Magyar Hírlap, 1998. április (31. évfolyam, 77-88. szám)

1998-04-01 / 77. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Annan dicséri Pekinget (Reuter) Pekingi tárgyalásai kezdetén Kofi Annan ENSZ-fő­­titkár megdicsérte Kínát, mert az ázsiai óriás meghívta a világ­­szervezet magas rangú emberjogi vezetőit. Mary Robinson emberjogi főbiztos éppen kedden jelentette be, hogy szeptem­berben látogat el Kínába. Annan, aki az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa öt állandó tagját keresi fel mostani körútján, a Csien Csi­­csen miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés után üdvözölte, hogy Peking elkötelezte magát a politikai és szociá­lis jogokat biztosító ENSZ-egyezmények aláírása mellett. A megbeszélésen emellett az iraki fegyverellenőrzés, az ázsiai pénzügyi válság, a közel-keleti békefolyamat és a két Korea jövőjével kapcsolatos tárgyalások kerültek szóba. Brit atombomba-leszerelés (MH) Mától kezdve megszűnt a brit Királyi Légierő nukleáris hadászati szerepe. A munkáspárti kormány végrehajtotta a még a konzervatív párti kormányzat által hozott határozatot, és kivonta a légierő használatából az 1966 óta készenlétben tar­tott, WE-177 típusú atombombákat, amelyek a Tornádó köte­lék felszereléséhez tartoztak. Túszejtés török börtönökben (MTI) Törökországban közel negyven börtönőrt ejtettek tú­szul kedden szélsőbaloldali rabok az ország négy különböző büntetésvégrehajtási intézményében - közölték helyi igazság­ügyi források. A túszejtők két illegálisan működő szélsőbalol­dali csoport, a Forradalmi Népi Felszabadító Front és Párt (DHKP-C) és a Munkások és Parasztok Felszabadító Hadse­rege (Tikko) tagjai. A biztonsági erők egyelőre nem avatkoz­tak közbe, hanem tárgyalások útján próbálnak egyezségre jut­ni a túszejtőkkel. Akciójukkal a rabok az ellen tiltakoznak, hogy a nyugati Bucak börtönében raboskodó 12 társukat nem­rég az ország más-más börtöneibe szállították át. Lövöldözés Egyiptomban (MTI) Egyiptomi rendőrök hétfőn az ország déli részén agyonlőttek egy feltételezett iszlám szélsőségest. Az akció so­rán kialakult tűzharcban eltévedt golyók halálra sebeztek egy tízéves kisfiút, és megsebesítették a fiú apját. Tiszteletbeli konzul Bolognában (MTI) Kedden megkezdte hivatali tevékenységét Bolognában Miliczky Erzsébet, Magyarország új tiszteletbeli konzulja. Az új tiszteletbeli konzul Emilia-Romagna tartományban képvi­seli Magyarországot, beiktatásával az Itáliában működő tiszte­letbeli konzulok száma nyolcra növekedett. Arafat az Anna Frank Múzeumban (MTI) Jasszer Arafat kedden látogatást tett az amszterdami Anna Frank Múzeumban. A Hollandiában tartózkodó palesz­tin elnök magánprogramja részeként kereste fel a múzeumot, amely a holocaust áldozatául esett, naplója révén világhírűvé vált kislánynak állít emléket. A látogatás mindamellett ellent­mondásos visszhangra talált a zsidó közösségekben. Irak nem győzte meg az ENSZ-ellenőröket MTI____________________ Irak nem tudta meggyőzni az ENSZ leszerelési szakértőit arról, hogy nem gyártott olyan fegyvereket, amelyek halálos VX-ideggázt tartalmaznak, il­letve arról sem, hogy nem pró­bálta meg rakétáinak hatósu­garát a megengedettnél na­gyobbra növelni. Ezt közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tett jelentésében hétfőn Richard Butler, az iraki tö­megpusztító fegyverek lesze­relésének ellenőrzésével meg­bízott szakértői bizottság (UNSCOM) vezetője. Butler