Magyar Hírlap, 1999. március (32. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

8 Magyar Hírlap Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes elismerése A népzene kincstárnokai „Most, hogy együtt dolgozom a Muzsikás együttessel - nyi­latkozta a nemrég kiadott Bartók-album stúdiófelvéte­lei idején a világhírű román származású hegedűművész, Alexander Balanescu -, egyre inkább érzem, hogy milyen sokat jelent számomra a kul­turális háttér, amelyből szár­mazom.” A Muzsikás több mint negyedszázados tevé­kenysége egyértelmű bizonyí­téka annak, hogy a magyar és a kelet-közép-európai folk­lór még a XX. század végén is kiapadhatatlan kincsestár, amelyből nemcsak azok me­ríthetnek, akik benne élnek, s így közvetlenül találkoznak vele, hanem azok is, akik ugyan modern városi kultúrá­ban nőttek fel, de mégis von­zalmat éreznek a gyökerek, az ősi értékek iránt. A „civilben” űrkutatóként dolgozó Hamar Dániel és mu­zsikustársai­­ a jelenlegi felál­lásban: Éri Péter, Porteleki László és Sipos Mihály, vala­mint Sebestyén Márta éne­kesnő, Tóth Ildikó és Farkas Zoltán táncos - a hetvenes évek elején-közepén még csu­pán szűk baráti társaságban játszották a népi dallamokat, de aztán hamarosan elindult a táncházmozgalom, s ez lehe­tőséget adott a szélesebb kör­ben történő bemutatkozásra. A Magyar Tudományos Akadémia népzenei archívu­mában kutattak, és rendszere­sen részt vettek népdalgyűjtő körutakon is, hogy bővítsék repertoárjukat, megismerjék az autentikus játékmódokat. A nyolcvanas években már külföldről is érdeklődtek a Muzsikás iránt, a kilencvenes években pedig elindult világ­­karrierjük, amelynek emléke­zetes állomása az angol-ame­rikai Rykodisc kiadóval kö­tött exkluzív szerződés, a lon­doni Barbican Centerben és Royal Festival Hallban adott teltházas koncertek, Pina Bausch önálló koreográfiája és a BBC kortárs táncfilmje a Muzsikás zenéjére, Sebestyén Márta sikerei a Deep Forest együttessel vagy éppen az Anthony Minghella sokszoros Oscar-díjas alkotásában, Az angol beteg című filmben való közreműködés. A Bartók és a népzene kap­csolatát árnyaltan, sokszínűen bemutató Bartók-albumot - eredeti fonográffelvételek­kel, Bartók népzenei gyűjté­seihez és saját kompozícióihoz szorosan kapcsolódó dalla­mokkal, illetve a Balanescu és Sipos Mihály által megszólal­tatott hegedűduókkal - a vi­lágsajtó teljes joggal nevezi az évtized egyik legnagyobb ze­nei szenzációjának. A lemez egyfelől összegzi a Muzsikás eddigi, huszonöt éves tevé­kenységét, másfelől új fejeze­tet nyit az együttes életében, mert új minőséget is teremt. Sebestyén Márta és a Muzsi­kás Kossuth-díja - amelynek átadására egy héttel a Bartók­­album zeneakadémiai pre­mierje előtt került sor - a ki­tartó, következetes munka, a legmagasabb minőségre tö­rekvő, megalkuvást nem isme­rő művészi alázat elismerése. • Retkes Attila Az együttes Bartók-albumát női szenzációjának a világsajtójoggal nevezi az évtized egyik legnagyobb­je­ FOTÓ: KÁSA BÉLA VILLANÓFÉNYBEN Vargas Llosa a Tivoliban (MH) A hétvégén a Budapesti Kamaraszínház vendége volt a spanyol nyelvű irodalom élő klasszikusa, a perui Mario Vargas Llosa, aki vasárnap este a Rossz nő című kétfelvonásosának előadását tekintette meg a zsúfolásig megtelt Tivoli Színház­ban. A sikeres este után Vargas Llosa nemrég második kiadás­ban is megjelent, Szeretem a mostohámat című kötetét dedi­kálta. Az író nagy elismeréssel szólt az előadásban közreműkö­dő színészek - Vári Éva, Horváth Lili, Újvári Zoltán, Kerekes József, Bozsó Péter, Németh Kristóf - érzékeny és kidolgozott játékáról, Gárdos Péter rendezésének, Székely László díszleté­nek és Füzér Anni jelmezeinek összhangjáról, majd sok sikert kívánt Huszágh Nándor fordításában színpadra állított műve további előadásaihoz. A Mozart Players jubileuma (MH-London) A London Mozart Players zenekar ma este dísz­­hangversennyel ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A koncert a St. James királyi palotában lesz, Edward herceg je­lenlétében. A zenekar úgy döntött, hogy fiatal szólistát szerepel­tet az esten, és versenyszerű meghallgatás után a Királyi Zene­­akadémia harmadéves ösztöndíjas magyar növendékét, András Tamást választotta, aki Mozart Á-dúr hegedűversenyét adja elő. Kelta tündérmesék (MH) A kelta zenét játszó Bran együttes csütörtök este, a Fonó Budai Zeneházban (Budapest, XI. Sztregova utca 3.) tartja Tündérzene című dupla CD-jének élő bemutatóját. Kovács Gá­bor (fuvola, ír kézi dob, ének, mesék), Császár Róbert (gitár), Tőzsér Berta (furulyák, fuvola) és Szolár Péter (furulyák, tangó­harmonika) új lemeze a középkori és népi ír dallamok mellett breton zenéket, valamint a titokzatos, XVII-XVIII. századi Hexreich von Keichblatt kódexének képi ábrázolásaiból fordí­tott, úgynevezett ószirmi muzsikákat is tartalmaz. A CD máso­dik részében jórészt mesék hallhatók, a kelta hagyományoknak megfelelő zenei aláfestéssel. A lemezhez kis könyvecske tarto­zik, amely a dalok leírásával segíti az ír szövegek befogadását. A koncert után ír és breton táncházat rendeznek a Fonóban. (ICEX ]Pa­Y TM HÍRKERRt [ÉLET ÉS|#| | IRODALOM | Lapunk jövőre is megjelenik - kivált, ha Ön segít nekünk. Jövedelemadója egy százalékáról rendelkezzen a mi javunkra! Élet és Irodalom Alapítvány Adószám: 18001776-1-42 _______________________________________________________________ MH 1096 KÖZLEMÉNY Az 1996. CXI. törvény az ér­tékpapírok forgalomba hoza­taláról szóló jogszabály 50. szakasz (1) bekezdése alapján a Budapest Alapkezelő Rt. eleget tesz rendkívüli tájé­koztatási kötelzettségének: a Graboplast RL felperes, a Bu­dapest Növekedési Alap alpe­res ellen értékpapírok kiadása iránt jelentős értékben indí­tott pert a Fővárosi Bíróságon. _____________________________mzw ^ll magyar Máltai Szeretetszolgálat 'S SORSKÖZÖSSÉGBEN A BELVÍZKÁROSULTAKKAL A Magyar Máltai Szeretetszolgálat akciócsoportja gyorssegélyben részesíti a belvíz sújtotta területek lakosságát.­­ Ezen felül az önök által a tavalyi évben felajánlott személyi jövedelemadó 1%-ából 10 millió forintot e károsultak támogatására fordítunk. Pénzbeni adományaikat az e célra nyitott folyószámlára juttathatják el „Belvíz” megjelöléssel: Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1 0201 006-50051599 Ezúton is kérjük, amennyiben egyetértenek céljainkkal és tevékenységünkkel, az idei évben is juttassák el személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Adószám: 19025702143 Támogatásukat a hazai árvíz és belvíz sújtotta területek lakossága nevében hálás szívvel köszönjük. 5 Budapest, 1999. március 8. te . Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke J KULTÚRA 1999. MÁRCIUS 16., KEDD Akivel érdemes színházat csinálni Törőcsik Mari kétszeres Kossuth-díjas idegből kell játszani, idegből - mondogatta annak idején Major Tamás, és valószínű­leg idegből kiabált fel a szín­padra a Szecsuáni jólélek nyilvános főpróbáján Törő­­csiknek, hogy hangsúlúly! A fiatal művésznő persze meg­­bántódott attól, hogy közön­ség előtt megszégyenítik, de az előadás után Major ott állt az öltözője ajtajában, hullot­tak a könnyei, és azt mondta, hogy „Mari, csak magával ér­demes színházat csinálni”. Sok ehhez hasonló törté­­ net leírható lenne, melyek­ben Törőcsik kikészül munka közben a mindig újabb-újabb mesternek fogadott rendező­itől, majd egymás nyakába borulva érzik, hogy valami lényegeset csináltak, inspirál­ták a másikat, megérte a kö­zös kín. Törőcsiknek kezdet­ben tényleg nem voltak rend­ben a színészi hangsúlyai, eszközei, Makk Károly is úgy bánt vele a Körhinta forgatá­sa közben, mint egy gyerek­szereplővel, valóban meg­bántotta, ha sírnia kellett a kamera előtt. A sematikus korszakából kikecmergő ma­gyar filmgyártás idején a vásznon hamar felkapott lett. Olyan filmcsodák főszereplő­je, mint a Vasvirág, az Édes Anna, szinte „futószalagon” termelte a parasztlányfigurá­­kat. Érezte ő is, hogy nem lesz ez így jó, az Édes Anna után végre nemet tudott mondani a hasonló felada­tokra. Ezután azonban a fá­radt munkásasszony korsza­ka következett. Fakult pon­gyolában, szakadt harisnyá­ban láthattuk sokáig mozi­ban és képernyőn. Miközben a filmen hamar elfogadták, színházban soká­ig kellett küzdenie az elisme­résért. Ő maga mondta, már azt hitte, hogy a Vágóhidak Szent Johannája, aztán a Varsói melódia sikere elég lesz ehhez, de aztán mégis újabb és újabb harcokat kel­lett vívnia a világot jelentő deszkák meghódításáért. Kamasz voltam, amikor 36 évesen Júliát játszotta, nagy tanítója, Major rendezésében. Major megfosztotta Shakes­peare művét a rárakódott elő­adói hagyományoktól, a pa­csirtacsicsergéstől, a felhőtlen olasz égtől, a buja tájtól, szür­ke, dobozszerű tákolmányok szolgáltak díszletül, a szöveg­­mondás szikárrá vált, a kö­zönség jó része nem ezt várta. Színpad és félházas nézőtér harcolt egymással, nem volt mindennapi este, fontos bu­kás volt. Olyan, ami többször előfordult Törőcsik életében, hogy sok munkával, nagy hit­tel igyekezett rálelni valami­lyen új útra, vagy legalább ös­vényre, de nem mindig találta meg, egy későbbi produkció­ban azonban kamatoztak a kutatás gyötrelmei. A legkomolyabb sikerek után is elbizonytalanodik. Pedig nemcsak a Körhinta aratott sikert Cannes-ban. Sok filmjét ünnepük ott. 1976-ban a Maár Gyula által rendezett Déryné, Hol van? főszerepéért Arany pálmát kap, hogy később az életmű­véért járó Mandragóra-díjat is átvegye, csakúgy mint az Arany pálmát, ezt is Robert de Niro mellett. Hazajön a fényes fesztiválokról, és zsír­papírból kapja be gyorsan a felvágottat, mint mindig, majd rohan egyik szerepéből a másikba. Nem élhet a múlt­jából, mint külföldi kollégái - a körülbelül száz mozifilm­ből, ki tudja a hány tévéjáték­ból és színpadi alakításból -, egyik feladatot vállalja a má­sik után. Rendszeresen vi­dékre bumázik, több éve a szolnoki teátrumhoz köti a szerződése. Ez az alig negy­venöt kilós, törékeny, szívós asszony annyit vezet, mint egy kamionsofőr. És már nem ugyanaz semmiben, ki­bújik minden skatulyából. Hol Ljubimovval, hol Taub Jánossal, hol Fodor Tamás­sal, hol Vasziljevvel újíttatja meg a művészetét. Hihetet­lennek tűnt, hogy A régi nyárban operettprimadonna­ként is tündökölt, jól táncolt, gyönyörűek voltak a lábai, és szerepe szerint még a saját lá­nya kedvesét is elcsábította, igencsak hihetően. A Margit­szigeten viszont megbukott Cecíliaként a