Magyar Hírlap, 2000. február (33. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-01 / 26. szám

2 Magyar Hírlap 8889888888888881Sa8BW88888SI88882338883a%818S8aB888ffl888B88888?888%8888%39g88883838g3%88^ Izraeli katonákat öltek meg (Reuters) Három izraeli katonát megöltek és négyet megse­besítettek tegnap a Hezbollah gerillái Dél-Libanonban, ami­kor megtámadtak egy katonai posztot. Az Irán-barát csoport egy nappal korábban ölte meg az Izraellel szövetséges dél-li­banoni hadsereg helyettes parancsnokát, Aki Hasemet. A Hezbollah támadására válaszul az izraeli légierő gépei rakétá­kat lőttek ki Arnon környékére, megsemmisítették a gerillák feltételezett állásait, de megrongáltak öt lakóházat is. Észak-koreaiak Washingtonba (Reuters) Phenjan elfogadta a meghívást, és első ízben küld magas rangú delegációt Washingtonba, közölte tegnap James Rubin amerikai külügyi szóvivő. A meghívóra a két fél közöt­ti múlt heti találkozón mondtak igent Berlinben. Az észak­koreaiak látogatása - várhatóan márciusban - jelentős lépés lesz a kétoldalú kapcsolatok javítása szempontjából. Phenjan­­nal kapcsolatos hír az is, hogy Japán tegnap megállapodást írt alá egy amerikai konzorciummal, amelynek értelmében 1 mil­liárd dollárral járul hozzá észak-koreai könnyűvizes nukleáris reaktorok építésének 4,6 milliárdos költségéhez. Wiranto felelős Kelet-Timorért (Reuters) Hat tábornokot, köztük a hadsereg egykori főpa­rancsnokát és a vezérkari főnököt, Wirantót is felelősség ter­heli a tavaly szeptemberi kelet-timori vérengzésekért, vagyis bűnvádi eljárás indítható ellenük - jelentette be hétfőn a ke­let-timori erőszak kivizsgálására felállított indonéz bizottság titkára. A pillanatnyilag külföldön tartózkodó indonéz elnök, Abdurrahman Wahid reagálásképp közölte: mihelyt hazatér, leváltja Wirantót a kormány politikai ügyekért és biztonsá­gért felelős koordinációs miniszteri posztjáról. Az ENSZ saját vizsgálóbizottsága is azt javasolja egyébként a világszervezet­nek, állítson fel emberjogi bíróságot a vérengzés felelőseinek megbüntetésére - ezt a lépést azonban Dzsakarta nem hajlan­dó elfogadni. Fellázadtak az azeri katonák (Reuters) Dühös azeri katonák még szombaton agyonlőtték egyik bajtársukat és két tisztjüket, majd elmenekültek a lakta­nyából - jelentette tegnap Bakuban az azeri védelmi minisz­térium szóvivője. Ramiz Melikov szóvivő még azt sem tudta megmondani, hogy a Bakutól 400 kilométerre lévő katonai bázison hányan vettek részt a lázadásban. A katonai hatósá­gok Azerbajdzsánban még most vizsgálják a lázadás okát. Az azeri sajtóban azonban nap mint nap jelennek meg olyan írá­sok, amelyekben katonák és szüleik felpanaszolják a lakta­nyákban uralkodó elviselhetetlen állapotokat és a tisztek kirí­vóan durva bánásmódját a kiskatonákkal, az olajban külön­ben gazdag volt szovjet köztársaságban. Követelnek a bulgáriai törökök (Reuters) Bulgária etnikai alapon szerveződött török pártjá­nak vezetője tegnap követelte, hogy Szófia egészítse ki a bol­gár alkotmányt és hivatalosan is ismerje el abban a bulgáriai török kisebbség létezését - mert ez alapkövetelménye az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásnak. Az európai integráció fényében elengedhetetlen: Bulgária ismer­je el, hogy többnemzetiségű állam - mondta Ahmed Dogan, miután vasárnap este újraválasztották őt a Szabadságért és Jogokért Mozgalom (MRF) élén. Bulgária 1991-ben született posztkommunista alkotmánya deklarálja, hogy „Bulgáriában nincsenek kisebbségek” - holott még a kommunista korszak­ban is óriási ellentéteket szült a bulgáriai törökök erőszakos asszimilációja. Külpolitikai „bálnák” (Reuters) Nyugalomra intette tegnap Japán Új-Zélandot azért, mert Helen Clark, a szigetország miniszterelnöke még a múlt héten hevesen tiltakozott a japán