Magyar Hírlap, 1996. október (29. évfolyam, 229-241. szám)
1996-10-05 / 233. szám
8 Magyar Hírlap INTERJÚ 1996. OKTÓBER 5., SZOMBAT Szombati MH-extra Földes Györggyel, a Magyar Szocialista Párt elnökségének tagjával A politikai elit nem változott „Az ellenzék mostanában annyi hidat felégetett a kormánykoalíció és maga között, hogy ezzel szűkíti azok lehetőségeit, akik esetleg fel akarják mondani a koalíciót. A következő két évben az MSZP és az SZDSZ még inkább egymásra lesz utalva, és ez sok kellemetlenségtől megkímél bennünket” - így nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Földes György. Arra a kérdésre, hogy vannak-e önjelölt várományosai a pártelnök-miniszterelnöki tisztségnek, az MSZP elnökségének tagja, a Politikatörténeti Intézet igazgatója így válaszolt: „A párt eddigi története azt bizonyítja, hogy az önjelölések nem végződhetnek sikerrel.” Az MSZP meghatározó személyiségei a pártfórumokon egymás ellen nem lépnek fel, hogy a színfalak mögött alakulnak-e csoportosulások, arról Földes Györgynek nincs tudomása. „A kormányzó pártok körül mindig jelen vannak a gazdasági, pénzügyi élet bizonyos csoportjai. Nem kizárt, hogy befolyásolni akarják a kormányzó pártok politikáját és személyi ügyeit is. Ha valaki kapcsolatot tart ezekkel a magyar gazdaságban fontos szerepet betöltő csoportokkal, még nem válik érdekképviselővé. Bizonyos vagyok abban, a vezetők nagyon vigyáznak arra, hogy elkerüljék ezt a helyzetet.” • Mit vesztett azóta az MSZP, hogy 1994-ben megnyerte a választásokat? Valamennyit vesztett a népszerűségéből, és búcsút mondott néhány illúziónak. • Mit nyert azóta? Az 1990 és 1994 közötti ellenzéki időszak erkölcsi értelemben tisztítótűz volt a Magyar Szocialista Párt számára. Ennek meg kellett történnie. Ez a periódus a baloldali értékek demokratikus viszonyok között történt megfogalmazásával párhuzamosan - feljogosította a pártot a kormányzati szerepvállalásra. A párt a baloldali minimum megfogalmazása óta már tudja, kormányzati szerepkörben hogyan kezelhetőek ezek a hagyományos értékek. • Milyen hagyományokra épít az MSZP? Létezik egy szociáldemokrata, reformkommunista tradíció, számon tartható a társadalomban középen és alul levőkkel való kapcsolattartás tradíciója, és van egy baloldali gondolkodásból adódó ideológiai hagyomány. • A párt hova vezeti vissza e hagyományait? Alapvetően a szocialista, szociáldemokrata eszmerendszer kialakulásának forrásához. Ez mind a mai napig tájékozódási pont minden baloldali párt számára. Az MSZP nagyon erős a középrétegek bizonyos csoportjaiban, de gyöngébb a hagyományos munkavállalói körökben, a legszegényebbek - segédmunkások, alkalmi munkások - soraiban. Ami azért elgondolkoztató. . • Pontosan meg tudja nevezni azokat a magyarországi politikai pártokat, amelyek örökösének tekinti magát az MSZP? • Ettől én mindig óvakodtam, mert nem ezt tartom fontosnak. Az aktuális politikát, a társadalmi, gazdasági, külpolitikai program megfogalmazási képességét tekintem döntőnek, nem az eredetkutatást. Ettől függetlenül a közelmúltban kínomban azt mondtam a történelmi egyházak képviselőinek, nincs okuk a nyugtalanságra, hiszen van olyan felekezet, amely több mint négyezer évvel vezet hozzánk képest, van olyan egyház, amely kétezer évvel, bár már a mi tradíciónk is több mint százéves - de az időbeli különbség soha sem fog megszűnni. • Rendszerváltó párt az MSZP? Mindenképpen az 1988 és 1990 között jómagam folyamatosan az úgynevezett demokratikus, vegyes gazdaságos szocialista modellért küzdöttem, és vereséget