elmondta, hogy múlt havi bagdadi tárgyalá­sain felvetette a kérdést iraki partnereinek. Tárik Aziz két­ségbe vonta a szakértői bi­zottság módszerét, amellyel arra a következtetésre jutot­tak, hogy Irak képes az idege­ket megbénító 200 tonna VX- anyag előállítására - tette hozzá. Az iraki miniszterel­nök-helyettes nem tagadta, hogy országa „jelentős mennyiségű” VX-kompo­­nenst szerzett be, de azt állí­totta, hogy nem gyártja az anyagot ipari, illetve fegyve­rek előállításához elegendő mennyiségben. Az ENSZ és Irak szakértői megállapodtak, hogy május­ban ismét találkoznak a hely­zet megvitatására. A VX olyan színtelen, szagtalan rea­gens, amely a bőrre kerülve 3-10 percen belül halált okoz. Butler arról is beszámolt, hogy Irak a volt Szovjetunió­tól vásárolt rakétaalkatrésze­ket esetleg felhasználhatta ra­kétái hatótávolságának meg­növelésére. Irak számára leg­feljebb 150 kilométeres ható­­távolságú rakéták előállítását engedélyezték. Az ENSZ szakértői azonban arra gya­nakszanak, hogy Bagdad esetleg átalakította ezeket a fegyvereket, hogy ennél na­gyobb távolságra is használ­hatók legyenek. Ettől függetlenül Butler úgy nyilatkozott, hogy „új együttműködési szellem” ta­pasztalható iraki részről, mió­ta február 23-án Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak sikerült megállapodnia Bagdaddal ar­ról, hogy az megnyit minden olyan helyszínt - beleértve az úgynevezett elnöki létesítmé­nyeket is - a leszerelési ellen­őrök előtt, amelyeket azok szeretnének megvizsgálni. Janet Sullivan, az ENSZ bagdadi szóvivője Dzsajantha Dhanapalára, a kísérő diplo­maták Srí Lanka-i vezetőjére hivatkozva azt mondta, hogy a nyolcból négy elnöki létesít­mény vizsgálata fejeződött be. A maradék négy meg­szemlélésével egy héten belül végeznek - állította a dip­lomata. Kocsarján vezet Örményországban MTI____________________ A szavazatok mintegy felé­nek összeszámlálása alapján Robert Kocsarján miniszter­­elnök vezet az örményorszá­gi elnökválasztás hétfőn megrendezett második for­dulójában. A 43 éves refor­mer politikusra a kedd dél­előtti adatok szerint válasz­tók 61,7 százaléka szavazott - jelentette az AFP a jereváni Központi Választási Bizott­ságra hivatkozva. Kocsarján ellenfele, a 65 éves volt kommunista vezető Karen Demircsján 38,3 szá­zalékot szerzett. A választási részvétel mintegy 55-60 százalékos volt. A liberális politikusnak te­kintett Kocsarján az Azer­bajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Karabah függetlenségi harcát vezette hosszú időn át. Ta­valy márciusban került az ör­mény kormány élére. Örményország korábbi ál­lamfője, Levon Ter-Petrosz­­ján februárban mondott le, és ezért rendeztek most előre­hozott elnökválasztásokat a Kaukázuson túli volt szovjet köztársaságban. ENSZ-források közlése sze­rint a Biztonsági Tanácsban képviselt országok megálla­podtak annak a határozatnak a szövegében, amely fegyver­szállítási embargóval sújtja Jugoszláviát a koszovói vál­ság miatt. A szavazást közép­európai idő szerint a szerda hajnali órákra tervezték. MH-összefoglaló_________ A források nem zárták ki azt a lehetőséget, hogy az állandó BT-tagok közül Kína tartóz­kodni fog a szavazásnál. Pe­king jugoszláv belügynek te­kinti a koszovói válságot, és azzal érvel, hogy mint ilyen nem tartozik a világszervezet­re. Bár az orosz küldöttség hétfőn újabb kifogásokat emelt a készülőfélben lévő határozat bizonyos részei el­len, a zárt ajtók mögött meg­tartott