halászhajók állítólag „tudományos jellegű” bálnavadászata ellen. Kono Yohei ja­pán külügyminiszter új-zélandi kollégájához írt levelében hosszasan megindokolta a japán bálnavadászat tudományos­ságát, legitimitását, és ecsetelte a „bálnaerőforrások” kedve­ző helyzetét. Helen Clark új-zélandi kormányfő nyilatkozatá­ban a Greenpeace nevű világszerte ismert környezetvédő cso­port mellé állt és kifogásolta a világ legnagyobb emlőseinek vadászatát. Tamazawa Tokuichiro japán mezőgazdasági mi­niszter akkor nyomban éles nyilatkozatban azzal vádolta Új- Zéland kormányfőjét, hogy mélységesen aggódik, mert a fél­revezetett Helen Clark olyan csoport mellé állt, amelyik akár erőszakos cselekményekkel is rákényszerítené álláspontját másokra. Japán a nemzetközi moratórium hatására 1987 óta beszüntette a „kereskedelmi” bálnavadászatot, azóta viszont „tudományos célokra” ejtenek el bálnákat - de húsukat a pia­cokon értékesítik. Internet Keress« ez Interneten is ! Msgysi Hírlspot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1064 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4736, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •TJA : MANQUARD MICIIN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők:­­ KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS Telefon: 470-1124 Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA Telefon: 470-1116 PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Telefon: 470-1105 Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési Igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax:470-1136 Hirdetésfelvétel, telefon, fax: 470-1166 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1177, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! ________________LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI_______________ Kiadónál történő előfizetés esetén “ : “ . ' 7.­­ Postai előfizető Magánszemélyeknek Közületeknek ápra - 1 400 Ft dévre 3 490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft e 6 290 Ft 8400 Ft 8400R 12 000 Ft 16 800 Ft 16 800R :ethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., lévé­n, Budapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus H­­atósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külfí lvány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-2 ill. hatthyanyakultur-press.hu Kiadónál történő előfizetés esetén “ “ “ .­­ Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6 290 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft 1 évre 12 000 Ft 16 800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. Ezen­kívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati Irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur­ press.hu Orosz kézen a Minutka tér Vlagyimir Putyin várakoztatja az amerikai külügyminisztert Egyéves szünet után ismét Moszkvában tárgyal az ame­rikai külügyminiszter. Az orosz védelmi miniszter sze­rint közel a fordulat a hábo­rúban, Groznij egyik legfon­tosabb pontját, a Minutka teret tegnap a szövetségi csa­patok úgy tűnik, végérvénye­sen elfoglalták. MH-összefoglaló__________ Az orosz-amerikai kapcsola­tokról, a fegyverzetkorlátozás kérdéseiről és a csecsen vál­ságról kezdett tárgyalásokat Moszkvában hétfőn Made­leine Albright és Igor Ivanov. A megbeszélések az orosz és az amerikai külügyminiszter négyszemközti eszmecseréjé­vel kezdődtek, némi késéssel. Albright vasárnap este helyett a hétfő hajnali órákban érke­zett Moszkvába, Ivanov pedig a múlt hét közepén influenzás lett, s csak a hét végén jött ki a kórházból. A tárgyalások előtt mind­két fél igyekezett leszögezni, hogy elsősorban nem a cse­­csenföldi helyzetet kívánják megvitatni, de egyértelműnek tűnt, hogy Albright nem hagy­ja szó nélkül Moszkva maga­tartását. A megbeszélést követően