Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 102-113. szám)
1998-05-08 / 107. szám
1998. MÁJUS 8., PÉNTEK SZERKESZTI: IVÁN GIZELLA Pénz Plusz Piac Szigorúbbak lesznek az előírások Gyorsabban döntenek a turisztikai pályázatokról Az elmúlt évben a turizmusban megkezdődött a korábbi, korszerűtlen és a szakma által joggal kritizált pályázati rendszer felülvizsgálata. Az már ma is látható, hogy a pályázatok odaítélésénél szigorúbbak lettek az előírások, és igyekeztek lerövidíteni egy-egy döntés idejét. Hozzáértők szerint azonban ez csak a kezdet. A pályáztatással kapcsolatos új rendelet már túl van a tárcaközi egyeztetésen és rövidesen érvénybe lép. Az idegenforgalomban dolgozó vállalkozók ugyanakkor ma még elégedetlenkednek. Akit egyszer is elutasítottak, az bizonyára keresi az okokat a pályáztatók, a pályázatok gyakorlatának elmarasztalására. És ilyenek akadnak páran. Pedig ma már évről évre emelkedik az elkölthető pénz, a vállalkozók az idén több mint 1,7 milliárd forintnyi összegre nyújthatják be igényüket. A pályázatokkal kapcsolatos változásokról és gyakorlati tudnivalókról Bocsák Ágnes termékmenedzselési igazgatót kérdeztük. • Mi az ami megváltozott és mi változik még a közeljövőben a pályázatok elbírálási rendszerében? A jelenlegi gyakorlat szerint a pályázati úton elnyerhető támogatásokat a pályázati bírálóbizottságok értékelik és javaslatot tesznek a döntésre. A bizottságok összetételét a turisztikai, szakmai szövetségek által összeállított szakértői névsor figyelembevételével, az OIB elnökével egyeztetve, a turizmus szakterületet felügyelő helyettes államtitkár határozza meg. A későbbiekben a helyi jelentőségű pályázatokat a regionális idegenforgalmi bizottságok fogják elbírálni. Ugyancsak változás, hogy a pályázati bizottságok javaslatairól, pályázatonként 10 millió forintig a helyettes államtitkár dönthet, e fölött azonban változatlanul a miniszter szava lesz az irányadó. A pályázati döntéseket egyeztetni kell a fejlesztésben érintett más tárcákkal is. Nem pályázhat majd az, akinek bármilyen köztartozása van. Ha a pályázó támogatási szerződést kötött, és a támogatási szerződés érvényessége alatt bármikor adók módjára behajtandó köztartozása keletkezik, a támogatás folyósítását le kell állítani. • A támogatásokat nagyító alá véve kiderül, eddig a vissza nem térítendő volt a legjellemzőbb. Akarnak-e ezen valamit is módosítani? A tervezet szerint a vissza nem térítendő támogatás az igazolt kiadás és költsége 70 százalékáig lesz adható, jelenleg ez a határ 50 százalék. Kivételt képez az idegenforgalmi képzés. Ez esetben a támogatás mértéke elérheti a 100 százalékot is. Újdonság azonban, hogy egyes speciális esetekben, vagyis amikor nincs mód a pályáztatásra, pályázaton kívül is lehet támogatásokat adni az OIB javaslata alapján, miniszteri engedéllyel. • Kapott-e valaha nyereséges vállalkozás pénzt, mondjuk, egy rendezvény szervezéséhez? Ezt a kérdést kicsit provokatívnak érzem. Őszintén mondom, álszent dolognak tartom, hogy minden vállalkozásról kimondjuk azt, hogy veszteséges, ha valamilyen cél megvalósításához állami támogatást vesz igénybe. Mi soha nem a vállalkozás működését támogatjuk, hanem az idegenforgalom szempontjából fontos rendezvényt. A jövőben egyébként szigorúbban ellenőrzik majd, hogy a támogatást turisztikai célokra használják-e. A visszatérítendő támogatásoknál pedig kötelező lesz a megfelelő biztosíték. • Az elmúlt esztendőben nagyon sok kritika érte a turisztikai támogatások rendszerét, hiszen több területen is előfordult, hogy bár volt pénz a benyújtott pályázatokra, a kiírások elhúzódtak, s a ténylegesen felhasznált pénzek olykor a negyedét tették ki a lehetőségeknek. Mi volt ennek az oka? Milyen területeken volt számottevő a lemaradás? A termékfejlesztés a legkényesebb pont. Az eredeti tervben szereplő 800 millió forintos keretet időközben az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) 652,8 millió forintra módosította a külképviseleti és a Magyar Turizmus Rt. beruházási keretének egyidejű növelése mellett. Ebből is azonban csak 173,9 millió forintot fizettünk ki. A lemaradásban szerepet játszott, hogy a beadott pályázatok színvonala nem mindig érte el az elvárt színvonalat, illetve a pályázók nem rendelkeztek az előírt önrésszel, vagy nem tudták biztosítani a kötelezően előírt nyilatkozatokat. A rendezvényeknél az 1997-re tervezett keretből mintegy 80 millió forint kifizetése húzódott át 1998-ra, amely döntő részét januárban át is utalták. Nem szívesen foglalkozunk ma már azzal, hogy mi miért volt rossz, inkább arra koncentrálunk, hogy hogyan lehetne jobban csinálni. Segít ebben a munkában az új pályázatkezelő számítógépes program is, amely lehetővé teszi már a folyamatos ellenőrzést, és azért, hogy ebben az évben ilyen ne fordulhasson elő. Az OIB döntése alapján a turisztikai célelőirányzat felhasználását túl lehet tervezni, s év végére a teljes keretet felhasználjuk. Ezenkívül 1998-ban lehetőség nyílik majd a felhasználási terv egyes keretei között az igények ismeretében az átcsoportosításokra is. Az OIB havonta kap majd tájékozatást a felhasználás alakulásáról, így az átcsoportosítást év közben is el lehet majd végezni. • Mi történik azzal a pénzzel, amit nem sikerült kiosztani? Az 1997-ről áthúzódott pénzeket gyakorlatilag szerződésekkel, kötelezettségvállalásokkal kötöttük le, így ezek teljesítése ebben az évben megvalósul. • Tulajdonképpen ki vagy milyen testület foglalkozik a pályázatok folyósításával és elszámoltatásával, vagyis azzal, hogy a pályázó maradéktalanul eleget tett-e a feltételeknek? A pályázatok kezelése, az odaítélt támogatások folyósítása és az elszámoltatás gördülékenyebbé tétele érdekében március elseje óta a Magyar Turizmus Rt.-nél a gazdasági vezérigazgató-helyettes irányításával támogatásokat és pályázatokat kezelő igazgatóság működik. A pályázatok elszámoltatását ez az igazgatóság végzi, az utalványozás a minisztérium turizmusszakterület feladata, a kifizetés a kincstáron keresztül történik. A támogatások felhasználását a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságai szakmailag ellenőrzik, az elszámolások ellenőrzéséhez külső szakértők, illetve könyvszakértő cégeket vonnak be. Ezzel a termékmenedzselési igazgatóság is, amit én vezetek, mentesült a pályázatok ügykezelése alól, és így teljes erővel tudjuk erőinket a tényleges szakmai munkára, az idegenforgalmi kiemelt termékek menedzselésére koncentrálni. • A szigorodó pályázati feltételek és a szerződéskötési előírások mit jelentenek a gyakorlatban például egy turistaházat, vagy panziót üzemeltető, vagy egy idegenforgalmi rendezvényszervező szempontjából? A gyakorlatban teljesen mindegy, hogy turistaházat vagy panziót üzemeltető, vagy egy idegenforgalmi rendezvényszervező pályázik-e, a 263/1997. (XII. 21.) sz. kormányrendelet mindenkire egyaránt vonatkozik. E rendelet célja, hogy az elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználását szabályozza. • S most néhány közérdekű információt kérnénk: milyen támogatásokat igényelhetnek az idegenforgalmi vállalkozók a turisztikai célelőirányzatból? Támogatás, illetve állami megrendelés hazai és külföldi turisztikai marketing, propaganda- és reklámtevékenységre, propagandaanyagok előállítására, terjesztésére, információs adatbázis és szolgáltatás (Tourinform) működtetésére adható. De sorolhatnám még, hiszen idetartozik a hivatalos turisztikai szakmai kiadványok megjelentetése, a nemzeti turisztikai külképviseleti hálózat fejlesztése és működtetése, mint ahogy a turizmus szempontjából fontos rendezvényekkel kapcsolatos pályázatok is. . Sőt, a felsorolás még korántsem ér véget: a turisztikai fejlesztések, beruházások támogatására, stratégiai feladatok megoldását megalapozó kutatásokra és átfogó rendezési tervek kidolgozásához, turisztikai szakemberek képzésének elősegítésére, nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozásra, állami részesedésvállalásra vagy a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően nagy jelentőségű rendezvények támogatására szintén lehet pályázni. • Lehet-e más területről is pénzhez jutni és milyen feltételekkel és esélyekkel? • Természetesen igen, azonos célra lehetőség van más tárcák pályázataiból is támogatást kapni. Az új kormányrendelet biztosítaná a pályázati felhívások tartalmának és közzétételének összehangolását, és az egy programhoz, projekthez tartozó megítélhető támogatások együttes mértékének felső határát. Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény, pályázat esetén az egyes támogatási igények tekintetében a döntéseket az érintett előirányzatok kezelői közösen és külön-külön - az adott előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint - meghozhatják, s ez utóbbi esetben kölcsönösen tájékoztatják egymást a meghozott döntésekről. Az idegenforgalmi szempontból jelentős események, projektek támogatására már más tárcákkal - így például a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal, a Földművelésügyi Minisztériummal, az OTSH-val - a közös pénzalap terhére együttes pályázati kiírások is megjelennek. • Iván Gizella (A jelenleg érvényes pályázatok listája az Interneten a Magyar Turizmus Rt. www.hungarytourism.hu honlapján olvasható.) Bocsák Ágnes FOTÓ: PÉLYI NÓRA A Kondex megyei hengerelt acéltermékeket rendkívüli árengedménnyel értékesít. AIÍIIC a mm tm MIMT! Telefonifax: (46) 413-002, 413-003, 413-004 MH 4742 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. A tartósan lekötött konvertibilis devizabetétek 1998. május 4-től érvényes kamatkondíciói (A kamat hetente változik, de a hétközbeni változtatás jogát fenntartjuk!) Látra EC 1 3 9 12 szóló számla hónapra lekötött hónapra lekötött hónapra lekötött hónapra lekötött 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD alatt felett alatt felett alatt felett alatt felett USD 1 1 3 1/2 41/4 39/16 45/16 33/4 41/2 3 13/16 49/16 DEM 01/2 01/2 1 1/2 21/4 19/16 25/16 13/4 2 1/2 113/16 29/16 CHF 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 GBP 11/2 1 1/2 413/16 59/16 47/8 55/8 413/16 59/16 413/16 59/16 ATS 01/2 01/2 17/16 23/16 19/16 25/16 1 3/4 2 1/2 17/8 25/8 AUD 1 1 1 1 II I 11 1 CAD 01/2 01/2 2 1/2 3 1/4 27/8 35/8 27/8 35/8' 3 33/4 SEK 01/2 01/2 1 1/8 17/8 13/16 1 15/16 1 15/16 2 1/16 1 3/8 21/8 m. 1 1/2 1 1/2 25/16 31/16 115/16 211/16 11/2 2 1/4 1/12 2 1/4 FRF 03/4 03/4 1 1/16 113/16 13/16 1 15/16 1 3/8 2 1/8 17/16 23/16 KFt 5 5 16 16 16 1/8 161/8 163/8 163/8 161/2 161/2 Az itt közölt kamatok a lekötési idő hosszától függetlenül, a 3000 USD érték alatti és 3000 USD értéket meghaladó egy-egy lekötött betétre vonatkoznak. A 3000 USD értéket meghaladó egy-egy lekötött betétre (a CHF kivételével) az első oszlopban feltüntetett kamaton felül 3/4% kamatot adunk. Az AUD, BEF, DKK, FIM, GRD, JPY, NDK, PTE,D ESP lekötött betétekre összeghatártól függetlenül a mindenkori látra szóló kamatot térítjük. A GRD, PTE, JPY látra szóló kamata 0,125%. Az 50 000 USD- t meghaladó, vagy annak megfelelő értékű USD, CHF, DEM, ATS, FRF és GBP lekötésre, a többi a kamattáblában szereplő deviza esetében 100 000 USD felett eseti meghatározással egyedi kamatot alkalmazunk. Egyedi kamatra kamatprémium nem jár. A CHF esetében 50 000 USD alatt a lekötött betétekre összegtől függetlenül a meghirdetett kamatokat térítjük. Konvertibilis forintszámla (KFt) csak devizakülföldiek részére nyitható, a leköthető minimumösszeg vállalkozóknak 1 millió Ft, természetes személyeknek 100 ezer Ft. Az EC-kamatok megegyeznek a látra szóló kamatokkal. 7 . A Vendégkommentár Szellemi és anyagi egyensúly német ipar 1945-ben, a nagy világégés után szétbombázva a földön hevert. A kezdeti vergődések után azonban, alig évtized múltán már talpra állt, hogy a hatvanas évek végére az akkori NSZK ismét ipari nagyhatalommá váljék. Kétségtelen persze, hogy ehhez a Marshall-program is hozzájárult, nem csekély anyagi segítséggel. Mégis, elsődlegesen és alapvetően a tudás, a szakismeretek, a munkakultúra volt az a bázis, amiből a német ipar gyorsan regenerálódni tudott. A pénzügyi háttér természetesen rendkívül fontos összetevő, de mit ér, ha nincs meg hozzá a tudás? Láthatjuk ezt a mesésen gazdag olajországokban, ahol éppen csak most kezd gyökeret verni egy elsőgenerációs értelmiség, és amelyek legtöbbjében a temérdek pénz ellenére még aligha lehet igazi iparról beszélni. Magyarország is átélt ebben a században néhány hatalmas megrázkódtatást. Két világháború, Trianon, államosítás és privatizáció - egy is elég lett volna belőlük ahhoz, hogy a gazdaságunkat - a súlyos kényszer által motiválva - új pályára állítsa. A tragédiák, válságok, sorsfordulók utáni kényszerpályákon a magyar szakértelmiség tudása volt az, amely legalább regenerálódást, és gyakorta nem is csekély mértékű fejlődést tudott megvalósítani a magyar gazdaságban. Mindezt elsősorban oktatási, különösen felsőoktatási rendszerünk kiválóságának köszönhetjük. A kilencvenes évek privatizációja erősen szétzilálta a hazai szakmai műhelyeket, nagy kárt okozva azzal, hogy nem csupán a kutatást gyengítette meg, hanem szétrombolta az ipari fejlesztő laboratóriumokat. A privatizációs vásárlók többnyire, sőt, legtöbbnyire elsőként éppen a kutató-fejlesztő részlegeket, no meg a piaci tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó egységeket szüntették meg. Lényegében kipusztult az ipari kutatóintézetekből és vállalatokból álló hálózat. A romokon pedig létrejött egy sereg kis- és mikro- (gyakorta önfoglalkoztató) vállalkozás, amelyeknek alapítói csekély anyagi, de jelentékeny szellemi tőkével próbálták hasznosítani felhalmozott tudásukat. Mára, a kilencvenes évek végére