konzultációkon sike­rült megállapodni az egyezte­tett szövegben. Orosz kérés­nek megfelelően például ki­került a tervezetből az az ere­deti megfogalmazás, amely szerint a koszovói válság el­mélyülése veszélyezteti a nemzetközi békét és bizton­ságot. A tervezet egyidejűleg felszólít a koszovói terrorista cselekmények támogatásá­nak és az illegális fegyverszál­lításoknak a beszüntetésére. Folytatódik a diplomáciai huzavona Koszovó miatt Fegyverembargó Jugoszlávia ellen? Lapértesülések szerint Milosevics jugoszláv elnök az utolsó pillanatban mégis elfo­gadja, hogy a koszovói albá­nok és a szerb hatalom közötti párbeszédben közvetítsen Fe­lipe González korábbi spanyol miniszterelnök, akit az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet jelölt ki erre a feladatra. Állítólag ennek fe­jében az EBESZ visszavenné soraiba Jugoszláviát. A re­­zsimhű belgrádi sajtó azonban egyelőre cáfolja ezeket a híre­ket, és kitart amellett, hogy Koszovó Szerbia belügye, a külföld nem közvetíthet a vál­ságmenedzselésben. Nagy-Britannia tegnap visszatoloncolt 56 koszovói al­bánt, akik Rómából érkeztek Londonba. A menekültek Ko­­szovóból - Ammán érintésé­vel - utaztak az olasz főváros­ba. Az olasz hatóságok eluta­sították a politikai menedék­jogra vonatkozó kérelmüket, és először Magyarországra akarták küldeni őket. Az albá­nok ezt nem fogadták el, így az Alitalia gépével - illegáli­san - Londonba szállították őket. A napokban ez már a második menekültbotrány: Belgiumból is több száz kül­földit utaztattak Nagy-Britan­­niába (amely nem írta alá a belső határokat lebontó schengeni egyezményt). Az albánok oktatása ellen tiltakozó szerbek tankönyveket vittek el a pristinai egyetemről FOTÓ: MTI/AP - SAVA RADOVANOVIC KÜLFÖLD Pártlistán a kommunisták nyertek Ukrajnában Az EBESZ nem teljesen elégedett a választások tisztaságával A szavazatok felének össze­számlálása alapján a kommu­nisták a pártlistára adott vok­­sok mintegy negyedét szerez­ték meg. Az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szer­vezet küldöttsége nem telje­sen elégedett a vasárnapi vá­lasztások tisztaságával. MH-összefoglaló_________ Az ukrán Központi Válasz­tási Bizottság vezetője, Mi­­hajlo Rjabec tegnapi sajtó­­tájékoztatóján elmondta, hogy a pártlistán megszerez­hető szavazatok 25,83 száza­lékát nyerte meg a kommu­nista párt. A négyszázötven fős tör­vényhozás helyeinek felét egyéni körzetekben, másik felét a pártlistákra leadott szavazatok alapján lehet megszerezni. A kommunis­ták az egyéni helyek közül 37-et szereztek meg. A máso­dik a RUH a szavazatok 8,8 százalékával, a Szocialista és Parasztpártok Szövetsége 7,93, a Zöldpárt 5,36, a Népi Demokratikus Párt 4,94, a Szociáldemokrata Párt pedig 4,4 százalékot kapott. A sajtó tegnap arról cikke­zett, új „vörös hajnalt” je­­lent-e a kommunisták jó sze­replése. Pártállástól függetle­nül valamennyi elemző egyetért abban, hogy a balol­dali előretörést a gazdasági nehézségek és az életszínvo­nal csökkenése magyarázta. „Nem voltunk abban a helyzetben, hogy a választá­sokat szabadnak és tisztessé­gesnek ismerjük el, hiszen olyan kétségek fogalmazód­tak meg a több mint kétszáz nemzetközi megfigyelőben, amelyek igazából nem euró­pai típusú választás jellem­zői” - nyilatkozott Bársony András, az EBESZ parla­menti közgyűlésének alelnö­­ke, a vasárnapi ukrajnai par­lamenti választásokra érke­zett EBESZ-megfigyelőcso­­port vezetője az MTI kijevi tudósítójának. Bársony