Magyar Hírlap, 1998. május (31. évfolyam, 102-113. szám)

1998-05-08 / 107. szám

1998. MÁJUS 8., PÉNTEK SZERKESZTI: IVÁN GIZELLA Pénz Plusz Piac Szigorúbbak lesznek az előírások Gyorsabban döntenek a turisztikai pályázatokról Az elmúlt évben a turizmusban megkezdődött a korábbi, korszerűtlen és a szakma által joggal kritizált pályázati rendszer felülvizsgálata. Az már ma is látható, hogy a pályázatok odaítélésénél szigorúbbak lettek az elő­írások, és igyekeztek lerövidíteni egy-egy döntés idejét. Hozzáértők sze­rint azonban ez csak a kezdet. A pályáztatással kapcsolatos új rendelet már túl van a tárcaközi egyeztetésen és rövidesen érvénybe lép. Az ide­genforgalomban dolgozó vállalkozók ugyanakkor ma még elégedetlen­kednek. Akit egyszer is elutasítottak, az bizonyára keresi az okokat a pá­lyáztatók, a pályázatok gyakorlatának elmarasztalására. És ilyenek akad­nak páran. Pedig ma már évről évre emelkedik az elkölthető pénz, a vál­lalkozók az idén több mint 1,7 milliárd forintnyi összegre nyújthatják be igényüket. A pályázatokkal kapcsolatos változásokról és gyakorlati tud­nivalókról Bocsák Ágnes termékmenedzselési igazgatót kérdeztük. • Mi az ami megváltozott és mi változik még a közeljövőben a pá­lyázatok elbírálási rendszerében?­­ A jelenlegi gyakorlat szerint a pá­lyázati úton elnyerhető támogatá­sokat a pályázati bírálóbizottságok értékelik és javaslatot tesznek a döntésre. A bizottságok összetéte­lét a turisztikai, szakmai szövetsé­gek által összeállított szakértői névsor figyelembevételével, az OIB elnökével egyeztetve, a turiz­mus szakterületet felügyelő helyet­tes államtitkár határozza meg. A későbbiekben a helyi jelentősé­gű pályázatokat a regionális ide­genforgalmi bizottságok fogják el­bírálni. Ugyancsak változás, hogy a pályázati bizottságok javaslatairól, pályázatonként 10 millió forintig a helyettes államtitkár dönthet, e fö­lött azonban változatlanul a mi­niszter szava lesz az irányadó. A pályázati döntéseket egyeztetni kell a fejlesztésben érintett más tárcákkal is. Nem pályázhat majd az, akinek bármilyen köztartozása van. Ha a pályázó támogatási szer­ződést kötött, és a támogatási szer­ződés érvényessége alatt bármikor adók módjára behajtandó köztar­tozása keletkezik, a támogatás fo­lyósítását le kell állítani. • A támogatásokat nagyító alá vé­ve kiderül, eddig a vissza nem térí­tendő volt a legjellemzőbb. Akar­nak-e ezen valamit is módosítani? A tervezet szerint a vissza nem té­rítendő támogatás az igazolt kiadás és költsége 70 százalékáig lesz ad­ható, jelenleg ez a határ 50 száza­lék. Kivételt képez az idegenfor­galmi képzés. Ez esetben a támo­gatás mértéke elérheti a 100 száza­lékot is. Újdonság azonban, hogy egyes speciális esetekben, vagyis amikor nincs mód a pályáztatásra, pályázaton kívül is lehet támogatá­sokat adni az OIB javaslata alap­ján, miniszteri engedéllyel. • Kapott-e valaha nyereséges vál­lalkozás pénzt, mondjuk, egy ren­dezvény szervezéséhez? Ezt a kérdést kicsit provokatívnak érzem. Őszintén mondom, álszent dolognak tartom, hogy minden vál­lalkozásról kimondjuk azt, hogy veszteséges, ha valamilyen cél megvalósításához állami támoga­tást vesz igénybe. Mi soha nem a vállalkozás működését támogat­juk, hanem az idegenforgalom szempontjából fontos rendezvényt. A jövőben egyébként szigorúbban ellenőrzik majd, hogy a támogatást turisztikai célokra használják-e. A visszatérítendő támogatásoknál pedig kötelező lesz a megfelelő biztosíték. • Az