Magyar Hírlap, 2000. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-03 / 1. szám
2 Magyar Hírlap világhíradó Kohl utódja is sáros? (MTI) A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) titkos bankszámlái és eltitkolt adományai körüli botrány hullámai már a pártelnököt fenyegetik, miután a hétvégén kitudódott, hogy a CDU-frakció több mint egymillió márkát fizetett be 1997-ben a pártkasszába. Wolfgang Schäuble 1995 óta áll az uniópárt parlamenti frakciójának élén, a testület ügyvezetője, Joachim Hörster szerint azonban nem volt tudomása az 1,1 milliós befizetésről. A pénz állítólag a CDU-frakció 1996 végén felszámolt bankszámlájáról származott, s „lényegében a CDU-képviselők párttagdíját” testesítette meg - mondta Hörster a Welt am Sonntagnak. Az összeget ő egy letéti számlára fizette be, ahonnan Hans Terlinden, Kohl bizalmasa vette föl, s készpénzben átadta Horst Weyrauchnak, a CDU könyvvizsgálójának. Utóbbi viszont nem a hivatalos, hanem a „fekete" pártkasszába tette a pénzt. Lemondott a szudáni kormány (MTI) A szudáni kormány tagjai, a közigazgatás legfőbb vezetői és a tartományok kormányzói benyújtották lemondásukat - jelentette be pénteken Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni köztársasági elnök az ország függetlenné válásának évfordulóján mondott beszédében. Az elnök a lemondásokat elfogadta, felkérve az érintetteket, hogy ügyvezető minőségben maradjanak hivatalukban az új kormány megalakulásáig, illetve az új közigazgatási vezetők kinevezéséig. A szudáni elnök évfordulós beszédében kerülte a vallással kapcsolatos megfogalmazásokat, békére és egységre hívta fel a tíz éve polgárháborús állapotokat élő szudániakat. Drágulások Romániában (MTI) Jóllehet az új román kormányfő, Mugur Isarescu arról beszélt, hogy 22 százalékról egységesen 19 százalékra szállítják le januártól kezdve az országban az áfát, a fő élelmiszertermékeknél, amelyek esetében eddig mindössze 11 százalékos, kedvezményes volt az áruforgalmi adó, jelentős drágulás várható azáltal, hogy itt voltaképpen 8 százalékkal emelkedik. Amint a Romániai Húsipari Társaságok Szövetségének alelnöke, Vlad Ilie kifejtette, a hústermékek esetében az áremelkedés legalább 10 százalékos lesz. Tekintve, hogy a román családok jövedelmük mintegy 70 százalékát élelemre költik, költségvetésükben jócskán megérzik a kormány új intézkedését. Januártól ugyanis a hús- és hústermékek mellett hasonló arányban drágul majd a kenyér, a tojás, az étolaj, a tej és a tejtermék. A pápa a megszületés jogáról (MTI) II. János Pál vasárnap felszólította a világot, hogy ne feledkezzék meg a gyermekek szenvedéseiről, azokról a gyerekekről, akik éheznek és az erőszak áldozatai, s azokról sem, akiktől a „megszületés jogát” is megvonják. A pápa vasárnap a Szent Péter téren a világ mintegy harminc országából érkezett több mint harmincezer gyermekkel találkozott. A felnőtt kísérőkkel és a további érdeklődőkkel együtt ezen a napon csaknem százötvenezer ember gyűlt össze a téren. A szentatya közvetlenül a vasárnapi Úrangyala imádság előtt jelent meg fehér gépkocsiján a tömegben, köszöntve a fiatal korosztály tagjait. Új tagok az ENSZ BT-ben (MTI) Január elsejével a szokásoknak megfelelően öt helyen változás történt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagállamai sorában. Miután december 31-ével lejárt Bahrein, Brazília, Gabon, Gambia és Szlovénia kétéves mandátuma, az elkövetkező két esztendőre Banglades, Jamaica, Mali, Tunézia és Ukrajna lett a 15 tagú BT - vétójoggal nem rendelkező - tagja. Az öt állandó tag, amelyek mindegyike önmagában is képes megakadályozni bármely, számára elfogadhatatlan határozat meghozatalát, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy- Britannia és Franciaország. A 10 nem állandó tagállam helyét kétéves forgási rendszerben töltik be. A mostani változás után is a BT tagja maradt még egy évre az egy évvel ezelőtt taggá vált Argentína, Kanada, Malajzia, Namíbia és Hollandia. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek ---------------------------------—.—------------------------------------------- esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6 290 Ft 8400 R 8400R 1 évre 12 000 Ft 16 800R 16 800R Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP JA1 MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA Telefon: 470-1116 PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, 470-1137 Hirdetésfelvétel, telefon: 470-1150, fax: 470-1174 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Kft. Felelős vezető: L. KELEMEN GÁBOR HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kulturpress.hu KÜLFÖLD Jelcin nyugdíjban, Putyin nyeregben Az orosz parlament felsőháza Jelcinnek pénteken nehéz napja lesz. Az lett, A váltásról a leköszönt államfő televíziós beszédében számolt be az országnak, a közszolgálati egyes csatorna hírigazgatója - információink szerint - a felvétel előtt csupán néhány perccel értesült, hogy stábot kell küldenie. A beszédet aztán felvételről sugározták némi kozmetikázás után, Jelcin fáradtan, de korábbi állapotához képest viszonylag érthetően formálta a szavakat: „Tisztában vagyok vele, hogy meg kell tennem ezt a lépést Oroszországnak új politikusokkal, új arcokkal, új intelligens, erős, energikus emberekkel kell átlépnie a millennium küszöbén, és nekünk akik éveken át voltunk hatalmon, távoznunk kell. Nem állhatok a történelem természetes menetének útjába - mondta az államfő, aki nyolc évet töltött el tisztségében, és 2000. júniusáig kellett volna hivatalban maradnia. Az utóbbi másfél évben szinte folyamatosan betegeskedő Jelcin augusztusban, Putyin kormányfői kinevezésekor közölte, hogy őt tartja utódjának, s ezt búcsúbeszédében is leszögezte. Az első felmérések alapján a beszédnek nem volt túl nagy a nézettsége, ám így is milliók hallhatták, amint bocsánatot kért a polgároktól, „mert nem tudtam elérni, hogy a szürke, stagnáló, totalitárius múltból egyetlen ugrással a tiszta, gazdag, civilizált jövőbe jussunk. Elmegyek. Megtettem, amit tudtam” - fejezte be az ország népéhez intézett üzenetét Jelcin. Nem sokkal később távozott a Kremlből, s a Gorki-9 elnöki rezidenciára hajtatott. Ekkor természetesen már nem volt nála az „atombőrönd”, mint ahogy átadta a szemtanúk szerint meglepett Putyinnak az elnöki tisztség szimbólumait - Oroszország alkotmányát és a Haza Szolga- két héten belül összeül, hogy kiírja az elnökválasztást. Borisz Jelcin ideiglenesen Vlagyimir Putyint bízta meg az államfői teendők ellátásával, akinek első útja a csecsenföldi harcosaihoz vezetett. MH-összefoglaló Moszkvai diplomáciai források szerint Vlagyimir Putyin kormányfőt nem érte váratlanul Borisz Jelcin lemondása, az időzítésről azonban - állítólag - ő is csak a legutolsó pillanatban szerzett tudomást. Az orosz államfő bombahírrel szolgált a 2000 felé kacsingató világnak, amikor szilveszter délelőttjén bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől. Egyben közölte: az államfői teendők ellátásával a csecsenföldi hadjáratban sikereket felmutató Putyint bízza meg, s az elnökválasztást március 27-ére írja ki. Az alkotmány értelmében három hónapon belül kell sort keríteni a választásra, amelyet hagyományosan vasárnap tartanak, így a Kremlben a lemondási hír után nem sokkal azt közölték, hogy arra március 26-án kerülhet sor, ez azonban egyelőre nem nevezhető hivatalos és végleges dátumnak, hiszen erről a parlament felső házának kell döntenie. Hírek szerint a Szövetségi Tanács január 14-ig rendkívüli ülésen dönt. Jelcin ezzel az utolsó kis pontatlansággal sem tagadta meg önmagát. Mint