ez a helyzet több szempontból is változott. Egyrészt a kis K+F vállalkozások közül néhánynak sikerült megkapaszkodnia, középvállalattá kinőve magát vagy pedig felvásárolta őket egy nagy-, esetleg óriásvállalat, és ennek keretében működnek tovább. Ez a folyamat voltaképpen sikernek tekinthető. Rosszabb esetben viszont tönkrementek vagy éppen most vannak tönkremenőben, mert korábbi tudásuk elhasználódott, elkopott, kutatásra, fejlesztésre, új technológiák beszerzésére, új piaci kapcsolatok kiépítésére pedig nincs tőkeerejük. Kétségtelen, hogy megmentésükre, életben tartásukra és továbbfejlesztésükre vannak jeles elképzelések, de egyelőre az állami pénzosztók csekély hajlandóságot mutatnak e tekintetben a valódi, pozitív irányú elmozdulásra. Holott a fejlett gazdaságú országok és régiók (főleg az Európai Unió) is jelentékeny erőfeszítéseket tesznek az innovatív kis- és középvállalkozások támogatására, erősítésére, újak létrehozására. Szólnunk kell viszont egy rendkívül biztató jelenségről, amely igen kedvező folyamatok beindulását jellemzi posztprivatizációs helyzetünkben. Örvendetes módon nemzetközi nagyvállalatok sorra hoznak létre nálunk kutató-fejlesztő helyeket, adnak megbízásokat egyetemeknek vagy támogatnak magyar kutatóbázisokat. Jól ismert tapasztalat, hogy egy összeszerelő gyárat bármikor viszonylag könnyen és gyorsan át lehet telepíteni máshová. Egy hatékony, profittermelő eredményeket létrehozó, stratégiai jelentőségű kutató-fejlesztő bázist azonban nem egyszerű mozgatni, mert a kiváló koponyákat, a tudást egyáltalán nem könnyű tetszőleges helyen fellelni. A magyar tudásipart érintő változások közé kell sorolnunk átalakuló kapcsolatainkat az Európai Unióval. Hazánk eddig, az unió most lezárult negyedik kutatásfejlesztési keretprogramjában csak valamelyik tagországgal közösen pályázhatott, saját költségeinket teljes egészében nekünk kellett állnunk (ámbár az esetek többségében nemzetközi programokból kaptunk hozzájárulásokat), de nem is kellett befizetnünk az egyébként meglehetősen magas részvételi díjat. 1999-től kezdve viszont, a jövő év elején induló ötödik keretprogramban teljes jogú - és egyúttal fizető - tagként veszünk részt. Ha igaz, hogy a tudás a lényegi alapja egy gazdaság további fejlődésének, a munkahelyteremtésnek, a külföldi tőke és megrendelések beáramlásának, és egyáltalán, a fejlődés fenntartásának, akkor elsődleges kormányzati feladat a tudást teremtő műhelyek erősítése és támogatása. Az élvonalbeli vállalatokat nem kell erre biztatni, mert tisztában vannak vele, hogy kutatás-fejlesztés, megújulás nélkül gyorsan kiesnek a piaci versenyből. A társadalom jólétét szem előtt tartó kormányzatnak tehát olyan gazdasági környezetet, olyan hátteret kell teremtenie, amely az egész tudásipart - az alapkutatásoktól, az oktatástól egészen a fejlesztésekig - életben tartja, a fejlődését előmozdítja. Egyik elsődleges feladata kell legyen, hogy mindenképpen felül kell vizsgálni a még többnyire kiváló magyar egyetemek anyagi - és ezzel szorosan összefüggő szellemi lerontását előidéző súlyos megszorításokat. A választás utáni új kormánynak alaposan át kell gondolnia a kutatásra, fejlesztésre szánt állami támogatás mértékét. Tavaly a bruttó nemzeti termékhez, a GDP-hez viszonyítva a K+F ráfordítások aránya nem érte el a 0,7 százalékot (Finnországban például 2,2 százalék ez az arány). Többek között azért sem tartható ez