elmúlt esztendőben nagyon sok kritika érte a turisztikai támo­gatások rendszerét, hiszen több te­rületen is előfordult, hogy bár volt pénz a benyújtott pályázatokra, a kiírások elhúzódtak, s a ténylege­sen felhasznált pénzek olykor a negyedét tették ki a lehetőségek­nek. Mi volt ennek az oka? Milyen területeken volt számottevő a le­maradás? A termékfejlesztés a legkényesebb pont. Az eredeti tervben szereplő 800 millió forintos keretet időköz­ben az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) 652,8 millió fo­rintra módosította a külképviseleti és a Magyar Turizmus Rt. beruhá­zási keretének egyidejű növelése mellett. Ebből is azonban csak 173,9 millió forintot fizettünk ki. A lemaradásban szerepet játszott, hogy a beadott pályázatok színvo­nala nem mindig érte el az elvárt színvonalat, illetve a pályázók nem rendelkeztek az előírt önrésszel, vagy nem tudták biztosítani a köte­lezően előírt nyilatkozatokat. A rendezvényeknél az 1997-re tervezett keretből mintegy 80 mil­lió forint kifizetése húzódott át 1998-ra, amely döntő részét ja­nuárban át is utalták. Nem szívesen foglalkozunk ma már azzal, hogy mi miért volt rossz, inkább arra koncentrálunk, hogy hogyan lehet­ne jobban csinálni. Segít ebben a munkában az új pályázatkezelő számítógépes program is, amely le­hetővé teszi már a folyamatos el­lenőrzést, és azért, hogy ebben az évben ilyen ne fordulhasson elő. Az OIB döntése alapján a turiszti­kai célelőirányzat felhasználását túl lehet tervezni, s év végére a tel­jes keretet felhasználjuk. Ezenkí­vül 1998-ban lehetőség nyílik majd a felhasználási terv egyes keretei között az igények ismeretében az átcsoportosításokra is. Az OIB ha­vonta kap majd tájékozatást a fel­­használás alakulásáról, így az át­csoportosítást év közben is el lehet majd végezni. • Mi történik azzal a pénzzel, amit nem sikerült kiosztani? Az 1997-ről áthúzódott pénzeket gyakorlatilag szerződésekkel, kö­telezettségvállalásokkal kötöttük le, így ezek teljesítése ebben az év­ben megvalósul. • Tulajdonképpen ki vagy milyen testület foglalkozik a pályázatok folyósításával és elszámoltatásá­val, vagyis azzal, hogy a pályázó maradéktalanul eleget tett-e a fel­tételeknek? A pályázatok kezelése, az odaítélt támogatások folyósítása és az el­számoltatás gördülékenyebbé té­tele érdekében március elseje óta a Magyar Turizmus Rt.-nél a gaz­dasági vezérigazgató-helyettes irá­nyításával támogatásokat és pályá­zatokat kezelő igazgatóság műkö­dik. A pályázatok elszámoltatását ez az igazgatóság végzi, az utalvá­nyozás a minisztérium turizmus­szakterület feladata, a kifizetés a kincstáron keresztül történik. A támogatások felhasználását a Magyar Turizmus Rt. igazgató­ságai szakmailag ellenőrzik, az el­számolások ellenőrzéséhez külső szakértők, illetve könyvszakértő cégeket vonnak be. Ezzel a ter­mékmenedzselési igazgatóság is, amit én vezetek, mentesült a pályá­zatok ügykezelése alól, és így teljes erővel tudjuk erőinket a tényleges szakmai munkára, az idegenforgal­mi kiemelt termékek menedzselé­sére koncentrálni. • A szigorodó pályázati feltételek és a szerződéskötési előírások mit jelentenek a gyakorlatban például egy turistaházat, vagy panziót üzemeltető, vagy egy idegenforgal­mi rendezvényszervező szempont­jából? A gyakorlatban teljesen mindegy, hogy turistaházat vagy panziót üze­meltető, vagy egy idegenforgalmi rendezvényszervező pályázik-e, a 263/1997. (XII. 21.) sz. kormány­­rendelet mindenkire