Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLDMagyar Hírlap 3 Az alapszerződés Funar értelmezésében „Horn-Iliescu-paktum” MH-Bukarest Százpontos választási progra­mot hirdetett meg Gheorghe Funar a Nagyvárad melletti Félix-fü­rdőn indított elnök­­választási kampányrendezvé­nyén. Az államelnöki tisztséget a Román Nemzeti Egységpárt színeiben megpályázó kolozs­vári politikus programja ki­emelten foglalkozik a magyar veszély elhárítását, az ország területi épségének megőrzését szolgáló intézkedésekkel. Funar mindenekelőtt azt ígéri, hogy felszámolja a ro­mán nép nemzeti lényét, az ország területi épségét fenye­gető magyar veszélyforráso­kat, helyreállítja a Székely­földről elüldözött románok jogait, egyben pedig betiltatja az úgymond románellenes te­vékenységet folytató szerve­zeteket, alapítványokat. A ro­mán rádió helyszíni közvetí­tésben sugározta a száz pont Funar általi felolvasását, akár­csak Funar ezt követően el­hangzott álláspontját az álta­la következetesen Horn- Iliescu-paktumnak nevezett alapszerződéssel kapcsolato­san. Az alapszerződést érté­kelő közleményében Funar azt állítja, hogy a dokumen­tum nem tartalmazza az Euró­pa Tanács kisebbségi kerete­gyezményét. Ezt a vélemé­nyét annak ellenére fenntart­ja, hogy immár több bukaresti lap is nyilvánosságra hozta az alapszerződés teljes szövegét. A kisebbik kormánypárt elnöke szerint a dokumentum jelenlegi formájának aláírásá­val újabb súlyos etnikumközi konfliktusokat készítenének elő Erdélyben, és lehetővé tennék, hogy újabb románel­lenes döntőbíráskodásra ke­rüljön sor, ezúttal a NATO fennhatósága alatt. Funar mindezt azt köve­tően fejtette ki, hogy a fő kor­mánypárt, a Társadalmi De­mokrácia Pártja a kormány­­koalíció felmondásával fenye­gette meg Funar pártját, ha nem határolja el magát „hatá­rozottan és nyilvánosan” el­nöke alapszerződéssel kap­csolatos véleményétől. • Bogdán Tibor Iraki csapatok a tiltott zónában • Folytatás az 1. oldalról Bill Clinton amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy az észak-iraki helyzetre való tekintettel fokozott készültsé­get rendelt el a térségben állo­másozó amerikai erőknél. Sajtóértesülések szerint az Öböl-térségben tartózkodik John Shalikashvili, az ameri­kai vezérkari főnökök egyesí­tett bizottságának az elnöke. A CBS rádió szerint elképzel­hető, hogy a legfőbb amerikai katonai vezető a térségbeli or­szágok képviselőivel azt vitat­ja meg, hogy bevetés esetén hova vezényelhetnék az ame­rikai expedíciós erőket. Az iraki kormánycsapatok támadása arról tanúskodik, hogy elhamarkodott lenne enyhíteni az ország elleni ENSZ-embargón, közölte szombaton Bob Dole, a re­publikánus párt elnökjelöltje. A bagdadi hivatalos sajtó vasárnap - „második Vietna­mot” ígérve - óva intette az Egyesült Államokat a beavat­kozástól. A lap figyelmeztette a szomszédos Iránt is, amely állítólag támogatja a Talabani vezette erőket. Tansu Ciller török külügy­miniszter vasárnap az iraki kormányhadsereg azonnali visszavonását követelte, kö­zölte a Reuter. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Jeruzsálemben közölte, hogy figyelemmel kísérik az észak­iraki helyzet alakulását. Bár Netanjahu szerint nincs jele annak, hogy a konfliktus Izrael irányába terjedhet tovább. Az iráni parlament elnöke, Ali Akbar Nateg-Nuri ugyan­akkor azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az iraki hadsereg Washington jó­váhagyásával kezdte el a kur­­dok elleni katonai akciót. A Reuter szerint a hivatalos Te­herán hallgatásba burkolózott viszont azokkal a vádakkal kapcsolatban, hogy iráni csa­patok is beavatkoztak az észak-iraki összecsapásokba. Jelentősen emelkedhet hétfőn a kőolaj ára, mivel a hét végén kirobbant iraki összecsapások veszélyeztethetik a közel-kele­ti olaj elszállítását, közölte va­sárnap a Reuter. Az iraki hadsereg olyan idő­szakban avatkozott be a kur­­dok belharcába, amikor a készletek világszerte alacsony szintre süllyedtek, a kereslet viszont nő. Támadások Észak-Irakban Ha bárkinek kétsége lett volna, csapatai behatolásával a tiltott övezetbe Szaddám Huszein bebizonyította, hogy nem fogat­lan oroszlán. Az iraki diktátor mindeddig óvakodott attól, hogy kirívóan megsértse a szövetségeseknek az 1991-es öbölhábo­rú után a kurdok védelmében hozott in­tézkedését. Iraki harci gépek most mégis a 36. szélességi körön túl támadtak telepü­léseket, több tíz ezres csapatkontingens vette tűz alá a Kurdisztáni Hazafias Szö­vetség egyik fellegvárát. Sokan nem értik pontosan, miért nem tudta Szaddám tovább türtőztetni magát. Washington már jó előre figyelmeztette a bagdadi vezetőséget, ne ártsa bele magát az egymással rivalizáló észak-iraki kurd szervezetek harcába, ne akarjon igazságot osztani a véres testvérharcban. Irak nem hallgatott az intő szóra. Nem próbálkozott ugyan azzal az átlátszó ürüggyel, hogy nem tagadhatta meg az ön­zetlen segítségnyújtást Maszud Barzani­nak, az országa pártolását élvező Kurdisz­táni Demokratikus Párt vezetőjének. Kön­törfalazás nélkül közölte, nem tűrhette, hogy a vetélytárs kurd szervezetet irányító Dzsalal Talabanit iráni forradalmi gárdis­ták támogassák - s készítsék elő a talajt az átfogó - Kurdisztán elleni - támadáshoz. Bagdad egyelőre határozottan tagadja, hogy fel akarná borítani a status quót, erőszakkal próbálná visszaszerezni a pa­pírforma szerint a szövetségesek irányítá­sa alatt álló területet. Békés eszközökkel kell majd rávenni a kurdokat arra, hogy ráébredjenek: jobban járnak, ha újra a fő­városból irányítják őket, hangzik Huszein stábjának érvelése. Tény, hogy az autonóm Kurdisztán vö­rös posztó a maga kurdjaival állóháborút vívó szomszédok, Törökország és Irán sze­mében. A régió halovány erővonalainak megbolygatásában viszont egyikük sem ér­dekelt. Túl közeli még a nyolcéves iraki­iráni vérzivatar, s a Kuvait lerohanásával okozott sebek sem gyógyultak még be. Valójában senkinek nem jött kapóra a mostani iraki hadművelet. Az öbölháború­ban a szövetségesek mellé felzárkózó An­kara éppen most igyekszik békülni Bag­daddal, próbálja felmelegíteni a szankciók miatt jegelt kereskedelmi kapcsolatokat. Az Egyesült Arab Emírségek az utóbbi időben az Irak elleni büntető intézkedések puhítását szorgalmazta, Katarban és Ománban iraki minisztereket fogadtak. Kuvait és Szaúd-Arábia viszont meg­erősítve látja a Szaddám elleni gyanakvá­sát, változatlanul harcos kiállását. Izrael­ben nem látnak okot a pánikra, de min­denre felkészülnek. Washingtont eddig is nehéz volt rávenni, hogy hozzájáruljon az élelmiszer- és gyógyszervásárlásokat finanszírozó korlátozott mennyiségű ira­ki olajeladáshoz. Szaddám Huszein a tűz­zel játszik. • Karcagi Katalin MH-HÍRMAGYARÁZAT Szaddám csiki-csuki játéka Néhány éven belül rákapcsolják az iskolákat az Internetre Országos tanévnyitó Pannonhalmán • Folytatás az 1. oldalról Ez ugyanis átalakítja a közok­tatás céljait, tartalmát és esz­köztárát. A miniszter ismertette a közoktatási törvény legfonto­sabb, a nyáron módosított ré­szeit: a 18 éves korig kiter­jesztett kötelező oktatást, a