Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 268-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

1996. NOVEMBER 16., SZOMBAT GAZDASAG - HATTER Magyar Hírlap 19 Megegyezés híján jön a kisajátítás A káposztásmegyeri villa­mos vonalán fekvő földek felvásárlásához hasonló telekspekuláció az M0-s esetében nem fordulhat elő - vélekedett Berg Ta­más. Hozzátette: a beru­házó csak akkor tesz lépé­seket a gyűrű „útjába eső” ingatlanok megszerzésé­re, ha a nyomvonal kijelö­lése már végérvényessé vált. Első lépésben gyors megegyezésre töreksze­nek a tulajdonosokkal, de ha irreális árat kérnek, ki­sajátítási eljárást kezde­ményeznek. Ha a tulajdo­nos a független ingatlan­­szakértők bevonásával­­ megállapított kínálati árat sem találja megfelelőnek, bíróságon támadhatja meg a döntést. A környezetvédők keleten, a tervezők mindenhol folytatnák Merre tovább, MO-s? Tavasszal a Budapest és Vác között épülő új 2-es főút fővárosi csomópontját a miskolci (M3-as) autópályával összekötő sza­kasszal folytatódik az MO-s körgyűrű építése, majd 1998-ban a Külső Váci út és az új 2-es főút közötti rész készül el. A Dunake­szit, Gödöt és Vácot elkerülő, egyelőre 2x1 sávos új főút haszná­latáért az autósoknak nem kell fizetniük. Az egyelőre nem tisz­tázott, hogy 1998 után előbb a Külső Váci út és a Szentendrei út között folytatódjon-e a gyűrű vagy a Miskolc (M3-as) és Szeged (M5-ös) felé vezető autópályák közötti összeköttetést teremt­­sék-e meg. A környezetvédők szerint ez utóbbival be is lehetne fejezni a nagyberuházást, míg a közlekedési szakemberek to­vábbra is ragaszkodnak a körgyűrű „zárásához”. A fővárost körülölelő, mint­egy száz kilométerre tervezett M6-s gyűrűnek eddig a győri (M1-es) és a szegedi (M5-ös) autópályákat összekötő 30 ki­lométeres szakasza épült meg­­ félszélességben, 4 sávos autó­útként. Beruházója, az Autó­pálya Igazgatóság (ma Állami Autópálya-kezelő Közhasznú Társaság) eredetileg keleten tervezte a folytatást, ám a helyi önkormányzatokkal nem sike­rült megegyeznie, hogy merre menjen az autópálya. Időköz­ben Vácnál elkezdődött az új, lakott területeket elkerülő 2-es főút építése, amelynek azon­ban nincsen közvetlen beveze­tése a fővárosba. Mivel ez a fő­út eredetileg az M0-sra csatla­kozott volna, sürgőssé vált az északpesti szakasz megépítése - tudtuk meg Berg Tamástól, az autópálya-kezelő kht. mű­szaki igazgatójától. A 16,8 mil­liárdos beruházás több mint felét a költségvetésből fedezik. Az M0-snak a Külső Váci út és az M3-as közötti szakasza két ütemben épül meg. Mint tér­képünkön látható, először az új 2-est az M3-as autópályával összekötő szakasz készül el jö­vő év végére, a Régi Fóti úti csomópont kialakítása nélkül. Ennek célja, hogy az új 2-es fő­út kétszer egy sávján érkező forgalmat a M3-as bevezető szakaszán át engedjék be a vá­rosba. Az M0-snak az új 2-es főút és a Külső Váci út közötti szakasza 1998 végéig készül el teljesen. A következő lépés Békás­megyer és a Budától északra fekvő települések, valamint a pesti oldal közötti össze­köttetés lehet a körgyűrű Kül­ső Váci úttól a Szentendrei útig tartó szakaszának megépí­tésével. Ennek része lenne egy új, a Szentendrei-szigetet átí­velő Duna-híd is. A pesti oldal többi szaka­sza még tervezés alatt áll. Ár­pádföldnél patthelyzet ala­kult ki: a vita egy 600 méter széles sáv körül zajlik, amely­nek a tengelyében haladna az autópálya. A környéken élők nem értenek egyet a