egyaránt vo­natkozik. E rendelet célja, hogy az elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó rendelteté­sű előirányzatainak összehangolt felhasználását szabályozza. • S most néhány közérdekű infor­mációt kérnénk: milyen támoga­tásokat igényelhetnek az idegen­­forgalmi vállalkozók a turisztikai célelőirányzatból? Támogatás, illetve állami megren­delés hazai és külföldi turisztikai marketing, propaganda- és reklám­­tevékenységre, propagandaanya­gok előállítására, terjesztésére, in­formációs adatbázis és szolgáltatás (Tourinform) működtetésére ad­ható. De sorolhatnám még, hiszen idetartozik a hivatalos turisztikai szakmai kiadványok megjelenteté­se, a nemzeti turisztikai külkép­viseleti hálózat fejlesztése és mű­ködtetése, mint ahogy a turizmus szempontjából fontos rendezvé­nyekkel kapcsolatos pályázatok is. . Sőt, a felsorolás még korántsem ér véget: a turisztikai fejlesztések, be­ruházások támogatására, stratégiai feladatok megoldását megalapozó kutatásokra és átfogó rendezési tervek kidolgozásához, turisztikai szakemberek képzésének elősegí­tésére, nemzetközi segélyprogra­mokhoz kapcsolódó társfinanszíro­zásra, állami részesedésvállalásra vagy a nemzetgazdasági szempont­ból kiemelkedően nagy jelentősé­gű rendezvények támogatására szintén lehet pályázni. • Lehet-e más területről is pénzhez jutni és milyen feltételekkel és esé­lyekkel? • Természetesen igen, azonos célra lehetőség van más tárcák pályáza­taiból is támogatást kapni. Az új kormányrendelet biztosítaná a pá­lyázati felhívások tartalmának és közzétételének összehangolását, és az egy programhoz, projekthez tar­tozó megítélhető támogatások együttes mértékének felső határát. Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény, pályázat esetén az egyes támogatási igények tekin­tetében a döntéseket az érintett előirányzatok kezelői közösen és külön-külön - az adott előirányzat felhasználására vonatkozó szabá­lyok szerint - meghozhatják, s ez utóbbi esetben kölcsönösen tájé­koztatják egymást a meghozott döntésekről. Az idegenforgalmi szempontból jelentős események, projektek támogatására már más tárcákkal - így például a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium­mal, a Földművelésügyi Miniszté­riummal, az OTSH-val - a közös pénzalap terhére együttes pályáza­ti kiírások is megjelennek. • Iván Gizella (A jelenleg érvényes pályázatok lis­tája az Interneten a Magyar Turiz­mus Rt. www.hungarytourism.hu honlapján olvasható.) Bocsák Ágnes FOTÓ: PÉLYI NÓRA A Kondex m­­egyei hengerelt acéltermékeket rendkívüli árengedménnyel értékesít. AIÍIIC a mm tm MIMT! Telefonifax: (46) 413-002, 413-003, 413-004 MH 4742 Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. A tartósan lekötött konvertibilis devizabetétek 1998. május 4-től érvényes kamatkondíciói (A kamat hetente változik, de a hétközbeni változtatás jogát fenntartjuk!) Látra EC 1 3 9 12 szóló számla hónapra lekötött hónapra lekötött hónapra lekötött hónapra lekötött 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD 3000 USD alatt felett alatt felett alatt felett alatt felett USD 1 1 3 1/2 41/4 39/16 45/16 33/4 41/2 3 13/16 49/16 DEM 01/2 01/2 1 1/2 21/4 19/16 25/16 13/4 2 1/2 113/16 29/16 CHF 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 01/8 GBP 11/2 1 1/2 413/16 59/16 47/8 55/8 413/16 59/16 413/16 59/16 ATS 01/2 01/2 17/16 23/16 19/16 25/16 1 3/4 2 1/2 17/8 25/8 AUD 1 1 1 1 II I 11 1 CAD 01/2 01/2 2 1/2 3 1/4 27/8 35/8 27/8 