stabil alapokra helyezett fi­nanszírozást, az intézmények szektorsemleges támogatá­sát, a pedagógusok tovább­képzési rendszerét. Magyar Bálint hangot adott annak a reményének, hogy a jövőben növelni tudják a pedagógus­­szakma társadalmi elismert­ségét. Kezdeti lépésként ezt szolgálhatja a pedagógusok­nak juttatandó könyvvásárlá­si támogatás, valamint az, hogy ingyenesen látogathat­ják az állami és önkormány­zati fenntartású múzeumo­kat, kiállítótermeket. A szak­tárca célul tűzte ki, hogy a következő tanév végére min­den középiskola, az évezred végére pedig valamennyi ha­zai oktatási intézmény be­kapcsolódjék az Internetbe, ahol új írásbeliség van kiala­kulóban. Ezt követően Magyar Bá­lint a köztársasági elnök ne­vében a Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztje kitünte­tést nyújtotta át a pannonhal­mi, illetve a győri bencés gim­náziumban oktató több peda­gógusnak. Majd később átad­ta Várszegi Asztrik főapát­nak Melocco Miklós szob­rászművész Halott Krisztus című alkotását, melyet egy hét múlva a hazánkba érkező II. János Pál pápának közö­sen ajándékoz a főapát és a köztársasági elnök. Ünnepélyes keretek között vehették birtokukba a debre­ceni diákok a Tóth Árpád Gimnázium új épületét. A ré­gi épületet a katolikus egyház visszaigényelte, s abban ka­pott helyet az egyház óvodá­ja, általános iskolája, vala­mint a nagyhírű Svetits Gim­názium. Az iskolaavatón Göncz Árpád köztársasági elnök be­szédében példaértékűnek ne­vezte a debreceni önkor­mányzat és a katolikus egy­ház közötti megállapodást. Az 1700 diákot befogadó új iskolaépület két év alatt ké­szült el és mozgáskorlátozott gyerekek fogadására is alkal­mas. Ők - hangsúlyozta a köztársasági elnök - mindig és mindenkor egyenrangú tagjai a magyar társadalom­nak. Az államfő hozzátette: ez érvényes az idegen anya­nyelvű, idegen nemzetiségű polgárokra is, akiknek szelle­mi előrehaladását szintén szí­vünkön kell viselnünk. •B. K.-F.ZS. Fapados iskola - vezércikk a 7. oldalon Ma már becsengetnek Mintegy másfél millió diák és csaknem 150 ezer pedagógus kez­di meg ma az 1996/97-es tanévet. Az általános iskolákban mér­séklődött a tanulólétszám csökkenése, az új iskolaévben a tava­lyinál mindössze hétezerrel lesz kevesebb nebuló. A becsült adatok szerint 124 ezer gyermeket írattak be az általános iskola első osztályába, 120 ezer 300 tinédzser pedig a középfokú isko­lák nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait. Csökken a szakmunkásképzésben és a szakiskolai képzésben részt vevők száma. Az iskolai oktatásban növekvő arányt képvi­selnek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumot választó diákok. Új egyházi, alapítványi és magánintézmények megnyitásával nö­vekszik a nem állami intézmények részesedése a közoktatási fel­adatok vállalásából. Bukaresti találgatás A legnézettebb román magántévé-állomás, a Pro Tv szombat es­ti híradásában arról számolt be román kormányforrásokra hivat­kozva, hogy a román és a magyar miniszterelnök szeptember el­ső felében, de legkésőbb 15-éig aláírja az alapszerződést. A ro­mán fővárosban egyben úgy tudják, hogy Iliescu elnök szerint a dokumentumot Bukarestben vagy Budapesten kellene aláírni. A román államfő ugyanis semmilyen indokot nem lát arra, hogy egy harmadik, semleges országban lássák el kézjegyükkel az alapszerződést a két fél illetékesei. A román nacionalisták ugyanis támadták az EBESZ soros elnöke, a svájci Flavio Cotti javaslatát, miszerint a két fél az EBESZ bécsi székhelyén is alá­írhatná az