egyébként csupán annyi szi­várgott ki, hogy „Albright nem szorította sarokba Iva­­novot”. Nagyobb hangsúlyt kapott viszont az, hogy Moszkva a NATO-val és az Egyesült Államokkal is kész szélesebb együttműködésre, valamint egy újabb orosz­amerikai csúcs előkészítése. Bill Clinton amerikai elnök és Vlagyimir Putyin ügyveze­tő orosz államfő találkozója. Az NTV orosz televízió be­számolt róla, hogy a találkozó a tervezettnél egy órával to­vább tartott. Az orosz-amerikai külügy­miniszteri megbeszélések vé­gén dokumentumokat írt alá Madeleine Albright és Igor Ivanov. Az egyik megállapo­dás szavatolja a pleszecki, a szvobodniji és a Kapusztyin Jar-i űrbázisokról felbocsátan­dó amerikai űreszközök tech­nológiájának védelmét, míg a másik jegyzőkönyv a nukleá­ris veszély csökkentését szol­gáló központról kötött szov­jet-amerikai egyezséget kor­szerűsíti. Az előzetes prog­ramban még az állt, hogy Pu­tyin a nap folyamán ugyancsak fogadja az amerikai külügymi­nisztert, de erre csupán szer­dán, Albright elutazása előtt kerül sor. Az amerikai diplo­mácia vezetője kedden a moszkvai közel-keleti fóru­mon is részt vesz. Albright legutóbb éppen egy esztendeje járt Moszkvában, habár orosz kollégájával ezt követően többször is találkozott külön­böző nemzetközi fórumokon. Groznijban az orosz erők hétfőn bevették a stratégiai fontosságú Minutka teret, s még szorosabbra vonták a gyűrűt a városközpont köré, több magas épületet foglalva el. A Reuters hírügynökség szerint 12 napon át tartott az ostrom, a belvárostól mind­össze egy kilométerre találha­tó stratégiai fontosságú terület elfoglalásáért. A szövetségi erők sajtóközpontjának hétfői közlése szerint a légierő több mint száz bevetésben támadta az elmúlt 24 órában a csecsen célpontokat Groznijban, illet­ve a déli hegyvidéken, s 12 teherautót, továbbá négy csecsen hadállást semmisített meg. A csecsen főváros keleti kerületében vasárnap 128, hét­főn pedig további ötven musz­lim­ fegyveres adta meg magát. Számítások szerint hozzáve­tőlegesen 2500-3000 gerilla to­vábbra is folytatja a harcot. Találat ért két orosz Mi-8-as helikoptert, s az egyik gép pi­lótája - egy ezredes - életét vesztette. Ivanov felgyógyult, Albright késve érkezett fotó: reuters - Alexander Patruskin Újabb válság bontakozott ki tegnap Észak-Írországban, mert a fegyveres csoportok leszerelését ellenőrző, és erre kijelölt személyiség tapasz­talatai szerint az Ír Köztársa­sági Hadsereg (IRA) semmi jelét nem mutatja annak, hogy meg akarna válni fegy­vereitől. Ulster (vagyis az egykori északír brit tartomá­nyok­ legnagyobb London­­barát politikai csoportosulá­sa, a protestáns Ulster Unio­­nista Párt nyomban azzal fe­nyegetőzött, hogy kivonul a katolikusokkal közösen lét­rehozott kormányból. MH-összefoglaló_________ A protestánsok azt követelik, hogy az érintett pártok feb­ruár 12-én tartsanak csúcs­szintű találkozót a felmerült nézeteltérések tisztására. Csakhogy David Trimble, az UUP vezetője és a brit kor­mány alighanem erős nyo­más alá kerül, hogy ennél jó­val korábban tegyen valamit az IRA politikai szövetsége­se, a Sinn Fáin - és személy szerint Gerry Adams - ellen. A hét végén a protestán­sok és a Sinn Fáin vezetői egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatokat tettek a lefegyverzésről, ami pedig a tavalyi nagypénteki megállapodás kulcskérdése és előfeltétele. Hideg fejre van most szük­ség - mondta egy brit tiszt­ségviselő -, de mindenki arra vár, hogy John de Chastelain kanadai tábornok, a leszere­lési bizottság független veze­tője milyen jelentést tár végül az érintettek elé a fegyverek beszolgáltatásáról. De Chastelain ugyan vár­hatóan arról számol majd be, hogy tapasztalható némi ha­ladás a tárgyalásokon, ám valószínűleg azt is beismeri, hogy az IRA eddig egyetlen fegyvert