Magyar Hírlap, 1997. március (30. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
1997. MÁRCIUS 18., KEDD KÜLFÖLD - BELFÖLD ___________Magyar Hírlap 3 Klaus elutasítja az orosz fenyegetést Intenzívebb párbeszéd • Folytatás az 1. oldalról A jól fejlődő gazdasági kapcsolatokban a magyar fél külkereskedelmi deficitjének csökkentésére törekszik, amit új beruházások segíthetnek. A cseh kormány reméli, hogy pusztán a magánvéleményét fogalmazta meg Nyikolaj Rjabov prágai orosz nagykövet, amikor az NTV orosz tévéállomásnak adott nyilatkozatában arra utalt: Oroszország esetleg felülvizsgálhatja Csehországhoz fűződő gazdasági kapcsolatrendszerét, amennyiben Prága továbbra is a NATO-tagság elnyerésére törekszik. „Világos elhatárolódó nyilatkozatot várok az orosz kormánytól ebben a kérdésben” - jelentette ki Klaus a sajtóértekezleten. Megfogalmazása szerint a cseh vezetés megütközve fogadta az orosz nagyköveti nyilatkozatot. „Ha ez mégsem csupán magánjellegű, hanem az orosz politikai körök hivatalos álláspontját tükrözi, akkor nem lehet más hatása, mint hogy az eddigieknél is erőteljesebben törekedjünk a NATO-tagság lehető leggyorsabb elnyerésére” - jelentette ki a cseh kormányfő. A vendég találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével. Göncz Árpád annak a véleményének adott hangot, hogy sikerült megteremteni az érdemi párbeszédhez szükséges bizalmat a két ország között. Klaus ezzel egyetértve az integrációs törekvésekben meglévő azonos érdekeltség fontosságát hangsúlyozta. A magyar államfő elmondta, hogy még az idén hivatalos látogatást készül tenni Csehországban. Vaclav Klaus cseh államfőt tegnap vendégül látta a Magyarországi Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A rövid munkamegbeszélésen Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke többféle lehetőséget kínált a cseh-magyar gazdasági kapcsolatok bővítésére. A cseh államfő elsősorban azt tartotta fontosnak, hogy a magyar gazdasági élet szereplőivel találkozhatott, mert meggyőződése szerint nem annyira a politikusok, mint inkább az üzletemberek, a vállalkozók teremtenek lehetőséget a fontos gazdasági kérdések megválaszolására. Széles Gábor a cseh privatizációban adódó magyar lehetőségekre kérdezett rá, és felvetette egy olyan közös állami pénzalap - egyfajta mini IMF - létrehozásának lehetőségét, amely elősegíthetné a két ország vállalatainak kooperációit, és közös kilépését más országok piacaira. Javaslatot tett többek között arra, hogy a cseh gazdaság vegye ki részét a magyar metróépítési programból. Az MGYOSZ elnökének elképzelése szerint létrejöhetne egy olyan üzlet, amelynek keretében Magyarország vásárolna cseh metrószerelvényeket, és Ikarus buszokkal fizetne. • Barabás T. János - Nagy Ákos Koccintás a magyar-cseh kapcsolatok elmélyítése jegyében FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Januári fellegek a cseh gazdaság felett Kellemetlen meglepetést okoztak a gazdaság szereplői számára a cseh statisztikai hivatal múlt héten közzétett adatai. A számok azt mutatják, hogy az idén januárban az ipari termelés reálértékben 3,9 százalékkal csökkent a tavalyi év első hónapjához képest, az építőipar teljesítménye pedig 18,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Eközben az iparban alkalmazottak nominálbére átlagosan 14,4 százalékos növekedést mutatott. A jelentés hatására nem csak elemző közgazdászok kongatták meg a vészharangot, mondván: a jelek arra utalnak, hogy a beruházások nem voltak eléggé hatékonyak, és hogy a cseh iparban nem ment végbe az elengedhetetlennek tartott szerkezetváltás. Maga Václav Klaus kormányfő is azt fejtette ki üzletembereknek, hogy a gazdasági növekedés üteme az idén alighanem ugyanúgy 4 százalék körül alakul, mint 1996-ban (a miniszterelnök korábbi előrejelzése 5,4 százalékot valószínűsített). A lassulás okát Klaus a központi bank inflációellenes szigorában látta - a pénzromlás mértéke ,tavaly elérte, a ,8,8 százalékot. A cseh gazdaság legnagyobb problémájaként Klaus a külkereskedelmi , hiányt jelölte meg: összege tavaly 5,5 milliárd dollárra nőtt. A magyar-cseh áruforgalomban passzívum a magyar oldalon jelentkezett - a két ország tavaly 777 millió dollár értékben kereskedett egymással. A kétoldalú kereskedelem 1996-ban 36 százalékkal bővült az előző évhez képest; a magyar kivitel 290 millió, a behozatal 487 millió dollár volt, a hiány összege így 198 millió - derül ki az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium adataiból. Csehországban eddig több mint száz magyar érdekeltségű vállalatot, illetve képviseletet hoztak létre, a befektetett magyar tőke megközelíti a kétmillió dollárt. A vegyes vállalatok főleg kül- és belkereskedelemmel foglalkoznak - a kétoldalú kapcsolatokat segítik a beruházásvédelmi és a kettős adóztatást kizáró megállapodások, valamint az állat- és növény-egészségügyi egyezmények. • Ho. L Diáktüntetés Pozsonyban MTI_________________ Két-háromezer diák tüntetett tegnap Pozsonyban a kultuszminisztérium épülete előtt, a miniszter azonnali távozását követelve. Ivan Hudec intézkedései ellen a művészvilág nagyobbik része hosszú ideje eredménytelenül tiltakozik. A kormány azonban kitartóan védi a kultuszminisztert, akit az ellenzéki sajtó a kabinet „legszervilisebb tagjának” nevezett. A múlt heti, hangos dobszó mellett zajló diák- és színésztüntetésektől eltérően a tegnapi megmozdulás csendes volt. A résztvevők a már jelképes kulcscsörgetéssel jelezték tiltakozásukat, majd elcsendesedtek, és a „Hudec elvtárs mondj le” feliratú transzparenseik alatt elvonultak. A tüntetést ma a kormánypalota előtt folytatják. Vendégmunkássors Ausztriában Ausztria új vendégmunkást csak a gazdasága számára kulcsfontosságú szakmai képzettséggel enged be. Nagyobb biztonságot nyújt ugyanakkor a legálisan Ausztriában élő külföldieknek: elsősorban ők kaphatnak munkavállalási engedélyt, ha a kiszemelt állásra nincs osztrák jelentkező. A kormánykoalíció által egyeztetett tervek várhatóan júniusig a parlament elé kerülnek. Nyolc év legális ausztriai tartózkodás után a külföldi nem toloncolható ki - ám munkahelyhez csakis az összes munkavállaló nyolc százalékát kitevő kvóta keretei között juthat. Az Ausztriában tanuló diákok csak tanulmányaik befejeztéig maradhatnak az országban. A menekültstátus jogosságáról már a határon, illetve a repülőtéren kihelyezett bizottság dönt. A jövő évi kvótákról ősszel döntenek: az idei 17 ezres keretet alaposan csökkentik, s évi tízezer helyett legfeljebb 2500 hátrahagyott családtag kaphat beutazási engedélyt. Az ellenzék bírálja az elképzeléseket: Jörg Haider teljes beutazási stopot, a Zöldek és a Liberális Fórum több jogot és nagyobb biztonságot követel a külföldieknek. • Szászi Júlia Megnyitják a határt Szerbia és Bosznia között? „Különleges” szerbközi viszonyok A szerbiai képviselőház nyilatkozatban üdvözölte a palei rezsimmel kötött különmegállapodást, az Együtt ellenzéki pártszövetség azonban bojkottálta az ülést. A boszniai szerbek parlamentje már a hétvégén becikkelyezte az egyezményt. MH-Újvidék___________ A belgrádi parlamentben elhangzott indoklásban Ratko Markovic kormányalelnök (Milosevics elnök bizalmasa és az új jugoszláv alkotmány megalkotója) azt állította, hogy a Boszniai Szerb Köztársasággal* „a különleges, párhuzamos viszonyról megkötött megállapodás" az alkotmányra és a daytoni egyezményre épül, és a Drina folyó két partján élő szerbség történelmi érdekeit tükrözi. Ezzel megszüntetik „azt a mesterséges megosztást, amit a külföld kényszerített a szerb nemzetre”, s lehetővé válik „az emberek, az eszmék és a javak szabad áramlása”, azaz eltörlik a vámokat és a határilletéket. Egy szó sem hangzott el arról, hogy a boszniai szerb országrész területén etnikai tisztogatást hajtottak végre, és a daytoni megállapodás értelmében vissza kellene fogadni a nem szerb nemzetiségű menekülteket. A különleges megállapodást a Szövetségi Parlament fogja becikkelyezni. A palei parlament már szombaton ratifikálta a dokumentumot. Általános megítélés szerint Milosevics elnök a szerb