Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 178-190. szám)
1995-08-01 / 178. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Washingtoni levél Pekingnek (MTI) Az amerikai külügyminiszter Bill Clinton elnök levelét viszi Csiang Cö-min kínai elnök számára. Ezt a brunei ASEAN-csúcsra utazó Warren Christopher jelezte hétfőn újságíróknak Guam szigeti megállója alkalmával. Christopher elmondta, hogy a brunei tanácskozáson találkozik kínai kollégájával, Csien Csi-csennel. Az amerikai külügyminiszter a Clinton-levél tartalmáról nem nyilatkozott. Annyit elárult mindamellett, hogy az amerikai-kínai kapcsolatokról van benne szó, de nem tartalmaz amerikai látogatása szóló meghívást a kínai államfőnek. Kurd felvonulás Berlinben (MH) Berlinben ma kerül sor a kurdok várhatóan eddigi legnagyobb felvonulására Németországban. A múlt héten éhségsztrájkban meghalt kurd nő emlékére rendezett gyászmenetre negyvenezer résztvevőt várnak a szervezők. A német kormány közben határozott fellépést helyezett kilátásba a török üzletek elleni gyújtogatásos merényletek feltehetően kurd elkövetői ellen. Manfred Kanther belügyminiszter a tettesek eddiginél következetesebb kitoloncolását ígérte, a külügyi tárca vezetője, Klaus Kinkel pedig „a jogállam összes eszközének” alkalmazását sürgette. A kijeviek Moszkvát szeretnék (MTI) Az ukrán főváros lakosságának kétharmada azt szeretné, hogy Ukrajna és Oroszország egyesüljön, vagy pedig a függetlenség megtartása mellett szűnjenek meg a határok a két állam között. Ez derül ki a Ukraine Sociology Service ukrán közvélemény-kutatási intézet felméréséből. Az Oroszországba történő beolvadást vagy pedig a fehérorosz mintára zajló újraintegrálódást támogatók szerint a közeledés javítana az ukrán gazdaság helyzetén. Egy másik típusú érvelés a két ország történelmi-kulturális egységére hivatkozik. Kínai fenyegetés Tajvan ellen (AFP) Cse Hao-tien kínai védelmi miniszter hétfőn Pekingben megismételte azt a kijelentését, miszerint Kína bevetheti fegyveres erőit Tajvan ellen, ha a szigetet külföldi csapatok szállják meg, illetve ha egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot tesznek közzé. A védelmi miniszter éppen öt nappal azután tette kijelentését, miután befejeződött a kínai hadsereg hadgyakorlata Tajvan partjai mellett. Július utolsó hetében a kínaiak hat rakétát lőttek ki, figyelmeztetésül a nemzetközi támogatást kereső, függetlenségéért küzdő Tajvan számára. Megszűnt az emberi jogi bizottság (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök rendelete értelmében felszámolták az államfő mellett működő emberi jogi bizottságot, amelyet Szergej Kovaljov, a neves emberjogi harcos vezetett. A bizottságot az elnöki adminisztrációban működő állampolgári levelek és fogadási osztály részlegévé alakítják át. Az iraki ellenzék bizalmatlan (AFP) Az iraki ellenzék hétfőn kételyét és bizalmatlanságát fejezte ki azzal az amnesztiarendelettel kapcsolatban, amelyet Szaddám Huszein kormánya jelentett be vasárnap Bagdadban. Kászem Gáli, az iraki ellenzék Londonban élő tagja elmondta: „Amit Huszein bejelent, annak semmi értéke nincsen. 