Magyar Hírlap, 1999. október (32. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-25 / 248. szám

4 Magyar Hírlap MAGYAR HÍRADÓ Meghalt Hegedűs András (MTI) Elhunyt Hegedűs András közgaz­dász, szociológus, politikus, aki 1955. ápri­lis 18. és 1956. október 24. között a minisz­tertanács elnöke volt - tudatta a család va­sárnap délután az MTI-vel. Hegedűs And­rást hosszan tartó súlyos betegség után 76 éves korában szombaton délután érte a ha­lál. Hegedűs András a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja 1951- től, s 30 évesen miniszter lett a Rákosi-kor­­mányban. Nagy Imre kabinetjében földművelésügyi miniszter és a minisztertanács első elnökhelyettese. Nagy Imre elszigeteltsé­ge idején, 1954 végétől gyakorlatilag ő vezette a kormányt. Nagy Imre eltávolítása után nevezték ki miniszterelnökké. Ezt a meg­bízatást 1955. április 18-ától 1956. október 24-éig látta el. Az ő miniszterelnöksége idején lett Magyarország a Varsói Szerződés tagja. Az ettől vonakodó Nagy Imre helyett aláírta az első szov­jet beavatkozást utólag igazoló úgynevezett „segélykérő leve­let”. 1956. október 24-én kiadta a statáriumrendeletet. Később a Szovjetunióba menekítették, ahonnan 1958-ban tért vissza. Magyarországon Németh Miklós (MH/MTI) Néhány napja újra Magyarországra érkezett Né­meth Miklós. Az EBRD alelnöke Debrecenben és Bács-Kiskun megyében is járt, de társadalmi meghívásoknak tett eleget, és nem politikai ügyben tárgyalt. Kovács László pártelnök és a szo­cialista párt több vezető politikusa is találkozott azonban Né­meth Miklós exkormányfővel, aki megerősítette: tavasszal dönt hazatérése időpontjáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a kö­tetlen eszmecserén részt vettek az MSZP országos elnökségének tagjai, az országos választmány elnöke, az Országgyűlés szocia­lista alelnöke, valamint a párt budapesti elnöke. Szja-mentes Budapest? • Folytatás az 1. oldalról Nem a lakosságszám szerint, hanem a feladatarányosan kel­lene meghatározni az szja helyben maradó részét - mondta lapunknak Magyar Levente, a Kisvárosi Önkor­mányzatok Országos Érdek­­védelmi Szövetségének elnö­ke. Úgy vélte: a módosító in­dítvány mögött olyan politikai szándék van, amely Budapest mozgásterét kívánja szűkíteni. A forrásokat azonban nem szabadna politikai szempon­tok alapján elosztani, már csak azért sem, mert nem biztos, hogy mindig SZDSZ-es veze­tésű lesz a főváros. Feltehetően igazságosabb elosztáshoz vezetne a módosí­tás, mint az egységesen ötszá­zalékos helyben maradó szja - mondta érdeklődésünkre Gé­­mesi György, a Magyar Ön­­kormányzatok Szövetségének elnöke, megjegyezve, hogy „ügyes” az ötlet. Rámutatott: az önkormányzatok több mint fele az ötszázalékos mérték esetén is jobban járna. Az önkormányzatoknál marad ugyanis az szja 40 százaléka, amiből a jelenlegi tervek sze­rint 5 százalék szabadon, a töb­bi feladatarányosan használ­ható fel. A fővárosról Gémesi meg­jegyezte: 70 milliárd forintos tartalékkal és munkaerő­­hiánnyal rendelkezik, így összességében korrektnek lát­szik a módosító javaslat. MDF-es országgyűlési képvi­selőként olyan módosító indít­ványt terjesztett be, amely az ötszázalékos arányt 7,5 száza­lékra emelné, s mintegy 10-15 milliárddal többet juttatna az önkormányzatoknak, de ezt a variációt is el tudja fogadni. A javaslatot benyújtó Ko­vács Zoltán a Veszprém me­gyei Pápán, Búza Attila a Pest megyei Dabason, Gyimesi Ist­ván pedig szintén Pest megyé­ben, Ráckevén szerzett man­dátumot. •P.Zs.