Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

1997. MÁRCIUS 18., KEDD KÜLFÖLD - BELFÖLD ___________Magyar Hírlap 3 Klaus elutasítja az orosz fenyegetést Intenzívebb párbeszéd • Folytatás az 1. oldalról A jól fejlődő gazdasági kap­csolatokban a magyar fél kül­kereskedelmi deficitjének csökkentésére törekszik, amit új beruházások segíthetnek. A cseh kormány reméli, hogy pusztán a magánvélemé­nyét fogalmazta meg Nyikolaj Rjabov prágai orosz nagykö­vet, amikor az NTV orosz té­véállomásnak adott nyilatko­zatában arra utalt: Oroszor­szág esetleg felülvizsgálhatja Csehországhoz fűződő gaz­dasági kapcsolatrendszerét, amennyiben Prága továbbra is a NATO-tagság elnyerésére törekszik. „Világos elhatároló­dó nyilatkozatot várok az orosz kormánytól ebben a kér­désben” - jelentette ki Klaus a sajtóértekezleten. Megfogal­mazása szerint a cseh vezetés megütközve fogadta az orosz nagyköveti nyilatkozatot. „Ha ez mégsem csupán magánjelle­gű, hanem az orosz politikai körök hivatalos álláspontját tükrözi, akkor nem lehet más hatása, mint hogy az eddigiek­nél is erőteljesebben töreked­jünk a NATO-tagság lehető leggyorsabb elnyerésére” - je­lentette ki a cseh kormányfő. A vendég találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével. Göncz Árpád annak a véle­ményének adott hangot, hogy sikerült megteremteni az ér­demi párbeszédhez szükséges bizalmat a két ország között. Klaus ezzel egyetértve az in­tegrációs törekvésekben meg­lévő azonos érdekeltség fon­tosságát hangsúlyozta. A magyar államfő elmondta, hogy még az idén hivatalos látogatást készül tenni Cseh­országban. Vaclav Klaus cseh államfőt tegnap vendégül látta a Ma­gyarországi Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A rövid munka­­megbeszélésen Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke többféle lehetőséget kínált a cseh-ma­­gyar gazdasági kapcsolatok bő­vítésére. A cseh államfő első­sorban azt tartotta fontosnak, hogy a magyar gazdasági élet szereplőivel találkozhatott, mert meggyőződése szerint nem annyira a politikusok, mint inkább az üzletemberek, a vállalkozók teremtenek lehe­tőséget a fontos gazdasági kér­dések megválaszolására. Szé­les Gábor a cseh privatizáció­ban adódó magyar lehetősé­gekre kérdezett rá, és felvetet­te egy olyan közös állami pénz­alap - egyfajta mini IMF - lét­rehozásának lehetőségét, amely elősegíthetné a két or­szág vállalatainak kooperá­cióit, és közös kilépését más or­szágok piacaira. Javaslatot tett többek között arra, hogy a cseh gazdaság vegye ki részét a ma­gyar metróépítési programból. Az MGYOSZ elnökének el­képzelése szerint létrejöhetne egy olyan üzlet, amelynek ke­retében Magyarország vásárol­na cseh metrószerelvényeket, és Ikarus buszokkal fizetne. • Barabás T. János - Nagy Ákos Koccintás­­ a magyar-cseh kapcsolatok elmélyítése jegyében FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Januári fellegek a cseh gazdaság felett Kellemetlen meglepetést okoztak a gazdaság szereplői számára a cseh statisztikai hi­vatal múlt héten közzétett adatai. A számok azt mutat­ják, hogy az idén januárban az ipari termelés reálérték­ben 3,9 százalékkal csökkent a tavalyi év első hónapjához képest, az építőipar teljesít­ménye pedig 18,6 százalékkal maradt el az egy évvel koráb­bitól. Eközben az