Magyar Hírlap, 1996. augusztus (29. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

1996. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK KÜLFÖLD - BELFÖLD MTI A szerdai román lapok élénk fi­gyelemmel foglalkoztak az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatával, amely a buda­pesti magyar-magyar csúcs zá­ródokumentumával kapcsolat­ban hangzott el. Jozef Sesták szlovák külügyi államtitkár je­lezte: a szlovák fél elégedetlen a magyar-magyar csúcs nyilat­kozatára reagáló szlovák kül­ügyi emlékeztetőre érkezett magyar válasszal. „A Fehér Ház csapást mér Bu­dapestre” - írja a bukaresti Ziua; „az Egyesült Államok el­utasítja az etnikai autonómiát” - közölte a Libertatea. Az Ad­­evarul főcíme: „Az Egyesült Államok határozottan NEM-et mond”. A washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője korábban a magyar-magyar csúccsal kap­csolatos szlovák és román tilta­kozást ismételten felemlegető kérdésre válaszolva sajtótájé­koztatóján rámutatott, hogy a budapesti kormány világossá tette: a találkozón született nyi­latkozat nem jelez elmozdulást a magyar politikában, és Ma­gyarország a jövőben sem fog területi változást sürgetni a ha­tárain túl élő magyar kisebbsé­gek érdekében. Nicholas Burns leszögezte azt is, hogy az amerikai kor­mányzat támogatja a közép­európai kisebbségek törekvé­sét kulturális örökségük meg­őrzésére, ugyanakkor továbbra sem fogadja el az etnikai alapú területi jogok elvét. Természetesen az Egyesült Államok teljes mértékben tá­mogatja a közép-európai etni­kai kisebbségek erőfeszítéseit kulturális örökségük megőrzé­sére, illetve arra, hogy szaba­don és méltányos módon részt vehessenek annak az ország­nak a politikai folyamataiban, amelynek állampolgárai - han­goztatta. Hozzáfűzte azonban, hogy a területi autonómiával kapcso­latos amerikai álláspont válto­zatlan. Washington nem ismeri el jogként sem a nemzetiségi alapú területi autonómiát, sem egy bizonyos államtól etnikai keretekben való elkülönülést. A hírrel kapcsolatban Ta­kács Csaba, az RMDSZ ügyve­zető elnöke kijelentette: az amerikai külügyi szóvivő kije­lentései ugyanazokat a törek­véseket támogatják, amelye­kért a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség küzd. Ta­kács Csaba szerint a romániai magyarság egy pillanatra se tűzte ki célul az etnikai alapú, területi autonómia elérését. Jozef Sesták szlovák külügyi államtitkár jelezte: a szlovák fél elégedetlen a magyar-magyar csúcs nyilatkozatára reagáló szlovák külügyi emlékeztetőre érkezett magyar válasszal. Sesták ezt szerdán közölte Benyó Pállal, a Magyar Köztár­saság ideiglenes pozsonyi ügy­vivőjével, aki diplomácia kül­detésének lejárta alkalmából tett búcsúlátogatást a szlovák külügyi államtitkárnál. A szlo­vák külügyi tárca szóvivőjének MTI-hez is eljuttatott sajtóköz­leménye szerint Jozef Sesták Benyó Pál szerdai búcsúlátoga­tása során rámutatott, hogy a szlovák emlékeztetőre érkezett magyar válasz „nem oszlatta el a Szlovák Köztársaság komoly aggodalmait”. Az államtitkár az ideiglenes magyar ügyvivő­vel közölte, hogy „a szlovák fél helyeselné, ha a magyar kor­mány a kölcsönös bizalomerő­sítés és a térség stabilitása érde­kében nyilvánosan elhatárolná magát az etnikai alapon szerve­ződő területi autonómia” gon­dolatának támogatásától. Jozef Sesták ugyanakkor je­lezte: a szlovák külügyi tárca a közeljövőben mélyebb elem­zésnek veti alá a magyar vá­laszt, melyre mielőbb hivatalo­san is reagálni fog. A szlovák külügyminiszté­rium szerdán egy másik nyilat­kozatot is eljuttatott az MTI pozsonyi tudósítójához. Ebben üdvözli, hogy az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának szóvivője megerősítette: az Egyesült Államok „negatívan viszonyul” az etnikai alapon szerveződő autonómia gondo­latához”. Amerikai szóvivő