-D. E.-N. I. E. BELFÖLD Nyugodt megemlékezések Szakértők vizsgálják a politikai elítéltek rehabilitálásáról szóló jogszabályt Emelkedett hangvételű meg­emlékezések mellett kevéssé mérsékelt megnyilvánulások is jellemezték szombaton az 1956. október 23-ai ünnepség­sorozatot. Lányi Zsolt (FKGP) arról beszélt, hogy ’89-ben nem felakasztani akarta a kommu­nistákat, csak azt, hogy hagy­ják el az országot. Dávid Ibo­lya igazságügy-miniszter beje­lentette: szakértők vizsgálják, hogy szükséges-e a politikai el­ítéltek rehabilitálásáról szóló jogszabály módosítása. MH-összefoglaló________ Katonai tiszteletadás mellett zászlófelvonással vette kezde­tét szombaton Budapesten a Kossuth Lajos téren az 1956- os forradalom 43. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulóján rendezett állami ünnepség. A Parlament előtti megemlékezésen részt vett Göncz Árpád köztársasági el­nök, Orbán Viktor miniszter­­elnök, Áder János, az Ország­­gyűlés elnöke, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész, a kormány több tagja és Demszky Gábor, Bu­dapest főpolgármestere. A forradalom és szabadság­­harc mártírjainak sírjánál, a rá­koskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában a nap fo­lyamán Göncz Árpád, Orbán Viktor és Áder János külön­­külön, magánemberként rótta le kegyeletét, s a Magyar­ Hon­védség vezérkari főnökei is el­helyezték koszorúikat. A polgári kormány úgy le­het méltó 1956 örökségéhez, hogy jól gazdálkodik a sza­badsággal, s olyan polgári Magyarországot teremt, ahol hinni, dolgozni és élni érde­mes - mondta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az 1956-os forradalom emlékére meg­rendezett budai ünnepségen. Rámutatott: 1956. október 23-án a szavakat végre arra használták, amire valók: köz­lésre, nem pedig félrevezetés­re. A miniszter szólt arról is, hogy a rendszerváltás óta megszilárdult a demokratikus intézményrendszer, növeke­dő pályára állt a gazdaság, hazánk számára biztonságot nyújtó védelmi szövetséghez csatlakozott az ország. Az ’56-osok rehabilitálását a jog eszközei mellett erkölcsi eszközökkel is segíteni kell - mondta Dávid Ibolya Szege­den. Az igazságügy-miniszter a város ünnepi közgyűlésén tartott beszédét követően új­ságírók kérdéseire válaszolva emlékeztetett arra, hogy az 1990-1991-ben hozott tör­vények megoldották a politi­kai bűncselekményekért el­ítélt ’56-osok rehabilitálását. Ugyanakkor rámutatott: a köztörvényes bűncselekmé­nyek miatt elítéltek esetében valószínűleg szintén politikai okok álltak a háttérben. Azt azonban nem lehet törvény­ben kimondani, hogy a rehabi­litálás a köztörvényesekre is vonatkozzon - közölte. Ezért szakértők vizsgálják ezt a kér­dést, valamint azt, hogy szük­séges-e jogszabály-módosítás. A Magyar Írószövetség a szervezet Bajza utcai székhá­zánál tartott koszorúzási ün­nepséget, ahol