkormányzatoknak nem kell bérleti díjat fizetniük a használatukban lévő ingatlanért, amelyet a törvénynek megfelelően az országos testület megalakulását követően vehetnek birtokba. • B. K. Az Expresszre ezután sem lehet pályázni MH-információ Az ÁV Rt. igazgatósága jóváhagyta a Mahirral kötött megállapodást: a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz visszakerül a Hírlapkiadóhoz. Ezeket a lapokat a kiadó többi lapjával, valamint a Magyar Hitel Banktól megvásárolt három újsággal együtt hamarosan eladásra kínálják. Az ÁV Rt. igazgatósága keddi ülésén áttekintette a - közvetlenül vagy közvetve - a kezében lévő újságok sorsát. A decemberben a Magyar Hitel Bank-csoporttól - a Magyar Hirdető (Mahir) Rt. „orra elől” - megszerzett Mai Nap, Reform és Szabad Föld többségi tulajdonát egymástól függetlenül, de egyszerre értékesítésre kínálják nyílt pályázaton. Lascsik Attila vezérigazgató szerint ez lehetővé teszi, hogy a szakmai befektetők az egész csomagra ajánlkozzanak. Az eredeti elképzelésekkel ellentétben ezt a portfoliót nem csatolják a Hírlapkiadó (HK) Rt.-hez. E 100 százalékban ÁV Rt. tulajdonú cég a tervek szerint végelszámolással fejezi be tevékenységét. Előtte azonban (várhatóan márciusban) külön pályázatokat írnak ki a HK kezében lévő újságokra, így a Magyarországra, az Autó-Motorra, a Fürge Ujjakra, a Házi Jogtanácsadóra. Az államnak sikerült visszaszerezni a legnyereségesebb (Expressz keres-kínál) és a „legpatinásabb” (Magyar Nemzet, Esti Hírlap) HK-s lapok kiadói jogát is a Mahirtól. Amely egy szerződés alapján 1994 júliusa és decembere között bérelte 20 millió forintért a három napilapot, ám az év végével nem adta azokat vissza. A Mahir ezt azzal indokolta, hogy eddig nem tudott elszámolni a Hírlapkiadóval, illetve az ÁV Rt.-vel. Ez utóbbi előbb január 31-ét, majd február 15-ét jelölte meg, mint a békés megegyezés legvégső határnapját, így a Mahir elküldte elszámolási javaslatát, amelyben pénzt követelt a visszaadásért cserében. Az érdekeltek tartózkodtak az összeg megjelölésétől, de a Népszabadság tudni vélte, hogy százmilliós nagyságrendű summáról van szó. Lascsik Attila bejelentette: sikerült megegyezésre jutni a Mahirral: a volt bérlő kiadásainak és bevételeinek számbavétele után eldőlt, hogy az „egyik fél” fizet. A vezérigazgató nem cáfolta, hogy ez a fél nem a Mahir. Az átadás-átvétel lebonyoltása még igénybe fog venni néhány napot, így az ÁV Rt.-nél azt sem tudják megmondani, hogy a lapok impresszumában mikortól olvasható újra a Hírlapkiadó. A visszaadás ilyen módjáról megkérdeztük a féléves bérleti szerződés megkötésekor az ÁV Rt.-t vezető Csépi Lajost is. Ő a tavaly nyári megállapodásból nem tudott olyan részletet az emlékezetébe idézni, amely jogcímet jelenthetne a Mahir követelésére. A szerződésben egyébként az szerepelt, hogy a Mahirt illeti a lapok nyeresége, de köteles állni a veszteségeket is. A visszaadott újságok közül a Magyar Nemzetre és az Esti Hírlapra ugyancsak pályázatot írat ki az ÁV Rt. a Hírlapkiadóval. Az Expressznek azonban más sorsot szánnak: eladásáról folytatják az előrehaladott tárgyalásokat az érte kétmilliárd forint körüli összeget kínáló kanadai szakmai befektetővel. A Hebdo Mag Inc. úgynevezett exkluzivitást is kapott, ami azt jelenti, hogy - bár elvileg más befektetőket sem zárnak ki az üzletből - az ÁV Rt. addig nem tárgyal további „kérőkkel”, amíg nem végez az Hebdóval - közölte Lascsik Attila, aki reméli, hogy összességében legalább egymilliárdos pozitív szaldóval fejezik be az „újságkalandot”. • Tevan Imre Kommentár a 7. oldalon