Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 243-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

1995. OKTÓBER 25., SZERDA KÖRNYEZETVÉDELEMMagyar Hírlap 19 A Budapesti Vegyiműveknek az új beruházástól függetlenül lépnie kell Dorog is csatasorba állt a garéi hulladékért Az égető ellenzői a polgári engedetlenség határain is túlmennének Parázs hangulatban zaj­lottak le azok a lakossági fórumok, ahol a garéi ter­vezett veszélyeshulla­dék-égető környezeti ha­tástanulmányát ismer­tették a környékbeliek­kel. Ezzel az engedélyez­tetési eljárás utolsó sza­kasza is lezárult, most a környezetvédelmi ható­ságon a sor, hogy dönt­sön az égető sorsáról. Időközben a garéi hulla­dék ártalmatlanítására alkalmas dorogi hulla­dékégető hivatalosan is jelezte: bármely pillanat­ban kész megkezdeni a magas halogéntartalmú mérgező anyagok eltüze­lését. A dél-baranyai Garé és Szalán­­ta határában a nyolcvanas években 15 ezer tonnányi ma­gas halogéntartalmú veszélyes hulladékot halmozott fel a Bu­dapesti Vegyiművek. A kora­beli laza környezetvédelmi elő­írások betartásával létesített hulladéklerakó már jó ideje potenciális környezeti kataszt­rófahelyzettel fenyegeti a kör­nyéket. Ennek elhárítására, a hulladékok megnyugtató és végleges ártalmatlanítására a Dél-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség 1997 vé­géig adott haladékot a vegyi­műveknek. A 63 ezer méreggel teli hordó ártalmatlanítására a szakemberek egy 17,5 ezer ton­na éves kapacitású égetőmű megépítését javasolták. A terv azonban szembeállította a hor­dótenger tetején csücsülő ga­­réiakat a környező települé­sekkel. Az égetőparti garéiak­­kal szemben egységfrontba tö­mörült többi település az anyag Dorogra szállítását tartotta és tartja ma is az egyedül szóba jöhető megoldásnak. Az ides­tova négy éve zajló eseménye­ket távolról szemlélő Dorogi Hulladékégető a garéi környe­zetszennyezés felszámolására most három alternatívával állt elő. Az égető a közelmúltban több száz millió forintos költ­séggel végrehajtott fejlesztések eredményeként kétszer annyi klórtartalmú hulladékot képes fogadni mint korábban, ami azt jelenti, hogy folyamatos üzem mellett hét év alatt akár el is égethetné a garéi hordók tar­talmát. Mi több, a hulladékége­tő 25 ezerről 35 ezer tonnára történő tervezett kapacitásbő­vítésével ez az idő öt évre csök­kenhetne. A mai hulladékínsé­ges időkben a megrendelés­hiánnyal küzdő Dorognak minden gramm hulladékra szüksége van, ez indokolja, hogy lépéseket tegyen a veszé­lyes hulladék, és ezzel együtt az üzlet megszerzésére. A vegyiművek ezzel szem­ben a garéi ártalmatlanításban érdekelt és a dorogi próbaége­tésre is csak többszöri unszo­lásra adott néhány tonnát az előbb-utóbb „kincset érő” anyagból. Bóna István, az ége­tő létrehozására vállalkozó magyar-francia vegyes válla­lat, a Hungaropec Rt. ügyveze­tője elismeri, hogy a klórben­zolt Dorogon is ártalmatlaníta­ni lehet, ám hozzáfűzi: 2,5-3 évig is eltart, míg a jelenleg egyetlen világszínvonalú hazai hulladékégető fejlesztéséhez szükséges engedélyeket be tudják szerezni, ám addig sem ők, sem a hulladék nem tud várni. Dorog monopolhelyzete a készülő rudabányai és garéi égetővel megszűnik és ez egészséges versenyhelyzetet teremt a hazai piacon - húzza alá Bóna István. Arra az ag­gályra, hogy az ország nem tud eltartani három veszélyeshulla­dék-égetőt kifejti: független szakértők által végzett piacku­tatás eredménye szerint csak Baranyában évente 22 ezer tonna elégetendő veszélyes hulladék keletkezik, nem be­szélve az évek alatt felhalmo­zott „készletekről”. Az égetőt tehát a hazai ipar is bőven el tudja látni munkával. Hulla­dékimportról még abban az esetben sem lehet szó, ha az Európai Közösséghez csatla­kozva a határok átjárhatóak lesznek - cáfolja a behozatalra vonatkozó vádakat az ügyveze­tő igazgató. A hatmilliárd forintos beru­házás finanszírozására előreha­ladott tárgyalásokat folytatnak az EBRD-vel és a Bank Indo­­suezzel. A térség önkormány­zatai számára - területfejlesz­tésre - a Hungaropec Rt. 32 millió forintot ajánlott fel, ezen túlmenően az öt legközelebbi község (Garé, Szalánta, Bosta, Turony és Csamota) az égető bevételeiből évi mintegy 60 millió forintos támogatást kap. Ennek felosztásáról a polgár­­mesterek részvételével megala­kult társadalmi ellenőrző bi­zottság szabadon dönthet. A bizottság munkájában azonban egyelőre sem Bosta, sem az égetőt kezdettől fogva ellenző Szalánta nem kíván részt venni. A bostaiak még a korábban felvett 3,2 milliós tá­mogatást is visszafizették, ne­hogy az a vád érje őket, hogy olcsón „eladták” magukat. Dunai Zoltánt, Szalánta pol­gármesterét a Zöld Alternatíva Párt meg nem nevezett szemé­lyeiből álló szakértői csoportja segítette ízekre szedni a kör­nyezeti hatástanulmányt. A megyéjét jól ismerő polgármes­ter erősen kétli, hogy Baranya ipara el tudná látni hulladékkal a tervezett égetőt. A helyiek at­tól tartanak, hogy a létesítmény jelentős környezeti többletter­helést okoz, míg a salaklerakó veszélyezteti a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket egy­aránt, emellett tönkreteszi a történelmi borvidéket és a tu­rizmusra is kedvezőtlen hatást gyakorol. A hatástanulmány egyébként a zöldek szerint még egy középiskolás­­ tankönyv színvonalát is alig üti meg. A szakhatósági egyezteté­seket követően a területileg il­letékes Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség Garén, Bostán és Szalántán la­kossági fórumon ismertette a helyiekkel a hatástanulmány megállapításait. A legforróbb hangulat Szalántán alakult ki, ahol öt órán át záporoztak a kérdések a szakemberekre. Elhangzott: az elkeseredett szalántaiak a polgári engedet­lenség határain is hajlandóak túlmenni, amennyiben szá­mukra kedvezőtlen döntés születne. A szakmaila­g megalapo­zottnak bizonyuló érveket a környezetvédelmi hatóság fi­gyelembe veszi, amikor az en­gedély kiadásáról dönt, ám az égetőt érzelmi síkon elutasító véleményekkel nem tud mit kezdeni - hangsúlyozza Szath­­máry Magdolna, a pécsi fel­ügyelőség igazgatója. Jelenleg a videón rögzített fórumok fel­dolgozása folyik, ezt követően november elején születhet döntés a környezetvédelmi en­gedélyről. Akire nézve ez hát­rányos, minden bizonnyal fel­lebbez a döntés ellen. A má­sodfokot a Környezetvédelmi Főfelügyelőség jelenti, akinek a határozatát bíróságon lehet megtámadni. A bíróság első- és másodfokát megjárt ügy végül a Legfelső Bíróságon köthet ki - úgy 2-3 év múlva - ad áttekin­tést a döntésük elleni jogorvos­lati lehetőségekről Szathmáry Magdolna, aki azonban nyom­ban leszögezi: a Budapesti Ve­gyiműveknek a környezet­szennyezés felszámolását ettől függetlenül meg kell kezdenie, nem hivatkozhat az államigaz­gatási eljárás elhúzódására. Kriván Bence Hírlapelőfizetés Az ügyfélszolgálati irodák és címeik: Posta Magyar Posta Részvénytársaság Hírlapüzletági Igazgatósága I., II. ker. iroda: 1122 Csaba u. 7/A 212-2247, 212-2248 155-4211 III. ker. iroda: 1031 Kiscelli u. 7 1 9. 168-7680 IV. ker. iroda: 1041 István út 18. 169-1106 V. ker. iroda: 1053 Királyi P. u. 10. 266-3493 VI. ker. iroda: 1067 Teréz krt. 51—53. 112-1200 VII. , VIII., XIV. ker. iroda: 1076 Verseny u. 12. 322-9219 IX. ker. iroda: 1091 Üllői út 114—116. 263-3047 X. ker. iroda: 1101 Körösi Csom­a sétány 5. 261-1974 XI. ker. iroda: 1115 Bártfai u. 65. 209-3361 XII. kér. iroda: 1122 Városmajor u. 10. 213-0370, 155-0319 155-3316 XIII. kér. iroda: 1134 Lehel u. 10/A 270-2229/178, 180 XV. ker. iroda: 11­51 Fő út 68. 169-2219 XVI. kér. iroda: 1161 Jókai u. 2/B 183-0753 XVII. kér. iroda: 1171 Egészségház u. 1­3. 256-6923 XVIII. kér. iroda: 1181 Üllői út 400. 291-4073 XIX. kér. iroda: 1191 Templom tér 22. 282-9270 XX. ker. iroda: 1203 Téglagyár tér 9. 284-0340 XXI. kér. iroda: 1211 Szent Imre tér 21. 276-4523 XXII. kér. iroda: 1223 Nagytétényi út 162. 226-8763 XXIII. kér. iroda: 1238 Grassalkovich u. 153. 283-0186 Merre tovább, gázautózás? A tárca inkább a katalizátorfelszereléstől remél eredményt Amióta két évvel ezelőtt legálissá tették a pro­­bán-bután gáz motorhaj­tóanyagként történő fel­­használását, töretlenül ívelt felfelé az átalakítás­sal foglalkozó szervizek forgalma. A gyors megté­rülés, a benzinnél akkor­tájt mintegy 30 százalék­kal olcsóbb PB-gázár, va­lamint a környezetvédel­mi tárcának az átalakí­táshoz nyújtott 18 ezer forintos támogatásának köszönhetően - hivatalos adatok szerint - közel 25 ezren szereltettek be gázszettet az autójukba. A gáz árába beépített adók drasztikus emelése miatt azonban újabban egyre kevesebben vállal­koznak az átállásra. Jelenleg 60 szakműhelyben le­het beszereltetni a vegyes, gáz­­benzinüzemhez szükséges be­rendezéseket. Az átalakítás költsége a Ladák esetében 40 ezer forint körül alakul, a ké­nyesebb nyugati járművek ese­tében sem haladja meg a 100 ezer forintot. A megtérülési mutató azonban a közlekedés­re alkalmas, LPG-nek elke­resztelt PB-gázkeverék tanko­lása esetén közel a duplájára nőtt: ma legalább 23-25 ezer ki­lométert kell megtennie az autónak, mire visszahozza az átalakítás költségeit - tudtuk meg Major Ferenctől, a Glob­­impex műszaki vezetőjétől, aki úgy véli, hogy az LPG hajtó­anyagár fogyasztási adótarta­mának jövő évi tervezett 20 százalékos emelése mindin­kább arra készteti a vegyes üzemű autók tulajdonosait, hogy a tankállomásokat mesz­­sze elkerülve otthon, a majd’ feleannyiba kerülő háztartási PB-palackból töltsék fel a gáz­tartályokat. Amíg a palackos gáz ára 35 forint körül alakul, addig a kutaknál lassan 70 fo­rintot kérnek az autógáz liter­jéért. Az árkülönbözet egyre több embert arra ösztönöz, hogy otthon fejtse át a gázt a gépkocsi tartályába. Az amúgy is gyér kúthálózat forgalma az áremelést követően alaposan megcsappant. Fellendült vi­szont az Olaszországból beho­zott házilagos átfejtő szivaty­­tyúk feketepiaci forgalma. Ma­jor Ferenc szerint a „hto-effek­­tushoz” hasonló jelenség több­szörösen is káros: egyrészt elle­hetetleníti a gázkutak üzemel­tetőit, másrészt az állam sem jut bevételekhez az adóból, nem beszélve arról, hogy mek­kora veszéllyel járnak a lakó­környezetre a kezdetleges esz­közökkel végzett otthoni átfej­tések. A megoldás a háztartási és autózásra használt gáz árá­nak közelítése lehetne, ám ez­zel ellentétes irányú ármozgás várható, a gázárat inkább a gázolajéhoz igazítják. A töltőállomás-hálózat kié­pítésére megalakított Super­­gáz-Autó-Híd Rt.-nek is van oka panaszra. A gáz iránt visszaesett kereslet ugyanis nem kedvez a kutak építésé­nek. Az rt. erre a célra 300 mil­lió forintos támogatást nyert el a Központi Környezetvédelmi Alap pályázatán, ám az összeg felhasználására gazdaságossági tényezők miatt nem kerülhe­tett sor - mondja Horváth Er­nő ügyvezető igazgató. A Su­­pergáz elsősorban a földgáz­üzemre átalakított teherautók és autóbuszok számára épített volna ki regionális hálózatot, ebből eddig csak a Ciprus utcai és a Diósdi telep valósult meg. Egy kisebb, 5 köbméteres tar­tályból és kútoszlopból álló LPG-gáztöltő állomás kialakí­tása 2,5 millió forintnál kezdő­dik. Gondot jelent, hogy a nagy olajforgalmazó vállalatok kon­kurenciát látnak a gázban és nem engedik be területükre az egyébként szolgáltatásbővítést és ezzel együtt többletbevételt hozó gázkutakat. Az ország­ban jelenleg 55 kút működik, ezek többnyire átalakítóműhe­lyek, szervizek mellé települ­nek. Budapesten öt kútnál le­het tankolni. A hagyományo­san „gázos” megyékben, így Csongrádban, Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban viszonylag jó az ellátottság, vagyis 50-80 kilométeren belül után lehet tölteni a kiürült palackot. A benzinforgalmazó cégek által féltékenyen őrzött autópályák mellé lehetetlen kutat telepíte­ni, holott óriási igény mutat­kozna erre. A gázzal legálisan vagy ille­gálisan autózók számát 50 és 100 ezer közöttire becsülik. A hazai utakon futó autók közül összesen 300 ezret lehet benzin­gázüzemre átállítani, tehát a gázautózásban még mindig óriási tartalékok rejlenek - véli Major Ferenc. Ezek kiaknázá­sát azonban a kormányzat nem könnyíti meg számottevően. - A gázautóprogramot nem állítjuk le, de sok tekintetben változtatni fogunk a pályázati rendszereken - nyilatkozta la­punknak Baja Ferenc, aki elap­rózottnak és aránytalannak tartja az eddigi támogatási rendszert. - Az egyébként jól működő gázmotorprogram jö­vőre kisebb volumenben foly­tatódik, a fenntartásához szük­séges támogatást a tárca to­vábbra is megadja - fűzte hoz­zá a miniszter. Baja sokkal fon­tosabbnak tartja a kétüteműek és a korszerűtlen autók okozta levegőszennyezés radikális mérséklését. Ennek érdekében a tárca újabb katalizátorprog­ramot dolgoz ki. Gazdasági elemzések igazolják, hogy a katalizátorfelszereléssel sokkal jobb eredményt lehet elérni a levegőtisztaság-védelem terü­letén, mint az autógázprogram túlzott erőltetésével. Ezért a tárca a városi autóbuszok kör­nyezetbaráttá tételét is inkább a katalizátorfelszereléssel egy­bekötött motorfelújítással, mint a gázmotorok költséges beszerelésével képzeli el. K. B. Gázüzemű autó a Főtaxinál fotó szigetváry Zsolt J­OGI ELSŐSEGÉLY D­R. PETRIK FERENC AZ ÖN ÜGYVÉDJE • Életünknek alig van olyan területe, amelynek va­lamilyen módon ne lenne jogi vonatkozása. Ha köz­lekedünk, ha vásárolunk, vagy csupán végezzük a munkánkat, ha házasságot kötünk vagy elválunk, ha adózunk, ha vállalkozunk, ha betörik az ablak­üvegünk és a biztosító megtéríti a kárt, vagy ha csak egyszerűen kifizetjük a villany- illetve a gáz­számlákat, minden esetben egy-egy jogviszony ala­nyai is vagyunk. • Ha ügyes-bajos dolgunk akad, az első kérdések ezek: vajon jól ítéltük-e meg hely­zetünket, mihez van jogunk, mihez nincs; hol keressünk orvoslást gondjainkra; ki jogosult illetve köteles intézkedni ügyünkben; mit tehetünk, ha úgy érezzük, hogy az intézkedés sérelmes? • Ez a nem szakembereknek készült könyv minden nap segítségére lesz abban, hogy ne érezze magát elveszettnek, tanácstalannak amikor saját maga és a családja ügyeit intézi. Szerzője az egykori népszerű tévéműsor, a „Jogi esetek" szakértője, számos jogi ismeretterjesztő könyv szerzője, jelenleg a Legfelsőbb Bíróság elnökhe­lyettese érdekes, közérthető stílusban igazít el a jogszabályok labirintusában. 624 oldal kötve 995 Ft RENDELJE MEG EZT A NÉLKÜLÖZHETETLEN KÉZIKÖNYVET MOST! A könyvet postán, utánvéttel küldjük el, a postaköltséget a kiadó fizeti. MEGRENDELÉS (Nyomtatott betűvel töltse ki!) Megrendelem dr. Petrik Ferenc Az Ön ügyvédje című könyvét............. példányban postai utánvéttel. A 995 Ft-os példányonkénti árat az átvételkor fizetem ki. Név: .................................................................................................................................................................................. Irányítószám: ............................... Cím:............................................................................................................. Dátum:...............................................Aláírás.......................................................................................................... .1 A megrendelőlap s pót postán vagy faxon küldje el az alábbi címre: 1027 Budapest Margit körút 64/b Fax: 202-7145 |______

Next