az autonómiáról Bukarest értelmez, Pozsony elégedetlen A titkosszolgálat munkatársa az MH-nak / Új rejtett problémákkal kell szembenéznünk MH-információ A terrorizmus elleni küzde­lem minden civilizált ország kötelessége, így a párizsi ta­nácskozást követően nyilván más államokat - így várha­tóan Magyarországot is - a korábbinál szorosabb együtt­működésre kérnek fel - mondta kérdésünkre a titkos­­szolgálat vezető munkatársa. Ennek egyik lehetséges for­mája, hogy bizonyos konkrét ügyekben közösen lépjenek fel, de eredménnyel kecsegtet az információk rendszeres cseréje is. A nemzeti szolgála­tok között természetesen már ma is van kapcsolat, s azok fontosabb értesüléseiket egy­másnak átadják - hangsúlyoz­ta informátorunk. Hazánk terrorfenyegettsé­­ge talán nem nőtt, de számos rejtett problémával kell szem­benézni: ilyen az esetleg Bosz­nia felől is megjelenő iszlám terrorizmus, vagy éppen Izrael új politikája. Ugyanakkor bi­zonyos kockázatot jelentenek a Magyarországon tartózkodó IFOR-erők, amelyek kétség­kívül lehetséges célpontként jöhetnek szóba. A szakértő szerint a rendőrség látványos megelőző intézkedései - pél­dául az izraeli követség előtt vezető utca lezárása,­vagy leg­utóbb a Ferihegyi repülőtéren bevezetett fokozott ellenőrzés - mindenképpen visszatartó hatást gyakorolnak. Nem lehet viszont hatéko­nyan védekezni a minden előzmény nélküli akciók el­len. Ilyen volt a Szegeden, il­letve a Mátyás-templomnál és a Parlament előtt végrehaj­tott robbantásos merénylet. Ugyanakkor a napokban Esz­tergomban talált pokolgép is csak a véletlennek köszönhe­tően nem lépett működésbe, amikor a ketchupos flakont kinyitották. • L.K. A magyar gazdaság biztos talajon áll EU-tanul­m­ány Közép-Európáról • Folytatás az 1. oldalról A kimagasló exportered­ményt annak fényében kell ér­tékelni, hogy a magyar kivitel háromötödét felvevő EU or­szágaiban fékeződött a növe­kedés. Az Európai Bizottság jelen­tése figyelmeztet arra, hogy a kereskedelmi mérleg javítását gátolhatja, ha az infláció meg­haladja a várt mértéket, mert az rontani fog a magyar kivitel versenyképességén. Eredetileg a kormány erre az évre 20 százalékos inflációt jósolt, ezt már 22-24 százalék­ra módosította, a fogyasztói árak az első öt hónapban azonban 26 százalékkal emel­kedtek, a tavalyi infláció 29 százalék volt. A tanulmány rámutat arra, hogy a munkanélküliség csök­kenésének oka - sajnálatosan - nem a foglalkoztatottság bő­vülésében keresendő, hanem a munkaképes lakosság száma fogyott. Magyarország sikert köny­velhet el a külföldi működő­tőke vonzásában, ami segíti a gazdaság modernizációját — így a jelentés. Az energia­­ágazat privatizációjának kö­szönhetően tavaly 4,5 milliárd dollár érkezett az országba. A magánosításra egyébként is jellemző, hogy a bankok há­romnegyede már magánkéz­ben van, szemben a térség or­szágaival, ahol az üzleti élet­nek ezt a szektorát éri el leg­később a privatizáció. A magyar állam pénzügyi sikerei részben rövid távú vagy átmeneti intézkedések következményei (például a bérek reálértékének lefaragá­sa vagy az importot sújtó kü­lönadó kirovása), de a kor­mányzat felismerte, hogy strukturális, tartós változtatá­sokra is szükség van. A társa­dalombiztosítási reformtervek ebbe az irányba mutatnak, a további gazdasági eredmé­nyek attól függnek, hogy el­nyeri-e a kormány a lakosság támogatását. Erősnek tűnik a cseh gazda­ság állapota, de a sikereket be­árnyékolja, hogy megugrott az infláció és a kereskedelmi hiány - közli az Európai Unió jelentése. Az első negyedév­ben tovább gyorsult a GDP növekedési üteme, és zsugoro­dott az amúgy is alacsony munkanélküliség. (Tavaly 3 százalék volt, idén 2,7 száza­lék.) A lakosság jövedelme nő, idén 9 százalékkal emelke­dett a bérek reálértéke, amely magyarázza a meglódult belső