kiosztották az Arany János-díjakat. Az elis­merést Kabdebó Tamás, Ker­tész Ákos és Szalay Károly író kapta meg idén. Arany János­­jutalmat kapott Lászlóffy Csa­ba költő, író, Olasz Sándor iro­dalomtörténész és Tóth Erzsé­bet költő. Lányi Zsolt, az Országgyű­lés Honvédelmi Bizottságának kisgazda elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc történelemhamisítástól való megmentésére szólított fel be­szédében a budai kisgazda szervezetek szombati megem­lékezésén. A kormánypárti politikus arcátlanságnak tartja, hogy az MSZP - amely sze­rinte csak a nevét változtatgat­­ja, de a Magyar Kommunista Párt jogutódja - jogot formál 1956-ra. „Most hiába fogják mondani, hogy fasiszta vagyok és vérengzek, mert nem fel­akasztani akartam őket '89- ben, csak azt, hogy hagyják el az országot. Ne akarjanak be­leszólni az ország dolgaiba, már eleget szóltak bele” - fo­galmazott Lányi Zsolt. Lezsák Sándor MDF-es országgyűlési képviselő arra emlékeztetett: mindig voltak, akik a sötétsé­get világosságnak, a rosszat jónak mondták. Az igazság azonban nem megvásárolható, és nem elfogyasztható. A MIÉP nagygyűlésén haldokló nemzetnek nevezte a magyart Csurka István. A pártelnök szerint a népes­ségcsökkenés és a nemzeti vagyon külföldi kézre jutása okozza bajainkat. Ha az államnak tíz évig nem volt pénze központi emlékmű felállítására, akkor fogadjuk meg, hogy a Corvin közt fog­juk az utolsó végvárunknak te­kinteni - mondta Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Sza­badságharcos Világszövetség elnöke a Corvin közi megem­lékezésen szombaton. A Cor­vin közi megemlékezésen be­szédet mondott Homoki Já­nos, a Honvédelmi Miniszté­rium politikai államtitkára, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Hajdú Gábor, a Román Köztársaság egészségügyi minisztere. A ro­mán miniszter rámutatott: azért jött el a megemlékezésre, hogy hitet tegyen az 1956-os forradalom igazsága, jogossá­ga és szükségessége, illetve az erdélyi magyarság változatlan szabadságvágya és törekvése mellett, amelyet egyrészt az ál­taluk igényelt autonómiafor­mákban, másrészt az egyesülő Európában vélnek megtalálni. Az ünnepségen részt vett Pongrátz Gergely, a Corvin köziek egykori parancsnoka is. A Bakáts téren Mécs Imre szabad demokrata, a Széna té­ren Balsai István MDF-es or­szággyűlési képviselő emléke­zett a forradalom napjaira. A Szent István-bazilikában öku­menikus istentiszteletet tartot­tak, ahol Tőkés László király­­hágó-melléki református püs­pök hirdetett igét. Százak látogatták meg Nagy Imre budapesti szobrát Gyermeksorsfordító szolgálat Bizonyára sokan emlékeznek még a romániai Csegödöm tíz éve készült ri­portfilmre, mely megrázó képekkel mutatta be az ottani otthonban ten­gődő fogyatékos gyerekek nyomo­rúságát, kiszolgáltatottságát. A ször­nyű állapotokkal elsőként szembe­sülő és segítő társaságból alakult meg 1990 elején a Nemzetközi Gyer­mekmentő Szolgálat (NGYSZ), mely azóta a közép-kelet-európai térség rászorultjainak egyik legfőbb gyá­­molítója. Az akkori döbbenetes romániai él­ményeket ma is megrendülten idézi föl Edvi Péter elnök. A Hannoverben élő kórélettani szakember német és magyar barátaival