Magyar Hírlap, 1999. október (32. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-30 / 253. szám

1999. OKTÓBER 30., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Brüsszeli közvélemény-kutatás az uniós bővítésről A negatívumok kézzelfoghatóbbak Az Európai Unió keleti bőví­tésének előnyei meglehető­sen absztraktnak tűnnek, mi­közben a negatívumok sok­kal kézzelfoghatóbbak. Töb­bek között ezzel magyaráz­zák az egyik vezető európai piackutató intézet szakértői, hogy az új tagok belépésé­nek időpontjához közeledve miért nő az unió lakosságá­nak körében a bővítést ellen­zők száma. MH-Brüsszel___________ A GfK Europe nevű, brüsz­­szeli központú piackutató in­tézet szakértői szerint a berli­ni fal leomlása óta az Euró­pai Unió országaiban észre­vehetően csökken a lakosság lelkesedése a bővítésért, s ez­zel párhuzamosan a közép- és kelet-európai tagjelöltek­nél is realizmus váltja fel a korábbi vágyálmokat. A ku­tatók úgy vélik, hogy az át­lagember számára megfogha­­tatlanok a keleti nyitás olyan áldásai, mint amilyen a gaz­dasági növekedés felgyorsu­lása. A kiszélesítés hátrányai - például a közbiztonság romlása - ugyanakkor sokkal kézzelfoghatóbbak a saját helyzetüket szem előtt tartó polgárok számára. Az Eurobarométer koráb­bi adatai szerint az EU-tagor­­szágok közül Ausztria, Fran­ciaország, Belgium, Nagy- Britannia és Finnország pol­gárai lelkesednek legkevésbé a bővítésért. Az EU egészét tekintve 51,9 százalék volt az új tagok csatlakozását he­lyeslők és 31,3 százalék az azt elutasítók száma. A GfK Europe legfrissebb (idén jú­liusi állapotokat tükröző) adatai szerint Ausztriában a bővítést elutasítók száma csaknem 20 százalékkal felül­múlja a támogatókét. Peter Ulram professzor, a bécsi GfK-intézet közép- és kelet­európai szakértője az MH kérdésére úgy vélte, hogy nyugati szomszédunknak mégsem lesz igazi beleszólá­sa a bővítési folyamat sebes­ségének alakulásába. Ulram és kollégája, Mark Hofmans szerint ugyanakkor kizárólag a tagországok belső politikai problémái miatt késhet az EU kapuinak kitárása. Az osztrák professzor né­mileg kételkedik abban, hogy sikerre vezethet az Európai Bizottság által a lakosság kö­rében tervezett felvilágosító kampány. Szerinte a lakosság véleményének befolyásolásá­ra alkalmasabb a választási kampány. „Más kérdés, hogy aki újra akarja választatni magát, nem hagyhatja figyel­men kívül a szavazók hangu­latát” - tette hozzá. A szakér­tők úgy vélik, hogy nemcsak az EU-nak, de a jövendőbeli tagoknak is jobban meg kell tudni szólítaniuk a jelenlegi tagállamok polgárait. Mark Hofmans szerint a kedvező kép kialakításának egyik módja a turizmus lehet. Hofmans kétségbe vonta, hogy a brüsszeli Europalia fesztiválsorozat - amelynek idei vendége Magyarország - a legjobb módszer lenne a pozitív befolyásolásra, hiszen ugyanazokat az embereket érik el, akik amúgy is támo­gatják a keleti bővítést. A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a magyar lakosság 66 százaléka csaló­dott a rendszerváltáshoz fű­zött várakozásaiban, tizen­egy százalék pedig továbbra sem számít kedvező fejle­ményekre. A lakosság 15 százaléka sokkal kedvezőbb eredmé­nyeket várt a rendszerváltás­tól, további 51 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a való­ság inkább elmarad korábbi