iparban al­kalmazottak nominálbére át­lagosan 14,4 százalékos növe­kedést mutatott. A jelentés hatására nem csak elemző közgazdászok kongatták meg a vészharan­got, mondván: a jelek arra utalnak, hogy a beruházások nem voltak eléggé hatéko­nyak, és hogy a cseh iparban nem ment végbe az elenged­hetetlennek tartott szerkezet­­váltás. Maga Václav Klaus kormányfő is azt fejtette ki üzletembereknek, hogy­ a gazdasági növekedés üteme az idén alighanem ugyanúgy 4 százalék körül alakul, mint 1996-ban (a miniszterelnök korábbi előrejelzése 5,4 szá­zalékot valószínűsített). A lassulás okát Klaus a közpon­ti bank inflációellenes szigo­rában látta - a pénzromlás mértéke ,tavaly elérte, a ,8,8 százalékot. A cseh gazdaság legnagyobb problémájaként Klaus a külkereskedelmi , hiányt jelölte meg: összege ta­valy 5,5 milliárd dollárra nőtt. A magyar-cseh áruforga­lomban passzívum a magyar oldalon jelentkezett - a két ország tavaly 777 millió dol­lár értékben kereskedett egy­mással. A kétoldalú kereske­delem 1996-ban 36 százalék­kal bővült az előző évhez ké­pest; a magyar kivitel 290 millió, a behozatal 487 millió dollár volt, a hiány összege így 198 millió - derül ki az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium adataiból. Csehországban eddig több mint száz magyar érdekeltsé­gű vállalatot, illetve képvise­letet hoztak létre, a befekte­tett magyar tőke megközelíti a kétmillió dollárt. A vegyes vállalatok főleg kül- és belke­reskedelemmel foglalkoznak - a kétoldalú kapcsolatokat segítik a beruházásvédelmi és a kettős adóztatást kizáró megállapodások, valamint az állat- és növény-egészségügyi egyezmények. • Ho. L Diáktüntetés Pozsonyban MTI_________________ Két-háromezer diák tüntetett tegnap Pozsonyban a kultusz­minisztérium épülete előtt, a miniszter azonnali távozását követelve. Ivan Hudec intéz­kedései ellen a művészvilág nagyobbik része hosszú ideje eredménytelenül tiltakozik. A kormány azonban kitartóan védi a kultuszminisztert, akit az ellenzéki sajtó a kabinet „legszervilisebb tagjának” ne­vezett. A múlt heti, hangos dobszó mellett zajló diák- és színésztüntetésektől eltérően a tegnapi megmozdulás csendes volt. A résztvevők a már jelké­pes kulcscsörgetéssel jelezték tiltakozásukat, majd elcsende­sedtek, és a „Hudec elvtárs mondj le” feliratú transzpa­renseik alatt elvonultak. A tüntetést ma a kormánypalota előtt folytatják. Vendégmunkássors Ausztriában Ausztria új vendégmunkást csak a gazdasága számára kulcsfontosságú szakmai kép­zettséggel enged be. Nagyobb biztonságot nyújt ugyanakkor a legálisan Ausztriában élő külföldieknek: elsősorban ők kaphatnak munkavállalási en­gedélyt, ha a kiszemelt állásra nincs osztrák jelentkező. A kormánykoalíció által egyeztetett tervek várhatóan júniusig a parlament elé kerül­nek. Nyolc év legális ausztriai tartózkodás után a külföldi nem toloncolható ki - ám munkahelyhez csakis az összes munkavállaló nyolc százalékát kitevő kvóta keretei között juthat. Az Ausztriában tanuló diákok csak tanulmányaik be­­fejeztéig maradhatnak az or­szágban. A menekültstátus jo­gosságáról már a határon, illet­ve a repülőtéren kihelyezett bizottság dönt. A jövő évi kvó­tákról ősszel döntenek: az idei 17 ezres keretet alaposan csök­kentik, s évi tízezer helyett leg­feljebb 2500 