több mentőakció­ban közreműködött annak idején. Segítették az NDK-s menekülteket, segélyszállítmányokat vittek a forra­dalom után Romániába, így buk­kantak Csegödre, s a beteg, haldok­ló gyerekeket látva jöttek rá arra, hogy a sürgős cselekvéshez már ke­vés a néhány jó szándékú ember összefogása. Ezért alapította meg Edvi Péter a szolgálatot, mely egy tá­borba gyűjtötte a legkülönfélébb fog­lalkozású tenniakarókat, akik aztán a maguk módján - tagdíjjal, adomá­nyokkal, szakértelmükkel vagy ép­pen fizikai erejükkel - járultak hozzá a csegédi helyzet jobbításához. S mi­kor a híradások nyomán világmére­tűvé terebélyesedő kampány megfor­dította a gyerekek sorsát, az NGYSZ a közeli Tenkén lévő hasonló intézet­ben folytatta tovább karitatív mun­káját. A hannoveri szervezet önkéntesei szívügyüknek tekintik a fizikailag és értelmileg sérült, a beteg, az árva, a hátrányos helyzetű gyerekek felka­rolását - vallási, politikai és nemzeti­ségi hovatartozástól függetlenül. Ez­zel a szándékkal hozta létre 1990 májusában az NGYSZ Magyar Egye­sületet a rendszerváltásban szerepet játszó ellenzék, melynek képviselői kezdettől fogva részt vettek a mentő­akciókban. S bár ma különböző pár­tok színeiben csatároznak a parla­mentben, amikor a gyerekekről van szó, félreteszik nézeteltéréseiket, és csakis értük gondolkoznak. A szol­gálatnál már-már szállóigévé vált egy mondás: ismert politikai szemé­lyeknek, sikeres embereknek nem csak lehetőségük, de kötelességük is a segítségnyújtás. Nagyon sok gyermek életét könnyí­tette, változtatta meg az egyesület az elmúlt években. A számos történet közül annak az alig 15 éves kislány­nak az esetét említi Edvi Péter, aki zűrös családjától elszakadva kábító­szerező bandába sodródott, és terhe­sen börtönbe került. Az önkéntesek kimentették kilátástalan helyzetéből, szakemberek álltak mellé, jövőt „te­remtettek” a lánynak és gyermeké­nek. E történet kapcsán figyeltek föl arra, hogy a fiatalkorúak sokszor hosszú hónapokat töltenek előzetes letartóztatásban kemény bűnözők közé zárva. Szorgalmazták a jogsza­bály-módosítást, és annak 1995-ös parlamenti elfogadása óta már kü­lön intézetben helyezik el a „megbot­ló” tizenéveseket. A gyermekvédelmi törvény megszületésénél is bábásko­dott a mintegy 360 tagú magyar egyesület. Az említett jogszabályhoz igazodóan indították modellértékű nevelőszülői programjukat, melynek keretében 9 családnál 34 állami gondoskodás­ban lévő gyermeket segítettek ott­honhoz. A szolgálatnál alkalmazott és felkészített nevelőszülők munkáját szakmai team segíti (gyermekorvos, gyógypedagógus, szükség szerint fejlesztő pedagógus, gyermekpszi­chológus, gyógytornász), hogy a kis neveltek személyre szabott gondo­zást, fejlesztést kaphassanak. Ellátá­suk, iskoláztatásuk költségeihez is hozzájárul a szervezet, amiben sokat köszönhetnek legfőbb szponzoruk­nak, az ötven éve alapított OTP Banknak (elnök-vezérigazgatója, dr. Csányi Sándor, az elnökség tagja), melynek támogatásával egyre bővít­hetik egészségügyi programjukat is. A szegényebb családoknál komoly gondot jelent a beteg gyerekek gyógyszereinek, gyógyászati segéd­eszközeinek megvásárlása, sokszor még a