Magyar Hírlap, 1997. november (30. évfolyam, 255-267. szám)

1997-11-15 / 267. szám

Van képünk hozzá Okos asszony megérdemli Örzse néném okos asszony, Megérdemli, hogy szavazzon,­­ Jól tud bánni a gyerekkel, Megfürdeti minden reggel. Négyszáz éves a piarista iskola Jeleníts István: az egész ember alakítása a célunk Kalazanci-napokat tartanak a Gödi Piarista Szakmunkáskép­ző Iskolában hétvégén. Ezzel kívánnak tisztelegni a 400 esz­tendővel ezelőtt Rómában megnyitott első „kegyes” iskola és a piarista rend alapítója, Kalazanci Szent József emléke előtt. Az ünnepség keretében többek között kiállításon mutatják be munkáikat a növendékek, nyílt napot rendeznek a leendő tanulók számára és országos Kalazanci-vetélkedőn mérik össze tudásukat piarista középiskolás csapatok. A jeles alka­lom ürügyén kerestük meg Jeleníts István szerzetes tanárt. A halála után szentté avatott Kalazanci József 1597 őszén Rómában nyitotta meg az el­ső piarista iskolát. Az utca gyerekeiből akart tanult, val­lásos embereket nevelni. S miután nem talált - mai szóval élve - szponzort, alkalman­ként összekoldult alamizsná­ból hozta létre az iskolát, amelynek híre idővel nem­csak a szegényekhez, de az előkelő szülőkhöz is eljutott. Rohamosan szaporodtak a „kegyes iskolák”. A „Scuole pie” nemcsak azt jelentette, hogy kegyességre, vagyis ke­resztény hitre tanítják növen­dékeiket, hanem azt is, hogy kegyességből ingyen oktattak. Annak idején a tanításból nem lehetett megélni. Ezért döntött úgy Kalazanci 1617- ben, hogy szerzetesrendet to­boroz olyan emberekből, akik hajlandók az életüket tenni az ifjúság nevelésére. • A XIX. század végére világ­szerte már mintegy félezer in­tézményben működtek a pia­risták. Európán kívül Észak- és Dél-Amerikában, sőt Afri­ka és Ázsia egyes országai­ban is. Hazánkban mikor nyitotta meg kapuit az első piarista iskola? Még a rendalapító életében, 1642-ben kerültek - egy len­gyel gróf közvetítésével - a történelmi Magyarország te­rületére, Podolinba. Idővel egyre népszerűbbek lettek a rend iskolái. Talán egyetlen ország művelődéstörténeté­ben sem játszott olyan fontos szerepet a mi rendünk, mint Magyarországéban. A rendszerváltozás után az államosítás során megmaradt két intézményen, a kecskemé­ti és a budapesti gimnáziumon kívül ma már sorra nyílnak újabb piarista vezetésű tanin­tézmények: Sátoraljaújhe­lyen, Szegeden, Nagykani­zsán, Mosonmagyaróvárott, Vácott és Veszprémben. Ha­zánkban a rend az idők folya­mán a gimnáziumokra specia­lizálódott. • Különlegességnek számít ezek sorában az ön ötletének köszönhetően hat évvel eze­lőtt létrejött gödi szakmun­kásképző intézet. Olyan gyerekeknek szántuk, akik nem akarnak továbbta­nulni. Spanyolországban van még a rendnek hasonló inté­zete. Egykori tanítványaink segítettek létrehozásában. Fontosnak tartottuk, hogy az egyház abban a pillanatban, amikor ennek a jogi lehetősé­ge megszületik, tegyen egy lé­pést a gyengébb tehetségű vagy (és) hátrányos családi körülmények között nevelke­dett gyerekek érdekében. • Az indulásnál nem minden helybeli fogadta kitörő örömmel az intézményt. Hat év után mik a tapasztalatok? Bizony eléggé nehéz ez a te­rep. Nem mondhatjuk, hogy mindennel meg vagyunk elé­gedve. Fájdalmunkra 214 ta­nítványunk között kevés a gö­di. Az is gondunk, hogy még mindig nem vagyunk igazán „birtokon belül”. A főépület egykor Wiegner Jenő villája, majd az MHSZ gödi bázisa volt, jelenleg a Kincstári