várakozásaitól, semmint talál­kozik azokkal. A magyarok 23 százaléka a rendszerváltás valóságát olyannak vagy még jobbnak ítéli meg, mint ami­lyenre számított. A magyar­hoz hasonlóak a lakossági arányok a térség többi orszá­gában is. Ukrajnában mind­össze 4 százalék érzi megvaló­sulni elképzeléseit. Oroszor­szágban 21 százalék azoknak az aránya, akik nem számíta­nak kedvező fejleményekre. •Gy.Z. • Folytatás az 1. oldalról Ha ilyen létrejönne, abban a fősze­repet a hadászati nukleáris csapás­mérő eszközök játszanék, nem pe­dig a rövid hatótávú rakéták, így a Magyarországra való telepítés va­lószínűleg föl sem merülne - vél­te. Ha Orbán Viktor meg akar­ta hökkenteni Oroszországot és megijeszteni a magyar közvéle­ményt, akkor érthető a nyilatkozat, egyébként nem, fogalmazott Ko­vács László. A szocialisták honvédségi szak­értője, Juhász Ferenc közölte: nuk­leáris fegyverek bevetését igénylő konfliktus még a távoli jövőben Chrétien kanadai miniszterelnök és Orbán Viktor fotó: mt­ - dave chan Orbán-nyilatkozat: a magyar kormány válsághelyzet esetén megfontolná nukleáris fegyverek telepítését Parlamenti jogkör lenne a döntés sem fenyeget a régióban. Ezt erősí­ti a haderő most elkészült stratégiai felülvizsgálata is, amely leszögezi, hogy a honvédséget más típusú fel­adatokra kell felkészíteni. Meggondolatlannak, felesleges­nek és rosszul hangszereltnek ítél­te a miniszterelnök nyilatkozatát Mécs Imre. A szabad demokra­ták honvédségi szakértője szerint eleve ugyan nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy szükség esetén mérlegelni kell nukleáris fegyve­rek telepítését. Ilyen fenyegetett­ség azonban jelenleg és a belátható jövőben sincs, mint ahogy a szö­vetség részéről sem érkezhetett er­re kérelem. Éppen ezért érthetet­len a miniszterelnök véleménye, különösen egy olyan időszakban, amikor a nukleáris fegyverek szá­mának csökkentése a cél - tett hoz­zá Mécs. Győri Béla, a MIÉP szóvivője hangsúlyozta: nem titok, hogy elle­nezték Magyarország NATO-csat­­lakozását, ebből következően nem örülnének, sőt kifejezetten rossz néven vennék, ha hazánkba bár­mikor nukleáris fegyvereket tele­pítenének. A Magyar Hírlap megkeresésére a Biztonságpolitikai és Honvédel­mi Kutatások Központjának tudo­mányos igazgatója elmondta, hogy a nukleáris stratégia fenntartásá­nak alapelve megmaradt, a le­építése viszont folyamatban van. Egyetértés van a csökkentésről, de a „két nagy”, vagyis az Egyesült Ál­lamok és Oroszország nem egymás­tól fél. Az „ellenség” ugyan nincs nevesítve, de vannak olyan álla­mok, amelyeknek úgymond féken tartására kell a nukleáris kapacitás fenntartása, miközben folyik a csökkentés is. Kérdésünkre Deák Péter Pa­kisztánt, Irakot, Észak-Koreát, In­diát, Izraelt, Líbiát, Dél-Afrikát említette. A katonai szakértő meg­jegyezte, hogy tengeralattjárókról, interkontinentális ballisztikus ra­kétákról van szó. A magyarországi telepítéssel kapcsolatban Deák úgy vélekedett, akkor kell majd dönteni, ha „helyzet van”. A mi­niszterelnök kijelentését nem tart­ja megalapozottnak, különben sem a kormány, hanem a parlament dönt ilyen esetben, méghozzá mi­nősített, vagyis kétharmados több­séggel. Deák megjegyezte, vannak olyan NATO-országok, például Norvégia, amelyek békeidőben semmiképpen nem hajlandók ilyen