lakóhelytől távolabb lévő gyógykezelésekre sem tudnak el­utazni. Különösen a Magyarországra települtek vannak nehéz helyzetben,­ hisz nekik az orvosi ellátást, műtétet nem fedezi az egészségbiztosító. Rendszeresen érkeznek a költségkifi­zetésre kérelmek a szolgálattal együttműködő intézményektől és az érintettek szüleitől, ezeket lehetősé­gükhöz mérten teljesítik. Továbbá konkrét orvosi segítséget is nyújtat­­nak a kistelepüléseken élőknek, leg­utóbb Magyarmecskén és környékén látta el a terhes asszonyokat és a gyerekeket egy Budapestről utazó orvoscsoport. Az ilyen kihelyezett rendelések gyakoriak határon innen és túl is. Az OTP Bank által ajándé­kozott komplett mozgó fogászati ren­delővel 9 fogorvos járja a falvakat, körülbelül 20-25 ezer magyar gyerek esett át szűrővizsgálaton, kezelésen. Mint Edvi Péter meséli, ezek az ön­kéntes orvosok sokszor kimerülten indulnak útra, mégis mennek, erre áldozzák a szabadságukat. Hagyománynak számít, hogy a Fő­polgármesteri Hivatallal közösen rendezett városligeti gyermeknapra (melyen az idén kb. 300 ezren voltak) 1100 szegény sorsú gyermeket hív­nak vendégül gyermekintézmények­ből és a környező országokból. Az idén 2300 általános iskolás táboro­zását fedezte az egyesület, és a szoci­álisan hátrányos helyzetűek étkezte­téséhez is hozzájárul. A tizedik évfordulóhoz közeledve az elnök úgy véli, egyre nagyobb szük­­ség van segítő munkájukra. Az idén csaknem 150 millió forint anyagi és tárgyi adományt oszthattak szét, de ennek legalább az ötszöröse kellene, 15-20 ezer kérelem érkezik évente. Az elnökség és az alapítvány kuratóriu­mi tagjai nehéz szívvel rangsorolnak, majd sokszor a saját zsebükbe nyúl­va pótolják a hiányzó összeget. Nyugdíjas néni hozza nélkülözhető 100 forintját pironkodva. A Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgálat Ma­gyar Egyesülete (1066 Bp., Teréz krt. 24.1. em. 1., telefon: 331-0906; fax: 302-4136; e-mailcím: ngysz@gyer­­mekmento.hu) hálásan fogad tanu­lást segítő eszközöket, számítógépe­ket, könyveket, sportfelszereléseket. A gyermeksorsfordító forintok pedig az OTP 500-as bankszámlára fizethe­tők, vagy a bankfiókokban kihelye­zett perselyekbe dobhatók. T. A. 1999. OKTÓBER 25., HÉTFŐ Vádemelési javaslat Juszt ellen Feljelentés érkezett az ügyész­séghez a Gál László Belügy­minisztériumban tartott sajtó­­tájékoztatóján lefénymásolt és szétosztott dokumentum­mal kapcsolatban - tudta meg lapunk. Iratismertetéssel zá­rult pénteken az Országos Rendőr-főkapitányság szerve­zett bűnözés elleni igazgatósá­gán a Juszt László elleni eljá­rás. A nyomozás vádemelési javaslattal befejeződött állam­titok-sértés ügyében. Az ORFK Juszt László el­len június 1-jén rendelte el a nyomozást azok után, hogy Kriminális című bűnügyi ma­gazinjában a riporter megje­lentette a megfigyelési ügyben főszerepet kapott és szigorúan titkossá minősített egyes do­kumentumokat. Juszt védője, Orosz Balázs most három kérdésben emelt panaszt: kifogásolta, hogy azok után, hogy a legfőbb ügyész helyettese augusztus 7- én befejezte az eljárást, és ki­mondta, nem tartalmaz sze­rinte államtitkot az inkriminált dokumentum, másolatot ké­szített a