Magyar Hírlap, 2000. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

2 Magyar Hírlap világhíradó Kohl utódja is sáros? (MTI) A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) titkos bankszámlái és eltitkolt adományai körüli botrány hullámai már a pártelnököt fenyegetik, miután a hétvégén kitudódott, hogy a CDU-frakció több mint egymillió márkát fizetett be 1997-ben a pártkasszába. Wolfgang Schäuble 1995 óta áll az uniópárt parla­menti frakciójának élén, a testület ügyvezetője, Joachim Hörster szerint azonban nem volt tudomása az 1,1 milliós befizetésről. A pénz állítólag a CDU-frakció 1996 végén felszámolt bankszámlá­járól származott, s „lényegében a CDU-képviselők párttagdíját” testesítette meg - mondta Hörster a Welt am Sonntagnak. Az összeget ő egy letéti számlára fizette be, ahonnan Hans Terlin­den, Kohl bizalmasa vette föl, s készpénzben átadta Horst Wey­­rauchnak, a CDU könyvvizsgálójának. Utóbbi viszont nem a hi­vatalos, hanem a „fekete" pártkasszába tette a pénzt. Lemondott a szudáni kormány (MTI) A szudáni kormány tagjai, a közigazgatás legfőbb veze­tői és a tartományok kormányzói benyújtották lemondásukat - jelentette be pénteken Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni köztársasági elnök az ország függetlenné válásának évforduló­ján mondott beszédében. Az elnök a lemondásokat elfogadta, felkérve az érintetteket, hogy ügyvezető minőségben maradja­nak hivatalukban az új kormány megalakulásáig, illetve az új közigazgatási vezetők kinevezéséig. A szudáni elnök évfordu­lós beszédében kerülte a vallással kapcsolatos megfogalmazá­sokat, békére és egységre hívta fel a tíz éve polgárháborús álla­potokat élő szudániakat. Drágulások Romániában (MTI) Jóllehet az új román kormányfő, Mugur Isarescu arról beszélt, hogy 22 százalékról egységesen 19 százalékra szállítják le januártól kezdve az országban az áfát, a fő élelmiszertermé­keknél, amelyek esetében eddig mindössze 11 százalékos, ked­vezményes volt az áruforgalmi adó, jelentős drágulás várható azáltal, hogy itt voltaképpen 8 százalékkal emelkedik. Amint a Romániai Húsipari Társaságok Szövetségének alelnöke, Vlad Ilie kifejtette, a hústermékek esetében az áremelkedés legalább 10 százalékos lesz. Tekintve, hogy a román családok jövedelmük mintegy 70 százalékát élelemre költik, költségve­tésükben jócskán megérzik a kormány új intézkedését. Január­tól ugyanis a hús- és hústermékek mellett hasonló arányban drágul majd a kenyér, a tojás, az étolaj, a tej és a tejtermék. A pápa a megszületés jogáról (MTI) II. János Pál vasárnap felszólította a világot, hogy ne fe­ledkezzék meg a gyermekek szenvedéseiről, azokról a gyere­kekről, akik éheznek és az erőszak áldozatai, s azokról sem, akiktől a „megszületés jogát” is megvonják. A pápa vasárnap a Szent Péter téren a világ mintegy harminc országából érkezett több mint harmincezer gyermekkel találkozott. A felnőtt kísé­rőkkel és a további érdeklődőkkel együtt ezen a napon csaknem százötvenezer ember gyűlt össze a téren. A szentatya közvetle­nül a vasárnapi Úrangyala imádság előtt jelent meg fehér gép­kocsiján a tömegben, köszöntve a fiatal korosztály tagjait. Új tagok az ENSZ BT-ben (MTI) Január elsejével a szokásoknak megfelelően öt helyen változás történt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagállamai sorában. Miután december 31-ével lejárt Bahrein, Brazília, Gabon, Gambia és Szlovénia kétéves mandátuma, az elkövetkező két esztendőre Banglades, Jamaica, Mali, Tunézia és Ukrajna lett a 15 tagú BT - vétójoggal nem rendelkező - tag­ja. Az öt állandó tag, amelyek mindegyike önmagában is képes megakadályozni bármely, számára elfogadhatatlan határozat meghozatalát, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy- Britannia és Franciaország. A 10 nem állandó tagállam helyét kétéves forgási rendszerben töltik be. A mostani változás után is a BT tagja maradt még egy évre az egy évvel ezelőtt taggá vált Argentína, Kanada, Malajzia, Namíbia és Hollandia. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közteteknek ---------------------------------—.—------------------------------------------- esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6 290 Ft 8400 R 8400R 1 évre 12 000 Ft 16 800R 16 800R Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP JA1 MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON­­ Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA Telefon: 470-1116 PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, 470-1137 Hirdetésfelvétel, telefon: 470-1150, fax: 470-1174 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Kft. Felelős vezető: L. KELEMEN GÁBOR HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. Ezen­kívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur­press.hu KÜLFÖLD Jelcin nyugdíjban, Putyin nyeregben Az orosz parlament felsőháza Jelcinnek pénteken nehéz napja lesz. Az lett, A váltásról a leköszönt államfő televíziós beszédében számolt be az országnak, a közszolgálati egyes csatorna hírigazgatója - információink szerint - a felvétel előtt csupán néhány perccel értesült, hogy stábot kell küldenie. A beszé­det aztán felvételről sugároz­ták­­ némi kozmetikázás után, Jelcin fáradtan, de korábbi állapotához képest viszonylag érthetően formálta a szavakat: „Tisztában vagyok vele, hogy meg kell tennem ezt a lépést Oroszországnak új politiku­sokkal, új arcokkal, új intelli­gens, erős, energikus embe­rekkel kell átlépnie a millen­nium küszöbén, és nekünk akik éveken át voltunk hatal­mon, távoznunk kell. Nem áll­hatok a történelem természe­tes menetének útjába - mond­­ta az államfő, aki nyolc évet töltött el tisztségében, és 2000. júniusáig kellett volna hivatal­ban maradnia. Az utóbbi másfél évben szinte folyamatosan beteges­kedő Jelcin augusztusban, Pu­tyin kormányfői kinevezése­kor közölte, hogy őt tartja utódjának, s ezt búcsúbeszé­dében is leszögezte. Az első felmérések alapján a beszéd­nek nem volt túl nagy a nézett­sége, ám így is milliók hallhat­ták, amint bocsánatot kért a polgároktól, „mert nem tud­tam elérni, hogy a szürke, stagnáló, totalitárius múltból egyetlen ugrással a tiszta, gaz­dag, civilizált jövőbe jussunk. Elmegyek. Megtettem, amit tudtam” - fejezte be az ország népéhez intézett üzenetét Jel­cin. Nem sokkal később távo­zott a Kremlből, s a Gorki-9 elnöki rezidenciára hajtatott. Ekkor természetesen már nem volt nála az „atombő­rönd”, mint ahogy átadta a szemtanúk szerint meglepett Putyinnak az elnöki tisztség szimbólumait - Oroszország alkotmányát és a Haza Szolga- két héten belül összeül, hogy kiírja az elnökválasztást. Bo­risz Jelcin ideiglenesen Vlagyi­mir Putyint bízta meg az ál­lamfői teendők ellátásával, akinek első útja a csecsenföldi harcosaihoz vezetett. MH-összefoglaló Moszkvai diplomáciai forrá­sok szerint Vlagyimir Putyin kormányfőt nem érte váratla­nul Borisz Jelcin lemondása, az időzítésről azonban - állító­lag - ő is csak a legutolsó pilla­natban szerzett tudomást. Az orosz államfő bomba­hírrel szolgált a 2000 felé ka­csingató világnak, amikor szilveszter délelőttjén bejelen­tette, hogy visszavonul a poli­tikai élettől. Egyben közölte: az államfői teendők ellátásá­val a csecsenföldi hadjáratban sikereket felmutató Putyint bízza meg, s az elnökválasztást március 27-ére írja ki. Az al­kotmány értelmében három hónapon belül kell sort keríte­ni a választásra, amelyet ha­gyományosan vasárnap tarta­nak, így a Kremlben a lemon­dási hír után nem sokkal azt közölték, hogy arra március 26-án kerülhet sor, ez azonban egyelőre nem nevezhető hiva­talos és végleges dátumnak, hiszen erről a parlament felső házának kell döntenie. Hírek szerint a Szövetségi Tanács ja­nuár 14-ig rendkívüli ülésen dönt. Jelcin