eszközt tárolni. Visszakapjuk Vasari képét MTI________________ A Kanadába érkező magyar­­országi romák kérdése Or­bán Viktor és kollégája, Jean Chrétien miniszterelnök kö­zött nem került szóba, mert az ügyre mindkét fél számára kielégítő megoldási mecha­nizmust sikerült kidolgozni. Kanadai részről tájékoz­tattak, hogy vissza fogják jut­­ tatni Giorgio Vasari 50 évvel ezelőtt Budapestről eltűnt, Montrealban található fest­ményét, amelynek címe A kánai menyegző. A rene­szánsz festményt 1944-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum a Pénzügyminiszté­rium széfjében helyezte el, de 1945-ben az épületet bomba­találat érte. 1964-ben derült ki, hogy a festmény a mont­reali szépművészeti múzeum­ban található. A kanadai adatok szerint a képet 1961- ben egy magyar állampolgár 944 forintért vette meg a BÁV-nál, a magyar fél vi­szont felhívta a figyelmet ar­ra, hogy kiviteli engedélyt nem adtak. Azóta minden olyan magyar kísérlet kudar­cot vallott, ami a kép vissza­szerzésére irányult. Másfél száz NATO-atomfegy­ver Európában MH-Brüsszel____________________________ Bár a tavaly ősz óta hivatalban lévő német kormány zöld­ ihletésre egy ideig kacérkodott a NATO nukleá­ris doktrínája felülvizsgálatával, az áprilisi washingtoni csúcs változatlanul hagyta a nukleáris elrettentést. Az atlanti szervezet a hidegháború idején megelőzés céljá­ból és a Szovjetunió bizonytalanságban tartása miatt nem mondott le arról a lehetőségről, hogy elsőként al­kalmazzon atomfegyvert. A NATO atomhatalmai sze­rint - és a tagok többsége is osztja ezt a véleményt - az elrettentés továbbra is aktuális. De a szövetség körei­ben újabban már nem egy esetleges orosz atomtámadás megelőzésével indokolják a doktrína fenntartásának szükségességét, hanem Líbia, Irak és Irán kémiai és bi­ológiai fegyvereinek meglétével, Észak-Korea atom­fegyvereit már nem is említve. A szövetség ugyanakkor a Moszkvával 1997 májusá­ban aláírt Alapító okiratban deklarálta, hogy békeidő­ben nem áll szándékában és nem is tervezi nukleáris fegyverek telepítését a NATO három új tagállamának területén. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy vészhely­zetben sor kerüljön atomfegyverek telepítésére. A nukleáris erő mára szakértők szerint egyre inkább virtuális, mint reális elemmé vált a NATO stratégiájá­ban. Biztonságpolitikai szakértők szerint a hideghábo­rú csúcspontján még 12 ezres NATO nukleáris arzenál­ból mára mindössze 150-200 maradt meg hírmondónak. Az említett közel kétszáz B-61-es típusú bomba az at­lanti szervezet hét tagállamában, Németországban, Nagy-Britanniában, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban és Törökországban van el­helyezve­­ szigorúan őrzött, föld alatti raktárakban. Nagy-Britanniában 30, Németországban 69, Olaszor­szágban 24, Törökországban 30, Görögországban 11, Hollandiában és Belgiumban ugyancsak 11-11, repülő­gépekről ledobható nukleáris bombát tartanak nyilván. A NATO nukleáris lefegyverzése jelének tekinthető az is, hogy a hidegháború idején még néhány perces ri­asztási időt már a hetekre terjesztették ki. A kérdéses atomfegyverek egyébként egytől egyig amerikaiak, a britek és a franciák ezenkívül saját, nemzeti atomfegy­verekkel is rendelkeznek a kontinensen. Szakértők sze­rint az Öböl-háború és legutóbb