Magyar Hírlap, 1996. december (29. évfolyam, 293-304. szám)

1996-12-30 / 303. szám

4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ A biokultúra exportlehetőségei (MTI) Referenciajelleggel kezdte meg működését Kecskemé­ten a Biokultúra Egyesület dél-magyarországi irodája, mely­nek feladata a biotermelés és termékértékesítés szervezésének segítése a régióban. Zentai Ferenc kertészeti biotechnológiai szakmérnök, térségfelelős elmondta: Nyugat-Európában rendkívül dinamikus a biogazdálkodás fejlődése, jelenleg 1,5 millió hektáron folytatnak termelést környezetkímélő mód­szerrel; a szupermarketek friss zöldség-gyümölcs kínálatának 25-30 százaléka biotermék. A termelés mégsem tud lépést tar­tani a fogyasztói igények növekedésével, így a biotermékek exportja Magyarország számára is szinte korlátlan lehetőséget kínál. S bár hazánkban mintegy 15 ezer hektárra tehető a kör­nyezetkímélő termelésbe vont terület, ezáltal az exportlehető­ségünknek csupán egy kis töredékét használjuk ki. A Biokul­túra Egyesület és a földművelésügyi tárca tárgyalásainak ered­ményeként az 1997. évi agrártámogatási keretből 100 millió forintot a biotermelés segítésére különít el. Az új irodának a finanszírozás iránti igények koordinálása is feladata. Az egye­sületnek jelenleg 36 csoportja működik Magyarországon, köz­tük hat a Bács-Kiskun megyét és a Tisza mente déli részét ma­gában foglaló dél-magyarországi régióban. A Szent Korona Társaság új vezetői (MTI) Egyhangúlag ismét Faddy Othmár atyát választották a Szent Korona Társaság elnökévé a szervezet évi közgyűlésén. Az ülésen a társaság mintegy 140 tagjából 62 volt jelen. A módo­sított alapszabály szerint az újraválasztott elnök munkáját a jö­vőben négy társelnök, négy alelnök, egy főtitkár és három elnök­ségi tag segíti majd. Három évig társelnöki posztot tölt be Csö­mör Lajos, Kocsis István, Molnárfi Tibor és Papp Géza. Az alel­nöki teendőket a jövőben Bakos Bata, Körössy Imre, Nagy De­zső és Szentenstein Antal látja el. A főtitkár Németh László lett. Faddy Othmár elnök beszédében hangsúlyozta: a magyaroknak együttes erővel kell küzdeniük jövőjükért, elismerve és megőriz­ve népük valamennyi értékét. Az elnök mindemellett úgy vélte, hogy a Szent Koronának nem szabad muzeális tárggyá válnia, legméltóbb helye a parlamentben lenne. Lovas járőr a Balatonnál (MTI) Lóra ülnek a balatonfüredi rendőrök, így járják vasárnap­tól Balatonfüred, Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Balatonakali, Ör­vényes, Aszófő és Balatonudvari behavazott, autóval megköze­líthetetlen határát, hogy elriasszák a présházak, nyaralók tájéká­ról a hívatlan vendégeket. A hátasokat Vászolyi György, a pé­­cselyi Csikósudvar tulajdonosa ingyen bocsátotta a rendőrség rendelkezésére. A füredi kapitányság nyeregbe pattanó munka­társai a hatórás lovas szolgálat során 25 kilométert tesznek meg a dimbes-dombos vidéken. A környék polgármesterei közül töb­ben felajánlották anyagi támogatásukat a lovas járőrözés rend­szeresítéséhez. BELFÖLD K. Csontos Miklóst gyászolja a Ház és az FKGP Beismerő vallomást tett a gyanúsított Az Országgyűlés és a Függet­len Kisgazdapárt saját halott­jának tekinti K. Csontos Mik­lóst, az FKGP tragikus körül­mények között pénteken este elhunyt képviselőjét. A hon­atya veje, a 35 éves K. Emil beismerte, hogy több késszú­rással megölte a vele egy la­kásban élő K. Csontos Mik­lóst. A gyanúsítottat a rend­őrség őrizetbe vette. MH/MTI__________________ K. Csontos Miklós halálával óriási veszteség érte a Füg­getlen Kisgazdapártot - je­lentette ki Torgyán József szombaton. A kisgazda elnök a távirati irodának elmondta azt is, hogy a meggyilkolt képviselő - aki egyben a párt főügyésze is volt - évtize­deken át harcostársa, legbi­zalmasabb munkatársainak egyike volt. Torgyán emlé­keztetett arra, hogy K. Cson­tos Miklós munkabírása óriá­si volt, hiszen párttisztségein túl tagja volt az Országgyűlés alkotmány-előkészítő, vala­mint az alkotmányügyi bi­zottságnak, sőt a kisgazda­frakció honatyái közül ő ter­jesztette be a legtöbb módo­sító indítványt. Torgyán Jó­zsef beszámolt arról is, hogy képviselőtársa haláláról a rendőrség illetékese tájékoz­tatta pénteken. A kisgazda elnök, a politikai kultúra sza­bályainak megfelelő eljárá­sért, köszönetét fejezte ki a rendőrségnek. A Független Kisgazda­­pártban a temetési szertartás előkészítésére háromtagú bi­zottság alakult, amelynek elnöke Győriványi Sándor frakcióvezető-helyettes, tag­jai pedig István József és Sán­­dorffy Ottó képviselők. Győ­riványi Sándor elmondta: a részvéttáviratokat - a bizott­ság valamely tagjának a nevé­re - a képviselői irodaházba (1054 Budapest, Széchenyi rakpart 19.) várják. A Füg­getlen Kisgazdapárt elnöksé­ge várhatóan januárban dönt a képviselő utódlásáról. La­punk információi szerint ko­rántsem biztos, hogy az el­hunyt képviselő helyére az országos listáról a „kimara­dottak” közül első Szabó Já­nos volt főtitkár, illetve a párt 1994-es budapesti főpolgár­mester-jelöltje kerül. A 35 éves brassói születé­sű K. Emil beismerte, hogy több késszúrással megölte a vele egy lakásban élő 66 éves K. Csontos Miklóst - közölte a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság illetékese. A gyilkos­ság pénteken este negyed hét körül történt a XIV. kerület­ben, az Ilosvai Selymes utcai egyik házában, ahol a képvi­selő leányával és annak csa­ládjával együtt élt. Az eddigi adatok szerint K. Emil itta­san, szóváltást követően több késszúrással végzett apósával. A rendőrséget a házvezetőnő értesítette a bűncselekményről. K. Emil a lakásban megvárta a rend­őröket. A rendőrség a hely­színen elfogta és emberölés alapos gyanúja miatt őrizet­be vette K. Emilt. A tragikus események idején K. Cson­tos Miklós leánya egy súlyos műtétet követően kórházban lábadozott. K. Csontos Miklós 1930. április 28-án született Vezsenyen. Az ele­mi iskolát szülőfalujában és Tiszakürtön, a polgári iskolát pedig Kunszentmártonban végezte. 1950-ben érettségizett, majd az EL­TE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta tanulmányait. Ügy­védi és jogtanácsosi szakvizsgáját 1959-ben tette le. Az egyetem elvégzését követően a Budapesti Ügyvédi Kamaránál ügyvédje­lölt volt, ügyvédként azonban csak 1961-től dolgozhatott, mivel 1956 májusában „a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselek­mény miatt” vádat emeltek ellene. Először Esztergomban, majd ismét a fővárosban - különböző ügyvédi munkaközösségeknél - dolgozott. 1990 óta egyéni ügyvéd volt, tevékenységét azonban 1993-tól - politikai munkája miatt - szüneteltette. K. Csontos Miklós 1946. december 10. óta tagja volt a Függet­len Kisgazdapártnak. Szolnok megyei szervezőtitkár és a fegyelmi bizottság elnöke, majd 1991-től a nagy-budapesti szervezet elnö­ke, 1993 őszétől az FKGP Országos Központjának Választási Iro­dáját vezette, illetve betöltötte a párt főügyészi tisztét is. Ország­­gyűlési mandátumát a kisgazdapárt országos listáján szerezte. Tagja volt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának és alkot­mány-előkészítő testületének (Forrás: Országgyűlési választások 1994) A Szózatra emlékeztek a reformátusok MTI_____________________ A Szózat megszületésének 160. évfordulója alkalmából a Magyarországi Református Egyház ünnepi istentiszteletet tartott vasárnap Budapesten, a Szabadság téri Hazatérés Református Templomban. Hegedűs Lóránt püspök, a zsinat lelkészi elnöke a gyüle­kezethez intézett beszédében kiemelte: a Szózat, amelynek gyökerei a bibliáig nyúlnak vissza, ötszörös üzenetet hor­doz. A költemény hazaszere­tetre, a történelem elfogadá­sára és ápolására, a tudatfor­málás szükségességére, tár­gyilagos helyzetértékelésre, valamint a mindhalálig tartó küzdelem ma is létfontosságú vállalására szólít fel, egyszerre hangsúlyozva az egyetemes és az egyéni felelősséget - han­goztatta Hegedűs Lóránt. A püspök úgy vélekedett, hogy a hazaszeretet alapja csakis a nemzet élő tudata lehet, amely honalapítások és hon­mentések szüntelen ismétlé­séből áll. Hegedűs végigte­kintve a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek so­rán Árpádot a honalapítás, Hunyadi Jánost a honmentés klasszikussá vált szimbólumá­nak nevezte. Hangsúlyozta: a magyarságot a puszta létéért folytatott 1100 éves küzdelem során sem hagyta el hite. A püspök szerint hiten alapu­ló lelki-szellemi megújulásra, gazdasági talpra állásra, vala­mint nemzeti és társadalmi függetlenségre van szükség, csak ezek együttese jelenthet megoldást a magyarság szá­mára a jelenlegi aggasztó helyzetben. 1996. DECEMBER 30., HÉTFŐ Védik a Gellért-hegyet Országos jelentőségű termé­szetvédelmi területté nyilvání­tották a Gellért-hegy 40 hektá­ros, a Duna felé eső területét. Ezt Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter jelentette be szombati tájékoztatóján Budapesten. A Hegyalja út, a Kelenhe­­gyi út és a Gellért rakpart által határolt tömb a világörökség része, a főváros meghatározó látképi eleme, amely egyben számos ritkaságszámba menő növény lelőhelye. A változás a turistaforgalmat nem érinti majd, de a közlekedés átszer­vezésére a későbbiekben sor kerülhet. Továbbra is a Gel­­lért-hegyen tarthatják majd meg az augusztusi tűzijátékot, ám a biztonsági előírások szi­gorodnak majd. A terület ke­zelője a fővárosi önkormány­zat, míg szakmai kérdésekben a Budapesti Természetvédel­mi Hivatal állásfoglalása lesz döntő. Baja Ferenc a tájékoz­tatón közölte: a védett terüle­ten semmilyen új épület építé­séhez nem járulnak hozzá. •K.B. A Duna felé eső hegyoldalt fokozottan óvják majd FOTÓ: MÜLLER JUDIT Thurzó Tibort tévéalelnöknek javasolják A Magyar Televízió újabb alelnöke hamarosan Thur­zó Tibor újságíró lehet, amennyiben a tévé elnöke el­fogadja a miniszterelnök erre vonatkozó javaslatát, és azt a kuratórium sem vétózza meg. MH-információ_________ A koalíció által támogatott Thurzó Tibor az elképzelések szerint alelnöki rangban látná el az aktuális (politikai, sport, regionális stb.) műsorok fel­ügyeletét. Mint ismeretes, a tévéelnök által e feladattal eredetileg megbízott Hova­­nyecz László három munka­nap után, december elején visszalépett, mert a gyakorlat­ban nem érezte biztosítottnak az ígért vezetői önállóságát. Értesülésünket megerősít­ve Thurzó Tibor a Magyar Hírlapnak elmondta: Horn Gyula miniszterelnök szom­baton, a koalíciós helyettesé­vel történt egyeztetést köve­tően a hozzájárulását kérte ahhoz, hogy az MSZP­­SZDSZ-kormánykoalíció ne­vében javasolja tévéalelnöki kinevezését. A felkérést Thurzó Tibor elfogadta, a kormányfő pedig már meg­tette a javaslatot a tévéelnök­nek. A döntés tehát Peták István elnök kezében van. A médiatörvény szerint az alel­­nököt az elnök nevezi ki, a megbízást azonban a kurató­rium az összes tag kétharma­dos arányú döntésével felül­bírálhatja. •Szü.L M l az, 1­­-1- ami hU) UJa. ‚ Q D m in › ‹ › i Na jó, ennyit segítettünk, garantáltan friss, megbízható, nélkülözhetetlen, ügyel az egészségére, van stílusa és segít mindig jól dönteni? Igen, a megújult Magyar Hírlap, bővülő szolgáltatásokkal, minden héten más színes magazinnal. Írvilág, Patika, Stílus, Pénteki Koktél. Hogy érezze, Önt valóban kiszolgálják.Magwr Hírup Részletes információk a 266-6737-es számon kaphatók.J­ár Önnek

Next