alapszerződést. Corneliu Vadim Tudort ez a bécsi döntésre emlékezteti, és ebben újabb érvet lát annak alátámasz­tására, hogy a most megszületett dokumentum lényegében nem különbözik a bécsi diktátumtól. MTI Hazánkban jelenleg a vadászat átalakulóban van, köszönhe­tően a vad védelméről, a vad­­gazdálkodásról, valamint a va­dászatról szóló, néhány hónap­ja meghozott törvénynek. Ezt Benedek Fülöp, a Földműve­lésügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára mondta szombaton Budapesten a Kő­bányai Vásárvárosban, a Na­­turexpón, az országos vadász­napok megnyitóján. A rendez­vény augusztus 31-e és szep­tember 8-a között az országban 30 helyszínen több mint 600 programmal várja a vadászat iránt érdeklődőket. Az államtitkár üdvözlő be­szédében kitért arra: a vadászat gyakorlásának új rendje várha­tóan a jövő év elejére alakul ki. Ezt segítendő, az FM-ben szep­tember végéig elkészül a vad­védelmi törvény végrehajtási rendelkezése. Az új törvény nyomán a vadászati igazgatás­ban a szaktárca ellenőrzési te­vékenysége kerül majd előtér­be. Szükséges az is, hogy a va­dászok érdekvédelmi feladatai­nak ellátására vadászkamara alakuljon, és ez mint köztestü­let működjön, törvényi felha­talmazás alapján. Ezért az erről szóló törvénytervezetet be kell terjeszteni a parlament elé. Az országos vadásznapok idei rendezvényein elsősorban azt szeretnék bemutatni, hogy a vadászat ma már egyáltalán nem zárt világ. Szakértői becs­lések szerint a vadászat árbevé­tele tavaly Magyarországon megközelítette az 1 milliárd fo­rintot, és az idén is hasonló mértékű jövedelemre lehet szá­mítani. Jelenleg hazánkban mintegy 50 ezer úgynevezett sportvadász tevékenykedik. Rajtuk kívül még 3 ezer hivatá­sos vadász végzi munkáját és évente 20-30 ezer külföldi va­dászik hazánkban. Megnyitották a vadásznapokat A kormánypártok támogatják az aláírást Torgyán felülvizsgálatot javasol­­ Giczy bírálja a kormányfőt MH-összefoglaló_________ Az MSZP és az SZDSZ vezető testületei szombaton megvitat­ták a magyar-román alapszer­ződés tervezetét, s támogatják annak aláírását. Az ellenzéki pártok továbbra is bírálják a megállapodás szövegét, ame­lyet lapunk szombati számában kivonatosan ismertetett. Az MSZP országos választ­mánya Kovács László külügy­miniszter beszámolója és hosszas vita után ellenszavazat nélkül fogadta el azt a nyilatko­zatot, hogy a testület egyetért az alapszerződés megkötésével. A nyilatkozat szerint a szer­ződéstervezet szövege Magyar­­ország és a határon túli magyar­ság szempontjából szükséges és vállalható kompromisszum. Az alapszerződés megkötése erősí­tené a térség stabilitását és nö­velné a két ország integrációs esélyeit. A választmány szerint a kormány nem adott fel sem­mit a programjában vállalt ki­sebbségpolitikai célokból. A szocialisták értetlenül fogadták az ellenzék elutasító vélemé­nyét, ugyanakkor megértik az RMDSZ álláspontját. Baja Fe­renc választmányi elnök hang­súlyozta: ebben a kérdésben nincs konfrontáció az RMDSZ és a magyar kormány között. Szerinte az alapszerződés alá­írása a kormány feladata, nincs szükség a parlament előzetes jóváhagyására. Az SZDSZ országos tanácsa is támogatja az alapszerződés megkötését. Pető Iván pártel­nök úgy véli: a szerződés terve­zetét valóban lehet reális kriti­kával illetni, hiszen számos olyan pont kimaradt belőle, amivel az SZDSZ egyetértett volna. Szerinte az ellenzéki pártok bírálatából arra lehet következtetni, hogy nem isme­rik az alapszerződés szövegét. Az ugyanis a jelenlegi állapot­hoz képest