nemzeti egyesülés ügyének felmelegítésével jó pontot akart szerezni a szélsőjobboldali táborban a közelgő választások előtt. Belgrádi jogászkörökben pedig arra figyelmeztetnek, hogy ezzel megszegték a daytoni megállapodást, mert szuverén jogokat tulajdonítanak a Szerb Köztársaságnak, holott nemzetközi szerződéseket csak a szarajevói központi hatalom köthet. A belgrádi propaganda elhallgatja a különegyezményt ért külföldi bírálatokat, köztük Carl Bildt boszniai ENSZ-főmegbízott kijelentését, aki szerint a megállapodás érvénytelen. Miközben a szerb állami sajtó alig titkolt kárörömmel számol be a „jobboldali albán rezsim” súlyos válságáról, és azt jósolja, hogy a koszovói albán kisebbségi politikusok kénytelenek lesznek elállni szélsőséges követeléseiktől, az Együtt ellenzéki koalíció bejelentette, hogy közös programnyilatkozat készül Koszovóról. Ebben elismernék a tartományban nagy többségben élő albánok kollektív kisebbségi jogait, s vagy széleskörű autonómiát vagy a föderális egység státusát javasolják Koszovónak az államszövetségen belül. A kérdést a koszovói albánokkal folytatott dialógus keretében kívánják megoldani. Az Együtt pártszövetség vezető politikusai mindeddig csak homályos kijelentéseket tettek a kisebbségi kérdésről. •J.G.B. Külföldiek elleni támadás Szerbiában A dél-szerbiai Djakovica közelében két fegyveres megtámadott egy török rendszámú autóbuszt. Az Isztambulba tartó jármű vezetője és négy utas megsebesült. A támadók Djakovicában szálltak fel, és revolverükkel hadonászva megparancsolták az utasoknak, hogy adják át pénzüket és ékszereiket. Amikor az egyik utas megpróbált ellenállni, a banditák tüzet nyitottak és öt személyt megsebesítettek. A bosnyák rendőrség Szarajevóban letartóztatott 160 kurdot, akikről feltételezik, hogy nyugati országokba akartak eljutni. Egy helybeli hívta fel a hatóságok figyelmét arra, hogy az egyik turistairoda kurdokat csempész Németországba Bosznián keresztül, fejenként 3000 német márkát is elérő összegekért. Almásfüzitőn ezrek fáztak Hibás volt a privatizáció? Almásfüzitőn 864 lakás, több mint kétezer ember maradt tegnap fűtés nélkül annak következtében, hogy az év elején leállított, felszámolás alatt lévő timföldgyár olajkészletét zárolták. Délelőtt 11-kor megszűnt a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás a lakótelep gyermekintézményeiben is, ahol összesen mintegy háromszáz bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek fagyoskodott. A Petőfi téren tegnap délután demonstrációt tartottak a timföldgyár dolgozói az elhibázott privatizáció miatt. A almásfüzitői timföldgyár első részleges leállítását 1994 novemberében hajtotta végre Hungalu Rt., az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyetértésével. Az alumíniumipari recesszióra, a cég fő termékeinek kilátástalan piaci helyzetére hivatkozva megszüntették a nedvesüzemi timföldgyártást, elbocsátottak több mint 300 dolgozót. Az államnak mintegy 700 millió forintjába került a leállás, amelyet azonban a timföldgyárból alakult Aloxid Kft. dolgozói, sőt az ÁV Rt. akkori vezetése is ideiglenesnek tekintett. Az egy év múlva már felszálló ágba kerülő alumíniumgyártás biztató jeleire a Hungalu meghirdette az almásfüzitői üzem újraindítását, s a pályázat eredményeként a magyar-osztrákorosz tulajdonban lévő Hungalumina Kft.-vel hároméves bérleti szerződést kötött. A nedvesüzemet újraindították, a létszámot feltöltötték, ám a bérlő 800 millió forintos ráfordítása nem térült meg, mivel tavaly már ismét ráfizetésessé vált a timföldgyártás. A Hungalu ekkor ismét meghirdette a gyárat, a pályázatra azonban csak a Hungalumina jelentkezett. Ajánlatát - több feltétellel - elfogadták, ám a privatizációs szerződés megkötése után három héttel már kiderült, a cég fizetésképtelen, a múlt évben csaknem egymilliárd forintos tartozást halmozott fel. A privatizációs szerződés egyebek közt a többségi osztrák tulajdonost arra kötelezte, hogy hárommillió dolláros tulajdonosi kölcsönt nyújtson a Hungalumina részére, aki ezt