ahogy pénteken a Kremlben még munkával kezdte a napot, aláírt két elnöki rendeletet. Állítólag még ekkor sem tudtak tervéről legközelebbi munkatársai, akik azzal voltak elfoglalva, hogy találgatták: a főnök előző este miért nem vett részt saját fogadásán, s miért nem ő mondta az újévi köszöntőt. Jelcin szóvivője, Dmitrij Jakuskin ekkor még azt közölte: Teljes gőzzel Groznij ellen Putyin ideiglenes államfő az év utolsó napján Szentpétervárra készült, hogy családi körben szilveszterezzen, helyette azonban délnek vette az irányt. Az ország új vezetője úgy döntött, hogy a csecsenföldi orosz harcosokat keresi fel. Putyin először a hetekkel korábban elfoglalt második legnagyobb város, Gudermesz „felszabadítóit” látogatta meg, s tüntetett ki közülük többeket, majd Dagesztánon keresztül tért vissza Moszkvába. Az orosz hadsereg a csecsenföldi hadjárat kezdete óta az egyik legsúlyosabb támadást intézte szombatra virradó éjjel Groznij ellen. A tüzérség és a légierő együtt lőtte a csecsen fővárost. A környező hegyekben felállított ütegekből a légitámadások szüneteiben több száz aknát lőttek ki Groznijra, amely felett szombat reggel is sűrű füst gomolygott. A harcok vasárnapi is folytatódtak, csecsen források szerint az oroszok vegyi anyagokat vetettek be, ezt Moszkvában cáfolták.latáért Érdemrend első fokozatát. Az alkotmány értelmében a választásig Putyin egy időben látja el az államfői és kormányfői feladatokat. Jelcinnek és családjának nem kell nyugtalankodnia. Vlagyimir Putyin ugyanis első rendelkezéseiben védőbástyát vont Jelcin köré a volt államfő ellen például nem lehet nyomozást elrendelni, s „örökös” mentességet élvez. „Jelcint néhány hónapig nem fogják bántani eddigi politikai ellenfelei, de elképzelhető. Az ügyvezető elnök első, meglepetésszerű útja Csecsenföldre vezetett, ahol tiszteket tüntetett ki fotó: reuters Arc- és arculatváltás Az első hetekben csak arcváltásra, de nem arculatváltásra kerül sor a Kremlben. Elemzők azonban nem tartják kizártnak, hogy Vlagyimir Putyin a választási kampány idején meglepetésekkel bombázza a polgárokat. Alábbiakban a leköszönt és az ideiglenes államfő portréját közöljük. BORISZ JELCIN December 31-étől Jelcinnek immár nem a Kremlbe (103 073 Moszkva, Oroszország) kell címezni az üzeneteket. Borisz Nyikolajevics 1931. február 1-jén született Butka faluban, a szverdlovszki területen, paraszti család gyermekeként. Politikai karrierje komszomolista korában kezdődött, majd 1961-ben belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába. 1968- ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetőjeként dolgozott, 1985-ben már az SZKP Központi Bizottságának és Gorbacsov csapatának a tagja. 1985 végén az SZKP moszkvai városi bizottsága őt választotta meg fővárosi első titkárnak - az apparátusban nem túl népszerű szó- október 7-én, 1975-ben az itteni állami kimondása és a korrupció elleni küzdelme miatt. Oroszország-szerte akkor vált igazán népszerűvé, amikor 1991-ben Gorbacsovot megvédte a puccsistáktól, s 1993-ban a moszkvai Fehér Házból kifüstölte a kommunista lázadókat. Kétszer választották meg elnöknek, de népszerűsége az utóbbi két évben rohamosan csökkent odahaza. Az 1999-es esztendő szinte kizárólag betegségeiről és nehezen magyarázható kijelentéseiről szólt. Hobbijai között a teniszt, a vadászatot és a mozizást nevezte meg - ha egészsége engedi, a jövőben jut mindenre bőven ideje. VLAGYIMIR PUTYIN igazi orosz karriert futott be, 1999 augusztusa előtt szinte semmit nem tudtak róla, ám azután, hogy Jelcin kormányfőnek nevezte ki, és elindította a csecsenföldi háborút, népszerűsége a csillagos egekig emelkedett. Putyin Leningrádban született 1952. egyetermi jogi karán szerzett diplomát. Ezután rögtön - 23 évesen - a KGB felderítéséhez került. Csaknem 