a koszovói válság is jól szemléltette, hogy a NATO tagjai az atomfegyverekről fokozottan a precíziós vezérlésű hagyományos fegyve­rekre helyezik a hangsúlyt. A szövetségben a tagállamok védelmi minisztériu­maiban továbbra is él az az íratlan szabály, hogy „atom­fegyverekkel kapcsolatban nem nyilatkozunk, nem erősítünk és nem kommentálunk semmit”. Belgiumban egyébként pont a napokban került napirendre a nuk­leáris fegyverekkel kapcsolatos tájékoztatás felülvizs­gálata, amikor a szövetség új főtitkára, Lord Robertson a belga kormányfőnél járt bemutatkozó látogatáson. A belga sajtó a várható kérdésözönnel magyarázza, hogy az utolsó pillanatban lemondták az előre beha­rangozott sajtótájékoztatót. •Gy.Z. A környezetvédők és az új­pesti önkormányzat tiltakozá­sa ellenére tegnap átadták az MO-s körgyűrű északi szekto­rának az új és a régi 2-es főút közötti, 2,5 kilométeres szaka­szát. A zöldek szerint jogsértő volt az útszakasz megépítése, az újpestiek pedig az MO-s híd hiányában várható többletfor­galom miatt tiltakoznak. Katona Kálmán közleke­dési miniszter pénteki avató beszédében az ország legna­gyobb környezetvédelmi célú beruházásának nevezte a kör­gyűrű 15,5 milliárd forintért létesített új szakaszát. Az ün­nepségre meghívták Budapest főpolgármesterét is, Demszky Gábor azonban nem vett részt az út megnyitásán. A minisz­tertől eltérően értékelik a be­ruházást a zöldek és a helyi önkormányzat. A Káposztásmegyeri Kör­nyezetvédők Köre (KKK) szerint törvénysértést követett el a közlekedési tárca az útsza­kasz megépítésével. Fokvári Katalin, a KKK elnöke kije­lentését arra alapozza, hogy a Fővárosi Bíróság 1999. július 21-ei végzésében a Levegő Munkacsoport keresetét elfo­gadva megtiltotta az építke­zést. A beruházó Állami Au­tópálya Kezelő Kht. vezetői szerint viszont szó sincs jogel­lenes lépésről, a bíróság csu­pán a káposztásmegyeri lehaj­tó továbbépítését tiltotta meg, s ez nem is készült el. Fenntartásokkal fogadta a beruházást a IV. kerületi ön­­kormányzat is. Újpest polgár­­mestere, Derce Tamás ezt az­zal indokolta, hogy egyelőre nem született döntés az autóút folytatásaként az M0-s északi hídjának megépítéséről. Enél­­kül viszont a növekvő forga­lom káros környezeti hatásai a városrész 120 ezer polgárát sújtják. A kerületi képviselő­­testületnek érvényes határo­zata van arról: nem járul hozzá az út forgalomba helyezésé­hez. A jövő héten döntik el, milyen lépéseket tesznek. Derce Tamás úgy véli, alap­kérdés az is, hogy tovább­­épül-e az MO-s Óbudán. A III. kerület polgármeste­re, Tarlós István közölte: az óbudai önkormányzat hajlan­dó beleegyezni abba, hogy az aquincumi helyett előbb az MO-s híd épüljön meg. Ehhez azonban az szükséges, hogy a forgalom elviselhető távolság­ban dübörögjön Békásme­gyertől, és a körgyűrűt to­vábbvezessék legalább a 11-es útig. Ezt viszont a Szentend­rei-sziget és a budai erdők vé­delmében az M0-s hidat eleve ellenző környezetvédők tart­ják elfogadhatatlannak. Pénzügyi okokból a követ­kezőkben nem folytatják a körgyűrűt. Az engedélyek be­szerzése után 2002-ben kez­dődhet a keleti szektor bővíté­se - közölte Arató Balázs, az Autópálya Kezelő Kht. vezér­­igazgatója. Megtudtuk: a ked­di kormányülésen elvi döntés született az M0-s híd előkészí­tésének felgyorsításáról. Bár