Va­gyonkezelő Igazgatóság keze­lésében van, és az iskola tőlük bérli az ingatlant. Amíg a tu­lajdonviszonyok nem tisztá­zottak, nehezebb a kénysze­rűen félbeszakított építkezés­hez nyugati támogatást kapni. • Hogy boldogul a diákok­kal? Számomra különösen szokat­lan, hiszen harminc éve az or­szág egyik legjobb tanintéze­tében, a budapesti Piarista Gimnáziumban tanítok. Gödi tanítványaimnak­­ szeré­nyebb tehetségük mellett - az iskolával való kapcsolatuk sem problémamentes. Nem­csak azt kell megtanítanunk nekik, amit hittanból, ma­gyarból vagy matematikából szeretnénk, hanem pótolnunk kellene az általános iskolából hozott hiányosságokat is. Ne­künk mindig az egész ember alakítása a célunk, nemcsak ismeretek átadása. Konok tü­relemmel lehet csak eredmé­nyeket elérni. Nagyon fontos, hogy étvágyat csináljunk a mesterséghez: ács-, asztalos-, kőfaragó-, kőműves- és dísz­­műlakatos-szakmát tanulnak. Egy olyan mesterember képe lebeg előttünk - lehet, hogy utópisztikus az elképzelés -, aki szakmáján túl valamilyen ízléssel néz szét az olvasni­valók közt, el tud beszélgeti egy filmről, és ha Ausztriába megy mint vendégmunkás, nem adják el. Nincs kiszolgál­tatva a nagyiparnak, saját fe­jével gondolkozik és szaktu­dása birtokában emberi biz­tonságra tesz szert, nem sod­ródik, amerre a szél fúj. A ke­reszténységet is ennek kereté­ben képzeljük el, bízva benne, hogy felébresztjük tanítvá­nyainkban a vallás iránti ér­deklődést, amiből vagy hozott otthonról valamit vagy sem. • Ráksi Katalin Renoir, Cézanne és a MTI_____________________ 20,9 millió dollárért kelt el Pierre Auguste Renoir Bai­­gneuse (Fürdő nő) című képe a Sotheby’s műkereskedőház New York-i árverésén. A nagy francia festő fürdőzőso­­rozatából való, 1888-ban fes­tett művét egy névtelen ma­gángyűjtő vásárolta meg. Ugyanezt a képet 1980-ban a Sotheby’s még 1,3 millió dol­lárért adta el. Renoir ugyan­csak 1888-ban festett La Coif­fure című művét 8,8 millió dollárért szerezte meg egy névtelen magángyűjtő. Az aukció keretében értékesítet­ték Paul Cézanne - Auguste Sotheby’s Pellerin francia gyáros gyűjte­ményéből való­­ 10 képét is, amelyek­­ a várt 23 millió fe­letti összegnél kevesebbért, 19,2 millió dollárért cseréltek gazdát. A most eladott Cé­­zanne-alkotások közül a Mo­dern Olimpia címűért adták a legtöbbet, 5,9 millió dollárt, ami a várt eladási ár alatt volt. Színházidéző Óbudán A százéves Óbudai Kisfaludy Színház történetét idézik fel ma az Óbudai Társaskörben, amely negyedik alkalommal művészeti szalonná alakul. Az Óbudai Kisfaludy Szín­házat Serly Lajos alapította 1897-ben, és ő volt a teátrum első igazgatója. A színházban negyvennyolc éves működése alatt rajta kívül még harminc­kilenc direktor fordult meg a Lajos utca 111. alatt lévő ház­ban. A teátrumban olyan sztárok játszottak, mint Honthy Hanna, Somogyi Nu­­si, Jávor Pál és Bilicsi Tiva­dar. Ma este felidézik a „kis faládának” becézett színház­ban bemutatott operettek és zenés játékok slágereit. A da­lok előadói között találjuk Básti Julit, Für Anikót, Szine­­tár Dórát, Bács Ferencet, Stohl Andrást és Széles Ta­mást. A műsort Bilicsi Erzsé­bet rendezi. Beszélgetést hall­hatnak Hámori Etelkával, aki maga is játszott az Óbudai Kisfaludy Színházban. Ven­dége lesz a szalonnak a het­venéves Mednyánszky Ági is, aki fellépett az óbudai teát­rum utolsó igazgatója, Erdé­lyi Mihály által vezetett Er­zsébetvárosi Színházban. Szintén ma nyílik