Magyar Hírlap, 1996. augusztus (29. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-12 / 188. szám

1996. augusztus 12., hétfő A Magyar Hírlap melléklete Ellesett ötletek - üzleti trükkök Csavaros capriccio Az angyalföldi gyárnegyed jellegzetes füstös szürke utcáit ma már csak a múltat megörökítő fotók idézik emlékezetünkbe. A metró mentén az egykori gyárváros Váci úti szakaszán márkás világcégek emblémáival irodaházak és bevásárlócentrumok nőnek fel. A Váci út új rendeltetéssel újjászületik. S ez még mindig jobb, mintha lepusztult gyárak őriznék a múltat. A csavargyár háromhektárnyi területén 3 éve még gyár üzemelt, ma kereskedelmi központ működik itt. Egymást érik az új üzletek, irodák, sokan a budai kerületekből vagy a belvárosból költöztek ide. A cégtáblákon nagy nevek: OBI, Reno, Kaisers, Panasonic, Lucent, AT & T. A változás a ’90-es évek elején kezdődött az akkor még állami tulajdonban lévő Csavaripari Vállalat privatizációjával. Titus Palos magyar születésű német üzletember a Shopping City tulajdonosa. Pontosabban a 30 ezer négyzetméter alapterületen felépült kereskedelmi centrum létesítményeinek a 100 százalékos német tulajdonosa, ő alapította az ingatlanfejlesztési feladatok elvégzésére a Multicenter Ipari és Kereskedelmi Kft.-t, valamint a Mezint Ingatlankezelő Kft.-t. Dolgozószobájában dossziék tornyosulnak ingatlanfejlesztési tervekkel, gyártörténeti képekkel, technológiai adatokkal, gazdaságossági számításokkal. A magyarországi privatizáció kezdeti éveiben - midőn külföldi tőkére, piaci ismeretre és jó kapcsolatrendszerre volt szükség ahhoz, hogy felkutassák a legmegfelelőbb befektetőpartnert - ismerték meg Titus Palos nevét Angyalföldön 1990-ben, amikor privatizálták a Csavaripari Vállalatot. Az egy budapesti és két vidéki telephellyel működő csavargyártás külföldi társtulajdonosa az osztrák PHP konzorcium lett, ipari tevékenységével érdekelt volt a hazai csavargyártás felfuttatásában és párhuzamosan a gyártelep felújításában. Eredetileg e tevékenységekre alapították 1990-ben a Multicenter Kft.-t. A privatizáció első évében 90 milliós nyereséggel zárták az évet. A gondok a csavargyártás körül akkor kezdődtek, amikor döntés született az addig importengedélyhezkötött csavaráru importliberalizálásáról. Ettől kezdve bárki importálhatott csavaripari termékeket. Több nyugati országban, például Indiában, Hamburgban tároltak nagy mennyiségű elfekvő csavarárut, amit nagyon kedvező áron szállítottak Magyarországra. Mindez ellehetetlenítette a hazai gyártást. Jellemző, hogy a privatizálás előtt álló Lenin Kohászati Művek drágábban szállított alapanyagot a Csavaripari Vállalatnak, mint amennyiért Hamburgból leszállították a kész árut. A termelés veszteségessé vált és 1992-től fokozatosan megtörtént a vállalat csavargyártási tevékenységének felszámolása. A gyártósorok, a technológia értékesítését, a teljes felszámolást az ÁPV. Rt. 1994-ben zárta le, ekkor adódott a lehetőség, hogy a csavargyár kezelésében lévő területet, az üzemi épületekkel együtt megvásárolja az akkor már ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, 100 százalékban német tulajdonú két kft., a Multicenter és a Mezint. Az üzlet megköttetett. A korábbi osztrák tulajdonos a csavargyártásban volt érdekelt, s mivel az új viszonyok között nem kívánt a piacon maradni, kiszállt a vállalkozásból, eladta részvényeit. A budapesti telephely infrastruktúrája kecsegtető ajánlatnak tűnt az ingatlanfejlesztésre szakosodott vállalkozásnak, ezt jó érzékkel, időben felismerte a 38 éves közgazdász üzletember, a német tőkeérdekeltségű társaság felügyelőbizottságának elnöke. A klasszikus ingatlanfejlesztés a 30 ezer négyzetméter alapterületen 1993-ban kezdődött és napjainkban fejeződik be. A több százmillió német márka ráfordítással kialakított bevásárlócentrum bízvást mondható a főváros legnagyobb kereskedelmi egységének, ahol 58 különböző áruház, üzlet, szolgáltató részleg található meg és ami nem elhanyagolható, jó parkolási lehetőséggel. Az első bérlő a Reno cipőkereskedés volt, ma a 30 ezer négyzetméteres Shopping City minden négyzetmétere bérlőre talált. 