az alacsony érték, mert mint említettük, Magyarországnak jövő évtől kezdve fizetnie kell az EU 5. keretprogramjában való részvételéért. Ehhez 1999-től kezdve folyamatosan csökkenő, 2002-re nullává váló kiegészítést kapunk az EU-tól. Már jövő évben közel 900 millió forint kiadást jelent számunkra a csatlakozás, ami 2002-re eléri a 2,2 milliárd forintot (mai árakon számolva). Természetesen ez nem lesz kidobott pénz, mert a projekteken keresztül jelentékeny része visszanyerhető. De minden ország saját ügyességén, érdekérvényesítő képességén múlik (vagyis azon is, hogy vannak-e értékes, a konkrét projektekben hasznosítható témái és azokat nemzetközi együttműködésben művelni képes csapatok), hogy mennyit tud visszanyerni a befizetésekből. Sajnos jelenleg nemcsak a kutatás-fejlesztési pénzek tényleges összegével vannak gondok, hanem az arányokkal is. Egészségtelen az állami támogatás és a vállalkozások ráfordításainak aránya: mintegy kétharmad az előbbi javára. A fejlett gazdaságú országokban az állam és a profitszféra K+F ráfordításai körülbelül azonos mértékűek (természetesen e tekintetben országonként vannak szórások). A fentiekben említett folyamatok beindulása nagyon biztató, de még sok újabb vállalaton belüli K+F részlegre van szükség, és ismét el kell jutnunk ahhoz az állapothoz, hogy a cégek rendszeres és komoly megbízásokat adjanak kutatásra, fejlesztésre az egyetemeknek, kutatóintézeteknek. Az állami támogatásnak nagyobb mértékben kell irányulnia e folyamatok elősegítésére, méghozzá, a közvetlen anyagi támogatásokon túlmenően, sokszínűen változatos közvetett financiális eszközökkel is. Az ehhez szükséges költségvetési többletpénzek lényegesen kisebbek, mint egy-egy magyar bank zilált pénzügyeit rendbehozó tízmilliárdok. A másik egészségtelen arány a K+F pénzalapok szétosztásában tükröződik, mivel igen szétaprózottak a kutatásokat támogató pályázati pénzek. A vegetálásból pedig aligha várhatók kiemelkedő eredmények. Szerencsére a vállalati kutatóhelyeken más a helyzet, különösen a nagy világcégek hazai K+F bázisain. Azok felszereltsége, embereik ellátottsága hasonló, mint a vállalat más helyein vagy a központjában (talán csak a fizetések nem hasonlók). Az EU által Magyarországról készített országvélemény szerint hazánk a tudományos teljesítmény tekintetében az első húsz között van. Előkelő hely, amelyet nagyobb részben tíz-húsz évvel ezelőtt kezdett kutatások és projektek alapoztak meg. Látensen ez a tudás is benne van abban, hogy a gazdaságunk az 1990 utáni nagy megrázkódtatásokat kezdi kiheverni, hogy Magyarországot kedvezően kezeli az EU a belépésre sorban állók között, hogy megindult egy egészséges átstrukturálódás és reménykedhetünk fejlődésben is. Érdemes tehát a tudásiparba, az oktatásba, a képzésbe, a kutatásba, a technológiai fejlesztésekbe, a tudományos és technikai infrastruktúrába befektetni. SZENTGYÖRGYI ZSUZSA A Pénz Plusz Piac főszponzora a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara · —•› LAKÁS-, IRODA-és EGYEDI BÚTOROK ALKATRÉSZEK és SZERELVÉNYEK LEGKEDVEZŐBBEN KÖZVETLENÜL A GYÁR BÚTORÁRUHÁZÁBÓL Budapest, XV. Régi Fóti út 2/A, A. —·■ 307-54-26, 307-68-17 elválassza ki a bútor típusát, adja meg a helyiségek alaprajzát és funkcióját, mi megtervezzük, méretre legyártjuk, leszállítjuk és beszereljük a megrendelt bútorokat. Alibubir PflIOTfl BÚTORGYflR Nyitva: Hétfőtől- Szombatig: 6-20, Vasárnap: 8-14