többletjogokat biz­tosít a romániai magyarok szá­mára, ezért nincs alternatívája az alapszerződés aláírásának - mondta. Eörsi Mátyás, a parla­ment külügyi bizottságának szabad demokrata elnöke sze­rint az RMDSZ autonómia­koncepciója tisztességes, de je­lenleg nincs esély annak meg­valósítására. Az ellenzék által kezdemé­nyezett rendkívüli ülés nagy valószínűség szerint nem vál­toztatja meg a kormány véle­ményét az alapszerződéssel kapcsolatosan - mondta Gál Zoltán szombaton Barcson az MTI-nek. A parlament szocia­lista párti elnökének megítélé­se szerint az alapszerződés egy­aránt szolgálja a Romániában és az anyaországban élő ma­gyarság érdekeit. A házelnök reményét fejezte ki, hogy a keddre összehívott rendkívüli ülésen nem az indulatok kere­kednek felül, hanem a realitás­­érzék kap hangsúlyt. A jelenleg legtöbb parla­menti képviselővel rendelke­ző ellenzéki párt, az FKGP el­nöke pártja háromnapos frak­cióülését követően kijelentet­te: ha a kisgazdák hatalomra kerülnek, az összes alapszer­ződést felül fogják vizsgálni. Az FKGP a Romániával kö­tendő alapszerződést nemzet­árulásnak tartja - hangoztatta Torgyán József. Elmondta azt is, hogy a keddi rendkívüli ülésnapon a kisgazda képvise­lők a nemzeti gyász jeleit vi­selve jelennek meg a Parla­mentben. A Nemzeti Társas Kör mil­­lecentenáriumi ünnepségén, a Csongrád megyei Mártélyon Giczy György, a KDNP elnöke úgy vélekedett, hogy a minisz­terelnök és a külügyminiszter nem azért rúgja fel azt a kon­szenzust, amely legalább a kül­politika legfontosabb kérdései­ben össze tudta kapcsolni a kormánypártokat és az ellen­zéket, mert megfelelő partne­reket talált Európában. Horn Gyulának nem ez a nemzet, nem a keresztény Európa a méltó partnere, hanem Iliescu és Meciar - fűzte hozzá. Ugyanezen a rendezvényen Csurka István, a MIÉP elnöke bírálta a kormányt, mert sze­rinte a hatalom szinte semmit nem tett az ezerszáz év megün­neplésére, sőt igyekszik ennek eltaposására. Az 1992-ben ala­kult Nemzeti Társas Kör egész napos rendezvényén a kör újonnan alapított Hűség-díját az ünnepség díszvendégének, Tempfli József nagyváradi ró­mai katolikus püspöknek ado­mányozták. A csirke- és a sertéshús után jön a cukor, a liszt és a tej Élelmiszer-drágulás hava • Folytatás az 1. oldalról A tavaly beállított, de idén vá­gósúlyba hízott sertések rela­tív többletet okoztak, ami má­ra elmúlt, így a felvásárlási árak az utóbbi hetekben növe­kedésnek indultak. Ez a hatás most éri el a kiskereskedel­met: az élelmiszerláncok má­tól 800 forintért adják a karajt. A cukoripar az első félév­ben félmilliárd forint veszte­séggel zárt, a gyárak július kö­zepétől mintegy 10 százalékos áremelést igyekeztek érvé­nyesíteni vevőikkel szemben, s már akkor jelezték: ok­tóbertől elengedhetetlen az újabb, akkor 10 százalékot meghaladó drágulás. A fő indok a nyáron még biztosnak tűnő energiaár-eme­lés volt, kérdéses azonban, hogy ennek elmaradása mér­­sékli-e a beharangozott áreme­lés mértékét. A malmok is készülnek a liszt árának emelésére. A gyen­ge búzatermés és a túlzott ipar­ági kapacitás (no meg a tavalyi szezon tapasztalatai, amikor is sokuknak nem sikerült feltölte­nie készleteit) arra késztették a lisztgyártókat, hogy vállalva a hetenként emelkedő búzaára­kat, saját felvásárlási körzetük­ből kimozdulva szerezzék be az őrölnivalót. Utóbbi az egekbe szökött búzaárakon túl is emel­te költségeiket, ami hamarosan a lisztárakban is jelentkezik. A Pannon Gabona Rt. szep­tember 15-én emeli árait. A cég lapunknak nyilatkozó képvise­lője nem számít arra, hogy a jó­nak ígérkező kukoricatermés a még termelőknél levő búza-, így a lisztárakra is hasson. A tejiparban idén többször elmaradt az áremelés - állít­ják a növekvő takarmány-, feldolgozási és szállítási költ­ségekre­­hivatkozó iparági ve­zetők. Ők azonban egyelőre óvatosabbak: a csökkenő fo­gyasztás és a feldolgozók köz­ti piacszerző verseny miatt többségük csak a jövő év ele­jén életbe lépő áremelésre számít, de minden bizonnyal lesz néhány cég, amelyik ezt hamarabb meglépi. • Kelemen Zoltán Legrosszabbul az oktatás és az egészségügy fizet 7,2 százalékkal csökkentek a reálkeresetek • Folytatás az 1. oldalról Az oktatási és az egészségügyi szférában a leépítés mértéke meghaladta a hat százalékot, a közigazgatásban és a társada­lombiztosítás területén viszont két százalék alatt maradt. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 42 950 fo­rint volt, a fizikai besorolásúak 32 650, míg a szellemiek 56 691 forintot kaptak. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság egészé­ben mintegy 20 százalékkal emelkedtek a bérek, a fizikaiak körében ennél némileg na­gyobb, a szellemi dolgozóknál valamivel kisebb mértékben. A bruttó átlagkeresetek a pos­tai és távközlési ágazatban 27,2, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban 26,3, míg a bank­szférában 25,9 százalékkal növekedtek. A legkedvezőtle­nebb helyzetben a közoktatás volt, ahol a fizetések nem egé­szen 9 százalékkal nőttek, de az egészségügyi dolgozók kerese­te is csupán 11 százalékkal lett nagyobb. Egyébként az átla­gosnál kisebb növekedést re­gisztráltak a fa-, papír- és nyomdaiparban (16,3 száza­lék), a közigazgatásban (16,4 százalék) és az építőiparban (16,7 százalék) is. A költségvetési szféra egé­szében a keresetek növekedési üteme jelentősen az átlag alatt maradt, s nem érte el a 13 szá­zalékot. Itt egy foglalkoztatott havi fizetése így mindössze 39 810 forint volt, tehát három­ezerrel kevesebb, mint a KSH által kimutatott nemzetgazda­sági átlag. Az első félévben a nettó át­lagkereset 28440 forint volt, vagyis 16,8 százalékkal haladta meg 1995 hasonló időszakát. (A nettó keresetek emelkedése három százalékot meghaladó mértékben maradt el a bruttó­­ bérnövekménytől, amit az adó­kulcsok változása okozott.) Ugyanakkor a KSH által mért infláció egy esztendő alatt 25,8 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a reálbérek 7,2 százalék­kal csökkentek. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak havi nettó átlag­­jövedelmét vizsgálva kitűnik, hogy a legkevesebbet az okta­tási intézmények fizikai dolgo­zói kerestek: átlagosan keve­sebb mint havi 17 ezer forintot vittek haza. A költségvetés egészét tekintve e körben húsz­ezer az átlag. A fizikaiak húsz­ezer forint alatti fizetést kaptak az egészségügyben, a vendég­látásban, a textiliparban, vala­mint az egyéb feldolgozóipar­ban, míg harmincezer körül a bányászatban, a vegyiparban, az energetikai szektorban, il­letve a bankszférában. A szel­lemi foglalkozásúakat ugyan­csak az oktatásban és az egész­ségügy terén fizették a leg­rosszabbul: a havi nettó 27 800, illetve 26900 forint (a teljes költségvetési szférában 30400 forint). Átlag alatt maradtak a bérek a mezőgazdaságban, to­vábbá a textiliparban is, míg a fehérgallérosok a vegyiparban kereshettek a legjobban, ahol egy szellemi foglalkozású csak­nem ötvenezer forintot kere­sett. Ezt követi ezer forinttal elmaradva a bányászat, majd a bankszféra. •L. K. veszélyes hulladékok ártalmatlanítása

Next