1995- ben az adózás előtti nyereségük 120 millió forint volt. Ma már Orosházán, Dunakeszin, Békéscsabán is vannak ingatlanérdekeltségeik Magyarországon, a vállalkozás többmilliárdos vagyonának része a 150 ezer négyzetméter ingatlantulajdon az ország különböző pontjain. Elsősorban bevásárlóközpontokat és irodaházakat építenek, több élelmiszer-áruház és étterem tulajdonosai. Sikeresek, mert bérleti díjaik a frekventált központokban is kedveznek a kereskedőknek, s a bérlethez széles körű infrastrukturális szolgáltatást nyújtanak. A megoldás egyszerű és alkalmazkodik a kereslethez. Megtalálták a csavart a piachoz. Gáspár Katalin Pálos Titusz, aki belevágott a lehetetlenbe FOTÓ: PÉLYI NÓRA A William Davidson tudománya A hagyományostól eltérő menedzseroktatás folyik a michigani egyetem közgazdaság-tudományi karán működő William Davidson Intézetben. Az intézet egyéni, testre szabott oktatási csomagokat kínál az átmeneti, azaz a szocialista tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérés szakaszát élő vállalati partnereinek. Az újfajta megközelítés eredményeképpen a William Davidson Intézet a kelet-közép-európai térségben hosszú távú, kétirányú, innovatív vállalati partnerkapcsolatot épített ki a salgótarjáni Glasunion üveggyárral, a cseh repülőgépgyártó LET Kunovicével és a lengyel Távközlési Vállalattal, a Telekomunikacja Polskával (TPS.A.). A William Davidson Intézet a vezetőképzést, a felsővezetői továbbképzést és a gyakorlati segítséget integráló intézmény, ami nagy hatásfokú vezetési és vállalatfejlesztési lehetőségeket nyújt - fogalmazta meg az intézet másságát a cseh származású közgazdász professzor Jan Svejnar, az intézet nemrégiben kinevezett új ügyvezető igazgatója. Az intézet oktatási programjait az együttműködési programban részt vevő vállalatok alapos belső tanulmányozása előzi meg. A „házi feladat” elvégzésével az intézet alaposan feltérképezi partnerei speciális helyzetét. A partnervállalatok a versenyképesség maximalizálása felé vezető út egy-egy fontos lépését kiválasztva minden évben maguk határozzák meg az üzleti tevékenységük szempontjából kritikus területeket és fókuszpontokat. A magyar, cseh, lengyel és orosz felsővezetők a nyáron két hónapig a partner vállalatoknál dolgozó William Davidson intézeti teammel a helyi viszonyok és a vállalati kultúra függvényében elemzik és meghatározzák, hogy mely területeken kell előrelépniük versenyképességük javítása érdekében. Az intézet által delegált teamet általában két michigani végzős közgazdászhallgató és egy helyi egyetemista társuk alkotja. Az elkészült elemzéssel a kezükben a vállalatvezetők a William Davidson Intézetbe utaznak, ahol felsővezetői továbbképző tanfolyamon vesznek részt, melynek során üzleti elveket, gyakorlati alkalmazásokat és végrehajtás-tervezést tanulnak. A Davidson intézet nevével fémjelzett teammunka, képzés és segítség eredményeképpen a partner vállalatok termelési és pénzügyi rendszereket fejlesztettek ki, hatékony beszállítói kapcsolatokat alakítottak ki, minőségügyi programokat indítottak be és hatékonyan működő értékesítési csatornákat hoztak létre. A munkában részt vesznek a michigani egyetem közgazdaság-tudományi karának oktatói, de a William Davidson Intézet, mely