16 évnyi szolgálat után - hosszú ideig dolgozott Németországban, így jól beszél németül - maga kérte leszerelését. Leningrádi évek következtek: előbb a városi tanács elnökének tanácsadójaként dolgozott, majd a szentpétervári polgármesteri hivatal külügyi osztályát vezette 1996-ig. Ekkor figyeltek fel rá Moszkvában, s 1997-ben már a Kreml belső ellenőrzését irányítja. Jelcin 1999. augusztus 9-én nevezte ki ügyvezető kormányfővé, majd augusztus 15-én a duma kormányfővé választotta. A december 19-ei parlamenti választásokon az alig három hónappal korábban, a szinte a semmiből az ő támogatásával létrehozott Medvegy választási szövetség második lett, 64 képviselői helyet szerzett az állami dumában. Az Eho Moszkvi rádióállomás szerint 1999-ben Putyin lett az év embere Oroszországban. A géprablók eltűntek a sivatagban Alkuval ért véget a túszdráma Három, Indiában bebörtönzött terrorista kiadásáért cserébe elengedték túszaikat a pakisztáni géprablók. Az öt fegyveres és három kiadott társuk sértetlenül távozhatott a nyolcnapos gépeltérítési dráma utolsó állomásáról, a délafganisztáni Kandahar repülőteréről. MTI A géprablók eltűntek a dél-afganisztáni sivatagban. Előzőleg nyolc napig a hatalmukban tartottak egy indiai repülőgépet, 155 utasával együtt. Az afganisztáni tálib kormány egy illetékese csak annyit mondott, hogy az öt terrorista elhagyta az országot. Az AP hírügynökség szerint a repülőgép-eltérítők valószínűleg a szomszédos Pakisztánba mentek, mivel ez a legközelebbi ország, s ide könnyen elérhettek az alatt a 10 óra alatt, amennyit a tálib vezetés a túszdráma lezárulta után adott nekik Afganisztán elhagyására. A géprablók előzőleg négy túszt kivégeztek, és több tucat Indiában bebörtönzött, Kasmír függetlenségéért küzdő terrorista kiadását követelték. A terroristák több járművel távoztak a kandahari repülőtérről, azzal a három kasmíri muzulmán szélsőséges elítélttel együtt, akiknek szabadon engedését a maratoni akcióval az indiai kormánytól kicsikarták. Magukkal vittek túszként egy tálib katonát is, aki később visszatért Kandaharba - mondta a kabuli vezetés szóvivője. A tálib hatóságok közölték, hogy még a géprablók nevét és nemzetiségét sem ismerik. Pakisztán nem nyújt politikai menedékjogot a géprablóknak - közölte az islamabadi védelmi minisztérium szóvivője. Szavai szerint a pakisztáni kormánynak nincsenek információi arról, hogy az indiai gép elrablói az országba érkeztek volna. A kiszabadult indiai túszok közül többen állítják, hogy a tálibok segítették a géprablókat. Az egyik túsz úgy nyilatkozott, hogy a géprablók, akik eredetileg késekkel, pisztolyokkal, valamint egy kézigránáttal voltak felszerelkezve, Kandaharban több pisztolyt és kézigránátot kaptak a tálib fegyveresektől. Egy másik indiai elmondása szerint a gépeltérítők géppisztolyt és kézigránátokat vettek át a táliboktól, akik mindvégig nagyon barátságosan tárgyaltak a gépeltérítőkkel. Az eltérített gép kapitánya hazaérkezik Új-Delhibe fotó: reuters -sunismabotra hogy az elnökválasztási kampányban éppen zavaros korrupciós ügyeivel akarják sarokba szorítani jelöltjét, Putyint” - vélekedett az MH- nak nyilatkozva Alekszandr Balasov moszkvai politológus. Balasov szerint „a kommunista többségű új dumának is beleszólása lesz abba, hogy Jelcint ne hagyják gondtalan nyugdíjas éveket élni. A sárdobálás a parlamenti választásokkal nem fejeződött be, csak szünetel”. Gennagyij Szeleznyov, az orosz parlament alsóháza, a duma elnöke szerint Vlagyimir Putyin kormányfőnek, ügyvezető államfőnek van a legtöbb esélye arra, hogy a feltehetően márciusban megtartandó szavazáson Oroszország elnökévé válasszák. Újságíróknak nyilatkozva a politikus úgy vélte, hogy más jelölteknek nehéz lesz ilyen rövid idő alatt megfelelő támogatottságot szerezni. A duma