sze­rint mindenekelőtt a válasz­tások titkosságához fér ren­geteg kétség. A szavazóhelyi­ségekben semmilyen formá­ban nem volt biztosítható az, hogy ott csak az arra jogosul­tak tartózkodjanak. A megfi­gyelők számára teljesen ért­hetetlen volt továbbá az, hogy miért kellett a rendőr­ség képviselőinek minden szavazóhelyiségen belül tar­tózkodniuk. A szavazás lebonyolítása kapcsán a nemzetközi megfi­gyelők egyértelműen kifogá­solták, hogy a választási kam­pányt egyoldalúan az állami média uralta. Kétségek me­rültek fel a szavazóhelyisé­gek működtetésének szabá­lyosságával is. „Engem a vá­lasztási helyiségek döntő többsége egy pesti fotózóra emlékeztetett, semmint egy valóban fejlett demokráciá­ban szokásos szavazóhelyi­ségre” - mondta a szocialista párti politikus. Kitartanak a szülők Búcson és Bátorkeszin Tiltakozó nagygyűlésen talál­koztak tegnap a szlovákiai Búcs és Bátorkeszi lakosai, hogy a magyar iskolák igaz­gatóinak két hete történt le­váltása ellen tiltakozzanak. MH-Pozsony____________ A komáromi járás két közsé­gében indoklás nélkül váltot­ták le a magyar iskola igazga­tóját. A hirtelen döntés hát­terében mindenki a félévi bi­zonyítványosztást sejtette: a járásnak éppen ebben a két iskolájában utasították vissza tömegesen a szülők az egy­nyelvű bizonyítványok átvé­telét. A hivatal először tagad­ta, majd beismerte az össze­függést, és némi késéssel ter­jedelmes „bűnlajstromot” ál­lított össze. Az ebben felso­roltak szerint az igazgatók maguk szították az ellenál­lást, az iskolai dokumentá­ciót sem vezették úgy, ahogy azt az államnyelvtörvény megköveteli, de a vétkek lis­tájára felkerült az egy évvel ezelőtti félévzárás is, amikor még két nyelven állították ki az iskolák a bizonyítványo­kat. A hivatal azonban egy dologgal nem számolt: az összetartó faluközösségek­kel. Mindkét községben, az önkormányzatok és a kör­nyék lakosainak támogatásá­val, a szülők ellenállásra szánták el magukat. Azonnal falugyűléseket hívtak össze, és két hét óta nap mint nap őrzik az iskolájuk épületét, hogy megakadályozzák a fe­lülről odarendelt új igazgató­kat posztjuk elfoglalásában. Az első két jelölt az ellenál­lást látva meg is futamodott, de nem akarják elfoglalni a megüresedett posztokat a he­lyi tanárok sem. Bátorkeszin az ideiglenes igazgatói meg­bízás elfogadására a héten úgy kényszerítették az eddigi helyettest, hogy azonnali el­bocsátással fenyegették meg. „Nem vagyunk rendbon­tók, de a jogainkat nem en­gedjük megnyirbálni” - üzente az ezernél több részt­vevő tegnap az oktatási mi­niszternek. A szülők képvise­lője némi keserűséggel je­gyezte meg: mivel csak ez a két iskola állt ellen félévkor a hatalom nyomásának, könnyű volt példát statuálni az igazgatók, Varga Lajos és Novák Ferenc leváltásával. „Rajtunk az ország iskolái­nak szeme. Ha látják a kitar­tásunkat, talán legközelebb ők sem engednek majd a nyomásnak” - mondta az egyik szónok. Novák Ferenc volt igazgató beszédében ar­ra is rámutatott, hogy a mi­nisztérium által összeállított lista az állítólagos fegyelmi vétségeiről hemzseg a hazug­ságoktól. Az egyik szellemes transzparens a leváltásokért felelős hivatalnoknak kiállí­tott kétnyelvű bizonyítvány volt: magatartásból és de­mokráciából elégtelen. A bá­­csiakat és a bátorkeszieket támogatásáról biztosította a Magyar Koalíció parlamenti képviselete, a Rákóczi Szö­vetség és a Magyarok Világ­­szövetsége. A támogatás tu­datában a szülők és az igaz­gatók pedig azt ígérték: nem fognak meghátrálni. • Sándor Eleonóra Bizonytalan Kirijenko kormányfői kinevezése A duma ellenzéke ma plená­ris ülésen vitatja meg azt a ja­vaslatot, hogy Jelcin vonja vissza Kirijenko kormányfői jelölését. Az orosz államfő nem vesz részt olyan kerek­asztal-tárgyaláson, amelyen a kormányalakítás a téma. MH-Moszkva Az orosz baloldali ellenzék le akarja lassítani az új kor­mány megalakításának folya­matát, és rá akarja venni Borisz Jelcint, hogy vonja vissza jelölését. Az állami du­ma ma plenáris ülésen vitatja meg a javaslatot, az elképze­léssel a felsőház elnöke, Je­gor Sztrojev is egyetért. Szer­­gej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő szavaiból viszont ar­ra lehet következtetni, hogy a Kremlben komoly ellenvé­lemények vannak. „Borisz Jelcin most azt tartja a leg­fontosabbnak, hogy az állami duma minél előbb járuljon hozzá Szergej Kirijenko kor­mányfői kinevezéséhez” - mondta az elnöki sajtószol­gálat vezetője. Az pedig vég­képp távol áll Jelcintől, hogy önként járuljon hozzá alkot­mányos jogkörének csorbítá­sához, és az ellenzék követe­lésére parlamenti és parla­menten kívüli erők bevoná­sával, úgynevezett kerekasz­tal-tárgyalásokon tárgyalja­nak az új kormány program­járól és személyi kérdésekről. Maga Kirijenko továbbra sem hajlandó az esélylatolga­tásra. Tegnap is folytatta a konzultációt, egyebek közt a kommunistákkal tárgyalt, és igen hasznosnak mondta a ta­lálkozót. „Nagyon sok kér­désben nem értünk egyet, de van, ami közös, és vala­mennyien Oroszország javát akarjuk” - hangsúlyozta. A készülő kormányprogram­ról szólva megjegyezte: ha az messzemenően figyelembe veszi a társadalomban jelen­levő álláspontokat, továbbá nem a különféle nézetek megfoghatatlan egyvelege lesz, hanem világos program­­nyilatkozat, akkor ő úgy te­kinti majd, hogy elvégezte feladatát. Ha Jelcin fönntartja jelö­lését - és Moszkvában min­denki ezt tartja valószínűnek -, akkor az állami duma pén­teken meghallgatja Kiri­­jenkót, kérdéseket tesz föl neki, majd lefolytatja a vitát. A képviselők időkorlátozás nélkül mondhatják el véle­ményüket. Ahogy Gennagyij Zjuganov kommunista frak­cióvezető mondta, addig vi­táznak, ameddig jónak látják. • Kerekes András Most felesleges tüntetni A duma kommunista frakciójának tagjait döntésükben nem befolyásolja az a tény, hogy Borisz Jelcin feloszlathatja a par­lamentet. A végsőkig kitartanak amellett, hogy az államfő ál­lítson új jelöltet Szergej Kirijenko helyett, mert tapasztalat­lansága alkalmatlanná teszi a kormányfői teendők ellátására - közölte tegnap telefonon Moszkvából Alekszandr Sabanov, a kommunista frakció tagja. Sabanov március 23-án Buda­pesten a duma külügyi bizott­sága küldöttjeként tárgyalva értesült Jelcin döntéséről, hogy meneszti a teljes kor­mányt. A képviselő akkor az MH-nak úgy nyilatkozott: Jel­cint „nem feltétlenül az vezé­relte, hogy a gazdaságilag-po­­litikailag megerősödött Cser­­nomirgyintől megszaba­duljon”. Sabanov véleménye mostanra úgy módosult, hogy az exkormányfő és az elnök közötti, színfalak mögötti el­lentét vezetett a szakításhoz, s csupán a közvélemény meg­nyugtatását szolgálja annak megszellőztetése, hogy Cser­­nomirgyin Jelcin embereként már a 2000-ben esedékes el­nökválasztásra készül. A vál­ság sokkal mélyebb annál, mint amiről eddig tudhattunk, fogalmazott a képviselő, aki nem tartotta kizártnak, hogy az amerikai vezető politiku­sok között igen népszerű Csernomirgyin kicsinyes bosszú áldozata lett. Eltávolí­tásához viszont az egész kabi­netet meneszteni kellett. A képviselő szerint a kom­munista párt és az országos szakszervezeti mozgalom ve­zetőinek állápontja nem min­den kérdésben egyezik meg. Ebbe a körbe tartozik Kiri­jenko megítélése. A szakszer­vezetek tegnap közzétett nyi­latkozatukban ugyanis nem találtak semmi kivetnivalót a kormányfőjelölt személyé­ben, április 9-ére mégis több­milliós tömegtüntetést szer­veznek az egész országban, hogy felhívják a hatalom fi­gyelmét a megoldatlan szo­ciális problémákra. Sabanov úgy vélte: jelen pillanatban nincs kinél tiltakozni, hiszen a fenti időpontig nem lesz Oroszországnak kinevezett miniszterelnöke, ha pedig Jel­cin halogató politikája ellen akarnak szót emelni, azt sok­kal korábban megtehették volna. • Sz. C. 1998. ÁPRILIS L, SZERDA Korlátozták magukat az olajtermelők Két százalékkal csökken az export Reuter_________________ Keddre virradóra a Kőolaj­­exportáló Országok Szerveze­tének (OPEC) 11 tagállama ugyan termeléscsökkentés­ben állapodott meg Bécsben, de a piac erről a majdnem csak jelképes gesztusról nem vett tudomást - az árak to­vább csökkentek. A 11 tagállamot tömörítő OPEC - ahonnan a kőolajex­port 40 százaléka származik - abban reménykedik, hogy az április elsejétől az év végéig érvényes termeléscsökkentés (napi 1,245 millió hordóra na­ponta) legalább 17 dollárra növeli a referenciaként szá­mon tartott Brent-olaj tegna­pi 14,24 dolláros londoni hor­dónkénti árát. „Tizenegy dühös ember ment be az OPEC bécsi ülésé­re­­ és egy emberként jöttek ki” - mondta a megállapodás­ról Ali al-Naimi szaúdi olaj­miniszter. Az OPEC több mint tíz éve nem tárgyalt a termelés visszafogásáról. A rendkívüli OPEC-ta­­nácskozáson a tagállamok megállapodtak abban, hogy napi 1,245 millió hordóval csökkentik a termelést - azaz mintegy 2 százalékkal esik a világpiacra kerülő teljes olaj­export. A nem-OPEC tagálla­mok - Norvégia, Mexikó, Egyiptom, Omán és Jemen - napi 270 ezer hordóval fogják vissza termelésüket, így a ter­meléscsökkentés összesen mintegy napi 1,5 millió hordó. Tavaly október és idén már­cius között a kőolaj ára mint­egy 40 százalékkal esett, szin­te leborotválta az OPEC-álla­­mok olajbevételeit és alapo­san megtépázta az olajrészvé­nyeket. A keresletcsökken­tést részben a délkelet-ázsiai országok pénzügyi zavarai, sajátos módon az OPEC túl­termelése, az északi félteke enyhe tele és nem utolsósor­ban az okozta, hogy Irak, az ENSZ-engedélytől függően, bármikor növelheti olajkivi­telét. A piac ítélete szerint az OPEC termeléscsökkentése jóval kevesebb a vártnál. Hi­vatalosan az OPEC napi 27 millió hordó olajat dob a piac­ra, azonban az egyes tagálla­mok ellenőrizhetetlen módon jóval több olajat értékesíte­nek a megállapított kvótánál. Tény azonban, hogy az olajtermelők az áremelésben érdekeltek. E közös érdek miatt jött létre március 22-én Rijádban az a találkozó, ame­lyen Szaúd-Arábia, Venezue­la és az OPEC-en kívüli Mexi­kó megállapodott a termelés csökkentésében: akkor a ter­melés napi 1,6-2 millió hordó visszafogásáról volt szó. Az OPEC-egyezség ennek a rijádi megállapodásnak az eredménye, de piaci szakér­tők kételkednek hosszabb tá­vú hatásaiban is. A termelés csökkentése túl csekély, az OPEC hatalma csak látszólag „a régi”, az ázsiai felvevőpiac tartósan gyengélkedik, a fel­használók pedig megtanultak gazdaságosan bánni az ener­giaforrással.

Next