fogyasztást. Igaz, ez gerjeszte­ni fogja az inflációt. Az EU-tanulmány rámu­tat, hogy az új cseh kormány nem fogja követni elődje ta­karékos politikáját: várható, hogy az egészség- és oktatás­ügyi költségvetés jelentős pénzeket von el és az idei ál­lamháztartási mérleg negatív lesz. Mindazonáltal, állapítja meg a jelentés, a Cseh Köztár­saság komoly eredményeket ért el a működő piacgazdaság megteremtésében, amely egyaránt érvényes az intézmé­nyek felállítására és a piac li­beralizálására. A lengyel gazdaság szinte minden területen sikeres volt: a növekedés üteme tavaly egész Európában itt volt a leg­magasabb, anélkül hogy ger­jesztette volna az inflációt vagy a költségvetési hiányt. Az idei hosszú telet különösen megérezte az építőipar, 40 ezer állás ment veszendőbe, súlyosítva a munkanélküliség aggasztó terheit. Ugyanis az ipari növekedést a munkaerő termelékenységének fokozá­sával érik el. Lefékeződött az export növekedése, Lengyel­­ország azonban továbbra is él­vezi a nemzetközi pénzvilág bizalmát, hitelképességét ma­gasabbra osztályozták. A nyugati tőke beáramlása lassabban zajlott, mint a térség élenjáró országaiban, de egye­dül tavaly 2,5 milliárd dollárt fektettek be, ami 60 százaléka az 1994-ig beérkezett működő tőkének. Az infláció májusban 20 százalék körül volt, három százalékkal több a tervezett­nél, ami valószínűleg a köz­ponti kamatok emelésére készteti a kormányt. Az 1995-ben elkezdett pri­vatizációs kampány eredmé­nyes volt, a lakosság fele ki­használta a részvényvásárlási keretet. • Gordon Tamás Tizenöt ember meghalt, 42 pedig megsérült szerdán a dél-afrikai Tembisa vasútállomáson kirobbant dulakodás­ban. A vasúti őrök csúcsforgalomban ellenőrizni kezdték az utasok jegyeit. A potgárók tömege meglódult, sok embert eltapostak, másokat a biztonsági őrök elektromos rudakkal öltek meg FOTÓ: REUTERS - JUDA NGWENYA MH-Brüsszel/MTI Az amerikai kormányzat ked­den óva intette az Európai Uniót (EU) attól, hogy megtor­ló lépéseket tegyen a Kubával üzleti kapcsolatokat fenntartó külföldi vállalatok ellen bünte­tőintézkedéseket kilátásba he­lyező Helms-Burton-törvény miatt. Az Európai Unió viszont számba vette az Egyesült Álla­mokkal kialakított kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok útjá­ban álló mesterséges akadályo­kat, és ezeket vaskos jelentés­ben ismerteti - jelentette brüsszeli tudósítónk. Nicholas Burns szóvivő fi­gyelmeztetése azt követően hangzott el, hogy az Európai Unió illetékesei felfedték: java­solni kívánják, hogy nyilvánít­sák jogellenesnek, ha európai cégek esetleg alávetnék magu­kat a Kuba-ellenes törvény ren­delkezéseinek. Bums sajtótájé­koztatóján kijelentette, hogy meggyőződése szerint az euró­pai ellenlépések „alaptalanok lennének”. Az Egyesült Álla­mok távolról sem okozott olyan károkat az Európai Uniónak, mint amilyeneket Kuba az Egyesült Államoknak - vélekedett. Az Európai Unió számba vette az Egyesült Államokkal kialakított kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatok útjában álló mesterséges akadályokat, és ezeket vaskos jelentésben is­merteti -jelentette brüsszeli tu­dósítónk, Gordon Tamás. A terjedelmes lista arról tanúsko­dik, hogy Washington a külön­­vámoktól kezdve a közbeszer­zések piacáig számos intézke­déssel védi gazdasági érdekeit az európaiakkal szemben. A változásokkal szemben áll az a washingtoni politika, amelyet az EU a „nemzetbiztonsági ér­dekekre való hivatkozással ál­cázott, valójában protekcionis­ta intézkedésnek” tart. Brüsszel szerint feltűnően gyakran hivatkoznak erre az Egyesült Államokban. EU-leltár a tengerentúli túlkapásokról Washingtoni figyelmeztetés MTI A Felső-ausztriai Fogyasztóvé­delmi Tanács bejelentése nyo­mán az osztrák hatóságok vizs­gálatot indítottak egy magyar származású nő ellen, aki töb­bek