kommunista frakciójánál ugyanakkor az MH vasárnap úgy értesült, hogy „egyáltalán nem lefutott az elnökválasztás, de a következő hetekben nem kampányolással, hanem a munka újraindításával kell foglalkozni az újjáválasztott dumában”. Bill Clinton amerikai elnök bízik abban, hogy kedvezően alakulnak az amerikai-orosz kapcsolatok. Az elnök Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető elnökkel szombaton folytatott tízperces telefonbeszélgetésben fejtette ezt ki - tudatta Joe Lockhart fehér házi szóvivő. A világ más politikai vezetői egyaránt Borisz Jelcin történelmi érdemeit hangsúlyozták, és bizakodtak, hogy a hatalomváltás nem jár megrázkódtatásokkal. Borisz Jelcin személyében az orosz közélet és a nemzetközi politika meghatározó jelentőségű államférfia távozott az elnöki tisztségből - áll a Külügyminisztérium közleményében, amelyet Horváth Gábor szóvivő juttatott el az MTI-hez. Az 1991-ben aláírt magyar-orosz alapszerződés a két országban megvalósult rendszerváltozás nyomán új irányt adott Magyarország és Oroszország együttműködésének, amit Borisz Jelcin 1992-ben Magyarországon tett hivatalos látogatása is megerősített - tartalmazza a közlemény, hozzáfűzve: Magyarország meggyőződése, hogy Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő e célokat szem előtt tartva fogja vezetni és irányítani Oroszországot. 2000. JANUÁR 3., HÉTFŐ URITÉRI ITfi Portugália, a „révkalauz” Magellán, Vasco da Gama és a többi híres portugál hajós minden navigációs tudományára szüksége lesz Lisszabonnak ebben a félévben, hogy az Európai Unió büszke „armadája” épségben, dagadó vitorlákkal átszeljen egy különösen nehéznek ígérkező útszakaszt az integráció amúgy is hányattatásokkal teli tengerén. A sors ráadásul a dicsőséges felfedezőé helyett a révkalauz kevésbé hálás szerepét osztotta Jaime Gama portugál külügyminiszterre, aki január 1-jétől fél éven át áll majd az EU parancsnoki hídján. A portugálok munkájának gyümölcseit ugyanis várhatóan Franciaország fogja leszüretelni, amely július 1-jén veszi át hat hónapra az unió stafétáját a luzitánoktól. Portugáliára a következő fél évben nem kisebb feladat vár, mint hogy megkezdje a felvételi folyamat legkényesebb szakaszát a legelőrébb tartó hat tagjelölttel, megnyissa a tárgyalásokat a „második körös” hat országgal, elindítsa és előremozdítsa a tizenötök közötti alkudozást az Európai Unió új intézményi rendszeréről, megkezdje a közös védelmi politikáról hozott döntések gyakorlati megvalósítását, és mindenki számára elfogadható megoldást találjon az adóharmonizációs csomag kérdésében. Ma már semmi szokatlan nincs abban, hogy a portugál elnökség prioritási listáján is az unió bővítése szerepel az első helyen. Lisszabon ígérete szerint minden tőle telhetőt elkövet majd azért, hogy a következő félévben a fennmaradó hat fejezetről is megkezdődjenek a tárgyalások a folyamatban legelőrébb járó hat tagjelölttel (Magyarország esetében öt témakörről van szó, mert az intézményi háttér mellett a költségvetési fejezetről szóló pozíciónk átnyújtását is későbbre tervezzük). A portugál félévre maradt a legproblematikusabb fejezetek, mint az agrárpolitika, a személyek szabad mozgása, a bel- és igazságügyi együttműködés, a regionális politika stb. megnyitása. Az uniónak más téren is hamar munkához kell látnia, hiszen az év végi nizzai EU- csúcsra már nyélbe kellene ütni az alkut a bővítés előfeltételének számító intézményi reformokról. Ez azt jelenti, hogy már a portugál elnökség vége felé közeledve az asztalon kell lenniük a lehetséges opcióknak. Lisszabonnak kell majd kialkudnia, hogy ki mennyi katonával járul majd hozzá az EU jövendőbeli 50-60 ezres gyors reagálású haderejéhez, és közben arra is ügyelnie kell, hogy a vállalkozás ne sértsen NATO-érdekeket. • Gyávas Zoltán Brüsszel