35/8' 3 33/4 SEK 01/2 01/2 1 1/8 17/8 13/16 1 15/16 1 15/16 2 1/16 1 3/8 21/8 m. 1 1/2 1 1/2 25/16 31/16 115/16 211/16 11/2 2 1/4 1/12 2 1/4 FRF 03/4 03/4 1 1/16 113/16 13/16 1 15/16 1 3/8 2 1/8 17/16 23/16 KFt 5 5 16 16 16 1/8 161/8 163/8 163/8 161/2 161/2 Az itt közölt kamatok a lekötési idő hosszától függetlenül, a 3000 USD érték alatti és 3000 USD értéket meghaladó egy-egy lekötött betétre vonatkoznak. A 3000 USD értéket meghaladó egy-egy lekötött betétre (a CHF kivételével) az első oszlopban feltüntetett kamaton felül 3/4% kamatot adunk. Az AUD, BEF, DKK, FIM, GRD, JPY, NDK, PTE,D ESP lekötött betétekre összeghatártól függetlenül a­ mindenkori látra szóló kamatot térítjük. A GRD, PTE, JPY látra szóló kamata 0,125%. Az 50 000 USD- t meghaladó, vagy annak megfelelő értékű USD, CHF, DEM, ATS, FRF és GBP lekötésre, a többi a kamattáblában szereplő deviza esetében 100 000 USD felett eseti meghatározással egyedi kamatot alkalmazunk. Egyedi kamatra kamatprémium nem jár. A CHF esetében 50 000 USD alatt a lekötött betétekre összegtől függetlenül a meghirdetett kamatokat térítjük. Konvertibilis forintszámla (KFt) csak devizakülföldiek részére nyitható, a leköthető minimumösszeg vállalkozóknak 1 millió Ft, természetes személyeknek 100 ezer Ft. Az EC-kamatok megegyeznek a látra szóló kamatokkal. 7 . A Vendégkommentár Szellemi és anyagi egyensúly német ipar 1945-ben, a nagy világégés után szétbombázva a földön hevert. A kezdeti vergődések után azonban, alig évtized múl­tán már talpra állt, hogy a hatvanas évek végére az akkori NSZK ismét ipari nagyhatalommá váljék. Kétségtelen persze, hogy ehhez a Marshall-prog­­ram is hozzájárult, nem csekély anyagi segítséggel. Mégis, elsődlegesen és alapvetően a tudás, a szakis­meretek, a munkakultúra volt az a bázis, amiből a német ipar gyorsan regenerálódni tudott. A pénz­ügyi háttér természetesen rendkívül fontos összete­vő, de mit ér, ha nincs meg hozzá a tudás? Láthat­juk ezt a mesésen gazdag olajországokban, ahol ép­pen csak most kezd gyökeret verni egy elsőgenerációs értel­miség, és amelyek legtöbbjében a temérdek pénz ellenére még aligha lehet igazi iparról be­szélni. Magyarország is átélt ebben a században néhány hatalmas megrázkódtatást. Két világhábo­rú, Trianon, államosítás és priva­tizáció - egy is elég lett volna be­lőlük ahhoz, hogy a gazdaságun­kat - a súlyos kényszer által moti­válva - új pályára állítsa. A tragé­diák, válságok, sorsfordulók utá­ni kényszerpályákon a magyar szakértelmiség tudása volt az, amely legalább regenerálódást, és gyakorta nem is csekély mértékű fejlődést tudott megvalósítani a magyar gazdaságban. Mindezt első­sorban oktatási, különösen felsőoktatási rendsze­rünk kiválóságának köszönhetjük. A kilencvenes évek privatizációja erősen szétzi­lálta a hazai szakmai műhelyeket, nagy kárt okozva azzal, hogy nem csupán a kutatást gyengítette meg, hanem szétrombolta az ipari fejlesztő laboratóriu­mokat. A privatizációs vásárlók többnyire, sőt, leg­­többnyire elsőként éppen a kutató-fejlesztő részle­geket, no meg a piaci tevékenységekhez közvetle­nül kapcsolódó egységeket szüntették meg. Lénye­gében kipusztult az ipari kutatóintézetekből és vál­lalatokból álló hálózat. A romokon pedig létrejött egy sereg kis- és mikro- (gyakorta önfoglalkoztató) vállalkozás, amelyeknek alapítói csekély anyagi, de jelentékeny szellemi tőkével próbálták hasznosíta­ni felhalmozott tudásukat. Mára, a kilencvenes évek végére ez a helyzet több szempontból is változott. Egyrészt a kis K+F vállalkozások közül néhánynak sikerült megka­paszkodnia, középvállalattá kinőve magát vagy pe­dig felvásárolta őket egy nagy-, esetleg óriásválla­lat, és ennek keretében működnek tovább. Ez a fo­lyamat voltaképpen sikernek tekinthető. Rosszabb esetben viszont tönkrementek vagy éppen most vannak tönkremenőben, mert korábbi tudásuk el­használódott, elkopott, kutatásra, fejlesztésre, új technológiák beszerzésére, új piaci kapcsolatok ki­építésére pedig nincs tőkeerejük. Kétségtelen, hogy megmentésükre, életben tartásukra és to­vábbfejlesztésükre vannak jeles elképzelések, de egyelőre az állami pénzosztók csekély hajlandósá­got mutatnak e tekintetben a valódi, pozitív irányú elmozdulásra. Holott a fejlett gazdaságú országok és régiók (főleg az Európai Unió) is jelentékeny erőfeszítéseket tesznek az innovatív kis- és közép­­vállalkozások támogatására, erősítésére, újak létre­hozására. Szólnunk kell viszont egy rendkívül biz­tató jelenségről, amely igen kedvező folyamatok beindulását jellemzi posztprivatizációs helyzetünk­ben. Örvendetes módon nemzetközi nagyvállala­tok sorra hoznak létre nálunk kutató-fejlesztő he­lyeket, adnak megbízásokat egyetemeknek vagy támogatnak magyar kutatóbázisokat. Jól ismert ta­pasztalat, hogy egy összeszerelő gyárat bármikor viszonylag könnyen és gyorsan át lehet telepíteni máshová. Egy hatékony, profittermelő eredmé­nyeket létrehozó, stratégiai jelentőségű kutató-fej­lesztő bázist azonban nem egyszerű mozgatni, mert a kiváló koponyákat, a tudást egyáltalán nem könnyű tetszőleges helyen fellelni. A magyar tudásipart érintő változások közé kell sorolnunk átalakuló kapcsolatainkat az Európai Unióval. Hazánk eddig, az unió most lezárult ne­gyedik kutatásfejlesztési keretprogramjában csak valamelyik tagországgal közösen pályázhatott, sa­ját költségeinket teljes egészében nekünk kellett állnunk (ámbár az esetek többségében nemzetközi programokból kaptunk hozzájárulásokat), de nem is kellett befizetnünk az egyébként meglehetősen magas részvételi díjat. 1999-től kezdve viszont, a jö­vő év elején induló ötödik keretprogramban teljes jogú - és egyúttal fizető - tagként veszünk részt. Ha igaz, hogy a tudás a lényegi alapja egy gazda­ság további fejlődésének, a munkahelyteremtés­nek, a külföldi tőke és megrendelések beáramlásá­nak, és egyáltalán, a fejlődés fenntartásának, akkor elsődleges kormányzati feladat a tudást teremtő műhelyek erősítése és támogatása. Az élvonalbeli vállalatokat nem kell erre biztatni, mert tisztában vannak vele, hogy kutatás-fejlesztés, megújulás nélkül gyorsan kiesnek a piaci versenyből. A társa­dalom jólétét szem előtt tartó kormányzatnak te­hát olyan gazdasági környezetet, olyan hátteret kell teremtenie, amely az egész tudásipart - az alapkutatásoktól, az oktatástól egészen a fejleszté­sekig - életben tartja, a fejlődését előmozdítja. Egyik elsődleges feladata kell legyen, hogy mindenképpen fe­lül kell vizsgálni a még többnyi­re kiváló magyar egyetemek anyagi - és ezzel szorosan össze­függő szellemi­­ lerontását elő­idéző súlyos megszorításokat. A választás utáni új kor­mánynak alaposan át kell gon­dolnia a kutatásra, fejlesztésre szánt állami támogatás mérté­két. Tavaly a bruttó nemzeti ter­mékhez, a GDP-hez viszonyítva a K+F ráfordítások aránya nem érte el a 0,7 százalékot (Finnor­szágban például 2,2 százalék ez az arány). Többek között azért sem tartható ez az