Csárdáskirály­nőben. A felújított szolnoki színház nyitóelőadása, a mí­ves gonddal készült, Taub ál­tal rendezett Liliomfi is halo­­ványra sikeredett, de a szintén Taub által színpadra állított Schwajda György által dra­matizált Száz év magányban, Ursulaként, a nagy családot mindenáron összetartó monu­mentális „ősanyaként” talán élete legemlékezetesebb ala­kítását nyújtotta. Megfogadta Major tanácsát: idegből, ösz­tönből játszik, de már teljes szakmai vértezetben. Megpróbálkozott színhá­zak irányításával, először Győrben volt művészeti ve­zető, majd jóval később, a Művész Színházban igazgató, de mindkét helyen csak igen rövid ideig. Színházvezetői törekvései nem sikerültek, talán „idegből” cselekedett, túl érzékeny volt a sok józan­ságot igénylő feladathoz. A Művész Színház kudarca na­gyon megviselte. Az is meg­fordult a fejében, hogy nem lép többé színpadra, hogy itt­hagyja az országot. Szerencsére nem tette. Ta­valy Szolnokon újra dolgo­zott Vasziljevvel, aki rábírta, hogy Osztrovszkij darabjá­ban az Ártatlan bűnösökben még húszéves lányként is megjelenjen. Schwajda pedig rávette, hogy a Hegedűs a háztetőnben, Gregor József mellett, énekesfeladatot vál­laljon. Nem lett belőle Kos­suth-díjas díszszínész. Állan­dó megújulásra kész. Jól megérdemelt második Kos­suth-díja sem árthat neki, nem merevedik be, nem ját­szik majd pozícióból. A leg­nagyobbak közé tartozik. • Bóta Gábor Göncz Árpád és Orbán Viktor átadja Törőcsik Mari díját FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Gregor József - a független szellem Hogy Gregor József Kossuth-díjat kapott, az igazán nem meglepő, hi­szen az övéhez fogható meleg fényű és erőteljes basszussal és ilyen kitűnő színházi talentummal igazán kevesen bírnak. Tett is annyit a magyar operaját­szás hazai dolgaiért és nemzetközi elismertségéért, hogy a kitüntetést elnyerje. Gregor - ismereteim sze­rint - független szellem, a közönség szeretete, a munka jó íze, a nyugodt lelkiismeret mindig többet jelentett számára, mint valamely hivatalos vállveregetés, s azt hiszem így van ez ma is. Pesten gyerekeskedett, de Szege­den alapozta meg karrierjét, sosem felejti megjegyezni, hogy mennyit ta­nult a Tisza-parti városban, ahol be­fogadták, és ahol az operaegyüttes vezetője, a legendás Vaszy Viktor karmester formált belőle nagy éne­kest. Ő ugyanis nemcsak öntörvényű művész, hanem hűséges ember is. Azt is gondolta, hogy mindent, amit Szeged neki nyújtott, a kamataival szolgáltathatná vissza. A nyolcvanas évek végén ugyanis elszánta magát: eleget tesz a sűrűsö­dő meghívásoknak, s vállal külföldi vendégszereplést. Fiumétól Portlan­­dig megismerték a nevét. Nemcsak az itthoninál lényegesen tisztességesebb gázsit tette zsebre, hanem tapasztala­tokat is gyűjtött, hogy lehet másként, jobban gazdálkodni a tehetségekkel. Elvállalta tehát a szegedi színház igazgatását, az alig két évad (’92-ig) nem tartozik a sikertörténetek közé­­ és nem Gregor miatt. Kicsit szomo­rúan, de nem keserűen köszönt el a várostól, ahol sokaknak volt „Józsi­kám”, ahol alig lehetett vele végig­menni az utcán, mert minden lépés­nél megszólították. Az elhúzódó művészi „kamasz­kort” szépen lezárta, az életét meg­változtatta, a Velencei-tó mellett épí­tett új otthont, onnan többet járt Bu­dapestre no és Amsterdamba, Hous­tonba és New Yorkba vendégszere­pelni. Nem akármilyen tényező lett a nemzetközi piacon, a kedvéért és az egyéniségére szabnak előadásokat. A plakátot