szenvedtem. Megalakulásakor azonban csatlakoztam a Magyar Szocialista Párthoz. Semmi értelmét sem láttam és ma sem látom, hogy a baloldal tovább marcangolja önmagát, mit lehetett volna másképpen tenni. Az MSZP előtt egyetlen járható út állt, és az a rendszerváltás. Ahogy ma is komolytalan azt hangoztatni, hogy választási lehetőségek sokasága áll az ország és a kormány előtt. • Elsősorban minek nevezhető ma az MSZP: baloldali értékek pártjának, vagy kormánypártnak? Ismét nincs választási lehetőség. Az MSZP ma kormánypárt. A történelem felmorzsolja azt a pártot, amely kormányra kerülésekor nem veszi tudomásul, hogy a továbbiakban nem a szavaiért, hanem a tetteiért, tízmillió emberért, egy egész országért felelős. Állandó kérdés, hogy a kormányzati szerep milyen mértékben emésztette föl az MSZP baloldaliságát. 1994-ben azt reméltük, a reformpolitikát a növekedéshez társíthatjuk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a válságkezelés és a stabilizáció az erősebb szempont. Eltartott egy ideig, amíg ezt megemésztettük. Tavaly ősszel kidolgoztuk a stabilizáció és a baloldali minimum összhangjának programját. • Mit nevez ön baloldali minimumnak? A párt e válsághelyzetben sem adhat fel néhány peremfeltételt: a legrászorultabbakat a reform végrehajtása során sem hagyjuk magukra, a középrétegek, munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit bővítenünk kell, az esélyegyenlőség, igazságosság, közteherviselés követelményéből a válságkezelés, a stabilizáció során sem engedhetünk. • Ebben mekkora az egyetértés az MSZP- ben? Teljes. Egyik irányzatnak sincs más elképzelése erről. • Hány irányzat létezik az ön pártjában? Hármat szoktak felsorolni: az egykori reformkommunistákat is tömörítő hagyományos szocialista, szociáldemokrata vonalat, a liberális baloldaliakat, valamint a nemzeti plebejusokat. Ezek ötvözete adja a párt eszmei arcát. Nevünkben egyaránt fontos a magyar is, meg a szocialista is. Nevetségesek azok a vádak, amelyek szerint az MSZP-ből hiányzik a nemzeti elkötelezettség. Hiszen miért vállalnánk a konfliktusokat a társadalom jelentős részével, saját szavazóbázisunkkal, ha nem a nemzet érdekében? • Mit gondol, a három közül melyik eszmei áramlatnak kedvez és melyiknek árt a kormányzati szerep? Elemzők szerint a kormányzati központ egyebek mellett abból nyer erőt, hogy mindhárom irányzattal kommunikál, és közöttük kiegyensúlyozó szerepet tölt be. A három áramlat ugyanis alkalmanként erősen eltérő irányokat akar követni. Ez nem döntésképtelenséget, hanem sokszínűséget és hitelességet jelez. Az MSZP minden más pártnál jobban magába foglalja az ezredvégi magyar társadalom változatosságát és struktúráját. • Megnyugtatja önt a más pártokhoz való viszonyítás? Kormánypártként nem az önök előtt álló feladatokhoz kellene mérniük magukat? Kár lenne hallgatni az 1994-es választások egyik legfontosabb társadalmi olvasatáról. Két évvel ezelőtt a magyar társadalom visszahívta a hatalomba azokat a késői Kádár-korszakban megerősödött szellemi, politikai és gazdasági csoportokat, amelyektől azt remélte, hogy jobban irányítják majd az országot, mint a konzervatív nemzeti jobboldal tette. Az MSZP már 1990 májusában, II. kongresszusán kimondta, hogy nem akar csupán a rendszerváltás veszteseinek pártja lenni. Ettől kezdve a párt politizálása széles társadalmi köröket célzott meg. • Az 1994-ben visszahívott csoportok a parlamenti demokrácia és a fejlettebb piacgazdaság keretei között megismételték korábbi teljesítményüket . A csoportok alkalmasnak bizonyultak a kormányzásra, és