Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

4 Magyar Hírlap Sztrájkbizottság a felsőoktatásban A művelődési minisztérium azzal, hogy elrendelte a bér­tábla beállítását, a felelőssé­get is átvette az intézmények­től - közölte Becker Pál, a Bu­dapesti Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem gazdasági fő­igazgatója. Hozzátette: már­ciusban még nem fizették ki a többletet, áprilisban viszont a dolgozók már megkapják az emelt bért. A fedezet nélküli kifizetésre azonban később az egyetem benyújtja a számlát a minisztériumnak. A bértábla beállítása 76 millió forintot igényel a „közgázon”, állami támogatást azonban csupán 22 milliót kapott. A különbö­­zetet azokból a bevételekből kellene előteremteni, amelyet a tárca írt elő az egyetem szá­mára - szögezte le a gazdasági vezető. Hogy ez sikerül-e, az a főigazgató szerint kétséges, a dologi kiadásokból a szüksé­ges összeget pedig nem lehet elvonni, mivel az egyetem hiá­nya 250 millió forint. Egyelő­re tehát nem tudni, hogy a kö­vetkező hónapokban milyen forrásokból oldják meg a többlet kifizetését a „közgá­zon”. Nem kaptak emelt bért a hónap elején a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem közalkalmazottai sem. A mi­niszteri levél rendelkezése alapján azonban áprilisban végrehajtják a törvényt. Szász Tibor, az intézmény gazdasági főigazgatója elmondta: 63 mil­lió hiányzik a bértábla beállí­tásához. Az összeget ideigle­nesen más forrásokból (pályá­zatokon elnyert pénzek, vagy az egyháznak visszaadott épü­let után járó kárpótlás) fede­zik, ezeket azonban az év vé­géig pótolni kell az egyetem költségvetésében. Szász hang­súlyozta: ígéretnek veszik a levél azon részét, miszerint a művelődési és a pénzügyi tárca szakemberei megvizs­gálják, valóban van-e fedezet egyes egyetemeken a többlet kifizetésére. A főigazgató sze­rint Debrecenben nem csaltak a számokkal, tényleg nincs többletforrás az egyetemen. Miskolcon fizettek már márciusban is. Erre az a plusz támogatás adott lehetőséget, amelyet a tárca által is elis­merten alulfinanszírozott egyetemek kapnak szeptem­berig - tudtuk meg Mang Bélától, az egyetem főtitkárá­tól. Az ellentételezésből ol­dották volna meg a dologi ki­adások hiányát, a felhalmo­zott adósságok csökkentését, a törvény szerinti bértábla be­állítását azonban más forrás­ból nem tudták fedezni. (Ha­vonta 13,8 millió többletet jelent a végrehajtás Miskol­con és az intézményhez tar­tozó dunaújvárosi főiskolai karon.) A plusz támogatást csak szeptemberig kapja az egyetem, utána egyedüli le­hetőség a létszámcsökkentés marad. Ez Mang szerint telje­sen ellehetetlenítené az okta­tást az egyetemen. A Magyar Demokrata Néppárt a felsőoktatásban ki­alakult válsághelyzet miatt kezdeményezte az Ország­­gyűlés oktatási bizottságának rendkívüli összehívását - kö­zölte az MDNP tegnapi frak­cióülését követően Zsigmond Attila. A frakciószóvivő el­mondta: az MDNP megítélé­se szerint a kialakult helyzetet már nem lehet egy miniszteri körlevéllel rendezni, mert már lényegesen többről van szó, mint a felsőoktatásban dolgozók béremeléséről. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem gyors és hatá­rozott megoldást vár a műve­lődési tárcától a megemelt közalkalmazotti illetmények ügyében. Az intézmény taná­csa ugyanis egyelőre semmi­lyen biztosítékot nem lát arra, hogy megkapják azt a pénzt, amiből ki lehet fizetni az emlí­tett béreket. A testület egyet­ért abban, hogy a dolgozók­nak az új besorolási illetmé­nyeket mindenféleképpen meg kell kapniuk. Ugyanak­kor az ELTE „a más hibájá­ból kialakult törvénysértő ál­lapot következményeiért nem kívánja magára vállalni a fele­lősséget” - tolmácsolta az ELTE egyetemi tanácsának hétfői ülésén kialakított állás­pontot Pongrácz Csaba, a Fel­sőoktatási Dolgozók Szak­­szervezetének (FDSZ) intéz­ményi titkára. •H.Z. A miniszteri levél értelmezése Dinya Lászlót, a művelődési tárca helyettes államtitkárát tegnapi sajtótájékoztatóján megkértük, hogy értelmezze a miniszteri levelet: vajon nem a minőségi oktatás, a korsze­rűsítés igényei sérülnek-e, ha a dolgozók fizetésemelésére fordítanak olyan összegeket, amelyeket dologi kiadásra szántak? - Az idén megszűnt az egyetemek, főiskolák állami tá­mogatására szánt összegek „felpántlikázása”, azaz nem nevesítjük, hogyan kell feldarabolni a központi támogatást - mondta Dinya. - Ez az autonóm felsőoktatási intézetek vezetőire fokozott döntési felelősséget ró, mert meg kell ta­lálniuk azt a forrást, amelyből kielégíthető az egyetemen dolgozó közalkalmazottak bértábla szerinti felemelt illet­ménye. Ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy a főiskolák és egyetemek támogatása nem azonos mértékben növeke­dett. Abban az esetben, ha a növekményből kigazdálkodha­tó az új és a régi fizetések különbsége, az intézmény köteles dolgozói fizetését a megállapodásoknak és az aktuális jog­szabálynak megfelelően rendezni. További kérdésünkre, hogy mi történik, ha nem áll ren­delkezésre ez a pénz a közeli kifizetésig, a helyettes államtit­kár válasza ez volt: három további eljárás lehetséges. Az MKM-nek és az érintett intézménynek tárgyalnia kell, va­jon melyik eset áll fenn a három közül. Ha a kincstár kése­delmesen utal át összegeket a gazdálkodó intézménynek, akkor a minisztérium átvállalja az egyetemtől, főiskolától a követelést. A második eset, hogy valamely ingóságának, vagyonának pénzzé tételével képes a felsőoktatási intéz­mény kielégíteni dolgozóinak fizetési igényét, s akkor az ügylethez hozzájárul jogi eszközzel a minisztérium. Végül, ha a tárgyalásokon megállapítható, hogy a három előző le­hetőség egyike sem reális, a minisztérium eljár, hogy a nehéz helyzetbe kerülő intézmény megkapja a szükséges ki­egészítést. MAGYAR HÍRADÓ Kaposvár a kiképzési centrum (MTI) Kaposvár lesz a katonai kiképzés fő bázisa, innen irányít­ják a dél-dunátúli és az alföldi, vagyis a tapolcai és a szabadszál­lási parancsnoksághoz tartozó négy helyőrséget - jelentette be Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnöke hétfőn Kaposvárott. Az ünnepi állományülé­sen közölték azt is, hogy a Magyar Honvédség kaposvári 2. Gé­pesített Hadosztály parancsnoka, Cserhalmi Mihály vezérőr­nagy több mint négy évtizedes katonai szolgálat után nyugállo­mányba vonul, s helyét Sütő Tamás dandártábornok veszi át. Az újoncok kiképzése rendjéről Végh Ferenc elmondta: november­től minden sorköteles a négy kijelölt kiképzőhelyőrség valame­lyikébe vonul be. Az alapkiképzés hat hétig tart majd, azt követi négy-hat hetes szakképzés, s ezután kerülnek az alakulatukhoz a sorkatonák. Közmunkaprogramok (MTI) Az idei közmunkaprogramokba már az első pályázati ér­tékelés alapján hétezer tartósan munkanélküli vonható be. Átla­gosan hét hónapos időtartamra kaphatnak munkát a progra­mokban résztvevők. Erre 1,8 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a Közmunka Tanács. Ezt Halmos Csaba, a testület elnöke közölte a Munkaügyi Minisztériumban tegnap tartott sajtótájé­koztatón. A közmunka támogatására 1997-ben összesen 4 mil­liárd forint áll rendelkezésre. Az idén még további két pályáza­tot hirdetnek meg. Tudós diákból doktorandusz (MTI) A XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) március 24. és április 12. között rendezik meg az ország 12 felsőoktatási intézményében. Ezt Dinya László, a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtit­kára, valamint Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diák­köri Tanács (OTDT) elnöke jelentette be hétfői közös budapes­ti sajtótájékoztatóján. A konferencián mintegy 2700 dolgozatot mutatnak be, illetve értékelnek 14 szakmai szekcióban. A két év­vel ezelőtt tartott OTDK-hoz képest 10 százalékkal több tudo­mányos munkát nyújtottak be. A dolgozatok alapvető feladata a minőségi értelmiségi képzés, a tudományos utánpótlás nevelés, valamint a tehetséggondozás előmozdítása - mutatott rá Dinya. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami ösztöndíjas doktoran­­duszok több mint 80 százaléka diákkörös hallgatóként kezdte kutatói pályáját. Ajándék tankönyv Amerikába (MH) Az 1956-os forradalomról szóló könyvvel ajándékozott meg húsz amerikai magyar iskolát az Anyanyelvi Konferencia - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Az öt írást tartalmazó kötet a forradalom 40. évfordulójára jelent meg ta­valy, angol nyelven. Nagy Károly, a konferencia társelnöke sze­rint a könyv segítségével rövid, tömör, sokoldalú formában tájé­kozódhatnak a fiatalok az ’56-os eseményekről. Tiltakozik az IDF (MH) Tiltakozó demonstrációt hirdetett az Ifjúsági Demokrata Fórum és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió 1997. március 19-ére, szerdára Szlovákia budapesti nagykövetsége elé. A szer­vezők így akarnak tiltakozni a Szlovákiában nemrég elfogadott törvény ellen, mely szerint megszüntetik a kétnyelvű iskolai bi­zonyítványokat. BELFÖLD Vizsgálná a pártok vagyonát a Ház Az Országgyűlés tegnap napirendjére tűzte a pártok vagyo­nát vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról szóló önálló képviselői indítványt. Az Országgyűlés igazolta Ábrahám Já­nos (MSZP) képviselői mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportja - megváltoztatva a házbizott­ság legutóbbi ülésén elfoglalt álláspontját - támogatta az Áder János (Fidesz) által be­nyújtott indítvány napirend­re vételét. A vizsgálóbizott­ság felállításáról ma dönt a T. Ház. Az MSZP nem kívánta meggátolni azt, hogy az Or­szággyűlés megvitassa a ja­vaslatot - mondta lapunknak Toller László frakcióvezető­helyettes. A politikustól megtudtuk azt is, hogy a szo­cialisták nem értenek egyet az indítvány azon pontjával, amely szerint a felállítandó testület az 1994-es választá­son elért eredmények sor­rendjében vizsgálná a pártok vagyonát. Kifogásolják azt is, hogy a testületnek ellenzéki politikus legyen az elnöke. Az MSZP módosító indítvá­nyokat kíván beterjeszteni a javaslathoz - tette hozzá Tol­ler. Napirend előtt az Or­szággyűlés igazolta Ábrahám János (MSZP) képviselői mandátumát, aki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesének ki­nevezett Kiss József Tolna megyei képviselő helyét fog­lalta el. Ki gátolja az alkotmánybírót? Napirend előtt Dornbach Alajos (SZDSZ) elmondta: az Alkotmánybíróság törvé­nyi szabályozása konfliktu­sok forrása és megemlítette, hogy jelenleg is fennáll a mulasztásos alkotmánysér­tés, mert nem képes az Or­szággyűlés kinevezni az új al­kotmánybírókat. Szerinte a polgári demokráciákban nemcsak a pártok jelölhet­nek, hanem különböző szak­mai szervezetek is, és ameny­­nyiben hamarosan nem sike­rül megegyezniük a parla­menti pártoknak az alkot­mánybírók személyében, ak­kor jogszabály-módosítást kell végrehajtani. Isépy Tamás (KDNP) tragikomikus önigazolásnak nevezte Dornbach monda­tait, megemlítve, hogy az el­lenzéket átverték, amikor nem viszonozták megelőle­gezett bizalmukat és lesza­vazták jelöltjüket. Szabad György (MDNP) megdöb­benését fejezte ki Dornbach Alajos felszólalását illetően és hihetetlennek nevezte a történteket, hogy csak ak­kor lehetséges alkotmányos eljárás, ha az megfelel ízlé­sének és ha nem felel meg, akkor nincs. Korporatív be­folyás alá akarják vonni az Országgyűlést, jelentette ki Szabad György. Dávid Ibo­lya (MDF) úgy vélekedett, hogy évek óta a szabadde­mokraták késleltetik az al­kotmánybírók megválasztá­sát, mivel nem tudnak meg­egyezni sem a szocialisták­kal, sem az ellenzékkel. Po­­korni Zoltán (Fidesz) kizá­rólag Dornbach Alajost tet­te hibássá azért, mert nem sikerült eddig új alkotmány­­bírókat kinevezni. Elmond­ta, hogy a szabaddemokrata politikus nemtelen eszközö­ket használt a bizottságban, amivel besározta a tisztessé­ges ellenzéki jelölteket. Hack Péter, az alkotmány­­ügyi bizottság szabadde­mokrata elnöke kijelentette, hogy az új bírók kinevezé­sénél vegyék figyelembe a szakma javaslatát. Pál pártja tanácsára vár Pokorni Zoltán (Fidesz) ki­fogásolta, hogy Pál László, a Mal elnöke levelet írt az MSZP vezetőségének, amelyben állásfoglalást kért arról, hogy az összeférhetet­lenségi törvény kapcsán mondjon-e le képviselői tiszt­ségéről, Vagy pedig a Mól el­nökségi tisztségéről. Vélemé­nye szerint a régi pártref­lexek működnek jelenleg is, és ez polgári társadalomban nem engedhető meg. Pál László (MSZP) vála­szában kijelentette, hogy je­lentős gazdasági kár érné az országot, ha most felállna el­nöki székéből, mert a cég privatizáció előtt áll. Végül kijelentette: ő fogja eldönte­ni, hogy milyen döntést hoz, de kikéri pártja véleményét. Szekeres Imre (MSZP) az összeférhetetlenségi tör­vényről beszélve kijelentet­te, hogy az biztosítja a politi­ka és a gazdaság érdekszét­választását és elmondta, hogy míg az MSZP megsza­vazta a törvényt, addig az el­lenzék nemmel szavazott. Demeter Ervin (MDF) és Szabó Iván (MDNP) cáfol­ták Szekeres kijelentését, megjegyezve, hogy az ellen­zék szigorúbb összeférhetet­lenségi törvényt szeretett volna, ezért nem szavazta meg a jogszabályt. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője a gazdade­monstrációk kapcsán goeb­­belsinek nevezte a magyar kormány propagandagépe­zetét. A képviselő szerint a kabinet azt a látszatot akarja kelteni, mintha a gazdák már feladták volna országos til­takozó demonstrációjukat. Úgy vélte: provokáció volt, hogy a televízió képernyője előtt a főváros és a vidék kö­zötti szembenállást akarták demonstrálni. Torgyán Jó­zsef az ellentétek szításával vádolta a kormányt. Válaszá­ban Szekeres Imre szocialis­ta frakcióvezető felolvasta Torgyán Józsefnek az egyik napilapban megjelent levelé­nek egy részletét, amelyben a kisgazda frakcióvezető a demonstrációk szervezésére, vezetésére szólította fel párt­ja megyei elnökét. Emlékez­tetett arra, hogy a múlt héten Torgyán a T. Házban cáfolta azt, hogy pártja állna az ak­ciók mögött. A személyes megtámadtatás címén ismét szót kapó kisgazda képviselő azon a véleményen volt, hogy az FKGP-nek ott a he­lye a nép mellett, ha azt meg akarják sarcolni. Kijelentet­te, hogy Szekeres Imre csak a végét olvasta fel levelének, s hangsúlyozta: pártja a ko­rábbi demonstrációk meg­szervezését nem kezdemé­nyezte, ám azóta a helyzet változott, mert a kormány nem tett eleget a gazdák ké­résének. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője szé­gyenletesnek nevezte azt a hangnemet, melyet a kisgaz­da képviselők megengednek maguknak. Sebők szerint sok a határőr A határőrizetről és a határőr­ségről szóló törvényjavaslat általános vitájában a szocia­lista Sebők János sajnálattal állapította meg, hogy az elő­terjesztés vitájában eddig fő­ként csak protokollfelszóla­­lások hangzottak el, ame­lyeknek nem sok közük volt a javaslat lényegéhez. A hon­atya úgy vélte, hogy a javasla­tot még módosító indítvá­nyokkal sem lehet igazán elfogadhatóvá tenni. Sebők bírálta, hogy a dokumentum emelni kívánja a határőr­ségnél dolgozók létszámát. Példaként említette, hogy Ausztriában összesen 2900 fő látja el a határőrizetet, ná­lunk pedig 20 ezer. A Parlamentből tudósított: Arató Zsolt, Papp János, MTI Pál László személyes érintettség címén szólalt fel FOTÓ: MÜLLER JUDIT László József átnyergelhet a tévéhez Vállalkozókká lesznek az MTV dolgozói A Magyar Televízió Rt. elnöke a következő hónapban, de legkésőbb május elsejéig szeretné kinevezni az aktuális műso­rokat felügyelő tévés vezetőt. Újságírói kérdésre Peták István tegnap megerősítette, hogy tárgyal László Józseffel, a Kos­suth Rádió főszerkesztőjével is. Ezt követően kezdődhet majd meg a politikai, gazdasági, sport- és regionális műsoro­kat irányító középvezetők kiválasztása. Az elnöki hivatal vezetői tiszt­ségére és a művészeti területet felügyelő intendáns posztjára egy-egy pályamunka érkezett, az állásokat jelenleg is betöltő személyektől - miután az el­nök korábban kinyilvánította, hogy ezekben az esetekben csupán formális pályáztatást kíván végezni. Az új középve­zetők első feladata a jelenleg képernyőn látható műsorok és a műsorszerződések számba­vétele lesz, hiszen pontos, megbízható kimutatással az MTV még mindig nem rendel­kezik. Ezt követően Sárközy Erika alelnök vezetésével részt vesznek majd az új mű­sor­politikai koncepció, illetve a nyártól megváltozó műsor­rend kialakításában. Mivel az elnök szűk létszámú, megren­delő szerkesztőségeket kíván létrehozni, az ezeken kívül maradó jelenlegi műsorkészí­tők központi állományba, s innen később produceri iro­dákba kerülnek. A részvény­­társaság háromféle produceri iroda megalakítására ösztönzi majd a dolgozókat. Az egyik kategóriába tartozhatnak azok a védett korú, 50 éven felüli munkatársak, akiket nem lenne méltányos vállal­kozói tevékenységre kénysze­ríteni. A másik csoportba az MTV Rt. által, megfelelő in­duló tőkével alapítandó kft.-k tagjai kerülnek. Végül az ed­digi alkalmazottak maguk is létrehozhatnak vállalkozáso­kat (például a végkielégíté­sükből). Az MTV ezáltal is bővítené a beszállítók jelenleg még szűk körét, hiszen a mé­diatörvény szerint a produk­ciók jelentős részét független, külső gyártóktól kell megren­delnie. Peták István tudatta, hogy az országos kereskedelmi csa­tornákra pályázó mindhárom nemzetközi konzorcium azzal a kéréssel fordult a közszolgá­lati intézményhez, hogy a jö­vőben bocsássa rendelkezésre a Bojtár utcai gyártóbázis sza­bad kapacitását. Az MTV Rt. valamennyiüknek kész erről szándéknyilatkozatot adni, il­letve előszerződést kötni - je­lentette ki az elnök. • Szü. L. ­ Csúszik az ÁSZ-elnök jelölése A MSZP-frakció tegnap felkérte a parlament ÁSZ-elnököt jelölő bizottságát, hogy folytas­son további szakmai konzultációkat a tudo­mányos szervezetekkel a jelölésről megho­zandó döntés előtt. A képviselőcsoport ülése után Burány Sándor frakcióvezető-helyettes elmondta: a jelölőbizottságnak 30 napon be­lül kellene befejeznie az egyeztetéseket. Mint ismeretes, az MSZP-frakció szimpátiaszava­zásán először Naszvadi György kapta a leg­több szavazatot, míg később a képviselőcso­port többsége Nyikos Lászlót támogatta. Bu­rány Sándor közölte: tegnap kisebbségbe ke­rültek azok, akik most akartak dönteni az MSZP által támogatott jelölt személyéről. Az ellenzék és az SZDSZ egyébként inkább Naszvadi jelölését támogatná. Sándorffy Ottó, az ÁSZ-elnököt jelölő parlamenti bizottság kisgazda tagja lapunk­nak elmondta: furcsállja, hogy a bizottság még mindig halogatja a jelölést, annál is in­kább, mert az ellenzéki pártok már megtet­ték javaslatukat. A kisgazda képviselő úgy vélekedett, hogy ha még sokáig húzódik az egyeztetés és az alkalmas jelölt keresése az ÁSZ élére, komolytalanná válhat a bizottság munkája. Cs. 1.-Sz.Sz. Gál is átvilágíttatja magát Az Alkotmánybíróság hétfőn hozott határozatában elutasí­totta azt az indítványt, amely kifogásolta, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság tagjai felett a mun­káltatói jogokat az Ország­­gyűlés elnöke gyakorolja, mi­közben az átvilágító bírák­nak őt is ellenőrizniük kell. A testület a határozatban rá­mutat arra, hogy a bizottság tagjainak függetlenségét a törvény megfelelően biztosít­ja. A testület megállapította azt is, hogy noha a törvény munkáltatói jogokról beszél, a házelnököt valójában csu­pán adminisztratív kötele­zettség terheli, az átvilágító bírák munkájára és döntései­re azonban nincs érdemi be­folyása. Az alkotmánybírák hangsúlyozták azt, hogy a bi­zottság döntései ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehet élni. Gál Zoltán házelnök az Alkotmánybíróság döntésére reagálva mindössze annyit mondott: szeretné, ha minél előbb megtörténne az átvilá­gítása. Megjegyezte: bár a törvény elfogadása idején nem értett egyet az érintett paragrafussal, meggyőződé­se, hogy munkáltatói joga nem befolyásolja az átvilágí­tó bírák személyével kapcso­latos vizsgálatát. •A.Zs. Az FKGP parlamenti frakció­ja tegnapi ülésén tisztázta, mi­lyen minőségében szólalt fel március 15-én a MIÉP rendez­vényén G. Nagyné Maczó Ág­nes. Megtudtuk, hogy Maczó a frakcióülésen hangsúlyozta: a MIÉP-rendezvényen nem a kisgazdapártot és a parlamen­tet képviselte, hanem képvise­lőként, felelős politikusként szólalt fel. A frakció tagjai ki­fogásolták, hogy Maczó előze­tesen nem tájékoztatta sem az FKGP elnökségét, sem a kép­viselőcsoportot részvételi szándékáról, sőt a pártelnök­kel is csak azután egyeztetett, hogy a sajtóban megjelentek a részvételével kapcsolatos hí­rek. A kisgazdafrakció egyön­tetűen úgy foglalt állást, hogy nem helyesli ezt az eljárást. Torgyán József lapunknak el­mondta: az FKGP tervei kö­zött nem szerepelt és nem is szerepel a MIÉP-pel való együttműködés, ezért nem ter­vezték az alelnök asszony fel­lépését sem a MIÉP-rendezvé­­nyen. A múlt heti elnökségi ülésen Maczó nem jelezte fel­szólalási szándékát, s Torgyánt is csak akkor tájékoztatta tele­fonon, amikor az újságokban megjelent ennek a híre. Egyeztető megbeszélést folytatott tegnap az FKGP és a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) delegációja. Megállapodtak abban, hogy a MAGOSZ megkezdi az egyeztetést a termelői érdek­­képviseletekkel az agrárköve­telések összehangolása érde­kében, az FKGP pedig ellen­zéki agrárkerekasztal összehí­vását kezdeményezi. A kisgaz­dapárt és a MAGOSZ indítvá­nyozza