terve­zett nyomvonallal és tiltakoz­nak az M0-s árpádföldi leága­zása ellen is. - Ha ez a csomópont nem épül meg, tovább romlik a csö­möriek és az árpádföldiek közlekedési lehetősége - fi­gyelmeztet a műszaki igazga­tó. A keleti szakaszra az előze­tes környezetvédelmi enge­délyt már megkapták, ám a til­takozás miatt a XVI. kerületi önkormányzat visszavonta a beleegyezését. Az önkor­mányzatnál megtudtuk: a ke­rület egyelőre nem kötelezte el magát az M0-s nyomvonala ügyében. A szegedi (M5-ös) autópá­lya és a gödöllői (31-es) főút között még több nyomvonal­változat létezik. Budán a Szen­tendrei út és a dorogi (10-es) főút közötti szakasz megépíté­sét pedig a domborzati viszo­nyok nehezítik. A legköltsége­sebb és legvitatottabb viszont a budai, természetvédelmi te­rületeken átvágó befejező sza­kasz. Ennek szükségességét a budai harántirányú közleke­dési útvonal hiánya indokolná, de a zöldmozgalmak szerint el­fogadhatatlan a Budapestet friss levegővel ellátó zöld gyű­rű megbontása. A Levegő Munkacsoport attól is tart, hogy ha északon folytatódik az MO-s építése, akkor az útü­gyi lobby „kierőszakolja” a gyűrű nyugati zárását. • Kriván Bence 30 kilométeren már szabad az út MO-S KÖRGYŰRŰ Tervezett szakasz csomópontokkal Nagykörút üzere fő­ sakasz és csomópont © Hungária körgyűrű *tíw**x^ @ Körvasút menti kft. tervezett alagút FOTÓ: HABIK CSABA A­z ABN AMRO Hoare Govett Értékpapír (Hungary) Rt. igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését 1996. december 18-án délelőtt 10 órakor a társaság Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. szám alatti székhelyén, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ Anker termében tartja. A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság javaslata a Gt. 305. §-a szerinti külön mérleg elfogadására és a társaság alaptőkéjének felemelésére. 2. A társaság könyvvizsgálójának jelentése a külön mérleggel kapcsolatban. 3. A társaság felügyelő bizottságának jelentése a külön mérleggel, valamint a tervezett alaptőke-emeléssel és az ahhoz kapcsolódó alapszabály módosítással összefüggésben. 4. A társaság külön mérlegének elfogadása. 5. Döntéshozatal a Gt. 305. § (1) bekezdése illetőleg a Gt. 303 § (4) bekezdése alapján történő alaptőke­emelési módok hányadának meghatározásáról a részvényjegyzésre jogosult részvényjegyzők kijelöléséről. 6. A társaság alaptőkéjének felemelése. 7. Az alaptőke-emelésnek megfelelően a társaság alapszabályának módosítása A tervezett alaptőke-emelés mértéke legalább 250 000 000 Ft. Az alaptőke-emelés indoka az állampapírpiacon a primary dealerekkel szemben az MNB által támasztott követelményeknek való megfelelés. Az alaptőke-emelés módja a társaság alaptőkén felüli vagyonának (a társaság könyvvizsgálója, illetőleg a társaság felügyelő bizottsága által elfogadott különmérleg alapján) átalakítása alaptőkévé a törzsrészvények felülbélyegzésével, és az osztalékelsőbbségi részvények jegyzésével a Gt. 303. §. (4) bekezdése alapján. A társaság alapszabálya az alaptőke-emeléssel egyidejűleg módosul. A társaság alapszabálya a külön mérleg, valamint a rendkívüli közgyűlés döntésétől függően az alábbiak szerint módosul: m­/6 (1) A társaság alaptőkéje 500 000 000 Ft, azaz ötszázmillió forint készpénz. m/7 (1) az alábbiak szerint módosul: „A társaság alaptőkéje 100 db, azaz Egyszáz darab egyenként 2 500 000 Ft, azaz Kettőmillió-ötszázezer forint névértékű törzsrészvényből