pedig úgy nyomják, hogy - amint ragaszkodik hozzá - a József hosszú ó-val írassák. Nemrég a Flamand Operában a ki­tűnő rendező, Guy Joosten a Hamu­pipőkét vitte színre, Gregor másik, drámai arcát megmutatva. Itthon a buffót, a karakterfigurát ismerték és népszerűsítették jobban: Dulcamarát A szerelmi bájitalban, Don Pasqua­­lét, Ozmint a Szöktetésben, Zsupánt A cigánybáróban, Varlaamot a Bo­risz Godunovban. Pedig az ő tolmácsolásában A va­rázsfuvola Sarastrója, Falstaff vagy A rózsalovag Ochs bárója is egy-egy érdemi tanulmány az emberi termé­szet örök kérdéseiről, vágyról és böl­csességről, a múlt értékeiről. Nincs kis szerepe, mert ha Gregor bejön a színpadra, ott valaki van. • Albert Mária Mindenütt egyéniségéhez szabják az előadásokat fotó: szigetvári zsolt Jótékonysági koncert Különleges jótékonysági hangversenyt rendez március 23-án, kedden este fél nyolc­tól a Fővárosi Nagycirkusz­ban - a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében - az Egy Hangversenyteremért Ala­pítvány és a Szól a szív Ala­pítvány. Az esten fellép a Weiner Leó Fúvószenekar és a Weiner Leó Ütősegyüttes, majd Carl Orff Carmina Bu­­rana című kompozícióját Pászthy Júlia, Albert Tamás és Kálmándi Mihály (ének), valamint a Weiner Leó Zene­­művészeti Szakközépiskola Zenekara, a Magyar Magán Vegyeskar, az Ars Harmoni­ca Énekes Együttes, a Leő­­vey Klára Gimnázium ve­gyeskara, az Erkel Ferenc Gimnázium kórusa és Ma­gyar Állami Operaház Gyer­mekkara szólaltatja meg. Adományjegyek elővételben 1300, az előadás napján 1800 forintért válthatók. Papp Sándor brácsaművésztől, az est karmesterétől, az Egy Hangversenyteremért Ala­pítvány ügyvezetőjétől meg­tudtuk: az alapítvány elsődle­ges célja, hogy Buda egy akusztikailag és méreteiben is megfelelő hangverseny­központtal gazdagodjon. • Re. A. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Települési értékvédelmi támogatás 1999. A védett épületek és épületegyütte­sek listája az 1997. július 18-i Fővá­rosi Közlönyben található Ő­rület, Károly körút 28.) hétfőtől csütörtökig 8-16.30, pénteken 8-14 óráig. A rendelet hatálya alá eső épü­letek tulajdonosai, használói pályázhatnak, mint építtetők. A támogatás célja hangsúlyo­zottan az eredeti részek felújítá­sa, restaurálása, visszaállítása, rendeletének 14-17. §-a értelmében a rendelet hatálya alá tartozó épüle­tek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik felújí­tása, rekontsrukciója érdekében végzett munkák segítésére „telepü­lési értékvédelmi támogatást” ho­zott létre. A rendelet és a rendelet hatálya alá tartozó épületek listája először a Fővárosi Közlöny 1994. február 1-jei számában jelent meg. A Fővárosi Közgyűlés Várostervezési és Városképvédelmi Bizottsága kulturális bizottsága A támogatást pályázat útján lehet elnyerni. A részletes pályázati felté­telek díjmentesen hozzáférhetők a Fővárosi Önkormányzat ügyfélszol­gálati irodájában (Budapest V. ke­Budapest Főváros Önkormányzata a közgyűlés 54/1993. (1994. II. 1.) sz., a főváros városképe és történel­me szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló A pályázatokat 1999. június 30-ig kell beküldeni vagy személyesen be­nyújtani a Fővárosi Önkormányzat ügyfélszolgálati irodájába. A pályázatokat zárt borítékban kell beküldeni, a borítékra kérjük ráírni: „Települési értékvédelmi támo­gatás 1999.” A beküldött pályázatokat a kiírók 1999. szeptember 30-ig elbírálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék