Magyar Hírlap, 2000. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
2000. MÁRCIUS 1SZERDA KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap 3 Haider utódja, a Királykobra Susanne Riesss-Passer még csak két hete volt alkancellár, amikor egy magyar újságírócsoporttal találkozott, de már profi politikusnak tűnt. Ez főként abban nyilvánult meg, hogyan kell szemrebbenés nélkül mellébeszélni és cinikusan mosolyogva csúsztatni 45 percen át. Amikor kolléganőnk azt kérdezte tőle, mit szól egy aznapi alsó-ausztriai szabadságpárti röplaphoz, amelynek az a címe: „EU-bővítés, köszönjük, nem”, Haider akkori helyettese értetlen képpel közölte, hogy ilyenről nem hallott, titkárához fordult és megkérte, azonnal nézzen utána, miről van szó. Titkár ki, Riess- Passer pedig hosszasan beszél pártja és főnöke védelmében. Kijelenti: nincs sem jele, sem bizonyítéka annak, hogy a kormány sértené az emberi jogokat. Személyes garanciát ad rá, hogy a konzervatív-szélsőjobb koalíció kitölti négyéves mandátumát, és megismétli Haider tételét, hogy az EU bővítéséhez előbb csökkenteni kell a jövedelemkülönbségeket. Amikor politikai jövőképéről faggatjuk, szó szerint felmondja a kormányprogramot, némi, az állam jelentőségét kicsinyítő, pártoligarchia-ellenes körítéssel. Végszóra visszajön a titkár. Közli, hogy ilyen röplap nem létezik, most telefonált Alsó-Ausztriába. A magyar újságírók bizonygatni kezdik, hogy igenis létezik, és a Die Presse jelentésére hivatkoznak. A vitában aztán az alkancellárnő hibázik: azt mondja, már tegnap telefonált a helyi szervezetnek, és onnan tudja, hogy nincs röpcsi. Önellentmondás, amelyen Riess-Passer kéjes vigyorral siklik túl. Beceneve Királykobra. Ezt azért kapta, mert Jörg Haider leghűbb szolgálója volt. Amikor Haider Salzburgba küldte, hogy rendbe szedjen egy renitens pártszervezetet, hirtelen sok fej lehullott, és a tagság által nem kívánt tartományi pártelnök máris újra a helyén volt. 1996-tól a Szabadságpárt ügyvezetőjeként teljesítette a pártelnök akaratát. Például - sikertelenül - aláírásokat gyűjtött az euró bevezetése ellen. Február 4-én esküdött fel alkancellárrá. Schüssel kancellár már ekkor megfelelő tárgyalópartnernek nevezte. Haider akaratából tegnaptól ő a pártelnök is, de meglepetés lenne, ha akár egyetlen lépést is tenne Haider akarata ellen. •V. M. Susanne Riess-Passer fotó: reuters-ACHIM BIENIEK Reuters A világ vezető politikusai bizalmatlanul szemlélik az ausztriai helycserét. Bill Clinton amerikai elnök: „nem tudom, hogy változik-e valami”. Nicole Fontaine, az EU- parlament elnöke: „okos politikai lépés vagy az osztrák közvélemény lelkiismeretének hatása”. Antonio Guterres portugál kormányfő, az EU elnöke: „nem Haider itt a kérdés, hanem pártjának természete”. Gernot Erler, a német SPD külügyi felelőse: „Haider sok kárt okozott, s most menekül a felelősség elől”. Andreas Michaelis német külügyi szóvivő: „kétséges, hogy mindez csillapítja-e félelmeinket”. Alfred Gusenbauer, az ellenzéki osztrák szociáldemokraták vezetője: „Haider csak a hivatalból távozik, de az alaphangot ezentúl is ő adja meg”. Izrael közölte, hogy nem küldi vissza Bécsbe három hete hazahívott nagykövetét. Kételyek a változásban Maradnak a szankciók Ausztria ellen Jörg Haider hétfő éjjeli váratlan lemondását pártelnöki tisztéről Európa-szerte kétkedéssel fogadták. Az Európai Unió tagállamainak többsége taktikát lát Haider lépésében, továbbra is élesen bírálja a szélsőjobboldalinak tekintett FPÖ jelenlétét a kormányban, és egyelőre nem változtat az Ausztria ellen meghirdetett szankcióin. Közben lemondott a 25 napja hivatalban lévő Haider-párti igazságügy-miniszter, akit a felelősség súlya depresszióba taszított. MH-összefoglaló Wolfgang Schüssel osztrák kancellár tegnap reményét fejezte ki, hogy Jörg Haider lemondásával az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztségéről bizonyos feszültségek elsimulnak, és lehetővé válik, hogy a külföld a kormány munkáját nyugodtabban és objektívebben vegye szemügyre. Mint az MTI jelentette, Schüssel Haider lemondásában igen ésszerű jelzést lát, valamint utat a feszültségek csökkenéséhez. Kijelentette, hogy a döntés az FPÖ-é volt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem gyakorolt ilyen irányú nyomást, bár ő maga elmondta Haidernak a véleményét bizonyos megnyilatkozásokról. A kancellár, valamint Susanne Riess-Passer (FPÖ) alkancellár úgy vélekedett, hogy a kormány folyamatos tevékenysége Haider lemondása által nem szenved csorbát. Mire az osztrák hírügynökség a déli órákban jelentette a kancellár (és egyben az ÖVP) első állásfoglalását Haider hétfő késő esti lemondásáról, már kiderült, hogy Európa taktikát lát Haider lépésében. Az Európai Bizottság nem változtatta meg az osztrák politikai helyzettel kapcsolatos álláspontját Haider lemondása miatt. A testület egyik szóvivője kedden kijelentette: a Bizottságot továbbra is a kormány döntései és cselekedetei érdeklik, fő gondja, hogy Bécs betartsa az EU szerződéseit. A Bizottság reméli, hogy az osztrák kormány betartja programját és tiszteletben tartja az emberi jogokat. A szóvivő arra is kitért, hogy a testület még mindig osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket több tagország jelzett az elmúlt hetekben. Érvényben maradnak tehát a kétoldalú szankciók, amelyeket a tizennégy többi tagállam vezetett be Béccsel szemben. Louis Michel belga külügyminiszter ezzel egy időben „a nyugati fővárosok megpuhítására irányuló manővernek” nevezte Jörg Haider lépését. Alapjában véve semmi sem változott azzal, hogy Jörg Haider lemondott, vagyis az Európai Unió magatartása sem változik Ausztriával kapcsolatban. Ezt Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős vezetője mondta magyar újságíróknak Brüsszelben. Mint kifejtette, a fentieket a portugál kormányfő az EU soros elnökeként is megerősítette. Jörg Haider lemondása az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztéről helyes lépés, de ez még nem oszlatta el az amerikai aggodalmakat az osztrák kormánykoalícióval kapcsolatban - szögezte le washingtoni nyilatkozatában James Rubin amerikai külügyi szóvivő. HIRDETMÉNY A Raiffeisen Property Lízing Rt. (1052 Budapest, Váci u. 19-21.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-043861; a továbbiakban: a társaság), az Épt. 22. §-a alapján, részvényeinek dematerializálása céljából ezúton hívja fel a részvényeseket a tulajdonukban levő értékpapírok benyújtására, az alábbiak szerint: □ a benyújtásra nyitva álló letéti hely: a társaság székhelye, □ benyújtási határidő (fordulónap): 2000. október 6. Az értékpapír tulajdonosa a benyújtással egy időben köteles megjelölni azt az értékpapír-számlavezetőt, amellyel értékpapír-számlaszerződést kötött. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, mint aki a benyújtást elmulasztotta. A benyújtási határidő elmulasztása az átalakított értékpapír követelése iránt jogvesztő. A határidő lejártát követően a társaság a be nem nyújtott értékpapírokat érvénytelenné nyilvánítja és a helyébe új, dematerializált értékpapírt bocsát ki, amelynek értékesítéséből befolyt vételárat a jogosultnak kiadja vagy a jogosultság megállapításáig hitelintézetnél letétbe helyezi. Jelen hirdetmény közzétételét követő hatodik hónapig a KELER Rt.-nél letétbe helyezett értékpapír az Épt. szerint benyújtottnak minősül. A fordulónapig a letétkezelőn keresztül a KELER Rt. értéktárába beszállított értékpapír átalakítását követően a dematerializált értékpapír értékpapírszámláit a fizikai értékpapír fordulónapi letétkezelője fogja vezetni. Depresszió miatt távozott a miniszter Michael Krüger osztrák igazságügy-mininiszter kedden lemondott tisztségéről - jelentette be pártja, az Osztrák Szabadságpárt kijelölt elnöke, Susanne Riess-Passer. Krüger lemondásának oka a túlterhelés okozta megbetegedés - szól a hivatalos indoklás. Valójában a miniszterről kiderült, hogy depressziós tünetekkel már korábban is kezelték, a hét végén pedig kórházba vonult. Krüger eddig nem sok hírt adott magáról, egy különös ötlet miatt azonban napokig a lapok címoldalán szerepelt. Bejelentette, hogy neki nem felel meg szolgálati kocsinak a BMW, hanem egy Jaguárt szeretne, s az árkülönbséget saját zsebből fedezné. Dieter Böhmdorfer bécsi ügyvéd lesz az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) új igazságügy-minisztere, aki számos ügyben képviselte a rendkívül gyakran pereskedő FPÖ-t. Az 56 éves Böhmdorfer Haider közeli jó barátja, másfél évtizede képviseli őt és a pártot bírósági ügyekben. Haider és az FPÖ hasonló ügyeinek listája már csak a médiajog területén is végtelenül hosszú. Vezércikk a 7. oldalon Martonyi Londonban MTI/MH A közös európai biztonság- és védelmi politikával kapcsolatos kérdésekről folyt kedden négyoldalú, magyar-csehlengyel-brit külügyminiszteri egyeztetés Londonban Martonyi Jánosnak, a magyar diplomácia vezetőjének részvételével. Robin Cook brit külügyminiszter kezdeményezte, hogy a NATO három, újnak már nem számító, nem európai uniós tagállamának képviselői, Bronislaw Geremek lengyel, Jan Kován cseh és Martonyi János magyar külügyminiszter találkozzon. Ahogy az MTI emlékeztet rá, az EU tagállamai Helsinkiben úgy határoztak, megteremtik annak lehetőségét, hogy válsághelyzetekben az EU képes legyen önálló katonai fellépésre az európai kontinensen. A magyar diplomácia vezetője a négyoldalú külügyminiszteri konzultáció után különtalálkozón vett részt brit vendéglátójával, Robin Cookkal. A feladatok irányításával és a konkrét tervek kidolgozásával az Európai Uniónál a volt NATO-főtitkár, Javier Solana foglalkozik. A végrehajtásban fontos tényező, hogy Solana helyébe az észak-atlanti szervezetnél a brit Lord Robertson lépett. London nem titkolt célja, hogy a NATO-n és az EU-n belül meghatározó szerepet játsszon a szükséges reformok megvalósításában. Az ellenzéki tagok szerint a kormánypártok összejátszottak a MIÉP-pel A frekvenciák harmadáról elmaradt az ORTT döntése A meghirdetett helyi és körzeti rádiós frekvenciapályázatok harmadán nem hozott döntést az Országos Rádió és Televízió Testület, a tagok ugyanis nem tudtak dönteni a győztesekről. Az SZDSZ által delegált tag szerint ezeken a pályázatokon is lehetett volna nyertest hirdetni, csakhogy a többi frekvenciáról döntő kormánypárti és MIÉP-es tagok nem jutottak egyezségre. A 33 körzeti és helyi rádiós frekvenciákra kiírt pályázatok közül tízben nem tudott dönteni az ORTT, így nem hirdettek győztest a félmilliós vételkörzetű 88,8-as frekvencián, ahol hétfőn 3-3 szavazatot kapott a Tilos Rádió, a roma rádió és a katolikus Mária Rádió. Ez utóbbi mellett a Magyar Nemzet tegnapi híre szerint támogató levelet írt Paskai László bíboros, és négy miniszter is elkötelezte magát a Mária frekvenciakérelme mellett. A fővárosban frekvenciát nyert az Inforádió, az Est Rádió, a Gido Média, a Rádió Infórum és a nonprofit sávon lehetőséget kap a Civil és a Fiksz összefogása. A hétfői szavazáson a hét tag közül nem volt jelen Révész T. Mihály elnök, a beteg Nahlik Gábor, akit a kisgazdák jelöltek a posztra és a döntések ellen távollétével tüntető MSZP-s delegált Kardos Lajos. Kardos lapunk kérdésére távolmaradásának okáról elmondta: a döntéseknél az ő értékelése jelentősen eltért a többiekétől.” Tímár János SZDSZ-es delegált szerint a pályázatok sikere azon múlt, hogy egyezségre jutottak-e a MIÉP-es és a kormánypárti tagok. A többi tag csak igazodhatott ehhez. Tímár úgy látja, hogy a döntéshozatali mechanizmus túlságosan tág teret engedett a szubjektivitásnak. Úgy tudjuk, hogy 100 pontból 30-ról a tagok dönthettek. Hozzátette: miközben egyszerre három hír- és beszélgetős műsor indul el, nem kap lehetőséget a Tilos, a roma rádió és a BBC, az RF1 és a Deutsche Welle konzorciuma. Körmendy-Ékes Judit, az ORTT fideszes tagja, a testület következő elnöke szerint a nemzetközi pályázat olyan formai hibát vétett, amely miatt a tagok legnagyobb jóindulatával sem lehetett győztesnek nyilvánítani. Úgy tudjuk, hogy a pályázatból hiányzott az a vállalás, miszerint a hírek 15 százaléka helyi témájú. A politikai alkuval kapcsolatban a kormánypártiak úgy vélekedtek: véletlenszerűen alakult, hogy ki melyik pályázatra szavazott. Úgy tudjuk, vita volt arról, hogy a Trianon-emlékesteken fellépő Gidófalvy Attila pályázata megkaphatja-e a specifikus műsortervért járó pluszpontokat a magyar zene programmal, és kétségesnek találták azt is, hogy a Nagy Ferót műsorvezetőnek felkérő adó teljesíteni tudja-e a napi háromórás hírműsorokra vonatkozó vállalását. •H.Z. Körmendy-Ékes Judit, az ORTT új elnöke és Kardos Lajos, a testülettől búcsúzó MSZP-s delegált csak a sajtótájékoztatón ült egymás mellett. A rádiófrekvenciákról döntő szavazásokon tiltakozásul a szocialista tag nem vett részt fotó: isza ferenc A kormány felgyorsítja az útépítési programot Tőkét emel az MFB Gyorsabban, olcsóbban, hazai vállalkozókra építve - e hármasságban foglalható össze a kormány gyorsforgalmi útfejlesztési programja. A kabinet tegnapi ülésén arról is döntöttek, hogy a programot vezénylő Magyar Fejlesztési Bank (MFB Rt.) 32 milliárd forint állami tőkeinjekciót kap. A kormány döntése értelmében - mondta az ülést követően Matolcsy György gazdasági miniszter - az MFB-t képessé kell tenni arra, hogy hosszabb, akár 10 éves időtartamban képes legyen az infrastrukturális állami fejlesztések vezénylésére, hasonlóan a nyugat-európai erre szakosodott intézményekhez. Ezért határozott úgy a kabinet, hogy 32 milliárd forinttal megemeli az MFB tőkéjét, amit az ÁPV Rt. hajt végre. Az összeg a 2001 végéig tartó programok finanszírozásához nyújt forrást, amit az útfejlesztéseken kívül a kis- és közepes vállalkozások támogatására használhat fel az MFB. Az arányok a bankon múlnak - tette hozzá Matolcsy. Azzal is megbízták a Fejlesztési Bankot, hogy a programokhoz hiteleket vegyen fel, illetve kötvényeket bocsásson ki, melyekre az állam garanciát vállal. A program első szakaszában két év alatt építenék meg az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti 62 kilométeres szakaszát a miskolci leágazással, illetve elkerülő úttal. Ez év második felében - a nyári szezont követően - hozzálátnak az M7-es felújításához. És elkezdik a szekszárdi és a párkányi Duna-híd építését, valamint a dunaföldvári felújítását. A kormánydöntés szerint az MFB-nek úgy kell szerveznie a beruházásokat, hogy a gyorsforgalmi útfejlesztésre szánt idő az eredeti 10 év helyett felére, vagyis 5 évre rövidüljön. Az MKB-t azzal is megbízták, hogy a '98-as sztrádaépítés idénre korrigált áraihoz képest 5 százalékkal olcsóbban készüljenek el a beruházások. A gazdasági miniszter úgy véli, a hazai bankok ugrásra készen állnak a hitelezésre, s nem okozhat nagyobb gondot egy 50 milliárdnál kisebb kötvénycsomag kibocsátása sem. Matolcsy György elárulta, hogy a nemzeti fejlesztési tervnek - amit még részleteznek, s ami több választási cikluson ível át - az útfejlesztés csak az első fejezete. A második program a tudomány, a kutatás-fejlesztés erősítését célozza több tízmilliárd forint értékben. A harmadik program pedig a gyógyvízhasznosítást pezsdítené fel. •H. L. Határoztak a díjazottakról A kormány tegnap döntött arról, hogy kik kapnak idén Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Az ülést követő tájékoztatón Borókai Gábor elmondta, a köztársasági elnök március 15-én 33 díjat ad át 45 kitüntetettnek. Az elismeréssel 3 millió forint is jár, akik megosztott díjat kapnak, másfél-másfél millió forintot vehetnek át, függetlenül attól, hogy hányfelé oszlik a díj. Göncz Árpád hivatalának költségvetéséből csak 30 kitüntetésre futja, ezért a többi hármat a kulturális és az oktatási tárca fedezi. A kormány a szakértői albizottságok által javasolt 70 jelöltből választotta ki a majdani díjazottakat. Arra a kérdésre, hogy várhatóak-e lemondások a bizottságokban, mert hírek szerint a miniszterelnök átformálta a listát, Borókai Gábor azt felelte, a kormánynak kellett döntenie, s figyelembe vették az ajánlott sorrendet. N.Sz. Vezetnek a szocialisták a Fidesz előtt, de nem tudni, mennyivel Ellentmondásos közvélemény-kutatási adatok Ellentmondásos eredmények láttak napvilágot a Fidesz és az MSZP támogatottságáról. Míg a Századvég és a Gallup szerint csökkent a két párt támogatása közötti különbség, a Marketing Centrum tegnap közölt kutatása szerint nőtt. A Marketing Centrum közvélemény-kutató szerint a két párt támogatottsága közti különbség jelentősen nőtt. A Fidesz lakossági támogatottsága két százalékkal csökkent, most 21 százalékos, miközben az MSZP híveinek aránya három százalékkal növekedett, így elérte a 30 százalékot - olvasható a Napi Magyarország keddi számában. Ezek az eredmények homlokegyenest ellenkeznek mind a Századvég lapunkban közzétett, mind a Gallup Intézet legfrissebb, az interneten már részben hozzáférhető kutatásának eredményeivel. Az előbbi szerint a Fidesz támogatottsága 4 százalékponttal nőtt, a szocialistáké pedig 5-tel csökkent a pártot választók körében. Az összes megkérdezett körében a Fidesz 3 százalékpontot lépett előre, míg az MSZP ugyanennyit hátra - a Századvég szerint. A Fidesz támogatottsága e szerint csaknem megegyezik a Marketing Centrum által kimutatott adatokkal: 22 százalékos, amit a szocialisták egy százalékkal előznek meg. A Gallup felmérései szintén 22 százalékos Fidesztámogatottságot mutatnak, az MSZP pedig 3 százalékponttal előzi meg a kormánypártot. Hat százalékkal többen támogatják az MSZP-t, mint a Fideszt, miután az előző hónaphoz képest mindkét párt kismértékben veszített népszerűségéből a lakosság körében - derül ki a Medián kutatásából. Eszerint a Fideszre a lakosság 20 százaléka, az MSZP-re a 26 százaléka szavazna. • V. D. N. Nem érezhető a Békejobb hatása Minimálisan emelkedett az MDF népszerűsége a februári közvélemény-kutatások eredményei szerint. Az elmozdulást három közvélemény-kutató cég is megerősítette lapunknak, hozzátéve: a növekedés olyan kismértékű, mely még belül esik a hibahatáron. A Marketing Centrum felmérésében az ezerfős reprezentatív mintából négyen nevezték meg az elmúlt időszak legfontosabb eseményének az MDF, az MDNP és a Vállalkozók Pártja között február elején létrejött összefogást, a Békejobb 2000-et. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos illetékese szerint az összefogás a legjobb időpontban valósult meg, amikor a párt népszerűsége egyébként is emelkedett, de legalábbis elmozdult a holtpontról. A Békejobb-pártok népszerűségére gyakorolt hosszú távú hatásaira még várni kell, ennek kimutatásához az eddig eltelt idő még nem elég - vélik a szakértők. A SZERENCSEJÁTÉK RT. JÁTÉKAINAK E HETI FŐNYEREMÉNYEI * ★ ★ ★ ★ ÚJ KERESZTREJTVÉNY SORSJEGY Már három szóval nyer! Csúcsnyeremény 5 millió forint.