Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
4 Magyar Hírlap Sztrájkbizottság a felsőoktatásban A művelődési minisztérium azzal, hogy elrendelte a bértábla beállítását, a felelősséget is átvette az intézményektől - közölte Becker Pál, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdasági főigazgatója. Hozzátette: márciusban még nem fizették ki a többletet, áprilisban viszont a dolgozók már megkapják az emelt bért. A fedezet nélküli kifizetésre azonban később az egyetem benyújtja a számlát a minisztériumnak. A bértábla beállítása 76 millió forintot igényel a „közgázon”, állami támogatást azonban csupán 22 milliót kapott. A különbözetet azokból a bevételekből kellene előteremteni, amelyet a tárca írt elő az egyetem számára - szögezte le a gazdasági vezető. Hogy ez sikerül-e, az a főigazgató szerint kétséges, a dologi kiadásokból a szükséges összeget pedig nem lehet elvonni, mivel az egyetem hiánya 250 millió forint. Egyelőre tehát nem tudni, hogy a következő hónapokban milyen forrásokból oldják meg a többlet kifizetését a „közgázon”. Nem kaptak emelt bért a hónap elején a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem közalkalmazottai sem. A miniszteri levél rendelkezése alapján azonban áprilisban végrehajtják a törvényt. Szász Tibor, az intézmény gazdasági főigazgatója elmondta: 63 millió hiányzik a bértábla beállításához. Az összeget ideiglenesen más forrásokból (pályázatokon elnyert pénzek, vagy az egyháznak visszaadott épület után járó kárpótlás) fedezik, ezeket azonban az év végéig pótolni kell az egyetem költségvetésében. Szász hangsúlyozta: ígéretnek veszik a levél azon részét, miszerint a művelődési és a pénzügyi tárca szakemberei megvizsgálják, valóban van-e fedezet egyes egyetemeken a többlet kifizetésére. A főigazgató szerint Debrecenben nem csaltak a számokkal, tényleg nincs többletforrás az egyetemen. Miskolcon fizettek már márciusban is. Erre az a plusz támogatás adott lehetőséget, amelyet a tárca által is elismerten alulfinanszírozott egyetemek kapnak szeptemberig - tudtuk meg Mang Bélától, az egyetem főtitkárától. Az ellentételezésből oldották volna meg a dologi kiadások hiányát, a felhalmozott adósságok csökkentését, a törvény szerinti bértábla beállítását azonban más forrásból nem tudták fedezni. (Havonta 13,8 millió többletet jelent a végrehajtás Miskolcon és az intézményhez tartozó dunaújvárosi főiskolai karon.) A plusz támogatást csak szeptemberig kapja az egyetem, utána egyedüli lehetőség a létszámcsökkentés marad. Ez Mang szerint teljesen ellehetetlenítené az oktatást az egyetemen. A Magyar Demokrata Néppárt a felsőoktatásban kialakult válsághelyzet miatt kezdeményezte az Országgyűlés oktatási bizottságának rendkívüli összehívását - közölte az MDNP tegnapi frakcióülését követően Zsigmond Attila. A frakciószóvivő elmondta: az MDNP megítélése szerint a kialakult helyzetet már nem lehet egy miniszteri körlevéllel rendezni, mert már lényegesen többről van szó, mint a felsőoktatásban dolgozók béremeléséről. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyors és határozott megoldást vár a művelődési tárcától a megemelt közalkalmazotti illetmények ügyében. Az intézmény tanácsa ugyanis egyelőre semmilyen biztosítékot nem lát arra, hogy megkapják azt a pénzt, amiből ki lehet fizetni az említett béreket. A testület egyetért abban, hogy a dolgozóknak az új besorolási illetményeket mindenféleképpen meg kell kapniuk. Ugyanakkor az ELTE „a más hibájából kialakult törvénysértő állapot következményeiért nem kívánja magára vállalni a felelősséget” - tolmácsolta az ELTE egyetemi tanácsának hétfői ülésén kialakított álláspontot Pongrácz Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) intézményi titkára. •H.Z. A miniszteri levél értelmezése Dinya Lászlót, a művelődési tárca helyettes államtitkárát tegnapi sajtótájékoztatóján megkértük, hogy értelmezze a miniszteri levelet: vajon nem a minőségi oktatás, a korszerűsítés igényei sérülnek-e, ha a dolgozók fizetésemelésére fordítanak olyan összegeket, amelyeket dologi kiadásra szántak? - Az idén megszűnt az egyetemek, főiskolák állami támogatására szánt összegek „felpántlikázása”, azaz nem nevesítjük, hogyan kell feldarabolni a központi támogatást - mondta Dinya. - Ez az autonóm felsőoktatási intézetek vezetőire fokozott döntési felelősséget ró, mert meg kell találniuk azt a forrást, amelyből kielégíthető az egyetemen dolgozó közalkalmazottak bértábla szerinti felemelt illetménye. Ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy a főiskolák és egyetemek támogatása nem azonos mértékben növekedett. Abban az esetben, ha a növekményből kigazdálkodható az új és a régi fizetések különbsége, az intézmény köteles dolgozói fizetését a megállapodásoknak és az aktuális jogszabálynak megfelelően rendezni. További kérdésünkre, hogy mi történik, ha nem áll rendelkezésre ez a pénz a közeli kifizetésig, a helyettes államtitkár válasza ez volt: három további eljárás lehetséges. Az MKM-nek és az érintett intézménynek tárgyalnia kell, vajon melyik eset áll fenn a három közül. Ha a kincstár késedelmesen utal át összegeket a gazdálkodó intézménynek, akkor a minisztérium átvállalja az egyetemtől, főiskolától a követelést. A második eset, hogy valamely ingóságának, vagyonának pénzzé tételével képes a felsőoktatási intézmény kielégíteni dolgozóinak fizetési igényét, s akkor az ügylethez hozzájárul jogi eszközzel a minisztérium. Végül, ha a tárgyalásokon megállapítható, hogy a három előző lehetőség egyike sem reális, a minisztérium eljár, hogy a nehéz helyzetbe kerülő intézmény megkapja a szükséges kiegészítést. MAGYAR HÍRADÓ Kaposvár a kiképzési centrum (MTI) Kaposvár lesz a katonai kiképzés fő bázisa, innen irányítják a dél-dunátúli és az alföldi, vagyis a tapolcai és a szabadszállási parancsnoksághoz tartozó négy helyőrséget - jelentette be Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnöke hétfőn Kaposvárott. Az ünnepi állományülésen közölték azt is, hogy a Magyar Honvédség kaposvári 2. Gépesített Hadosztály parancsnoka, Cserhalmi Mihály vezérőrnagy több mint négy évtizedes katonai szolgálat után nyugállományba vonul, s helyét Sütő Tamás dandártábornok veszi át. Az újoncok kiképzése rendjéről Végh Ferenc elmondta: novembertől minden sorköteles a négy kijelölt kiképzőhelyőrség valamelyikébe vonul be. Az alapkiképzés hat hétig tart majd, azt követi négy-hat hetes szakképzés, s ezután kerülnek az alakulatukhoz a sorkatonák. Közmunkaprogramok (MTI) Az idei közmunkaprogramokba már az első pályázati értékelés alapján hétezer tartósan munkanélküli vonható be. Átlagosan hét hónapos időtartamra kaphatnak munkát a programokban résztvevők. Erre 1,8 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a Közmunka Tanács. Ezt Halmos Csaba, a testület elnöke közölte a Munkaügyi Minisztériumban tegnap tartott sajtótájékoztatón. A közmunka támogatására 1997-ben összesen 4 milliárd forint áll