meg is tette, de az összeget az átutalás után rögtön vissza is vette. Ennek következtében a Hungalumina nem tudta finanszírozni a termelést, az üzemet ismét leállították, a cég ellen pedig megindult a felszámolási eljárás. Almásfüzitő polgármestere februárban levélben fordult Horn Gyula kormányfőhöz, amelyben kérte a kialakult helyzet kivizsgálását és utalt arra, hogy a kialakult helyzetért a privatizációs szerződést megkötő Szabó Pált, a Hungalu egykori, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. jelenlegi vezérigazgatóját tartja felelősnek. A dolgozói érdekképviseletek is úgy látják, a cég helyzetét a Hungalu Rt.-nek, illetve a privatizációs szerződést jóváhagyó ÁPV Rt.-nek ismernie kellett. Csiha Judit privatizációs miniszter az ügy kivizsgálását követően úgy nyilatkozott: az almásfüzitői gyár jövőjéről az eladók megfelelően gondoskodtak, egyebek közt nyolcéves működtetésre kötelezték a vevőt, a Hungalu pedig átvállalta a környezetvédelmi károk elhárításának 1,2 milliárd forintra rúgó költségeit. „Csodák nincsenek” - idézte a miniszter asszonyt a Magyar Rádió Krónikája, az almásfüzitői gyár drágábban termelt, mint a világpiaci ár, ezért, s nem a privatizáció miatt jutott a felszámolás sorsára. Eszlári Géza, az almásfüzitői gyár üzemi tanácsának elnöke lapunknak elmondta, a Hungalumina a privatizációs szerződéshez öt évre szóló üzleti tervet mellékelt, amely az idén nullszaldós, azt követően pedig nyereséges tevékenységet prognosztizált. Hogyan fogadhatták el azt, ha három hét múlva természetes következményként veszik tudomásul a felszámolást? Tegnap a Hungalumina egyik olajszállítója, a Dinamic Kft. kezdeményezésére a rendőrség zárolta a gyár kifizetetlen olajkészletét. Emiatt fűtés nélkül maradt a gyár energiahálózatára kapcsolt lakótelep és az ottani közintézmények. Az érdekképviseletek a példátlan helyzet miatt demonstrációt tartottak, amelyen a mintegy 2500 lakosú községből több mint négyszázan, főként timföldgyáriak vettek részt. Eszlári Géza kifejtette: abban már nem bíznak, hogy a termelést valaki újraindítja. A demonstrációval azt szeretnék elérni, hogy vizsgálják meg a történteket és derítsék ki, a felelősség kiket terhel. Értesülésünk szerint a demonstráción Bakonyi Árpád, a Hungalu Rt. elnöke megerősítette: a privatizációs szerződés érvényes, megszegése miatt azonban a Hungalu Rt. a bírósághoz fordul. Rokolya Ferencné polgármester kérdésünkre elmondta: az önkormányzat 2,5 millió forintjához a Hungalu 10 millió forintos hitelt nyújt, hogy a fűtési szezon végéig fedezni tudják a lakótelep energiaköltségeit. Várhatóan csak kedd délutánra sikerül újra felfűteni a rendszert. Ötven éve nem fordult elő, hogy fűtés nélkül maradtak volna a lakások - tette hozzá a polgármester. • Osváth Sarolta Fáztak, tüntettek. Rendőrségi zárlat alá került a fűtőanyag fotó: mtmatusz Károly onatkozik szegény. A Rover ugyanis április 10-ig szenzációs részletfizetési feltételekkel adja az autóit. Nincs se kamat, se kezelési költség, se egyéb trükk. A részletek összegének kiszámítása igen egyszerű: az autó teljes árából ki kell vonni az előleget, és a maradékot el kell osztani a futamidő hónapjainak számával*. Felesleges hozzá a könyvelő... ROVER. ÉRDEMES RÉSZLETEZNI. Teljes éves hiteldíjmutató Kezdő részlet Futamidő (hónap) 12 24 36 90% 0% 0% 0% 80% 0% 0% 0% 70% 0% 0% 0% 60% 0% 0% 6,36% 50% 0% 0% 12,59% 40% 0% 10,35% 16,78% * 50%-os kezelő részlettel, akár két éves (24 hónapos) futamidőre is! Amennyiben nem részletre vásárol, akkor is van egy jó ajánlatunk. Wallis Motor Kft.1134 Budapest, Váci út 45. Telefon: 270-4220 Schneider Soós Kft. 7630 Pécs, Buzsáki u. 1-3. Telefon: 72 / 239-767 Automobil Kft. 8800 Nagykanizsa, Teleki u. 21. Telefon: 93/310-339 Bajuwar Kft. 6000 Kecskemét, Battyány u. 39. Telefon: 76/482-840 C-Mobil Kft. 6728 Szeged, Napos út 6. Telefon: 62/488-177 Solexis Kft. 4401 Nyíregyháza, Simai út 9. Telefon: 42/315-133 Fábián Autóház Kft. 3434 Mályi, 3. sz. főút mellett Telefon: 46/319-150 ROVER: OTTHON AZ ÚTON