hátrahagyott csa­ládtag kaphat beutazási enge­délyt. Az ellenzék bírálja az el­képzeléseket: Jörg Haider tel­jes beutazási stopot, a Zöldek és a Liberális Fórum több jo­got és nagyobb biztonságot követel a külföldieknek. • Szászi Júlia Megnyitják a határt Szerbia és Bosznia között? „Különleges” szerbközi viszonyok A szerbiai képviselőház nyilatkozatban üdvözölte a palei re­zsimmel kötött különmegállapodást, az Együtt ellenzéki párt­­szövetség azonban bojkottálta az ülést. A boszniai szerbek parlamentje már a hétvégén becikkelyezte az egyezményt. MH-Újvidék___________ A belgrádi parlamentben el­hangzott indoklásban Ratko Markovic kormányale­lnök (Milosevics elnök bizalmasa és az új jugoszláv alkotmány megalkotója) azt állította, hogy a Boszniai Szerb Köztár­sasággal* „a különleges, párhu­zamos viszonyról megkötött megállapodás" az alkotmány­ra és a daytoni egyezményre épül, és a Drina folyó két part­ján élő szerbség történelmi ér­dekeit tükrözi. Ezzel megszün­tetik „azt a mesterséges meg­osztást, amit a külföld kény­­szerített a szerb nemzetre”, s lehetővé válik „az emberek, az eszmék és a javak szabad áramlása”, azaz eltörlik a vá­mokat és a határilletéket. Egy szó sem hangzott el arról, hogy a boszniai szerb országrész te­rületén etnikai tisztogatást haj­tottak végre, és a daytoni meg­állapodás értelmében vissza kellene fogadni a nem szerb nemzetiségű menekülteket. A különleges megállapodást a Szövetségi Parlament fogja becikkelyezni. A palei parla­ment már szombaton ratifikál­ta a dokumentumot. Általános megítélés szerint Milosevics el­nök a szerb nemzeti egyesülés ügyének felmelegítésével jó pontot akart szerezni a szélső­­jobboldali táborban a közelgő választások előtt. Belgrádi jo­gászkörökben pedig arra fi­gyelmeztetnek, hogy ezzel megszegték a daytoni megálla­podást, mert szuverén jogokat tulajdonítanak a Szerb Köztár­saságnak, holott nemzetközi szerződéseket csak a szarajevói központi hatalom köthet. A belgrádi propaganda elhallgat­ja a különegyezményt ért kül­földi bírálatokat, köztük Carl Bildt boszniai ENSZ-főmegbí­­zott kijelentését, aki szerint a megállapodás érvénytelen. Miközben a szerb állami sajtó alig titkolt kárörömmel számol be a „jobboldali albán rezsim” súlyos válságáról, és azt jósolja, hogy a koszovói al­bán kisebbségi politikusok kénytelenek lesznek elállni szélsőséges követeléseiktől, az Együtt ellenzéki koalíció beje­lentette, hogy közös program­­nyilatkozat készül Koszovóról. Ebben elismernék a tarto­mányban nagy többségben élő albánok kollektív kisebbségi jogait, s vagy széleskörű auto­nómiát vagy a föderális egység státusát javasolják Koszovó­nak az államszövetségen belül. A kérdést a koszovói albánok­kal folytatott dialógus kereté­ben kívánják megoldani. Az Együtt pártszövetség vezető politikusai mindeddig csak ho­mályos kijelentéseket tettek a kisebbségi kérdésről. •J.G.B. Külföldiek elleni támadás Szerbiában A dél-szerbiai Djakovica közelében két fegyveres megtáma­dott egy török rendszámú autóbuszt. Az Isztambulba tartó jármű vezetője és négy utas megsebesült. A támadók Djako­­vicában szálltak fel, és revolverükkel hadonászva megparan­csolták az utasoknak, hogy adják át pénzüket és ékszereiket. Amikor az egyik utas megpróbált ellenállni, a banditák tüzet nyitottak és