rendelkezésre. Az idén még további két pályázatot hirdetnek meg. Tudós diákból doktorandusz (MTI) A XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) március 24. és április 12. között rendezik meg az ország 12 felsőoktatási intézményében. Ezt Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára, valamint Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke jelentette be hétfői közös budapesti sajtótájékoztatóján. A konferencián mintegy 2700 dolgozatot mutatnak be, illetve értékelnek 14 szakmai szekcióban. A két évvel ezelőtt tartott OTDK-hoz képest 10 százalékkal több tudományos munkát nyújtottak be. A dolgozatok alapvető feladata a minőségi értelmiségi képzés, a tudományos utánpótlás nevelés, valamint a tehetséggondozás előmozdítása - mutatott rá Dinya. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami ösztöndíjas doktoranduszok több mint 80 százaléka diákkörös hallgatóként kezdte kutatói pályáját. Ajándék tankönyv Amerikába (MH) Az 1956-os forradalomról szóló könyvvel ajándékozott meg húsz amerikai magyar iskolát az Anyanyelvi Konferencia - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. Az öt írást tartalmazó kötet a forradalom 40. évfordulójára jelent meg tavaly, angol nyelven. Nagy Károly, a konferencia társelnöke szerint a könyv segítségével rövid, tömör, sokoldalú formában tájékozódhatnak a fiatalok az ’56-os eseményekről. Tiltakozik az IDF (MH) Tiltakozó demonstrációt hirdetett az Ifjúsági Demokrata Fórum és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió 1997. március 19-ére, szerdára Szlovákia budapesti nagykövetsége elé. A szervezők így akarnak tiltakozni a Szlovákiában nemrég elfogadott törvény ellen, mely szerint megszüntetik a kétnyelvű iskolai bizonyítványokat. BELFÖLD Vizsgálná a pártok vagyonát a Ház Az Országgyűlés tegnap napirendjére tűzte a pártok vagyonát vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról szóló önálló képviselői indítványt. Az Országgyűlés igazolta Ábrahám János (MSZP) képviselői mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportja - megváltoztatva a házbizottság legutóbbi ülésén elfoglalt álláspontját - támogatta az Áder János (Fidesz) által benyújtott indítvány napirendre vételét. A vizsgálóbizottság felállításáról ma dönt a T. Ház. Az MSZP nem kívánta meggátolni azt, hogy az Országgyűlés megvitassa a javaslatot - mondta lapunknak Toller László frakcióvezetőhelyettes. A politikustól megtudtuk azt is, hogy a szocialisták nem értenek egyet az indítvány azon pontjával, amely szerint a felállítandó testület az 1994-es választáson elért eredmények sorrendjében vizsgálná a pártok vagyonát. Kifogásolják azt is, hogy a testületnek ellenzéki politikus legyen az elnöke. Az MSZP módosító indítványokat kíván beterjeszteni a javaslathoz - tette hozzá Toller. Napirend előtt az Országgyűlés igazolta Ábrahám János (MSZP) képviselői mandátumát, aki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesének kinevezett Kiss József Tolna megyei képviselő helyét foglalta el. Ki gátolja az alkotmánybírót? Napirend előtt Dornbach Alajos (SZDSZ) elmondta: az Alkotmánybíróság törvényi szabályozása konfliktusok forrása és megemlítette, hogy jelenleg is fennáll a mulasztásos alkotmánysértés, mert nem képes az Országgyűlés kinevezni az új alkotmánybírókat. Szerinte a polgári demokráciákban nemcsak a pártok jelölhetnek, hanem különböző szakmai szervezetek is, és amenynyiben hamarosan nem sikerül megegyezniük a parlamenti pártoknak