ezt hatalomra kerülésük után rögtön bizonyították azzal, hogy a koalíciós kormányzás mellett kötelezték el magukat. Ez a döntés egyáltalán nem volt kézenfekvő. Adott volt az MSZP többsége az Országgyűlésben, és egyedül egyszerűbb lett volna a kormányzás. • Miért döntöttek tehát a koalíció mellett? A hatalom legitimitásának növelése és a működőképesség fenntartása érdekében, az alkalmazkodóképesség jegyében. • Hogyan tekint erre a képességre? Mint értékre. A válságkezelő programot ugyanis az MSZP nem a demokrácia visszaépítésével próbálta elfogadtatni az országgal, hanem ha úgy tetszik, szélesebb szövetségi politikával. • Vajon szakmai felkészültségének, hazai társadalomról és a nemzetközi környezetről szóló ismereteinek növelésével is bizonyította alkalmazkodóképességének értékét az MSZP élvonala? Ennek az értéknek a gyarapításáról folyamatosan bizonyságot tesz. A 70-es, ’80-as években kialakult szakértelmiség, azaz egy igen jelentős vállalkozói, munkavállalói és igazgatási réteg a rendszerváltás idején képes volt úgy átmenteni magát, hogy közben nem volt meg a politikai védettsége. E rétegek közvetlen politikai képviselete - az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége - ellenzékbe szorult. Ezek a pártok nem lehettek képesek arra, hogy védőernyőt tartsanak e rétegek fölé. Ekkor sokan eltávolodtak az MSZP-től, de rögtön visszatértek, amikor kiderült, hogy az MSZP nem csupán egy szűk munkavállalói érdek mellett politizál, hanem a közép mellett is. • Az MSZP-ben vajon miért nem jelent meg egy karakteresebb technokrata csoport? A technokraták jelentős része elfogadja vagy támogatja az MSZP politizálását, de a politikai részvételt nem vállalja - de ez a jelenség minden pártot egyformán érint. A rendszerváltás egyik kísérő ideológiája szerint a parlamenti demokrácia megváltoztatja a tömeg viszonyát a politikához. Hat-hét esztendő elteltével láthatjuk, hogy 1989 óta nem változott a magyar politikai elit összetétele. A politika mint cselekvés, mint választható életpálya és mint a karrier terepe nem vonzó az értelmiség számára. • Lehet tenni ez ellen valamit? Ma Magyarországon az összes politikai pártnak együttvéve akkora a tagsága, mint volt a valamikori MSZMP egynyolcada. Bécs városában egyedül a szociáldemokrata pártnak több tagja van, mint nálunk minden pártnak együttesen. Saját bajaiért a társadalom továbbra is nagymértékben a politikát teszi felelőssé. Ezt a képzetet hatásosan alátámasztja, hogy a pártok és holdudvaraik megpróbálják egymást lehetetlenné tenni a közvélemény előtt, s így az egész politikai élet vonzerejét is csökkentik. Változást csak a politikai kultúra erősödésétől remélhetünk. Vállalva a közhangulat rosszallását, szembe kell nézni azzal is, hogy a közös kasszából anyagiakra van szükség a pártok megújulásához. Növelné a politika vonzerejét az is, ha láthatóak lennének a tisztességes visszavonulás útjai. • Enyhíti-e az elit hiányát az MSZP-ben a látszólag nagyszámú klientúra? Nem enyhíti. Egyébként csata közben könnyen előfordulhat, hogy a „klientúrakíséret” egy szempillantás alatt átáll a másik oldalra, ahol erősebb seregeket sejt. • Ennyire rossz a véleménye az MSZP klientúrájáról? Abban is kételkedem, hogy lenne jelentős számú klientúra. Ez a csoport akkor lehetne képes, ha az MSZP-nek módja lenne előnyökhöz juttatni a klientúrát. Minden ellenkező állítással szemben azonban ennek a lehetőségei igen korlátozottak. Kétségtelenül vannak, akik a rendszerváltás után nem szálltak harcba politikai, gazdasági pozíciókért, most azokat az