Magyar Hírlap, 1999. október (32. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-30 / 253. szám
1999. OKTÓBER 30., SZOMBAT KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Brüsszeli közvélemény-kutatás az uniós bővítésről A negatívumok kézzelfoghatóbbak Az Európai Unió keleti bővítésének előnyei meglehetősen absztraktnak tűnnek, miközben a negatívumok sokkal kézzelfoghatóbbak. Többek között ezzel magyarázzák az egyik vezető európai piackutató intézet szakértői, hogy az új tagok belépésének időpontjához közeledve miért nő az unió lakosságának körében a bővítést ellenzők száma. MH-Brüsszel___________ A GfK Europe nevű, brüszszeli központú piackutató intézet szakértői szerint a berlini fal leomlása óta az Európai Unió országaiban észrevehetően csökken a lakosság lelkesedése a bővítésért, s ezzel párhuzamosan a közép- és kelet-európai tagjelölteknél is realizmus váltja fel a korábbi vágyálmokat. A kutatók úgy vélik, hogy az átlagember számára megfoghatatlanok a keleti nyitás olyan áldásai, mint amilyen a gazdasági növekedés felgyorsulása. A kiszélesítés hátrányai - például a közbiztonság romlása - ugyanakkor sokkal kézzelfoghatóbbak a saját helyzetüket szem előtt tartó polgárok számára. Az Eurobarométer korábbi adatai szerint az EU-tagországok közül Ausztria, Franciaország, Belgium, Nagy- Britannia és Finnország polgárai lelkesednek legkevésbé a bővítésért. Az EU egészét tekintve 51,9 százalék volt az új tagok csatlakozását helyeslők és 31,3 százalék az azt elutasítók száma. A GfK Europe legfrissebb (idén júliusi állapotokat tükröző) adatai szerint Ausztriában a bővítést elutasítók száma csaknem 20 százalékkal felülmúlja a támogatókét. Peter Ulram professzor, a bécsi GfK-intézet közép- és keleteurópai szakértője az MH kérdésére úgy vélte, hogy nyugati szomszédunknak mégsem lesz igazi beleszólása a bővítési folyamat sebességének alakulásába. Ulram és kollégája, Mark Hofmans szerint ugyanakkor kizárólag a tagországok belső politikai problémái miatt késhet az EU kapuinak kitárása. Az osztrák professzor némileg kételkedik abban, hogy sikerre vezethet az Európai Bizottság által a lakosság körében tervezett felvilágosító kampány. Szerinte a lakosság véleményének befolyásolására alkalmasabb a választási kampány. „Más kérdés, hogy aki újra akarja választatni magát, nem hagyhatja figyelmen kívül a szavazók hangulatát” - tette hozzá. A szakértők úgy vélik, hogy nemcsak az EU-nak, de a jövendőbeli tagoknak is jobban meg kell tudni szólítaniuk a jelenlegi tagállamok polgárait. Mark Hofmans szerint a kedvező kép kialakításának egyik módja a turizmus lehet. Hofmans kétségbe vonta, hogy a brüsszeli Europalia fesztiválsorozat - amelynek idei vendége Magyarország - a legjobb módszer lenne a pozitív befolyásolásra, hiszen ugyanazokat az embereket érik el, akik amúgy is támogatják a keleti bővítést. A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a magyar lakosság 66 százaléka csalódott a rendszerváltáshoz fűzött várakozásaiban, tizenegy százalék pedig továbbra sem számít kedvező fejleményekre. A lakosság 15 százaléka sokkal kedvezőbb eredményeket várt a rendszerváltástól, további 51 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy a valóság inkább elmarad korábbi várakozásaitól, semmint találkozik azokkal. A magyarok 23 százaléka a rendszerváltás valóságát olyannak vagy még jobbnak ítéli meg, mint amilyenre számított. A magyarhoz hasonlóak a lakossági arányok a térség többi országában is. Ukrajnában mindössze 4 százalék érzi megvalósulni elképzeléseit. Oroszországban 21 százalék azoknak az aránya, akik nem számítanak kedvező fejleményekre. •Gy.Z. • Folytatás az 1. oldalról Ha ilyen létrejönne, abban a főszerepet a hadászati nukleáris csapásmérő eszközök játszanék, nem pedig a rövid hatótávú rakéták, így a Magyarországra való telepítés valószínűleg föl sem merülne - vélte. Ha Orbán Viktor meg akarta hökkenteni Oroszországot és megijeszteni a magyar közvéleményt, akkor érthető a nyilatkozat, egyébként nem, fogalmazott Kovács László. A szocialisták honvédségi szakértője, Juhász Ferenc közölte: nukleáris fegyverek bevetését igénylő konfliktus még a távoli jövőben Chrétien kanadai miniszterelnök és Orbán Viktor fotó: mt - dave chan Orbán-nyilatkozat: a magyar kormány válsághelyzet esetén megfontolná nukleáris fegyverek telepítését Parlamenti jogkör lenne a döntés sem fenyeget a régióban. Ezt erősíti a haderő most elkészült stratégiai felülvizsgálata is, amely leszögezi, hogy a honvédséget más típusú feladatokra kell felkészíteni. Meggondolatlannak, feleslegesnek és rosszul hangszereltnek ítélte a miniszterelnök nyilatkozatát Mécs Imre. A szabad demokraták honvédségi szakértője szerint eleve ugyan nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy szükség esetén mérlegelni kell nukleáris fegyverek telepítését. Ilyen fenyegetettség azonban jelenleg és a belátható jövőben sincs, mint ahogy a szövetség részéről sem érkezhetett erre kérelem. Éppen ezért érthetetlen a miniszterelnök véleménye, különösen egy olyan időszakban, amikor a nukleáris fegyverek számának csökkentése a cél - tett hozzá Mécs. Győri Béla, a MIÉP szóvivője hangsúlyozta: nem titok, hogy ellenezték Magyarország NATO-csatlakozását, ebből következően nem örülnének, sőt kifejezetten rossz néven vennék, ha hazánkba bármikor nukleáris fegyvereket telepítenének. A Magyar Hírlap megkeresésére a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának tudományos igazgatója elmondta, hogy a nukleáris stratégia fenntartásának alapelve megmaradt, a leépítése viszont folyamatban van. Egyetértés van a csökkentésről, de a „két nagy”, vagyis az Egyesült Államok és Oroszország nem egymástól fél. Az „ellenség” ugyan nincs nevesítve, de vannak olyan államok, amelyeknek úgymond féken tartására kell a nukleáris kapacitás fenntartása, miközben folyik a csökkentés is. Kérdésünkre Deák Péter Pakisztánt, Irakot, Észak-Koreát, Indiát, Izraelt, Líbiát, Dél-Afrikát említette. A katonai szakértő megjegyezte, hogy tengeralattjárókról, interkontinentális ballisztikus rakétákról van szó. A magyarországi telepítéssel kapcsolatban Deák úgy vélekedett, akkor kell majd dönteni, ha „helyzet van”. A miniszterelnök kijelentését nem tartja megalapozottnak, különben sem a kormány, hanem a parlament dönt ilyen esetben, méghozzá minősített, vagyis kétharmados többséggel. Deák megjegyezte, vannak olyan NATO-országok, például Norvégia, amelyek békeidőben semmiképpen nem hajlandók ilyen eszközt tárolni. Visszakapjuk Vasari képét MTI________________ A Kanadába érkező magyarországi romák kérdése Orbán Viktor és kollégája, Jean Chrétien miniszterelnök között nem került szóba, mert az ügyre mindkét fél számára kielégítő megoldási mechanizmust sikerült kidolgozni. Kanadai részről tájékoztattak, hogy vissza fogják jut tatni Giorgio Vasari 50 évvel ezelőtt Budapestről eltűnt, Montrealban található festményét, amelynek címe A kánai menyegző. A reneszánsz festményt 1944-ben a budapesti Szépművészeti Múzeum a Pénzügyminisztérium széfjében helyezte el, de 1945-ben az épületet bombatalálat érte. 1964-ben derült ki, hogy a festmény a montreali szépművészeti múzeumban található. A kanadai adatok szerint a képet 1961- ben egy magyar állampolgár 944 forintért vette meg a BÁV-nál, a magyar fél viszont felhívta a figyelmet arra, hogy kiviteli engedélyt nem adtak. Azóta minden olyan magyar kísérlet kudarcot vallott, ami a kép visszaszerzésére irányult. Másfél száz NATO-atomfegyver Európában MH-Brüsszel____________________________ Bár a tavaly ősz óta hivatalban lévő német kormány zöld ihletésre egy ideig kacérkodott a NATO nukleáris doktrínája felülvizsgálatával, az áprilisi washingtoni csúcs változatlanul hagyta a nukleáris elrettentést. Az atlanti szervezet a hidegháború idején megelőzés céljából és a Szovjetunió bizonytalanságban tartása miatt nem mondott le arról a lehetőségről, hogy elsőként alkalmazzon atomfegyvert. A NATO atomhatalmai szerint - és a tagok többsége is osztja ezt a véleményt - az elrettentés továbbra is aktuális. De a szövetség köreiben újabban már nem egy esetleges orosz atomtámadás megelőzésével indokolják a doktrína fenntartásának szükségességét, hanem Líbia, Irak és Irán kémiai és biológiai fegyvereinek meglétével, Észak-Korea atomfegyvereit már nem is említve. A szövetség ugyanakkor a Moszkvával 1997 májusában aláírt Alapító okiratban deklarálta, hogy békeidőben nem áll szándékában és nem is tervezi nukleáris fegyverek telepítését a NATO három új tagállamának területén. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy vészhelyzetben sor kerüljön atomfegyverek telepítésére. A nukleáris erő mára szakértők szerint egyre inkább virtuális, mint reális elemmé vált a NATO stratégiájában. Biztonságpolitikai szakértők szerint a hidegháború csúcspontján még 12 ezres NATO nukleáris arzenálból mára mindössze 150-200 maradt meg hírmondónak. Az említett közel kétszáz B-61-es típusú bomba az atlanti szervezet hét tagállamában, Németországban, Nagy-Britanniában, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban és Törökországban van elhelyezve szigorúan őrzött, föld alatti raktárakban. Nagy-Britanniában 30, Németországban 69, Olaszországban 24, Törökországban 30, Görögországban 11, Hollandiában és Belgiumban ugyancsak 11-11, repülőgépekről ledobható nukleáris bombát tartanak nyilván. A NATO nukleáris lefegyverzése jelének tekinthető az is, hogy a hidegháború idején még néhány perces riasztási időt már a hetekre terjesztették ki. A kérdéses atomfegyverek egyébként egytől egyig amerikaiak, a britek és a franciák ezenkívül saját, nemzeti atomfegyverekkel is rendelkeznek a kontinensen. Szakértők szerint az Öböl-háború és legutóbb a koszovói válság is jól szemléltette, hogy a NATO tagjai az atomfegyverekről fokozottan a precíziós vezérlésű hagyományos fegyverekre helyezik a hangsúlyt. A szövetségben a tagállamok védelmi minisztériumaiban továbbra is él az az íratlan szabály, hogy „atomfegyverekkel kapcsolatban nem nyilatkozunk, nem erősítünk és nem kommentálunk semmit”. Belgiumban egyébként pont a napokban került napirendre a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos tájékoztatás felülvizsgálata, amikor a szövetség új főtitkára, Lord Robertson a belga kormányfőnél járt bemutatkozó látogatáson. A belga sajtó a várható kérdésözönnel magyarázza, hogy az utolsó pillanatban lemondták az előre beharangozott sajtótájékoztatót. •Gy.Z. A környezetvédők és az újpesti önkormányzat tiltakozása ellenére tegnap átadták az MO-s körgyűrű északi szektorának az új és a régi 2-es főút közötti, 2,5 kilométeres szakaszát. A zöldek szerint jogsértő volt az útszakasz megépítése, az újpestiek pedig az MO-s híd hiányában várható többletforgalom miatt tiltakoznak. Katona Kálmán közlekedési miniszter pénteki avató beszédében az ország legnagyobb környezetvédelmi célú beruházásának nevezte a körgyűrű 15,5 milliárd forintért létesített új szakaszát. Az ünnepségre meghívták Budapest főpolgármesterét is, Demszky Gábor azonban nem vett részt az út megnyitásán. A minisztertől eltérően értékelik a beruházást a zöldek és a helyi önkormányzat. A Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre (KKK) szerint törvénysértést követett el a közlekedési tárca az útszakasz megépítésével. Fokvári Katalin, a KKK elnöke kijelentését arra alapozza, hogy a Fővárosi Bíróság 1999. július 21-ei végzésében a Levegő Munkacsoport keresetét elfogadva megtiltotta az építkezést. A beruházó Állami Autópálya Kezelő Kht. vezetői szerint viszont szó sincs jogellenes lépésről, a bíróság csupán a káposztásmegyeri lehajtó továbbépítését tiltotta meg, s ez nem is készült el. Fenntartásokkal fogadta a beruházást a IV. kerületi önkormányzat is. Újpest polgármestere, Derce Tamás ezt azzal indokolta, hogy egyelőre nem született döntés az autóút folytatásaként az M0-s északi hídjának megépítéséről. Enélkül viszont a növekvő forgalom káros környezeti hatásai a városrész 120 ezer polgárát sújtják. A kerületi képviselőtestületnek érvényes határozata van arról: nem járul hozzá az út forgalomba helyezéséhez. A jövő héten döntik el, milyen lépéseket tesznek. Derce Tamás úgy véli, alapkérdés az is, hogy továbbépül-e az MO-s Óbudán. A III. kerület polgármestere, Tarlós István közölte: az óbudai önkormányzat hajlandó beleegyezni abba, hogy az aquincumi helyett előbb az MO-s híd épüljön meg. Ehhez azonban az szükséges, hogy a forgalom elviselhető távolságban dübörögjön Békásmegyertől, és a körgyűrűt továbbvezessék legalább a 11-es útig. Ezt viszont a Szentendrei-sziget és a budai erdők védelmében az M0-s hidat eleve ellenző környezetvédők tartják elfogadhatatlannak. Pénzügyi okokból a következőkben nem folytatják a körgyűrűt. Az engedélyek beszerzése után 2002-ben kezdődhet a keleti szektor bővítése - közölte Arató Balázs, az Autópálya Kezelő Kht. vezérigazgatója. Megtudtuk: a keddi kormányülésen elvi döntés született az M0-s híd előkészítésének felgyorsításáról. Bár ez az átkelő nem szerepel a kormány 10 éves közútfejlesztési programjában, Arató szerint megfelelő pénzügyi konstrukció kialakításával a tervezettnél előbb megépíthető az északi sztrádahíd, amelyre a Margit híd 2002-re tervezett felújítása idején pótolhatatlan szüksége lesz a fővárosnak. Úgy tudjuk, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség megadta az engedélyt az M0-s híd építésére. A Levegő Munkacsoport és a Göncöl Szövetség azonban a napokban bíróság előtt megtámadja az engedélyt. Jövőre a költségvetés 27 milliárd forintot fordíthat a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, amit kiegészít az MFB hasonló mértékű hitelkerete. A szaktárca előterjesztése szerint jövőre az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszának építésére, az M7-es felújítására, valamint a szekszárdi Duna-híd építésére fordítják a rendelkezésre álló milliárdokat. • Szilágyi A. János A zöldek szerint törvényt sértett a szaktárca Átadták az MO-s új szakaszát Katona Kálmán közlekedési miniszter felavatja az MO-st FOTÓ: ISZA FERENC Torgyán minden nemzeti parkban vizsgálódna Nem csupán a Hortobágyon, hanem minden nemzeti parkban felülvizsgálják a földadásvételi ésbérleti szerződéseket - jelentette be tegnap reggel az MTV Szabadság tér című műsorában Torgyán József. A földművelésügyi miniszter súlyos törvénysértésekkel indokolta kezdeményezését. Rakonczay Zoltán, aki az előző ciklusban miniszteri biztosként felügyelte és ellenjegyezte az említett adásvételi szerződéseket, kijelentette: a szerződések minden tekintetben megfeleltek a törvényi előírásoknak. Hivatalosan semmilyen doku mentum nem jutott el hozzám arról, mire vonatkozik, illetve mi a jogi alapja egy új vizsgálatnak - mondta a Magyar Hírlap érdeklődésére Medgyesy Balázs. A környezetvédelmi tárca (KVM) a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója elleni eljárás megszüntetéséről döntő közigazgatási államtitkára hozzátette: köztisztviselőként nem kíván politikai nyilatkozatokkal foglalkozni. Hasonlóan fogalmazott Tardy János, a KVM Természetvédelmi Hivatalának vezetője is. Tardy egyelőre szintén csak a híradásokból értesült a kisgazdák felülvizsgálati kezdeményezéséről. Torgyán, megismételve korábbi nyilatkozatát, tegnap az MTV reggeli hírműsorában azt hangoztatta: az általa átnézett hét adásvételi szerződés ordító törvénysértéseket tartalmaz. A kisgazda elnök-miniszter mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park 200 millió forintot fizetett földterületekért szövetkezeteknek, amelyeket aztán kezelésre ingyen átadott az eladóknak. Torgyán a gazdatársadalom megrövidítéseként értékelte az ügyletet. Lapunk megkereste Rakonczay Zoltánt, aki az előző ciklusban miniszteri biztosként felügyelte és ellenjegyezte az említett adásvételi szerződéseket. Rakonczay kijelentette: a szerződések minden tekintetben megfeleltek a törvénynek. A természetvédelemben évtizedeket eltöltött szakember emlékeztetett arra: a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény megszabta, hogy először a szövetkezeti földeket vásárolhatják vissza. Rakonczay úgy véli: ha az FKGP vezetői megkérdeznék a nemzeti parkok vagyongazdálkodásáról a természetvédőket, bizonyára eltekintenének a vizsgálat megindításától. •SZ.A.J.