alacsony ér­ték, mert mint említettük, Magyarországnak jövő évtől kezdve fizetnie kell az EU 5. keretprogramjá­ban való részvételéért. Ehhez 1999-től kezdve fo­lyamatosan csökkenő, 2002-re nullává váló kiegé­szítést kapunk az EU-tól. Már jövő évben közel 900 millió forint kiadást jelent számunkra a csatla­kozás, ami 2002-re eléri a 2,2 milliárd forintot (mai árakon számolva). Természetesen ez nem lesz ki­dobott pénz, mert a projekteken keresztül jelenté­keny része visszanyerhető. De minden ország saját ügyességén, érdekérvényesítő képességén múlik (vagyis azon is, hogy vannak-e értékes, a konkrét projektekben hasznosítható témái és azokat nem­zetközi együttműködésben művelni képes csapa­tok), hogy mennyit tud visszanyerni a befizeté­sekből. Sajnos jelenleg nemcsak a kutatás-fejlesztési pénzek tényleges összegével vannak gondok, ha­nem az arányokkal is. Egészségtelen az állami tá­mogatás és a vállalkozások ráfordításainak ará­nya: mintegy kétharmad az előbbi javára. A fejlett gazdaságú országokban az állam és a profitszféra K+F ráfordításai körülbelül azonos mértékűek (természetesen e tekintetben országonként van­nak szórások). A fentiekben említett folyamatok beindulása nagyon biztató, de még sok újabb vál­lalaton belüli K+F részlegre van szükség, és ismét el kell jutnunk ahhoz az állapothoz, hogy a cégek rendszeres és komoly megbízásokat adjanak kuta­tásra, fejlesztésre az egyetemeknek, kutatóintéze­teknek. Az állami támogatásnak nagyobb mérték­ben kell irányulnia e folyamatok elősegítésére, méghozzá, a közvetlen anyagi támogatásokon túl­menően, sokszínűen változatos közvetett finan­ciális eszközökkel is. Az ehhez szükséges költség­­vetési többletpénzek lényegesen kisebbek, mint egy-egy magyar bank zilált pénzügyeit rendbeho­zó tízmilliárdok. A másik egészségtelen arány a K+F pénzala­pok szétosztásában tükröződik, mivel igen szétap­rózottak a kutatásokat támogató pályázati pén­zek. A vegetálásból pedig aligha várhatók kiemel­kedő eredmények. Szerencsére a vállalati kutató­helyeken más a helyzet, különösen a nagy világcé­gek hazai K+F bázisain. Azok felszereltsége, em­bereik ellátottsága hasonló, mint a vállalat más helyein vagy a központjában (talán csak a fizeté­sek nem hasonlók). Az EU által Magyarországról készített ország­vélemény szerint hazánk a tudományos teljesít­mény tekintetében az első húsz között van. Előke­lő hely, amelyet nagyobb részben tíz-húsz évvel ezelőtt kezdett kutatások és projektek alapoztak meg. Látensen ez a tudás is benne van abban, hogy a gazdaságunk az 1990 utáni nagy megráz­kódtatásokat kezdi kiheverni, hogy Magyarorszá­got kedvezően kezeli az EU a belépésre sorban állók között, hogy megindult egy egészséges át­strukturálódás és reménykedhetünk fejlődésben is. Érdemes tehát a tudásiparba, az oktatásba, a képzésbe, a kutatásba, a technológiai fejlesztések­be, a tudományos és technikai infrastruktúrába befektetni. SZENTGYÖRGYI ZSUZSA A Pénz Plusz Piac főszponzora a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara · —•› LAKÁS-, IRODA-és EGYEDI BÚTOROK ALKATRÉSZEK és SZERELVÉNYEK LEGKEDVEZŐBBEN KÖZVETLENÜL A GYÁR BÚTORÁRUHÁZÁBÓL Budapest, XV. Régi Fóti út 2/A, A. —·■ 307-54-26, 307-68-17 el­válassza ki a bútor típusát, adja meg a helyiségek alaprajzát és funkcióját, mi megtervezzük, méretre legyártjuk, leszállítjuk és beszereljük a megrendelt bútorokat. Alibubir PflIOTfl BÚTORGYflR Nyitva: Hétfőtől- Szombatig: 6-20, Vasárnap: 8-14

Next