1979 óta már vagy tucatszor jelentett be amnesztiát, és soha nem tartotta meg a szavát. Akik hittek az ígéreteiben, mind meg is bánták. „Két Algírban élő ellenzéki hitt neki. 1992-ben, miután hivatalos megállapodást írtak alá az iraki nagykövettel, hazatértek. Az egyiket Bagdadba érkezésekor börtönbe csukták, és kivégezték, a másiknak sikerült a kurd ellenzék ellenőrzése alatt álló északi tartományok felé menekülnie. És ez csak egyetlen példa a sok közül”. Magyar békefenntartók Cipruson (MTI) Magyarország 1995 novemberétől részt vesz a ciprusi ENSZ-békefenntartók küldetésében, az osztrák kontingens keretében. Mint az osztrák védelmi minisztérium közölte, erre vonatkozó megállapodást írt alá hétfőn a királyhidai (bruckneudorfi) laktanyában Günther Greindl hadosztálytábornok és Kántor Ferenc vezérőrnagy. A magyar hadsereg 40 katonája kapcsolódik be a kontingens tevékenységébe. Az ÉDÁSZ Rt. (9027 Győr, Kandó Kálmán utca 13.) az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasági formában alapított — 317 181 000 Ft törzstőkével rendelkező — TRAMER Transzformátor és Fogyasztásmérő Javító, Szolgáltató, Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (9027 Győr, Kandó Kálmán utca 13.) megvásárlására nyilvános, egyfordulós PÁLYÁZATOT HIRDET kizárólag szakmai befektetők részére . OLQ/L IaLu!__i'-'lL-l-i___a-J-jJ___i_____i.» Ji--’... ruigazni azo/o feieui — TODusegi — Turaaonresz megvasarlasara lottót. Fizetési mód: készpénz -táfa (kárpótlási jegy, egzisztenciahitel nem vehető igénybe). A pályázatot 2 példányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban, magyar nyelven kell benyújtani. Az eredeti példányt „eredeti" megjelöléssel kell ellátni A pályázatok benyújtásához információs memorandum nyújt segítséget, amely megtekinthető az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság controlngosztályán, 1995. augusztus 4—5-én 9—15 óra között, titkossági nyilatkozat megtétele ellenében. A pályázat beadási határideje 1995. augusztus 18-án 10—11 óra között. A kiértékelés eredményéről a pályázókat 1995. augusztus 24-én kipostázott, ajánlott levélben értesítjük. MH 9973 • Folytatás az 1. oldalról Milan Martics elfogadta az ENSZ által kidolgozott hatpontos megállapodást, és máris visszavonta egységeit a boszniai területről, azaz a bihacsi körzetből. A megállapodás értelmében tegnap találkoznia kellett volna a krajinai és a horvát katonai parancsnoknak, de Franjo Tudjman horvát elnök elvetette a tervezetet. Az Akasi Jaszusi ENSZ-megbízotthoz intézett levelében „formai” okok mellett (a szövegben Krajinai Szerb Köztársaságot említenek) főleg azt kifogásolta, hogy csak a bihacsi határszakaszra irányozták elő a nemzetközi megfigyelők állomásoztatását, és „megfeledkeztek” a szerbiai határról. A horvátok nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni Milan Marticcsal - akit Hágában háborús bűnökkel vádolnak -, se munkatársaival. A horvát hadsereg tüzérsége hétfőn lőtte Knin külvárosait első alkalommal azóta, hogy 1991-ben a szerbek elfoglalták a várost. A hét végén a horvátok által elfoglalt Grahovo és Glamoc is súlyos szerb rakéta és ágyútűznek volt kitéve tegnap, a város feletti magaslatok ugyanis továbbra is szerb kézen vannak. Ratko Mladics tábornok megfenyegette Zágrábot, hogy visszaveszi a két várost, és megtorlást hajt végre horvát célpontok ellen. Moszkva a BT-hez fordul Oroszország fontolgatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, ha a horvát csapatok folytatják katonai tevékenységüket a boszniai muzulmánok oldalán - közölte egy magát megnevezni nem kívánó, magas rangú orosz diplomata az Interfax hírügynökség tudósítójának. Moszkva már korábban aggodalommal figyelte a boszniai fejleményeket, a horvát beavatkozás pedig kifejezett nyugtalanságot váltott ki az orosz fővárosban. A külügyminisztérium vezető beosztású tisztviselője kijelentette, hogy ha a helyzet súlyosbodik, szükség lehet a BT összehívására. Moszkva egyébként bizonyos feltételek teljesítése esetén kész fontolóra venni Franciaország javaslatát a nemzetközi összekötő csoport