Magyar Hírlap, 1997. december (30. évfolyam, 280-292. szám)
1997-12-05 / 284. szám
1997. DECEMBER 5., PÉNTEK Bányászsztrájk fenyeget Lencsehegy miatt? Elképzelhető, hogy mégsem teljesül Horn Gyula kormányfő Balatonfüreden, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (BDSZ) múlt hétvégi kongresszusán tett azon ígérete, hogy a Komárom megyei lencsehegyi bányászok által kitermelt szenet jövőre is átveszik. Wágner Ferenc, a BDSZ dorogi szövetségének elnöke ugyanis az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumból, valamint a BDSZ szakértőitől úgy értesült, hogy a jövőre kialkudott egy petajoule szén átvétele veszélybe került. Jövőre lejár a kormányzat és a bányaipari dolgozók szakszervezete közötti négyéves szénátvételi megállapodás, amelynek értelmében a kormány vállalta, hogy meghatározott mennyiségű szenet, meghatározott áron átvesz a három integráción kívüli - a putnoki, a lencsehegyi és a feketevölgyi bányától. Mivel az 1998. évi teljesítéssel kapcsolatban a kormánynak még vannak feladatai, felkérte az érintett minisztereket - a pénzügyminisztert, valamint az ipari, a környezetvédelmi és a népjóléti tárca vezetőjét hogy átfogó vizsgálat után a jövő heti kormányülésen tegyenek javaslatot a megoldásra. Mint a gazdasági kabinet legutóbbi ülésén megtudtuk, a három érintett bánya várhatóan egymilliárd forintos központi támogatásban fog részesülni, amit egyrészt a működéshez, másrészt ártámogatáshoz nyújt a kormányzat. (Az átvételi ár magasabb, mint a piacon egyébként elérhető ár.) A miniszterelnök a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (BDSZ) hétvégi balatonfüredi kongresszusán biztosította a dorogi bányászokat arról, hogy a kormány tartja magát a BDSZ-szel négy évvel ezelőtt kötött és 1998. december végéig tartó megállapodáshoz. Eszerint eddig 1,9 petajoule szenet vettek át a lencsehegyiektől, jövőre pedig egy petajoule átvételéről szól az alku. Wágner Ferenc, a BDSZ dorogi szövetségének elnöke viszont az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumból, valamint a BDSZ szakértőitől úgy értesült, hogy korántsem biztos a jövőre kialkudott egy petajoule szén átvétele. Az ügyben a BDSZ dorogi szövetsége szerdán levelet is küldött a kormányfőnek és az ipari miniszternek - mondta el lapunknak az elnök. Wágner Ferenc elmondta azt is, az integráción kívüli bánya nincs előnytelen helyzetben, főképp azért, mert 1999-ben szénhiányra lehet számítani, és akkor lesz piaca a lencsehegyi szénnek is. Addig viszont a túlélést biztosítaná az egy petajoule szén átvétele. Lencsehegyen 750- 800 bányász helyzete függ a kormány döntésétől, akik között 150-200 kárpátaljai és erdélyi szakmunkás is van. Nélkülük nem folyhatna a termelés, hiszen a szakemberképzés (vájár, aknász) már évek óta megszűnt. Wágner Ferenc hangsúlyozta, hogy ha számukra kedvezőtlen döntés születik, vagyis a kormány egyoldalúan felbontja a velük kötött megállapodást, akkor megtalálják a módját, hogy nemtetszésüknek nyomatékosan hangot adjanak. Emlékeztetett arra, hogy a BDSZ kongresszusa - az integrációban levő bányászokkal együtt - szolidaritásáról biztosította őket. A lencsehegyi bányászok aggodalmát alátámasztotta Fazakas Szabolcs ipari miniszter, aki a tegnapi Borbála-napi ünnepségen, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban kijelentette: mivel a lencsehegyi bánya tulajdonosai ellen felszámolási eljárás indult, már csak ezért sem adható semmiféle állami támogatás. A dorogi bányaüzem nem rendelkezik bányászati engedéllyel. Márpedig a kormányzat támogatása a bányászatra és a kitermelt szénre vonatkozik. Mint a miniszter hangsúlyozta: jogosan tenné ki magát a kormány politikai és szakmai támadásnak, ha engedély nélküli tevékenységet szubvencionálna. A Magyar Bányászati Hivatal elnöke, Esztó Péter szerint az integrációból kimaradt bányák is támogathatók, mert a tevékenységen, vagyis a bányászaton van a hangsúly. Az elnök véleménye szerint el kellene kerülni, hogy az integrációból kimaradt bányákat idő előtt, tervszerűtlenül bezárják. • G.T. I.