és 250 db, azaz Kettőszázötven darab egyenként 1 000 000 Ft, azaz Egymillió forint névértékű osztalékelsőbbségi részvényből áll." Hl/7 (3) az alábbiak szerint módosul: „Minden egyes törzsrészvény 25 szavazatra jogosít. Az osztalékelsőbbségi részvények szavazásra nem jogosítanak." A társaság igazgatósága értesíti a tisztelt részvényeseit, hogy az alapszabály módosításának fent leírt tervezete a közölt alaptőke-emelés mértékére és a törzsrészvényekkel illetőleg elsőbbségi részvényekkel kapcsolatos hányadára tekintettel az elfogadott külön mérlegtől függően változhat. A közgyűlésen minden részvényes részt vehet. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes szavazólappal rendelkezzék. A szavazólapon fel kell tüntetni a részvényest megillető - a részvény mértékéhez igazodó - szavazatok számát. A névre szóló tulajdonosának kérésére a részvénykönyv ellenőrzése mellett az igazgatóság a közgyűlés megkezdéséig köteles kiállítani a szavazólapot. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes - a 15 napon belüli időpontra összehívott másik közgyűlés - az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közzétett napirenden nem szereplő ügyekben csak akkor hozhat a közgyűlés döntést, ha valamennyi részvényes jelen van és ahhoz egyhangúlag hozzájárultak. Minden egyes törzsrészvény 15 szavazatra jogosít. Az elsőbbségi részvény szavazásra nem jogosít. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést 1996. december 18-án délután 14 órakor a Nemzetközi Kereskedelmi Központ Anker termében tartja a társaság Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. alatti székhelyén. A megismételt közgyűlés napirendje megegyezik az elhalasztott közgyűlésével. A határozatképtelenség miatt megismételt rendkívüli közgyűléssel kapcsolatban a napirendi pontokhoz fűzött fenti információk megegyeznek az eredeti rendkívüli közgyűlésnél közöltekkel. ABN AMRO Hoare Govett Értékpapír (Hungary) Rt. igazgatósága A Munkáskörút nem konkurencia A fővárosi önkormányzat a Körvasútsor mentén ter­vezett, régi nevén Mun­káskörút megépítésével igyekszik a harántirányú összeköttetést megterem­teni a külső kerületek kö­zött. 1998-ban, a Hungá­ria gyűrű befejezése után induló beruházás nem konkurenciája az M0-s­­nak. Ennek feladata ugyanis a fővárosban összefutó autópályák há­lózattá kapcsolása, az át­menő forgalomtól való te­hermentesítés, a külső ke­rületek és az­­agglomerá­ció kapcsolatának javítá­sa. A Városháza szakértői szerint viszont a 32 kilomé­ter hosszú Munkáskörút északon átvehetné az MO-s szerepét. Elképzeléseik szerint az Aquincumot Új­pesttel összekötő, a vasúti híd mellé épülő átkelő fe­leslegessé tenné az MO-s gyűrű északi hídját. Sőt az­zal, hogy a Munkáskörút kapcsolatot teremt a doro­gi és szentendrei utakkal, ugyanazt a feladatot látja el, mint az MO-s északi szektora. Schneller István, főépítész szerint a két gyű­rű építését össze kell han­golni. Ha északon folyta­tódik az MO-s, akkor délen kell elkezdeni a Munkás­­körutat, ha a keleti szek­tort fejlesztik, akkor észa­kon indulhat az építkezés. Százmilliókat hozhat a csikicsuki Kizárhatják a tőzsdéről a Csiky Értékpapír Kft.