MSZP- től várják. Súlyos hibát követnénk el, ha gondolkodás nélkül vállalnánk ezeknek az igényeknek a kielégítését. Még a kis létszámú klientúra sem előnyös az MSZP számára. Természetesen nagyon kell vigyázni, hogy megfogalmazásaink ne sértsék őszinte és meggyőződéses - külön ellenszolgáltatást nem váró - támogatóinkat, akik közül igen sokan 1990 és 1994 között is mellettünk álltak. • Meg tudja jelölni azokat a rétegeket és csoportokat, amelyek egyértelműen támogatják önöket? Tart a társadalom szerkezetének majdnem teljes átalakulása. Már 1990-ben sem az jellemezte a viszonyokat, hogy a baloldalra szavaztak a munkavállalók, a jobboldalra meg a gazdagok. 1990-ben a lakosság túlnyomó többsége munkavállaló volt. Ma is az. A polgárok a szavazófülkékben nem egyetlen szempont alapján döntenek, hanem valóban választanak. Az MSZP ma is a középrétegek, az értelmiségiek, a közalkalmazottak, a vállalkozók és bizonyos munkavállalói csoportok körében a legnépszerűbb vagy szerényebben, a legelfogadottabb. A magyar társadalomban három nagy értékrend van jelen: a baloldali, szociáldemokrata jellegű, a liberális, szabadelvű és a nemzeti konzervatív. 1990-ben az MSZP a társadalmi értékrendhez nem tudta megszerezni a politikai szimpátiát, így azt politikai értékké sem tudta átváltani. 1994-ben az MSZP visszaszerezte a neki járó „elméleti” egyharmadot, és az elég volt ahhoz, hogy politikailag meghatározó erővé váljon. Az értékrendek között átjárás van, a legnagyobb támogatottságot élvező baloldali értékrend elemei például föllelhetők a nemzeti konzervatív értékek mellett elkötelezettek gondolkodásában, a szociálliberalizmusban. Ha csak az értékrend alapján szavazhatnak az emberek, akkor az MSZP az 1994-esnél is nagyobb győzelmet aratna. A „reális élet” szerint viszont a győzelem csak akkor lenne biztosra vehető, ha a kormányzati intézkedések eredményeként növekedne a társadalom középső mezejének stabilitása és egyértelműbb távlatok nyílnának meg előtte. A válságkezelés és az ország stabilitásának szempontjai azonban ezt az utat eddig nem tették járhatóvá a kormányzat számára. • E szempontok kiegészülnek továbbiakkal, s csak abban hasonlatosak, hogy a kormány magyarázata szerint egyelőre valamennyit csak a többség rovására lehet érvényesíteni. Jelent ez konfliktusokat a párt élén? A kérdések is, a válaszok is elhangzanak mindennap. Nincs lényeges más út, csak amelyen járunk. Nem a mienk az első baloldali párt, amely ilyen helyzetbe került. Túl szép lenne, ha egy baloldali párt akkor nyerhetné meg a választásokat, amikor a gazdaság a csúcson van. Az MSZP-nek a rendszerváltás és a válságkezelés feladatait is vállalnia kellett. A tulajdon újraelosztása kétségkívül nem tipikusan szociáldemokrata feladat. 1994-ben a társadalom pedig nem a rendszerváltás, hanem az akkori kormánykoalíció ellen szavazott. A társadalom meghatározó része azt akarta, hogy a Magyar Szocialista Párt irányítsa az országot. Ez az irányítás jellegzetes szakaszokra osztható. Nem bizonyult tarthatónak a választási gazdaságpolitikai program, s elérkezett 1995 március 12., a megszorítások bejelentése. Lehet, hogy az MSZP mégsem készült fel teljesen a kormányzati teendőkre? Meggyőződésem, hogy azokra teljesen felkészülni nem lehet, menet közben rengeteg információ adódik. Az MSZP tudta, hogy mit vállal, s amikor elérkezett az ideje, nem rettent vissza a változtatástól. • Az MSZP szakértői kormányzást ígért. Teljesült? Nem egészen, s ez már a koalíciós szempontok érvényesítésekor eldőlt. A szakmai pozícióosztást átmetszették