-N.Á. Kétszáz vitás eset MTI Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. még az idén kifizeti azoknak a társaságoknak a privatizációs ellenértékhányadot, amelyeknél nincs vitás helyzet - nyilatkozott Modla Ferenc, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója. Az ÁPV Rt. számítása szerint 1997. január elején még százharminckilenc társaság esetében volt jogos az elmaradt privatizációs ellenértékhányad kifizetése. Október végéig ebből nyolcvankilenc társaság esetében rendezték az ügyet. Ezeknek a cégeknek megközelítően 14 milliárd forintot utalt át az ÁPV Rt. Ezenfelül eddig további 40 társaságnál kezdték meg a járandóság kifizetését. A privatizációs szervezet összesen 20 milliárd forint privatizációs ellenértékhányad kifizetésével számol, késedelmi kamatokkal együtt. Kétszáz körülire tehető a jogvitás esetek száma. A nézetkülönbségek egy része abból adódik, hogy a privatizációs ellenértékhányad kifizetéséről több jogszabály is rendelkezik, és ezek nem minden esetben harmonizálnak. Többek között teljes egészében nem illeti meg ez az összeg azokat a társaságokat sem, amelyeknél MRP- kivásárlás történt. A privatizációs ellenértékhányadot a dolgozói részvények kibocsátására kell fordítani, erre az ÁPV Rt. a megállapodásban külön is felhívja az érintettek figyelmét. Bugatolvajok apasztották az elmúlt egy-másfél évben a Diósgyőri Acélművek vagyonát, s legalább százmillió forintos kárt okoztak. A borsodi gazdasági rendőrség az utóbbi hónapokban öt gyanúsítottat - köztük vállalati dolgozót is - vett őrizetbe sikkasztás, orgazdaság vádjával. A feldolgozógyárak, különösen az ózdiak, pénzzel nem, csak termékkel tudnak fizetni, és ez lehetőséget ad kis közvetítő cégeknek, hogy halásszanak a zavarosban. Az idén augusztusban voltaképpen egy banánhéjon csúsztak el a diósgyőri bugatolvajok. A DAM dolgozói ugyanis felfigyeltek arra a kamionra, amelynek szállítólevelén egy olyan vezető aláírása szerepelt, aki éppen nyári szabadságát töltötte, és semmiképpen sem láthatta el kézjegyével az okiratot. A feljegyzett rendszám alapján megtalálták a gépkocsivezetőt, aki elmondta: H. L., egy ózdi kis cég vezetője azzal kereste meg őt, hogy bugákat kellene szállítani a DAM-ból az Ózdi Hengermű Kft.-hez. A fuvaros eleget tett a megbízásnak, az árut a rendőrök meg is találták Ózdon. A számlákból egyértelműen kiderült, hogy a bugákat a DAM hivatalosan el sem adta. A bizonylatok szerint a hengerműbe az anyag az ózdi kft. útján jutott el, ám a lefoglalt számlákon eladóként egy Ferrotrans Kft. nevű fantomcég szerepelt. A nyomozás eddigi adatai szerint ilyen módon az ózdi kft.-n keresztül több mint hatmillió forintnyi buga került az ÓHM Kft.hez, amely a hivatalosnak hitt bizonylatok láttán gond nélkül átvette a bugát. A gazdasági rendőrség másfél évre visszamenőleg átnézte a DAM-ban készült és számítógépen rögzített mérlegelési jegyzőkönyveket, amelyeket összevetettek a kiadott számlákkal. Ennek során derült ki, hogy ezen időszak alatt több mint 300 tonna buga került ki a gyárból, számlázás nélkül. Ezek összértéke mintegy 27 millió forint volt. A DAM- ban a bugák ügyintézésével foglalkozó P. Zs.