Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ KÜLFÖLD - BELFÖLDMagyar Hírlap 3 Az alapszerződés Funar értelmezésében „Horn-Iliescu-paktum” MH-Bukarest Százpontos választási programot hirdetett meg Gheorghe Funar a Nagyvárad melletti Félix-fürdőn indított elnökválasztási kampányrendezvényén. Az államelnöki tisztséget a Román Nemzeti Egységpárt színeiben megpályázó kolozsvári politikus programja kiemelten foglalkozik a magyar veszély elhárítását, az ország területi épségének megőrzését szolgáló intézkedésekkel. Funar mindenekelőtt azt ígéri, hogy felszámolja a román nép nemzeti lényét, az ország területi épségét fenyegető magyar veszélyforrásokat, helyreállítja a Székelyföldről elüldözött románok jogait, egyben pedig betiltatja az úgymond románellenes tevékenységet folytató szervezeteket, alapítványokat. A román rádió helyszíni közvetítésben sugározta a száz pont Funar általi felolvasását, akárcsak Funar ezt követően elhangzott álláspontját az általa következetesen Horn- Iliescu-paktumnak nevezett alapszerződéssel kapcsolatosan. Az alapszerződést értékelő közleményében Funar azt állítja, hogy a dokumentum nem tartalmazza az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét. Ezt a véleményét annak ellenére fenntartja, hogy immár több bukaresti lap is nyilvánosságra hozta az alapszerződés teljes szövegét. A kisebbik kormánypárt elnöke szerint a dokumentum jelenlegi formájának aláírásával újabb súlyos etnikumközi konfliktusokat készítenének elő Erdélyben, és lehetővé tennék, hogy újabb románellenes döntőbíráskodásra kerüljön sor, ezúttal a NATO fennhatósága alatt. Funar mindezt azt követően fejtette ki, hogy a fő kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja a kormánykoalíció felmondásával fenyegette meg Funar pártját, ha nem határolja el magát „határozottan és nyilvánosan” elnöke alapszerződéssel kapcsolatos véleményétől. • Bogdán Tibor Iraki csapatok a tiltott zónában • Folytatás az 1. oldalról Bill Clinton amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy az észak-iraki helyzetre való tekintettel fokozott készültséget rendelt el a térségben állomásozó amerikai erőknél. Sajtóértesülések szerint az Öböl-térségben tartózkodik John Shalikashvili, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke. A CBS rádió szerint elképzelhető, hogy a legfőbb amerikai katonai vezető a térségbeli országok képviselőivel azt vitatja meg, hogy bevetés esetén hova vezényelhetnék az amerikai expedíciós erőket. Az iraki kormánycsapatok támadása arról tanúskodik, hogy elhamarkodott lenne enyhíteni az ország elleni ENSZ-embargón, közölte szombaton Bob Dole, a republikánus párt elnökjelöltje. A bagdadi hivatalos sajtó vasárnap - „második Vietnamot” ígérve - óva intette az Egyesült Államokat a beavatkozástól. A lap figyelmeztette a szomszédos Iránt is, amely állítólag támogatja a Talabani vezette erőket. Tansu Ciller török külügyminiszter vasárnap az iraki kormányhadsereg azonnali visszavonását követelte, közölte a Reuter. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Jeruzsálemben közölte, hogy figyelemmel kísérik az északiraki helyzet alakulását. Bár Netanjahu szerint nincs jele annak, hogy a konfliktus Izrael irányába terjedhet tovább. Az iráni parlament elnöke, Ali Akbar Nateg-Nuri ugyanakkor azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az iraki hadsereg Washington jóváhagyásával kezdte el a kurdok elleni katonai akciót. A Reuter szerint a hivatalos Teherán hallgatásba burkolózott viszont azokkal a vádakkal kapcsolatban, hogy iráni csapatok is beavatkoztak az észak-iraki összecsapásokba. Jelentősen emelkedhet hétfőn a kőolaj ára, mivel a hét végén kirobbant iraki összecsapások veszélyeztethetik a közel-keleti olaj elszállítását, közölte vasárnap a Reuter. Az iraki hadsereg olyan időszakban avatkozott be a kurdok belharcába, amikor a készletek világszerte alacsony szintre süllyedtek, a kereslet viszont nő. Támadások Észak-Irakban Ha bárkinek kétsége lett volna, csapatai behatolásával a tiltott övezetbe Szaddám Huszein bebizonyította, hogy nem fogatlan oroszlán. Az iraki diktátor mindeddig óvakodott attól, hogy kirívóan megsértse a szövetségeseknek az 1991-es öbölháború után a kurdok védelmében hozott intézkedését. Iraki harci gépek most mégis a 36. szélességi körön túl támadtak településeket, több tíz ezres csapatkontingens vette tűz alá a Kurdisztáni Hazafias Szövetség egyik fellegvárát. Sokan nem értik pontosan, miért nem tudta Szaddám tovább türtőztetni magát. Washington már jó előre figyelmeztette a bagdadi vezetőséget, ne ártsa bele magát az egymással rivalizáló észak-iraki kurd szervezetek harcába, ne akarjon igazságot osztani a véres testvérharcban. Irak nem hallgatott az intő szóra. Nem próbálkozott ugyan azzal az átlátszó ürüggyel, hogy nem tagadhatta meg az önzetlen segítségnyújtást Maszud Barzaninak, az országa pártolását élvező Kurdisztáni Demokratikus Párt vezetőjének. Köntörfalazás nélkül közölte, nem tűrhette, hogy a vetélytárs kurd szervezetet irányító Dzsalal Talabanit iráni forradalmi gárdisták támogassák - s készítsék elő a talajt az átfogó - Kurdisztán elleni - támadáshoz. Bagdad egyelőre határozottan tagadja, hogy fel akarná borítani a status quót, erőszakkal próbálná visszaszerezni a papírforma szerint a szövetségesek irányítása alatt álló területet. Békés eszközökkel kell majd rávenni a kurdokat arra, hogy ráébredjenek: jobban járnak, ha újra a fővárosból irányítják őket, hangzik Huszein stábjának érvelése. Tény, hogy az autonóm Kurdisztán vörös posztó a maga kurdjaival állóháborút vívó szomszédok, Törökország és Irán szemében. A régió halovány erővonalainak megbolygatásában viszont egyikük sem érdekelt. Túl közeli még a nyolcéves irakiiráni vérzivatar, s a Kuvait lerohanásával okozott sebek sem gyógyultak még be. Valójában senkinek nem jött kapóra a mostani iraki hadművelet. Az öbölháborúban a szövetségesek mellé felzárkózó Ankara éppen most igyekszik békülni Bagdaddal, próbálja felmelegíteni a szankciók miatt jegelt kereskedelmi kapcsolatokat. Az Egyesült Arab Emírségek az utóbbi időben az Irak elleni büntető intézkedések puhítását szorgalmazta, Katarban és Ománban iraki minisztereket fogadtak. Kuvait és Szaúd-Arábia viszont megerősítve látja a Szaddám elleni gyanakvását, változatlanul harcos kiállását. Izraelben nem látnak okot a pánikra, de mindenre felkészülnek. Washingtont eddig is nehéz volt rávenni, hogy hozzájáruljon az élelmiszer- és gyógyszervásárlásokat finanszírozó korlátozott mennyiségű iraki olajeladáshoz. Szaddám Huszein a tűzzel játszik. • Karcagi Katalin MH-HÍRMAGYARÁZAT Szaddám csiki-csuki játéka Néhány éven belül rákapcsolják az iskolákat az Internetre Országos tanévnyitó Pannonhalmán • Folytatás az 1. oldalról Ez ugyanis átalakítja a közoktatás céljait, tartalmát és eszköztárát. A miniszter ismertette a közoktatási törvény legfontosabb, a nyáron módosított részeit: a 18 éves