külügyminisztereinek újabb összehívásáról. Az első feltétele a tanácskozás napirendjének pontos meghatározása, a második pedig az, hogy a csoport valamennyi tagállama értsen egyet a kijelölt napirendi pontokkal - nyilatkozott hétfőn az Interfaxnak az orosz külügyminisztérium magas rangú munkatársa. Nem zárta ki, hogy Brunei fővárosában, az ASEAN regionális konferenciáján részt vevő Andrej Kozirjev orosz és Warren Christopher amerikai külügyminiszter keddre tervezett megbeszélésükön megvitatják a francia kezdeményezést. Bill Clinton amerikai elnök megerősítette, hogy elutasítja az ENSZ boszniai fegyverembargójának egyoldalú feloldását. - Ez egy rossz időpontban tett, rossz lépés lenne - írta Clinton a Neewsweek legfrissebb számában megjelent cikkében. - Bár csábító a lehetőség, hogy eleget tegyünk a szenátus követelményeinek, és megszüntessük a fegyverszállítási tilalmat, az Egyesült Államok számára azonban ez súlyos következményekkel járna - figyelmeztetett az amerikai elnök. Clinton hangsúlyozta: az ENSZ-t kell olyan helyzetbe hozni, hogy boszniai védett övezeteit jobban meg tudja oltalmazni a szerb támadásokkal szemben. A Neewsweek felmérése szerint az amerikaiak véleménye megoszlik az embargót illetően. A megkérdezettek 38 százaléka támogatta a fegyverszállítási tilalom feloldását, 40 százalékuk ellenezte, míg 20 százalék nem tudott határozott választ adni a kérdésre. A boszniai horvát intervenció nyílt háborúval fenyeget a térségben - jelentette ki hétfőn Londonban Michael Portillo brit védelmi miniszter. - Nem akarok érzelgősnek látszani, de a horvát intervenció nyílt háború képét vetíti előre mindenekelőtt a horvátok és boszniai szerbek között, és ez természetesen nagyon aggaszt minket - mondta Portillo a BBC riporterének közvetlenül az Egyesült Államokba való elutazása előtt. Egynapos washingtoni látogatása alatt főleg Boszniáról folytat majd megbeszéléseket. Amerikai politikusokkal együtt el akarja érni, hogy a nemzetközi közösség követelje Franjo Tudjman horvát elnöktől az önmérsékletet és azt, hogy mondjon le a szerbek lakta Krajinába való bevonulásról. Egyelőre amerikai belügy ENSZ-források szerint a Bosznia elleni fegyverembargót nem fogják egyhamar feloldani, s az ügy - bár kétségtelenül figyelmet érdemel - egyelőre inkább az amerikai belpolitikai játszma részének tekinthető. Az Egyesült Államok republikánus többségű szenátusa a múlt héten szavazott a Bosznia elleni fegyverembargó egyoldalú feloldásáról, ezt azonban a demokrata Clinton-kormányzat határozottan ellenzi, s a törvényhozók döntését az amerikai elnök megvétózhatja. Ha a kongresszus az elnöki vétó ellenére megerősítené eredeti elhatározását, Clintonnak még mindig van törvényes lehetősége a döntés életbe lépésének elhalasztására. A nemzetközi fegyverembargó feloldásáról csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönthet, a testület állandó tagjainak kormányzati képviselői azonban nem támogatják ezt a lépést. New York-i diplomáciai források úgy vélik, hogy a fegyverszállítási tilalom feloldásának kérdése körül akkor keletkezhetnek bonyodalmak, ha a Clinton-kormányzat belekényszerül, hogy egyoldalúan feloldja az embargót. A tényleges fegyverszállítások megkezdése pedig azt jelentené, hogy az Egyesült Államok megszegi ENSZ-tagságából adódó kötelezettségeit. Az ENSZ BT a határozatait megsértő államokkal szemben szankciókat szokott alkalmazni. ENSZ-források lapunknak elmondották, hogy az Egyesült Államok esetében ez aligha lehetséges, hiszen Washingtonnak az ENSZ BT állandó tagjaként vétójoga van, s aligha támogatna egy önmaga