nemzeti agrárkerek­asztal összehívását is. • Cs. I. / Megrótták Maczó Ágnest Törvény a miniszteri felelősségről A miniszterek és az államtitkárok jogállásáról és felelősségé­ről szóló törvény pontosan meghatározza majd a megbízás keletkezésének és megszűnésének feltételeit, az összeférhe­tetlenséget, a különféle járandóságokat. A kormányfő politi­kai felelősségének érvényesülését biztosítja, hogy miniszterei felmentését indoklás nélkül kezdeményezheti a köztársasági elnöknél. Az igazságügyi tárca úgy véli, hogy a törvény június közepére megszülethet. A jogszabály tervezete már 1994 őszére elkészült, ám az al­kotmány módosítása kapcsán vállalt moratórium miatt a ja­vaslat mind ez ideig nem ke­rült a parlament elé - mondta tegnapi tájékoztatóján Vas­­tagh Pál. Az igazságügy-mi­niszter hangsúlyozta: most döntés született arról, hogy a törvény elfogadása érdekében korrigálják az alkotmányt, így például a miniszterek és állam­titkárok megbízatásának kü­lönféle formái között különb­séget tesznek, egyértelműbben meghatározzák a miniszterel­nök felelősségét kormánya tevékenységéért. A tervezet különbséget tesz a miniszteri megbízás megszűnésének módjai kö­zött, s meghatározza az ilyen esetben fizetendő juttatások mértékét is, így a hathavi fel­mondási időre csak az a mi­niszter tarthat igényt, aki há­rom évig hivatalban volt, míg az egy esztendőt meghaladó időért ennek fele jár. A mi­niszteri és a politikai állam­­titkári kinevezés egyébként minden esetben egyetlen kor­mányzati ciklusra szól. Vas­­tagh szerint a közigazgatás folyamatosságának egyik zá­loga lehet, hogy a helyettes ál­lamtitkároknak, felmentésük esetén hasonló állami vezetői posztot kell felajánlani, illetve részükre magasabb összegű végkielégítést kell adni. A tervezet szabályozza az ügyvezető kormány tevé­kenységét - személyi változá­sokat a miniszterelnök már nem kezdeményezhetne, s szűkítenék a rendeletalkotás körét is -, valamint az egyes kormánytagok közötti helyet­tesítés rendjét, a politikai ál­lamtitkár feladatkörét. To­vábbi változás, hogy a­ nem parlamenti képviselő minisz­ternek is mentelmi jogot biz­tosítanak, a kormányfő eseté­ben a parlament, miniszterek­nél pedig a köztársasági elnök döntene a mentelmi jog fel­függesztéséről. •L. K. 1997. MÁRCIUS 18., KEDD Korai még a nat Az Országos Köznevelési és Közoktatási Tanács (OKNT) támogatja a művelődési tárcát a nemzeti alaptanterv (nat) 1998. évi bevezetésében. Az OKNT ugyanakkor megosztott abban a kérdésben, hogy a he­tedik osztályban is megkezdőd­het-e a nat-ra alapozott oktatás jövőre, és hogy csak a hetedik évfolyamot érintse-e az új tan­terv. A testület egy része úgy gondolja, egy évvel el kellene halasztani a nat hetedik osz­tályban történő bevezetését. A közoktatási törvény viszont előírja a nat 1998-as életbelé­pését, és a művelődési tárca nem kívánja a törvény módosí­tását. Az OKNT másik, hang­súlyosabb ajánlása értelmében a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak felül kellene vizsgálnia,­ hogy az első osztályt kivéve mikor és mely évfolya­mokban lehetne elkezdeni az alaptanterv szerinti oktatást. Az OKNT szorgalmazza azt is, hogy a közoktatási szakterület alakítson ki szaktanácsadói há­lózatot, ezzel segítve az iskolák napi munkáját. Tiltakozik a nat jövő évi bevezetése ellen az Iskolaigazgatók Kollégiuma. Koszti Pál soros elnök lapunk­nak elmondta: az első osztály kivételével az iskolák, a peda­gógusok és az önkormányzatok sem készültek fel ilyen hord­erejű változásra. • K. E. M.

Next