között a Passauer Woche című németországi lapban megjelentetett hirdetésben azt ajánlja, hogy magyar anyák hordják ki megfelelő díjazás mellett gyermekre vágyó szü­lők magzatát. Ferenczy Amália teljes név­vel és linzi telefonszámmal a következő szöveggel tetette közzé felhívását: „az első meg­bízható és diszkrét béranya­­közvetítő minden gyermekte­len házaspárnak”. A Felső-ausztriai Fogyasztó­­védelmi Tanács illetékese szer­dán az MTI-nek elmondta: Ausztriában törvény tiltja „a gyermekek születésébe való mindenfajta közvetítői beavat­kozást”. Az érdekvédelmi szer­vezet úgy szerzett tudomást az ügyről, hogy egy gyermektelen házaspár felhívta telefonon, s érdeklődött a közvetítőiroda megbízhatósága felől. Az illeté­kes ettől az osztrák férfitól tu­dott meg részleteket is, misze­rint a közvetítés 350 ezer schil­ling, illetve 45 ezer német már­ka, s mindent Magyarországon bonyolítanának le: a mestersé­ges megtermékenyítést, a gye­rek kihordását és a szülést is. Az osztrák rádió híradása szerint a közvetítő vállalja: vagy a megtermékenyített petesejtet hordja ki a magyar asszony, vagy a férj spermáját juttatják be a testébe. A pár nem találko­zik személyesen a béranyával, hanem kívánságra a közvetítő megmutatja a fényképét. Min­den Magyarországon bonyoló­dik, s a pár számára nincs sem­milyen rizikó - ígérte a rádió szerint a közvetítő. Ferenczy Amália két hó­nappal ezelőtt adta fel a hirde­tést az egyik passaui újságban arról, hogy béranyát közvetít gyermektelen pároknak. Mint a háromgyerekes Linzben élő, magyar származású asszony az MTI-nek szerdán elmondta: próbaképpen adta fel a hirde­tést, hogy megtudja, van-e ér­deklődés, s mert szeretett vol­na segíteni gyermektelen pá­rokon. Az átlagcsaládoknak is le­hetővé kívánta tenni, hogy gyerekhez jussanak, ezért álla­pította meg a „magasnak nem mondható árat” - hangsúlyoz­ta Ferenczy. A hirdetés megje­lenése óta nagyon sok gyer­mekre vágyó érdeklődő jelent­kezett nála, de még csak annyi történt, hogy egy alkalommal személyesen találkozott egy német párral - mondta az asszony. Velük azonban még nem írt alá semmilyen papírt, és pénzt sem adtak át neki. Fe­renczy Amália - mint mondta - nem „toborzott” magyar nő­ket. Azt is leszögezte, hogy nincs sehol bejegyzett közvetí­tői ügynöksége, s egyelőre egy magyar ügyvéd tanulmányoz­za a megbízásából a jogi lehe­tőségeket. „Még nem történt semmi, a béranyaság egy ötlet volt”- mondta. Magyar béranyák - külföldieknek Linzbe vezetnek a szálak Magyar Hírlap . Erősödik a sertéshús feketepiaca Elkerülhetetlen az árrobbanás MH-információ A tavaly augusztusi árszinthez képest a takarmánybúza és a kukorica ára két és félszeresé­re emelkedett, így reálisnak tűnik a keddi Magyar Hírlap­ban a közeljövőre prognoszti­zált kilogrammonkénti 800- 1000 forintos sertéshús fo­gyasztói ár (MH, július 31., 1., 3. oldal) - nyilatkozta lapunk­nak Tüske Róbert, a Mező­­gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­ge (MOSZ) tanácsosa. Az ön­költségek emelkedésére hi­vatkozva az érdekképviselet sertéstermelői választmánya jövőre 200 forint feletti garan­tált árat tartana elfogadható­nak. A testület szerint már most vannak jelei annak, hogy a sertéshús feketepiaca erősödik. A MOSZ adatai szerint az első félévben 167 forint volt az átlagos felvásárlási ár, amit 13 forinttal meghaladott az át­lagos önköltség. A jelenlegi takarmányárak viszont 230- 250 forint közötti önköltséget feltételeznek. Ezek alapján pedig egyáltalán nem kizárt a 450-500 forintos nagykeres­­kedelmi és a 800 forintot meg­haladó bolti ár - mondta. A sertéstermelők minimum 200 forint fölötti garantált árat tartanak elfogadhatónak - határozott erről a MOSZ keretén belül működő vá­lasztmány. Tüske szerint egy­re nő, s körülbelül 600-800 ezerre tehető a