az a kiállí­tás az Országos Színháztörté­neti Intézet archívumának anyagából, amely a Kisfaludy színház relikviáit mutatja be. Az Óbudai Társaskör előte­rében - felidézve a századfor­duló hangulatát - a látogató­kat ropogós perec és frissen sült gesztenye várja. • B. Gy. Paco de Lucia, a flamenco királya Ismét Budapesten koncerte­zik a világhírű spanyol gitá­ros-zeneszerző, Paco de Lu­cia. Vasárnap este a kong­resszusi központban héttagú saját együttese kíséri, és a programban egy flamenco­­táncos is fellép. Az idén ötvenesztendős Paco de Lucia csodagyerek­ként kezdte pályáját. Hétéves korától tanult gitározni, és négy évvel később már sike­res szólóestet adott szülőváro­sában, Cádizban. Ezt köve­tően fivérével turnézott Spa­nyolországban és külföldön is, majd 1967-ben, húszévesen megjelentette első szólóleme­zét, amelyet azóta húsz újabb album követett. A hetvenes évek elején már a flamenco­­zene egyik legjelentősebb elő­adójaként tartották számon. Ez idő tájt ismerkedett meg Al di Meola, Larry Coryell és John McLaughlin dzsesszgitá­­rosokkal, akikkel jó néhány emlékezetes koncertet adott, és közös lemezfelvételeket is készítettek. Az Al di Meolá­­val és John McLaughlinnal létrehozott The Guitar Trio a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legnépszerűbb alkalmi dzsesszegyüttese, amely 1996 őszén a Budapest Sportcsar­nokban is fellépett. Paco de Lucia - aki ritkán vállalkozik hosszabb turnéra - most az Intermusic Ltd. meghívására érkezik Budapestre saját együttese és egy flamencotán­­cos kíséretében. • Re. A. Sorozat agyunk titkairól Az agy felfedezése címmel ötrészes japán amerikai is­meretterjesztő sorozat indul a Magyar Televízióban va­sárnap délelőtt a Tv1-en. Az agykutatás az utóbbi évtize­dekben jelentősen fejlődött, sok korábban megfejthetet­len titokról hullott le a lepel. A sorozatban szó lesz az evo­lúcióról, az érzékelésről, egyebek mellett megtudhat­juk, miért látja mindenki másképp a világot. Az egyik epizódban ellátogathatunk egy észbárba, ahol „memó­­rialöketet”, „kvantumpun­csot” és más észhez térítő italt fogyaszthatnak azok, akik szeretnék, hogy jó ötle­teik legyenek vagy könnyeb­ben elviseljék a szellemi túl­terhelést. Szó lesz arról, hogy miként hat az agyra a halluci­nogén anyagot tartalmazó gomba elfogyasztása, az LSD vagy a „szerelemmolekula”. November végén újabb három epizóddal jelentkezik az Agyunk titkai címmel két évvel ezelőtt sikeresen vetí­tett magyar ismeretterjesztő sorozat is. A Demján Dénes által szerkesztett adások há­rom nagyon gyakori beteg­séggel ismertetik meg a né­zőt: a szociális fóbiával, a depresszióval és az alvásza­varokkal. Az említett beteg­ségek titkairól dr. Bánki M. Csaba pszichiáter beszél. A szakértő szerint a felismert depresszió jól kezelhető, mint ahogy az alvászavar is, mellyel Európában minden hatodik ember küzd. Egyéb­ként sok tévhit, félreértés és babona kering az álmatlan­sággal kapcsolatban, de a szakemberek szerint az agyat vizsgálva ezeket könnyen tisztázni lehet. • B. Gy. Szőke vagyok zöld szemű M­agda a barátnőm. És cigány. Ha magyar apja nem ci­gány lányt választ, Magdának ma könnyebb volna. A haja nem lenne hollófekete, a szeme barna s a bőre ilyen sárgás. Ha apja-anyja nem olyanok, Magda nem kerül intézet­be, és egy napon nyolcévesen nem ott tudja meg, azért nem lehet belőle sosem tündér, mert azok aranyhajúak és kék szeműek, cigány tündérek pedig nem léteznek. Magdával az élet játszadozott. Nagyon. Egy gyermekét nem láthatja, egy meghalt tűzvészben. Most van egy kicsi fia, négyéves. Magda fél, tart a magyaroktól. Mert a boltban, ha má­sik húst kér, a hentes rászól, mi az, nektek már ez se jó? És Magda szép hollóhaját fodrászok sem vállalják. Magda nem jár ruhaboltba sem, inkább maga tervezi a szoknyáit, a kabátját, s ha azokat veszi föl, olyan pont, mint a meséi­ben a szépséges, örökké szomorú, s elvágyódó cigány tün­dér asszonyok. Magdáék az első kerületbe költöztek. A hámló vakola­té, nyomort árasztó, késeléses Bajnok utcából ki a zöldbe, az előkelőségbe. Nem illünk mi oda, gyötrődött Magda, aztán pár nap után kivirult. És a szomszédnak, a híres szí­nésznőnek átküldött egyet a karácsonyra megjelenő me­sekönyvéből. Ha Magda kisfia óvodába járhatna, a mamá­nak több ideje jutna festésre, mesék és regények írására. De Magda fél, szűköl. Kér, segítsek. Dühös vagyok rá. Hiszen csak föl kellene hívnia sorra a kerületi óvodákat, időpontokat megbeszélni... Mégis én telefonálok helyette, időpontokat egyeztetek, aztán egy buta láz miatt magukra hagyom őket, pont aznap. És az első kerületi vezető óvónő meglátja Szécsi Magdát. És gyanakodva azt kérdezi, ki tudják-e majd fizetni a havi kétezer forintot. És mi az, hogy a délutáni alváshoz még pelenkát kell a kisfiúra adni. Csak biztonságból, rebegi Magda, nem pisil, nem kakil már be, és az eldobható pe­lenkát természetesen ők hozzák. De a vezető óvónő, aki­vel korábban már megállapodtam, hajthatatlan, a kisfiút nem akarja. Magda sír. Persze hogy nem az óvónő s a kisfiú előtt. Magda hív. Vigasztalom. Jövő szerdán már együtt megyünk egy újabb óvodába. Ha ott se sikerül, akkor legközelebb egyedül íratom be a kisfiút. Elvégre szőke vagyok és zöld szemű. SCIPIADES ERZSÉBET AKIKRŐL BESZÉLNEK . Herceg az ablakpárkányon Az angol királyi pár novemberi aranylakodal­mára a Reader’s Digest-konszern közös port­rét rendelt Thai-Shan Schierenberg festőmű­vésznél. A művész kérésére Erzsébet királynő és Fülöp főherceg hajlandó volt öt alkalommal modellt ülni. El lehet képzelni, hogy mekkora volt a mester döbbenete, amikor a főherceg ra­gaszkodott ahhoz, hogy míg felesége egy ka­rosszékben foglal helyett, őt az ablakpárkány­ra ülve örökítse meg. Vérdopping Ruvijati indonéziai maratoni futóbajnoknő el­árulta, hogy miként készíti fel magát győztes fu­tásra. Mielőtt starthoz áll - így tette ezt a leg­utóbbi délkelet-ázsiai játékokon is - trénerével megszúratja annak ujjhegyét, majd a vércsep­­peket lenyeli, „így felfrissülve vágok neki a táv­nak” - magyarázta. Az atlétikai szövetség egy­előre még nem vizsgálja, nem minősül-e a vér­­ivás doppingolásnak... Női hatalmasság a Fehér Házban A bennfentesek szerint Social Secretary poszt­ra való kinevezésével az igencsak attraktív külsejű 33 éves Capricia Marshall - egyébként Mrs. Clinton bizalmasa - a washingtoni Fehér Ház egyik legbefolyásosabb személyisége lett. A protokoll valamennyi kényes kérdéséről kell majd döntenie: ő felel az elnöki reziden­cián rendezett rendezvények lebonyolításáért, és főleg ő dönt a meghívottak listájáról. A The New York Post meg is jegyezte: „Marshall asszonynak hihetetlen diplomáciai érzékről kell számot adnia, hiszen egy-egy elmaradt meghívó komoly sértődésekhez vezethet.” Mégsem apja lánya Mahathiar Mohamed maláj miniszterelnök lá­nya, Marina meglehetősen szabadgondolkodá­sú. Újságíróként állandóan bírálja a kormány politikáját. Most Liberális adagok címmel könyvet is megjelentetett, és az előszó megírá­sára apját kérte fel, aki nem győzte dicsérni lá­nya kritikai hangvételét, mondván: „bírálat nélkül a vezetők nem ismerhetnék meg hibái­kat.” Csak az a bökkenő, hogy a miniszterel­nök egy titkos biztonsági törvény alapján nem­régiben iszlám papokat vetetett börtönbe „el­hajló tanok hirdetéséért”, a dél-ázsiai szmog­katasztrófáról szóló közléseket pedig nemzeti érdekekre hivatkozva egyszerűen letiltotta. Születésnapi gratuláció Johannának Petar Sztojanov bolgár államfő üdvözlő táv­iratot küldött a portugáliai száműzetésben élő Johanna bolgár anyakirálynőnek 90. születés­napja alkalmából. A királyi családot 1946-ban utasították ki az országból a kommunista ha­tóságok, miután népszavazást rendeztek az ál­lamformáról, majd kikiáltották a köztársasá­got. Johanna anyakirálynő 1993-ban hazalá­togatott Bulgáriába férje, 111. Borisz király ha­lálának 50. évfordulóján. III. Borisz és Johan­na fia, a ma hatvanéves II. Szimeon 1943-ban, hatéves korában lett király. 1996-ban ő is ha­zalátogatott, és követelte a monarchia helyre­­állítását, a jelenleg hatalmon lévő pártkoalíci­ónak azonban az az álláspontja, hogy az ügy „nincs napirenden”. Egyébként II. Szimeon egyik fia, Kirill herceg a londoni Leamon Brothers banknál dolgozik, és mellesleg Szto­janov államfő gazdasági tanácsadója. Emlékérmes komornyik A 39 éves Paul Burrellt, Diana hercegnő egy­kori komornyikját Erzsébet királynő Royal­ Victoria Éremmel tünteti ki tízévi hűségéért. Ezt a királynő Diana utolsó kívánságaként ke­zelte, ugyanis még a hercegnő kezdeményezte a kitüntetést. Burellnek ettől függetlenül is nagy az ázsiója a felső tízezer körében. Szolgá­lataiért most többen is versengenek, Tom Cruise és Mel Gibson mellett Dodi el-Fayed apja is szeretné őt alkalmazni. Maguk is elboldogulnak A Spice Girls nevű popegyüttes felmondott a nekik eddig sok sikert szállító menedzsernek, a 36 éves Simon Fullernek. A hűtlenségük nem új keletű. Annak idején elhagyták előző menedzserüket is, aki pedig a Spice Girlst fel­fedezte, pontosabban az öt ifjú hölgyből az együttest összehozta. A lányok tagadják, hogy pénzügyi megfontolások állnának döntésük mögött. „Elég nagyok vagyunk ahhoz, hogy vi­gyázzunk magunkra” - nyilatkozták. Egy kiállítás képei A Zsirinovszkij vezette Liberális Demokrata Párt védnöksége alatt képkiál­lítás nyílt a napokban az állami duma, az orosz tör­vényhozás alsóháza elő­csarnokában. Igor Biszt­­rov pszkovi mester „poli­tikai etűdjei” komoly fel­háborodást keltettek. A népies-naiv kompozí­cióknak már a címei is magukért beszélnek. „A lett lövészek parancsnoka, Csubajsz (a nem éppen népszerű első miniszterelnök-he­lyettes) a termény­adó begyűjtése után megis­merkedik a gazdag elöljáró leányával, Tatyja­­na Gyjacsenkóval (Borisz Jelcin leánya és ta­nácsadója)." „Gajdar (a liberálisok vezetője) gumibabával távozik a szexshopból.” „Az utolsó cár, II. Miklós lemond a trónról.” A vásznon az „Északnak induló vagon” ab­lakaiban ott láthatjuk egymás mellett Lenint, Sztálint, Hruscsovot, Brezsnyevet, Gorbacso­­vot és Jelcint, miközben a vágányoknál varjak csipegetik a hullákat. A központi helyet az a kép kapta meg, amely Zsirinovszkijt az Aranyhorda kánjaként ábrázolja. A józa­nabb orosz képviselők „tehetségtelen és dü­hödt mázolmányoknak” minősítették a ké­peket, s elfogadhatatlannak egy