a koalíciós meggondolások. De a politika is szakma. • Többen távoztak kormányban vagy pártban betöltött tisztségükből. Kik hiányoznak önnek a legjobban? Nagyon sajnáltam, ugyanakkor elkerülhetetlennek tartottam Békesi László távozását. Olyan hatalmat akart összpontosítani magánál, amely nem volt összeegyeztethető a miniszterelnök alkotmányos státusával. Szerinte a gazdaságpolitikáért nem a kormány, hanem a Pénzügyminisztérium a felelős. A miniszterelnök nem mondhatott le ebbéli felelősségéről. Hiányzik a rendkívül felkészült Békesi László, a gazdaságpolitikus. Hiányzik Csehák Judit, a szociálpolitikában jártas szakember. Nagy Sándor is hiányzik a magyar politikai életből. • Neki távoznia kellett? Remélhetőleg csak ideiglenesen. Személy szerint szerettem volna, ha az MSZP márciusi kongresszusán Nagy Sándor bekerül az elnökségbe, de az alapszabály ezt nem tette lehetővé. A párt vezető tisztségeit a meghatározott időnél rövidebb párttagsággal nem lehet betölteni. Nagy Sándor jóval nagyobb politikai tehetség annál, mint hogy huzamosan parkolópályán legyen. • Oda helyezték? Én ezt nem mondtam. Én csak arra akarok utalni, hogy a szakszervezeti mozgalomból történt kiválása után nem kapott képességeinek megfelelő feladatot a magyar politikai életben. Esetleges kormányzati szerepéről koalíciós vita robbant ki, a szabad demokraták hallani sem akartak róla. Az a kormányzati váltás az MSZP oldaláról sem volt előkészítve. Csak kudarc lehetett a vége. • Az is lehet, hogy Nagy Sándor útjában volt az MSZP néhány meghatározó személyiségének? Lehet, hogy van, aki Nagy Sándorban konkurenst lát. Én meg úgy gondolom, hogy Nagy Sándor érték a párt számára. • A koalícióban rendelkezésére álló tisztségeket a megfelelő emberekkel töltötte be az MSZP? Lehet, hogy egyik-másik posztra lehetett volna megfelelőbbeket is találni, de alapvető hiba nem történt. • Az MSZP elnöksége a félidőben nem szorgalmazott nagyobb arányú személycseréket a kormányban? Úgy gondolom, ami megtörtént, az indokolt volt. • Vannak, akik kemény hatalmi harc kezdetét látják az MSZP vezetésében. Ön mit lát ebből? A párt meghatározó személyiségei a pártfórumokon egymás ellen nem lépnek fel. • Nemcsak pártfórumok léteznek. Hogy a színfalak mögött alakulnak-e csoportosulások, azt nem tudom. Én ilyesmiben nem veszek részt. • Vannak önjelölt várományosai a pártelnök-miniszterelnöki tisztnek? A párt eddigi története azt bizonyítja, hogy az önjelölések nem végződhetnek sikerrel. Azt egyébként természetesnek tartom, ha a politikai élet egyik-másik sikeres szereplője előbb-utóbb el akar jutni a csúcsra. • Ők már megkezdték a toborzást a párt vezető testületeiben és a tagság körében? Ha ezt teszik, nagy hibát követnek el. Én nem tudok ilyenről. • Arról sem tud, hogy lehetnek, akik a párton kívül a gazdasági, pénzügyi élet szereplőivel szövetkezve kívánnak vezetői pozíciót teremteni maguknak az MSZP- ben? A kormányzó pártok körül mindig jelen vannak a gazdasági, pénzügyi élet bizonyos csoportjai. Nem kizárt, hogy befolyásolni akarják a kormányzó pártok politikáját és személyi ügyeit is. Ha valaki munkakapcsolatot tart ezekkel a gazdaságban fontos szerepet betöltő csoportokkal, még nem válik érdekképviselővé. Bizonyos vagyok abban, a vezetők nagyon vigyáznak arra, hogy elkerüljék ezt a helyzetet. • Mi az oka ennek az óvatos fogalmazásnak? Az ember lehetőleg fogalmazzon körültekintően. A szóbeszéd sok vezető személyiséget kikezd, s az alaptalanul hírbe hozottaknak, valamint a politikai vezetők tekintélyének ezzel nagy kárt okoz. Akiről