öt személyt megsebesítettek. A bosnyák rendőr­ség Szarajevóban letartóztatott 160 kurdot, akikről feltételezik, hogy nyugati országokba akartak eljutni. Egy helybeli hívta fel a hatóságok figyelmét arra, hogy az egyik turistairoda kurdokat csempész Németországba Bosznián keresztül, fejenként 3000 német márkát is elérő összegekért. Almásfüzitőn ezrek fáztak Hibás volt a privatizáció? Almásfüzitőn 864 lakás, több mint kétezer ember maradt teg­nap fűtés nélkül annak következtében, hogy az év elején leál­lított, felszámolás alatt lévő timföldgyár olajkészletét zárol­ták. Délelőtt 11-kor megszűnt a fűtés és a melegvíz-szolgál­tatás a lakótelep gyermekintézményeiben is, ahol összesen mintegy háromszáz bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek fagyoskodott. A Petőfi téren tegnap délután de­monstrációt tartottak a timföldgyár dolgozói az elhibázott privatizáció miatt. A almásfüzitői timföldgyár első részleges leállítását 1994 novemberében hajtotta vég­re Hungalu Rt., az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) valamint az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium egyet­értésével. Az alumíniumipari recesszióra, a cég fő termé­keinek kilátástalan piaci helyzetére hivatkozva meg­szüntették a nedvesüzemi timföldgyártást, elbocsátot­tak több mint 300 dolgozót. Az államnak mintegy 700 millió forintjába került a le­állás, amelyet azonban a tim­földgyárból alakult Aloxid Kft. dolgozói, sőt az ÁV Rt. akkori vezetése is ideiglenes­nek tekintett. Az egy év múl­va már felszálló ágba kerülő alumíniumgyártás biztató je­leire a Hungalu meghirdette az almásfüzitői üzem újrain­dítását, s a pályázat eredmé­nyeként a magyar-osztrák­­orosz tulajdonban lévő Hun­­galumina Kft.-vel három­éves bérleti szerződést kö­tött. A nedvesüzemet újrain­dították, a létszámot feltöl­tötték, ám a bérlő 800 millió forintos ráfordítása nem té­rült meg, mivel tavaly már is­mét ráfizetésessé vált a tim­földgyártás. A Hungalu ek­kor ismét meghirdette a gyá­rat, a pályázatra azonban csak a Hungalumina jelent­kezett. Ajánlatát - több fel­tétellel - elfogadták, ám a privatizációs szerződés meg­kötése után három héttel már kiderült, a cég fizetés­­képtelen, a múlt évben csak­nem egymilliárd forintos tar­tozást halmozott fel. A priva­tizációs szerződés egyebek közt a többségi osztrák tulaj­donost arra kötelezte, hogy hárommillió dolláros tulaj­donosi kölcsönt nyújtson a Hungalumina részére, aki ezt meg is tette, de az összeget az átutalás után rögtön vissza is vette. Ennek következtében a Hungalumina nem tudta fi­nanszírozni a termelést, az üzemet ismét leállították, a cég ellen pedig megindult a felszámolási eljárás. Almásfüzitő polgármeste­re februárban levélben for­dult Horn Gyula kormányfő­höz, amelyben kérte a kiala­kult helyzet kivizsgálását és utalt arra, hogy a kialakult helyzetért a privatizációs szerződést megkötő Szabó Pált, a Hungalu egykori, az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. jelenlegi ve­zérigazgatóját tartja felelős­nek. A dolgozói érdekképvi­seletek is úgy látják, a cég helyzetét a Hungalu Rt.-nek, illetve a privatizációs szerző­dést jóváhagyó ÁPV Rt.