sem szolgáltatott be. Londonra viszont elvisel­hetetlen nyomás nehezedik David Trimble és az UUP ré­széről, hogy mondja fel az északír tartományok hatalom­­megosztáson alapuló kor­mányzatát, ha De Chastelain jelentése alátámasztja, hogy az IRA nem mond le fegy­vereiről. Jelenleg Ulster kor­mányzatában a Sinn Féinnek két minisztere van - de az egész ulsteri kormányzat tö­rékeny: nyolc hete létezik és jövője az IRA olyan politikai képviseletétől - a Sinn Féintől - függ, amely nem is hajlandó felelősséget vállalni az IRA cselekedeteiért. Ha az északír protestánsok felmondják az együttműkö­dést, az északír békefolyamat­nak befellegzett - kezdődhet elölről az egész, a gerillaak­ciókban megint emberek hal­hatnak meg és Belfastba, Észak-Írországba visszaköl­tözhet a félelem: a harminc éve tartó konfliktusban 3600 ember életét oltották ki - hol a britek, hol az IRA-terroristák. A félelem máris tapintható: ha London megint közvetle­nül akarná kormányozni az északír tartományt, akkor csak abban reménykedhet, hogy a fegyverbeszolgáltatási ügy gyorsan rendeződik. Ha a protestáns UUP kivonulna az északír kormányból, akkor olyan politikai vákuum kelet­kezne, amelyben megint el­szabadulhatnának a politikai indulatok. / / Nagy a kockázat Észak-Írországban Hideg fejre van szükség KÜLFÖLD Funar ellentámadása MH-Bukarest____________ Kolozsvár polgármestere, mi­után hatálytalanították hivata­li visszaélés vádjával elrendelt felfüggesztését, most ellentá­madásba lendült. Funar a kor­mányfőhöz intézett levelében Kolozs megye prefektusa, Va­sile Salcudean leváltását kö­veteli. Állításai szerint adatai vannak rá, hogy a megyeve­zető törvényszegésbe kevere­dett. A prefektus lánya ugyanis, állítólag, a Discovery Prodimpex Kft. húsárugyár tu­lajdonosa, a vállalkozás igaz­gatója pedig maga a prefektus. A cég az Alimentara vállalat útján forgalmazza termékeit, s ez az a vállalat, amelytől a pol­gármester megtagadta az épít­kezési engedélyt, ami kiváltot­ta a felfüggesztésére hozott döntést. A Discovery nyolc üz­lettel rendelkezik, ezek közül kettő törvénytelenül jutott he­lyiségéhez. A súlyos anyagi helyzetben lévő Alimentara ugyanakkor ismét csak illegáli­san akarja eladni piaccsarno­­kát egy amerikai beruházónak - állítja Funar, aki mindezért eljárás elindítását, a prefektus leváltását vagy lemondását tartja szükségesnek. 2000. FEBRUÁR 1., KEDD Jogi labirintusban a Pinochet-ügy Újabb fellebbezés következik Egy brit bíróság tegnap jóvá­hagyta a londoni kormány ama döntését, amely szerint Augusto Pinochet chilei ex­­diktátor hazaküldhető, mert amúgy sem bírná ki a bírósági tárgyalást. A bíróság szerint Pinochet „orvosi szempontból alkalmatlan” arra, hogy kín­zások vádja miatt a bírói pulpi­tus elé álljon. A jogi iszapbir­kózásnak új frontja is meg­nyílt, mert tegnap Belgium, va­lamint az Amnesty Internatio­nal nevű jogvédő szervezet kö­zölte, hogy megfellebbezi a ha­tározatot. MH-összefoglaló__________ Emberjogi aktivisták és jogá­szok elhűlve és rosszallóan fo­gadták, hogy a londoni felső bíróság - és személy szerint Maurice Kay bíró - elfogadta Jack Straw brit belügyminisz­ter érvelését. Santiagóban, Chilében viszont Pinochet hí­vei üdvrivalgásban törtek ki a döntés hallatán. Kay bíró voltaképpen azt utasította el, hogy jogi érte­lemben felülvizsgálja Straw belügyminiszter döntését, amelynek alapján Pinochetet haza kell küldeni - „kiadatásra alkalmatlan”. „Megítélésem szerint sem az Amnesty International­­nak, sem az emberjogi cso­portoknak, sem pedig Bel­giumnak nincsenek megala­pozott érvei a döntés (Straw belügyminiszter döntése) fe­­lülbírálatára, ezért ezeket a fellebbezéseket elutasítom. Mindezt gondos megfontolás után teszem és tudatában va­gyok annak, hogy döntésem elkerülhetetlenül sérti egyfe­lől azokat, akik sokat szen­vedtek Chile közelmúltbéli történetében, másfelől pedig Belgiumot, a baráti nemzetet és annak joghatóságait” - mondta Kay bíró. Ő úgy talál­ta, hogy Straw belügyminiszter „a törvény alapján, méltányo­san és racionálisan” hozta meg a döntést, és maga sem támo­gatta a Pinochet állapotáról készült orvosi jelentés nyilvá­nosságra hozatalát. Ezt a jelen­tést brit orvosok állították ösz­­sze január elején a 84 éves volt chilei diktátorról. Straw azzal érvelt, hogy a jelentés részleteit az orvosi ti­toktartás elvei miatt nem hozhatja nyilvánosságra: az efféle adatok mindenütt a vi­lágon bizalmasak és főleg személyesek. Minthogy Belgium - a chi­lei emigránsok nevében - fel­lebbez, ezt azt jelentheti, hogy a legjobb esetben is Pinochet­nek még egy hetet kell töltenie Nagy-Britanniában. A belgiumi kormány jogá­sza szerint a hivatalos fellebbe­zési iratok még tegnap az ille­tékesek íróasztalára kerülnek és a hivatalos eljárás első bíró­sági aktusára legkorábban egy hét múlva, hétfőn kerülhet sor. Fernando Barros, Pinochet egyik ügyvédje borúlátóan úgy nyilatkozott, hogy még kedve­ző esetben is legalább három hétig tarthat a procedúra. Juan Gabriel Valdes chilei külügy­miniszter azonban úgy vélte, hogy csak néhány napos hala­dékról van szó és Pinochet ha­marosan hazajöhet. Az Amnesty International tegnap délután azt mondta, hogy még mérlegeli a jogi le­hetőségeket és lehetséges, hogy az ügyet a háromtagú fel­­lebbviteli bíróság elé viszi. „Az eljárást titok fedi­­ és ez mél­tánytalan” - mondta Claudio Cordoni, az Amnesty munka­társa. Szerinte a brit belügy­miniszternek az az eljárása, amellyel kivonta az ügyet a va­lós bírósági ügymenet alól, nem egyéb, mint egy jogi eljá­rásba való „politikai beavatko­zás”. Hátravan még a spanyol jogászok akciója: a Pinochet ellen fellépő jogtudorok kivé­tel nélkül felháborítónak mi­nősítették a londoni eljárást. Hogy ők mit tesznek ellene - az még rejtély. Durva kampány várható Romániában MH-Bukarest____________ Durva kampányra, nagy csa­lásokra lehet számítani a ro­mániai választásokon - jelen­tette ki a legfontosabb román titkosszolgálat, a Román Hír­szerző Szolgálat volt igazga­tója, Virgil Magureanu. A National című bukaresti napilap hétfői számának adott interjújában Magurea­nu kifejtette, hogy 1996 óta nyilvánvaló kapcsolat áll fönn a román politikai osz­tály és olyan érdekcsoportok között, amelyek céljai gyak­ran szemben állnak a nemze­ti érdekekkel. A tavasszal, il­letve ősszel esedékes helyha­tósági, parlamenti és elnök­­választási küzdelemben gya­koriak lesznek az övön aluli ütések, rendkívül kemény lesz a küzdelem, senki sem lesz tekintettel a sportszerű­ségre, továbbá sűrűn hasz­nálják fel a securitatés dosz­­sziékat is. Magureanu szerint 2000- ben sem sikerül majd szaba­dulni a forradalmat követő tíz év örökségétől, mivel a pártok képtelenek megújíta­ni klienseik táborát. A mos­tani választáson ugyanazok a politikusok indulnak majd, mint immár tíz esztendeje, s nyilvánvaló, hogy a kampány során felhozandó vádak is ugyanazok maradnak. Nem kizárt az sem, hogy rejtélyes eredetű forrásokból szárma­zó, hatalmas összegeket hasz­nálnak fel választási célokra, aminthogy nagyarányú csalá­sokra is számítani lehet, ha nem készítik elő különleges figyelemmel és alapossággal a választásokat. •B. T. Thomas Klestil egyelőre nem döntött • Folytatás az 1. oldalról A tizennégyek közös állás­pontjáról a portugál kor­mányfő tájékoztatta Thomas Klestil osztrák államfőt és Viktor Klima kancellárt. A szankciók csak a kétoldalú kapcsolatokat érintenék és nem lennének hatással az Európai Unió napi munkájá­nak menetrendjére. Bécset teljesen váratlanul érte az Európai Unió soros elnökségének fenyegetése. Wolfgang Schüssel az első pillanatban mindössze annyit