-re a sofőrök terhelő vallomást tettek, ugyanis ő volt az, aki a teherautókra felrakatta az anyagokat. Az asszonyt, illetve az ózdi kft. ügyvezető igazgatóját előzetes letartóztatásba helyezték. Ősszel, a nyomozás során kereste meg a rendőröket egy diósgyőri rendész, aki elmondta: 200 ezer forinttal meg akarták vesztegetni, hogy egy kamionnyi betonacélt- amelynek hibátlannak látszó szállítólevelét egyébként meg is mutatták neki - regisztrálás nélkül engedjen ki a kapun. A nyomozók végigkísérték és videóra vették a megadott teherautó be- és kilépését a gyárba, majd a nyomába eredtek. Végül nemcsak ezt a szállítmányt fülelték le, hanem találtak több fiktív számlatömböt, amelyekből kiderült: a közelmúltban 100 millió forint nagyságrendben szállítottak illegálisan acélterméket vagy bugát. Visszafelé göngyölítve az ügy szálait, eljutottak a DAM szállítási diszpécseréhez, valamint az egyik műszakvezetőhöz, akik aktívan közreműködtek a fémanyagok gyárból való kijuttatásában. A főkolomposokat - a két ügyben összesen öt személyt - előzetes letartóztatásba helyezték. • Szaniszló Bálint Fiktív bizonylatok, beépített emberek Százmilliós acéllopás Diósgyőrben A magyar hadsereg is vásárolna aknavetőt Felszámolják a fegyvergyárat Megszületett a döntés arról, hogy felszámolási eljárás indul az Army Coop Kft., az egykori Digép fegyvergyárának tulajdonosa ellen, jogerőre azonban még nem emelkedett a társadalombiztosítási önkormányzatok által benyújtott kérelem. Az csaknem biztosra vehető, hogy nem indul újra a termelés, pedig a legújabb fairek szerint a magyar hadsereg is vevő lenne a Diósgyőrött gyártott aknavetőkre. MH-információ___________ A korábban mintegy félezer embert foglalkoztató Army Coop Kft.-ben több mint két éve szünetel a munka. A fegyvergyárat a felszámolás alatt álló Diósgyőri Gépgyárból vásárolta ki mintegy 900 millió forintért az egymillió forintos törzstőkéjű kft., amelynek többek között egy angliai bejegyzésű társaság, az Arigon Co. Ltd. a tulajdonosa. Utóbbi tagjai között orosz állampolgárok is szerepeltek. Az Army Coop Kft. az eredeti profil megtartására rendezkedett be, csaknem két évig működtette is a gyárat, ezen idő alatt azonban egyetlen aknavetőt sem értékesítettek. Az itt korábban készült tüzérségi lövegek, aknavetők keresettek voltak az egykori Varsói Szerződés hadseregeiben, az új tulajdonosok éppen ezért a katonai szövetség összeomlása után is bíztak abban, hogy a bolgár, a lengyel, az orosz és a többi volt tagország innen szerzi be ilyen fegyverszükségletét. Az adásvételi szerződés mellé csatolt okmányokban az is szerepelt: a Magyar Honvédség érdekelt a cég fenntartásában, hiszen tüzérségi fegyvereinek döntő többsége innen került ki, ezeket pedig karbantartani, felújítani, fejleszteni kell. Ez azonban elmaradt, pedig a gyárban kifejlesztett 82 milliméteres aknavető sikerrel vett részt egy amerikai hadiipari bemutatón is. Fizetési nehézségek miatt előbb az embereket küldték el, majd a gyárat is bezárták. Most megszületett a döntés a felszámolási eljárás megindításáról, jogerőre azonban még nem emelkedett a társadalombiztosítási önkormányzatok által benyújtott kérelem. A gyár eszközeinek nagy részén az OTP jelzáloga található, ugyanis az Army Coop a vételárat OTP-hitelből fedezte, és ezt még nem egyenlítette ki. Raktáron van 600 millió forint értékű fegyver is, ami fedezné a tb-tartozásokat. Tudomásunk szerint a Magyar Honvédség jelezte: a hadsereg korszerűsítése esetén újból fontolóra veszi diósgyőri aknavetők vásárlását. A tervezett NATO-csatlakozás pedig kooperációt, alkatrészgyártást is lehetővé tenne. • Sz. B. GAZDASÁG Jelzőfények Szegedről A szegedi repülőtér ezentúl biztonságosabban fogadhatja a gépeket, a város költségvetési és területfejlesztési pályázati keretéből elkészült a komplex fénytechnikai rendszere, amelyre 34 millió forintot költöttek fotó: mti Németh györgy Rossz a pályázatok gyakorlata Az OIB az autópálya-matrica mellett Az idén már szinte egész évben szezon volt a turizmusban. Legalábbis ezt igazolják a havi bevételi adatok, amelyek áprilistól szeptemberig alig mutattak eltérést - mondta Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke tegnapi tájékoztatóján. Katona Béla szerint ez annak köszönhető, hogy a szakemberek folyamatosan képesek voltak turistacsábító programok rendezésére. A nyári hónapokat elemezve kiderül, hogy a múlt évhez képest az idei február volt a csúcs, hiszen ekkor csaknem duplájára nőttek a bevételek. A turizmusból származó devizabevételek a harmadik negyedév végére már meghaladták az 1,9 milliárd dollárt, s ez 18 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az egyenleg egymilliárd 90 millió dollár volt ugyanezen idő alatt, ez esetben közel 15 százalékos az emelkedés. Az OIB elnöke szólt továbbá arról, hogy a bizottság elfogadta a jövő évben kiírandó pályázati témákat. Kérdésre válaszolva elmondta: a turisztikai célelőirányzatból 1998- ban 2 milliárd 350 millió forintot költenek pályázatokra. Az idén erre a célra egymilliárd 450 millió forint jutott. Az országmarketingre összesen jövőre 2,6 milliárd forintot költhetnek, ez évben egymilliárd 790 millió forint volt az imázsteremtésre szánt összeg. A jövő évi költségvetésből egyébként 500 millió forintot kap a turizmus szakma a turisztikai célelőirányzathoz, ebből 300 millió forintot marketingre, 200 milliót pályázati célokra használnak majd fel. Lapunk kérdésére, miszerint változik az a gyakorlat, hogy csak a nonprofit és a veszteséges pályázókat támogatják, Katona elmondta, nincs olyan előírás, hogy például a rendezvénypályázatok nem lehetnek nyereségesek, vagyis ha azok, akkor nem kaphatnak támogatást. Ezt a rossz gyakorlatot - ígérete szerint - hamarosan megszüntetik. Az OIB ülésén megvitatták az idegenforgalom és a közlekedés kapcsolatát. Ez utóbbi téma régóta foglalkoztatja a szakembereket, hiszen a két ágazat együttműködése és esetleges közös fejlesztőmunkája hosszú távú feladat. Az idegenforgalom irányítói azt szeretnék, ha a közlekedési cégek vállalatai, így például a Malév, a MÁV vagy a BKV hozzájárulnának a turisztikai célelőirányzatból megvalósuló fejlesztésekhez. Az OIB- ülésen felvetették, hogy osztrák mintára szorgalmazzák az utazóbarát autópálya-matricák bevezetését. Jövő év márciusában a turizmus vezető szakemberei elkészítik a regionális repülőterek, így például Debrecen és Sármellék idegenforgalmi hasznosításának koncepcióját. •I.G. Három pályázó volt a DAM-ra • Folytatás az 1. oldalról A hírek szerint szakmailag a Kelet-szlovákai Vasmű pályázata a legmegalapozottabb, ami nem csoda, hiszen a kassaiak elegendő tapasztalatokkal rendelkeznek egy, a Diósgyőrihez hasonló vállalatmonstrum működtetésében, ráadásul az előző - sikertelenül zárult - pályázat során már gondosan feltérképezhették a DAM Rt.-t is. Ha a pénzügyi ajánlatokat vizsgáljuk és eltekintünk attól, hogy az Aicher-féle pályázatot vitatják, akkor az erősorrend a következő: Georgsmarienhütte, Aicher, VSZ Kosice. Sikerült megtudni, hogy a sor élén álló német cég ajánlata további hétmilliárd forintos magyar kormány-hozzájárulást kíván. Kevesebbet kér az Aicher, ám a pénzt azonnal meg akarja kapni. A kassai ajánlat négymilliárdnyi állami pénzt igényel, két részletben. A bírálók még karácsony előtt szeretnék megtalálni a DAM új gazdáját. • Sz. B. Magyar Hírlap . HÍRSOROK Vasutasfórum Békéscsabán (MTI) A Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban a három közül két szakszervezettel a cég vezetői