korig kiterjesztett kötelező oktatást, a stabil alapokra helyezett finanszírozást, az intézmények szektorsemleges támogatását, a pedagógusok továbbképzési rendszerét. Magyar Bálint hangot adott annak a reményének, hogy a jövőben növelni tudják a pedagógusszakma társadalmi elismertségét. Kezdeti lépésként ezt szolgálhatja a pedagógusoknak juttatandó könyvvásárlási támogatás, valamint az, hogy ingyenesen látogathatják az állami és önkormányzati fenntartású múzeumokat, kiállítótermeket. A szaktárca célul tűzte ki, hogy a következő tanév végére minden középiskola, az évezred végére pedig valamennyi hazai oktatási intézmény bekapcsolódjék az Internetbe, ahol új írásbeliség van kialakulóban. Ezt követően Magyar Bálint a köztársasági elnök nevében a Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztje kitüntetést nyújtotta át a pannonhalmi, illetve a győri bencés gimnáziumban oktató több pedagógusnak. Majd később átadta Várszegi Asztrik főapátnak Melocco Miklós szobrászművész Halott Krisztus című alkotását, melyet egy hét múlva a hazánkba érkező II. János Pál pápának közösen ajándékoz a főapát és a köztársasági elnök. Ünnepélyes keretek között vehették birtokukba a debreceni diákok a Tóth Árpád Gimnázium új épületét. A régi épületet a katolikus egyház visszaigényelte, s abban kapott helyet az egyház óvodája, általános iskolája, valamint a nagyhírű Svetits Gimnázium. Az iskolaavatón Göncz Árpád köztársasági elnök beszédében példaértékűnek nevezte a debreceni önkormányzat és a katolikus egyház közötti megállapodást. Az 1700 diákot befogadó új iskolaépület két év alatt készült el és mozgáskorlátozott gyerekek fogadására is alkalmas. Ők - hangsúlyozta a köztársasági elnök - mindig és mindenkor egyenrangú tagjai a magyar társadalomnak. Az államfő hozzátette: ez érvényes az idegen anyanyelvű, idegen nemzetiségű polgárokra is, akiknek szellemi előrehaladását szintén szívünkön kell viselnünk. •B. K.-F.ZS. Fapados iskola - vezércikk a 7. oldalon Ma már becsengetnek Mintegy másfél millió diák és csaknem 150 ezer pedagógus kezdi meg ma az 1996/97-es tanévet. Az általános iskolákban mérséklődött a tanulólétszám csökkenése, az új iskolaévben a tavalyinál mindössze hétezerrel lesz kevesebb nebuló. A becsült adatok szerint 124 ezer gyermeket írattak be az általános iskola első osztályába, 120 ezer 300 tinédzser pedig a középfokú iskolák nappali tagozatán kezdi meg tanulmányait. Csökken a szakmunkásképzésben és a szakiskolai képzésben részt vevők száma. Az iskolai oktatásban növekvő arányt képviselnek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumot választó diákok. Új egyházi, alapítványi és magánintézmények megnyitásával növekszik a nem állami intézmények részesedése a közoktatási feladatok vállalásából. Bukaresti találgatás A legnézettebb román magántévé-állomás, a Pro Tv szombat esti híradásában arról számolt be román kormányforrásokra hivatkozva, hogy a román és a magyar miniszterelnök szeptember első felében, de legkésőbb 15-éig aláírja az alapszerződést. A román fővárosban egyben úgy tudják, hogy Iliescu elnök szerint a dokumentumot Bukarestben vagy Budapesten kellene aláírni. A román államfő ugyanis semmilyen indokot nem lát arra, hogy egy harmadik, semleges országban lássák el kézjegyükkel az alapszerződést a két fél illetékesei. A román nacionalisták ugyanis támadták az EBESZ soros elnöke, a svájci Flavio Cotti javaslatát, miszerint a két fél az EBESZ bécsi székhelyén is aláírhatná az alapszerződést. Corneliu Vadim Tudort ez a bécsi döntésre emlékezteti, és ebben újabb érvet lát annak alátámasztására, hogy a most megszületett dokumentum lényegében nem különbözik a bécsi diktátumtól. MTI Hazánkban jelenleg a vadászat átalakulóban van, köszönhetően a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, néhány hónapja meghozott törvénynek. Ezt Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára mondta szombaton Budapesten a Kőbányai Vásárvárosban, a Naturexpón, az országos vadásznapok megnyitóján. A rendezvény augusztus 31-e és szeptember 8-a között az országban 30 helyszínen több mint 600 programmal várja a vadászat iránt érdeklődőket. Az államtitkár üdvözlő beszédében kitért arra: a vadászat gyakorlásának új rendje várhatóan a jövő év elejére alakul ki. Ezt segítendő, az FM-ben szeptember végéig elkészül a vadvédelmi törvény végrehajtási rendelkezése. Az új törvény nyomán a vadászati igazgatásban a szaktárca ellenőrzési tevékenysége kerül majd előtérbe. Szükséges az is, hogy a vadászok érdekvédelmi feladatainak ellátására vadászkamara alakuljon, és ez mint köztestület működjön, törvényi felhatalmazás alapján. Ezért az erről szóló törvénytervezetet be kell terjeszteni a parlament elé. Az országos vadásznapok idei rendezvényein elsősorban azt szeretnék bemutatni, hogy a vadászat ma már egyáltalán nem zárt világ. Szakértői becslések szerint a vadászat árbevétele tavaly Magyarországon megközelítette az 1 milliárd forintot, és az idén is hasonló mértékű jövedelemre lehet számítani. Jelenleg hazánkban mintegy 50 ezer úgynevezett sportvadász tevékenykedik. Rajtuk kívül még 3 ezer hivatásos vadász végzi munkáját és évente 20-30 ezer külföldi vadászik hazánkban. Megnyitották a vadásznapokat A kormánypártok támogatják az aláírást Torgyán felülvizsgálatot javasol Giczy bírálja a kormányfőt MH-összefoglaló_________ Az MSZP és az SZDSZ vezető testületei szombaton megvitatták a magyar-román alapszerződés tervezetét, s támogatják annak aláírását. Az ellenzéki pártok továbbra is bírálják a megállapodás szövegét, amelyet lapunk szombati számában kivonatosan ismertetett. Az MSZP országos választmánya Kovács László külügyminiszter beszámolója és hosszas vita után ellenszavazat nélkül fogadta el azt a nyilatkozatot, hogy a testület egyetért az alapszerződés megkötésével. A nyilatkozat szerint a szerződéstervezet szövege Magyarország és a határon túli magyarság szempontjából szükséges és vállalható kompromisszum. Az alapszerződés megkötése erősítené a térség stabilitását és növelné a két ország integrációs esélyeit. A választmány szerint a kormány nem adott fel semmit a programjában vállalt kisebbségpolitikai célokból. A szocialisták értetlenül fogadták az ellenzék elutasító véleményét, ugyanakkor megértik az RMDSZ álláspontját. Baja Ferenc választmányi elnök hangsúlyozta: ebben a kérdésben nincs konfrontáció az RMDSZ és a magyar kormány között. Szerinte az alapszerződés aláírása a kormány feladata, nincs szükség a parlament előzetes jóváhagyására. Az SZDSZ országos tanácsa is támogatja az alapszerződés megkötését. Pető Iván pártelnök úgy véli: a szerződés tervezetét valóban lehet reális kritikával illetni, hiszen számos olyan pont kimaradt belőle, amivel az SZDSZ egyetértett volna. Szerinte az ellenzéki pártok bírálatából arra lehet következtetni, hogy nem ismerik az alapszerződés szövegét. Az ugyanis a jelenlegi állapothoz képest többletjogokat biztosít a romániai magyarok számára, ezért nincs alternatívája az alapszerződés aláírásának - mondta. Eörsi Mátyás, a parlament külügyi bizottságának szabad demokrata elnöke szerint az RMDSZ autonómiakoncepciója tisztességes, de jelenleg nincs esély annak megvalósítására. Az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés nagy valószínűség szerint nem változtatja meg a kormány véleményét az alapszerződéssel kapcsolatosan - mondta Gál Zoltán szombaton Barcson az MTI-nek. A parlament szocialista párti elnökének megítélése szerint az alapszerződés egyaránt szolgálja a Romániában és az anyaországban élő magyarság érdekeit. A házelnök reményét fejezte ki, hogy a keddre összehívott rendkívüli ülésen nem az indulatok kerekednek felül, hanem a realitásérzék kap hangsúlyt. A jelenleg legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező ellenzéki párt, az FKGP elnöke pártja háromnapos frakcióülését követően kijelentette: ha a kisgazdák hatalomra kerülnek, az összes alapszerződést felül fogják vizsgálni. Az FKGP a Romániával kötendő alapszerződést nemzetárulásnak tartja - hangoztatta Torgyán József. Elmondta azt is, hogy a keddi rendkívüli ülésnapon a kisgazda képviselők a nemzeti gyász jeleit viselve jelennek meg a Parlamentben. A Nemzeti Társas Kör millecentenáriumi ünnepségén, a Csongrád megyei Mártélyon Giczy György, a KDNP elnöke úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök és a külügyminiszter nem azért rúgja fel azt a konszenzust, amely legalább a külpolitika legfontosabb kérdéseiben össze tudta kapcsolni a kormánypártokat és az ellenzéket, mert megfelelő partnereket talált Európában. Horn Gyulának nem ez a nemzet, nem a keresztény Európa a méltó partnere, hanem Iliescu és Meciar - fűzte hozzá. Ugyanezen a rendezvényen Csurka István, a MIÉP elnöke bírálta a kormányt, mert szerinte a hatalom szinte semmit nem tett az ezerszáz év megünneplésére, sőt igyekszik ennek eltaposására. Az 1992-ben alakult Nemzeti Társas Kör egész napos rendezvényén a kör újonnan alapított Hűség-díját az ünnepség díszvendégének, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspöknek adományozták. A csirke- és a sertéshús után jön a cukor, a liszt és a tej Élelmiszer-drágulás hava • Folytatás az 1. oldalról A tavaly beállított, de idén vágósúlyba hízott sertések relatív többletet okoztak, ami mára elmúlt, így a felvásárlási árak az utóbbi hetekben növekedésnek indultak. Ez a hatás most éri el a kiskereskedelmet: az élelmiszerláncok mától 800 forintért adják a karajt. A cukoripar az első félévben félmilliárd forint veszteséggel zárt, a gyárak július közepétől mintegy 10 százalékos áremelést igyekeztek érvényesíteni vevőikkel szemben, s már akkor jelezték: októbertől elengedhetetlen az újabb, akkor 10 százalékot meghaladó drágulás. A fő indok a nyáron még biztosnak tűnő energiaár-emelés volt, kérdéses azonban, hogy ennek elmaradása mérsékli-e a beharangozott áremelés mértékét. A malmok is készülnek a liszt árának emelésére. A gyenge búzatermés és a túlzott iparági kapacitás (no meg a tavalyi szezon tapasztalatai, amikor is sokuknak nem sikerült feltöltenie készleteit) arra késztették a lisztgyártókat, hogy vállalva a hetenként emelkedő búzaárakat, saját felvásárlási körzetükből kimozdulva szerezzék be az őrölnivalót. Utóbbi az egekbe szökött búzaárakon túl is emelte költségeiket, ami hamarosan a lisztárakban is jelentkezik. A Pannon Gabona Rt. szeptember 15-én emeli árait. A cég lapunknak nyilatkozó képviselője nem számít arra, hogy a jónak ígérkező kukoricatermés a még termelőknél levő búza-, így a lisztárakra is hasson. A tejiparban idén többször elmaradt az áremelés - állítják a növekvő takarmány-, feldolgozási és szállítási költségekrehivatkozó iparági vezetők. Ők azonban egyelőre óvatosabbak: a csökkenő fogyasztás és a feldolgozók közti piacszerző verseny miatt többségük csak a jövő év elején életbe lépő áremelésre számít, de minden bizonnyal lesz néhány cég, amelyik ezt hamarabb meglépi. • Kelemen Zoltán Legrosszabbul az oktatás és az egészségügy fizet 7,2 százalékkal csökkentek a reálkeresetek • Folytatás az 1. oldalról Az oktatási és az egészségügyi szférában a leépítés mértéke meghaladta a hat százalékot, a közigazgatásban és a társadalombiztosítás területén viszont két százalék alatt maradt. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 42 950 forint volt, a fizikai besorolásúak 32 650, míg a szellemiek 56 691 forintot kaptak. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság egészében mintegy 20 százalékkal emelkedtek a bérek, a fizikaiak körében ennél némileg nagyobb, a szellemi dolgozóknál valamivel kisebb mértékben. A bruttó átlagkeresetek a postai és távközlési ágazatban 27,2, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban 26,3, míg a bankszférában 25,9 százalékkal növekedtek. A legkedvezőtlenebb helyzetben a közoktatás volt, ahol a fizetések nem egészen 9 százalékkal nőttek, de az egészségügyi dolgozók keresete is csupán 11 százalékkal lett nagyobb. Egyébként az átlagosnál kisebb növekedést regisztráltak a fa-, papír- és nyomdaiparban (16,3 százalék), a közigazgatásban (16,4 százalék) és az építőiparban (16,7 százalék) is. A költségvetési szféra egészében a keresetek növekedési üteme jelentősen az átlag alatt maradt, s nem érte el a 13 százalékot. Itt egy foglalkoztatott havi fizetése így mindössze 39 810 forint volt, tehát háromezerrel kevesebb, mint a KSH által kimutatott nemzetgazdasági átlag. Az első félévben a nettó átlagkereset 28440 forint volt, vagyis 16,8 százalékkal haladta meg 1995 hasonló időszakát. (A nettó keresetek emelkedése három százalékot meghaladó mértékben maradt el a bruttó bérnövekménytől, amit az adókulcsok változása okozott.) Ugyanakkor a KSH által mért infláció egy esztendő alatt 25,8 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a reálbérek 7,2 százalékkal csökkentek. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagjövedelmét vizsgálva kitűnik, hogy a legkevesebbet az oktatási intézmények fizikai dolgozói kerestek: átlagosan kevesebb mint havi 17 ezer forintot vittek haza. A költségvetés egészét tekintve e körben húszezer az átlag. A fizikaiak húszezer forint alatti fizetést kaptak az egészségügyben, a vendéglátásban, a textiliparban, valamint az egyéb feldolgozóiparban, míg harmincezer körül a bányászatban, a vegyiparban, az energetikai szektorban, illetve a bankszférában. A szellemi foglalkozásúakat ugyancsak az oktatásban és az egészségügy terén fizették a legrosszabbul: a havi nettó 27 800, illetve 26900 forint (a teljes költségvetési szférában 30400 forint). Átlag alatt maradtak a bérek a mezőgazdaságban, továbbá a textiliparban is, míg a fehérgallérosok a vegyiparban kereshettek a legjobban, ahol egy szellemi foglalkozású csaknem ötvenezer forintot keresett. Ezt követi ezer forinttal elmaradva a bányászat, majd a bankszféra. •L. K. veszélyes hulladékok ártalmatlanítása