viszont bebizonyosodik a feltételezés, attól - bárki legyen - meg kell válnunk, s nem maradhat el az ilyenkor indokolt eljárás sem. A legjobb védekezés, ha tiszták maradunk. • A következő két évben milyen kellemetlen fordulattól tart a legjobban? Tavaly nyártól tavaly szeptemberig egy hajszálon múlt, hogy nem bomlott fel a koalíció. Ha akkor az MSZP nem tanúsít önmérsékletet, akkor már nincs szocialista-szabad demokrata kormányzati szövetség. Az ellenzék mostanában annyi hidat felégetett a kormánykoalíció és maga ’ ’’közt, hogy ezzel szűkíti azok lehetősé akik esetleg fel akarják mondani a koalíciót. A következő két évben az MSZP és az SZDSZ még inkább egymásra lesz utalva, és ez sok kellemetlenségtől megkímél bennünket. Néha ugyan ott is fölmerül az egyeztetés igénye, ahol ennek semmi értelme sincs. Érdekes módon éppen liberális partnerünk képviselői követelik, hogy egyeztessük a jövőképünket. Ez pedig reménytelen vállalkozás lenne. A koalíciónak mindenesetre addig létjogosultsága van, amíg nem teljesíti az 1994-ben vállalt kötelezettségeket. „A szóbeszéd sok vezető személyiséget kikezd, s az alaptalanul hírbe hozottaknak, valamint a politikai vezetők tekintélyének ezzel nagy kárt okoz” FOTÓ: HABIK CSABA ------------ Egy nap a Britannicában ---------Václav Havel Havel, Václav (szül. 1936. okt. 5. Prága, Csehország), kiemelkedő cseh drámaíró, költő és a kommunizmus időszakában politikai ellenzéki személyiség. A rendszerváltás után, 1989-től 1992-ig Csehszlovákia államelnöke, majd 1993-ban, az ország kettéválása után Csehország első államfője. Apja jómódú restaurátor volt, akinek a vagyonát a csehszlovák állam 1948- ban kisajátította. Mint burzsoá szülők gyermeke, nehezen jutott be az oktatási intézményekbe, de végül sikerült elvégeznie a főiskolát és egyetemi kurzusokra is járt. 1959-ben dramaturg lett egy prágai színtársulatnál, és fokozatosan előbbre lépve, 1968-ra a Divadlo Na Záhradlí színház állandó írója lett. A csehszlovákiai szovjet intervenció után drámáit betiltották, útlevelét pedig bevonták, letartóztatták. Havel első önálló színműve, a „Zahradní slavnost" („Kerti ünnepély"; 1963) éppúgy a bürokratikus gépezet és elembertelenítő hatásának abszurd, szatirikus elemzése, mint későbbi drámái. Legismertebb darabjában - „Vyrozuméní („Leirat"; 1965) - érthetetlen, mesterséges nyelvet kényszerítenek egy bürokratikus nagyvállalat dolgozóira, amely teljesen felőrli az emberi kapcsolatokat. Amikor 1989-ben kormányellenes tüntetések kezdődtek Prágában, Havel lett a demokratikus reformokért küzdő csoportok új szövetsége, a Polgári Fórum vezető alakja. A vértelen, „bársonyos forradalom" résztvevőinek egyezsége nyomán, 1989. december 29-én őt választották meg Csehszlovákia ideiglenes elnökévé, majd 1990 júliusában a Szövetségi Gyűlés megerősítette hivatalában. 1992- ben, Csehszlovákia kettészakadását megelőzően Havel lemondott, majd 1993- ban a parlament megválasztotta az önálló Cseh Köztársaság első elnökévé. (Rövidítve.) Nyerjen Britannica Hungaricát! Vágjon ki és küldjön be 6 darab dátumos Britannica-emblémát a Magyar Hírlaphoz (1087 Bp., Kerepesi út 29/B), minden héten kisorsoljuk a nagyszerű encilopédiasorozat első kötetét. 