ellen irányuló lépést. A NATO katonai szakértői hétfőn véglegesítették a Bihacs megvédelmezésére kidolgozott légi hadműveleti terveiket - vált ismeretessé Brüsszelben, a szervezet központjában. A tervek kedden várhatóan a NATO döntéshozó szerve, a nagyköveti tanács elé kerülnek. A szövetségben továbbra sem közöltek részleteket a tervekről. Azt azonban elárulták, hogy elkészültek azok az akciótervezetek is, amelyeket abban az esetben vesznek majd elő, ha a boszniai szerbek Szarajevót, Tuzlát vagy Gorazsdét támadják. A NATO-ban tíz napja lázas munka folyik, hogy a gyakorlatba ültethessék át azokat a fenyegetéseket, ami Tudjman nem egyezkedik a krajinai szerbekkel Knint lövik a horvátok KÜLFÖLD Izrael a Hamasz-vezér kiadatását kéri Washingtontól A kérvényhez bizonyíték is kell MH-Tel-Aviv/MTI_________ Izrael hamarosan kérni fogja az Egyesült Államoktól Musza Abu Marzuknak, a szélsőséges Hamasz terrorszervezet vezetőjének a kiadatását, ez azonban jogi akadályokba üt közhet. Az izraeli belbiztonsági szolgálat szerint Abu Marzuk, akit a bevándorlási törvények megsértése miatt tartóztattak le az amerikai hatóságok a múlt héten New Yorkban, személyesen adott utasítást több, Izrael-ellenes merényletre. Mint a szervezet politikai irodájának vezetője, eszmei szülőatyja az izraeli katonaság és a polgári lakosság ellen elkövetett egyéni, vagy csoportos gyilkos akcióknak. A kiadatási kérelem alátámasztására egy izraeli bíróság tegnap az igazságügyminisztérium kérésére letartóztatási parancsot adott ki Abu Marzuk ellen. A terrorszervezet vezetőjének kiadatása szakértők szerint nem lesz egyszerű annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Izrael között él a kiadatási egyezmény. Ha az Egyesült Államok bírósága a vizsgálati idő alatt nem tudja tényszerűen bebizonyítani Abu Marzuk közvetlen vagy közvetett személyes részvételét akár egyetlen terrorakcióban is, akkor szabadon kell engednie, s csupán annyit tehet, hogy „persona non grata”-ként kiutasítja az Egyesült Államok területéről. A terroristát csak akkor adhatják ki Izraelnek, ha az cáfolhatatlan bizonyítékokat is szolgáltat Abu Marzuk ellen a kiadatási kérvény mellé. A Hamasz vasárnap sürgette az Egyesült Államokat, hogy azonnal engedje szabadon letartóztatott vezetőjét, ellenkező esetben újabb erőszakhullám robban ki a Közel-Keleten. Imád Faludzsi Hamasz-vezető az AP-nek nyilatkozva mindazonáltal úgy vélekedett, hogy bízik a párbeszéd és a válság diplomáciai úton történő rendezésének lehetőségében. Izraeli katonák és rendőrök hétfőn erőszakkal eltávolították azt a több száz izraeli telepest, akik illegális kolóniaépítésbe kezdtek Al- Kaderban, a Ciszjordánia déli részén, Betlehemtől délre fekvő zsidó városra, Efrátra néző palesztin faluban. Az incidens során több letartóztatás is történt, az előállítottak közt van a ciszjordániai és a Gázai övezetbeli zsidó települések tanácsának két alkalmazottja. Izraeli katonák és rendőrök hétfőn erőszakkal eltávolították azt a több száz izraeli telepest, akik illegális kolóniaépítésbe kezdtek Al-Kaderban, a Ciszjordánia déli részén, Betlehemtől délre fekvő zsidó városra, Efrátra néző palesztin faluban FOTÓ:REUTER Magyarország közreműködik a szerb háborús bűnösök felelősségre vonásában A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények tetteseinek felelősségre vonásáról tárgyalt a napokban Budapesten a Hágai Nemzetközi Bíróság büntető törvényszékének főügyésze. Richard Goldstone a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség több vezetőjével, valamint a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel is találkozott. Fábián János, a legfőbb ügyész helyettese lapunknak elmondta: Goldstone elsősorban az együttműködés lehetséges kereteiről kívánt tájékozódni. Megtudtuk, Magyarország egy korábbi döntés értelmében a hágai büntető törvényszéket úgy tekinti, mint ha egy állam kérne jogsegélyt, s az ezzel kapcsolatos nemzetközi jogi szabályozás előkészületeit megtették. Ám konkrét ügyben a magyar hatóságok máris vállalták az együttműködést, így a Németországban letartóztatott szerb elleni eljárás kapcsán a hágai törvényszék két személy meghallgatását kérte, ám azokat nem sikerült felkutatni, de feltehetően nem is tartózkodnak nálunk. Fábián János kérdésünkre hangsúlyozta: nincsenek konkrét információik arról, hogy Magyarországon élnek-e háborús bűnösök, illetve a büntetőeljárásoknál tanúként szóba jöhető sértettek. Ám ez nem zárható ki, hiszen jelenleg is több ezerre tehető a nyilvántartott háborús menekültek száma. Ha a hágai törvényszék újabb konkrét személyek felkutatását, illetve meghallgatását kéri, a magyar hatóságok természetesen készek az együttműködésre, illetve a gyanúsítottakat a nemzetközi szerződésekben foglaltak szerint ki fogják adni. A hágai törvényszék nem tartja kizártnak, hogy a háborús bűnösöket azokban az országokban vonják felelősségre, amelyekben sikerül felkutatni őket. Ennek elvileg nincs akadálya, ám ez politikai döntést igénylő kérdés, a főügyészhelyettes ezért ebben nem kívánt állást foglalni. 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD lyeket a nemzetközi összekötő csoport londoni konferenciáján intézett a boszniai szerbekhez. Budapesthez nem érkezett kérés Szent-Iványi Istvánnak nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Államok a Szerbia elleni szankciók szigorítását kérte volna Magyarországtól. A politikai államtitkárt arról a hírről kérdezte a Magyar Hírlap, amely szerint Richard Holbrooke helyettes külügyi államtitkár a CNN hírtelevíziónak kijelentette: Washington a Szerbia elleni szankciók szigorításán dolgozik, és erre kérte Romániát, Görögországot, Magyarországot és Bulgáriát is. Szent-Iványi - aki ugyan tegnap már megkezdte szabadságát - elmondta, hogy Magyarország eddig mindig fegyelmezetten betartotta a szankciós előírásokat és soha nem tették szóvá, hogy eltűrne valamilyen lazaságot. A Külügyminiszétriumban nem került szóba, hogy hazatelepítik a magyar diplomaták családtagjait Zágrábból - mondta. Azért kérdeztük erről az államtitkárt, mert a Danubius Rádió Németország zágrábi nagykövetségétől szerzett információra hivatkozva azt közölte, hogy szerb rakétatámadásoktól tartva több nyugati nagykövetség fontolóra vette diplomatái hozzátartozóinak hazatelepítését. Szent-Iványi elmondta, hogy az eddigi nagykövet már hazatért, az új még nem foglalta el állomáshelyét és a szabadságok miatt kevesen tartózkodnak a városban. A Reuter egyébként nem adott hírt arról, hogy evakuációs hangulat lenne Zágrábban. A horvát fővárosban tegnap este szerzett értesüléseink sem utalnak semmiféle pánikhangulatra. Egy zágrábi forrás egyenesen nyugodtnak minősítette a helyzetet és azt mondta, hogy készülő szerb megtorlástól senki sem tart. SIEMENS 118 év tapasztalatát mobilizáltuk Az a tény, hogy a Siemens 1877 óta gyárt telefonokat, nemcsak a technikatörténet megszállottjainak fontos. Több mint egy évszázad során mindig lépést tartani az igényekkel - ez mérhető teljesítmény. A Siemens most bemutatja S3 Plus mobil telefonját, amely felár nélkül tartalmazza a magyar nyelvű kijelzőt, a fax- és adatátviteli csatlakozás lehetőségét. Siemens S3 Plus. Ez a név mindenütt jól cseng!