ezzel az utolsó kis pontatlansággal sem tagadta meg önmagát. Mint ahogy pénteken a Kremlben még munkával kezdte a napot, alá­írt két elnöki rendeletet. Állí­tólag még ekkor sem tudtak tervéről legközelebbi munka­társai, akik azzal voltak elfog­lalva, hogy találgatták: a főnök előző este miért nem vett részt saját fogadásán, s miért nem ő mondta az újévi köszöntőt. Jelcin szóvivője, Dmitrij Ja­­kuskin ekkor még azt közölte: Teljes gőzzel Groznij ellen Putyin ideiglenes államfő az év utolsó napján Szentpétervárra készült, hogy családi körben szilveszterezzen, helyette azonban délnek vette az irányt. Az ország új vezetője úgy dön­tött, hogy a csecsenföldi orosz harcosokat ke­resi fel. Putyin először a hetekkel korábban elfoglalt második legnagyobb város, Guder­mesz „felszabadítóit” látogatta meg, s tünte­tett ki közülük többeket, majd Dagesztánon keresztül tért vissza Moszkvába. Az orosz hadsereg a csecsenföldi hadjárat kezdete óta az egyik legsúlyosabb támadást intézte szombatra virradó éjjel Groznij ellen. A tüzérség és a légierő együtt lőtte a csecsen fővárost. A környező hegyekben felállított ütegekből a légitámadások szüneteiben több száz aknát lőttek ki Groznijra, amely felett szombat reggel is sűrű füst gomolygott. A harcok vasárnapi is folytatódtak, csecsen for­rások szerint az oroszok vegyi anyagokat ve­tettek be, ezt Moszkvában cáfolták.­latáért Érdemrend első foko­zatát. Az alkotmány értelmé­ben a választásig Putyin egy időben látja el az államfői és kormányfői feladatokat. Jelcinnek és családjának nem kell nyugtalankodnia. Vlagyimir Putyin ugyanis első rendelkezéseiben védőbás­tyát vont Jelcin köré a volt ál­lamfő ellen például nem lehet nyomozást elrendelni, s „örö­kös” mentességet élvez. „Jel­cint néhány hónapig nem fog­ják bántani eddigi politikai ellenfelei, de elképzelhető. Az ügyvezető elnök első, meglepetésszerű útja Csecsenföldre vezetett, ahol tiszteket tüntetett ki fotó: reuters Arc- és arculatváltás Az első hetekben csak arcváltásra, de nem arculatváltásra kerül sor a Kreml­ben. Elemzők azonban nem tartják ki­zártnak, hogy Vlagyimir Putyin a vá­lasztási kampány idején meglepetések­kel bombázza a polgárokat. Alábbiak­ban a leköszönt és az ideiglenes államfő portréját közöljük. BORISZ JELCIN December 31-étől Jelcinnek immár nem a Kremlbe (103 073 Moszkva, Oroszor­szág) kell címezni az üzeneteket. Borisz Nyikolajevics 1931. február 1-jén szüle­tett Butka faluban, a szverdlovszki terü­leten, paraszti család gyermekeként. Po­litikai karrierje komszomolista korában kezdődött, majd 1961-ben belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába. 1968- ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetőjeként dolgozott, 1985-ben már az SZKP Központi Bizottságának és Gorbacsov csapatának a tagja. 1985 vé­gén az SZKP moszkvai városi bizottsága őt választotta meg fővárosi első titkárnak - az apparátusban nem túl népszerű szó- október 7-én, 1975-ben az itteni állami kimondása és a korrupció elleni küzdel­me miatt. Oroszország-szerte akkor vált igazán népszerűvé, amikor 1991-ben Gorbacsovot megvédte a puccsistáktól, s 1993-ban a moszkvai Fehér Házból ki­füstölte a kommunista lázadókat. Két­szer választották meg elnöknek, de nép­szerűsége az utóbbi két évben rohamo­san csökkent odahaza. Az 1999-es esz­tendő szinte kizárólag betegségeiről és nehezen magyarázható kijelentéseiről szólt. Hobbijai között a teniszt, a vadá­szatot és a mozizást nevezte meg - ha egészsége engedi, a jövőben jut minden­re bőven ideje. VLAGYIMIR PUTYIN igazi orosz karriert futott be, 1999 augusztusa előtt szinte semmit nem tud­tak róla, ám azután, hogy Jelcin kor­mányfőnek nevezte ki, és elindította a csecsenföldi háborút, népszerűsége a csillagos egekig emelkedett. Putyin Leningrádban született 1952. egyetermi jogi karán szerzett diplomát. Ezután rögtön - 23 évesen - a KGB fel­derítéséhez került. Csaknem 16 évnyi szolgálat után - hosszú ideig dolgozott Németországban, így jól beszél németül - maga kérte leszerelését. Leningrádi évek következtek: előbb a városi tanács elnökének tanácsadójaként dolgozott, majd a szentpétervári polgármesteri hi­vatal külügyi osztályát vezette 1996-ig. Ekkor figyeltek fel rá Moszkvában, s 1997-ben már a Kreml belső ellenőrzé­sét irányítja. Jelcin 1999. augusztus 9-én nevezte ki ügyvezető kormányfővé, majd augusztus 15-én a duma kormány­fővé választotta. A december 19-ei parlamenti választá­sokon az alig három hónappal korábban, a szinte a semmiből az ő támogatásával létrehozott Medvegy választási szövetség második lett, 64 képviselői helyet szerzett az állami dumában. Az Eho Moszkvi rádióállomás szerint 1999-ben Putyin lett az év embere Oroszországban. A géprablók eltűntek a sivatagban Alkuval ért véget a túszdráma Három, Indiában bebörtönzött terroris­ta kiadásáért cserébe elengedték túszai­kat a pakisztáni géprablók. Az öt fegy­veres és három kiadott társuk sértetle­nül távozhatott a nyolcnapos gépeltérí­tési dráma utolsó állomásáról, a dél­afganisztáni Kandahar repülőteréről. MTI A géprablók eltűntek a dél-afganisztáni sivatagban. Előzőleg nyolc napig a ha­talmukban tartottak egy indiai repülő­gépet, 155 utasával együtt. Az afganisz­táni tálib kormány egy illetékese csak annyit mondott, hogy az öt terrorista el­hagyta az országot. Az AP hírügynök­ség szerint a repülőgép-eltérítők való­színűleg a szomszédos Pakisztánba mentek, mivel ez a legközelebbi ország, s ide könnyen elérhettek az alatt a 10 óra alatt, amennyit a tálib vezetés a túsz­dráma lezárulta után adott nekik Afga­nisztán elhagyására. A géprablók előző­leg négy túszt kivégeztek, és több tu­cat Indiában bebörtönzött, Kasmír füg­getlenségéért küzdő terrorista kiadását követelték. A terroristák több járművel távoztak a kandahari repülőtérről, azzal a három kasmíri muzulmán szélsőséges elítélttel együtt, akiknek szabadon engedését a maratoni akcióval az indiai kormánytól­ kicsikarták. Magukkal vittek túszként egy tálib katonát is, aki később vissza­tért Kandaharba - mondta a kabuli ve­zetés szóvivője. A tálib hatóságok kö­zölték, hogy még a géprablók nevét és nemzetiségét sem ismerik. Pakisztán nem nyújt politikai mene­dékjogot a géprablóknak - közölte az islamabadi védelmi minisztérium szóvi­vője. Szavai szerint a pakisztáni kor­mánynak nincsenek információi arról, hogy az indiai gép elrablói az országba érkeztek volna. A kiszabadult indiai túszok közül többen állítják, hogy a tálibok segítet­ték a géprablókat. Az egyik túsz úgy nyilatkozott, hogy a géprablók, akik eredetileg késekkel, pisztolyokkal, va­lamint egy kézigránáttal voltak felsze­relkezve, Kandaharban több pisztolyt és kézigránátot kaptak a tálib fegyve­resektől. Egy másik indiai elmondása szerint a gépeltérítők géppisztolyt és kézigráná­tokat vettek át a táliboktól, akik mind­végig nagyon barátságosan tárgyaltak a gépeltérítőkkel. Az eltérített gép kapitánya hazaérkezik Új-Delhibe fotó: reuters -sunismab­otra hogy az elnökválasztási kam­pányban éppen zavaros kor­rupciós ügyeivel akarják sa­rokba szorítani jelöltjét, Pu­tyint” - vélekedett az MH- nak nyilatkozva Alekszandr Balasov moszkvai politoló­gus. Balasov szerint „a kom­munista többségű új dumának is beleszólása lesz abba, hogy Jelcint ne hagyják gondtalan nyugdíjas éveket élni. A sár­dobálás a parlamenti választá­sokkal nem fejeződött be, csak szünetel”. Gennagyij Szeleznyov, az orosz parlament alsóháza, a duma elnöke szerint Vlagyi­mir Putyin kormányfőnek, ügyvezető államfőnek van a legtöbb esélye arra, hogy a feltehetően márciusban meg­tartandó szavazáson Oroszor­szág elnökévé válasszák. Új­ságíróknak nyilatkozva a poli­tikus úgy vélte, hogy más jelölteknek nehéz lesz ilyen rövid idő alatt megfelelő tá­mogatottságot szerezni. A duma kommunista frak­ciójánál ugyanakkor az MH vasárnap úgy értesült, hogy „egyáltalán nem lefutott az el­nökválasztás, de a következő hetekben nem kampányolás­sal, hanem a munka újraindí­tásával kell foglalkozni az új­jáválasztott dumában”. Bill Clinton amerikai elnök bízik abban, hogy kedvezően alakulnak az amerikai-orosz kapcsolatok. Az elnök Vla­gyimir Putyin orosz ügyveze­tő elnökkel szombaton folyta­tott tízperces telefonbeszélge­tésben fejtette ezt ki - tudatta Joe Lockhart fehér házi szóvi­vő. A világ más politikai veze­tői egyaránt Borisz Jelcin tör­ténelmi érdemeit hangsúlyoz­ták, és bizakodtak, hogy a ha­talomváltás nem jár megráz­kódtatásokkal. Borisz Jelcin személyében az orosz közélet és a nemzet­közi politika meghatározó je­lentőségű államférfia távo­zott az elnöki tisztségből - áll a Külügyminisztérium közle­ményében, amelyet Horváth Gábor szóvivő juttatott el az MTI-hez. Az 1991-ben aláírt magyar-orosz alapszerződés a két országban megvalósult rendszerváltozás nyomán új irányt adott Magyarország és Oroszország együttműkö­désének, amit Borisz Jelcin 1992-ben Magyarországon tett hivatalos látogatása is megerősített - tartalmazza a közlemény, hozzáfűzve: Magyarország meggyőződé­se, hogy Vlagyimir Putyin ügyvezető államfő e célokat szem előtt tartva fogja ve­zetni és irányítani Orosz­országot. 2000. JANUÁR 3., HÉTFŐ URITÉRI­­ I­T­­fi­ Portugália, a „révkalauz” Magellán, Vasco da Gama és a többi híres portugál hajós minden navigációs tudomá­nyára szüksége lesz Lissza­bonnak ebben a félévben, hogy az Európai Unió büszke „armadája” épségben, daga­dó vitorlákkal átszeljen egy különösen nehéznek ígérke­ző útszakaszt az integráció amúgy is hányattatásokkal teli tengerén. A sors ráadásul a dicsőséges felfedezőé he­lyett a révkalauz kevésbé há­lás szerepét osztotta Jaime Gama portugál külügymi­niszterre, aki január 1-jétől fél éven át áll majd az EU pa­rancsnoki hídján. A portugá­lok munkájának gyümölcseit ugyanis várhatóan Franciaor­szág fogja leszüretelni, amely július 1-jén veszi át hat hó­napra az unió stafétáját a lu­­zitánoktól. Portugáliára a következő fél évben nem kisebb feladat vár, mint hogy megkezdje a felvételi folyamat legkénye­sebb szakaszát a legelőrébb tartó hat tagjelölttel, meg­nyissa a tárgyalásokat a „má­sodik körös” hat országgal, elindítsa és előremozdítsa a tizenötök közötti alkudozást az Európai Unió új intézmé­nyi rendszeréről, megkezdje a közös védelmi politikáról hozott döntések gyakorlati megvalósítását, és mindenki számára elfogadható megol­dást találjon az adóharmoni­zációs csomag kérdésében. Ma már semmi szokatlan nincs abban, hogy a portugál elnökség prioritási listáján is az unió bővítése szerepel az első helyen. Lisszabon ígére­te szerint minden tőle telhe­tőt elkövet majd azért, hogy a következő félévben a fenn­maradó hat fejezetről is meg­kezdődjenek a tárgyalások a folyamatban legelőrébb járó hat tagjelölttel (Magyaror­szág esetében öt témakörről van szó, mert az intézményi háttér mellett a költségvetési fejezetről szóló pozíciónk át­­nyújtását is későbbre tervez­zük). A portugál félévre ma­radt a legproblematikusabb fejezetek, mint az agrárpoliti­ka, a személyek szabad moz­gása, a bel- és igazságügyi együttműködés, a regionális politika stb. megnyitása. Az uniónak más téren is hamar munkához kell látnia, hiszen az év végi nizzai EU- csúcsra már nyélbe kellene üt­ni az alkut a bővítés előfeltéte­lének számító intézményi re­formokról. Ez azt jelenti, hogy már a portugál elnökség vége felé közeledve az asztalon kell lenniük a lehetséges opciók­nak. Lisszabonnak kell majd kialkudnia, hogy ki mennyi katonával járul majd hozzá az EU jövendőbeli 50-60 ezres gyors reagálású haderejéhez, és közben arra is ügyelnie kell, hogy a vállalkozás ne sértsen NATO-érdekeket. • Gyávas Zoltán Brüsszel

Next