feketegazda­ságot „erősítő” sertések szá­ma. A tőkehúsforgalomban mért 10 százalékos visszaesés ugyanis sem az állatlétszám­ból, sem az exportnövekedés­ből nem következhet - véli. A hús feketepiaca azonban nemcsak az adózásból kike­­r­ülő jövedelmek miatt vesze­delmes, hanem állat- és hu­mán-egészségügyi szempon­tokból is. A sertéspiaci válság felszá­molása érdekében az állam­nak keményebb elveket kelle­ne vallania a termelésszabá­lyozásban. A piac kiszámítha­tatlansága leginkább abból ered, hogy a sertéslétszám 60 százaléka piaci információkat egyáltalán nem szolgáltató gazdáknál van - állítja. Ezek magatartásának kiszámítha­tatlansága negatívan hat a többiekre is. Ezen a helyzeten vélhetően segít majd, hogy a jövőre - legalábbis az előzetes ígéretek erről szólnak - már csak a „jegyzett” termelők juthatnak állami támogatás­hoz. Tüske szerint az állam a termelés integrálásának segí­tésében vállalhatna még pozi­tív szerepet. Ehhez viszont be kellene látnia, hogy az integ­ráció költségekkel jár, amit kedvezmények nyújtásával le­hetne elismerni. • K. B. Z. Szelektív kamatcsökkentés az OTP-nél A támogatott törlesztések 15 százaléka késik • Folytatás az 1. oldalról Oszlányi Zsolt, az OTP ügy­vezető igazgatója ezt azzal in­dokolja, hogy ebben a mint­egy 650 ezres adóscsoportban a legrosszabb a fizetési fegye­lem. A legalább három hóna­pos hátralékban lévő - minő­sített - hitelezettek aránya eléri a 15 százalékot, amely a nemzetközileg elfogadott szint tízszerese. Márpedig a késedelmes behajtás költsé­gekkel jár, nem beszélve azokról a kihelyezésekről, amelyeket többéves pereske­déssel sem sikerül visszasze­rezni. Sokszor az utolsó lehe­tőség, a jelzáloggal terhelt la­kások elárverezése sem jár si­kerrel, hiszen az ország egyes pontjain gyakorlatilag nincs ára a­­ lakott­­ otthonoknak, ráadásul éppen ott, ahol a leg­nagyobb azoknak a családok­nak az aránya, amelyek kép­telenek fizetni. A törlesztéses támogatások különösen ve­szélyesek, mivel az állam az első öt évben 70, a második­ban 40 százalékát fizeti a tel­jes részletnek, így öt év után 30-ról 60 százalékra, azaz két­szeresre nő a hitelezettek ter­he. Oszlányi Zsolt szerint so­kak számára ekkor válik re­ménytelenné a törlesztés. A veszteségek miatt ezek a ki­helyezések - összességükben - nem váltak olcsóbbá az OTP számára, annak ellenére, hogy a betéti kamatok az év eleje óta jelentősen estek. A legfrissebb, 1994. január 1-je óta adott hitelek törlesz­tőrészlete októbertől 3 száza­lékkal, 28-29 százalékra mér­séklődik - mondta az ügyve­zető igazgató. Az érintetteket szeptember közepén levélben értesítik új havi penzumukról. Az OTP számlájukról átuta­lással fizetőknek ezután sem­mi dolguk, a bank automati­kusan a csökkentett összeget vonja majd tőlük. • Tevan Imre Vita a honoráriumok járulékáról A tiszteletdíjakat mindenki tb-kötelessé tenné MH-információ Míg az egészségbiztosító és a Pénzügyminisztérium a hono­ráriumok járulékkötelessé té­telét tervezi jövő év januárjá­tól, addig a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a népjóléti tárca elhalasztaná az intézke­dés bevezetését. A szerzői dí­jak járulékköteles jövedelem­mé tétele 20-21 milliárd forint­tal növelné a két biztosítási alap járulékbevételeit. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat a kormány elé terjesz­tett ’97-es költségvetés terveze­tében nem számol a hono­ráriumok járulékoltatásából származó többletbevételekkel (MH, július 27., 1. o.). Indoklá­suk szerint a munkáltató által honoráriumként fizetett rend­szeres jövedelmeket el kell kü­löníteni az egyszeri nagy össze­gű szerzői jogdíj kifizetésektől. Ez utóbbiak járulékoltatását sem a népjóléti tárca, sem a nyugdíjbiztosító nem tartja sze­rencsésnek, mert nem eldönt­hető, hogy egy könyvkiadótól kapott több százezer forintos szerzői díj mennyi szolgálati év­nek számít a nyugdíjbiztosító­nál. Értesüléseink szerint a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium is jelezte a pénzügyi tár­ca vezetőinek, hogy a nagy ho­­norok járulékoltatása szeren­csétlen lépés lenne. A egyszeri magas összegű és a munkáltatótól kapott rendszeres honorárium elkü­lönítéséhez módosítani kelle­ne - egyebek között - a Mun­ka törvénykönyvét és a sze­mélyi jövedelemadóról ren­delkező törvényt. A jogszabá­lyok módosítása az év végéig nehezen oldható meg. Minde­zért nem számol a nyugdíjbiz­tosító a honoráriumok után a járulékfizetéssel a jövő évi költségvetésében. Az egészségbiztosító erről másként vélekedik, és a költ­ségvetési tervébe beépítette mind a tiszteletdíjak, mind a szerzői díjak járulékoltatását - nyilatkozta Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat alelnöke. Az előter­jesztés szerint a két alap 1997- ben 29 milliárd forinttal többlet járulékbevételre számíthat a fenti forrásokból. Még az nem tisztázott, hogy a honoráriu­mok után fizetett járulék mi­lyen biztosításra jogosítana. Mindkét biztosító elveti a tő­kejövedelmek járulékkötelesé tételét, mondván hogy a társa­dalombiztosítási járulékot csak munkajövedelmekre lehet ki­­terjeszteni. Hasonlóan véleke­dik Major Mária, a népjóléti tárca helyettes államtitkára, ám ha az orvosi ellátás állampolgá­ri jogon jár és adóbevételből finanszíroznák, akkor a tárca szerint elképzelhető a tőkejö­vedelmek egy részének járu­lékoltatása. A PM kivetné a tb-járulékot a tőkejövedelmek azon részére is, amely megha­ladja a vállalkozás saját tőkéjé­nek a jegybanki alapkamat két­szeresével (jelenleg 51 száza­lék) számított részét. Ezzel szemben a az önkor­mányzati képviselők, cégveze­tők, civilszervezetek testületei­ben ügyködő polgároknak fize­tett tiszteletdíja után nagy való­színűséggel már társadalombiz­tosítási járulékot kell fizetni - ebben minden érdekelt fél egyetért. A tiszteletdíjak után fizetett járulék beszámítana a szolgálati időbe és a nyugdíj összegének kiszámításnál is figyelembe vennék. • Papp Zsolt Nőtt a működőtőke beáramlása • Folytatás az 1. oldalról (A bécsi WIIW kutatóintézet az első negyedévről közölt adatokat, eszerint Lengyelor­szágba 1054 millió, Magyaror­szágra 462 millió, Csehország­ba 319 millió, Romániába 113 millió dollár érkezett.) A ter­vek szerint az év egészében Magyarországra áramló mű­ködőtőke fedezni fogja a fize­tési mérleg 2 milliárd dollárra előirányzott deficitjét. Ebből a szempontból az első öthavi tő­kebeáramlás az átlagos szint, tehát az évi 1,5 milliárd dollár kialakulása irányába mutat - mondta érdeklődésünkre Csa­ba László, aki szerint az m­in­­denképpen jó hír, hogy a kül­földi befektetők bizalma vissza­térőben van. Csaba László sze­rint a működőtőke beáramlását illetően a tavalyi év igen rosszul sikerült, ugyanis a privatizációs bonyodalmak megrengették a befektetők bizalmát. Az elmúlt év egészében bejövő 1-1,2 milli­árd dolláros működőtőke nagy része is az év végi nagyprivati­zációnak köszönhető - véleke­dik a kutató. Semmiképpen sem nevezhe­tő kiugrónak a tavalyi első öt hónaphoz képest bekövetke­zett növekedés - állítja Anta­­lóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, aki szintén ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy a tavalyi év rendkívül rossz bázis volt. Az ország a fizetésképte­lenség határán volt, riasztó hiány alakult ki a külkereske­delmi mérlegben, s ez elriasz­totta a befektetőket - mondta a kutató. Ugyanakkor Antalóczy Katalin szerint is a külföldi bi­zalom­ erősödése mutatkozik meg az idei adatokban. Petsch­­nig Mária Zita viszont úgy látja, hogy a tavalyi rossz bázist figye­lembe véve az idei első öthavi növekedés még el is marad a várakozásoktól. • N.­P. M.

Next