az alkotmánybírók személyében, akkor jogszabály-módosítást kell végrehajtani. Isépy Tamás (KDNP) tragikomikus önigazolásnak nevezte Dornbach mondatait, megemlítve, hogy az ellenzéket átverték, amikor nem viszonozták megelőlegezett bizalmukat és leszavazták jelöltjüket. Szabad György (MDNP) megdöbbenését fejezte ki Dornbach Alajos felszólalását illetően és hihetetlennek nevezte a történteket, hogy csak akkor lehetséges alkotmányos eljárás, ha az megfelel ízlésének és ha nem felel meg, akkor nincs. Korporatív befolyás alá akarják vonni az Országgyűlést, jelentette ki Szabad György. Dávid Ibolya (MDF) úgy vélekedett, hogy évek óta a szabaddemokraták késleltetik az alkotmánybírók megválasztását, mivel nem tudnak megegyezni sem a szocialistákkal, sem az ellenzékkel. Pokorni Zoltán (Fidesz) kizárólag Dornbach Alajost tette hibássá azért, mert nem sikerült eddig új alkotmánybírókat kinevezni. Elmondta, hogy a szabaddemokrata politikus nemtelen eszközöket használt a bizottságban, amivel besározta a tisztességes ellenzéki jelölteket. Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság szabaddemokrata elnöke kijelentette, hogy az új bírók kinevezésénél vegyék figyelembe a szakma javaslatát. Pál pártja tanácsára vár Pokorni Zoltán (Fidesz) kifogásolta, hogy Pál László, a Mal elnöke levelet írt az MSZP vezetőségének, amelyben állásfoglalást kért arról, hogy az összeférhetetlenségi törvény kapcsán mondjon-e le képviselői tisztségéről, Vagy pedig a Mól elnökségi tisztségéről. Véleménye szerint a régi pártreflexek működnek jelenleg is, és ez polgári társadalomban nem engedhető meg. Pál László (MSZP) válaszában kijelentette, hogy jelentős gazdasági kár érné az országot, ha most felállna elnöki székéből, mert a cég privatizáció előtt áll. Végül kijelentette: ő fogja eldönteni, hogy milyen döntést hoz, de kikéri pártja véleményét. Szekeres Imre (MSZP) az összeférhetetlenségi törvényről beszélve kijelentette, hogy az biztosítja a politika és a gazdaság érdekszétválasztását és elmondta, hogy míg az MSZP megszavazta a törvényt, addig az ellenzék nemmel szavazott. Demeter Ervin (MDF) és Szabó Iván (MDNP) cáfolták Szekeres kijelentését, megjegyezve, hogy az ellenzék szigorúbb összeférhetetlenségi törvényt szeretett volna, ezért nem szavazta meg a jogszabályt. Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője a gazdademonstrációk kapcsán goebbelsinek nevezte a magyar kormány propagandagépezetét. A képviselő szerint a kabinet azt a látszatot akarja kelteni, mintha a gazdák már feladták volna országos tiltakozó demonstrációjukat. Úgy vélte: provokáció volt, hogy a televízió képernyője előtt a főváros és a vidék közötti szembenállást akarták demonstrálni. Torgyán József az ellentétek szításával vádolta a kormányt. Válaszában Szekeres Imre szocialista frakcióvezető felolvasta Torgyán Józsefnek az egyik napilapban megjelent levelének egy részletét, amelyben a kisgazda frakcióvezető a demonstrációk szervezésére, vezetésére szólította fel pártja megyei elnökét. Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Torgyán a T. Házban cáfolta azt, hogy pártja állna az akciók mögött. A személyes megtámadtatás címén ismét szót kapó kisgazda képviselő azon a véleményen volt, hogy az FKGP-nek ott a helye a nép mellett, ha azt meg akarják sarcolni. Kijelentette, hogy Szekeres Imre csak a végét olvasta fel levelének, s hangsúlyozta: pártja a korábbi demonstrációk megszervezését nem kezdeményezte, ám azóta a helyzet változott, mert a kormány nem tett eleget a gazdák kérésének. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője szégyenletesnek nevezte azt a hangnemet, melyet a kisgazda képviselők megengednek maguknak. Sebők szerint sok a határőr A határőrizetről és a határőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájában a szocialista Sebők János sajnálattal állapította meg, hogy az előterjesztés vitájában eddig főként csak protokollfelszólalások hangzottak el, amelyeknek nem sok közük volt a javaslat lényegéhez. A honatya úgy vélte, hogy a javaslatot még módosító indítványokkal sem lehet igazán elfogadhatóvá tenni. Sebők bírálta, hogy a dokumentum emelni kívánja a határőrségnél dolgozók létszámát. Példaként említette, hogy Ausztriában összesen 2900 fő látja el a határőrizetet, nálunk pedig 20 ezer. A Parlamentből tudósított: Arató Zsolt, Papp János, MTI Pál László személyes érintettség címén szólalt fel FOTÓ: MÜLLER JUDIT László József átnyergelhet a tévéhez Vállalkozókká lesznek az MTV dolgozói A Magyar Televízió Rt. elnöke a következő hónapban, de legkésőbb május elsejéig szeretné kinevezni az aktuális műsorokat felügyelő tévés vezetőt. Újságírói kérdésre Peták István tegnap megerősítette, hogy tárgyal László Józseffel, a Kossuth Rádió főszerkesztőjével is. Ezt követően kezdődhet majd meg a politikai, gazdasági, sport- és regionális műsorokat irányító középvezetők kiválasztása. Az elnöki hivatal vezetői tisztségére és a művészeti területet felügyelő intendáns posztjára egy-egy pályamunka érkezett, az állásokat jelenleg is betöltő személyektől - miután az elnök korábban kinyilvánította, hogy ezekben az esetekben csupán formális pályáztatást kíván végezni. Az új középvezetők első feladata a jelenleg képernyőn látható műsorok és a műsorszerződések számbavétele lesz, hiszen pontos, megbízható kimutatással az MTV még mindig nem rendelkezik. Ezt követően Sárközy Erika alelnök vezetésével részt vesznek majd az új műsorpolitikai koncepció, illetve a nyártól megváltozó műsorrend kialakításában. Mivel az elnök szűk létszámú, megrendelő szerkesztőségeket kíván létrehozni, az ezeken kívül maradó jelenlegi műsorkészítők központi állományba, s innen később produceri irodákba kerülnek. A részvénytársaság háromféle produceri iroda megalakítására ösztönzi majd a dolgozókat. Az egyik kategóriába tartozhatnak azok a védett korú, 50 éven felüli munkatársak, akiket nem lenne méltányos vállalkozói tevékenységre kényszeríteni. A másik csoportba az MTV Rt. által, megfelelő induló tőkével alapítandó kft.-k tagjai kerülnek. Végül az eddigi alkalmazottak maguk is létrehozhatnak vállalkozásokat (például a végkielégítésükből). Az MTV ezáltal is bővítené a beszállítók jelenleg még szűk körét, hiszen a médiatörvény szerint a produkciók jelentős részét független, külső gyártóktól kell megrendelnie. Peták István tudatta, hogy az országos kereskedelmi csatornákra pályázó mindhárom nemzetközi konzorcium azzal a kéréssel fordult a közszolgálati intézményhez, hogy a jövőben bocsássa rendelkezésre a Bojtár utcai gyártóbázis szabad kapacitását. Az MTV Rt. valamennyiüknek kész erről szándéknyilatkozatot adni, illetve előszerződést kötni - jelentette ki az elnök. • Szü. L. Csúszik az ÁSZ-elnök jelölése A MSZP-frakció tegnap felkérte a parlament ÁSZ-elnököt jelölő bizottságát, hogy folytasson további szakmai konzultációkat a tudományos szervezetekkel a jelölésről meghozandó döntés előtt. A képviselőcsoport