-nek ismernie kellett. Csiha Judit privatizációs miniszter az ügy kivizsgálását követően úgy nyilatkozott: az almásfü­zitői gyár jövőjéről az eladók megfelelően gondoskodtak, egyebek közt nyolcéves mű­ködtetésre kötelezték a ve­vőt, a Hungalu pedig átvál­lalta a környezetvédelmi ká­rok elhárításának 1,2 mil­liárd forintra rúgó költségeit. „Csodák nincsenek” - idézte a miniszter asszonyt a Ma­gyar Rádió Krónikája, az al­másfüzitői gyár drágábban termelt, mint a világpiaci ár, ezért, s nem a privatizáció miatt jutott a felszámolás sorsára. Eszlári Géza, az almásfüzi­tői gyár üzemi tanácsának el­nöke lapunknak elmondta, a Hungalumina a privatizációs szerződéshez öt évre szóló üz­leti tervet mellékelt, amely az idén nullszaldós, azt követően pedig nyereséges tevékenysé­get prognosztizált. Hogyan fogadhatták el azt, ha három hét múlva természetes követ­kezményként veszik tudomá­sul a felszámolást? Tegnap a Hungalumina egyik olajszállítója, a Dina­­mic Kft. kezdeményezésére a rendőrség zárolta a gyár kifi­zetetlen olajkészletét. Emiatt fűtés nélkül maradt a gyár energiahálózatára kap­csolt lakótelep és az ottani közintézmények. Az érdek­­képviseletek a példátlan helyzet miatt demonstrációt tartottak, amelyen a mintegy 2500 lakosú községből több mint négyszázan, főként tim­földgyáriak vettek részt. Esz­lári Géza kifejtette: abban már nem bíznak, hogy a ter­melést valaki újraindítja. A demonstrációval azt szeret­nék elérni, hogy vizsgálják meg a történteket és derítsék ki, a felelősség kiket terhel. Értesülésünk szerint a de­monstráción Bakonyi Árpád, a Hungalu Rt. elnöke meg­erősítette: a privatizációs szerződés érvényes, megsze­gése miatt azonban a Hunga­lu Rt. a bírósághoz fordul. Rokolya Ferencné polgár­­mester kérdésünkre elmond­ta: az önkormányzat 2,5 mil­lió forintjához a Hungalu 10 millió forintos hitelt nyújt, hogy a fűtési szezon végéig fedezni tudják a lakótelep energiaköltségeit. Várhatóan csak kedd délutánra sikerül újra felfűteni a rendszert. Öt­ven éve nem fordult elő, hogy fűtés nélkül maradtak volna a lakások - tette hozzá a pol­gármester. • Osváth Sarolta Fáztak, tüntettek. Rendőrségi zárlat alá került a fűtőanyag fotó: mt­­­­matusz Károly onatkozik szegény. A Rover ugyanis április 10-ig szenzációs részletfizetési feltételekkel adja az autóit. Nincs se kamat, se kezelési költség, se egyéb trükk. A részletek összegének kiszámítása igen egyszerű: az autó teljes árából ki kell vonni az előleget, és a maradékot el kell osztani a futamidő hónapjainak számával*. Felesleges hozzá a könyvelő... ROVER. ÉRDEMES RÉSZLETEZNI. Teljes éves hiteldíjmutató Kezdő részlet Futamidő (hónap) 12 24 36 90% 0% 0% 0% 80% 0% 0% 0% 70% 0% 0% 0% 60% 0% 0% 6,36% 50% 0% 0% 12,59% 40% 0% 10,35% 16,78% * 50%-os kezelő részlettel, akár két éves (24 hónapos) futamidőre is! Amennyiben nem részletre vásárol, akkor is van egy jó ajánlatunk. Wallis Motor Kft.1134 Budapest, Váci út 45. Telefon: 270-4220 Schneider Soós Kft. 7630 Pécs, Buzsáki u. 1-3. Telefon: 72 / 239-767 Automobil Kft. 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 21. Telefon: 93/310-339 Bajuwar Kft. 6000 Kecskemét, Battyány u. 39. Telefon: 76/482-840 C-Mobil Kft. 6728 Szeged, Napos út 6. Telefon: 62/488-177 Solexis Kft. 4401 Nyíregyháza, Simai út 9. Telefon: 42/315-133 Fábián Autóház Kft. 3434 Mályi, 3. sz. főút mellett Telefon: 46/319-150 ROVER: OTTHON AZ ÚTON

Next