mondott, hogy megpróbál te­lefonon kapcsolatba lépni Jaime Gama portugál kül­ügyminiszterrel, aki - tudo­mása szerint - éppen Moszk­vába tart repülőgépen. Az ÖVP elnöke hozzátette: megdöbbentőnek találná, ha a 14 EU-tagállam ilyen dön­tésre jutott volna anélkül, hogy konzultált volna a tagál­lam Ausztriával. Az osztrák elnöki hivatal közleményben jelentette be, hogy ma Thomas Klestil ál­lamfő magához kéreti Viktor Klimát, az ügyvezető kor­mány kancellárját és Wolf­gang Schüsselt, hogy megvi­tassa velük az Európai Unió nyilatkozatát. Az elnöki hi­vatal közleménye azt is le­szögezi: a szövetségi kor­mány megalakításával kap­csolatos további döntésekkel Klestil meg kívánja várni az FPÖ és az ÖVP közötti tár­gyalások eredményét. Az FPÖ-t vezető Jörg Hai­der még a - vitathatatlanul nehéz helyzetben lévő - Tho­mas Klestil államfőnél tett látogatása előtt is azzal fogla­latoskodott, hogy a soha nem látott mértékű nemzetközi tiltakozóhullámot visszauta­sítsa. Miután mindenkit kiosztott, végül kénytelen volt egyes kijelentéseit visz­­szavonni. Bár a kormányalakítási megbízást Klestil az ÖVP ve­zetőjének, Wolfgang Schüs­­selnek kívánta átadni, és ma­ga Haider saját bejelentése szerint nem is lesz tagja az új kormánynak, a populista pártvezért egyre erősebb hangon „csepüli” Európa politikai elitje, Franciaország vezetésével. Jacques Chirac elnök hétvégi kemény bírála­ta után tegnap Hubert Ved­­rine francia külügyminiszter közölte, hogy a francia-oszt­rák kapcsolatok sérülni fog­nak, ha az FPÖ kormányra kerül. Vedrine egyúttal azt is bejelentette, hogy az Európai Unió, amelynek Ausztria 1995 óta tagja, Bécs elleni in­tézkedésekről tárgyal. Ennek lett következménye az EU fent idézett közleménye. Haider elsősorban a kül­földnek címezte bírálatát, amikor már a hétvégén azt mondta, hogy Chirac elnök, „aki odahaza mindent elron­tott, amit csak el lehetett, most sem tudja, mit beszél”. A belga kormány bírálataira válaszul korruptnak nevezte a brüsszeli kabinetet. Az EU vezetői Haider szerint job­ban tennék, ha csökkentenék hangerejüket, mert ők dob­ták rá az első követ. Amikor aztán Haider kijött az állam­főtől, a Franciaországot és Belgiumot becsmérlő szavait kénytelen volt visszavonni, mondván, azokat erős fel­­indultságában mondta, és nem akar konfliktust a két ál­lammal. A „haideriádákból" egyéb­ként kijutott az osztrák állam­főnek is: a náci múlttal szim­patizáló pártvezér azzal hi­báztatta Thomas Klestilt, hogy nem képes megvédeni az országot a külföld jogtalan bírálataitól. Mint a Reuters hírügynökség megjegyzi, Hai­­dert leginkább a náci bűnök lekicsinylése miatt ismerik, és novemberi bocsánatkérése a túlélőktől nem csökkentette a nemzetközi ellenszenvet. Haider az államfőtől tá­vozóban közölte: az államfő beleegyezése nélkül nem tesz lépéseket, és reméli, hogy kedden befejeződnek a kor­mányalakítási tárgyalásaik. Ekkor - mondta - az ÖVP és az FPÖ közös programját az államfő elé terjesztik, hogy ő kiegészítő javaslatokkal lássa el. A dolog érdekessége, hogy a két párt eddig nem hi­vatalos tárgyalásokat folyta­tott az új kormányról, hiszen erre nem kaptak megbízatást az államfőtől. A két párt együtt 104 szavazattal ren­delkezik a 184 tagú parla­mentben. Az EU-fenyegetés ismeretében fotó: reuters -leonhard Joeger Martonyi Ausztriáról Az EU értékek és normák közössége, ezeket a normá­kat a tagoknak csakúgy, mint a tagjelölteknek be kell tartaniuk - jelentette ki Martonyi János. A külügymi­niszter tegnap újságíróknak azt mondta, bizonyos aggo­dalommal olvasták már az osztrák választások előtt a Szabadságpárt megnyilatkozásait az EU bővítésével kapcsolatban. Martonyi János hozzátette: az ausztriai helyzet megítélése az új kormány programjától, és az el­fogadást követő tényleges cselekedetektől függ.

Next