független oktatási intézmény, más kiváló egyetemek oktatógárdájára is támaszkodhat. Az intézet a michigani egyetem közgazdaság-tudományi karán található, mely egyike az Egyesült Államok elit vezetőképző intézményeinek. Felsővezető-képző programja a Business Week folyóirat rangsorában a világon az első helyre került. B.E. Jan Svejnar, a William Davidson Intézet ügyvezető igazgatója nemzetközileg elismert közgazdász-szaktekintély a tervgazdaságról a piacgazdaságra való átmenet tanulmányozása területén. A gyakorlati és elméleti munka jól megfér egymás mellett Svejnar professzor pályafutásában. Ami az elméleti munkát illeti, Svejnar professzor nevéhez fűződik a prágai Center for Economic Research and Graduate Education - Economics Institute (Közgazdaságtudományi Kutatási és Posztgraduális Oktatási Központ- Közgazdaságtani Intézet), a volt keleti blokk egyetlen amerikai stílusú közgazdasági PhD (nagydoktori) képzést nyújtó oktatási intézményének megalapítása, mely mára a Cseh Tudományos Akadémia Közgazdaságtani Intézetének részévé vált. Svejnar professzor Václav Havel elnök tanácsadójaként oroszlánrészt vállalt a cseh gazdasági átalakulásban. A gazdasági átalakulásról 1990-ben írt tanulmányában ő vetette fel a kuponos privatizáció gondolatát, valamint azt, hogy a korona konvertibilitását gyorsan, gyakorlatilag egyik napról a másikra meg lehet teremteni. BANK A CIB-nek megéri A hazai bankrendszer átalakulását, a külföldi érdekeltségű intézmények megállíthatatlan előretörését is szimbolizálva a CIB-csoport a pénzügyi szektor egyik legsikeresebb tagja. A sikereket gyarapítja, hogy a Euromoney című folyóirat toplistáján akárcsak egy éve, most is a CIB-é lett a legjobb teljesítményt nyújtó magyar bank címe. A Bank & Tőzsde Zdeborsky György elnök-vezérigazgatót kérdezte a teljesítmény összetevőiről és a versenyről. • A CIB eredményeit a szakmában sokan a kivételezett státusszal hozzák összefüggésbe. Az időnként nyilvánosságra jutó információkból az is kitűnik, hogy a CIB a vegyes banki élmezőny legbátrabban vállalkozó tagja. Ön minek tulajdonítja a folyamatosan jó produkciót? Az egyik összetevő mindenképpen az, hogy a társaság alapításának éve 1979. Vagyis mi hét évvel öregebbek vagyunk a kétszintű magyar bankrendszernél. Ez pedig pozicionális és nem szabályozásbeli előny. Száz év múlva persze már nem lesz az, de a világ legöregebb bankja sem azért jó, mert 450 éves. A másik összetevő az ügyfeleinkben rejlik. A mi ügyfélkörünk persze a konkurenseinké is, csakhogy mi nagyobbak vagyunk, ezért nekünk több jut belőle. Sikereink harmadjára az itt dolgozó szakembereknek köszönhetők. Annak, hogy ez az apparátus nagy elszántsággal és odaadással s igen csekély fluktuációval munkálkodik napról napra. • Az ügyfelekhez való viszonyulás azért üzleti mentalitás kérdése is. Tehát kevésbé válogatósak? Valóban, talán az átlagosnál bátrabban létesítünk üzleti kapcsolatokat. De csakis azokkal, akikről úgy gondoljuk, hogy velük lehet. • A tavalyi II milliárdos profitban, aminek a fele most is megvan, minek mekkora része volt? Az, amiről eddig beszéltem, természetesen nem számszerűsíthető. Az viszont tény, hogy a hitelállomány 1995-ben 44 százalékkal futott fel, a nettó kamatbevételek több mint duplájukra nőttek, a költségek pedig csupán 21 százalékkal, miközben az ügyfélbetéteket egy év alatt másfélszeresükre gyarapították. Dolgozószoba Csatát nyert Őszikék A hazai biztosítási piac állóvizét még csak fel sem fodrozta a világ nagy biztosítótársaságainak megjelenése. Holott az Allianze, az Aegon, a Generali, a biztosítási piac nagyágyúi a ’80-as évek végén már letették névjegyüket a hazai biztosítótársaságok partnereiként. A gyakorlatban sem az üzletpolitika, sem a stílus, de még az évtizedekig beidegződött merev hierarchia sem változott sokáig. Fuvallatot, vagy még inkább vihart az ING csoporthoz tartozó Nationale Nederlanden megjelenése keltett, amely 1992 végétől alapjaiban rázkódtatta meg a szakmát. Holott a Nationale Nederlanden olyan terepen tört utat magának, amelyet valamennyi korábbi elődje reménytelen ágazatnak minősített. Kétségtelen, hogy az életbiztosítás a piac legnehezebb szegmense, hiszen egy ígéret fejében kell - lehetőleg minél hosszabb távra - pénzbefektetésre rábeszélni a potenciális ügyfelet. Az NN törekvését megmosolyogták a biztosítási piac szereplői, hiszen a mind általánosabbá váló pénztelenségben még a konkrét védelmet, kártérítést garantáló üzletágakban is mind nehezebben lehetett megfogni a partnereket. 1992 végén viszont már egyáltalán nem mosolyogtak az NN konkurensei, 1995-re pedig kénytelenek voltak tudomásul venni, 3 év alatt a semmiből jelentős üzletágat fejlesztett ki a holland társaság. Az NN ma az élet- és nyugdíjbiztosítási piacnak durván 40 százalékát tartja kézben, üzleti forgalma meredeken emelkedik, tavaly elérte a 12,5 milliárd forintot, idén 17 milliárd forinttal kalkulálnak. Az NN nem csak arra példa, hogyan lehet a biztosítási piacon egy új üzleti kultúra meghonosításával és egy korszerű szervezet létrehozásával, tradicionális háttér nélkül felépíteni egy üzletágat. A hollandok iskolát mutattak szívósságból is, saját gyakorlatukkal példázva, nincs reménytelen üzlet, ha jó a stra-tégia. S ez nemcsak a biztosítási piacon, hanem valamennyi üzletágban nem csekély tanulságul szolgálhat a magyar vállalkozóknak. Persze az NN stratégiájának fontos eleme, hogy olyan referencia áll mögötte, mint az ING csoport, a világ egyik legerősebb pénzügyi birodalma. De hát nagyon komoly háttere van az Allianze, az Aegon és a Generali társaságoknak is, amelyek évekkel korábban jelentek meg a magyar piacon. Az ÁB-Aegon ugyan viszonylag gyorsan vetette le az egykori szocialista monopólium nehéz páncélját, de az új üzleti kultúra meghonosítása még így is nehéz diónak bizonyult. A Hungária pedig éppen csak belekezdett a váltásba. Az NN merészen vágott bele egy reménytelennek tartott üzletbe, s ezzel - paradox módon - még az ING csoporton belül is sikerült egyfajta cégalapítási licencet, know howt meghonosítania. A holland birodalom általában nem vásárol fel meglévő, helyi cégeket, sokkal közelebb áll üzleti filozófiájához a cégalapítás. Viszont korábban ezt a metódust sem gyakorolta túlságosan sűrűn. A magyar kaland előtt 1980-ban alapított biztosítótársaságot Görögországban. A magyar franchise alapján viszont azóta létrehozta lengyel, szlovák, szlovén, argentin, olasz, thaiföldi hálózatát, sőt hasonló modell alapján állította fel spanyol és belga leányvállalatait is. Bordás György, aki 1971 óta dolgozik Magyarországon a biztosítási szakmában, s aki az Atlasz utasbiztosítási rendszerrel alapozta meg reputációját a szakmában, készségesen enged betekintést az üzletpolitika hátterébe. Az NN karrierjében döntő szerepe volt annak, hogy jól mérték fel, melyik partnerkör számára érdemes egy működő és kedvező konstrukciót kidolgozni. Miután Magyarországon még a 40-45 éves korosztály számára sem nyújt biztos megélhetést az állami nyugdíjrendszer, az ötvenes-hatvanas éveikben járók pedig reménytelenül néznek a pihenőidőszak elé, racionálisan adódik a lehetséges ügyfelek igénye. Erre dolgozta ki az NN az őszikék rendszerét, amellyel még azok is élhetnek, akik immár nyugdíjban vannak, csak éppen még nem a nyugdíj az egyetlen megélhetési lehetőségük. A biztosítás jellegéből következően itt leszorították az