megegyeztek, a harmadik, a Vasutasok Szakszervezete (V VSZ) pedig nagyjából elfogadta, hogy az idén elküldöttek 80 százalékával lehet csökkenteni a létszámot, de nem írta alá a megállapodást a jövő évi foglakoztatási elképzelésről - mondta Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója. A jövő évi foglalkoztatási elképzelések elfogadása azért fontos, mert ettől is függ a vasúttal szemben korábban megrendült bizalom visszaszerzése, s nyilván befolyásolja az Országgyűlést is, amely szeretné tudni, jó helyre kerül-e az a 78 milliárd forint, amelyet 1998-ra tervez elfogadni a vasút támogatására. A MÁV vezérigazgatója a békéscsabai fórumon közölte: 1998-ban 1820 dolgozótól válik meg a MÁV. A jövő évi foglalkoztatásról a vállalati érdekegyeztető tanácsban a Mozdonyvezetők Szakszervezete, valamint a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete megegyezett a cég vezetőségével. Polgári Magyarország konferencia (MH) A Polgári Magyarország címmel konferenciát rendez szombaton a Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) a Kaffka Margit Gimnázium Dísztermében. A rendezvény megnyitó előadását Európában elfoglalt helyünkről Martonyi János, az MPKE alelnöke tartja. Matolcsy György, a Privatizációs Kutatóintézet igazgatója a gazdaság és társadalom helyzetét és a stratégiát elemzi majd, Rabár Ferenc egyetemi tanár pedig a mezőgazdaság és a föld távlati kérdéseire keresi a választ előadásában. A konferenciára meghívást kaptak a Budapestre akkreditált diplomáciai testületek képviselői is. Csökkentek az agrártermelői árak (MH) A KSH adatai szerint októberben a mezőgazdasági termékek termelői ára összességében öt százalékkal volt alacsonyabb, mint szeptemberben. A növényi termékek ára 4,7 százalékkal csökkent, az élőállatoké és az állati termékeké 4,4 százalékkal emelkedett. Októberben kisebb mértékben mérséklődött a búza (0,2), nagyobb mértékben a kukorica ára (18,6). Az előző hónaphoz képest a zöldségfélék ára is csökkent (5,1). Az élelmezési burgonya átlagára 28,3 százalékkal emelkedett, a cukorrépáé 7,5 százalékkal. Emelkedett a vágósertés (6,9) és a tyúktojás (8,9) ára. A tehéntej átlagára szeptemberről októberre 2,5 százalékkal emelkedett. Az előző év októberéhez képest a növényi termékeknél 12,2 százalékkal csökkentek, az élőállatoknál és az állati termékeknél 25,5 százalékkal növekedtek az árak. A gabona 26,3 százalékkal lett olcsóbb, míg a gyümölcsök 11,8, a zöldségek 17,9, a cukorrépa 28,9, a dohány ára 44,6 százalékkal nőtt. A vágósertés és a vágójuh ára 39,4, illetve 38,7 százalékkal emelkedett, a tej átlagára 31,9, az étkezési tyúktojásé 4,1 százalékkal emelkedett. Rekord az Ernst & Youngnál (MH) Kétszámjegyű növekedést ér el az idén is az Ernst & Young. A nemzetközi tanácsadó, adó- és vezetési tanácsadó, valamint könyvvizsgáló cég 9,1 milliárd dolláros forgalma 17,4 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőtti eredményt. A cég magyarországi vállalata az inflációt meghaladó növekedést ért el. A 26 százalékos forgalombővülés eredményeképpen 2,2 milliárd forintos árbevételre tesznek szert 1997-ben. Az Ernst & Young dolgozóinak létszáma egy év alatt 72 ezerről 80 ezerre nőtt, míg a budapesti iroda létszáma 215-ről 250 főre nőtt. Ahány biztosító, annyiféle kötelező felelősségbiztosítási ajánlat. A Providencia - élve a törvény adta lehetőséggel - a Magyarországon lehetséges legkedvezőbb díjszabást kínálja Önnek személyautókra, kisteherautókra, illetve a 10-19 személyes autóbuszokra. A Providencia tehát már most biztosítja, hogy a kötelező felelősségbiztosítási ajánlatok versenyében is csak Ön nyerhet. Providencia Információs Mlfet.. Szolgálat: 1467-1919