ez az átkelő nem szerepel a kormány 10 éves közútfejlesz­tési programjában, Arató sze­rint megfelelő pénzügyi konst­rukció kialakításával a terve­zettnél előbb megépíthető az északi sztrádahíd, amelyre a Margit híd 2002-re tervezett felújítása idején pótolhatatlan szüksége lesz a fővárosnak. Úgy tudjuk, a Környezetvé­delmi Főfelügyelőség megad­ta az engedélyt az M0-s híd építésére. A Levegő Munka­­csoport és a Göncöl Szövetség azonban a napokban bíróság előtt megtámadja az enge­délyt. Jövőre a költségvetés 27 milliárd forintot fordíthat a gyorsforgalmi úthálózat fej­lesztésére, amit kiegészít az MFB hasonló mértékű hitel­kerete. A szaktárca előterjesz­tése szerint jövőre az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszának építésére, az M7-es felújítására, valamint a szekszárdi Duna-híd építé­sére fordítják a rendelkezésre álló milliárdokat. • Szilágyi A. János A zöldek szerint törvényt sértett a szaktárca Átadták az MO-s új szakaszát Katona Kálmán közlekedési miniszter felavatja az MO-st FOTÓ: ISZA FERENC Torgyán minden nemzeti parkban vizsgálódna Nem csupán a Hortobágyon, hanem minden nemzeti parkban felülvizsgálják a földadásvételi és­­bérleti szerződéseket - je­lentette be tegnap reggel az MTV Szabadság tér című műso­rában Torgyán József. A földművelésügyi miniszter súlyos törvénysértésekkel indokolta kezdeményezését. Rakonczay Zoltán, aki az előző ciklusban miniszteri biztosként felügyel­te és ellenjegyezte az említett adásvételi szerződéseket, kije­lentette: a szerződések minden tekintetben megfeleltek a tör­vényi előírásoknak. Hivatalosan semmilyen doku­ mentum nem jutott el hozzám arról, mire vonatkozik, illetve mi a jogi alapja egy új vizsgá­latnak - mondta a Magyar Hírlap érdeklődésére Med­­gyesy Balázs. A környezetvé­delmi tárca (KVM) a Horto­bágyi Nemzeti Park igazgatója elleni eljárás megszüntetésé­ről döntő közigazgatási állam­titkára hozzátette: köztisztvi­selőként nem kíván politikai nyilatkozatokkal foglalkozni. Hasonlóan fogalmazott Tardy János, a KVM Természetvé­delmi Hivatalának vezetője is. Tardy egyelőre szintén csak a híradásokból értesült a kisgaz­dák felülvizsgálati kezdemé­nyezéséről. Torgyán, megis­mételve korábbi nyilatkoza­tát, tegnap az MTV reggeli hírműsorában azt hangoztat­ta: az általa átnézett hét adás­vételi szerződés ordító tör­vénysértéseket tartalmaz. A kisgazda elnök-miniszter min­denekelőtt azt kifogásolta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 200 millió forintot fize­tett földterületekért szövetke­zeteknek, amelyeket aztán ke­zelésre ingyen átadott az el­adóknak. Torgyán a gazdatár­sadalom megrövidítéseként értékelte az ügyletet. Lapunk megkereste Ra­konczay Zoltánt, aki az előző ciklusban miniszteri biztos­ként felügyelte és ellenjegyez­te az említett adásvételi szer­ződéseket. Rakonczay kijelen­tette: a szerződések minden te­kintetben megfeleltek a tör­vénynek. A természetvéde­lemben évtizedeket eltöltött szakember emlékeztetett arra: a védettségi szint helyreállítá­sáról szóló törvény megszabta, hogy először a szövetkezeti földeket vásárolhatják vissza. Rakonczay úgy véli: ha az FKGP vezetői megkérdeznék a nemzeti parkok vagyongaz­dálkodásáról a természetvédő­ket, bizonyára eltekintenének a vizsgálat megindításától. •SZ.A.J.

Next