ülése után Burány Sándor frakcióvezető-helyettes elmondta: a jelölőbizottságnak 30 napon belül kellene befejeznie az egyeztetéseket. Mint ismeretes, az MSZP-frakció szimpátiaszavazásán először Naszvadi György kapta a legtöbb szavazatot, míg később a képviselőcsoport többsége Nyikos Lászlót támogatta. Burány Sándor közölte: tegnap kisebbségbe kerültek azok, akik most akartak dönteni az MSZP által támogatott jelölt személyéről. Az ellenzék és az SZDSZ egyébként inkább Naszvadi jelölését támogatná. Sándorffy Ottó, az ÁSZ-elnököt jelölő parlamenti bizottság kisgazda tagja lapunknak elmondta: furcsállja, hogy a bizottság még mindig halogatja a jelölést, annál is inkább, mert az ellenzéki pártok már megtették javaslatukat. A kisgazda képviselő úgy vélekedett, hogy ha még sokáig húzódik az egyeztetés és az alkalmas jelölt keresése az ÁSZ élére, komolytalanná válhat a bizottság munkája. Cs. 1.-Sz.Sz. Gál is átvilágíttatja magát Az Alkotmánybíróság hétfőn hozott határozatában elutasította azt az indítványt, amely kifogásolta, hogy az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság tagjai felett a munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke gyakorolja, miközben az átvilágító bíráknak őt is ellenőrizniük kell. A testület a határozatban rámutat arra, hogy a bizottság tagjainak függetlenségét a törvény megfelelően biztosítja. A testület megállapította azt is, hogy noha a törvény munkáltatói jogokról beszél, a házelnököt valójában csupán adminisztratív kötelezettség terheli, az átvilágító bírák munkájára és döntéseire azonban nincs érdemi befolyása. Az alkotmánybírák hangsúlyozták azt, hogy a bizottság döntései ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehet élni. Gál Zoltán házelnök az Alkotmánybíróság döntésére reagálva mindössze annyit mondott: szeretné, ha minél előbb megtörténne az átvilágítása. Megjegyezte: bár a törvény elfogadása idején nem értett egyet az érintett paragrafussal, meggyőződése, hogy munkáltatói joga nem befolyásolja az átvilágító bírák személyével kapcsolatos vizsgálatát. •A.Zs. Az FKGP parlamenti frakciója tegnapi ülésén tisztázta, milyen minőségében szólalt fel március 15-én a MIÉP rendezvényén G. Nagyné Maczó Ágnes. Megtudtuk, hogy Maczó a frakcióülésen hangsúlyozta: a MIÉP-rendezvényen nem a kisgazdapártot és a parlamentet képviselte, hanem képviselőként, felelős politikusként szólalt fel. A frakció tagjai kifogásolták, hogy Maczó előzetesen nem tájékoztatta sem az FKGP elnökségét, sem a képviselőcsoportot részvételi szándékáról, sőt a pártelnökkel is csak azután egyeztetett, hogy a sajtóban megjelentek a részvételével kapcsolatos hírek. A kisgazdafrakció egyöntetűen úgy foglalt állást, hogy nem helyesli ezt az eljárást. Torgyán József lapunknak elmondta: az FKGP tervei között nem szerepelt és nem is szerepel a MIÉP-pel való együttműködés, ezért nem tervezték az alelnök asszony fellépését sem a MIÉP-rendezvényen. A múlt heti elnökségi ülésen Maczó nem jelezte felszólalási szándékát, s Torgyánt is csak akkor tájékoztatta telefonon, amikor az újságokban megjelent ennek a híre. Egyeztető megbeszélést folytatott tegnap az FKGP és a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) delegációja. Megállapodtak abban, hogy a MAGOSZ megkezdi az egyeztetést a termelői érdekképviseletekkel az agrárkövetelések összehangolása érdekében, az FKGP pedig ellenzéki agrárkerekasztal összehívását kezdeményezi. A kisgazdapárt és a MAGOSZ indítványozza nemzeti agrárkerekasztal összehívását is. • Cs. I. / Megrótták Maczó Ágnest Törvény a miniszteri felelősségről A miniszterek és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény pontosan meghatározza majd a megbízás keletkezésének és megszűnésének feltételeit, az összeférhetetlenséget, a különféle járandóságokat. A kormányfő politikai felelősségének érvényesülését biztosítja, hogy miniszterei felmentését indoklás nélkül kezdeményezheti a köztársasági elnöknél. Az igazságügyi tárca úgy véli, hogy a törvény június közepére megszülethet. A jogszabály tervezete már 1994 őszére elkészült, ám az alkotmány módosítása kapcsán vállalt moratórium miatt a javaslat mind ez ideig nem került a parlament elé - mondta tegnapi tájékoztatóján Vastagh Pál. Az igazságügy-miniszter hangsúlyozta: most döntés született arról, hogy a törvény elfogadása érdekében korrigálják az alkotmányt, így például a miniszterek és államtitkárok megbízatásának különféle formái között különbséget tesznek, egyértelműbben meghatározzák a miniszterelnök felelősségét kormánya tevékenységéért. A tervezet különbséget tesz a miniszteri megbízás megszűnésének módjai között, s meghatározza az ilyen esetben fizetendő juttatások mértékét is, így a hathavi felmondási időre csak az a miniszter tarthat igényt, aki három évig hivatalban volt, míg az egy esztendőt meghaladó időért ennek fele jár. A miniszteri és a politikai államtitkári kinevezés egyébként minden esetben egyetlen kormányzati ciklusra szól. Vastagh szerint a közigazgatás folyamatosságának egyik záloga lehet, hogy a helyettes államtitkároknak, felmentésük esetén hasonló állami vezetői posztot kell felajánlani, illetve részükre magasabb összegű végkielégítést kell adni. A tervezet szabályozza az ügyvezető kormány tevékenységét - személyi változásokat a miniszterelnök már nem kezdeményezhetne, s szűkítenék a rendeletalkotás körét is -, valamint az egyes kormánytagok közötti helyettesítés rendjét, a politikai államtitkár feladatkörét. További változás, hogy a nem parlamenti képviselő miniszternek is mentelmi jogot biztosítanak, a kormányfő esetében a parlament, minisztereknél pedig a köztársasági elnök döntene a mentelmi jog felfüggesztéséről. •L. K. 1997. MÁRCIUS 18., KEDD Korai még a nat Az Országos Köznevelési és Közoktatási Tanács (OKNT) támogatja a művelődési tárcát a nemzeti alaptanterv (nat) 1998. évi bevezetésében. Az OKNT ugyanakkor megosztott abban a kérdésben, hogy a hetedik osztályban is megkezdődhet-e a nat-ra alapozott oktatás jövőre, és hogy csak a hetedik évfolyamot érintse-e az új tanterv. A testület egy része úgy gondolja, egy évvel el kellene halasztani a nat hetedik osztályban történő bevezetését. A közoktatási törvény viszont előírja a nat 1998-as életbelépését, és a művelődési tárca nem kívánja a törvény módosítását. Az OKNT másik, hangsúlyosabb ajánlása értelmében a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak felül kellene vizsgálnia, hogy az első osztályt kivéve mikor és mely évfolyamokban lehetne elkezdeni az alaptanterv szerinti oktatást. Az OKNT szorgalmazza azt is, hogy a közoktatási szakterület alakítson ki szaktanácsadói hálózatot, ezzel segítve az iskolák napi munkáját. Tiltakozik a nat jövő évi bevezetése ellen az Iskolaigazgatók Kollégiuma. Koszti Pál soros elnök lapunknak elmondta: az első osztály kivételével az iskolák, a pedagógusok és az önkormányzatok sem készültek fel ilyen horderejű változásra. • K. E. M.