számítógépes lemez­ről a hatóság. A másik kifogá­solt dolog az volt, hogy az elbí­rálásra olyan személyt jelöltek ki, aki nem szerepel a szak­értői listán. Harmadikként azt kifogásolta a védő, hogy noha az ügyészség annak idején elfogadta az elfogultsági pa­naszt, másodszor is ugyanazt a BM kötelékében álló személyt jelölték ki a vizsgálatra. Lapunk úgy értesült, hogy a Fővárosi Ügyészségi Nyomo­zó Hivatalhoz feljelentés érke­zett a Belügyminisztériumban Gál László sajtótájékoztatóján október 13-án szétosztott do­kumentummal kapcsolatban, így a hivatal elindította az eljá­rást az ügyben. Mindkét esetben Orosz Ba­lázs volt a védő. Orosz azóta visszaadta Gál megbízását. Juszt László a két ügyről lapunknak úgy nyilatkozott: ha engem azzal gyanúsítanak, hogy elloptam egy kiflit - ami a vitatott dokumentumban Lakatos Miklós neve -, akkor ők véleményem szerint haza­vittek egy pékséget úgy, hogy még mindig megvan a munka­helyük és az útlevelük. •F.K. Kövér megköveti az MSZP szavazóit MTI_________________ Nem állt szándékomban meg­sérteni az MSZP választóit és tagjait, megkövetem azokat, akikben ilyen érzések kelet­keztek - jelentette ki Kövér László, a polgári titkosszolgá­latokat felügyelő tárca nélküli miniszter a Magyar Televízió 7 óra című műsorában tegnap este. Mint ismert, a minisztert az MSZP lemondásra szólítot­ta fel, miután a parlamentben egy, keddi napirend előtti kér­désre adott válaszában azzal vádolta az SZDSZ-t, hogy olyanokkal lépett 1994-ben koalícióra, akik csak az elévü­lés miatt nem tekinthetők jogi értelemben hazaárulóknak. Kövér szerint szavait az erköl­csi egyensúly helyreállításának szándéka motiválta, álláspont­ja szerint az 1956-os megtorlá­sok áldozatainak véleményét is el kell valakinek mondania. Kövér László keddi beszé­de kapcsán elmondta még: azt, hogy Csurka István egyenesen járt el, úgy értette, hogy a MIÉP elnöke nyíltan közölte a Demszky Gáborra vonatkozó dokumentumokat, így a főpol­gármesternek módjában áll perelni, őt viszont - meglátása szerint - az SZDSZ név nélkül rágalmazta azzal, hogy köze lenne az említett dokumentu­mok átadásához. Az magánügy, hogy az SZDSZ és a MIÉP „minihá­­borút” folytat a parlamenti küzdelem keretei között, elfo­gadhatatlan viszont, ha részvé­telre kényszerítenek másokat is, például a kormány egyik tagját - fogalmazott a politi­kus. Közlése szerint egyébként politikai szempontból egyfor­ma távolságot tart a MIÉP és az SZDSZ között, egyikkel sem tudná elképzelni a koalí­ciós együttműködést. Jüt CAFÉ ROLLING ROCK A FENEKETLEN-TÓNÁL OKTÓBER 31-ÉN, VASÁRNAP 19 ÓRAKOR GYERE EL HOZZÁNK EGY HAMISÍTATLAN AMERIKAI PARTIRA, HOZD EL BARÁTAIDAT, KEDVENC JELMEZED, ÉS MI GARANTÁLJUK, HOGY JÓL FOGJÁTOK MAGATOKAT ÉREZNI. AZ EST SZTÁRJA: AZ EST MEGLEPETÉSE: MŰSORVEZETŐ: my cream TITUSZ Ezenkívül lesz még jósda, jelmezverseny, Christian Dior-ajándékok, öltöztető, testfestés, tombola és buli! A belépőjegy ára: 1500 Ft, MELY TARTALMAZ EGY WELLCOME DRINKET, ÉS EGY KOKTÉLT. Asztalfoglalás személyesen: 1113 Budapest, Bartók Béla út 76. vagy telefonon: 385-3348 INTERSZEZON KFT. Borsodi Sörgyár Rt. • Heinkell és Söhnlein Hungária Kft. FM Rádió 1

Next