10550 MH INFORMACIOKERO LAP Közép-Európai Üzleti Szövetség (CEBA) Magyarországi Koordinációs Központ Cím: 7401 Kaposvár, pf. 162. (Rákóczi tér 9-11.) Fax: (82) 416-101/128,313-311/128 Fax (modem): (82) 319-605 Információt kérünk: □ Kommunális és veszélyes hulladék tárolása, megsemmisítése Németországban Szakmai tapasztalatcsere-látogatás Németországban (Berlin-Eisenhüttenstadt-Strausberg-Halberstadt) Időpontja: 1996. október 13-17-ig Szakmai napok: október 14., 15., 16. (a szakmai napok keretében a résztvevők megismerkedhetnek a hulladékkezelés korszerű technológiáival - közte a veszélyes hulladékok kezelésével -, látogatást tesznek több hulladéklerakó telepen. Szakmai előadásokat hallgatnak meg a németországi tapasztalatokról, használt kommunális gépek bemutatóján vesznek részt - a gépek vásárlására is lehetőség nyílik. □ CEBA-OBSERVER - hetenként megjelenő pályázati és tenderfigyelő kiadványtartalmazza a megjelent pályázati és versenytárgyalási kiírásokat - közte külföldi tendereket is) □ Magyarország Megyei Kézikönyv-sorozat 19 megye + főváros önálló kötetekben A kiadványsorozat előjegyezhető - valamennyi kötetben reklám és hirdetési felület igényelhető. □ CEBA Településfejlesztési Információs Rendszer (TIR) és szolgáltatásai Információkérő: neve:............................................................ címe:........................................................... . . (x) telefax:....................................................... (kérjük a megfelelőt jelölje meg) MH 9435 SZERENCSEKERÉK TELEFONÚJSÁG JÁTÉK 06-90-33-22-22 Éjjel-nappal hívható! Wr„FN|r„rTí n. . A Szerencsekerék Telefonújsággal hétről hétr“KtlNLSt I AULA re tonnányi hírt, érdekességet tudhat meg két A B C D E É kedvenc TV vetélkedőjéről, a Szerencsekerék 11 12 13 14 15 16 17 és a Mindent vagy Semmit játékokról! Plusz: nap mim nap telefonon játszhat a Szerencse- F G H I J K kerékkel, éjjel-nappal, amikor csak akar! 21 22 23 94 25 26 27 A játékszabályok azonosak a televízióban A A A látottakkal, azzal a kivétellel, hogy a csőd L M N O O O O csupán eredményének lenullázását jelenti: 31 32 33 34 35 36 37 de a játékot folytathatja. Betűket az itt lát- P O R S T U V *'at° Smenaetábla segítségével kérhet: 41 42 43 44 45 46 47 elég bemondania vagy beütnie a kért betű sorszámának két számjegyét. Ü UVWXYZ A hét minden napján kisorsolunk egy-egy 51 52 53 54 55 56 57 szerencsés játékost, aki a játékban élén ___________ pénzösszegét nyeri. A mai feladvány ___________ m_______ | ■■■■■ | | ■■■■■■■■■ * | kalandregény | -----------------------------------------------------\ Árverési hirdetmény A Dunaholding-Békéscsaba Kft. mint az ANperOX Rt f. a. (Szolnok) kijelölt felszámolója árverés útján értékesíti a felszámolás alá vont cég alábbi vagyontárgyait: ► Pirana, CVHV, AFD, Flygh, FO típusú szivattyúk, j ‡• búvárszivattyú, ‡• Barkas, IFA teherautó, ‡• sarokcsiszoló, esztergagép, lemezvágó, élhajlító gépek, fúrógépek, láncos emelő, lemezhengerítő, döngölő, plazmavágó, hegesztőgép, fúró- és komptkalapács, hidraulikus lemezolló, ► építőipari egyéb gépek, szerszámok, műszerek, ► KM-csövek (200,16,150), elágazások, szűkítők, karimák, ► láncok, lánckerekek, lemezek. Az ÁRVERÉS HELYE: Tiszajenő, Jókai utca 1. Az ÁRVERÉS IDEJE: 1996. október 11. (péntek) és október 15. (kedd) 10-13 óráig. Az árverésen részt vehet az, aki a kikiáltási ár 5%-át bánatpénzként az árverés megkezdése előtt a felszámoló megbízottjának a helyszínen megfizeti. A vételár teljes megfizetése készpénzben, a helyszínen történik. Felhívjuk a hitelezők figyelmét, hogy elővásárlási jogukat az árverés keretein belül érvényesíthetik. Az árverési tárgyak megtekinthetők: munkanapokon 8-10 óráig a Tiszajenő, Jókai utca 10. alatt. A kikiáltásikrról és a berendezésekről felvilágosítást ad: Péli Pál, (56) 434-257, (60) 306-775. Dunaholding-Békéscsaba Kft. kijelölt felszámoló szervezet MH 10890