általában 15 évben megszabott biztosítási időhatárokat 5-8 évre. S ha már sikerült megnyerniük ezt a korosztályt, innen csak egy lépés, hogy pályakezdő gyermekeiknek is biztosítson ugyanez az ügyfélkör egyfajta biztonságot, arra az időszakra, amikor a mai gyerekek érik el a negyedik ikszet. Az NN szervezete az ügynökhálózatra épül. Mintegy 2500 emberük dolgozik a hálózatban, tízszerese annak, akik a központban és a 80 irodában teljesítenek együttesen szolgálatot. A cégalapítás előnye, hogy nagy gonddal lehet megválasztani a jövendő munkatársakat. Bordás szerint, aki csupán ígéretekkel házal, annak kulturáltan, megbízhatóan, és felkészülten kell közvetítenie ezt a bizonyos, garanciát-referenciát egyszerre jelentő ígéretet. Az NN munkatársai jórészt állástalan mérnökökből, pedagógusokból verbuválódtak. Akik nemcsak az egyszeri bemutatkozáshoz, hanem az ügyfélhálózat szervizeléséhez, a folyamatos kapcsolattartáshoz is értenek. A holland biztosító természetesen szélesebb körű jogosítványokkal rendelkezik, mint amennyit ma gyakorol. De a gazdasági-jogi háttérrel nem eléggé szabályozott piacon egyelőre csak hosszú távú üzletekbe gondolkozik. Ami igaz, hogy nehezebb munka, de mindenképpen messzebbre vezet. Bán Zsuzsa Tradicionális, budapesti székhelyű egyedi gépgyártó vállalat nagyöntvény-megmunkáló műhelyébe művezetőt keres azonnali belépéssel, két műszakos munkarendbe. Nagygépes ismeret, üzemi termelésirányítási gyakorlat kötelező. Feltétel: minimum 3 éves vezetői gyakorlat, műszaki végzettség, maximum 45 éves életkor. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet pályázat benyújtásával az alábbi címen: 1475 Budapest, Pf. 276 Építőipari kft. munkatársakat keres az alábbi munkakörökre: ÉPÍTÉSVEZETŐ Követelmények: legalább 3 éves szakmai gyakorlat, építőmérnöki diploma, jogosítvány, erkölcsi bizonyítvány, német- és/vagy angolnyelv-tudás előnyt jelent. MŰVEZETŐ Követelmények: legalább 2 éves szakmai gyakorlat, építőipari szakiskolai végzettség, jogosítvány, erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezés a 291-1906-os vagy a 291-1652-es telefonszámon. Szerkeszti: Bán Zsuzsa A Pre Tec egy dinamikusan növekvő, fiatal belga vállalkozás különféle európai ügyfelekkel. A vállalat fő profilja finommechanikai alkatrészek, szerszámok, gépek gyártása és forgalmazása, az egyedi termékektől a középszériákig. Az intenzíven fejlődő magyarországi kereslet miatt felveszünk azonnali belépéssel SZERSZÁMKÉSZÍTŐ SZAKMUNKÁSOKAT (Székesfehérvár környékéről) Feltételek: • legalább 25 éves, kreatív, dinamikus személyiség • gazdag tapasztalat a fémfeldolgozásban • CNC-ismeret • saját autó • irányítási, termelési gyakorlat • hajlandóság a gyár közelében való letelepedésre. Az Ön dolga: • rajzok technikai elbírálása • egy 10 főből álló csoport vezetése • kapcsolattartás ügyfelekkel és szállítókkal • közvetlen jelentéstétel az igazgatónak. A mi ajánlatunk: • komoly technikai képzés Belgiumban • extra fizetés • továbbképzési lehetőség. Amennyiben érdekli Önt ajánlatunk, szíveskedjék 14 napon belül fényképes önéletrajzát az alábbi címre elküldeni: Csap Magdolna, 7400 Kaposvár, Kecelhegyi utca 53. Egyúttal iparcsarnoknak alkalmas épületet keresünk Székesfehérvár környékén, mely kb. 500 m2-es. Az ajánlatokat szintén a fenti címre kérjük. Belvárosi bankjogi irodájába JOGÁSZT keresünk. Elvárásaink: - állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, - jogtanácsosi szakvizsga, - legalább kétéves banki gyakorlat, - kreatív gondolkodás, - pontos, precíz munkavégzés. Angolnyelv-tudás előny. Jelentkezni lehet: szakmai önéletrajzzal a hirdetés megjelenését követő 5 munkanapon belül a 111-1285-ös telefon- és faxszámon.