-t Nagy esély van arra, hogy a Csiky Értékpapír Kft-t kizárják a Budapesti Értéktőzsde tagjainak soraiból, jóllehet a háttérben még vérre menő tárgyalások folynak arról, hogy a brókercég folytatni tudja-e tevékenységét. A cég elszámolóháznál lévő számláit mindenesetre újabb 15 napra zárolta az értékpapír-fel­ügyelet, mivel a 95 millió forintos fedezetet még mindig nem tel­jesítette, s a kft. teljes anyagi helyzetét még nem ismerik. Október 30-án egy különös TVK-opció hozta lázba a pia­ci szereplőket. Az európai tí­pusú ügylet (csak az adott na­pon lehet lehívni) 150 ezer darabra született 2600 forin­tos árfolyamon, 100 forintos opciós díj ellenében, április 30-ai határidővel, miközben a vegyipari papír aznapi piaci árfolyama 1340-1345 forint volt. Az opciót a Csiky Kft. adta el - a másik oldalon a Hanwha brókercége állt -, s ez azt jelenti, hogy 2600 fo­rinton köteles megvásárolni a 150 ezer darab részvényt az opció lejártakor. A Csiky ab­ban érdekelt, hogy az érték­papír árfolyama 2600 forint fölé emelkedjen, miközben a Hanwha akkor realizálhat nyereséget, ha a TVK ára 1997. április utolsó napján 2600 forint alatt lesz. Az an­gol szakkifejezéssel élve „in­­the­ money” opciót (pénzen belüli opció, egyszerűbben fogalmazva nyereséggel ke­csegtető opció - a szerk.) elemzők szerint nagy eséllyel lehívják. Szinte a nullával egyenlő az esélye annak, hogy a TVK árfolyama jövő áprilisig 70 százalékot emel­kedjen, mondván, semmilyen fundamentális tényező nem indokol ilyen mértékű ár­emelkedést. Az ügyletet szemlélve fel­merülhet, hogy a brókercég nagyon bízik a TVK-részvé­­nyekben, s nem tart elképzel­hetetlennek egy jövő tavaszi 2600 forintos árfolyamot. A többség azonban aligha fo­gadja el ezt a magyarázatot, főként, hogy a Csiky Kft. az opciós ügylet után elfelejtette befizetni a 95 millió forint fe­dezetet a Kelerbe. Ráadásul annak tudatában született ez az opció, hogy a Tőzsdetitkár­ság tagi osztálya - információ­ink szerint - már előtte való héten nagyító alá vette a bró­kercéget, súlyos nyilvántartá­si, könyvelési hiányosságokra derített fényt, hiányolta a ta­valyi auditált mérlegét, s a tár­saság felfüggesztését javasol­ta. Ennek fényében igencsak érdekesnek tűnhet Csiky Csa­bának, a brókercég vezetőjé­nek azon felvetése a Tőzsde­­tanács színe előtt, hogy nem tudott a TVK-opcióról. A Csiky-botrány minden­esetre most több szervezet napirendjén is szerepel. A Tőzsdetanács büntetőfel­jelentést tett ismeretlen tet­tes ellen csalás bűntette kí­sérletének alapos gyanúja miatt, az értékpapír-fel­ügyelet értesüléseink szerint bennfentes kereskedelem gyanúja miatt vizsgálódik, s vélhetően az sem marad kö­vetkezmények nélkül, hogy a Tőzsdetitkárság a Csiky fel­függesztéséről szóló, azonna­li hatályú határozatot csak négy nappal később hozta nyilvánosságra. Egyes piaci szereplőket meglepetésként ért, hogy rendőrségi ügy lett az eset­ből. Felvetődhet ugyanis a kérdés: a BÉT-nek és az ér­tékpapír-felügyeletnek nincs elegendő jogosítványa az ügy tisztázásához? A Tőzsdeta­nács tagjai azzal indokolták lépésüket, hogy az irreális ár­folyamon született s biztosí­ték nélkül maradt kötés nem lehet véletlen. Bár a tőzsde­társadalmat még nem érte kár az ügy miatt, a piac sze­replői joggal félnek attól, hogy a brókercégek közös alapját (Tőzsdei Elszámolási Alap, rövidítve TEA) egy­szerűen kifosztják, s nem csu­pán a bróker ostobasága mi­att. Hiszen akár a „hogyan szerezzünk gyorsan és könnyedén 180 millió forin­tot” kiváló példája lehetne ez az ügylet. (Az opció lehívása­kor ugyan 390 millióért kell a Csikynek megvennie a TVK- papírokat, ám ha eladja a pia­con, úgy vesztesége mérsék­lődik.) Csupán két résztve­vőnek kell összejátszania, s olyan irreális ügyletet kötnie, amelyet biztos, hogy lehív­nak. A megbízó nem teljesít, a brókercég ugyancsak nem teljesít a tőzsdének (mert nem tud, vagy nem akar), marad a TEA. (Mindez per­sze egyelőre nem több­­ puszta spekulációnál...) A TEA-ban jelenleg 150 millió forint körüli összeg van, ám az állomány folya­matosan változik: a bróker­cégek mindig az utolsó tíz hét átlagforgalma alapján utalják át az összeget, így jelenleg nem lehet tudni, hogy 1997. április végén lesz-e elegendő pénz a TEA-ban. Ha jogi út­ra terelődik az út, akkor ki­derülhet, hogy a megbízónak semmilyen vagyona nincs, te­hát nem lehet rajta semmit behajtani; a brókercég, neve­zetesen a Csiky vállalatcso­port összes jegyzett tőkéje 155,5 millió forint, tehát nagy az esélye annak, hogy az op­ció lehívása esetén fizetés­­képtelenné válik. A BÉT az­zal indokolta a büntetőfelje­lentés szükségességét, hogy saját vizsgálati jogkörével és eszközeivel nem tudja teljes­­körűen felderíteni az üzlet­kötés hátterét, hiszen csupán addig terjed a jogosítványa, hogy a megbízók személyét kiderítse. Ám azt már nem tudja kinyomozni, hogy a megbízók között van-e bár­miféle kapcsolat. S itt vélhe­tően többről van szó, mint egyszerű kockázatvállalásról. Amennyiben a Csiky Kft. tel­jesíti a fedezetet, az érték­papír-felügyelet feloldja a számlái zárolását, ám ez nem jelenti, hogy egyben a tőzsde­­tagság felfüggesztését is fel­oldják. A Csiky-ügy fényében nem árt megvizsgálni, hogy a tőzs­detagokat mikor függeszthe­tik fel. Számos esetben előfor­dult, hogy brókercégek keres­kedését fél órára, két órára felfüggesztették nem teljesítés miatt, ám erről a nyilvánosság eddig sem értesülhetett, s a jö­vőben sem fog. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a je­lenlegi pénzügyi környezet­ben számos esetben előfordul, hogy a zsírón keresztül nem érkezik meg időben a pénz, avagy a brókercég nem figyel oda, hogy van-e elég pénz a számlán stb. A Tőzsdetitkár­ság igen szemérmesen kezeli ezeket az eseteket, hiszen csak az adott céget figyelmeztetik arra, hogy fel van függesztve, s a feddést csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha ennek elle­nére megpróbál kereskedni. (Az árutőzsde ennél valamivel nyitottabb: a felfüggesztett brókercégek listáját kifüg­gesztik a tőzsdeteremben.) A tőzsdetagság felfüggesz­tésére akkor kerül sor a BÉT tagi szabályzata szerint, ha adott időre nem nyújtja be auditált pénzügyi mérlegét, vagy a tőzsde számára nem enged betekintést üzleti nyil­vántartásaiba, nem számol be üzleti tevékenységéről, ér­tékpapír-állományáról, nem tesz eleget a tőzsdei elszámo­lási és értéktári szabályzat előírásainak; áthágja a keres­kedésre vonatkozó előíráso­kat; a tőzsdével szemben fennálló pénzügyi kötelezett­ségét nem teljesíti. • Farkas Barbara A Siemens külföldön terjeszkedik Németország legnagyobb vil­­lamosipari-elektronikai kon­szernje, a Siemens 20 száza­lékkal növelte nyereségét az 1995/96-os pénzügyi évben, ám döntően nem a hazai, ha­nem a külföldi érdekeltsé­geknek köszönhetően. Míg az otthoni árbevétel némileg visszaesett, a határon túli forgalom jelentősen nőtt, ékes bizonyítékául a német vállalkozók panaszának, mely szerint Németország veszít világpiaci versenyké­pességéből. A szeptember 30-ával vég­ződő pénzügyi évben 94,2 milliárd márka forgalmat ért el a Siemens, ennek nagyobb része azonban külföldről származott: otthon 36,4 mil­liárd márkát­ produkált az előző évi 37,9 milliárd már­kával szemben, míg külföl­dön 50,9 milliárdról 57,8 mil­­liárdra növelte bevételét. Ez­zel a határokon túli forgalom aránya már meghaladja a 61 százalékot. A konszern nettó nyeresége 2,49 milliárd már­kára emelkedett az előző évi 2,08 milliárd márkáról. Az új megrendelések érté­ke először haladta meg a 100 milliárd márkát, ami 10 szá­zalékos növekedést jelentett. Ezen belül a külföldi meg­rendelések 17 százalékkal bővültek, a hazaiak stagnál­tak. A Siemensnél különösen az ázsiai tevékenységgel elé­gedettek, ott ugyanis a meg­rendelések 34 százalékkal emelkedtek. Közép- és Ke­let-Európában a tavalyi 3,3 milliárd márkáról 3,7 milliárd márkára nőtt a megrendelés. A forgalom ebben a térség­ben a most véget ért pénz­ügyi évben 2,6 milliárd már­kát tett ki. Az országokat tekintve az első helyen Oroszország áll 800 millió márkás forgalom­mal, Magyarország a máso­dik helyet küzdötte ki (475 millió márka), de Csehország szorosan a nyomában van (460 millió márka). Az alkalmazotti létszám alakulása is azt mutatja, hogy külföldön termelni kedve­zőbb. A németországi lét­szám hatezer fővel csökkent, ám világszerte összességében ugyancsak hatezer főnyi bő­vülést könyvelhetett el a kon­szern, amely már 379 ezer embert foglalkoztat. A Siemensnél bejelentet­ték, hogy a kedvező eredmé­nyek miatt a közgyűlésnek az osztalék felemelését javasol­ják majd a tavalyi 1 márka 30 pfennigről 1 márka 50-re. Ennek ellenére az eredmé­nyek közzétételét követően csökkenni kezdtek a rész­vényárfolyamok, ugyanis a Siemensnél azt sem rejtették véka alá, hogy jövőre már nem számítanak a nyereség növekedésére. • Vrajnai Katalin A legnagyobb Siemens-érdekeltségek Magyarországon Beérkezett Forgalom Munkatársak rendelések (milliárd Ft) száma (milliárd Ft) Siemens Rt. 13,9 12,8 1547 Siemens Telefongyár Kft. 20,2 14,8 586 Magyar Kábel Művek Rt. 17,8 17,7 1580 Adatok: 1995. január 1 .-december 31. Forrás: Siemens Rt. A Siemens Közép- és Kelet-Európában forgalom megoszlása 1995-ben országok szerint (százalék) Magyarország más Oroszország Ukrajna Csehország Forrás: Siemens A tiszta szemétégető A jövő század szemétégetőjét építi a Siemens a dél-németor­­szági Fürthben. A szemétégető kifejezés nem is pontos, mert a berendezés először szétválogatja a hasznosítható hulladé­kot, elkülönítve egymástól például a vasat, az egyéb féme­ket, az alumíniumot és az üveget. A beérkező szemét mind­össze 3 százalékát kell tárolókban elhelyezni, az égetés köz­ben felszabaduló energiát pedig áramtermelésre fordítják. A maga nemében világelsőnek számító telep megépítésével szerencséje volt a cégnek - mondták el a Magyar Hírlap kér­désére a Siemensnél Fürthben. A környékbeli önkormány­zatok ugyanis 1991-ben versenytárgyaláson kerestek part­nert egy környezetvédő égetőmű felépítésére, s a Siemens ezzel a vadonatúj fejlesztéssel nyert. Kezdetben az érdekelt önkormányzatok szindikátusa finanszírozta az építkezést, ám később Németország újraegyesítése miatt a nyugati tar­tományoknak kevesebb állami támogatás jutott, s a megren­delők kifogytak forrásaikból. Privatizálták hát a projektet: a Bayernwerk többségi és a szintén energiaszolgáltató FVW kisebbségi tulajdonában lévő, direkt erre a célra alapított UTM Kft. vette át a finanszírozást és a működtetést. A be­fektetett pénzük később, az üzemeltetésért az önkormány­zatoktól beszedett díjból térül majd meg.

Next