ilyen ver­­nisszázst a törvényhozás falai között - de ennél több nem történt. TÖRVÉNYSZÉKI TUDÓSÍTÁSOK Újabb kulcsnyilatkozatper A kulcsnyilatkozat ügyében újabb keresetet nyújtott be a bíróságra a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőség és a Ma­gyar Autóklub. Mint Kovács Kázmér jogi képviselő el­mondta, a felperesek szerint a Providencia Rt. megkerülte a bíróság korábbban hozott, azóta jogerőre emelkedett határozatát. Emlékezetes, hogy az eljá­rás tárgya az a bizonyos kulcs­nyilatkozat volt, amelyet a Providencia a cascobiztosítá­­soknál alkalmazott. A nyilat­kozat szerint nem kell fizetnie a biztosítónak, ha tudomása nélkül az autó kulcsáról má­solat készül, így - véli az ügy­véd - a biztosított kiszolgálta­tott helyzetbe került, ezért a bíróságtól indokolatlanul egy­oldalú előny megállapítását kérték. A Pesti Központi Ke­rületi Bíróság által október 15-én hozott ítélet a kulcsnyi­latkozatnak csak az utolsó mondatát érvénytelenítette, amely így szólt: „Amennyiben jelen nyilatkozatom nem fedi a valóságot, illetve jelen nyi­latkozatomban foglalt kötele­zettségeimet megszegem, úgy a lopás bekövetkezése esetén kizárja a biztosítási védel­met.” Kovács Kázmér szerint a Providencia a bírói határozat után átírta a kulcsnyilatkoza­tot, amelybe így - a régi mon­datokon kívül - új elemek ke­rültek. Az ügyvéd ebből a legkritikusabbnak a követke­zőt találja: „Más személyek által a tudtomon és beleegye­zésemen kívül végzett kulcs­másolásra csak abban az eset­ben hivatkozom, ha az erre vonatkozó bizonyítékaimmal rendelkezem.” Kovács ezt úgy értelmezi, hogy az ügyfél ebben az esetben csak akkor kaphat kártérítést, ha tudja bizonyítani: a kulcsmásolás a tudta nélkül történt. Hozzá­tette: az ügyfélnek természe­tesen van kármegelőzési kö­telezettsége, ám a Providen­cia - azért, hogy a kárrende­zést elhárítsa - lehetetlenül szélesre nyitotta e kört. Kárpáti Judit, a Providen­cia Rt. vagyon-és gépjármű­biztosítási főosztályának igaz­gatója elmondta: csak a sajtón keresztül értesült az újabb perről. Álláspontjuk szerint egyébként a felperesek nem nyerték meg az első pert. A bíróság csak azt határozta meg, hogy a feltételekben sze­repelnie kell a Ptk. 540. parag­rafusának az ügyfél kimenté­sére vonatkozó passzusa - amelyet egyébként korábban is alkalmaztak. A most sérel­mezett mondattal kapcsolat­ban kijelentette: mindig a konkrét esetet kell nézni, azt, hogy a lopás körülményei mennyire életszerűek. • D. E. Ég és föld között Az év egyik legkiemelkedőbb könnyűzenei koncertjét ren­dezik ma este fél 8-tól a Buda­pest Sportcsarnokban. Koncz Zsuzsa mutatja be a közel­múltban megjelent, Ég és föld között című albumának dalait. Az esten az énekesnő régi nagy slágerei is megszólalnak. Koncz Zsuzsa 1997-ben új külsővel és megújult zenei stí­lussal tért vissza a magyar ze­nei életbe. A Hungaroton Gong kiadásában megjelent, Ég és föld között című lemeze a szakma és a közönség köré­ben is kedvező visszhangra ta­lált. A a címadó dalt a Repub­lic együttes frontembere, Bó­­di László (Cipő) írta, de az al­kotók között Bornai Tibor, Bródy János, Tolcsvay László és a fiatal generáció legna­gyobb ígéretének tartott Ko­rom Attila is megtalálható. A ma esti koncert létrehozói és közreműködői nem ígér­nek rendkívüli látványosságot és meglepetéseket, „csupán” a megszokott, európai színvo­nalú zenei élményt. • Re. A. E­lrajtolt világ Vb-selejtező KAJÁN TIBOR RAJZA

Next